41 lakásos társasház épül a veresegyházi tó partján, a helyiek aggodalmai közepette

Az elfuseráltnak tűnő forgalomátszervezés mellett egy építkezésről folyik mostanság a legtöbb vita Veresegyházon. A városban ugyanis egy 41 lakásos társasházat épít egy beruházó a tóparton. Pont ott, ahol nemrég megváltoztatta a forgalmat az önkormányzat.

Miután megjelent a Pest megyei város útlezárásairól és forgalmi változásairól szóló cikkünk, számos olvasói levelet kaptunk, melyekben arról számoltak be az ott élők, hogy van egy másik téma is, amire érdemes ránézni. Mégpedig a Találkozók útja 3. szám alatt, egy 3700 négyzetméteres telken épülő társasház ügye.

A veresegyházi tó melletti telken a Helyi Építési Szabályzat szerint 6,5 méter a megengedett legnagyobb épületmagasság, a zöldfelületi aránynak pedig el kell érnie a 30 százalékot. A beépíthetőség 50 százalék lehet, mind a terepszint felett, mind alatta.

Az egyik képviselőé volt a telek

A telket Kőnig Zsolt István árverésen vásárolta meg 2019-ben, majd 2021 decemberében egy telekalakítással összevonta a mellette lévő ingatlannal. Pásztor Béla, az akkori polgármester településképi véleményt adott ki az akkor már elvileg nem létező, mert időközben új helyrajzi számot kapott (eredetileg 1904 hrsz.-ú) telekre 2022-ben. Véleményében Pásztor a telekre tervezett, 32 lakásból és 2 üzlethelyiségből álló ingatlan építésének építéshatósági engedélyezését javasolta.

A polgármesteri támogató vélemény idején a telektulajdonos Kőnig Zsolt már önkormányzati képviselő volt, de természetesen ettől még joga volt telket vásárolni a településen – vagy bárhol máshol.

Kőnigről annyit érdemes tudni, hogy bár a 2019-es választáson nem nyert mandátumot, egy képviselő lemondása miatt végül később mégis a testület tagja lett. A következő választáson, 2024-ben aztán a 2112 Veresegyházért Egyesület színeiben választották a lakosok az önkormányzat tagjává. Kőnig mellett további 7 képviselő és az új polgármester is ennek az egyesületnek a jelöltjeként nyert a választáson, így összesen 9-en vannak a Fidesz-KDNP 2, és a Tavirózsa Egyesület 1 képviselője mellett a testületben.

Kőnig a tulajdoni lap szerint a telket 2024 októberében a Veres Lake Apartments Kft.-nek adta el,

amelyet 2024 augusztusában alapítottak. A Dunakeszire bejegyzett cég három millió forint törzstőkével alakult meg, tulajdonosa pedig a szintén Dunakeszi székhelyű Elegancia Vagyonkezelő Alapítvány. A kft. ügyvezetője Serbánné Borsos Katalin, aki az alapítványban is vezető szerepet tölt be – vélhetően három rokonával, mivel a családnevük mindannyiuknak megegyezik.

Serbánné a Veres Lake Apartments Kft. mellett további 5 hasonló ingatlanos cégnek az ügyvezetője, melyek 1 kivétellel szintén az Elegancia Vagyonkezelő Alapítvány tulajdonában vannak. A 2025-ben bejegyzett alapítvány vagyona a bejegyzésekor 647 millió forint volt, de még nincs elérhető pénzügyi beszámolója, így nem tudni, hogy az összeg azóta miként változott.

Kőnig nem érti a felháborodást

Az ügy tisztázása érdekében megkerestük Kőnig Zsoltot, aki megkeresésünkre elmondta, hogy amikor képviselő lett, úgy döntött, eladja a kérdéses területet (ahol korábban egy üdülő állt, amely valamikor a kétezres évek elején leégett). Elmondása szerint ezt a telket annak idején már Pásztor Béla korábbi polgármester is meg akarta szerezni, hogy szállodát építsen rá. Kőnig úgy fogalmazott, hogy másfél évbe telt, mire megkapta a településképi véleményt, és akkor 30 lakást tervezett a területre.

Arra is rákérdeztünk a képviselőnél, mi a helyzet azzal a kampányígérettel, hogy Veresegyházon nem lesz több társasház-építés. Kőnig elmondása szerint jelenleg négy társasház épül a településen, azonban ez a négy társasház már korábban megkapta az építéshez szükséges engedélyeket, és a megszerzett jogokat nem lehet elvenni, így ezekre az építkezésekre az önkormányzatnak nincs ráhatása. Azt a választási ígéretet állítása szerint tartják, miszerint több önkormányzati tulajdont eddig sem és ezek után sem kívánnak értékesíteni.

Kőnig azt mondta, az utolsó testületi ülésen felmerült a változtatási tilalom bevezetésének lehetősége, de a tilalom nem terjed ki a hatályba lépésekor már hatósági engedéllyel rendelkező négy társasház építésére, így azok a korábbi engedélyek alapján megépülhetnek.

A változtatási tilalom helyett azt vállalja az önkormányzat, hogy nem ad el több telket társasház-építés céljára.

Szerinte, ha bevezették volna a változtatási tilalmat, az azzal járt volna, hogy Veresegyházon még hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött értéknövelő változtatást sem lehetne végrehajtani, amely komoly hátrányt okozhatna a lakosság számára. Úgy érvelt, hogy a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) folyamatban lévő módosítása kártérítési kötelezettséget vonhat maga után az önkormányzat számára, ezért a módosítás hatásvizsgálatot, és partnerségi egyeztetést is szükségessé tesz.

Kőnig azt is elmondta a megkeresésünkre, hogy nem érti, miért van hírértéke egy társasház építésének, és állítása szerint a főépítész is úgy nyilatkozott, hogy az épület nem monumentális lesz, hanem a környezetébe illeszkedő.

Már árulják is az épülő lakásokat

Az építkezés időközben elindult, és már meg is jelentek a készülő lakásokat kínáló első hirdetések. Ezekből kiderül, hogy a beruházó Veres Lake Apartments Kft. a tó szomszédságában „41 modern, energiahatékony lakást kínál két ütemben”. A két épületben 28 és 13 lakás épül majd meg, a várható átadás 2027. III. negyedévében, vagyis jövő nyáron-ősszel lesz. A lakásokat 1,46 – 1,8 millió forintos négyzetméteráron kínálják.

A lakosok olyannyira figyelnek az építkezésre, hogy nemrég egy nyilvános csoportban posztolták azt a képet, amin az látszik, hogy valakik vizet engednek a városi csatornába az épülő társasház területéről.

A posztokból kiderül, többen jelentették ezt az esetet az illetékes vízműcégnek, a DMRV-nek, aminek az emberei ki is mentek a helyszínre, és – a helyiek elmondása szerint – ha folytatódik a dolog, értesíteni kell a rendőrséget is.

Megkerestük kérdéseinkkel a beruházót, a Veres Lake Apartments Kft.-t is. A cég részéről Serbánné Borsos Katalin ügyvezető válaszolt a kérdéseinkre. Tájékoztatása szerint

„a csatornába nem történt vízleeresztés, mivel befogadói nyilatkozat szerint a Veresegyház-Sződ-Rákos patakba megy mind a mai napig a víz.

A befogadó nyilatkozatot még az előző év novemberében kaptuk hivatalos úton a Gödöllő Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulattól.

A fotó rossz szögből lett készítve, mivel azt mutatja hogy a csatornába eresztjük a vizet, de ilyen nem volt, mivel a lakosok bejelentései következtében a Vízművek is a helyszínre érkezett, és felmérés után megállapította, hogy nem volt ilyen tevékenységünk, ellenkező esetben már a hatóságok megbüntettek volna minket jogosulatlan használatért.”

Serbánné azt is hozzátette válaszában: „Ezen események után kaptunk egyébként egy hatósági ellenőrzést is az építkezés területére, ahol hosszas vizsgálódás után azt a hivatali véleményt adták, hogy rendben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően működünk.”

Megkeresésünkre azt is megírta, hogy 41 lakás és 4 üzlet fog épülni, a parkolást pedig teremgarázsban oldják meg. A cég folyamatosan igyekszik tájékoztatást nyújtani a lakosoknak, valamint igyekeznek megnyugtatni őket, hogy nem tönkretenni, hanem fejleszteni szeretnék a helyet.

Változtatási tilalom nem lesz

A veresegyházi testület a december 17-i ülésén dr. Vaszkó Szabolcs (Tavirózsa Egyesület) önkormányzati képviselő előterjesztése nyomán tárgyalta a változtatási tilalom elrendelését 2026. január elsejétől a lakóterület (Lke), falusias lakóterület (Lf), valamint a településközpont és intézményi vegyes (Vt) övezetekre.  A javaslatot nem fogadták el: mindössze 1 fő támogatta, de 9 képviselő nemmel szavazott rá, 1 pedig tartózkodott a döntéskor.

A polgármester videóban reagált az előterjesztésre: állítása szerint azt azért nem támogatja, mert akkor a lakosok semmilyen engedélyköteles változtatást nem végezhetnének ingatlanukon, a javaslat átgondolatlan és előkészítetlen és a társadalmi hatásai is kedvezőtlenek. A polgármesteri videó szerint ha bevezették volna a tilalmat, nem lehetne nyílászárót cserélni, tetőt felújítani, teraszt lefedni vagy házakat szigetelni sem Veresegyházon.

Ennek ellentmond, hogy nem engedélyköteles vagy bejelentésköteles munkák továbbra is elvégezhetőek lennének. Vaszkó Szabolcs előterjesztéséből tisztán látszik, hogy a javaslatot társasházakra írták, a szöveg szerint ugyanis: „A rendelet hatálya nem terjed ki……azon tevékenységek esetére – ideértve a lakóépület felújítását, átalakítását, bővítését, bontását is –, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki.”

A polgármester állítása szerint viszont „ez nincs összhangban a törvénnyel és önkormányzati rendelettel.” 

Veresegyházzal ellentétben változtatási tilalmat számos agglomerációs önkormányzat bevezetett az utóbbi években. Ez azt teszi lehetővé, hogy megjelölt területeken és városrészekben a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosításáig (de legfeljebb 3 évig) semmilyen építkezés, építési beruházás nem kezdődhet meg. A tilalom nem vonatkozik a már hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, valamint az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre.

De a sűrűn lakott agglomeráción kívül is használják a változtatási tilalmat: így akadályozta meg az ábrahámhegyi önkormányzat is 2024-ben, hogy a Folly Arborétum a falu házai közé, a Balatontól alig 200 méterre építsen palackozóüzemet.

Forrás: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/01/16/41-lakasos-tarsashaz-epul-a-veresegyhazi-to-partjan-a-helyiek-aggodalmai-kozepette/

Rémisztő, mi nem hagyja aludni az embereket ebben a nyíregyházi társasházban!

A Nyíregyen Hallottam Facebook-csoportban osztotta meg aggodalmát egy helyi lakos. Bejegyzése szerint egy kiskutya ugatása kelt egyre nagyobb nyugtalanságot a Ferenc körút 26. szám alatti társasházban.

„Sziasztok! Ha valaki a Ferenc körút 26.-ban lakik, írjon már privátban, legyen szíves!” – kezdte posztját a hölgy. Mint írta, a kutya már jó ideje folyamatosan ugat, ami nemcsak zavaró, hanem kifejezetten aggasztóvá vált. Hozzátette: korábban soha nem tapasztaltak hasonlót az állattól, ezért szeretnék kideríteni, kihez tartozik. Ugyanakkor késő esti időpontban – fél 11 körül – nem tartották reálisnak, hogy minden lakáshoz becsengessenek.

A hozzászólók közül többen is úgy vélték, nem alaptalan az aggodalom. „Valami baj történhetett” – írta egy kommentelő. Egy másik konkrét megoldást is javasolt: szerinte a házmestert kellene értesíteni az esetről.

Forrás: https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2026/02/tarsashaz-ijeszto-nyiregyhaza

Kinek kell eltakarítania a havat a társasház előtti járdáról?

Komoly mennyiségű hó esett az országban, csúszkálnak az autók, csúszkálnak az emberek. Ha valaki úgy esik el a hóban, csúszik el a jégen egy társasház előtti járdán, hogy baja is esik, aktuálissá válik a kérdés: kié a felelősség? A társasházé, a közös képviselőé vagy az ingatlan tulajdonosáé? A THT hírlevelének szerzői foglalták össze a szabályokat.

A hó eltakarításának elmulasztása miatti baleseteknél a társasház felelősségét elsősorban a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai alapján vizsgálják. A törvény kimondja a jogellenes károkozás általános tilalmát, míg az azt követő rendelkezések a kártérítési felelősség feltételeit határozzák meg. Ennek értelmében, ha a társasház nem gondoskodik a közös területek biztonságos használatáról, és ennek következtében valaki megsérül, a károsult kártérítést követelhet.

A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a társasház köteles a közös tulajdonú területeken a biztonságos állapot fenntartására. A Kúria döntései szerint a felelősség akkor állapítható meg, ha a hó- vagy síkosságmentesítés elmaradása és a baleset bekövetkezése között okozati összefüggés van, és a társasház nem tudja kimenteni magát azzal, hogy minden elvárható intézkedést megtett volna.

A közös képviselő kötelezettségei

A közös képviselő feladatait és felelősségi körét a társasházakról szóló törvény határozza meg: a közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, valamint minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.

Ez a jogszabályhely általános kötelezettséget ír elő, amelybe a közös tulajdon biztonságos használatának biztosítása is beletartozik. Ennek része lehet a hó- és síkosságmentesítés megszervezése, a szükséges vállalkozói szerződések megkötése, valamint az épület állapotával összefüggő karbantartási feladatok koordinálása.

Amennyiben a közös képviselő ezeket a kötelezettségeit elmulasztja, és ez kárt okoz, a felelősség vizsgálata polgári jogi alapon történik. A hóeltakarítási feladatokat tehát külön szerződésben érdemes rögzíteni.

Családi házaknál a helyzet egyszerűbb: a tulajdonos köteles a járdát és a járda melletti területeket tisztán tartani. Budapesten külön szabályozás vonatkozik a járdán áthaladó kerékpárutakra is, melyek tisztántartását szintén az ingatlantulajdonosnak kell biztosítania. Albérleteknél ajánlott a bérleti szerződésbe foglalni a hóeltakarítási kötelezettségeket, ellenkező esetben az ingatlantulajdonosra hárul ez a feladat. Irodaházak, boltok és egyéb nem lakás céljára használt ingatlanok esetében az önkormányzatok döntenek, de általában az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója felelős a tisztaságért. (Forrás: A THT hírlevele)

Forrás: https://haszon.hu/eletstilus/ho-tarsashaz-takaritas-jarda/

A világháború utáni „nem megfelelő helyreállításra” hivatkozik a leomlott Jókai utcai társasház kivitelezője

A Jókai utcai társasházat is felelősnek tartja a balesetért az a vállalkozó, aki ellen Tóth Nikolett, az épületomlásban 2022 júniusában megsérült és lebénult táncművész nyújtott be polgári pert. A vállalkozó szerint az épület homlokzatát nem megfelelően állították helyre a második világháborúban keletkezett károk után. Tóth Nikolett máig nem kapta meg a teljes sérelemdíját és az életjáradékát, írja a 24.hu.

A Budapesti Operettszínház balettművésze, Tóth Nikolett 2024 végén egy Facebook posztban számolt be részletesen arról, hogy a balesete után úgy tűnt, a kivitelezővel peren kívül sikerül megegyezni az életjáradékról és a sérelemdíjról, a szerződéstervezet is elkészült, ami minden félnek megfelelt. A táncművész a kivitelezőtől azt kérte, az aláírás előtt találkozzanak élőben az ügyvéd és a biztosító jelenlétében, ezt a kérést viszont a kivitelező visszautasította.

A 24.hu megkereste a kivitelezőt, aki azzal érvelt, „egy ennyire előítéletes közegben egy személyes találkozó nem szolgálná sem a párbeszédet, sem a megbékélést”. Tóth Nikolett szerint a vállalkozó emellett a peren kívüli megegyezésről szóló szerződést sem írta alá végül, pedig több alkalommal is felkérte őt erre a biztosító. Ezt a kivitelező tagadja, és azt mondta, tudomása szerint a biztosító már ki is fizette a táncművész számára a neki járó összeg jelentős részét. A táncművész állítása szerint ezzel szemben egyedül a sérelemdíj felét kapta meg a biztosítótól, azonban a megegyezés a kivitelezővel kiterjedt az életjáradékra is, amiből „még egy forintot sem látott”.

A kivitelező az április 25-i első tárgyaláson sem jelent meg, és az ügyvédjén keresztül továbbá arra is hivatkozik, hogy a Jókai utcai társasház homlokzatát nem megfelelően állították helyre a második világháborúban keletkezett károk után, és hogy a bővítési munkálatok során aznap épp nem dolgoztak a leomlott részen, így a felelősség nem a kivitelezőt terheli.

A kivitelező így pert indított a társasház ellen, amelyben szerinte lehetőségük lesz annak bizonyítása, hogy

„a társaságunk lejáratására irányuló sajtónyilatkozataik valótlanok, a követeléseik pedig jogalap nélküliek és megalapozatlanok”.

2022 június 27-én omlott le és zuhant az utcára Budapesten az átalakítás alatt álló, Jókai utca 1. szám alatt található ház párkányfala. A balesetben négyen megsérültek, hárman könnyebben, az Operettszínház táncművésze viszont életveszélyesen: súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, műteni is kellett.

Forrás: https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/a-vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA-ut%C3%A1ni-nem-megfelel%C5%91-helyre%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sra-hivatkozik-a-leomlott-j%C3%B3kai-utcai-t%C3%A1rsash%C3%A1z-kivitelez%C5%91je/ar-AA1Ey68s?apiversion=v2&noservercache=1&domshim=1&renderwebcomponents=1&wcseo=1&batchservertelemetry=1&noservertelemetry=1&fbclid=IwY2xjawPpV2BleHRuA2FlbQIxMABicmlkETE3TGEwcDFaMFBSbDl0SFlUc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHh7QO8kTQ_MuNlOVji5M86p1nxT2RM-ErAq61N1vTIs6ZZQqIwf6sw03QfjA_aem_zG_aJ4Orrc-zYnuw0aDM-g

Ömlenek az új társasházi lakások a piacra, az árak viszont leparkoltak

Látványos fordulatot hozott a 2026-os év eleje a társasházi új lakások piacán. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint az elérhető lakáskínálat számottevően bővült. A vármegyeszékhelyeken 30 százalékkal több hirdetésből válogathatnak az érdeklődők, mint egy évvel korábban.

A fővárosban valóságos dömping alakult ki, ahol 78 százalékkal ugrott meg az új építésű társasházi lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Az ingatlan.com több mint 10 ezer újlakás-hirdetésen alapuló legfrissebb elemzése új építésű társasházi lakások piacát vizsgálta Budapesten és a vármegyeszékhelyeken

Plafoneffektus a fővárosban: hol állt meg a drágulás?

A bőségesebb választék mellett Budapesten az árak tekintetében is markáns fordulat következett be. 2025 januárjában még alig több mint kétezer újlakás-hirdetésből válogathattak a vevők, szeptember elején viszont a kínálat 2,7 ezer fölé nőtt. Eközben a medián négyzetméterárak 16 százalékkal emelkedtek 1,43 millió forintról 1,66 millió forintra.

Szeptember és idén január között a fővárosi újlakás-kínálat 3,6 ezer fölé nőtt, miközben az árnövekedés lendülete elfogyott. Az utóbbi négy hónapban mindössze 2 százalékos drágulás történt a fővárosban, így idén január elején 1,69 milliónál tartott a medián négyzetméterár.

A lassulás a kerületi adatokban még élesebben kirajzolódik, és jól látható, hogy a piac reagált az új szabályozási környezetre. A legnagyobb újlakás-kínálatot nyújtó városrészekben, így a XI. kerületben múlt év első kilenc hónapjában 4 százalékkal nőttek az árak, azóta viszont stagnálást látható, ennek eredményeként 1,75 millió forintos mediánnal indult ez az év.

Hasonló stagnálás jellemzi a XIII. kerületet is, ahol a 12 százalékos, a múlt év első kilenc hónapjára jellemző drágulást mindössze 2 százalékos áremelkedés váltotta. Ennek köszönhetően a XIII. kerületi új építésű társasházi lakások esetében most 1,7 millió forint a medián négyzetméterár.

A budai prémiumlokációkban is beszédes adatok születtek. A XII. kerületben 3,31 millióról 2,97 millióra, míg az V. kerületben a kiugró 3,6 milliós szintről 2,94 millió forintra korrigáltak a medián árak. Ezzel szemben a külsőbb kerületekben, ahol az árak még nem érték el a kritikus szintet, továbbra is van növekedés. A XX. kerületben például 1,14 millióról 1,32 millió forintra nőttek a mediánértékek a kínálati piacon.

“A piaci folyamatok hátterében az Otthon Start Program (OSP) 3 százalékos, fix kamatozású támogatott hitele áll. A támogatás igénybevételéhez szabott 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát ugyanis erős gátat jelent. A vásárlók lényegében sokkal jobban keresik azokat az ingatlanokat, amelyekre kedvezményes hitelt lehet igényelni, ami döntési helyzetbe hozta a beruházókat is”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A vármegyeszékhelyek sebességet váltanak

Míg Budapesten a „plafonhatás” megállította a drágulást, több vármegyeszékhelyeken eltérő a helyzet. Mivel ott a négyzetméterárak jellemzően még a 1,5 milliós limit alatt vannak, a támogatott hitel lendületbe hozta a társasházi új lakások piacát a kínálat és az árak tekintetében is. Tavaly januárban még alig több mint ezer új társasházi lakásból állt a kínálat, most viszont már 28 százalékkal nagyobb választékot jelent a vármegyeszékhelyeken eladó közel 1400 új lakás.

Az árak is nőttek ezzel párhuzamosan. Egerben például 1,04 millióról 1,25 millióra, Miskolcon pedig 970 ezerről 1,11 millió forintra nőttek a medián négyzetméterárak szeptember óta, ami 21, illetve 14 százalékos növekedésnek felel meg. Debrecenben már 1,23 millió forintnál tart az új társasházi lakások négyzetméterára, szemben a szeptemberi 1,1 millióval. Ugyanakkor Szegeden ezzel párhuzamosan  minimális, 3 százalékos drágulás következett be ez idő alatt, ami 1,38 milliós mostani árat jelent. A szegedi 226 új társasházi lakásból álló kínálat viszont az elmúlt egy évben 52 százalékkal bővült.

Nem kell február-márciusig várniuk az újlakás-vásárlóknak a 3 százalékos hitelre

Balogh László szerint 2026-ban a hangsúly várhatóan még inkább az OSP-kompatibilis, azaz a limit alatti projektekre helyeződik át. Ez a tendencia nemcsak az árazást, hanem a fejlesztések típusát is átalakíthatja. A szakértő rámutatott, hogy a kínálat további bővülésében az új társasházi építményi jog is szerepet játszhat, amely segítségével már tervezőasztal mellől is lehet hitelre lakást vásárolni.

Érdekesség, hogy a banki gyakorlat már most is kezd alkalmazkodni az új igényekhez. Sok esetben már az építés alatt álló lakások megvásárlására is lehet kölcsönt felvenni, ideértve a 3 százalékos otthon start hitelt.

„Van olyan bank, amelyik már most sem zárja ki azt, hogy hitelt adjon az épülőfélben lévő lakásokra, ehhez viszont szükség van a beruházó közreműködésére is. A társasházi építményi jog márciusi bevezetését megelőző átmeneti szabályok lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy hitelt vegyenek fel a tulajdoni lapon rögzített építményjog és a vevői jog segítségével.”

– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint azok a beruházók lesznek a 2026-os év nyertesei, akik képesek a kínálatukat a támogatási korlátokhoz igazítani, vagy olyan műszaki tartalmat nyújtani, amely ellensúlyozza a magasabb vételárat. A fővárosi árrobbanás lecsengését követően pedig egy sokkal kiegyensúlyozottabb, de a szabályozásra jóval érzékenyebb korszak veheti kezdetét az új lakások piacán.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/hirek/omlenek-az-uj-tarsashazi-lakasok-a-piacra-az-arak-viszont-leparkoltak/

Társasház épül a nemrég bezárt, szegedi Rózsafa söröző helyén

Újabb ikonikus helyszínnel szegényedett a szegedi vendéglátás: január elsejével végleg bezárt a József Attila sugárút és a Rózsa utca sarkán álló Rózsafa söröző. A több mint 130 éves épületet lebontják, hogy helyet adjon egy modern társasháznak – tudta meg a delmagyar.hu

Úgy tűnik, megállíthatatlan a szegedi vendéglátóhelyek bezárási hulláma, amelynek most a város egyik legnagyobb múltú kocsmája, a Rózsafa söröző is áldozatul esett. Az egységet több mint 40 éven át irányító tulajdonos, Marosi Péter a delmagyar.hu-nak megerősítette: a döntés végleges, a söröző január elsején lehúzta a rolót.

A tulajdonos döntésének hátterében a kedvezőtlen gazdasági környezet és a vendégkör folyamatos szűkülése áll. Marosi Péter őszintén vallott arról, hogy bár egy életművet hagy hátra, nem érez sajnálatot:

„Lezárult egy korszak, életem jelentős része ide kötött. De nem sajnálom a bezárást, mert az utóbbi időben inkább már teher volt, nem okozott örömöt” – nyilatkozta.

Az  ingatlan már eladásra került, és bár a vételárról csak találgatások látnak napvilágot – egyes források 100, mások 240 millió forintról beszélnek –, az épület sorsa már megpecsételődött: elbontják, és a helyén társasház épül.

A Rózsafa söröző nem csupán egy kocsma volt, hanem a városrész történetének szerves része. Az épületet 1890-ben kezdték építeni, tetőszerkezete még a legutóbbi felújításkor is olyan masszívnak bizonyult, hogy a szakemberek szerint a 130 éves gerendákba a szú sem tudott beköltözni.

A hely vendéglátós múltja a második világháború után kezdődött. Először Rózsakert étteremként nyitott meg, később Rózsafa vendéglővé alakult, majd italkimérés lett. Évtizedekig a Polczner család üzemeltette, tőlük vette át Marosi Péter a nyolcvanas évek elején.

A tulajdonos családi kötődése is mély: nagyapjának is ez volt a törzshelye, akit gyerekkori emlékei szerint nemegyszer talicskával kellett hazaszállítani a sörözőből.

A Rózsafa söröző bezárása egy újabb jele a szegedi utcakép átalakulásának, ahol a patinás, generációkat kiszolgáló „intézmények” helyét fokozatosan átveszik az új építésű lakóparkok.

Forrás: https://szegedinap.hu/helyi/2026/01/09/tarsashaz-epul-a-nemreg-bezart-szegedi-rozsafa-sorozo-helyen/

Padlót fogtak az albérletárak? Decemberben ismét emelkedtek a lakbérek

Változott a helyzet a magyarországi albérletpiacon 2025 végén. Decemberben országosan 0,6 százalékkal, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Ezzel véget ért a korábbi, három hónapon át tartó árcsökkenés, ugyanakkor éves összevetésben tovább mérséklődött az albérletdrágulás üteme: országosan már csak 5,4 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban – áll a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből, amely ismerteti az átlagos bérleti díjak januári szintjét és a kínálat változását is.

A havi változások mögött régiónként eltérő mozgás látszik a tavaly decemberi adatok alapján. Pest vármegyében 1,1 százalékkal, a Dél-Alföldön 1,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak havi alapon, miközben több térségben csökkenés következett be. Például Észak-Magyarországon mínusz 1,8 százalék, Dél-Dunántúlon mínusz 1,4 százalék volt a havi változás.

Éves összevetésben a legnagyobb drágulást a Dél-Alföld mutatta 11,8 százalékkal, míg a legkisebb emelkedés Észak-Alföldön volt, 0,9 százalékkal.

A lakbérek emelkedése országosan az októberi, Budapesten pedig a szeptemberi albérletárszinteket közelítette meg, miközben 2-2,5 százalékkal még mindig alacsonyabbak az augusztusi csúcsidőszak értékeinél.

Padlót fogtak az albérletárak, vagy csak korrigáltak?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve közölte:

“Az egyelőre még kérdés, hogy a decemberi fordulat korrekciónak számít-e több hónapos albérletár csökkenés után vagy trendfordulót jelent. Vagyis még nem világos, hogy a bérleti díjak rövid- és középtávon elérték a mélypontjukat vagy később folytatódik-e az albérletárcsökkenés.”

Hozzátette:

“A mostani helyzet megértéséhez fontos támpont a kínálat alakulása. Az albérletárak csökkenésének időszakában a kiadó lakáshirdetések száma folyamatosan mérséklődött. 2025. szeptember elején még több mint 18 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők, 2026. január elejére viszont közel 17 ezer hirdetésre csökkent a választék, ami 7,3 százalékos visszaesést jelent. Mindez arra utal, hogy a mérséklődő árak mellett a kereslet „felszívhatta” a kínálatot a piacról. A szűkülő választék pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy az albérletárak csökkenése megtorpant, és decemberben emelkedésbe fordult.”

Településtípusok szerint ugyanakkor nem ott csökkent a legjobban a kínálat, ahol a legnagyobb az albérletpiac. A fővárosi kerületekben éves összevetésben gyakorlatilag stagnálás látszik, 0,2 százalékos csökkenéssel, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 5,6 százalékkal nőtt a hirdetésszám.

Ezzel szemben a városokban 9,7 százalékkal, a községekben pedig 20,7 százalékkal lett kisebb a kínálat, ami azt jelzi, hogy a kínálati szűkülés inkább a városi térségekben volt látványos, nem pedig Budapesten vagy a klasszikus egyetemi központokban.

Kerületek 182 ezertől 362 ezerig, vármegyeszékhelyek 110 ezertől 230 ezerig

A friss, január első hetére jellemző bérleti díjak alapján Budapesten a kiadó lakóingatlanok bérleti díjának középértéke 260 ezer forint. A legdrágább kerület az V. kerület 363 ezer forintos mediánnal, míg a legolcsóbb a XXIII. kerület 183 ezer forinttal. A kiemelt kerületek közül a VIII. és a IX. kerületben egyaránt 250 ezer forint az albérletárak középértéke, a XI. kerületben 270 ezer forint, a XIII. kerületben pedig 260 ezer forint.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecen 230 ezer forintos medián lakbérrel kezdte az évet, míg Győrben ugyanez az összeg 200 ezer forint, Szegeden és Veszprémben pedig egyaránt 180 ezer forint. Pécsen 175 ezer forintért, Kecskeméten 165 ezer forintért, Egerben 160 ezer forintért, Miskolcon pedig 130 ezer forintért várják a bérlőket a kiadó lakások és házak átlagos bérleti díja alapján.

Az albérletpiac jövőjéről is dönthetnek az elsőlakás-vásárlók

Balogh László szerint az albérletpiacon két erő feszül most egymásnak. Egyrészt az Otthon Start hitelt igénylő fiatalok leginkább az albérletpiaci keresletet csökkentik, így, ha a program népszerűsége megmarad 2026-ban, akkor az albérletárak tovább stagnálhatnak vagy akár csökkenhetnek is.

Másik részről viszont a keresetek és jövedelmek 2026-os növekedése magával húzhatja felfelé a bérleti díjakat is, hiszen több pénzből magasabb bérleti díjat tudnak finanszírozni a bérlők.

„Az csak a következő hónapokban derül majd ki, hogy melyik erőhatás fog jobban érvényesülni a bérleti díjak szempontjából. Ráadásul a lakáspiac most sokkal kevéssé vonzó az ingatlanbefektetők számára, mint a korábbi időszakokban. A lassuló lakásdrágulás és a bérleti díjak éves áremelkedésének csökkenése ugyanis a befektetési célú vásárlások megtérülését is visszafogja. Ez pedig hatással lehet a kiadó lakások utánpótlására is.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/hirek/padlot-fogtak-az-alberletarak-decemberben-ismet-emelkedtek-a-lakberek/

Tízmilliókat nyúlt le a társasházaktól a közös képviselő Békésben

Összesen több tízmillió forint kárt okozott három társasháznak egy közös képviselő. A nőt az ügyészség sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolja.

Az idős nő huzamosabb időn keresztül – egyes esetekben több mint 20 éven át – látta el három gyulai társasház közös képviselői tisztségét. A nő feladatkörének ellátása során a társasházak bankszámlái felett teljes rendelkezési joggal bírt, a társasházak érdekében a számlákról önállóan utalásokat végezhetett, azokról készpénzt vehetett fel. A nő azonban a folyószámlákon lévő, rábízott társasházi vagyonból – azért, hogy ezáltal tegyen szert rendszeres jövedelemre – több éven keresztül tulajdonított el különböző összegeket, részben úgy, hogy a társasház bankszámlájáról rendszeresen utalt át különböző pénzösszegeket a saját bankszámlájára, részben pedig úgy, hogy a társasház bankszámlájáról bankkártya segítségével vett fel készpénzt a saját céljaira. Ily módon a három társasháznak egyenként 21 millió forint, 14 millió forint és 3 millió forint kárt okozott – közölte a sikkasztás kapcsán a Békés Vármegyei Főügyészség.

A nő a sikkasztás mellett más vagyoni hátrányt is okozott a társasháznak

Ezen felül a nő azáltal is vagyoni hátrányt okozott az egyik társasház részére, hogy a társasházra három különböző biztosítást is kötött. A társasház első épületbiztosítási szerződését az egyik biztosítótársasággal 2001-ben kötötte meg, majd ezen biztosítási jogviszony fennállása alatt, 2012-ben és 2020-ban további két biztosítótársasággal is biztosítási szerződést kötött teljesen indokolatlanul. Vagyonbiztosítás esetén ugyanis a kár bekövetkezésekor a biztosítók a kártérítés összegét megosztják egymás között, a biztosított nem részesülhet többszörös kártérítésben ugyanazon káresemény alapján. Erre figyelemmel ugyanazon kockázati elemekre több biztosítást kötni észszerűtlen döntés volt és indokolatlan költséget jelentett a társasház részére. Ilyen módon a terhelt további 2,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott a társasház részére.

A vádlott akár felfüggesztett börtönt is kaphat

Folytatólagosan üzletszerűen elkövetett sikkasztás 3 rendbeli bűntette, valamint nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Gyulai Járási Ügyészség és vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a büntetlen előéletű 65 éves gyulai nővel szemben, aki közös képviselőként eljárva károsított meg három gyulai társasházat. A járási ügyészség indítványt tett arra is, hogy a bíróság a nőt tiltsa el a társasházak közös képviseletének ellátásától, mint foglalkozástól, illetőleg kötelezze őt a társasházak részére okozott kár megtérítésére.

Forrás: https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2026/01/sikkasztas-hutlen-kezeles-kozos-kepviselo

Ilyen is lehet egy társasház: jól felszerelt, közösséget épít és nagyon hangulatos

Tetoválóművésszel együtt tervezett homlokzat, számtalan közösségi funkció a kutyafuttatótól a kávézóig, élhető terek és remek kilátás – mindez megtalálható egyetlen társasházban, Philadelphia Fishtown negyedében. 

Már a második épületét mutatjuk be a Roadsteren a Concete Amsterdamnak, de egyik sem konkrétan Amszterdamban áll. A dublini Liberties House közösségi lakópark saját mozival, és az élénk, kreatívokkal teli környékhez való alkalmazkodásával nyűgözött le bennünket, most pedig itt a hasonló karakterű, mégis kicsit más philadelphiai utód, a Fishtown Urby.

A megrendelő Urby inspiráló városi terekben gondolkozik, és már a 2010-es megalakulása óta együtt dolgozik a Concrete Amsterdammal. A Fishtown egy ötszintes téglaépület, amelyet közelebbről megvizsgálva feltárulnak a részletei, például az épület formájába melegséget, fényt és dinamikát vivő kivágások.

A ház szerves része a környéknek; az ablakkiosztást gondosan mérlegelték, hogy megmaradjon az ipari építészetre jellemző ritmikusság, ugyanakkor igyekeztek maximalizálni a lakásokba jutó természetes fényt, és minőségi hangszigeteléssel távol tartani az utca és a magasvasút zaját.

Odabent hatékony elrendezéssel hozták ki a legtöbbet a lakások alapterületéből, nyitott terekkel, kiegyensúlyozott arányokkal és átgondolt részletekkel. „Nemcsak szép, de a városi élethez is kiválóan passzoló tereket hoztunk létre” – jelentette ki rikjan Vermeulen, a Concrete Amsterdam munkatársa.

Épületszerte sokfelé találhatóak üzlethelyiségek a földszinten, míg az ötödik emeleti közösségi teraszról lenyűgöző kilátás nyílik Philadelphiára.

Ez a kilátás a titkos bárból (belsőépítészet: Yuria Kailich) is megcsodálható, egyúttal újabb búvóhelyet kínál az épületben.

Az utcafronti udvar enyhén romkocsmás hangulata egy belga tájépítésznek, Bas Smets-nek köszönhető, aki azonban dús növényzettel és nyugtató zöld stukkókkal csillapította a magasvasút energiáját. Itt lehet kiülni a Shawn Hausman Design által tervezett kávézó teraszára.

Szemközt a második udvar fényt és tágasságot csempész a keskenyebb Hope utcába, a szintén Bas Smets-tervezte udvaron grillezőhelyek és egy kutyafuttató található, ami jó alapja lehet egy erős lakóközösségnek.

Beépített művészet

A Cecil B. Moore sugárút felőli oldalon mintha levágták volna a felső szinteket, így létrejött egy nagyméretű homlokzat, amely vászonként szolgál az utcai művészet számára, tisztelegve Fishtown egyik kulturális jellegzetessége előtt. Az Urby rendszeresen integrálja a művészetet az épületeibe. A Fishtown esetében a Concrete, a Street Art Today és Henk Schiffmacher holland tetoválóművész vibráló, művészi vászonná alakította az épület homlokzatát.

A Fishtown Urby-ben 16 ezer m²-en 204 lakás, ezer m²-nyi kereskedelmi tér,  egy 365 m²-es kávézó, közösségi könyvtár, bár, gym, tetőterasz, valamint közösségi kert, grillezők és kutyás park is található.

Forrás: https://roadster.hu/tarsashaz-philadelphia

Kigyulladt egy Petőfi Sándor sugárúti társasház Szegeden

Kigyulladt egy Petőfi Sándor sugárúti épület péntek hajnalban Szegeden.

Az építés alatt álló ház padlástere égett. A szegedi hivatásos tűzoltók több vízsugarral, két irányból fékezték meg a lángokat. Egy emelőkosaras járműből is oltották a tüzet. A házat az oltás idejére hat lakónak kellett elhagynia.

Forrás: https://webradio.hu/hirek/belfold/kigyulladt-egy-petofi-sandor-sugaruti-tarsashaz-szegeden

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."