Virágos Balkonok: megkezdődött a növények kiosztása

Idén is megrendezte a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a „Virágos Balkonok” akcióját. Ahogyan azt az előző években megszokhattuk, most is több helyszínen osztanak dísznövényeket a lakosságnak. Ma a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában osztották a virágokat.

A több mint tízéves hagyományra visszatekintő virágosztási akció célja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években épült, ma már nem túl népszerű formavilágú épületeket feldíszítsék a balkonokba kihelyezett színes virágokkal. A mai napon a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában lehetett hozzájutni a dísznövényekhez, de következő két napban más helyszíneken is osztanak virágot, összesen 1700 darabot, 20 különböző fajtából.

A program a Kecskeméti Városszépítő Egyesület és a Hírös Kertészek Egyesület tagjainak összefogásával valósult meg. Király József, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke elmondta, nagyon örül neki, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés nagyon népszerűvé vált Kecskeméten, a város több pontján is hagyománnyá váltak a civilszervezetek és a képviselők közbenjárásával a virágosztások.A virágosztásnak lesz folytatása is, az alábbi helyszíneken
2021. június 2. (szerda) 17 ó.       Horváth Döme körúti társasház, helyszín: az épület mögötti parkoló
2021. június 2. (szerda)  18 ó.      Szabadság tér 5. társasház (OTP feletti lakások), helyszín: a társasház belső udvara
2021. június 3. (csütörtök) 17 ó.  Dobó krt. és Batthyány u társasház, helyszín:  az épületek  mögötti parkoló

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/viragos-balkonok:-megkezdodott-a-novenyek-kiosztasa

Nyolc család maradt fedél nélkül: tűz miatt lakhatatlanná vált egy társasház Keszthelyen

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Bangó Szilárd elmondta: kedd délelőtt gyulladt ki a tetőzete a tűzoltóság épületétől alig néhány méterre lévő, 80 méter hosszú sorháznak. A tűzoltók percek alatt a helyszínen voltak, de a teljes hosszában lángoló épület oltásához három másik városból is érkezett segítség.

AZ ÉPÜLETET ÖT EMBER HAGYTA EL, EGY HATODIKAT A TŰZOLTÓK HOZTAK KI, MAJD ADTAK ÁT A MENTŐKNEK.

A tüzet délre sikerült megfékezni, a keletkezési okát még vizsgálják. A 12 lakásos épület – amelyből nyolcban éltek – lakhatatlanná vált, ugyanis a tűz miatt a födém is beszakadt – tette hozzá Bangó Szilárd. A zaol.hu az esettel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy a város polgármestere és jegyzője is felkereste a helyszínt. Az önkormányzat segít azoknak, akiknek átmeneti elhelyezésre van szüksége, illetve további segítségre is számíthatnak. Felvették velük a kapcsolatot, hogy felmérjék az igényeiket.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/nyolc-csalad-maradt-fedel-nelkul-tuz-miatt-lakhatatlanna-valt-egy-tarsashaz-keszthelyen/232411

Társasház épül a lebontott Ady Endre utcai épület helyén

Nagy port kavart az utóbbi napokban, hogy lebontottak egy épületet a történelmi belvárosban, az Ady Endre utca 16. szám alatt. Hosszas találgatás folyt arról, vajon mi lesz a helyén, van-e esély arra, hogy az eredeti épületnek legalább a homlokzatát megtartsák felújítva, és egyáltalán, illeszkedik-e majd a belváros arculatába az új épület?

A ház egyébként korábban egy ismert és kedvelt fehérvári tanárnőé volt, akinek színes és tartalmas örökségét, legalábbis ami az ingóságokat illeti, sikerült megmenteni különböző helyi intézmények számára. A történetet bővebben az erdekesfehervar.blog.hu  írta meg.

No, de hogy is kerülhetett teljes egészében lebontásra egy ilyen patinás épület, és mi is lesz a sorsa? Ennek is utánajártunk.

Megkeresésünkre a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától a következő tájékoztatást kaptuk:

A Székesfehérvár, Ady Endre utca 16. szám alatt, 237. hrsz. alatti egykori épület helyi és egyedi műemléki védelem alatt nem állt. Az épületre Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 2019.07.22-én bontási engedélyt adott ki, majd a Fejér Megyei kormányhivatal az ingatlanon többlakásos lakóépület építését engedélyezte 2020. március 20. napján.”

A lebontás meg is történt, és kérdésünkre az építtető cég vezetője, Veszeli Ferenc megerősítette, hogy egy hét lakásos társasház épül a helyszínen. Részletekbe nem bocsátkozott, a jövőt egyelőre látványterv érzékelteti.

Ami persze valakinek tetszik, és valakinek nem – sokan adtak hangot azon véleményüknek, hogy szívesen látták volna eredeti pompájában a régi épületet. Kíváncsiak voltunk, mit mond a szakember, érdemes-e, lehetséges-e belevágni egyáltalán efféle helyreállításba?

Szalay Ákos székesfehérvári építész több nézőpontból is igyekezett megvilágítani számukra a lehetőségeket. (Ákosnak egyébként szívügyei a régi fehérvári épületek. Mi is bemutattuk már őt korábban, amikor arról írtunk, hogy legóból megépítette a fehérvári bazilikát és a  Szent Sebestyén templomot.)

A szakmában is hasonló arányban megoszlóak a vélemények, mint ahogy azt láttam a Facebook-hozzászólások között is. Körülbelül 80% megmentené, és 20% mondja azt, hogy mint minden tárgynak, egy épületnek is megvan a maga életciklusa, ami után egyszerűen újat kell építeni.

Igaz, hogy ez nem volt egy kiemelkedő kvalitású épület, viszont mivel Fehérváron gyakorlatilag a történelmi belvároson kívül a hasonló épületek 95%-át porig rombolták a 60-70-es években, így szerintem abba kell kapaszkodni, ami maradt.

Ha beruházói oldalról nézem, akkor bizony valóban egy ilyen helyreállításánál le kell mondani a haszon jelentős részéről, viszont a megmentett érték szerintem mindenért kárpótol, igaz, hogy ehhez azért keményen lokálpatriótának kell lenni.”

Ákos hozzátette: építész szemmel több megoldást is lát a megmentésre. Ezek közül a beruházó számára az a legegyszerűbb, ha a homlokzat kerül csak visszaépítésre korszerűbb anyagokkal, a mögöttes tartalom már modern. Ahhoz, hogy ez jól sikerüljön, magas szinten képzett építészre van szükség.

Persze meg lehet hagyni az eredeti szerkezetet vagy annak egy részét, és így felújítani, esetleg bizonyos részleteket korhű vagy modern részekkel kiegészíteni – fogalmazott a szakember.  – Kivitelezői szempontból viszont az jelentheti a problémát, hogy bár az épület statikailag szemre nem mutatott jelentős problémát, viszont a műszeres vizsgálatok csak igen költségesen helyrehozható szerkezeteket feltételeztek.”

A legnehezebb a korszerű hőszigetelést elérni, egyrészt az utcafront, másrészt a zártsorú beépítés miatt.

“A másik fő probléma a vízszigetelés, de erre is vannak elég jól alkalmazható hagyományos és korszerű megoldások. A lényeg az, hogy én biztosan nekiálltam volna!”

Forrás: https://fmc.hu/2021/05/20/tarsashaz-epul-a-lebontott-ady-endre-utcai-epulet-helyen/

Félmilliós biciklit loptak el egy XII. kerületi társasház pincéjéből – videó

Lopás miatt indított nyomozást Budapest XII. Kerületi Rendőrkapitánysága.

Egy férfi még 2021. május 24-én kora hajnalban Budapest XII. kerületében, a Tartsay Vilmos utcában lévő egyik társasház pincéjéből ellopott egy 500 ezer forint értékű biciklit – írja a Police.hu.

A feltételezett elkövetőről felvétel készült.

A XII. Kerületi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a felvételen látható férfit felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210531-felmillios-biciklit-loptak-el-egy-12-keruleti-tarsashaz-pincejebol-video.html

Ma is Hitler szavai olvashatók egy bécsi társasház falán

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Hetvenöt évig mindenki elfelejtette, hogy a mondat a náci diktátor szájából hangzott el.

A különböző politikai korszakok szülte jelszavak az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tűntek fel az utcákon. Főként ünnepi alkalmakkor feszítették ki a transzparenseket a házak közé, megesett azonban az is, hogy egy gondolat felkerült egy épület falára – hosszú időn át hirdetve azt.

Bár végül ezeket a feliratokat is elsöpörték a történelem viharai – a vakolatba karcolt szavakat leverték, a kőbe vésett mondatokat eltávolították –, még ma is akadnak „túlélők”, amelyek emlékeztetnek a sokak által elfelejteni vágyott múltra.

Ezek mondanivalójukban egyértelműen kötődnek a korhoz, amiben születtek, így könnyen azonosíthatók, kivételek azonban itt is léteznek: köztük az a bécsi példa, amit az osztrák író, Franz Hammerbacher nemrégiben saját Instagram-oldalán mutatott be.

Első látásra teljesen ártatlan mondat:

Csak egy nemesség van, a munka nemessége.

A gyanútlan szemlélő számára mindössze egy pátoszos utalásnak tűnik a közmondásra, miszerint a munka nemesít. Az állítás azonban ebben a formában Adolf Hitler szájából hangzott el.

A mondat alatt nem látszik név, sőt, még idézőjelbe sem foglalták, ami legalább azt érzékeltetné, hogy nem egy általános megállapítást, hanem egy idézetet látunk.

A Faulmanngasse (szó szerint Lusta férfi utca, de valójában az író-nyomdász-feltaláló Carl Faulmannról kapta a nevét) 2. számú, az Operngasse sarkán álló háza a legtöbb járókelő számára mindemellett még érdekesnek sem tűnik, hiszen a Budapesten is számos példával rendelkező, két világháború közti modern stílus gyermekeként nem visel magán tucatnyi díszt.

Kevesen figyelnek tehát fel a mondatra, illetve a felette lévő háromalakos, egy földmérőt, egy gyári munkást, illetve egy földművest ábrázoló sgraffitóra.

Az egymásra hordott, különböző árnyalatú vakolatrétegek ügyes visszakaparásával született kép, illetve a felirat a KRALI néven futott Franz Kralicek munkája, és 1938-ban került fel az úgynevezett Fekete Bécs-időszak végén építeni kezdett, első lakóit váró hatemeletes társasház falára.

A Hans Irschik tervei szerint 1937–1939 között, a város pénzéből felhúzott épületen nyolc éven át a náci diktátor neve is olvasható volt, a Második Köztársaság 1945 áprilisi megszületése után röviddel azonban leverték azt a vakolatról (vagy egyszerűen csak feltöltötték, és akkor egy felújítás során még előkerülhet), így hetvenhat éven át csak igen kevesen sétáltak el úgy mellette, hogy nem egy ártatlan alkotásként néztek rá.

A művész

A Brnóban született, de művészeti tanulmányai miatt Bécsbe költöző Kralicek (1907–1943) egy évtizeden át képezte magát különböző rangos intézményekben, mielőtt 1937-ben, a Művészeti Akadémia mesteriskolájának elvégzése után végleg elhagyta volna a diákok által használt műtermeket. A jelen cikkünkben említett munkája, az Adel der Arbeit (A munka nemessége) az első nagy köztéri alkotása volt, amit még ugyanabban az évben a breitstetteni templom freskói követtek.

Mesterei fényes jövőt jósoltak neki, erre pedig minden esélye megvolt, hiszen a Wehrmacht Ausztriába való bevonulása, és annak a Harmadik Birodalomhoz való csatolása után Kralicek belépett a Joseph Goebbels által alapított, a művészeket összefogó Reichskulturkammerbe, 1940-ben pedig ő is mesterré vált. A Képzőművészeti Főiskolán 1938–1939-ben tanársegédként dolgozó művész freskóművészetet és nyomdai eljárásokat tanított, sőt, 1941-ben már a reklámgrafikusok, illusztrátorok, illetve divatgrafikusok egy csoportját is ő tanította, ugyanebben az évben azonban besorozta a Wehrmacht.

Kralicek Hainburgban állomásozva az ottani laktanya ebédlőjének freskóit készítette el, de a következő freskói is katonai létesítményekben születtek: Eisenstadtban és a bécsi Arzenálban az ebédlőt, a csehországi Znojmóban pedig az istállót díszítette. A katonák számára 1942-ben kiírt rajzversenyen is győzelmet arató művészt 1943 nyarán ideiglenesen hazaengedték Bécsbe, hogy megvalósíthassa élete addigi legfontosabb munkáját, a bécsi Operaház 176 négyzetméteres vasfüggönyének díszítését.

A munkát a művész azonban már nem tudta teljesíteni: a kezdés napján szívrohamot kapott, majd elhunyt, így a függöny az ő tervei alapján, de nem az ő munkájaként született meg.

Az eset jól mutatja, hogy a nácizmus, illetve az ausztrofasizmus nyomai ma is az osztrák főváros utcáin bújnak meg anélkül, hogy bárki emlékezne rájuk. A Hitler-idézet csak 2021 márciusában került a figyelem középpontjába, részben a Falter cikkének köszönhetően, amiből többek közt az is kiderül, hogy a bécsi városvezetés egy olyan projekten gondolkodik, ami nem csak beazonosítja, de be is mutatja az elfeledett részleteket.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/05/30/adolf-hitler-becs-munka-nemesit-tarsashaz-lakohaz-sgraffito-karlicek-irschik/

Újra tarthatnak közgyűlést a társasházak

Október 15-ig pótolni kell a koronavírus-járvány miatt elmaradt gyűléseket.

Mától a gazdasági társaságok vezetőségei is összeülhetnek a kedd esti kormányrendelet szerint.

A társasházakban legkésőbb október 15-éig kell megtartani a járvány miatt elmaradt közgyűléseket, és pótolni a döntéseket az elszámolásról, a költségvetésről és más kötelező ügyekről, ha ezekről „a  veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával” eddig nem döntöttek. A közös képviselők, intéző bizottságok kötelesek a feladataikat – változatlan díjazás mellett – legkésőbb október 15-éig ellátni, akkor is, ha már lejárt a megbízatásuk. Ha nincs közös képviselő (intézőbizottság), akkor átmenetileg a számvizsgáló bizottság végzi a munkát, ha pedig az sincs, akkor „a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja”.

A gazdasági társaságok és más, a polgári törvénykönyv alapján működő szervezetek, jogi személyek küldöttgyűlését, részközgyűlését személyes részvétellel is megtarthatják, de továbbra is lehetővé kell tenni ennek mellőzését vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő megtartását akkor is, ha a cég vagy szervezet alapító okirata erről nem rendelkezik. Ez utóbbi esetben pontosan tisztázni kell a személyazonosítást, ülés nélküli határozathozatal esetén pedig 8 napot kell hagyni a szavazásra.

A szűkebb vezetőségnek a veszélyhelyzeti szabályok alapján hozott, de valójában egy szélesebb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó döntéseit egy legkésőbb október 15-re összehívandó rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni. Ha ott a korábbi döntést megváltoztatják vagy hatályon kívül helyezik, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket, de a cég (szervezet) vezetőit „a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felelősségre vonhatják.

A nyilvános (tőzsdei) részvénytársaságoknál a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező, a részvénykönyvben szereplő részvényesek június végéig kérhetik a  közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék már elhatározott kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az  osztalék kifizetését a  közgyűlés utólagosan jóváhagyta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20210601_Ujra_tarthatnak_kozgyulest_a_tarsashazak

MÁR FESTIK A VERSENY UTCAI TÁRSASHÁZAT

Végéhez közeledik annak a Verseny utcai társasháznak a felújítása, amelyben még januárban történt robbanás. A nyílászárókat már kicserélték az épületben, jelenleg a festés zajlik, így szinte valamennyi lakó visszaköltözhetett már. Mindössze két ingatlanba, a kiégett lakás feletti, valamint az alatta lévőbe nem tudtak visszaköltözni az ott lakók, ezekben jelenleg is folynak a munkálatok.

A homlokzati festés után a lépcsőházban található kamerarendszer javítását és újratelepítését végzik majd a szakemberek, a helyreállítási munkálatok összesen 18 millió forintba kerülnek.

Az ÉMSZI Kft. ügyvezetője a Gyöngyösi TV-nek elmondta, az épület biztosítva volt, és a biztosítás fedezi a helyreállítási munkálatok költségét. Juhászné Csulák Ildikó hozzátette: amennyiben a lakók további károkat észlelnek, úgy ezeket továbbítják a biztosító számára.

A társasház felújítási költségeinek enyhítése érdekében az önkormányzat már a robbanást követően gyűjtést szervezett, melynek során több mint 330 ezer forint jött össze.

A kárt szenvedett lakókat már akkor januárban 25 ezer forintos gyorssegéllyel segítette az önkormányzat, amelyet szükség szerint további krízistámogatással egészített ki. Ám annak érdekében, hogy további pénzügyi támogatást tudjanak nekik adni, a képviselő-testület módosította a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. Így a rendelet alapján jogosult, kárt szenvedett lakók elemi kártérítés címén összesen további több mint 1 millió forintot kaptak.

Mint ismert, a január elején történt detonációban egy ember meghalt, több lakónak pedig ideiglenesen el kellett hagynia otthonát. Voltak, akik rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek, 25 emberről pedig az önkormányzat gondoskodott.

A felrobbant lakás még mindig ugyanúgy áll, az örökösök kitakarították, azonban a hagyatéki eljárás még folyik, ameddig ez tart, az ingatlan marad a jelenlegi az állapotában.

Forrás: https://gyongyos.hu/mar-festik-a-verseny-utcai-tarsashazat/

Leváltanák a lakók a társasházi és lakásszövetkezeti vezetők negyedét

Elmaradt fejlesztések, határozatképtelen lakóközösségek, önjelölt vezetők, egymásra acsargó szomszédok. A járvány bomlasztó hatásairól, a társasházakban élők nehézségeiről nyilatkozott az Indexnek Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke.

A magyarországi lakásállomány teljes mennyisége mintegy négymillióra tehető, és ennek a hatalmas számnak több mint a fele, vagyis két és fél millió lakás társasházi, lakásszövetkezeti kezelésben működik. Ezért aztán olvasóink közül is sokan tapasztalhatták az elmúlt egy évében, hogy a koronavírus-járvány a társasházi lakásokban élőket is alaposan sújtotta, hiszen az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat gyakorlatilag blokkolták a veszélyhelyzeti intézkedések.

Minderről Vass Ferenc, az idén 35 éves Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) elnöke nyilatkozott az Indexnek. Az általa közölt információk mind gyakorlati tapasztalatain alapulnak, ugyanis a szervezet elnöke maga is egy 3300 lakásból álló budapesti lakásszövetkezet vezetője volt. Vass Ferenc kérésünkre az alábbi pontokban gyűjtötte össze a társasházakat sújtó problémákat.

Rendezvénytilalom

A társasházak szempontjából a járvány legsúlyosabb hatása, hogy a gyülekezési korlátozások miatt elmaradtak a tisztségviselő-választások, márpedig a lakóközösségeket érintő közös ügyekről – így a tisztségviselők személyéről is – a közgyűléseken kellett volna határozni.

CSAKHOGY A RENDEZVÉNYEK TILALMA MIATT A KÖZGYŰLÉSEKET NEM LEHETETT MEGTARTANI, EZÉRT TOVÁBBRA IS OLYAN VEZETŐK DOLGOZNAK A TÁRSASHÁZAKBAN, AKIKNEK VALÓJÁBAN MÁR MEGSZŰNT A MEGBÍZATÁSUK.

Az a helyzet ugyanis, hogy a rendkívüli helyzetben a lemondott vagy leváltott tisztviselők továbbra is kötelesek ellátni a feladataikat, ami káoszt okozott, hiszen ezek a vezetők már nem élvezik a tagság bizalmát, újakat viszont nem lehet választani. A társasházak működése gyakorlatilag ellehetetlenült.

Pénzügyi elszámolás

Az is súlyos problémát jelent, hogy a lakásszövetkezetek pénzügyi mérlegének beadási határideje a törvény értelmében május 31-én lejár, de ennek meghosszabbítására idén még nem került sor. Pedig tavaly, a járvány kitörésekor az első kormányzati intézkedések egyike éppen a mérlegbeadási határidő prolongálása volt: akkor a kormány egy áprilisi rendeletében szabályozta többek között a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó, a korábbi szabályoktól eltérő működési feltételeket. A jogalkotó elsődleges célja akkor az volt, hogy lakásszövetkezetek esetében rendezze, hogyan lehet elfogadtatni az előző évi mérlegbeszámolókat, illetve milyen határidőben kell benyújtani azokat a NAV, illetve a cégbíróságok részére. Ilyen szabályra most is szükség lenne. 

Blokkolt pályázatok

A több mint egy éve húzódó válsághelyzet további nemkívánatos hatása, hogy a társasházak képtelenek kihasználni a rájuk vonatkozó kiírt pályázatokat, hiszen az azokkal kapcsolatos döntésekhez is közgyűlési határozatokra lenne szükség. Sem az állami, sem az önkormányzati pályázatok határidejét nem igazítják a járvány miatt megváltozott körülményekhez, illetve természetszerűleg a lakóközösségek hitelfelvételi lehetőségei is befagytak, hiszen a pénzintézetek is közgyűlési határozathoz kötik a pénzügyi források folyósítását.

Akadozó kommunikáció

A felsorolt problémákat azonban még ha körülményesen is, de át lehetne hidalni, ha a társasházi közösségek levélszavazattal hozhatnának közös döntéseket. Igen ám, de Vass Ferenc tisztázatlannak nevezi a levelezés útján történő döntéshozatal szabályozását. Mint mondja, ebben a témakörben állandó jogértelmezési problémák adódnak, amelyek ellehetetlenítik a működtetésnek ezt az alternatív módját.

Iránymutatásra várva

A LÉTÉSZ elnöke a fentebb felsoroltak közül a rendezvénytilalmat, és ebből adódóan a közgyűlések elmaradását tartja a legfontosabb problémának, ugyanis a közgyűléseket jellemzően iskolákban, kultúrházakban és rendezvényteremmel rendelkező intézményekben szokás megtartani, ami manapság bajos, mert a közgyűlés megrendezéséhez természetesen szükséges a felsorolt befogadó intézmények engedélye.

VASS FERENC SZERINT EZÉRT EBBEN A TEKINTETBEN IS KÖZPONTI ELŐÍRÁSRA VAGY IRÁNYMUTATÁSRA LENNE SZÜKSÉG,

amely tisztázza, hogy milyen feltételek megvalósulása szükséges egy 10-500 fő részvételével zajló szabályos közgyűlés megtartásához. 

Kényszermegoldások

Mindeközben a vezetőség és a lakók közötti kommunikáció jellemzően elektronikus úton, a levélszekrényekbe dobott értesítésekkel, illetve a lépcsőházakban, liftekben kihelyezett értesítésekkel történik, és a lakóktól a vezetőséghez érkező panaszok, megkeresések három-ötszörösével sokasodtak a vészhelyzet előtti állapothoz képest. Mindennek az az oka, hogy a tagság körében bizonytalanságot szült a közgyűlések elmaradása, és világosan kiderült, hogy ezt a bizonytalanságot a megváltozott tájékoztatás nem tudta oldani – állítja Vass Ferenc, hozzátéve, hogy a korlátozások feloldásával a társasházi és lakásszövetkezeti vezetők fel vannak készülve a közgyűlések megtartására. Azt mondja, az a kulcsa most mindennek, hogy a kormánytól vagy az operatív törzstől eligazítást kapjanak arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között, mekkora létszámmal, milyen egészségügyi feltételek betartásával lehet közgyűlést tartani. 

Parázs viták várhatók

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke azt is előrevetítette, hogy amikor majd végre megrendezhetik a lakógyűléseket, a régen megszokotthoz képest is nagyságrendekkel komolyabb viták lesznek, tekintettel arra, hogy a megoldandó ügyek egy év alatt egyre csak halmozódtak, a problémákat elfojtották. A leginkább vérre menő viták a tisztségviselőkkel kapcsolatban várhatók, ugyanis a LÉTÉSZ felmérése szerint Budapesten a társasházi és a lakásszövetkezeti tisztségviselők 15–27 százalékát várhatóan lecseréli megbízatásából a lakóközösség. 

Békétlen egymás mellett élés

És ha a felsoroltak nem jelentenének elég gondot, a járványhelyzet a társasházakat megannyi újabb feszültséggel is sújtotta – teszi hozzá Vass Ferenc.

A LAPPANGÓ MUNKANÉLKÜLISÉG SOKAKBAN FELKELTETTE AZ ÉRDEKLŐDÉST A KÖZÖS KÉPVISELŐI MUNKA IRÁNT, ÉS EGYRE TÖBBEN GONDOLJÁK ÚGY, HOGY REMEK KÖZÖS KÉPVISELŐ VÁLHATNA BELŐLÜK.

Mindeközben a járvány és a kijárási korlátozás miatt otthonukban rekedt lakók bezárkóztak, nem nyitnak ajtót, megbomlott a közösségi összetartás. 

A LÉTÉSZ elnöke elkeserítőnek tartja a halmozódó feszültséget, az egymással szembeni ellenséges magatartást, amit egy szemléletes példával illusztrál: míg ha korábban az egyik lakó elnézte a másiknak, hogy az a liftben vitte le a szobatiszta kutyáját sétálni, ma már nem meglepő, ha ugyanaz a szomszéd rárivall a másikra, hogy meg ne lássa még egyszer azt a büdös dögöt a liftben, mert menten kivágja onnan. 

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/05/06/lakasszovetkezetek-es-tarsashazak-erdekkepviseleti-szakmai-szovetsege-tarsashaz-koronavirus-jarvany/

SZOKATLAN TERVEZÉSI METÓDUSSAL KÉSZÜLT KÜLÖNLEGES TÁRSASHÁZ

A lengyelországi Chorzówban egyedi, mégis tájba illő épületet tervezett a katowicei Architekt Maciej Franta építésziroda.

A lengyelországi Chorzówban különleges formájú épületet tervezett a katowicei Franta Group – Architekt Maciej Franta építésziroda. A Villa Reden nevű lakóház kortárs megjelenését különleges formája, lekerekített és szögletes vonalainak játéka, a fém és fa látványos használata adja. Ráadásul az épületet úgy tervezték, mintha négy különálló házat illesztettek volna egymáshoz, majd a teraszok vonalát meghúzva lábazatra emelték volna az egész épületet.

Az Architekt Maciej Franta építésziroda leírása szerint a különleges környezetben megjelenő új szövet lehetséges negatív következményei azt jelentették, hogy az új épület kialakításáról szóló döntések egyáltalán nem voltak egyszerűek, megalkotásánál a cél pedig az volt, hogy a villa a tájba simulva, kortárs módon folytasson párbeszédet környezetével. A feladatot tovább nehezítette, hogy bár a rendelkezésre álló büdzsé korlátozott volt, a befektető elvárásai magasak voltak.  

Az épület formájának ötletét és alapkoncepcióját a fejlesztésre szánt terület szabálytalan sokszög formája, és az az elképzelés adta, hogy a telken álló faállomány a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Az épület formáját lépésről lépésre alakították ki az építészek: az alaprajzot a lakások funkcióihoz igazítva tervezték, szabálytalan sokszögek formájára optimalizálva azokat.

Ezután a telekhatár mentén meghúzott vonallal jelölték ki az épület végső formáját, a sokszög alaprajzú lakásokat kiugró erkélysávval véve körül, aminek minden pontjáról panorámás kilátás nyílik a nyugalmat árasztó, békés tájra.  A túlságosan rideg, erőteljes élek lágyítására az építészek, úgy döntöttek, hogy a sarkokat lekerekítik, melyek egyszerre utalnak a két világháború között a környéken épült villák karakterére, a fák koronáira és a környező tájra. A következő lépésben kialakították a faburkolatú teraszokat, majd az épület belsejében egy kisebb belső udvart képeztek, aminek köszönhetően a lakások előterei és olyan helyiségei, mint a fürdőszobák is természetes fényhez jutnak.

A lakások szintjét az első és a második emeletre emelték, így a térszinten a bejáratok mellett további funkciókat tudtak kialakítani.  Az épület egyedi jegyeként jöttek létre a tágas teraszok, ahonnan a lakók élvezhetik a táj varázsát és a fák közelségét. Utolsó lépésként, a homlokzat függőleges tagolása, szabályos négyszögek létrehozása révén kialakították a szintek ritmusát, és rendezték egységbe az épület szabadon formált tömegét úgy, hogy a homlokzat tagolása és ritmus egységes legyen, sehol se jelenjenek meg szabálytalanságok, az épület harmóniájából „kilógó” elemek.

Bár tervezése abból a szempontból sajátos, hogy az épület különálló lakóházakból állt össze, végső látványa maximálisan koherens képbet alkot. Az épületet négy, különállóan funkcionáló részre osztották, melyekben összesen nyolc lakást alakítottak ki, míg a térszinten levő terület az összes lakó számára elérhető terek, illetve kiszolgáló helyiségek jöttek létre. Az épületen belül kialakított négy különálló részhez és azokon belül található két-két lakásához külön lépcső vezet a földszintről. Mindegyik lakásból megközelíthető valamelyik különböző nagyságú terasz, de ugyancsak kapcsolódnak a belső udvarhoz. Az épület két szintjén nyolc, 75-76 négyzetméteres lakást alakítottak ki 715,4 négyzetméter hasznos területen. 

Villa Reden Apartments
Építészek: Franka Group – Architekt Maciej Franta
Helyszín: Chorzów, Lengyelország
Kivitelezés éve: 2021

Forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/kulonleges-tarsashaz-szokatlan-tervezesi-metodussal/

Kiégett egy társasházi lakás Budapesten, 11 embert mentettek ki – képek

Teljesen kiégett egy emeleti lakás szombat este Budapesten, a tűzoltók tizenegy embert menekítettek ki a házból – tájékoztatta a katasztrófavédelem az MTI-t.

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a X. kerület Harmat utcai társasházban késő este kigyulladt egy lakás a negyedik emeleten. A tűzoltók három embert mentőálarcban hoztak ki az épületből, nyolcat pedig magasbólmentő tűzoltójárművel a tetőteraszról mentettek ki.

A helyszínre kilenc mentőegység érkezett, 12 személyt helyszíni ellátásuk után, füstmérgezés gyanúja miatt toxikológiai osztályra szállítottak – közölte az Országos Mentőszolgálat az MTI-vel.

A tűz továbbterjedését a tűzoltók megakadályozták, az éjjel az utómunkálatok még folytak.

Forrás: https://infostart.hu/bulvar/2021/05/02/kiegett-egy-tarsashazi-lakas-budapesten-11-embert-mentettek-ki-a-tuzoltok

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."