A tűzoltók kimenekítették az épület lakóit.

Tűz ütött ki egy háromszintes társasház egyik földszinti lakásában a veszprémi Zrínyi Miklós utcában. A negyven négyzetméteres ingatlan egyik szobája teljesen kiégett.

A veszprémi, a balatonfűzfői és a pétfürdői hivatásos tűzoltók a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett dolgoztak a lángok elfojtásán.

Az egységek a munkálatok közben kiürítették a ház huszonnégy lakását, kimenekítették a lakókat,

átszellőztették és átvizsgálták az épületet, jelenleg az utómunkálatokat végzik. Megkezdték a lakók visszaengedését, a második emeleten élők már visszatérhetnek otthonukba – írja a Bors.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/hazai-kek-hirek/menekiteni-kellett-az-embereket-veszpremben-langokban-allt-egy-tarsashaz-11397869/

Lopás gyanúja miatt indított nyomozást a BRFK ismeretlen tettes ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint egy férfi augusztus 26-án dél körül megfújta egy munkás táskáját a Podmaniczky utcai társasház udvarán lévő építkezési területről, amiben pénz és iratok voltak.

A VI. kerületi rendőrök azt kérik, hogy aki a felvételen látható férfit felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/09/02/budapest-epitkezes-lopas-keresik/

Nincs kőbe vésve a január 1-jei dátum, hogy elkészüljenek a társasházak zárható kukatárolói, de dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester kéri a közös képviselőket, vegyék fel a kapcsolatot a DTkH-val. A Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének találkozóján jártunk.

Mint ismert, júliusi ülésén a kecskeméti képviselő-testület megszavazta, hogy 2022. január 1-jétől Kecskeméten a sze­me­tes konténereket már csak arra alkalmas, zárható építményekben lehessen tárolni az utcán, melyeket az önkormányzat főépítészével egyeztetett módon, helyen és kiviteli terv szerint lehet majd felhúzni.

A változtatás természetesen sok kérdést vet fel, ezért nem csoda, hogy a Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének csütörtöki találkozóján – melyen közel húsz közös képviselő vett részt – is ez volt a fő téma. Molnár Árpád, az egyesület elnöke kezdésként hangsúlyozta: a cél helyes, egyetértenek a törekvéssel, hiszen így lehet elkezdeni rendet teremteni a városban szemétfronton.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester röviden felvázolta, mi vezetett a városvezetés elhatározásához és a közgyűlési döntéshez:

egyrészt az, hogy főleg a külterületeken, a zártkerti részeken sokaknak nincs szerződése a hulladék elszállítására, emellett pedig az egyre nagyobb számban feltűnő guberálók okozzák a gondot, akik szétszórják a kukák mellett a szemetet.

Kijelentette: nem feltétlen az az elvárás a társasházak felé, hogy építsenek tárolókat, hanem az, hogy a közterületeken – a szállítási napokat leszámítva – ne legyenek kint a hulladékedények. Azoknak a társasházaknak tehát, amelyeknek lehetőségük van a kukát épületben vagy az udvaron elhelyezni, és vállalják is ezt, nincs teendőjük. De sok társasháznál már kiadták az erre alkalmas helyiséget például üzletnek, vállalkozásnak, máshol pedig annak ellenére az utcán tárolják a konténert, hogy bőven lenne hely a kerítésen belül.

Az alpolgármester hangsúlyozta: a január 1-jei dátum nincs kőbe vésve, az önkormányzat tisztában van azzal, hogy kell idő a felkészülésre és a megvalósításra.

De azt szeretnék, ha elkezdődne a munka, többek között ezért is határoztak úgy, hogy a tároló bekerülési költségének felét a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTkH) Nonprofit Kft. állja majd, és csak a másik fele terheli az ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosait.

És hogy miért éppen most érkezett el ennek a változtatásnak az ideje? Mint Szeberényi Gyula Tamás szavaiból kitűnt, egész egyszerűen azért, mert idén vált logikussá. Békéscsaba példáját hozta fel, ahol korábban bevezették ezt a rendszert, ám Kecskeméthez hasonlóan a viharsarki városba is nemrég érkeztek meg a szelektív hulladékgyűjtésben a zsákokat felváltó kukák. Melyeknek azonban már nem maradt hely a zárható tárolókban. Kecskeméten viszont úgy lehet megtervezni a „kutricákat”, hogy abban a kommunális konténerek mellett a sárga fedelű kukák is elférjenek, sőt majdan a lebomló zöldhulladéknak szánt edények is (ezek egy-másfél év múlva aktuálisak).

A részleteket dr. Orbán Csaba, a polgármesteri hivatal korábbi városüzemeltetési, majd nyáron létrejött közszolgáltatás-szervezési és környezetvédelmi osztályának vezetője magyarázta el, kiemelve:

az önkormányzat és a DTkH mindenben segíti a társasházakat, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a tárolók megvalósítása.

Mint szavaiból kitűnt, a lakóközösségek előre megkapják a támogatást, nem kell meghitelezniük a költségek másik felét. Az ehhez szükséges szerződésig a műszaki előkészítési szakaszt kell végigjárni. Először azt szükséges eldönteni, a tárolókra elkészült két típusterv közül melyiket választja az adott társasház (van egy magasabb és egy alacsonyabb műszaki tartalmú), de Orbán Csaba kiemelte: ezektől akár el is lehet térni, újban, másfélében gondolkodni, egy a lényeg: a DTkH-nak a végső tervet jóvá kell hagynia.

Aztán jöhet közútkezelői hozzájárulás, a közműszolgáltatók és a katasztrófavédelem nyilatkozatának beszerzése, hogy a tároló kinézett helye megfelelő-e a közlekedésbiztonság szempontjából, nincs-e gáz- vagy elektromos vezeték fölött, nem akadályozná-e a tűzoltók felvonulását.

Emellett fontos, hogy a kukásautó meg tudja közelíteni a tárolót, ha zöldfelületről van szó, a főkertésszel való konzultáció is még közbejön, városképi aggályok, például védett homlokzatú épület esetén pedig a főépítész is módosíthatja a helyszínt, hogy a tároló ne csúfoskodjon az ingatlan előtt.

A közös képviselőknek jó hír, hogy a tájékoztatás szerint nekik e téren nincsen semmilyen feladatuk, csak az, hogy felvegyék a DTkH-val, vagy a közszolgáltatás-szervezési osztállyal a kapcsolatot.

Ha a dokumentáció összeállt, akkor adja ki az önkormányzat vagyongazdálkodási osztálya a közterület-használati engedélyt. Kérdésünkre Orbán Csaba elmondta, a támogatásnak nincs felső összeghatára, persze túl drága tárolót sehol nem kívánnak majd építeni. A szerződésben a társasháznak is lesznek kötelezettségei, így bejelenteni a kivitelezés kezdetét és befejezését, de főként az, hogy a tároló épületét rendben kell tartania a lakóközösségnek.

Az alpolgármester és azt osztályvezető is megnyugtatta a közös képviselőket: tisztában vannak vele, hogy mindez nagyon feszített tempót jelenthet év végi teljesítéssel számolva, ezért szükség esetén halasztani fogják a rendelkezés hatálybaléptetését.

Ahogy Szeberényi Gyula Tamás fogalmazott: nem a mindenáron való büntetés a cél, hanem hogy rend legyen, mindenesetre el kell kezdeni a munkát.

Egy közös képviselő felvetette, az ő társasházuknál zárható a konténer, és rend van, a guberálók nem férnek hozzá a szeméthez, őket miért verik pluszköltségekbe, hiszen a tároló nem lesz olcsó mulatság. Orbán Csaba szerint sajnos ez az eset ritkább, a problémásabb utcák miatt viszont meg kellett hozni a jogszabályt, amely az egész városban kötelező, még ha ezt egyes lakóközösségek sajnos méltánytalannak is érzik.

Forrás: https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/ideje-foglalkozni-a-kecskemeti-tarsashazak-zarhato-kukataroloival-4202156/

Több pécsinek is azért kellett fizetnie ártatlanul, mert a társasházi közös képviselők inkább kifizetnek súlyos összegeket csak azért, hogy ne legyen komolyabb retorzió, mert ismeretlenek a szemetesük mellé pakoltak le illegálisan szemetet. A városvezetés egy jogszabályra hivatkozik.

A felháborodott lakók a baloldali városvezető közösségi oldalán is jelezték, hogy miközben szelektív gyűjtőkhöz helyeztek ki kamerákat, addig komoly gondot okoznak azok, akik mások kukáit tömik tele, vagy egyszerűen azok mellé helyezik el a szemetüket illegálisan. A lapunk által is megkérdezett – Nagy Ferenc téri és Páfrány utcai – társasházakban élők ugyanis azt mondták, hogy az ilyen szemét elszállításáért is nekik kellett extraköltségként fizetniük a Biokomnak, miközben semmi közük nem volt hulladékhoz.

– A társasházunk beszámolójában szerepelt, hogy tavaly 96 ezer forintot kellett fizetnünk azért, mert háromszor külön lomtalanítást kellett végrehajtanunk hatósági felszólításra, ugyanis valakik a szemetesünk mellé hordtak ki hulladékot többször is – mondta az egyik, az esetleges retorziók miatt inkább a neve elhallgatását kérő panaszos Kertvárosból. A Páfrány utcából is hasonló panaszról számoltak be: az egyik ott élő lapunknak azt mondta, esetükben az történt, hogy a közös képviselő kapott egy e-mailt, amiben véleménye szerint egyfajta nyomásgyakorlásként felhívták a figyelmet a kukájuk melletti hulladékra, majd a szerinte megijedt közös képviselő inkább az ő pénzükön elvitette az ismeretlenek által lepakolt szemetet.

A pécsi önkormányzat közölte, hogy egy 2008-ban hozott szabályozás szerint „az ingatlanhoz tartozó és közterületen lévő háztartási hulladékgyűjtők környékének tisztán tartása a hulladékgyűjtő tulajdonosának (használójának) a kötelezettsége”. Hozzátették: a Biokom hatósági jogkörrel az ügyben nem rendelkezik, büntetést nem szabhat, és nem is szab ki. Amennyiben a vállalat dolgozói tapasztalják, hogy a közterületen lévő kommunális hulladékgyűjtők mellett többlethulladék van, akkor a cég felveszi a kapcsolatot az érintett társasház közös képviselőjével, és kéri annak elszállítását. Erre több lehetőség is adott, köztük van a Biokom Kft. szolgáltatása is, de az ezért fizetendő szolgáltatási díj nem büntetés, vagy pótdíj. Az idén hasonló ügyekben eddig 1067-szer vette fel a társaság írásban a kapcsolatot a közös képviselőkkel, ingatlantulajdonosokkal, de csak 86 esetben kapott megrendelést a cég, a többi ügyben a megkeresettek más megoldást választottak – közölték.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/masok-illegalisan-lerakott-szemete-utan-fizethetnek-a-tarsashazak-4037525/

A szegedi ügyészség a letartóztatását javasolta annak a helyi férfinak, aki a múlt héten egy társasház három tárolóhelyiségét is feltörte és kifosztotta.

A férfi egy belvárosi társasház pincerészének három tárolóhelyiségét törte fel és kutatta át a múlt héten.

AZ EGYIK TULAJDONOS KÉT TÁROLÓJÁNAK AJTÓIT A PÁNTJUKRÓL LEEMELTE, DE VÉGÜL INNEN NEM HOZOTT EL SEMMIT. EGY MÁSIK LAKÓ TÁROLÓJÁBA ÚGY JUTOTT BE, HOGY BENYOMTA A PINCEABLAKOT. INNEN EGY PÁR BÚVÁRUSZONYT ÉS EGY FÚRÓKÉSZLETET LOPOTT EL.

A férfiról kiderült, hogy büntetett előéletű és most is több büntetőeljárás folyik egyszerre, részben lopások miatt. 

Mivel előfordult már korábban, hogy megpróbált elérhetetlenné válni az eljárás során,az ügyészek szerint ezértJAVASOLTÁK A FÉRFI LETARTÓZTATÁSÁT A BŰNISMÉTLÉS, SZÖKÉS, ILLETVE REJTŐZKÖDÉS MEGAKADÁLYOZÁSA ÉRDEKÉBEN.

A bíróság ügyészi javaslatra elrendelte a férfi letartóztatását, deMIVEL A FÉRFI ÜGYVÉDJE FELLEBBEZETT, A DÖNTÉS NEM VÉGLEGES- írja az Ügyészség oldala.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210903-tarolokat-tort-fel-egy-szegedi-ferfi.html

Több sérült fa jelentett veszélyt és okozott fennakadást a közlekedésben szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Kisvárdán, a Tompos utcában a gyalogos forgalmat veszélyeztették egy nagy fa lehasadt és fennakadt ágai. A helyi hivatásos tűzoltók létrás járművel, motoros láncfűrésszel avatkoztak be. A nyíregyházi Ibolya utcából szintén lehasadt ágak miatt kértek segítséget az ott lakók. A szabolcsi megyeszékhely hivatásos tűzoltói végeztek műszaki mentési munkálatokat. Nagyhalász és Tiszatelek között nagy akácfa dőlt az útra. A forgalmi akadályt az ibrányi önkormányzati tűzoltók motoros láncfűrésszel szüntették meg.

Három szintes társasház tetőszerkezetét bontotta meg a szél tegnap Vásárosnaményban, a Bartók Béla utcában. A helyi önkormányzati és a kisvárdai hivatásos tűzoltók létrás jármű segítségével avatkoztak be, eltávolították a járókelőkre veszélyt jelentő lemezdarabokat.

Forrás: https://szon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tarsashaz-tetoszerkezetet-bontotta-meg-a-szel-vasarosnamenyban-5353199/

Egy 12 millió forintos kéményrendszer miatt vitatkozik a Békéscsabai Lakásszövetkezet és a szövetkezettel a közös képviseletre vonatkozó szerződést tavaly év végén felmondó Kazinczy-lakótelepi társasház. A lakásszövetkezet szerint jogosan követelik a kémények miatt az összeget, a társasház szerint viszont nem, mivel a lakók nem kémény építéséről döntöttek évekkel ezelőtt, hanem kéménybélelésről. A két fél nem tud peren kívül megállapodni, ezért mindkét fél bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Négy éve arról döntöttek a Kazinczy-lakótelep 28. szám alatti társasház lakói a közgyűlésen, hogy energetikailag korszerűsítik az épületet, ami többek között szigetelést, kéménybélelést, a lakások 40 százalékánál pedig kazánok telepítését jelentette volna, ezzel kiváltva a konvektoros rendszert – kezdte a társasházat jelenleg kezelő közös képviselő, Osváth Edit.

A beruházás 2018 őszén indult kéményépítéssel. Bár a lakók már akkor jelezték, hogy nem erről döntöttek, a kémények megépültek, igaz, azokat idén év elejéig nem lehetett használni, hiszen nem kapta meg az engedélyt.

Az úgynevezett GINOP-os beruházás ezzel a kéményépítéssel véget is ért, viszont a lakók közül senki nem látott aláírt pályázatot, hitelszerződést, vállalkozói szerződést.

Az előző év közepén a lakásszövetkezet tartott egy újabb közgyűlést, ahol tájékoztatták a lakókat, hogy új kivitelező kell, ám immár közel kétszer annyiba kerülne a ház korszerűsítése. ­Noha az áremelkedés ellenére is megszavazták a fejlesztést – ami a számításaik alapján lakásonként 3,4 millió ­forintos terhet, 20 évre szóló hitelt jelentett volna –,

végül aláírásokat gyűjtöttek, és egy újbóli közgyűlésen lemondtak a beruházásról. Addig viszont a 12 millió forintos kéményrendszer elkészült.

Majd a lakók úgy döntöttek, hogy a közös képviseleti megbízást felmondják a lakás­szövetkezettel – hiszen az is egy szolgáltató, és ha a fizető fél nem elégedett a szolgáltatással, azt fel lehet mondani. Így lett Osváth Edit, mint tulajdonos, az új közös képviselő. Elmondta: ekkor kezdődött el a ház kálváriája.

Szerinte a társasházi törvény világosan leírja, hogy képviselőváltás esetén minden, a társasházhoz tartozó iratot át kell adni az új kezelőnek, azt feltételhez nem lehet kötni. Ez azonban eddig nem történt meg. Hozzáfűzte: a lakásszövetkezet a 12 millió forintos számla kifizetéséhez köti a papírok átadását. Hosszas és többszöri egyeztetés sem vezetett eredményre, így a társasház benyújtotta keresetét a bírósághoz, hogy megkaphassa a ház dokumen­tumait. Az eljárás folyamatban van.

Osváth Edit kiemelte, hogy egy közös képviselőnek a tulajdonosok érdekeit kell szem előtt tartania.

A társasház 43 lakásból áll, ám ebből csak 35 lakásnak van lehetősége bekötni a kéménybe.

Felmerül, hogy mi lesz a többi lakással, és kérdés az is: ki döntötte el, hogy nekik nem kell kémény. Úgy véli, nem lehet úgy kifizetni 12 millió forintot, hogy nincs mögötte semmilyen szerződés, nincs szó a jótállásról, a szavatosságról, nincs teljesítési igazolás sem. Azt sem tudják, ki volt a kivitelező. Elmondta: a lakásszövetkezettel történt egyeztetések során szóba került, hogy a társasház rendelkezik 6 millió forinttal, és ha ezt az összeget átutalják a volt kezelő részére, akkor a maradék 6 millió forintot kamatmentesen kell öt éven át törlesztenie a háznak.

A lakásszövetkezet ajánlata szerinte elfogadhatatlan, már csak azért is, mert a lakók nem ezt a beruházást szavazták meg.

A további ­részletekről szólva hozzátette: válaszlépésként a ­lakásszövetkezet a lakókat egyenként, tértivevényes levélben ­szólította fel fizetésre, azaz a 12 millió forint kifizetésére, előrevetítve azt, hogy ha nem fizetnek a tulajdonosok, meg­indítják ­mindenki ellen a bírósági eljárást. Osváth Edit ­szerint a ­lakók megijedtek. Mivel a 43 lakásból csak 35 köthet rá a kéményre – és eddig ezt csak néhány tette meg –, ­szerintük kérdéses, hogy miért követeli­ minden lakótól az összeget a lakásszövetkezet­.

Az új közös képviselő, Osváth Edit azt mondta, hogy

a társasház év eleje óta nem kapta meg a lakásszövetkezettől jogos tulajdonát, vagyis a ház összes dokumentumát, és hogy a lakásszövetkezet a tartozásra hivatkozik, és nem is hajlandó egyezkedni.

A Békéscsabai Lakásszövetkezetnél azzal a példával éltek: ha egy szabótól valaki rendel egy öltönyt, és az elkészül, nem viheti el fizetés nélkül. Szerintük – a 12 millió forintos kéményen felül – egy számlát nem fizetett ki a társasház, ezért tartották vissza a dokumentumokat. Hozzátették: nemrég azonban küldtek egy levelet, miszerint hajlandók átadni a papírokat, a levelüket azonban nem vették át. Osváth Edit erre azt válaszolta: sem ő, sem a társasház ügyvédje nem kapott levelet.

Forrás: https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-kemeny-miatt-vitatkoznak-bekescsaban-4278446/

A villanyszerelési, az építőipari, a felújítási és más egyéb munkálatok porral, kosszal, illetve zajjal járnak. Az ilyen tevékenységek során használt eszközök, mint például a fúrógép, a vésőgép, az ipari porszívó, de még egy egyszerű kalapács sem éppen a legcsendesebb.

Ezek a kellemetlen zajok jócskán áthallatszódnak a szomszédságba, társasházak esetén akár 5-6 lakással arrébb is, ezzel próbára téve az ott élők idegrendszerét. Az biztos, hogy senki számára nem élvezetes – jó esetben pár percig, de akár óráikig, sőt, napokig – hallgatni ezt a ricsajt.

Azonban felmerül a kérdés, hogy kell-e vagy illik-e tájékoztatni a lakókat a zajkeltés okáról és idejéről. Noha minden társasháznak megvan a maga házirendje, s egészen pontosan meg van szabva, mikor végezhetők a zajjal járó tevékenységek, mégis zavart kelthetnek a váratlan hangoskodások az emberek életében. A házirend szigorú betartása sem biztosítja az éppen éjszakai műszakban dolgozók, a kisgyermekes családok, esetleg a betegágyban fekvők nyugalmát.

A témában felkerestük a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségét (LAKTÁSZ). Kérdéseinkre Lippóy András elnöktől kaptunk válaszokat.

Hírportálunkat tájékoztatta, hogy a lakásfelújítással járó hangoskodást a társasházakban az SzMSz-ben (Szervezeti és Működési Szabályzat) és/vagy a közgyűlés által elfogadott házirendben,- lakásszövetkezetek esetében pedig az alapszabályban és szintén a közgyűlés által elfogadott házirendben kell szabályozni. A szűkebb szabályozáson túl városi rendelet is szól a „csendrendeletről”.

– A felújítások értesítésének kötelezettségét is ezekben szabályozhatjuk, mi fontosnak tartjuk a kiírást, hogy ki, mikor, mit végez a lakásban, ugyanis a többi lakó ez alapján tud alkalmazkodni az esetleges fúrás/vésés miatti hangoskodásokhoz. Fontos, név és telefonszám szerepeljen a kiírásban, hogy probléma esetén tudjanak kit értesíteni – írta válaszában a szövetség elnöke.

Mind a társasház,- mind a lakásszövetkezeti törvény rendelkezik arról, hogy a tulajdonosnak a tulajdonjog megszerzése után be kell jelentkezni a kezelőnél, mint új tulajdonos. Így minden felelősség a tulajdonosra hárul.

Váratlan hangoskodás esetén a legegyszerűbb rendőri bejelentéssel élni, a társasházak esetében a település jegyzője látja el a törvényi felügyeletet, ide is lehet jelenteni az elhúzódó problémákkal járó felújításokat, valamint a megoldatlannak tűnő eseteket peresíteni lehet.

Nemrég a saját bőrömön tapasztaltam meg egy hasonló kellemetlenséget. Egyik reggel egy ütvefúrógép rémísztett fel mély álmaimból. A hangja olyannyira hangos volt, mintha csak a lakásom falain belül használták volna, a végén már egyszerre két eszköz hangja visszhangzott az egész épületben. Mindezzel csak annyi problémám akadt, hogy teljes mértékben akadályozott a munkámban. Telefonhívások tömkelegét kellett volna lebonyolítanom aznap délelőtt, azonban nem hogy a beszélgetőpartnerem, még a saját hangomat sem hallottam.

A legtöbb társasház,- és a lakásszövetkezet azt javasolja, hogy a munkálatok megkezdése előtt minimum egy héttel jelezzék a lakók felé. Szükséges és illő volna a lakóközösséget időben, a megfelelő módon tájékoztatni a zajjal járó munkálatokról, annak időpontjáról, időtartamáról, esetleg a befejezés várható dátumáról. A legjobb lenne, ha az egész társasház tudomást szerezne róla, de minimum a közvetlen szomszédok kapjanak tájékoztatást a tevékenységről, akár személyesen, akár üzenetben, akár levélben, de még egy ajtóra ragasztott papírcetli is megteszi.

Hasonló a helyzet a légkondicionálók felszerelésével is, ez mindig csak fölösleges vitákra ad lehetőséget, akárcsak a kutyatartás kérdése.

Több szervezet is jelezte az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal felé a megoldásra váró problémákat, hiszen ezekben a körökben volna a legjobb leszabályozni mindezeket. Azonban mindig visszadobják azzal magyarázva, hogy ezeket a házak szabályozzák. Viszont, ha a házak kezébe adják ezt a lehetőséget, akkor a legtöbb esetben életszerűtlen szabályok születnek.

A legnagyobb probléma, hogy nincs kontroll, aki vagy ami ezt hatóságilag tudná ellenőrizni. Tavaly márciusban annyi változás történt, hogy a kisebb fokú szabálysértések átkerültek a rendőrség hatáskörébe.

Összegezve tehát: egy központi, átfogó szabályozásra volna szükség, ami a társasházakat illeti. Így megszűnhetne a káosz a társasházak és az együttélés körül.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-zajnal-mar-csak-a-tajekoztatas-hianya-zavarobb-4022150/

Újabb simlis közös képviselő ügye borzolja a kedélyeket Debrecenben.

Értesüléseink szerint tavasz óta több – egyebek közt nagyerdei – lakóközösség szembesült azzal, hogy közös képviselőjük egyszerűen „felszívódott”, és vele együtt eltűnt az a pénz is, amit a társasházak számláján tartottak. A lakóktól megtudtuk:többen is feljelentést tettek a rendőrségen, és mint kiderült, valamennyien ugyanazzal a képviselővel szemben.

Gyanús jelek

Az eset nem egyedi, az elmúlt évek híreit fellapozva jó néhány hasonló történetről lehet olvasni. Legutóbb például augusztus elején közölte a Debreceni Járási Ügyészség, hogy nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt emeltek vádat azzal a férfival szemben, aki egy általa képviselt társasház közös költségéből több mint hárommillió forintot lopott el. Az újabb debreceni ügyre nem sokat kellett várni, bár az ügyészség vádemelése itt még valószínűleg várat magára, hiszen egyelőre azt sem lehet tudni, hol tart a rendőrségi nyomozás, miként arról sincs információnk, hogy egyáltalán nyomára akadtak-e az elkövetőnek.

Az egyik debreceni társasház nevük elhallgatását kérő lakói elmondták:a közös képviselő mintegy tíz éve intézte már a ház ügyeit, és sokáig minden rendben is ment, semmi sem utalt arra, hogy meg akarná károsítani őket. Az utóbbi időben azonban gyanús jelekre lettek figyelmesek.

Például arra, hogy több, a társasház különböző felújításaira korábban felvett hitel törlesztőrészleteit még akkor is kérte a tulajdonosoktól, amikor a hitel futamideje már lejárt, a tartozást pedig már teljes egészében visszafizette a közösség. Amikor ezzel kapcsolatban kérdőre vonták, rendre kitérő válaszokat adott, akárcsak akkor, amikor a közüzemi számlákon lévő tartozások okáról szerettek volna tájékozódni.

Gyanújukat tovább erősítette, hogy híre ment a környéken: ugyanez a közös képviselő más társasházak ügyeit is hasonlóan intézte, és vélhetően a befizetett közös költség a saját számláját gyarapította. A történetben az is közös, hogy a társasházak lakói személyesen valamikor a tavasz elején találkoztak utoljára a képviselővel, azóta viszont hiába próbálják elérni, sem a telefonhívásokra, sem a levelekre nem válaszol.A valószínűleg saját zsebre dolgozó, megnyerő modorú közös képviselő egyébként, úgy tudjuk, minden esetben olyan megállapodást kötött a lakóközösségekkel, amelynek értelmében a társasház számláját kizárólag ő kezeli, abba rajta kívül senkinek nincs joga betekinteni.

A tulajdonosok így aztán jelenleg azt sem tudják, hogy vajon pontosan mennyi pénz tűnt el a társasház bankszámlájáról, azaz mennyivel is károsították meg őket. Az anyagi kárt legfeljebb saccolni tudják, van, ahol 4-500 ezer, másutt több millió forint eltűnéséről beszélnek.

Az üggyel kapcsolatban természetesen megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányságot is, arra voltunk kíváncsiak, hogy folyik-e nyomozás Debrecenben közös képviselővel szemben. A rendőrség válaszában azt írta, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, vonatkozó törvény értelmében adatvédelmi okok miatt nem áll módjukban tájékoztatást adni.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tobb-tarsashaz-penzevel-lephetett-le-egy-debreceni-kozos-kepviselo-5585960/

A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat

Egy kétlakásos sorház egyik lakásának tetőszerkezete gyulladt ki kedden délelőtt Békéscsabán, az Ifjúság utcában – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az esethez a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik két vízsugárral megkezdték a lángok oltását. 

A megyeszékhely hivatásos tűzoltói egy embert kihoztak az épületből. Egy gyulai hivatásos egység is a helyszínre érkezett, a rajok három vízsugárral oltották el a lángokat. A mentők is a helyszínen vannak.

Forrás: https://behir.hu/kigyulladt-egy-tarsashaz-tetoszerkezete-bekescsaban