Tárolhatod a muskátlit télen a lépcsőházban? A társasházi problémákra válaszolt az ügyvéd

Minden társasházban lehetnek konfliktusok, melyeket a legkönnyebben a törvények alapján lehet eloszlatni.

Az én házam, az én váram – szokták mondani, ám egy társasházban egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet. Mivel minden lakásában másvalaki él, könnyen felmerülhetnek nézeteltérések, ki mit és hogyan képzelne el a ház közös használatú tereiben.

Így például gondot okozhatnak a lépcsőházi növények, problémát jelenthet, ha egy lakó a lakása ajtaján kívülre rámol, sokszor összekapnak a cigarettafüst miatt, és egyeseket az is zavar, ha a fal túloldalán folyton ugat egy kutya. Sorolhatnánk, mi minden okozhat vitát, de annyi biztos, hogy a hosszas csetepaté helyett jobb ötlet segítségül hívni a törvényeket: a következőkben dr. Dobozy Lilla, ügyvéd válaszaival igyekszünk támpontot adni a konfliktusokban.

Növények a lépcsőházban

Tagadhatatlan, hogy a sivár, rideg folyosón jól mutatnak a növények, ám ezek sajnos vita tárgyát is képezhetik: a lakók ugyanis nem mindig értenek egyet, milyenek kerüljenek ki, mennyi legyen belőlük. Még nagyobb a baj, ha az egyik lakó szeretne virágokat, a szomszédja viszont nem szívesen látna cserepeket a folyosón. Felmerül a kérdés, hogyan dől el, hogy kié a végszó – a válasz pedig egyszerűbb, mint sokan gondolnák.

– Amennyiben a lakóépület rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban SZMSZ) -, amely a társasházi közösség működésére, és a közösség szerveire vonatkozó szabályokat tartalmazza, azon belül lehet egy meghatározott házirend, amely a társasházi közösség tagjainak magatartására vonatkozó szabályokat állapítja meg. A viták elkerülése érdekében a házirend is tartalmazhat szabályokat a virágok közös helyiségekben való elhelyezésére nézve.

Az ügyvéd rávilágított, hogy messze nem csak a lakók ízlésének a kérdése a virágok elhelyezése a folyosón:

– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Amennyiben a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le, abban az esetben a lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin elhelyezhetők növények. Érdemes tehát a tűzvédelmi házirendben iránymutatást adni a növények elhelyezésére, amelynek elkészítése kötelező meghatározott számú lakóval rendelkező társasház esetében – mondja az ügyvéd.

Holmik a folyosón

A kisebb lakásokban nagy kihívás minden holminak megtalálni a helyét, pláne, ha a kidobásra nem ítélt, de éppen nem használt, nagyobb méretű tárgyakról van szó. Sajnos sokan vannak, akik úgy döntenek, önkényesen kibővítik otthonuk rakodóterét a közös terület egy részével, és kirámolnak a folyosóra. A többi lakó számára rendkívül bosszantóak és zavaróak lehetnek a rendetlenséget okozó holmik. Szerencsére nem tehetetlenek az ügyvéd szerint.

– Alapszabályként elmondható, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki. A katasztrófavédelem iránymutatásai és esetleges bírságolása mellett pedig lehet a ház SZMSZ-ében rendezni, hogy mit vagy mit nem lehet a közös helyiségekben tárolni, és milyen következményei lehetnek a tiltás megszegésének.

Gomolygó cigarettafüst

A cigaretta minden irányból nézve egészségtelen: annak is, aki szívja, de annak is, aki a gomolygó füst miatt passzív dohányzásnak van kitéve. A társasházakban gyakori probléma, hogy a lakók kihajolnak az ablakon, vagy kiállnak az erkélyre, és úgy gyújtanak rá, a füst pedig átszáll a szomszédba, ezért akadályozza a zavartalan szellőztetést. Mindeközben a dohányzó illető a saját ingatlanában tartózkodik, ahol igenis kedvére szeretne cigarettázni. Nehéz ügy, de dr. Dobozy Lilla egy jó tanáccsal segített a dohányfüsttől szenvedőknek.

– A Társasházi Törvény csak a közös használatú terek dohányzástilalmáról rendelkezik, és saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért törvényt vagy jogszabályt, illetve nem korlátoz mást saját jogainak érvényesítésében. Sajnos nem sok jogi lehetősége van annak a lakástulajdonosnak, aki szomszédja miatt nem tud szellőztetni. Javaslom, hogy forduljon a társasház közös képviselőjéhez, akivel együtt érdemes felkeresni a dohányzó szomszédot, és keresni egy mindenki számára megfelelő, kompromisszumos megoldást.

Kutya a szomszédban

Mivel a belvárosban élő emberek más módon nem tudják megoldani a dolgot, sokan tartanak kutyát a lakásukban. Bár nagyon aranyosak, az ebek ugatása sajnos zavarhatja is a többi lakót, különösen, ha egy panelházról van szó, ahol vékonyak a falak. Az ügyvéd szerint a végső mentsvár a jegyző, de érdemes első körben a gazdival beszélni.

– A társasházközösségnek arra nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban. Az állattartó tulajdonos kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az állat senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A Kúria a Pfv. I. 20.284/2017. számú döntésében kifejtette, hogy a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is. Azt is kimondta a Kúria, hogy a lakáscélú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben.

Így folytatta:

– Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakáscélú használattal.

A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze. Amennyiben a társasházban mégis vita keletkezne a lakásban tartott állat léte vagy folyamatos ugatása okán, úgy elsősorban a kommunikáció lenne a célravezető, de legvégső esetben fordulhatunk a jegyzőhöz, aki a birtokháborítás szabályai szerint fog eljárni, amennyiben úgy állapítja meg, hogy valóban birtoksértő állapot áll fenn – mondja az ügyvéd.

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Forrás: https://femina.hu/otthon/tarsashazi-problemak/

Egy társasház négy emeletén termesztették a kannabiszt Németországban

Hat embert vett őrizetbe a rendőrség.

Társasházban berendezett kannabiszültetvényt fedeztek fel szombaton a nyugat-németországi Wuppertalban, az ügyben hat gyanúsítottat őrizetbe vettek – közölte a német rendőrség. A hatóságok több mint 600 kannabisz-növényt foglaltak le.
A szakszerűen kialakított létesítmény négy emeletre és több lakásra terjedt ki elektromos hálózattal, szellőztetőrendszerrel, lámpákkal és a termesztéshez szükséges egyéb felszerelésekkel.A rendőrség szerint lakossági bejelentés útján sikerült az ültetvény nyomára bukkanniuk. A 24 és 32 év közötti gyanúsítottak nem tanúsítottak ellenállást őrizetbe vételkor. A rendőrség szerint a nagy mennyiségben lefoglalt drog miatt hosszú börtönbüntetésre számíthatnak.

Forrás: https://nepszava.hu/3102610_egy-tarsashaz-negy-emeleten-termesztettek-a-kannabiszt-nemetorszagban

Beszakadt a föld egy társasház udvarán parkoló autó kereke alatt Kaposváron

A kaposvári hivatásos tűzoltók emelőpárna segítségével kiszabadították a kocsit. A körülbelül hatvan centiméter átmérőjű lyukat ezután körbekerítették, nehogy valaki belehajtson autójával.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/49874-beszakadt-a-f%C3%B6ld-egy-t%C3%A1rsash%C3%A1z-udvar%C3%A1n-parkol%C3%B3-aut%C3%B3-kereke-alatt-kaposv%C3%A1ron

Lángba borult egy társasház Budapesten

Tűz ütött ki egy társasházban, Budapest XIX. kerületében, a Kazinczy utcában; a kilencedik emeleti lakásból a tűz két másik lakásra is átterjedt – közölte BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap éjjel az MTI-vel.

A fővárosi hivatásos tűzoltók négy embert mentettek ki a közvetlen életveszélyből – áll a közleményben.

A lángok oltását és a mentési munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja; a tűz tovább terjedését a tűzoltók megállították – közölték.

Néhány napja egy V. kerületi társasházban ütött ki tűz egy földszinti lakásban a Szent István körúton. Berendezési tárgyak égtek három négyzetméteren az ingatlan egyik szobájában. Az MTI tájékoztatása szerint a tűzben egy ember életét vesztette.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tuz-budapest-tarsashaz-kazincy-utca/5ww1tqf

Egy társasház sokadik élete

A panelház egyik lakásából megyünk a másikba, akár egyik életből a másikba. Egyikben él a baltával vert asszony, arrébb egy világot járt tengerész. Lám, a veszprémi Pokoli toronyból tíz év alatt élhető társasház lett!

–Sok évtizede, amikor időnként arra jártunk autóval, láttam, hogy a bejárat előtti kilökött kanapén ücsörögnek az emberek, és dolog nélkül beszélgetnek. Semmit nem tudtam a megviselt külsejű, tízemeletes épületről. Arról meg pláne nem, hogy milyen sorsok vannak a falak mögött – mondja Dallos Eszter, aki bo­rász­technikusként dolgozott akkoriban, és még a 2000-es évek elején sem gondolta, hogy egyszer élete szerves része lesz a tízemeletes veszprémi lakóház. Éppen akkor, amikor azt, mivel hírhedté vált, csak Pokoli torony néven emlegették a környék­beliek.

Lassan fél évszázados története van a hatalmas épületnek. A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat 1976-ban húzta fel a dolgozóinak, ami akkoriban az ország egyik legimpozánsabb munkásszállójának számított. Portaszolgálat, művelődési ház, hatalmas ebédlő, az épület mögött két focipálya lelátókkal és világítással.

A 17 négyzetméteres, erkélyes lakások modernnek számítottak akkoriban, és az is nagy szó volt, hogy zuhanyt, vízöblítéses vécét használhattak a lakók. Igaz, közöset, emeletenként egyet-egyet, mégis ez volt akkor a munkásosztály paradicsoma. Egészen a rendszerváltozásig, amikor hamar csődbe ment az anyavállalat, és a toronyházat privatizálták.

Az új tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a szobákat önálló lakásokként értékesítik, csupán egy-két helyen bontották le a válaszfalakat, így alakítottak ki néhány nagyobb otthont. Utólag szólva nagy hiba volt, hogy a lakásokat nem komfortosították, a folyosók végén lévő vécéket és zuhanyzókat továbbra is közösen használták a lakók.

A víz-, gáz- és áramfogyasztást nem lehetett lakásonként mérni, a szolgáltatók a háznak számlázták ki az összesített fogyasztás költségét. Emiatt az ingatlanok igencsak alacsony áron keltek el, ami sokak számára vonzó volt a ’90-es években. Jöttek fiatalok, akik úgy gondolták, hogy a Házgyári út 1. tökéletes ugródeszka lehet az önálló élethez.

Beköltöztek kispénzű nyugdíjasok, állami gondozottak, de leginkább azok, akiket a központi városrész rehabilitációja miatt költöztettek ki, és átlagosan egymillió forintos kártalanítást kaptak az önkormányzattól. Abból a pénzből pedig erre futotta.

A körülmények miatt kivédhetetlenek voltak a lakók közötti konfliktusok, és borítékolni lehetett, hogy idővel gyors mélyrepülés veszi kezdetét a toronyház életében. A közös használatú mosdók és vécék rendszeresen eldugultak, többen a felsőbb szintek folyosóin végezték el a dolgukat.

Egyre több rongálás és lopás történt, többször eltűnt a főbejárati ajtó, itt-ott a lépcsőkorlát, majd mindkét liftnek lába kélt. A „leleményes” tolvaj szétfűrészelte a lifteket, amelyek darabjai akkorát zuhantak a földszinten, hogy az egész ház beleremegett.

Felvonó híján évekig csak gyalog lehetett közlekedni, többen inkább a négy fal között maradtak. Az összegyűjtött szemét levitele is problémássá vált, sokan az ablakon zúdították ki a háztartási hulladékot, de a megüresedett liftaknában is a 4. emeletig állt a szemét. Az évek során rejtélyes haláleset is történt, és a postás fegyveres kísérettel jött, amikor hónap elején hozta a nyugdíjat.

A ház több tízmilliós közműtartozást halmozott fel, a szolgáltatók rendre elzárták a villanyt, a gázt és a vízvezetéket, évekig nem volt fűtés. A helyi lapok Chicagóként kezdték emlegetni a házat, majd ráragadt a Pokoli torony kétes név.

– Édesanyámnak két hétig nem mondtam el, hol dolgozom, valószínű, hogy nem örült volna – mondja Eszter, aki idővel tehát hátat fordított a borászatnak és a vendéglátásnak, szociálismunkás-diplomát szerzett, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál (MMSZ) kezdett dolgozni.

A szolgálat 2009-ben beköltözött a házba, az első emeleten kialakított egy irodát, és elindította a Jelenlét programot, amelyet már sikeresen alkalmaztak halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Esztert 2010-ben kérte fel a vezetőség arra, hogy itt dolgozzon szociális munkásként, és ő gondolkodás nélkül igent mondott.

– Mindennap ott voltam, beszélgettem az emberekkel, eleinte csak a leghétköznapibb dolgokról. Megdöbbentett, hogy évek óta abban az irgalmatlan hidegben élnek, és hogy a gyerekek számára szinte ismeretlen fogalom a játék. Próbáltam megismerni őket, azt látták, hogy egyenrangú félként tekintek rájuk.

Az állandó jelenlét kialakította az erős bizalmat, kezdődhetett a munka. Lépésről lépésre haladtunk, létrehoztunk egy közösségi teret, ahová melegedni járhattak a lakók. Játszóházat, fejlesztőt és tanodát alakítottunk ki a gyerekeknek, és segítettünk a felnőtteknek, hogy képezhessék magukat. A szeretetszolgálat megvásárolt 22 lakást, ezek már szociális bérlakásként működnek.
A hölgy tovább sorolja a nem is olyan kis lépéseket.

– Fürdőszobákat alakítottunk ki, a nyílászárókat szigeteltük, minden lakás önálló mérőórát kapott. A közmű-tartozásokat a társasház fizette ki, miután a szeretetszolgálat közbenjárására a szolgáltatók elengedték a kamatokat és a büntetéseket, az alaptartozásra pedig hosszú lejáratú részletfizetést engedélyeztek. A szeretetszolgálat csak a saját tulajdonú ingatlanjai után járó arányos költséget vállalta, ami nagyságrendekkel kisebb, mint a teljes adósság. Újra lett lift, a legfontosabb közkincs – említi Eszter a hosszú évek munkáját.

Munkatársai úgy beszélnek róla, mint a toronyház meghatározó „motorjáról”, aki biztos pontnak számított a reményvesztett tömb életében. Egyszemélyben volt közös képviselő, szociális munkás, mindenes, akit a legapróbb problémával is fel lehetett keresni. Másfél éve ment nyugdíjba, de tervei szerint hamarosan visszatér önkéntesként.

Kollégáival és a lakókkal karöltve 11 éve azon dolgoznak, hogy a ház végleg megszabaduljon a „pokoli” jelzőtől, és élhető társasház legyen a sok közül. Portaszolgálat még mindig van, biztonságot ad az embereknek. A portás mindenkit ismer, még azokat a hozzátartozókat is, akik látogatóba jönnek. A lépcsőházba beárad a fény, a falak kopottak, itt-ott mállik a vakolat. A hosszú folyosók már sötétek, a plafont a lakásokba kígyózó vezetékek és csövek hálózzák be, a bejárati ajtók mellett egy-egy szék, asztal, mosógép, szárogató, a mindennapok kellékei.

– Még a tűzoltók is elismerték, hogy muszáj a folyosót is használ­niuk a lakóknak, a legtöbb lakásba nem sok minden fér be – mondja Szarka Béla, a Jelenlét program vezetője, aki hat éve dolgozik itt. – December 13-án volt az első napom a házban. Azt mondogattam magamban, csak karácsonyig bírjam ki.

Azóta itt vagyok és mindent másképpen látok, részese lettem ennek a mikrovilágnak. Eddig a felnőttképzés keretein belül 48 embert juttattunk ki a munkaerőpiacra, így az aktív korú lakók 80 százaléka dolgozik. Most van egy lány, aki le fog érettségizni, és ez nagy szó a házban.

– Vajon mit ér itt egy ingatlan?

– A lakások jó része magántulajdonban van, a komfort nélküliek 400 ezret, az ugyanakkora komfortosak másfél milliót érnek. Sok dolgunk van még az életmódváltás terén, a lakók tíz évvel élnek rövidebb ideig, mint a magyar átlag. A „pokoli” jelzőt már elfelejthetjük, de az emberek egy része még mindig nem tud integrálódni a többségi társadalomba. Az is feladatunk, hogy hidat képezzünk közöttük – vélekedik a férfi.

Elindulunk a lépcsőházban felfelé, a fordulókban mérőórák sorakoznak egymás mellett. Sokan a kártyás, előrefizetéses megoldást választották, így biztosan nem lesz elmaradásuk. A szeretetszolgálat 2009-ben vette át az önkormányzattól a haj­léktalanellátást, a toronyba idővel szociális intézményt költöztettek, a 3. emeleten hajléktalanok rehabilitációs otthonát rendezték be. Negyven embernek nyújtanak menedéket, férfiaknak, nőknek, akik itt biztonságban érezhetik magukat. Ebédidő van, a közös konyhában többen beszélgetnek, a tűzhelyen pörkölt rotyog a lábosban.

Megyünk a következő szintre, Berta Sándorné Mária 11 éve él a negyedik emeleten egy 17 négyzetméteres bérleményben, a szűköcske területen még egy apró fürdő is elfér zuhanyzóval és vécével. De a mosógépnek már nem jutott hely, Mária a közös mosókonyhában mos, nincs vele gondja. A kis konyha-előteret egy boltíves fal választja el a szobától, az egyik falnál ágy, a másiknál asztal két fotellel, a polcos szekrényeket csipke borítja.

– Próbálom minél lakájosabbá tenni – mondja a 67 éves asszony, aki súlyos műtéteken esett át, mi­után férje megütötte egy baltával. Ötvenszázalékos rokkant, havi 31 ezer forintból él.

– Otthon érzem magam a lakásban, nem hiányzik semmi. A gyerekeim meglátogatnak, segítenek, ahogy tudnak, a telefont a lányomtól kaptam, meg a tévét is. Milyen volt az élet, amikor idejöttem?! Jobb nem beszélni róla! Most már rend van és fegyelem, ez a lényeg. A vírus előtt minden vasárnap elmentem az imaterembe istentiszteletre, azt is a szeretetszolgálatnak köszönhetjük. A hit sokat segít.

Megyünk tovább, egyik életből a másikba. Amint belépünk Antal Ta­más 40 négyzetméteres lakásába, mintha egy film díszletébe csöppennénk. Hatalmas pálmafák az ablakok előtt, a plafont egy halászháló uralja, kitömött egzotikus tengeri állatok tucatjai és ébenfa szobrok állnak a polcokon.

– Huszonöt évig voltam tengerész. A Bermuda-háromszögtől Norvégiáig, összesen 78 országban jártam, van, amelyikben többször is – érkezik a magyarázat. Miért él itt 25 éve egy villamosműszerész, aki bejárta a világot, több múzeumot is megtölthetne a relikviáival, autóval jár, és nyáron légkondicionálóval hűti a lakását!?

– A kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót – mondja nevetve a 75 éves férfi. – Amikor ideköltöztem, még nyitva lehetett hagyni a lakások ajtaját, intelligens emberek laktak itt. Megcsináltam a fürdőszobát, leszigeteltem az ablakokat, úgy alakítottam ki mindent, hogy jól érezzem magam. Sikerült.

Már alig emlékszem azokra az időkre, amikor borzalmas volt az élet a házban, de a biztonság ked­véért felszereltem három zárat az ajtómra, ennyi. Nekem soha senkivel nem volt összetűzésem. Több lakóval jóban vagyok, nem csak a régiekkel, az újakkal is, bevásárolok nekik, beszélgetünk. Jönnek hozzám a gyerekeim és az unokáim is. Miért mentem volna máshová?!

A toronyház lassan már olyanná válik, mint bármelyik társasház, ugyanazokkal a problémákkal és feladatokkal.

– Az utolsó lakógyűlésünk igen konstruktív volt, három órán át beszéltünk a házzal kapcsolatos feladatokról. Volt olyan javaslat, hogy emeljük meg a közös költség díját, akkor több pénz marad a ház karbantartására, felújítására. Felépült egy működő közösség, amelyik képes megfogalmazni az elképzeléseit – mondja Szaller Péter szociálpedagógus, két éve az MMSZ veszprémi szakmai vezetője.

– Amikor létrehoztuk az átmeneti szállót a társasház 3. emeletén, azzal erősödött a jelenlétünk, többet tudtunk segíteni. Munkánkat végig az önkormányzattal és a házban lakókkal karöltve végeztük.

A városvezetés és az MMSZ négy éve hozta létre a VESZOL Nonprofit Kft.-t, amely nemcsak az ingatlanok kezelését, hanem a bérlők kijelölését is végzi. Az országban egyedülálló program lényege, hogy a rászorulók nem egy nagy masszában, „arc” nélkül vannak jelen a szociális bérlakást igénylők listáján, hanem a szükségleteiket figyelembe véve, egyénre szabottan kapják meg a megfelelő lakást – árulta el Lendvai-Frikkel Attila, a VESZOL ügyvezetője. És vannak még lakások, amelyek a szeretetszolgálat tulajdonában vannak, felújításra és új lakókra várnak.

A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a munkájuk neheze még hátravan. Viszont nem eshetnek a túlgondoskodás csapdájába, és idővel el kell engedniük az itt élők kezét. A programjuk fontos része, hogy a lakókat bevonják a házzal kapcsolatos teendőkbe, és felelőssé tegyék őket. Egy középkorú nő, Fatima takarítja a közös helyiségeket, Juhász József pedig a ház körül szedi össze a szemetet, naponta többször.

– Sajnos a szemét helyénvaló elhelyezése még néhány embernél problémás – mondja az 53 éves férfi, aki közfoglalkoztatottként dolgozik, és május óta másodmagával bérel itt egy 17 négyzetméteres lakást.

Amikor idejött a szeretetszolgálat, mindössze 127-en laktak a toronyházban, sokan elmenekültek a „fegyelem” elől. Most 210-en vannak, mert az emberek szeretnek itt élni, létrejött egy közösség, amelyik azt reméli, hogy hamarosan újra a városhoz tartozhat. A múltja és immáron a „pokoli” megjelölés nélkül.

Forrás: https://szabadfold.hu/lakohelyem/egy-tarsashaz-sokadik-elete-284740/

A luxus legmagasabb fokát érte el munkájával a Market: elkészült az Elysium Társasház

Wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág és concierge munkaállomás is helyet kapott az Elysiumban.

A főváros II. kerületében található és a Market Építő Zrt. által kivitelezett Elysium Társasház elnyerte végső formáját. Ebből az alkalomból lapunk exkluzív sajtóbejáráson vehetett részt. A lakóépület beruházója a Rózsadomb Panoráma Kft., fejlesztője a RED Real Kft. és tervezője a CÉH Zrt. volt.

A Vérhalom utcai, 97 lakásos házban jelenleg még folynak belsőépítészeti munkák, de többen már beköltöztek örökpanorámás lakásukba.

Az Elysiumban található ingatlanok mindegyike a Duna felé tájolt, nagy méretű terasszal rendelkezik, rálátást biztosítva a Dunára, az Országházra és a budai Várnegyedre.

A lakásokban smart home rendszer, az épületben központi automatikai rendszer gondoskodik az ideális energiafelhasználásról, így automatizált árnyékolási, világítási, fűtés-hűtési és szellőztetési protokollok működtetik a házat.
 
Ősfás park veszi körül a társasházat
Az Elysium Társasház helyén korábban egy SZOT-szálló állt, amelynek bezárása után évtizedekig elhagyatottan állt a terület. Balogh Ferenc, a CÉH Zrt. vezető tervezője a kezdetektől részese volt a nagyszabású projektnek. A szakember a társasház kapcsán érdekességként kiemelte: nem látható az épületen semmilyen gépészeti elem, sikerült azokat teljes mértékben elrejteni.
Mivel a Duna szintje felett 100 méterrel magasodik az épület, ez az adottság alapvetően meghatározta az épület tervezését.

Az Elysiumot több mint két hektáros ősfás park veszi körül, vagyis az egész telek 70 %-át zöld területet borítja.

A tervező hozzátette: a társasház két szintje is a föld alatt található, ezenkívül az alsó két szint a kiszolgáló és üzemeltetési egységeknek ad helyet, míg a felső szinteken a lakásokat alakították ki.

Minőség és luxus jellemzi a felhasznált anyagokat

A tervezés legfontosabb pontja a használói kompromisszummentesség volt. Ennek megfelelően nagyon magas a közösségi területek és szolgáltatások aránya: lobby, wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág, mosoda, játszótér, futópálya, autómosó, concierge munkaállomás is helyet kapott az Elysiumban.

Krenn Tamás, a Market projektvezetője a belsőépítészeti koncepcióról beszélt. Kiemelte:

az épületben használt anyagokra az átgondoltság, a minőség és a luxus jellemző.

Az Elysiumban más kontinensről származó természetes fa- és kőburkolatok, iparművészeti eszközökkel készült aranyháló tapéta, üveg és oversize greslapok dominálnak. A berendezés elemeit a beruházó olasz gyártók design termékcsaládjából válogatta ki, legtöbb esetben személyesen.

Barlang húzódik a ház alatt

Torbágyi Örs, a RED Real Kft. projektvezetője így foglalta össze a társasház volumenét az ingatlanok között: „Erre a házra, úgy gondolom, mind a beépített anyagok, mind a résztvevő szereplők, a célközönség és a lokáció szempontjából is azt lehet mondani, hogy ez Magyarország legjobb ilyen léptékű társasháza.” A szakember hozzátette:

a kompromisszummentesség a legnagyobb mértékben jellemzi a lakásokat, hiszen kivétel nélkül egyedi, használó által kért alaprajzzal és építőanyagokkal kerültek kialakításra.

Bajcsay Márton, a Market építésvezetője kifejtette: „sokan nem tudják, hogy az épület alatt húzódik a Molnár János barlang, amely egy búvárok által használt, közel 7 kilométer hosszú, járatokkal rendelkező, vizes barlang. Ennek megóvása az elsődleges szempont volt a kivitelezés során.”

Egy másik szakmai elismerésre okot adó tényezőról is szót ejtett a szakember:

„nagyon kevesen vették észre a városban, hogy elbontottunk egy hatalmas épületet és a helyére egy újat építettünk.”

Az építésvezető városi foghíjbeépítéshez hasonlította a projektet, hiszen „egyetlen szűk utcából, mindössze egy kapubejárón keresztül kellett megépíteni az egyébként elnyújtott, elhúzódó épületet.”

Újrahasznosították a törmeléket

Bősze Szilvia, a CÉH Zrt. fejlesztési igazgatója hozzátette: a projekt során a korábbi épület elbontott törmelékét a helyszínen aprították, szelektálták és az alapozás során újrahasznosították, így csökkentve a fejlesztés környezetterhelését mind hulladék, mind építési tehergépjármű forgalom tekintetében.

Emellett a projekt keretében megújult az Elysiumba vezető utak állapota is, mellyel a környék is nyert.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/a-luxus-legmagasabb-fokat-erte-el-munkajaval-a-market-elkeszult-az-elysium-tarsashaz

Zöld technológiával épül új társasház Siófokon

A Balaton-parton mintegy 1300 négyzetméteres lakóépületen dolgozik az Azúr Szórakoztatóközpont Kft. modern technológiával.

A Vitorlás utcánál, a siófoki kikötő feltöltött részénél építenek egy 100 százalékosan megújuló energiával működő épületet speciális alapozással: 13 méterre érnek le a cölöpök, mivel a kikötő egy régebben feltöltött részén zajlik az építkezés, melyen jelenleg a mélyépítési munkák zajlanak alvállalkozói munkakörben.

A fejlesztésen saját beruházásban az Azúr Szórakoztatóközpont Kft. szakemberei dolgoznak. A négy emeletes lakóingatlan projektjéről lapunkat az ügyvezető, Kolarics Gergely tájékoztatta.

Üvegfalakkal teszik világossá az épületet

A lapostetős ingatlant tagolt szerkezettel alakítják ki, mely a szomszédos épületektől vitorláshajó jelleggel tolódik el. A gépészeti tereket süllyesztve helyezik el, a tágas lakások Tihany felé néző része pedig üvegezett lesz. Az építkezés kihívása, hogy egy hézagosan zárt sorú beépítés történik, melynek egyik oldalán zárt tömegformálással, a Balaton felé eső részén pedig egybefüggő üvegezéssel dolgoznak.

A fejlesztést két nemzetközileg elismert cég által készített előzetes szakhatósági vélemény és számos hatósági engedély birtokában végzik el: a hajózási hatóság elvárásainak is megfeleltek és a siófoki önkormányzattal is szorosan együtt dolgoztak. A siófoki városi főépítész által kért módosításokat pedig elvégezték a terveken, azoknak megfelelően zajlik a munka.

A nyílászárók és az árnyékolás is modern lesz

Kolarics Gergely elmondta, hogy a több mint 1300 négyzetméteres, négy emeletes épületbe újszerű technológiákat építenek be:

  • a homlokzati nyílászárókat vékony tok- és nagy üvegszerkezettel alakítják ki,
  • az árnyékolást újszerű rendszerek biztosítják, ami egyrészt az energiahatékonyság, másrészt pedig a lakások teljes elsötétítése szempontjából is fontos.

Az épület teljes homlokzati burkolata kompaktlemez lesz, ez fogja tagolni annak különböző részeit. A lépcsőházat függönyfal teszi tagolttá és egyben a benapozottságát is biztosítja. A zöld technológiákat alkalmazó projekt építkezése várhatóan 2021 nyarán ér véget.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/zold-technologiaval-epul-uj-tarsashaz-siofokon

A dohányzás és a társasházi törvény

A dohányzás kapcsán a társasházi törvény is tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabály értelmében a házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerint legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeket, illetve helyiségekben – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Sokakat zavarhat, ha a körfolyosón, közös kertben, vagy egyéb közös tulajdonban álló épületrészekben mások dohányoznak, de kérdés, hogy egy tulajdonközösségben miként szabályos ezt korlátozni? – fejtette ki dr. Varga Júlia.

A társasház a tulajdonközösség speciális formája. Ebben a tulajdonostársaknak külön tulajdonban álló lakástulajdonuk vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségük van, továbbá a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrészből meghatározott tulajdoni hányaduk áll fenn.

A társasház közösség a házirendben a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.

A külön tulajdonban álló lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos szabadon használhatja, afelett rendelkezhet. A tulajdonos azonban a polgári törvénykönyv alapján köteles tekintettel lenni a szomszédokra.

E jogszabály értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Ez a szabály a dohányzással összefüggésben is irányadó a lakástulajdonosokra. Még a külön tulajdonban álló lakások vagy nem lakás céljáró szolgáló épületrészek használata során is.

A dohányzás kapcsán a társasházi törvény is tartalmaz rendelkezéseket.

A jogszabály értelmében a házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerint legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeket, illetve helyiségekben.

A szabályból kitűnik tehát, hogy a közgyűlésnek főszabály szerint nem kell külön rendelkeznie a dohányzás tilalmáról.

Külön közgyűlési döntés hiányában sem megengedett a közös tulajdonban lévő zárt légterű folyosókon, egyéb helyeken rágyújtani.

Ennek értelmében közgyűlési döntés hiányában nyitott körfolyosón, gangon szabad a dohányzás, de a közgyűlés szabályosan meghozott határozata ezt is tilthatja.

Fontos azonban, hogy a házirenden túl a társasház helye szerint illetékes önkormányzat is előírhat a házban történő dohányzással kapcsolatos szigorúbb rendelkezéseket, melyeket akkor is be kell tartani, ha a házirend nem, vagy más tartalommal állapít meg korlátokat a dohányzás kapcsán.

A helyi rendeleteket ennek alapján mindenképp érdemes ellenőrizni, hogy az adott társasházra vonatkozó szabályokról teljes képet kapjon a lakó – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: https://www.origo.hu/jog/20201124-origo-jog-das-jogszerviz-dohanyzas-tarsasagi-torveny.html

A társasházak már a kormány segítségét kérik

Elkészült a Magyar Nemzeti Bank „Lakáspiaci jelentés, 2020. november”, benne pedig megjelent a magyar társasházak helyzetéről szóló felmérés. Ebből az látszik, hogy bár mindenki végrehajtana felújításokat, forrásuk nincs rá, amiben fontos szerepet játszik, hogy a lakástakarékpénztári konstrukciók kifutnak, miután a kormány betiltotta őket.

A Magyar Nemzeti Bank „Lakáspiaci jelentés, 2020. november” című kiadványában kiemelten foglalkozik a társasházak helyzetével. A „Társasházkezelői kérdőív az ingatlanok állapotáról, illetve a tervezett és megvalósult felújításokról” című fejezet a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz közreműködésével készült – írja közleményében a Társasházi Háztartás szakportál, amely már az eredményeket értékelve leírja, hogy remélik, a felmérés hozzájárulhat egy olyan felújítás támogatási rendszer kialakításához, mely a járványhelyzetben szükséges gazdságélénkítő intézkedések mellett a társasházak eddigieknél kiszámíthatóbb és hatékonyabb támogatását is biztosíthatja.

Ez különösen a lakástakarékpénztári konstrukciók utolsó, kifutó szerződéseinek felhasználása utáni űr betöltésére válnak égetően szükségessé, melyek minden jelentős felújításban alap elemnek számítottak – teszik hozzá, hogy bíznak az MNB-ben, hogy beépítik a javaslataikat a terveikbe.

A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek. Mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel. Az 1960-tól kezdődő 15 éves lakásépítési programban épült a társasházak 41 százaléka, azt követő években egészen a rendszerváltásig pedig 35 százalékuk. A jellemzően panellakásokat tartalmazó állomány 44 százaléka az átlagosnál rosszabb állapotú, és ezen felújítandó, 1960-90-ig épült lakások adják a kérdőívben szereplő lakásállomány 34 százalékát. A 90-es évektől a 2008-as válság kitöréséig a felmérésben szereplő lakások 6 százaléka, amíg a recessziótól napjainkig a lakások 1 százaléka épült, utóbbiak többsége jelenleg is jó állapotban van. A társasházak megoszlása építési év és állapot szerint.

Az elmúlt években megvalósult, és a jelenleg is zajló korszerűsítési-, felújítási-, és állagmegóvási munkák tipikus fajtáit. A társasházak körében a leggyakrabban előforduló felújítás a lapostető hő-  és/vagy vízszigetelése volt, amelyet 18 százalékuk elvégzett a legutóbbi felújításuk során. Ezt követi a nyílászárók cseréje, amelyet 16 százalékuk jelölt, majd a belső épületrészek festése, a homlokzati hőszigetelés, valamint a lift korszerűsítése szerepelt prioritásként a legtöbb társasháznál. Budapesten a felmérésben részt vevő társasházak 39 százalékánál volt az elmúlt 3 évben felújítás, amíg vidéken csupán 27 százalékuknál. A fővárosban az elmúlt egy évben kivitelezett felújítások 82 százaléka állami vagy önkormányzati forrás nélkül jött létre. Ez az arány vidéken 92 százalék volt. Az ennél korábbi, de legfeljebb 3 éven belüli felújítások esetében Budapesten már csak 43 százalék volt a támogatás nélkül finanszírozott korszerűsítések aránya, a társasházak közel fele igénybe tudott venni állami támogatást a költségek legfeljebb 50 százalékáig. Ezzel szemben vidéken 81 százalékuk csak saját vagy idegen forrásból tudott gazdálkodni – áll a lakáspiaci jelentésben.

A felmérésből látszik, hogy a társasházaknál erős a felújítási szándék: 31 százalékuk tervez felújítási munkálatokat még az elkövetkező egy évben, az elkövetkező három évben pedig 83,4 százalékuk. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint, ami a régebben, a 60-astól 90-es évekig épült épületeknél jellemzően magasabb, 64-77 millió forint, amíg az elmúlt három évtizedben épült házaknál 14-15 millió forint. A társasházaknak viszont csupán 18 százaléka rendelkezik a felújításhoz szükséges teljes összeggel, 26 százalékuk bankhitelt is szeretne igénybe venni, amíg 57 százalékuk állami vagy önkormányzati támogatást kíván felhasználni.

A beruházások elmaradásának okaként a megtakarítások hiányát jelölték meg a fenntartók, ezt a válaszadók 51 százaléka jelezte. A kivitelezési nehézségeket és a tulajdonosi egyetértés hiányát emellett a társasházak 28 és 25 százaléka jelölte meg felújítást gátló tényezőként. A koronavírus-járvány a társasházak gazdálkodását is negatívan érintette. A társasházak 33 százaléka válaszolta, hogy részben vagy egészben a járvány miatt halasztani kellett a felújítást, 24 százalékuk esetében zárt be legalább ideiglenesen társasházban működő üzlet, 40 százalékuk esetében pedig a lakók körében okozott fizetési nehézségeket a közös költségek terén.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_tarsashazak_mar_a_kormany_segitseget_kerik.718583.html

Rejtély, hogy megfertőzi-e a társasházi felújításokat a járványhelyzet

Széchy Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke egyelőre nem lát megtorpanást, de ennek az az oka, hogy a most futó felújításokba 2019-ben vágtak bele, a házak egy évvel előre terveznek. Ha most baj van a befizetésekkel, akkor akadhat probléma – 2021-ben.

Szinte nincs olyan társasház a fővárosban, amelyben ne lenne olyan lakó, aki késik a közös költség befizetésével – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke, Széchy Attila.

A koronavírus-járvány erre csak rátesz egy lapáttal, tavasz óta sok az állását elvesztett ember, akik kérik, hogy a közösség segítsen nekik, amíg újra munkához jutnak.

„Ahol nincs kicentizve a büdzsé, ezt tudomásul veszik, ahol viszont nincs tartalék, ott nem lehet, mert a ház egészének üzemeltetése dőlhet össze. Előfordulhat ilyenkor, hogy többletet fizettetnek be, illetve ahol hitel van, ott élnek az adósságmoratórium lehetőségével” – ecsetelte Széchy Attila, aki szerint mindenütt van egy-egy ember, akinél megbillenés tapasztalható.

Hogy hosszú távon hogyan hidalható át egy-egy helyzet, arra Széchy Attila válasza nem túl bonyolult:

„Úgy, hogy fizetnek. Hogy miből, abban a társasház nem tud segíteni.”

Olyan alapról sem tud, amely a bajba került társasházi lakókon segítene.

A felújítás egészen más téma.

„Van olyan ház, ahol akkor van plusz befizetés, ha felújítás van, akad viszont, ahol előre képzik a felújítási alapot. Az első egy szerencsétlen megoldás, mert mindig van, aki nem tud fizetni,

a második viszont előrelátóbb.”

A társasház döntésétől függ, hogy melyik megoldással él.

Azt egyelőre nem tapasztalja, hogy a társasházak felújításában csúszás lenne, a házak jelentős többsége ugyanis egy évvel előre tervez, így most a 2019-ben elkezdett felújítások futnak. Hogy jövőre mi valósul meg, az pedig a jelen befizetéseitől függ – tette hozzá.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2020/12/04/rejtely-hogy-megfertozi-e-a-tarsashazi-felujitasokat-a-jarvanyhelyzet