Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint nehéz időszak vár a társasházakban lakókra.

A társasházi közös költségek 40 százalékban drágulnak. Ez egyformán érinti a közösségeket?

– Ez a drágulás gyakorlatilag már be is következett. Minimum 20 százalékot tapasztalunk, a maximum meghaladhatja a 40 százalékot, főként ahol a korábbi években “kinullázták” a költségeket, nem volt ráhagyás. Az átlag egyébként 30 százalék, ezzel kell kalkulálni a jövőben a lakóknak is.

Miből adódik a költségnövekedés?

– A villanyáram duplázódott, a lift működtetése, a világítás drágult. A karbantartás is jóval többe kerül, a katás vállalkozók ideje a múlté, többet adóznak, többet kérnek. Ráadásul nagyon erős a keresleti piac, a karbantartók válogathatnak a munkák közül. Az anyagok is drágultak, egy villanykörte is legalább ötven százalékkal többe kerül. Ha egy hete kértem egy árajánlatot, lehet, mára már az is módosul.

Van rálátásuk, hogy átlagosan mekkora a nem fizetők aránya a lakóközösségekben?

– Az össztartozás nagyjából 5-6 százalék. Az a gond, hogy akik eddig nem tudtak fizetni közös költséget, azok most még kevésbé tudnak majd, hiszen nekik is az első a saját rezsijük, az ellátásuk.

Nem tartanak attól, hogy ez az arány a jövőben még magasabb lesz?

– Sajnos el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet szigorítani a jelenlegi rendszeren.

Magasabb lesz a közös képviselők juttatása is?

– Ez nem is lehet kérdés. Mindent mi intézünk, néha még a lakók privát rezsiszámlái után is mi szaladgálunk, hiszen a szolgáltatókat szinte lehetetlen elérni. A mi költségeink is növekedtek. Ráadásul nekünk kell a drágulásokat kommunikálni a lakók felé, nagyon nehéz most közös képviselőnek lenni.

Mire kell készülniük a lakóknak?

– Van képviselő, aki már össze is hívta a közgyűlést. Úgy 20-30 százalékkal többet kell kérniük a munkájukért, főként azoknak, akik eddig szintén katások voltak.

Lát valami lehetőséget a spórolásra?

– Nincsenek tartalékok, a működési határon vagyunk. Ha most bármit kiiktat egy társasház, az nem spórolás, hanem valamilyen szolgáltatás megszüntetése lenne.

Forrás: https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/azt-gondolom-interju-elnok-tarsashaz-fizetes-aremelkedes-koltseg/rbtkmqd

Több lakástűz volt a közelmúltban a megyében, ami sajnos emberéletet is követelt. Egy pár ezer forintos füstérzékelő készülék életeket menthet.

A katasztrófavédelem ügyeletén csörgött a telefon néhány nappal ezelőtt, hogy tűz keletkezett egy társasházi lakásban a pécsi Szigeti úton. A lángok az első emeleten, egy konyhában csaptak fel, ami miatt füsttel telítődött a lakás, és a társasház lépcsőháza. A füst miatt tizennyolc embernek kellett elhagynia a társasházat, hármójukat a pécsi tűzoltók az erkélyről mentették le. A tűzoltók eloltották a tüzet, a lakás lakhatatlanná vált, egy embert ismerősök fogadtak be, számolt be a lakástűzről a katasztrófavédelem. 

Pár nappal korábban szintén Pécsett, a Feitig Imre utcában lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A segítség pár perc alatt a helyszínre ért, ahol egy korábbi tűz nyomait és egy holttestet találtak. A lakásban a konyha teljesen kiégett, és a konyha melletti előszobában lévő tárgyak is megolvadtak. A tűz pontos keletkezési körülményeinek feltárása érdekében tűzvizsgálat indult. 

– Nem tudjuk elégszer elmondani: ha a füstérzékelő jelez, azt biztosan meghallod. Az ugyanis 85 decibellel sípol. Hangosabban, mint egy síró csecsemő (80 decibel)

 – írta a közösségi oldalán a katasztrófavédelem. 

A lakástüzek többségénél nem a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. A statisztikák szerint nemcsak haláleset nem következett be, hanem füstmérgezést sem szenvedett senki azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő. 
Egy néhány ezer forintos füstérzékelő hangosan sípol, ha füstöt észlel, így a tüzet még annak kialakulásakor meg lehet fékezni, és nem okoz komolyabb károkat. A katasztrófavédelem elmondta, hogy jó lenne ha a lakások minden szobájában lenne ilyen készülék, de ha ez nem megoldható, egy beszerzésére és felszerelésére mindenképp szükség lenne. 

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2022/11/a-lakastuznel-a-fust-sokszor-veszelyesebb-lehet-mint-a-langok

Változás történt a kecskeméti szelektív hulladékgyűjtésben. November 1-től ugyanis a belvárosi és széchenyivárosi társasházakból heti rendszerességgel szállítja el a csomagolási hulladékot a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A sűrítés egyelőre kísérleti jellegű.

Sűríti a csomagolási hulladék elszállítását a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTkH) a kecskeméti társasházak szelektív hulladékgyűjtési rendszerében. November 1-től kezdődően, a Belvárosban és a Széchenyivárosban kísérleti jelleggel, heti gyakoriságra növelik a szelektívhulladék elszállítását.

-A társasházak azzal, hogy hetente szállítják el a szelektív hulladékokat kisebb edényzetre tudtak áttérni, amiket sokkal könnyebb elrejteni a társasház ilyen-olyan tárolóiban. Így nem kell 1100-as, 770-es nagyobb edényeket cipelnünk- nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Léber György, közös képviselő.

A két városrészben egyelőre 3 hónapos időintervallumra vonatkozóan méri fel a szolgáltató a gyakoribb begyűjtés szükségességét, illetve a fogyasztói szokásokat és a gyűjtéshez szükséges edénymennyiségeket a tapasztalatok alapján. Az biztos, hogy a sűrített begyűjtésnek örülnek a lakóközösségek.

-Hát a szelektív hulladékban vannak például tejes zacskók is, amelyek kimosás után is kellemetlen szagot árasztanak a lépcsőházban. A heti ürítéssel és szállítással ez a probléma is megoldódik- nyilatkozta Léber György.

A DTkH Nonprofit Kft. által kiadott szelektív szállítási naptár szerinti gyűjtés változatlanul megmarad. Ehhez plusz szállításként, páros héten, a Széchenyivárosban keddenként, míg a Belvárosban szerdánként viszik el a társasházaktól a szelektív csomagolási hulladékot a következő 3 hónapban.

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/gyakrabban-szallitjak-el-a-tarsashazi-szelektiv-hulladekot