Ajtóüveg bánta.

A Debreceni Járási Ügyészség garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ellen a derecskei férfi ellen, aki ittasan dühében puszta kézzel beütötte egy társasház ajtajának üvegét, számolt be közleményben a megyei főügyészség.

A vád szerint idén június 18-án délután Debrecenben, az egyik lakótelepi társasház bejárata közelében a padon tartózkodott egy több fős baráti társaság, akik szeszes italt fogyasztottak és beszélgettek. Ezzel egy időben a mellettük lévő lépcsőház bejárata előtt ült egyedül a vádlott, aki szintén szeszes italt fogyasztott.

Aznap 22 óra körül a vádlott ittassága miatt kiabálni kezdett a közelben lévő társasággal, és durván megfenyegette őket, akik nem sokkal ezt követően felálltak, és elindultak a társasház bejárata felé.

Ezt észlelve az elkövető utánuk szaladt, hátulról meg akarta ütni az egyik férfit, majd megfogta a rajta lévő pólót, azonban a férfinak és a vele együtt lévőknek sikerült bemenniük a lépcsőházba, és ezt követően belülről bezárták az ajtót.

A közlemény szerint

a feldühödött vádlott be akart jutni a lépcsőházba, ököllel verte az üvegtáblát, ami miatt az betört, miközben hangosan tovább fenyegetőzött.

A vádlott kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartásával, amely alkalmas volt arra, hogy az azt észlelő és a társasházban lakó személyekben megbotránkozást és riadalmat keltsen, a társasház sértettnek több mint 60 ezer forint kárt okozott, amely nem térült meg – mutat rá az ügyészség.

Az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság nyomozott.

A Debreceni Járási Ügyészség a bűncselekmények elkövetését beismerő vádlott ellen garázdaság vétsége és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon. A járási ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratában indítványt tett arra, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/12/instant-duhroham-egy-debreceni-tarsashaz-elott

10-en meghaltak péntek hajnalban, amikor a francia városban, Lyonban egy 7 emeletes lakóépületben óriási tűz ütött ki. Az áldozatok között 5 gyermek is van.

A szemtanúk szerint a ház lakói az ablakokon ugrottak ki, hogy meneküljenek a pusztító lángok elől. A hatóság szerint a tűz kicsivel hajnali 3 óra után csapott fel a társasház földszinti emeletén, ami rövid időn belül már a 3. emeletre is átterjedt. A lángokban álló épület oltásához majdnem 170 tűzoltót navigáltak ki.

A súlyos tragédiában további 14 ember sérült meg, 4-en súlyos állapotban vannak. Az, hogy mi okozta a lángok keletkezését, még tisztázatlan.

A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin drámai balesetnek nevezte a történteket, majd hozzátette, hogy nyomozást indítanak a halálos tűzeset kivizsgálására.

„Nem tudjuk, hogy mi okozta a tüzet. Többféle forgatókönyv is létezik, és vizsgálatot indítunk az ügyben” – mondta Darmanin, aki a francia miniszterelnökkel, Emmanuel Macronnal is felvette a kapcsolatot a tragédia kapcsán.

(The Sun)

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/franciaorszag-lyon-halalos-kimenetelu-haztuz/jd8hzsr

Régi „találmány”, de az energiaválság megsokszorozta az eseteket, amikor társasházi lakók lejjebb tekerik saját fűtésüket, abban bízva, hogy a fázós szomszédok emiatt magasabbra emelt hőfokából hozzájuk is átszállingózik valami.

A „szabályos-e, ha a szomszéd az én fűtésemre vár?” témájú számtalan netes fórum gyökerei évekkel ezelőtti példákkal is szolgálnak, ám olvasóink jelzései szerint az utóbbi hónapok súlyosbodó gazdasági helyzete mintha megsokszorozta volna a társasházakban ily módon is takarékoskodók számát. És ahogyan ez lenni szokott, a vélemények skálája a két végletig nyúlik, de látható fölényben azok javára, akik szerint mindenkinek szíve joga, hogy saját lakását milyen hőfokon tartja. Akár azon az áron is, hogy hűvös falai a szomszédokat kényszerítik erősebb fűtésre, így magasabb gáz- vagy villanyszámlákra. 

Megkeresésünkre Hauck Csaba pécsi társasházkezelő, közös képviselő megerősíti, hogy maga is tud ilyen esetekről, bár saját házaiban ez még nem okozott problémát. Ha valaki tartósan nem fűti a sajátját, azzal biztosan befolyásolja a szomszéd lakások hőfokát is. Ám mindezt teljesen jogszerűen, teszi hozzá, hiszen a lakások elvárt hőmérsékletére semmiféle szabályozás vagy előírás nem vonatkozik. 

Ahogy a szakember tovább árnyalja a képet, nem mindegy ráadásul, hogy a házban hol lakunk – hiszen a földszinti, a legfelső emeleti és a több külső fallal bírókat több közvetlen hideg éri, így eleve nagyobb fűtésszámlára számíthatnak – érdekesség, hogy e különbségeket az ingatlanpiac is kezdi beárazni az adásvételeknél. 

Már ha egyedi, például gázfűtésű házban élnek, a távfűtéses panelekre ugyanis már figyelt a jogalkotó, így épp az imént említett lakások többféle kompenzációban is részesülnek. Sőt, ugyanezen igazságossági szempont alapján itt hiába tekerjük le nullára a radiátorszelepet, a számlán mégsem szerepelhet nulla forint: a ház teljes hőmennyiségdíjának csaknem a felét nem a tényleges fogyasztás, hanem a lakások légköbmétere arányában számolják. 

Hogyan takarékoskodjunk a hővel?

Nemcsak a szomszédra számíthatunk, ha spórolni akarunk a fűtésszámlán. Íme, pár tipp az energiatakarékosabb fűtésre! 
Figyeljünk a radiátorok légtelenítésére, szabadon tartására bútoroktól, függönyöktől! Szereljünk fel intelligens termosztátokat, amelyeket okostelefonnal is vezérelhetünk az ideális hőfok vagy fűtési időszak beállítására. Fontos a napi többszöri rövid szellőztetés – de erre az időre lezárt radiátor mellett; illetve a megfelelő (40–60%-os) páratartalom, utóbbit a mosott ruhák szobában szárításával is szabályozhatjuk. Ne feledkezzünk meg a nyílászárók alapos szigeteléséről – a legtöbb meleg a huzattal tud kiszökni a lakásból. 

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/12/egyre-tobb-tarsashazban-varnak-a-szomszed-melegere

A kőbányai rendőrök rongálás miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint két fiatal férfi november 3-án 16 óra körül egy kőbányai társasház kerítését zöld festékkel lefújta. Az elkövetőkről felvétel készült, írja a police.hu.

A rendőrség kéri, hogy aki a felvételen látható személyeket felismeri, személyazonosságukkal, tartózkodási helyeikkel vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.​

Forrás: https://10.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/221118/video-ket-fiatal-lefujta-egy-kobanyai-tarsashaz-keriteset-keresik-oket-rendorok

Gyerekgyilkossági kísérlettől rablótámadásig sok mindent látott a magyar organikus építészet legfontosabb előfutárának tartott Medgyaszay István inspirálta Retek utca 24., amely rövidesen újra olyan arcát mutatja majd a város felé, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Az elmúlt években szinte egymást érő átépítések, bontások és új beépítések miatt – ezekről Ismeretlen Budapest, illetve Ismeretlen Magyarország címen futó sorozatunkban rendszeresen beszámolunk – gyorsan átalakuló településképeken végigpillantva sokszor láthatunk felújításra váró, értékes társasházakat, ahol a lakók nem tudják előteremteni az ehhez szükséges költségeket.

Mindig jó tehát látni, ha egy lakóközösség az összes akadály leküzdése után belekezdhet a nagy munkába: ez történik a budai Retek utcában is, ahol a szeptember végén ideiglenes kerületi védelmet kapott, jövőre remélhetőleg állandó védelem alá kerülő 24. számú ház

homlokzata rövidesen visszanyerheti a régi fényét, tetőszerkezetének felújítása pedig már meg is kezdődött.

Az Eltűnő Budapest Facebook-csoportban közzétett fotó szerint a főpárkány felállványozásával indult kivitelezés október 19-én kezdődött. Kérdéseinkre a II. Kerületi Önkormányzattól azt válaszolták, hogy a cél az építéskori állapotra való visszaaállítás, így az eresz, illetve a nyílászárók esetén is az eredeti megoldásokat kell majd alkalmazni.

A védőhálók, illetve az állványzat leszerelése után a kivitelezőnek a munkák elkészülését a kerületnél is be kell majd jelentenie, így kiderül, hogy minden a kívánt minőségben, illetve módon történt-e.

De mi adja a kopott, második emeletén futónövénnyel benőtt homlokzatú ház értékét? – merülhet fel a kérdés, aminek megválaszolásához Budapest világvárossá válásának időszakáig kell visszaugrani az időben.

Gyors fejlődés

A környék gyors fejlődését a Margit híd 1876-os megnyitása hozta magával: a római kor óta fontos útvonalnak számító Margit körút mentén sorra nőttek ki a házak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa pedig kilenc évvel később már arról álmodott, hogy a körút a Széna térnél kicsit megtörve, a Christen-féle téglavető területén tervezett csomópont (a mai Széll Kálmán tér) érintésével a Csaba utca felé haladna tovább.

Ez csak tovább növelte a környék vonzerejét, így az építészként és építőmesterként is működő Schumy István 1889-ben földszintes, alápincézett házat építtetett a telekre, aminek öt szobájához nemcsak a korban nem épp mindennapos saját fürdőszoba, de veranda, illetve borpince is tartozott.

A két tulajdonosváltás után, röviddel 1903 karácsonya előtt Lustig Ignác minisztériumi tisztviselő és felesége tulajdonába került háznak nem volt igazán híres lakója, sőt, a környék képéből sem lógott ki – egészen addig, míg a hímzőgyáros és a fehérneműtisztító a pincében lévő üzletei felett 1910-1911-ben két új emelet jelent meg.

A Marton Ákos és Szalka Jakab vezette Marton és Szalka-cég munkájaként megvalósult bővítés mindössze fél év alatt vált valósággá: a tervlapokat a főváros magánépítési bizottsága 1910. szeptember 26-án ajánlotta jóváhagyásra, a következő év áprilisában pedig a család már újsághirdetéseken keresztül keresett bérlőket

a két szint négy modern, erkéllyel csábító kétszobás lakásába, illetve a lépcsőházból elérhető egyszobás garzonokba.

A bűnügyi rovatok állandó vendége

A ház a következő három évtizedben több meglepő történetnek is színhelyévé vált: alig fél évvel az első lakók beköltözése után egy huszonnégy éves cselédlány, Schulz Mária marólúgot tett gazdája, Oppenstein Vilmos könyvelő kislányának reggeli tejébe, mivel a férfi korábban valamiért leszidta.

A tragédiát az anyában ébredt gyanúnak köszönhetően, az utolsó pillanatban sikerült elkerülni: a nő furcsának találta ugyanis a tej színét, így megkósolta azt. A ma leginkább duguláselhárításra használt vegyszer nyilvánvalóan azonnal megcsípte a nyelvét, rövidesen pedig a gyilkossági kísérlet okára is fény derült.

A húszas évek derekán a párizsi Les Parfums de Luxe Verly kelet-európai márkaképviseletének is otthont adó ház legközelebb 1927-ben, egy Krausz Gábor nevű bőröndössegéd miatt került a lapok bűnügyi rovatába, hiszen a legalább tizennyolc épületből nagy értékű holmival távozó férfi többek közt oda is bejutott, majd egy szerencsés véletlennek köszönhetően jutott a törvény kezére: egy Margit körúti divatüzletben akart kalapot vásárolni, különleges nyakkendőjét a kereskedő azonban túlzottan ismerősnek tartotta.

A harmadik eset 1938-ban történt: egy hosszú munkanap után hazatérő hivatalnok, dr. Röchel Waldemár saját nyitott ajtaján belépve az előszobában két betörővel találkozott – egyikük egy riasztópisztollyal lőtt rá, másikuk pedig egy keményebb tárggyal (a Pesti Napló szerint egyenesen boxerrel) vágta fejbe, majd elmenekültek.

Különleges érték

A kora legmodernebbjének tartott, Székely-rendszerű vasbeton födémszerkezettel születő ház padlásán mosókonyha, mángorló, illetve a lakáshoz tartozó különálló szárítóhelyiségek is helyet kaptak, távolról sem ezek jelentették azonban a továbbra is régi kapujával az utca felé néző ház igazi különlegességét.

A valódi meglepetést ugyanis a homlokzaton találjuk: a földszinti ablakok fából készült, magyaros stílusú faragott keretei, az erkélyformálás módja, valamint a bejárat felett, az erkélypárokon, és a főpárkány alatt egyaránt látható

háromszirmú, barna kerámiamotívumok

közeli kapcsolatot mutatnak a magyar organikus építészet előfutáraként tisztelt, Erdély, illetve a Távol-Kelet építészetéből egyaránt merítő Medgyaszay István (1877-1959) nem sokkal korábban elkészült Orlay utcai épületével.

A kísérteties hasonlóság nem véletlen, hiszen a Medgyaszay-épület tervein jól látszik: az építési munkákat a Márton és Szalka-féle cég végezte el, így a kerámiákat, illetve a manírok egy részét egyszerűen csak átmentették a jóval kisebb lélegzetvételű projektbe, ahol nyilvánvalóan építészként is közreműködtek.

Ez persze semmit sem von le a Retek utcai ház értékéből, ami a Régi-Új Magyar Építőművészet című lapban (2017/4.) közös tanulmányt jegyző Herczeg Renáta és Prakfalvi Endre szerint a műemléki védettséget is megérdemelné, hiszen az

a magyar szecesszió másodvonalának egyik remek példája, […] ami remekül ötvözi és hangolja össze a XIX. századi historizáló elemeket a szecesszió formavilágával.

A függőfolyosójával, illetve annak mellvédjével a századfordulót idéző ház értékeit az elmúlt száz év nem tüntette el, így annak részletei 1911 óta alig változtak. Alakulhatott volna persze ez másként is – derül ki az Ország-Világ című magazinból, aminek olvasói 1969-ben előbb tizenegy lakó közösen írt, dühös levelével, majd a Házkezelőség válaszával találkozhattak.

Marton és Szalka

Az 1869-ben, Marton Árminként született Marton Ákos 1894-ben lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja, később pedig a Magyar Iparművészeti Társulat (1897) is a tagjai közé fogadta.

Az egy ideig a MÁV magasépítési osztályán, a számos vasúti épületet jegyző Pfaff Ferenc vezetése alatt dolgozó mérnök építészi tehetségét az elektromos eszközök felett álló táncosnőket mutató terézvárosi Eötvös utca 38. (1904-1905) mellett Szécsényi Baghy Gyula kengyeli kastélya (1905-1906, mára eltűnt), a kaposvári Igazságügyi Palota (Károlyi Emillel és Riemer Márkussal, 1905-1906) a Bajza utca 68. (1906), valamint a Fővám térre néző Molnár utca 53. (1913-1916) bizonyítja, élete jó részét azonban kivitelezőként működött.

Szalka Jakabbal közös vállalkozása társasházak és középületek egész sorát építette fel, köztük az Állami Számvevőszék számára épült, ma a Külügyminisztérium által használt Bem rakparti óriást (1913-1914). Közös vállalatuk az 1943 januárjában kiadott telefonkönyv szerint még működött, nevük ezután azonban nem tűnt fel többé a sajtóban.

Szalka néhány évvel Marton előtt váltott az építészeti tervezésről az építőmesteri karrierre: a társával egyidőben, 1894-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává vált Szalkát, illetve a vele közös árajánlatot jegyző Koch Károlyt az igazságügyminiszter 1905-ben bízta meg a fiumei igazságügyi palota felépítésével, aminek a következő két évben eleget is tettek. A hat vasutas életét követelő fiumei vonatkatasztrófát – egy utasokkal teli gyorsvonat frontálisan ütközött ekkor tehervonattal – is túlélő építész önálló terveiről a kor lapjai nem mesélnek, így jó eséllyel egyetlen nagy ház sem kötődik a nevéhez.

A furcsa üzenetváltást indító panaszáradat szerint az épületnek ekkor már három éve nem volt házfelügyelője, így a lakóknak kellett tisztán tartani a közös tereket, sőt, a gyakori csőrepedésekből adódó rendszeres beázásokkal és a potyogó vakolattal is maguknak kellett megküzdeniük. A házban élők szerint a hatóságok meg sem próbálták megoldani a kialakult helyzetet, mivel az épületet a közeljövőben úgyis le fogják bontani.

Ezzel az állítással a Házkezelőség sem szállt vitába, sőt, kijelentették:

az 1968 decemberében kiadott tilalmi jegyzék – ami azon épületek címét sorolta fel, ahol nem engedélyezettek a nagyobb beruházások – szerint a bontásra legkésőbb 1975-ben kerül majd sor,

így az utolsó években már csak a legszükségesebb javításokat végezhetik el.

A bontás végül mégsem történt meg, sőt, a házfelügyelő kérdése is megoldódott, így a századfordulós építészet kevéssé ismert, de fontos darabja mégiscsak túlélte a következő évtizedeket, rövidesen pedig olyan arcát mutathatja majd, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Frissítünk!

Cikkünk eredeti verziójában arról számoltunk be, hogy a következő hat hónapban az épület homlokzata is megújul majd, erre a megnövekedett beruházási költségek miatt egyelőre biztosan nem kerül majd sor – tudtuk meg a ház egy lakójától.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/11/12/ismeretlen-budapest-felujitas-retek-utca-24-medgyaszay-istvan-szalka-jakab-marton-akos-epiteszettortenet-epiteszet/

A kormány azokra az állami és önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjeszti a rezsicsökkentést, amelyek nem minősülnek társasháznak – mondta Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, írja az MTI.

Láng Zsolt a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy a VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben vannak olyan állami és önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások, ahol nincsenek külön mérőórák, így az ott élő családok nem a lakossági fogyasztásnak megfelelő árat fizetik. Mikor a vidéki önkormányzatok hasonló helyzetéről kérdezték, azt mondta: „vidéki önkormányzatok részéről ilyen probléma nem jelentkezett egyelőre, de ha megtörténik, akkor ez a rendelet rájuk is vonatkozik majd.”

Az új szabályozást visszamenőleges hatállyal, augusztus elsejétől vezetik be, így amikor az érintett házak leigazolják a működési elvüket, akkor visszamenőleg lesz lehetőség elkészíteni az elszámolást.

Korábban megírtuk, hogy az elszámolási zavar csak két budapesti kerületben nyolcszáz önkormányzati lakást érint. A ferencvárosi önkormányzat a szolgáltatótól korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy

„mivel a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő lakóház nem a 259/2022. kormányrendelet által előírt társasház vagy lakásszövetkezet, a lakások számát nem fogják figyelembe venni. Egy-egy ház, amelyben akár 68 lakás is található, csak egy mérési pontnak – egy lakásnak – megfelelő kedvezményes gázra jogosult.”

Úgy tűnik, ezt az adminisztratív hibát orvosolják most a rezsicsökkentés kiterjesztésével.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/11/21/rezsicsokkentes-kiterjesztes-nemeth-szilard-bejelentes-berhaz

Egy társasház lakói az idén már harmadszor ébredtek arra, hogy egy jókora szemétdomb van a tömb mellett. Megkérdeztük a közterület-felügyeletet.

„Jöjjenek és nézzék meg, tényleg borzasztó. És már nem először történik” – mondja a telefonban szomorúsággal vegyes felháborodással egy hölgy.

El is mentünk, meg is néztük. Valóban nem egy épületes látvány.

Az alábbi fotók Szombathelyen a Paragvári utca 79. tömb mögött készültek, ahol valaki – feltehetően az éj leple alatt – teletette limlomokkal a hulladéktárolókat és azok környékét.

Van itt bútor, ágymatrac, zuhanytálca és ventilátor. Mintha valaki lomtalanításkor odahordta volna a feleslegessé vált holmit. Csak éppen nincs lomtalanítás.

„Ez idén már a harmadik ilyen eset. Mivel nem szeretnénk, hogy megbüntessen bennünket a közterület-felügyelet, a társasház saját költségén elviteti a holmit. Ez alkalmanként 8-10 ezer forintos költség, ami még mindig jóval kevesebb, mint a helyszíni bírság” – mondta megkeresésünkre Horváth József, a lakótömb közös képviselője, a Bartók Béla lakásszövetkezet elnöke.

Még jóval korábban gyakorlat volt, hogy a feleslegessé vált tárgyakat, régi bútorokat a lépcsőházakban, folyosókon tárolták a lakók, ma már ez nem lehetséges a tűzvédelmi előírások miatt, így a legegyszerűbb megoldásnak sokak számára az tűnik, hogy az éj leple alatt a szeméttároló mellé letesznek mindent.

„Talán az is közrejátszik, hogy a Körmendi úti hulladéklerakónál a közelmúltban szigorodtak a szabályok” – tűnődik az elnök, aki úgy látja,

„elharapódzó jelenség”-ről van szó.A társasházak gyakorlatilag tehetetlenek ilyenkor, azon kívül, hogy a lelkiismeretes lakók bepakolják a kisebb tárgyakat a konténerbe, a nagyobbakat pedig saját költségen elszállíttatják. Mindenesetre visszatérő probléma és egyben kiadás a lakóközösségnek.

Gondoltak már arra, hogy felszereltetnek kamerát, de az is számos kérdést vet fel.

„Amennyiben a hatóságunk tudomására jut, hogy ismert vagy ismeretlen személy illegálisan helyez el hulladékot közterületen, abban az esetben a Közterület-felügyelet minden esetben lefolytatja a helyszíni intézkedéseket és eljárásokat.” Szó sincs arról, hogy ez miatt a lakóközösség lenne „büntetve”, a jogsértés miatt az elkövető személynek kell felelnie. Az valóban igaz, hogy intézkedésünk során felvesszük a kapcsolatot az illetékes lakásszövetkezet munkatársaival, hogy intézkedjenek a hulladéktárolóval kapcsolatos állapotok megszüntetéséről. Ezt egy helyi rendelet írja elő.”

Ezt már a szombathelyi közterület-felügyelet vezetője mondta a lapunknak.

Ágoston Sándor közölte: a hulladék mennyiségétől és minőségétől függően szabálysértési, közigazgatási és büntetőeljárás indulhat.

És nemcsak indulhat, de indult is számos esetben Szombathelyen – tudtuk meg. Ágoston Sándor azt mondja, a felügyeletnek „rengeteg” ilyen ügye van , ráadásul a felderítési arány is nagyon magas , részben a térfigyelő kameráknak köszönhetően.

Ő nem feltétlenül érzi, hogy egyre többen szabadulnak meg illegálisan a limlomoktól, inkább időszakos jelenségről van szó, ami lomtalanítás környékén erősödik, télen pedig kevesebb van belőlük. Ettől függetlenül vannak olyan gócpontok, lakóközösségek , ahová rendszeresen járnak intézkedni a közterület-felügyelők.

Legtöbbször maguk az ott lakók az „elkövetők”,akik új bútor vásárlása, költözés és egyéb okok miatt helyezik a feleslegessé vált dolgaikat a hulladékgyűjtők környékére, így érthető, hogy a jogszabály a társasházak felelősségébe utalja a környezetük tisztaságának és rendezettségének a kérdését.

Az illegális hulladék elhelyezésével egyébként nem csupán helyi rendeletek, hanem országos törvények foglalkoznak. Ezek összességében rendben vannak, mondja Ágoston Sándor, aki szerint egyetlen dolgon,

a mostani „puha” büntetési tételeken lehetne szigorítani,de tudomása szerint ennek kapcsán sor kerül jogszabályváltozásokra a közeljövőben.

Jelenleg – nagyon sok dologtól függően – akár figyelmeztetésre, akár több százezer forintos büntetésre számíthat az, aki illegális hulladékot helyez el a közterületen.

A szombathelyi közterület-felügyelet vezetője azt mondja, ő a személyes kommunikáció híve, a Paragvári utcát és az ehhez hasonló helyszíneket célszerű egyesével megnézni és elemezni, mert sok esetben megoldást lehet találni a problémára, ahogy erre már számos esetben történt példa.

Ágoston Sándor és Horváth József a jövő héten találkoznak, hogy megoldást találjanak a problémára.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/szombathelyen_divat_mas_koltsegen_megszabadulni_a

Iszonyatos szag terjeng az egész házban.

A heol.hu információi szerint újra kényszertakarítást rendelhetett el a Heves Megyei Kormányhivatal abban a Töviskes téri épületben, ahonnan már év elején is nagy mennyiségű romlott élelmiszert szállítottak el. A portál helyszíni beszámolója szerint 

daruval emeltek egy konténert az érintett lakás ablakához, a nyílászárókon keresztül pakolták a gyűjtőedénybe a felhalmozott hulladékot. A folyosón eleve érezhető volt a szag, de ahogy elkezdték megmozgatni a lakás tartalmát, elviselhetetlenné vált a bűz orrot és szájat eltakaró maszkban is. 

A heol.hu szerint a tulajdonos ugyan együttműködő, de miközben takarították a lakást, folyamatosan jelezte, sok mindent megtartott volna inkább. Januárban egyébként kisebb kukákban lifttel szállították le a hulladékot, akkor  a lakásból a megbolygatott hulladék közül menekültek a csótányok. A darus módszerrel nem kell az egész épületen átszállítani a rothadó élelmiszert és szemetet. 

Az egri társasház lakói évek óta szenvednek ettől. Az egyik lakó kényszeres gyűjtögető, minden leértékelt élelmiszert összevásárol, majd hűtetlenül tárolja a lakásában. 

Az ott élők azt mondják, az ajtó alatt folyik ki a romlott húslé, emiatt terjeng iszonyatos szag az egész házban, 

derül ki a Tények riportjából. A nőnél már sokszor volt kényszertakarítás, ahogy arról a heol.hu is beszámolt, de aztán mindig újrakezdi a gyűjtögetést.

Forrás: https://www.sonline.hu/hazai-kek-hirek/2022/11/csotanyinvazio-es-elviselhetetlen-buz-miatt-szenvednek-egy-egri-tarsashaz-lakoi

A jövőre épp húszéves jogszabályban a közgyűlési meghatalmazások és az alapító okirat módosítását, a több lépcsőházas és többépületes társasházak működését, valamint a közös képviselő és társasházkezelő tevékenységének szabályozását, illetve a törvényességi felügyeletet kérdését kell mielőbb aktualizálni.

Nagy horderejű jogszabályról van szó, hiszen közvetve és közvetlenül közel négymillió társasházban lakó életkörülményeit határozza meg a társasházi törvény, aminek módosításáról már hónapok óta tartanak a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések. A törvényhozásig vezető utat munkaigényes, hosszadalmas szakmai-érdekképviseleti előkészítés keretezi, a részletszabályok kimunkálása több hónapig tart, de immár jó esély van rá, hogy a jövő év nyaráig a parlament elé kerüljön a törvénymódosítási csomag – tájékoztatta a Világgazdaságot Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke.

Öt éve már elindult, a TTOE érdemi és részletes javaslatot dolgozott ki az előző elnök, Bék Ágnes vezetésével, de akkor elakadt a 2003-ban elfogadott társasházi törvény aktualizálásának ügye, aminek az idén egyszerre, egymástól függetlenül látott neki az államigazgatás szakértői apparátusa és a TTOE társasházkezelőkkel és a társasházban lakók széles rétegével is folyamatosan egyeztetve.

Kiderült, hogy van fogadókészség az állam részéről az egyesület tényleges, gyakorlati tapasztalataira és kidolgozott javaslataira, így időközben konkretizálódott néhány terület, ami mindenképpen módosításra szorul.

Ezek egyike a meghatalmazások kérdése a közgyűlési döntéshozatalban. 

Érdemes lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és a meghatalmazások érvényességi időtartamát, sőt akár konkretizálni is azok tényleges tartalmát.

 Nevezetesen azt, hogy a meghatalmazott mire szavazhat a meghatalmazó képviseletében.

Sokak számára ismerős helyzet, amikor a társasházi közgyűlésen 50–100, nagyobb közösségek esetén több száz meghívott tulajdonos közül csak páran jelennek meg, és ők a részvételi aránytól függetlenül határozatképes megismételt közgyűlésen fél órával később minden kérdésben dönthetnek.

Amikor bárki elektronikusan tudja kezelni a bankszámláját, az ügyfélkapun keresztül pedig szinte az összes hivatalos ügyét el tudja intézni, akkor a társasházi ügyek intézésébe is bele kell építeni a mai technológiák használatának lehetőségét.

 Ezzel az írásbeli, illetve elektronikus úton való voksolás kérdésének szabályozására is utalt Gyárfás Róbert.

A szavazati arányok újragondolása is felmerült – tudtuk meg –, hogy mihez kell a 100 százalékos szavazati arány, és egyáltalán kell-e bármihez.

A másik sarkalatos kérdés a több lépcsőházas, illetve több épületből álló társasházak gazdálkodásának szabályozása, ami egyelőre rendkívül bonyolultan működik. Eljutott oda a társasházak gazdálkodása is, hogy igényli a részletszabályozást és a háttérjogszabályokkal való összehangolást, miután az egyre jelentősebb pénzforgalom egyre professzionálisabb gazdálkodást igényel – a nagy társasházak esetén gyakorlatilag kkv-szerű működés indokolt.

Kamarai képzés indul közös képviselőknekA közös képviselők számára szükséges alapvető szakmai ismeretek megszerzésére képzést indít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A törvényességi felügyelet kérdése is nagyon fontos, ezt mindig a jegyző gyakorolja. A hozzáértés itt általában megvan, a kapacitások viszont rendkívül szűkösek, mert ezt pluszfeladatként kapták meg az érintettek. Még nagyobb probléma, hogy mindehhez jelenleg semmilyen szankcionálási lehetőséget és jogot nem ad a törvény.

Ugyanilyen nagy és hangsúlyos témakör a társasházkezelő és a közös képviselő tevékenységének szabályozása. 

A közös képviselő lehet tulajdonos is, de a társasházkezelő csak akkor jogosult a társasház nevében eljárni és aláírni, ha közös képviselőnek is megválasztja a közgyűlés.

 Az erre vonatkozó részletszabályozásra is szükség van, mert most keveredik, nem mindig világos a különbség és az azonosság, valamint az, hogy a közös képviselő természetes személy kell legyen – foglalta össze a TTOE elnöke a legfontosabb, változásra érett pontok összességét a VG-nek.

Forrás: https://www.vg.hu/ingatlan/2022/11/modosulhat-a-huszeves-tarsashazi-torveny

Fővárosi hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, akik átszellőztették az épületet.

Berendezési tárgyak égtek egy ötemeletes társasház egyik harmadik emeleti lakásában Budapest V. kerületében, a Zoltán utcában. A tűzhöz a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik átszellőztették az épületet. A munkálatok idejére tizenkét lakó hagyta el ideiglenesen az ingatlant – írja a Katasztrófavédelem.

Forrás: https://www.life.hu/hirek/20221129-tuz-utott-ki-egy-v-keruleti-tarsashazban-ejjel-menekitettek-a-lakokat.html