Az elektromos hálózat korszerűsítésére is pályázhatnak az idei kiírásában a régi társasházak április elsejétől, október végéig. Ebben az évben is félmilliárd forint önkormányzati forrás áll rendelkezésre a panelházak korszerűsítését támogató programban, amelyről a csütörtöki ülésén dönt a városi közgyűlés.
Homlokzat- és födémszigetelés, nyílászárócsere, liftkorszerűsítés vagy csere – eddig ilyen társasházi felújításokhoz kaptak önkormányzati támogatást panelházak és 1990 előtt épült, legalább 12 lakásos társasházak lakóközösségei.
A támogatás mértéke jellemzően 25 százalék, de ennek akár a kétszerese is lehet a fűtésköltségek megosztását lehetővé tevő rendszer kiépítése esetében.
– Újdonság ugye a tavalyi évtől, hogy a fűtés-korszerűsítés jegyében a fűtésköltség-megosztóknak a kivitelezésére is lehet pályázni, valamint az idei évtől, és ez teljesen újdonság, az elektromos hálózatoknak a megújítására is lehet majd pályázni – emelte ki Barcsa Lajos alpolgármester.
A Panelprogram 2023-as indulása óta 45 sikeresen pályázó társasház kapott felújítási támogatást az évi 500 millió forint önkormányzati forrásból.
Az Újkert északi részén is több panelház ennek köszönhetően lett korszerűbb, energiatakarékosabb és komfortosabb, a liftek pedig megbízhatók, csendesebbek és szebbek.
– A liftek felújítása során sor került a liftek belső burkolatának cseréjére, illetve a liftkezelő panelnek is a cseréjére, ezáltal a liftek megjelenése egy modernebb – hangsúlyozta Szűcs Sándor önkormányzati képviselő.
A Panelprogram idei kiírására a tervek szerint április elsejétől október végéig pályázhatnak a társasházak. Az erről szóló előterjesztés csütörtökön kerül a városi közgyűlés elé.
Szeptembertől az áramszolgáltatóknak már engedélyezniük kell az úgynevezett társasházi energiaközösségek napelem-telepítési igényeit is, erre egy januártól hatályban lévő jogszabály kötelezi őket. Az energiaközösségek jogi bevezetése azért fontos változás, mert gyakorlatilag ennek hiánya okozta eddig azt, hogy a családi házakhoz képest a társasházak tetején napelemek csak elvétve jelentek meg.
Eddig ugyanis a tetőre szerelt panelekből nyert áramot csak egyetlen fogyasztásmérőre lehetett rákötni, ez pedig a gyakorlatban azt jelentette, hogy
vagy az összes lakónak kellett volna közösen beruháznia, és az áramot csak a közös villanyszámla csökkentésére (lift, közös helyiségek világítása és hasonlók) tudták felhasználni;
vagy egy lakónak kellett volna 75 százalékos támogatottságot szereznie a lakóközösségtől ahhoz, hogy ő egyedül a közös tetőre saját napelemet telepítsen, lényegében létrehozva ezzel a saját kis családi házát az épületen belül.
Nem nagy meglepetés, hogy ezek közül egyik sem volt vonzó vagy problémamentesen járható út.
Mostantól azonban a lakók közösen telepíthetnek egy rendszert a tetőre úgy, hogy az abból származó áramot egymás között elosztják, közösen felhasználják, és nem csak a közös helyiségekben. Leegyszerűsítve ezt jelenti az energiaközösségek megjelenése.
Hely a tetőn
A társasházak három felhasználási megoldás közül választhatnak, de ezek közül az egyik már az induláskor meglehetősen életszerűtlennek tűnik (ezért alább csak röviden ismertetjük, a jobbnak tűnő másik két választásra pedig a cikk végén adunk ötletet).
A nem túl vonzó megoldás hivatalos neve „diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítés”, ami azt takarja, hogy a társasház által megtermelt áramot a ház közösen elhasználja, és az erre a mennyiségre számolt rendszerhasználati díj egy bizonyos részét az energiaközösség (tehát nem a lakók, hanem a társasház) visszakapja, várhatóan évente egyszer.
Ez az esetek döntő részében valószínűleg csak nagyon kevés pénzt fog jelenteni, mert egy tipikus társasházi tetőn messze nincs annyi hely, amelyre felférne annyi napelem, hogy a lakók és a ház áramfogyasztását érdemben lefedje.
„Egy tízemeletes panelnél lépcsőházanként lehet 30-40 lakás, a tetőn pedig csak annyi hely van, hogy a lépcsőházi lift áramigényét ki lehet vele termelni” – hoz példát Kovács István, az A1 Solar Kft. szakértője.
Ebből látszik, hogy ez a diszkont modell várhatóan miért nem lesz vonzó. Ha ugyanis a ház áramfelhasználásának 5-10 százalékát a napelem megtermeli, az már elég jó eredmény, de ennek a kis mennyiségnek csak a rendszerhasználati díj részéből lehet egy kisebb részt jóváírni a szolgáltatónál. Ez többnyire nagyon kis összeg lesz.
Amikor matekozni kell
Sokkal életszerűbbnek tűnik a másik elszámolási megoldás, amelynek rögtön két változata is megjelent. Ezt „társasházi megosztási hozzárendelési modellnek” nevezik, és van statikus, illetve dinamikus változata.
Statikus módban a lakók az energiaközösségük alapításakor megállapodnak abban, hogy a napelemek által termelt áramot hogyan fogják elosztani egymás között. Bármilyen szempont szerint megállapodhatnak, a közműcégeket az alku alapja nem érdekli, csak a végeredmény. Mondhatják például a lakók, hogy a lakások alapterülete vagy a lakásban élők száma alapján arányosan dobják szét egymás között ezeket az „áramkvótákat”, de megállapodhatnak egyszerűen egyenlő arányban is, a lényeg az, hogy ezt jelezniük kell a közműcégnek.
Egy egyszerű példával élve: ha egy tízlakásos társasházban úgy döntenek, hogy tíz egyenlő kvótát hoznak létre, akkor az adott hónapban megtermelt napelemes áram mennyiségéből minden lakás legfeljebb 10 százalékot írhat jóvá a villanyszámlájában.
Azt persze csak utólag lehet majd tudni, hogy az adott hónapban mindez melyik lakásnak mekkora villanyszámla-csökkenést hoz, mert csak a hónap végén derül ki, hogy mennyi áramot termelt az adott 30-31 napban a napelem, illetve ebből mennyit használt el azonnal a ház, és ha még ezen felül volt maradék, akkor abból melyik lakás mennyit vételezett. (Ha pedig még e fölött is maradt áram, akkor azt betáplálta a rendszer a közműhálózatba.)
Példánknál maradva: ha az utólagos elszámolásnál kiderül, hogy egy lakás csak a napelemes termelés 8 százalékát használta el, akkor csak ezzel a mennyiséggel, vagyis az aktuális havi termelés 8 százalékával csökkentheti a villanyszámláját.
Ha viszont egy másik lakásban ugyanezen idő alatt 12 százalékot használtak el a napelemből érkező áramból, akkor ők csak 10 százaléknyi mennyiséggel csökkenthetik a saját villanyszámlájukat, hiszen 10 százalék a kvóta maximuma.
Ennek alapján tehát a mindenkori napelemes termeléstől, az elosztási arányoktól és persze attól is függ majd a villanyszámla-csökkentés mértéke, hogy az adott lakások összességében mennyit fogyasztanak.
Érdekes eredmények jöhetnek ki, hiszen adott esetben egy nagyfogyasztó lakásnak még a kvóta maximális kihasználása is arányaiban kevesebb előnyt hozhat, mint egy kisfogyasztónak a rá vonatkozó kvóta alatti mennyiség. Az elosztás módjánál tehát a lakóközösségnek bölcs egyezségre kell majd jutnia, hogy mindenki igazságosnak érezze az alkut.
Visszatérve a példánkban szereplő egyenlő kvóta túllépésére, érdemes azt is végiggondolni, hogy hiába használta fel egy lakás a napelemes áram 12 százalékát egy hónapban, a villanyszámláját akkor is csak 10 százaléknyi mennyiséggel tudta csökkenteni. A 2 százalékért pedig ki kellett fizetnie az aktuális áramdíjat annak ellenére is, hogy azok a kilowattórák nem is a közműhálózatról, hanem közvetlenül a tetőről érkeztek hozzá.
A fentiekből látszik, hogy a pontos elszámoláshoz ismerni kell az egyedi fogyasztási adatokat, vagyis a házban a napelemek telepítése előtt az összes villanyórát (az egyes háztartásokét és a ház külön mérőjét is) ki kell cserélni, ennek költsége jelenleg (darabonként) 30-40 ezer forint körül van.
Érdekes helyzetek
A statikus helyett a ház választhat úgynevezett dinamikus elszámolási modellt is. Ebben az esetben nem kell előre megegyezni a kvótákról, hanem hó végén mindenki annyival csökkentheti a villanyszámláját, amennyi napelemes áramot elhasznált.
Ezt leginkább akkor érezhetik igazságos elosztásnak a lakók, ha nagyjából egyforma méretűek a lakások, és a fogyasztási szokások is hasonlóak, hiszen ilyenkor a megtermelt áram nagyjából egyforma előnyöket hoz majd mindenkinek, viszont nem kell a százalékos arányokról és a megosztás alapjáról egyeztetni, adott esetben vitázni.
Kovács Istvánék szerint a statikus és a dinamikus modell egyaránt érdekelheti a társasházakat, a választás pedig az egyedi adottságoktól és a fogyasztói szokásoktól függ. Amennyiben pedig a ház lakói elégedetlenek a saját választásukkal, akkor minden évfordulón módosíthatják a statikus modellben alkalmazott megosztási arányokat, vagy áttérhetnek a dinamikus modellre is.
A változtatás lehetősége azért is lehet fontos, mert a házban idővel cserélődhetnek a lakók, de hosszabb távon az ott élők áramfogyasztási szokásai is alaposan megváltozhatnak, ehhez pedig érdemes alkalmazkodni.
A jogszabályi módosítások után egyébként már nem kell a lakók 75 százalékának a beleegyezése a napelem tetőre helyezéséhez, az arányt levitték egyszerű többségre, azaz 50 százalék plusz egy szavazatra.
Azok a lakók, akik szeretnének napelemet a fenti elszámolási szabályok alapján, nyilván támogatni fogják az elhelyezés lehetőségét. Lehetnek azonban olyan lakók is, akik nem kívánnak beszállni a napelembe, náluk az lesz a kérdés, hogy ennek ellenére is hozzájárulnak-e a tetőn való elhelyezéshez. Ők ugyanis nem vesznek részt a napelemek finanszírozásban, de nem is csökkenthetik a villanyszámlájukat, és kérdés, hogy így ellenzik vagy támogatják-e a telepítést.
Érdekes helyzetek akkor alakulhatnak ki, ha a lakóknak csak nem sokkal több mint 50 százaléka egyezik bele a telepítésbe, mert ekkor kérdéses lehet, hogy ők elegen vannak-e ahhoz, hogy a ház finanszírozási kérdéseiben döntsenek. Az ehhez hasonló kérdések azonban már a társasházi működés bonyolult, sokszor egyedi jogi környezetébe visznek.
Az új építésű társasházaknál mindenesetre az A1 Solar előzetes és átlagos számításai szerint
lakásonként 2-300 ezer forint lehet jelenleg a tetőre felférő napelemes rendszerek költsége,
vagyis a mai négyzetméterárakkal számolva a lakások összköltségét ez alig emeli meg.
De mire lehet mindez jó, ha a napelem csak a fogyasztás kis részét fedezi? Kovács Csanád, az A1 Solar szakértője azt mondja, több olyan társasházról is tud, amelyeknél a lakóközösség az alábbi – kiindulási ötletnek mindenképpen érdekes – pénzügyi taktikát gondolta ki:
Átmenetileg, legfeljebb egy-két évre megnövelik a közös költséget, hogy a napelemes beruházást finanszírozzák.
A napelemes áram azonnal elkezdi csökkenteni (főleg a ház) villanyszámláját, vagyis itt visszanyerik a megnövekedett közös költség egy részét.
Az átmeneti időszak után, amikor a kezdeti befektetést már részletekben kifizették, a közös költséget visszacsökkentik az induló összegre.
Ettől kezdve a kiinduláshoz képest változatlan közös költség mellett fizetnek alacsonyabb villanyszámlát, és az így felszabaduló közös pénzt beteszik a felújítási alapba.
Mivel a napelemek élettartama legalább 25-30 vagy annál is több év, a kezdeti átmeneti időszak után évtizedekig plusz pénzügyi forrásuk lesz a felújításokra, a közös költség emelése nélkül.
Ménfőcsanaki lakosok véleményét kérik ki egy fontos ügyben! Dr. Laczkovits-Takács Tímea, a városrész képviselője tette közzé, hogy akár 30 lakásos társasház épülhet Ménfőcsanakon a családi házak között. Benyújtották már a terveket.
Az elmúlt hetekben rengeteg aggódó jelzés, kérdés érkezett dr. Laczkovits-Takács Tímea önkormányzati képviselőhöz, a Ménfőcsanak Győzelem utca 20. szám alatti ingatlan sorsával kapcsolatban. Kiderült, hogy az Országos Tervtanács október 9-i ülésére benyújtották a szóban forgó és a szomszédos területre a terveket, melyek szerint több mint 30 lakásos társasházat kívánnak felépíteni a területre a családi házak közé. – Ezúton is szeretném kikérni a lakosság véleményét a témáról. Kérem írják meg véleményüket! Mint a városrész önkormányzati képviselője a lakosság véleményét fogom képviselni az ügyben – tette közzé közösségi oldalán.
Társasházakat akarnak felhúzni a kerékpárszervíz helyére?
A poszthoz egy fotót is csatolt, melyen jól látszik, hogy az egykor fénykorát élő Zöld Küllő Kerékpárszervízt hatalmas markoló teszi semmissé.
Korábban a telek és az épület tulajdonosa azt írta a közösségi oldalon, hogy a bontás azért vált indokolttá, mert az élet- és balesetveszélyessé vált.
Egy másik nagyberuházás is elkezdődött a városrészben, méghozzá a Metro áruház szomszédságában. Ezzel kapcsolatosan is vegyesek a fogadtatások.
Az ingatlanügyletek költsége nem áll meg a vételi árnál vagy a fizetendő illeték összegénél. Összegyűjtöttük, idén milyen földhivatali díjakkal kell számolnia azoknak, akik földhivatali eljárásra adják a fejüket.
Jogi háttér
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024. nyarán a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a közigazgatási és területfejlesztési miniszter 6/2024. (VI. 28.) KTM rendeletet az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet módosítása.
A hivatkozott rendelet számos díjtétel tekintetében hozott változást 2024. júliusától. Fontos és megnyugtató, hogy a díjak 2026-ra változatlanok maradtak. Nézzük meg, hogy mik a legfontosabb díjtételek 2026-ban!
A soron kívül történő eljárás lefolytatásának díja 16.000 forint ha 5 vagy kevesebb ingatlan ügyében járunk el. 6-15 ingatlan esetén 80.000 forintot, valamint a hatodik ingatlantól ingatlanonként 8.000 forintot kell fizetni. 16 vagy több ingatlan esetén ez egyszer 160.000 forint, valamint további 800 forint a 16. ingatlantól ingatlanonként.
Ugyancsak ingatlanonként 20.000 forint a jelzálogjog-bejegyzés díja, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja, ide nem értve a jelzálogjog törlését.
A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 10.600 forint, de legfeljebb mindösszesen 160.000 forint. Ugyanennyibe kerül a társasházi alapító okirat módosítása (ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti).
A hiteles tulajdoni lapért 4800 Ft-ot, papíralapú hiteles másolat esetén pedig 10.000 forint összeget kell majd fizetni. 160 forint díjat kell fizetnünk az ingatlanügyi hatósági eljárásban keletkezett iratokról készített hiteles papíralapú másolatért, kivonatért, A/4-es oldalanként.
A telekalakítás díjai 2026-ban
A telekalakítás engedélyezésére irányuló eljárás díjai 2026-ban:
2–5 érintett földrészlet esetén földrészletenként 19 000 forint,
6–15 érintett földrészlet esetén 96 000 forint, és a hatodik földrészlettől földrészletenként további 16 000 forint,
16–25 érintett földrészlet esetén 256 000 forint, és a tizenhatodik földrészlettől földrészletenként további 1600 forint,
26 vagy több érintett földrészlet esetén 272 000 forint, és a huszonhatodik földrészlettől földrészletenként további 800 forint a díjtétel mértéke.
A földrészlet határvonalának változására vonatkozó díj az alábbiak szerint alakul 2026-ban:
telekegyesítés esetén – a földrészletek számától függetlenül – 4000 forint,
telekfelosztás, telekcsoport-újraosztás, telekhatár-rendezés, kitűzés és kisajátítás esetén
2–5 földrészletig 4000 forint,
6–10 földrészletig 5600 forint,
11–30 földrészletig 9600 forint,
31–50 földrészletig 12 000 forint,
51–100 földrészletig 17 600 forint,
100 földrészlet fölött 17 600 forint,
és a századik földrészlettől földrészletenként további 160 forint a díjtétel mértéke.
Változási vázrajz vizsgálatának igazgatási szolgáltatási díja 10 600 forint maradt, ezen felül továbbá új, megszűnt vagy változott építményenként 2000 forint a díj. Társasházak és szövetkezeti házak alaprajzának vizsgálati díja – kialakuló vagy módosított egyéb önálló ingatlanonként – 2000 forint.
A művelési ág változásával kapcsolatos változási vázrajz költsége alrészletenként 5 új alrészletig 1000 forint, minden további új alrészlet után 200 forint alrészletenként.
Egy vagy több földrészletet érintő, egymással összefüggő jog bejegyzéséhez vagy tény feljegyzéséhez készített változási vázrajz vizsgálatáért az első földrészlet után 1500 forintot kell fizetni, 500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni minden további földrészlet után. Közigazgatási és fekvéshatárok módosítása esetén a vizsgálat díja 4000 forint földrészletektől függetlenül. 3200 forint a használati megosztási és a földrészlethatár-kitűzési vázrajz vizsgálati díja. Az újrazáradékolásra benyújtott vázrajzok vizsgálatáért 50% vizsgálati díjat kell fizetni.
A földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 240 forintot kell fizetni ingatlanonként. A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvért vagy földkönyvkivonatért 320 forintot kell fizetni ingatlanonként, a területi összesítő esetében településenként pedig 3200 forintot.
A térképmásolatok díja 2026-ban 5000 Ft.
Fontos kiemelni, hogy a jelen cikk csak a legfontosabb díjtételeket tartalmazza. A földmérési típusú díjak tételes összegei megtalálhatóak a cikk elején hivatkozott rendelet mellékletében.
Kigyulladt egy társasház ötödik emeleti lakása az V. kerületi Szent István téren, a Hercegprímás utcánál – közölte a katasztrófavédelem csütörtök délután. A tűz nagy terjedelemben a tetőre is átterjedt.
A fővárosi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel indultak a helyszínre, ahová az első egység már kiérkezett. Az épületben a tűzzel érintett szinten megkezdték a kiürítést, a tűz másik két lakást is elért.
Olvasónk elmondása szerint a helyszínre rengeteg tűzoltó érkezett, a ház előtti részt lezárták.
A Katasztrófavédelem negyed három után pár perccel közölte, hogy a tűzoltók megakadályozták a lángok továbbterjedését, öt vízsugárral oltva a tüzet. Az egységek három vízsugárral dolgoztak a tető, két vízsugárral pedig az alatta lévő szint oltásán, és a munkálatok közben megbontották a ház tetőszerkezetét. Végül nem sokkal három óra előtt közölték, sikerült eloltani a tüzet.
A Gellérthegy utca 7. szám alatti egykori iskola helyére kerülő új lakóépület a Dyer építésziroda (Domokos Balázs és Deilinger Tamás építészek vezetésével) tervezésében nyerte el végleges formáját. A Naphegy és Krisztinaváros találkozásánál megvalósuló épület tagolt karaktere a zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület övezethatárán áll, a Naphegy szabadonálló beépítésű lakóterület közvetlen szomszédságában.
Előzmények
A Dyer építész tervezői 2020. januárjában kaptak megbízást a Gellérthegy utca 7. szám alatti lakóépület tervezésére. A projekt a meglévő engedélyezési tervek (Puhl és Dajka Építész Iroda) továbbgondolásával jött létre, mely során teljesen új építészeti koncepció került megfogalmazásra, a homlokzati formálás mind az utcai, mind a belső udvar esetében a helyi tervtanács támogatását is elnyerte, emellett a lakások átalakítása is megtörtént, mindezt új belsőépítészettel kiegészítve egy teljesen új épület jött létre.
Telek és korábbi épület
A telek a Gellérthegy utca és Naphegy utca között található. A tervezési terület egyik nehézsége, hogy a két utca szintkülönbsége nagyságrendileg 7-8 méter között váltakozik. A környéket jellemzően zártsorúan beépített, többszintes lakóépületek jellemzik, de a Naphegy utca túloldalán már szabadonálló lakóövezet kezdődik. A tervezési területen egy rossz állapotú oktatási épület állt Gellérthegy utcai főbejárattal, ami a 19. század végén az Irgalmas Nővérek üzemeltetésében működött, majd a 2000-es évek elején Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kapott itt helyet. Az iskolaépület párkánymagassága lényegesen alacsonyabb volt, mint a környező épületeké, így ebbe a zártsorú szövetbe már kevésbé illeszkedett. Az épületnek a Naphegy utca felé nem volt egységes és illeszkedő homlokzata, ezen az oldalon egy kazánház és a hozzá tartozó kémény és egy kis szolgálati épület volt. A részben burkolt felületű belső udvar megközelíthető volt a Naphegy utca felől is egy meredek és barátságtalan lépcsővel is. A szomszédos telkeken alápincézett, többszintes lakóépületek csatlakoznak, így az amúgy is mélyen levő korábbi, 4 oldalról tömör fallal körbezárt „udvar” sem volt vonzó. Az épület a mai követelményeknek nem felelt meg, felújítása, korszerűsítése pedig jelentős költségekkel járt volna és még ez sem jelentette volna az iskola igényeinek teljeskörű kielégítését.
Alaptömeg és építészeti formálása
A szabályozás adta kötöttségek és a szomszédos épületek tűzfalai előrevetítették az illeszkedő kubatúrát, mely így egy jellemző, helyi zártudvaros, belső függőfolyosós kialakítást kapott. A homlokzat formálásakor először az épület tömegének tagolási lehetősége került megvizsgálásra, ami az utcaképbe illesztés első lépcsője lett. Mindkét utca felől a homlokzat két fő elem kompozíciójából építkezik, a téglaburkolatos tömb határozza meg az épület fő karakterét, valamint a visszahúzott, teraszokkal tagolt csatlakozó részek, ezáltal az épület utcához illeszkedő, bontott arányban jelenik meg. A létrejövő épületrészek így jobban igazodnak a környező tömbök méreteihez, a Gellérthegy utca lentebbi szakaszán (és a környező utcákban is) hasonló arányú épületek, épületrészek jelennek meg. A további tagolás által finomodó építészeti koncepció következő lépcsője a homlokzati rendszer léptékének bontására irányult, ez a változatlan alaprajz mellett az erkélylemezek összefogásában és vonalkódszerű függőleges elemek alkalmazásában jelenik meg, így befogadható léptékűvé válnak az épület lakói számára érzékelhető arányok, de az utcaképen is egy helyi arányokhoz igazodó, tagolt architektúra alakul ki. Ezt követően a homlokzati anyagok meghatározásával kerül színbéli, tónusbéli harmóniába az épület a szomszédos környezettel. Ezen környező (5-5 szomszédos és a közeli szemben lévő épületek) tömbök jellemzően világos, sárgás tónusban jelennek meg, valamint bézses, barnás, szürkés színek is dominálnak, továbbá a vakolt homlokzatok mellett vannak kő és téglaburkolatos épületek, épületrészek is. A tárgyi épület homlokzatán alkalmazott fő anyagok (sárgás téglaburkolat, fehér és szürkés vakolat, szürkés kőhatású nagytáblás kerámia burkolat) jól harmonizálnak környezetükkel. A homlokzati architektúrában, mintegy második réteg, megjelenik egy selyemfényű barnás-bézses betét, mely teljessé teszi az épület építészeti karakterét. A belső udvar egyfajta zöld szigetként jelenik meg talajtakarós zónákkal, fákkal, cserjékkel. Az erre néző függőfolyosókra az utcai homlokzathoz hasonló rendszer kerül, a lemezszélekre illesztett lamellás és tömör betétek védik „vizuálisan” a lakások bejárati zónáit.
Funkcionális leírás
A két utca (Naphegy és Gellérthegy) között több mint két szint a különbség. Az épület főbejárata a Gellérthegy utca felől került kialakításra, a lakók egy előcsarnokon keresztül tudják megközelíteni a lifteket és a lépcsőházat. Az utca meredek lejtéséből adódóan két külön behajtó kialakítása történt meg, az egyiken a földszinti parkolókat lehet megközelíteni, a másik bejáraton pedig egy fél szintet áthidaló rámpával az első emeleti parkolókat, valamint ez utóbbin közvetve a második emelet megközelítését biztosító autóliftet. A parkolóban a lakók kártyás rendszer segítségével tudnak bejutni a homlokzati garázskapukon keresztül. A földszinten találhatók még az épületüzemeltetéshez kapcsolódó helyiségek (kukatároló, közműfogadó helyiség, takarítószer tároló, liftgépház, stb.) is, valamint a lakók által használható tárolók. Az első emeletre felvezető rámpával jutunk egy következő parkolószintre, mely a Naphegy utcai oldalon még mindig terepszint alatt van, itt tárolók mellett parkolóhelyek, elektromos helyiség és gépészeti helyiség is található. A második emeletre gépkocsival autólift segítségével biztosított a feljutás. A tereplejtésből adódóan a Naphegy utcai oldalon még mindig járdaszint alatt vagyunk, ahova gépészeti helyiségek, tárolók, valamint parkolóhelyek kerültek. A 2. emeleten a Gellérthegy utcai traktusban lakások találhatóak, melyek egy belső folyosóról közelíthetőek meg. A harmadik emeleten a Gellérthegy utcai oldalon szintén lakásokat találunk, míg a Naphegy utcai oldalon két lakás mellett egy iroda is helyet kapott közvetlen utcai kapcsolattal, hogy az itt dolgozók függetlenül tudják használni a lakóépülettől. Ezen a szinten található a belső udvar is, amit a lakók közösen használhatnak. A negyedik, ötödik, hatodik és hetedik emeleten mindkét traktusban lakások vannak, míg a nyolcadik emeleten csak a Naphegy utca felől, a másik épületszárnyon már a tetőszint található.
Előcsarnok
A Gellérthegy utca felől biztosított az épület fő gyalogos megközelítési iránya a Gellérthegy utca 5 szám felőli oldalában kialakított két szint magas, impozáns előcsarnokon keresztül. A belső tér az utca felé egy nagy, egybefüggő függönyfallal csatlakozik, aminek célja, hogy közelebb hozza a belső világ és a külső utca érzetét, mégis elválasztva a két minőséget egymástól. A bejárati ajtó mellett kialakításra került egy épített növénysziget is, melyben egy kisebb méretű fa is bekerült. A belsőépítészeti kialakításnál fontos szempont volt az épület külső homlokzatán megjelenő anyagok használata a beltérben is. Itt is dominál a törtfehér színű festés, valamint megjelenik a „beforduló” téglaburkolat, a nagytáblás kőburkolat és az arany színű fémlemez-burkolat is.
Lakások
A fejlesztésben 41 db újépítésű lakás valósult meg. A lakások mérete a 52,45 m2-től a 125,43 m2-ig, szobaszám szerint az 1 szobástól az 5 szobásig terjed. A lakások összkomfortosak, a közepes méretű (1+2 szoba) lakásoknál külön fürdőszoba és WC helyiség, míg a nagyobb lakások esetében két fürdő és külön WC helyiség került kialakításra. A mai igényeknek megfelelően minden lakásban a nappali térrel egybenyitott, „amerikai konyhás” kialakítás tervezett. Minden lakáshoz tartozik erkély és/vagy terasz is, melyek mérete lakásonként eltérő, méretüket tekintve 5 és 48 m2 közöttiek. Az épület fűtését és hűtését egy 3 falikazánból álló kondenzációs kaszkádcsoport és egy függetlenül működő nagy teljesítményű levegő-víz hőszivattyú biztosítja. Az egyes lakások komfort helyiségei szabályozott, kétcsöves fűtési/hűtési hálózatra csatlakozó, lakásosztókról ellátott, födémbe és padlóba integrált hőleadó rendszerrel lettek kialakítva. A lakásokhoz tervezett garázs háromszintes, melyben 60 db parkolóhely került kialakításra. Építtetői igény szerint a mélygarázsban 24 parkolóállás rendelkezik kiépített elektromos töltővel. A garázsterekben közvetlenül a parkolótérből nyílóan 46 db tároló kapott helyet, valamint a lakószinteken a liftek mellett is kialakításra kerültek még tárolók.
Tetőkert / belső udvar
A tervezett társasház épülettömbje 3 oldalról öleli körül a belső, közös használatú intenzív zöldtetőt, amely összeköttetést biztosít a két utca között, valamint pihenőkertként és közösségi térként is funkcionál. A belső udvarban a lakások irányából 3 helyen juthatunk ki a kertbe. A Gellérthegy és Naphegy utcákra merőleges lépcsők egy-egy folyosóra vezetnek le. A kedvezőbb rálátás miatt ezeken a részeken rézsű kerültek kialakításra a támfalak előtt, így megfelelő rálátás nyílik a kert fentebbi részeire. A fő haladási útvonal a Gellérthegy és Naphegy utcákkal párhuzamos gyalogos tengely, amely egyrészről biztosítja az áthaladást, másrészről ebből nyílnak a közösségi pihenőfelületként működő kisebb teresedések. Az intenzív tetőkerten a nagymértékű beárnyékoltság miatt gyepfelület nem tervezett, a helyét alacsony árnyéki gyeppótlók veszik át. Ezek közül magasodnak ki a szintén árnyéktűrő cserjékkel és évelőkkel beborított dombok, melyekre több fa is telepítésre került, ezzel egy igazán zöld belső világot létrehozva.
Az esztergomi és a nyergesújfalui hivatásos tűzoltók dolgoztak a tűz eloltásán.
Hétfőn este hat óra után pár perccel érkezett a jelzés, hogy tűz van egy dorogi társasházban. A Bányász köröndi háromszintes épület alagsorában hulladék égett. Az esztergomi és a nyergesújfalui hivatásos tűzoltók körülhatárolták, majd két vízsugárral eloltották a tüzet, és az összehordott hulladékot kiemelték az alagsorból.
Az épületet 11 lakó hagyta el, lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség – számolt be róla a katasztrófavédelem, akik helyszíni fotókat is közöltek az esetről.
Ha tűz támad egy lakásban és kiég, a környező otthonokra milyen hatással lesz a havária? A tűz következményei távolabb hatnak, mint gondolnánk. Akiket kiköltöztetnek, vajon mikor mehetnek vissza?
Tűz keletkezett a Petneházy-bérházak egyik négyemeletesében, egy lakásban (talán a teavíz-melegítő hibája folytán?), és a lépcsőházban élők elképzelhető, hogy akár heteken át sem mehetnek vissza az otthonaikba. Miért? És milyen következményekkel kell számolniuk a hasonló káreseteket elszenvedő lakóközösségeknek? A Boon.hu utánanézett.
Jött a tűz, aztán víz, két napra rá áram már van, de gáz csak lesz
A szombati baleseti híradás arról szólt, hogy egy Soltész Nagy Kálmán utca mentén, a Petneházy-bérházak közt álló tömbben egyelőre nem ismert okból tűz keletkezett. Egy lakás kiégett, s bár a tűz nem érintette a többit, igazából a lépcsőházban mindenkinek kára keletkezett, valamilyen formában. A lényeg így szólt a február 28-i, déli órákban megjelent cikkben:
Egy 91 éves hölgy konyhájában keletkezett a tűz. A lakás teljesen kiégett, az anyagi kár jelentős. Más lakásban nem keletkezett [tűz]kár, viszont a lakókat az oltási munkálatok idejére kiterelték az épületből, a lakásokat átszellőztetik. Egy lakásba nem tudtak bejutni a tűzoltók, azt felfeszítették, kiderült, a tulajdonos már nem él ott.
Információink szerint az idős hölgyet, további három lakót füstmérgezés gyanújával megfigyelésre kórházba szállították.
A lakók egy részének azonnal el kellett hagynia az otthonát, másoknak, a felsőbb emeletekről viszont pont azért nem sikerült lejönniük, mert zajlott az első emeleti lakást érintő tűzoltás. Később a tűzoltók mindenkinek azt tanácsolták: a füst miatt, ami kitöltötte a lépcsőházat és a lakásokba is beszivárgott, senki se maradjon az épületben. Arra nézve a lakók nem kaptak hatósági instrukciót: meddig ne. Arra sem, honnan tudhatják, hogy már visszajöhetnek, mert a levegő immár nem tartalmaz egészségre ártalmas részecskéket.
Volt, aki eleve el se ment, mások egy-két éjszakát rokonoknál töltöttek, azután tértek haza, de senki sem tudja, mi a helyes teendő. Aztán kiderült: az otthon tartózkodást mindenképp gátolja, hogy a gáz- és a melegvíz-szolgáltatást napokra, vagy inkább hetekre ki kellett kapcsolni, és nem tudni, mikorra fog helyreállni. A 144. szám lakói várják az egzakt tájékoztatást, netán a „felsőbb” segítséget. De elmondásuk szerint egyelőre a saját társasházi közös képviselőjüktől is csak akadozva kapnak tájékoztatást.
Több ajtót is be kellett törni
Az egyik lakás tehát kiégett, egy másiknak a bejárati ajtaját be kellett törniük a tűzoltóknak, mert nem voltak benne biztosak, nincs-e bent veszélyben lévő a (nem volt). Az első emeleti tűzfészek alatt a földszinten legalább egy további lakást elöntött az oltáshoz használt sokezer liternyi víz – állítólag két nap múltán is csorog, csepeg, még a villanyszekrényből is. A lépcsőház magán viseli egy katasztrófaelhárítási akció nyomait, a levegőben olyan erős a füst, hogy hétfőn déltájban sem könnyű belépni a négy emeletnyi a zárt térbe, amint azt a Boon.hu riporterstábja maga is megtapasztalhatta.
– Már hívtunk zárszerelőt, illetve villanyszerelőt. E-mailben igyekeztünk értesíteni a körzet önkormányzati képviselőjét; úgy tudni, létezik ilyen esetekre vis maior keret a városi önkormányzatnál, ami révén anyagi segítséget remélhetnek a lakók. Tájékoztatjuk őket, hogy jó ideig nem lesz gáz Felvettük a kapcsolatot a szakemberekkel, hogy a héten kezdjék meg a javítást – foglalta össze a 16 lakásos bérház közös képviseletét ellátó cég, a Központi Társasházkezelő Kft. nevében a Boon.hu által megkérdezett Szemcsák Miklós. A közös képviselő nem tud róla, hogy létezne olyan államigazgatási rutin, ami révén például a tűzoltók vagy más hatóságok hasonló havária-helyzetben, mondjuk, automatikusan értesítenék a települési (szociális vagy egyéb) szerveket.
A lakosoknak, illetve a társasháznak a saját biztosítási jogviszonya alapján szükséges bármiféle kárrendezést, anyagi segítséget intéznie, de „nem szokott száz százalékban megtérülni ilyenkor a kár”. Arra sem létezik hivatalos mechanizmus a közös képviselő ismeretei szerint, hogy ha a lakókat ki kell költöztetni egy katasztrófahelyszínről, akkor hova vigyék őket. Ezt is kinek-kinek magának kell megoldania. Felé senki sem jelezte még, hogy gondja volna vele. Ha jelezné, azt a települési önkormányzathoz továbbítanák.
– Mindent megteszünk. Annak érdekében, hogy a megszokott életkörülményeiket mihamarabb visszakaphassák a lakóink. Arról, hogy az égéstermékek folytán bármiféle légzőszervi egészségügyi veszélyhelyzet állna fenn jelenleg a házban, nem tudunk, a tűzoltók és a rendőrök nem szóltak ilyesmiről.
A közös képviselő hozzátette: a sors fintora, hogy a környéken a hatáskörükbe tartozó házak között lépcsőház-festést végeztek nemrégiben, és épp itt legutolsóként… Most meg lehet nézni a lépcsőház állapotát – máris lehet újrafesteni. A közös képviselő neve egyébként annak rendje-módja szerint fel van tüntetve a lépcsőházi információs táblán. Az elérhetősége (telefonszám, stb.) nincs. Úgy hallottuk, ez akkor okozott például gondot, amikor a tűzoltás idején a katasztrófavédelmisek is keresték volna, hogy megtudják, hol lehet elzárni a gázt az épületben, információ híján a pincét is feltörték, feleslegesen, mert nem ott van a főcsap.
A cica miatt is aggódott, meglesz-e
A bejárt előtt, a kiégett két emeleti ablak alatt kissé megdőlt villanypózna; vélhetően az oltás idején sérülhetett meg. Ottjártunkkor érkeztek ki az ÉMÁSZ-tól munkások, hogy a helyreállítását elvégezzék, hiszen „így életveszélyes”, mondták. Amúgy a szombaton a tűz idején kikapcsolt áramot már vasárnap este visszakapcsolták a házban. Az oszlop mellett a károsult ingatlanból kihordott, elszenesedett holmik, bútorok, ruhák, egyebek elfeketedett törmeléke. Papírlap hever a fűben, szakácskönyv kiszakadt lapja, a recept: „Halszeletek Molnárné-módra”.
Három embert vittek szombaton délelőtt kórházba a mentők a tűz nyomán, egyikük a kigyulladt lakás lakója, idős asszony, másikuk 17-18-éves fiú.
– A harmadik a feleségem volt, enyhe füstmérgezés gyanújával, azóta már kiengedték, jól van – eleveníti fel a hétvégén történteket Stark László a második emeletről. – Én Sajóbábonyból siettem haza a munkahelyről, hallva, mi történt itthon. A nejem mellesleg a cicánk miatt aggódott, hogy megvan-e…
Starkék is már másnap hazaköltöztek, az értesítésre, hogy újra van áram. Most villanyradiátorral be tudják fűteni a kisszobájukat. De hogy gáz nem lesz három hétig? A híresztelésre ő is megdöbben. A füstszag számukra nem elviselhetetlen, kevés jutott be a lakásukba.
Azt mondták, senki se maradjon itthon
– A melegvíz is gázról megy, azzal mi lesz? – teszi fel a legégetőbb kérdést az első emeletről Paál Andrea. – A közös képviselő annyit mondott, amikor egyáltalán el tudtuk érni telefonon, hogy vegyünk rezsót, azzal melegítsünk fürdővizet… Azt is mondta, hétfőn délelőtt jönnek a takarítók, de délben még sehol senki. – Közben a Boon riportereinek mutatja, a tűzoltók által betört lakásnak nincs ajtaja, furnérlappal van csak beszögelve a bejárati nyílás.
– A 16 lakás nem mindegyikében van lakó. A tűzoltók azt mondták szombaton, senki se maradjon itthon, szerencsére a testvéremékhez el tudtam menni. Van itt két hölgy, akinek viszont senkije sincs, ők maradtak. – Nincs itt senki hatósági ember, már három napja, aki tájékoztatna minket, hogy mit kell tennünk. Vasárnap kijött a rendőrség, hogy kihallgassa, akit itt találtak, a tűz keletkezését vizsgálva. Csak egyetlen lakót találtak, úgy tudom.
Árnyalja és nehezíti a helyzetet, hogy az 1950-es években épült Petneházy-bérházakként ismert lakótelephez tartozó házban, mint most kiderült, elavultak a gázvezeték-hálózat elemei, azokat jelen formájukban nem lehetséges (EU-szabvány miatt) változatlanul helyreállítani. Cserélni kell majd a gázórákat. E pillanatban kétséges, lesz-e rá pénzük az ingatlantulajdonosoknak.
A riportalanyainkkal beszélgetve látjuk-halljuk, hogy a legfelső emeleti egyik lakásból kilép egy hölgy. A lépcsőházban, talán mert érzékeli, hogy valakik a hétvégén történtekről beszélgetnek, megfordul és visszamegy az otthonába. Így jelzi, őt ne is próbáljuk meginterjúvolni.
Nyilvános, többfordulós pályázatot írt ki Gönyű Község Önkormányzata a tulajdonában álló belterületi ingatlan értékesítésére és egy 14 lakásos társasház megvalósítására. A projekt különlegessége, hogy a fejlesztés a meglévő tervdokumentáció alapján valósulhat meg, az elkészült épület pedig helyi védettséget kap.
A projekt a településközpontban, a Bem József utca 9. szám alatt valósulhat meg, és egy klasszikus önkormányzati fejlesztési modell szerint zajlik: az ingatlan értékesítése mellett a kivitelezési kötelezettség is a nyertes pályázót terheli.
Meglévő tervek alapján épülhet meg a 14 lakásos társasház
A kiírás szerint a beruházás a már rendelkezésre álló — nem engedélyköteles — tervdokumentáció alapján valósulhat meg, amelytől csak az önkormányzat előzetes jóváhagyásával lehet eltérni. Nem módosítható a homlokzat, a lakásszám és a főfalak rendszere, ami erős kontrollt jelent a projekt műszaki tartalma felett. Az ingatlan településközponti (Vt) besorolású besorolású, ahol a maximális beépíthetőség 20 százalék. A terület régészeti lelőhelyet érint, ami a kivitelezés előkészítésében többletfeladatokat jelenthet.
120 millió forintos minimumárral indul a versenyeztetés
A minimálisan elfogadható vételár nettó 120 millió forint, amely tartalmazza a tervdokumentáció átadását és az áramigény biztosítását is. Az ajánlattétel feltétele a megajánlott vételár 10 százalékának megfelelő biztosíték befizetése.
A nyertes pályázóval vegyes tartalmú szerződést köt az önkormányzat, amely az adásvétel mellett a kivitelezési kötelezettséget is rögzíti. A beruházás a vevő saját finanszírozásában és saját hasznára valósul meg.
Szoros műszaki kontroll és garanciális kötelezettségek
A kivitelezés határideje a szerződéskötéstől számított 18 hónap, amely indokolt esetben módosítható. A beruházást az önkormányzat műszaki ellenőrrel követi, a nyertes pályázónak pedig bankgaranciát vagy teljesítési biztosítékot kell nyújtania.
A műszaki átadást követően 36 hónapos jótállási kötelezettség lép életbe, a garanciális hibák javítására 15 munkanap áll rendelkezésre.
Elővásárlási jog két lakásra
Az önkormányzat elővásárlási jogot köt ki az elkészült épületből két lakásra, legfeljebb bruttó 850 ezer forintos négyzetméteráron, kulcsrakész állapotban. Ez a megoldás lehetőséget ad a településnek a helyi lakáspolitikai célok támogatására.
Március végéig lehet pályázni
A pályázat benyújtási határideje 2026. március 30., a nyertes az lesz, aki a feltételek elfogadása mellett a legmagasabb vételárat ajánlja. A döntést a képviselő-testület hozza meg.
A tűzesethez öt tűzoltógépjárművet és tizennyolc tűzoltót riasztottak.
Ahogy arról csütörtökön délután beszámoltunk, Szombathelyen, a Szent László király utcából hívták a segélyhívót, ahol egy lakóház gyulladt ki. Az elsődleges információink szerint a tűzeset során senki nem volt otthon, szerencsére sérülés sem történt.
A tűzeset helyszínéről fotókat és videót is hoztunk
A Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiadott egy közleményt a tűzeset kapcsán, fotókat is közöltek.
Újabb részletek a szombathelyi tűzeset kapcsán – a katasztrófavédelem közleménye
Teljes terjedelmében égett tegnap délután egy háromlakásos társasház udvar felőli lakása Szombathelyen, a Szent László király utcában. A tűz keletkezésekor senki nem tartózkodott az ingatlanban, a szomszédos lakás tulajdonosa a tűzoltók kiérkezése előtt elhagyta az otthonát. A szombathelyi és a sárvári hivatásos tűzoltók a Vas vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett három vízsugárral megakadályozták, hogy a tűz átterjedjen az ingatlan padlásterére, valamint a szomszédos lakásokra. Az oltást követően az egységek kéziszerszámokkal megbontották a még izzó részeket, az épület és a tetőszerkezet átvizsgálásához pedig kéziszerszámokat használtak. A tűzeset során az ötven négyzetméteres ingatlan lakhatatlanná vált, lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség. A másik két lakásra nem terjedtek át a lángok, azonban erősen füsttel szennyeződtek. A tűzoltók átszellőztették mindkét füsttel telített lakást – tájékoztatott a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
