Katona Akos összes bejegyzése

Milyen változásokat hozhat az állam társasházi törvénymódosítása?

A Klubrádió Realitás című műsorának 2022. december 12-i adásában Rózsa Péter a társasházi törvény módosításáról beszélgetett vendégeivel, név szerint Kovács Jánossal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) társasházakkal foglalkozó munkatársával, Vass Ferenccel, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének (LÉTÉSz) elnökével és dr. Dékány Csaba ügyvéddel. Az adásban többek között megvitatták, vajon miért van szükség a közel 20 éve érvényben lévő jogszabály megváltoztatására, illetve, hogy milyen hatással is lesz mindez a tulajdonosok életére és a közös képviselők munkájára.
Rózsa Péter műsorvezető az adás kezdetén ismertette, hogy jelen állás szerint a törvény módosítása várhatóan legkésőbb 2023 első felévének végére készül el. Kérdés, mit is old majd meg mindez, mit okoz a társasházak életében az energiaárak növekedése és a KATA-törvény megváltoztatása, tekintve, hogy a közös képviselők közül sokan éltek ezzel az adózási lehetőséggel.
A költségek emelkedése kapcsán Kovács János elmondta, véleménye szerint legalább 30%-os növekedés várható – és ez még csak a kezdet. A többi pedig attól függ, hogyan is alakul a jövőben a helyzet, mi lesz a benzinárral, lesznek-e a további szigorítások és más hasonlók.

Dr. Dékány Csaba azzal egészítette ki a fentieket, hogy jelenleg is meglehetősen sok anyagi természetű társasházi per zajlik, de ezek nagy része a közös költség fizetésének hiánya vagy felújítás miatt adódik. Fontos, hogy ilyenkor akár több száz millió forintos összegre kell gondolni. Az a lakó, aki nem tudja kifizetni a megemelt közös költséget, megtámadhatja a bíróságon ezt a társasházi gyakorlatot, de mivel a Kúria ebbe nem kíván beleszólni, így elutasítja az ilyen típusú kereseteket. Ilyenkor következnek a polgári peres ügyek, amikor fizetési meghagyást bocsátanak ki a nem fizető lakók ellen.

Vass Ferenc úgy véli, egyelőre nincs kialakult kép arról, milyen hatásokkal is kell számolni az új törvény bevezetése miatt. Az viszont biztos, hogy ők maguk már 10 éve próbálják ezt módosíttatni a társasházi törvényt az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megkeresésével. Javaslataik közül viszont eddig semmit nem fogadtak be. Példának okáért 2016-ban a Kúria felállított ugyan egy bizottságot, 2017-re pedig egyfajta jogegység is született, de az illetékesek pont a közös költség témakörében nem tudtak megegyezni. „Csak akkor születhet meg jó, értelmes, használható törvényjavaslat, ha ebbe a munkába az érdekképviseleteket is bevonják” – hangsúlyozta a LÉTÉSz elnöke. A jelenlegi törvényt ugyanis mindenki a maga szempontjai szerint szeretné értelmezni, de a végrehajtást nem fogadják el, holott pont a javaslatok képeznék a változási alapot – tette hozzá.

„Az elmúlt 20 évből egy esetre emlékszem, amikor a LÉTÉSz felkérést kapott, hogy tegyen javaslatot a kapcsolódó törvény módosítására – erre pedig 24 óra állt rendelkezésre” – egészítette ki dr. Dékány Csaba. A gyakorlat pedig az, hogy ha vannak vitás pontok, akkor azokhoz a törvényalkotó úgy áll hozzá, hogy majd „az élet megoldja” a kérdést, a bírói gyakorlat utat fog mutatni, hogy hogyan is kell az értelmezni. Márpedig az ügyvéd szerint ez korántsem életszerű. Összehasonlításként a rendszerváltás előtti „ügycsoportokat” említette, amik alapján ilyen esetben meg lehetett határozni, hogy a bírók milyen úton induljanak el. Ez a gyakorlat azonban a bírói függetlenségre hivatkozva megszűnt.

Kovács János szerint ugyanakkor vannak pozitív jelek, amik sikerre vezethetnek. Tavaly módosult az ingatlannyilvántartási törvény, ami 2023-ban teljes tartalommal bevezetésre kerül. Így megszűnnek a papír alapú tulajdoni lapok, amik digitális formában lesznek majd elérhetők. De ugyanez igaz az adásvételi szerződésekre is. A BKIK munkatársa szerint ezzel növekszik a transzparencia, azaz az átláthatóság. Példának okáért így könnyebben ellenőrizhető lesz, ha egy tulajdonos több ingatlannal is rendelkezik. Márpedig ez megkönnyíti a kapcsolódó ügyintézést. Továbbá megszűnik a cégbíróság, ami helyett jogi személyek bírósága lesz elérhető, illetve maga a társasház is jogi személlyé válik. A BKIK által előterjesztett törvénymódosítást már elfogadtak, így bíznak abban, hogy a megfelelő időben és a megfelelő módon felkészülve magát a közérdeket is tudják képviselni – hangsúlyozta Kovács János.

Vass Ferenc ugyanakkor úgy véli, igen nagy a bizonytalanság, a félelem az ingatlantulajdonosok – főleg az idősebb korosztály – körében, illetve a közös képviselők között is. Mivel utóbbiak a jelenlegi törvényi szabályozás mellett nem tudják megvédeni magukat a lakóközösség részéről érkező támadásoktól, így egyre többen hagyják el a pályát, holott alapesetben nekik csak közvetítő szerepet kellene betölteniük. A kezelőcégek – amelyek esetén néhány ember több házat is képvisel – viszont már külön státuszban vannak. „Itt olyan szakmai hiányosságok állnak fent, amiket a rendszer jelen pillanatban nem tud kiküszöbölni” – hangsúlyozta a szakértő. Egy cégvezető ugyan rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amikkel elnyeri a társasház képviseletét, viszont a működtetés már elválik ettől. Továbbá itt is fellelhetők anomáliák. Elég csak arra gondolni, hogy a LÉTÉSz tagjai Budapestet és az agglomerációt képviselik, mégis sok esetben vidékről is érkeznek hozzájuk panaszok, mivel az ottani közös képviselők egyszerűen nem tudják megoldani a 2-3, vagy akár már 5 éve fennálló problémákat.

Rózsa Péter itt fűzte hozzá, hogy az új törvény szerint a közös képviselők ügyvezetővé lépnének elő és teljes vagyoni felelősséggel kell majd vállalniuk munkájukat. Vass Ferenc szerint az érintettek ezt megfélemlítésként élik meg. „Habár a lakásszövetkezeti törvény szerint a választott tisztségviselő bizonyos szinten teljes anyagi felelősséggel felel, de társasházi vonalon ez fenyegetésként hat” – hangsúlyozta. Fontos kiemelni, hogy itt két külön csoportról van szó, más a lakásszövetkezet és más a társasház, utóbbiak ugyanis 1989-től léteznek – egészítette ki a műsorvezető.

Kovács János ugyanakkor elmondta, a Kamara már korábban is felhívta a figyelmet a vagyoni felelősség kérdésére, mivel a közös képviselő 5 millió forintig jelenleg is büntethető. A BKIK munkatársa hangsúlyozta, hogy részükről mindenben támogatják a közös képviselőket, példának okáért immár harmadik éve oktatják őket, hogy megfelelő ismeretekre tegyenek szert.

Dr. Dékány Csaba itt avatott be, hogy egy időben – a BKIK felkérésére – vizsgabiztos volt a közös képviselők ingatlanképzésénél. „Itt nagyon rossz tapasztalatokra tettem szert, rengeteg felkészületlen ember vizsgázott le – bár azt nem tudom, végül hány százalékuk lett közös képviselő” – mesélte. Ugyanakkor peres ügyekben is találkozott már ugyanilyen emberekkel és személy szerint nem érti, hogy ilyen esetekben miért nem vonják felelősségre a közös képviselőket – tekintve, hogy a perek elvesztésének okai elsősorban az eljárási hibákban keresendők.

Rózsa Péter műsorvezető szerint további probléma, hogy a társasházi törvény 100%-os szavazati arányt ír elő a közgyűlési döntések jelentős részénél, amivel számos döntéshozatali folyamatot „lebénított”. Az új törvényben viszont módosítják mindezt.
„Igen, a módosítási igény már régóta fennáll. Jelenleg gyakorlatilag fizikai lehetetlenség 100%-os döntést hozni, mivel jellemzően a tulajdonosok 6-15%-a jelenik meg a közgyűléseken” – emelte ki Vass Ferenc. A demokratikus döntéshozatal gyakorlatilag nem létezik, nem beszélve arról, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint bármelyik tulajdonos adhat bárkinek meghatalmazást. Kérdés, hogy milyen esetben lehet a személyes részvétel alapján meghozni egy döntést és mikor van szükség kizárólag írásos formában adható minősített döntésre. Továbbá az elektronikus szavazásra is komoly igény mutatkozik.

Az új törvényjavaslatban ugyanakkor szerepel, hogy ajánlott lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és érvényességi idejét. De a tényleges tartalmat is konkretizálni lehetne, azaz részletesen meg lehetne azt is határozni, hogy pontosan mire is hatalmazza fel a meghatalmazó a meghatalmazottat – ismertette Rózsa Péter.

Dr. Dékány Csaba ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy jelen volt olyan közgyűlésen, ahol valaki 200 meghatalmazással jelent meg. Ráadásul ez a valaki konkrétan az elnök felesége volt. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a Ptk. szerint az állandó meghatalmazás nem szólhat 5 évnél hosszabb időre. Az eseti meghatalmazás viszont már más téma.
Kovács János is úgy véli, problémát jelent, hogy bárkinek adható meghatalmazás. Dr. Dékány Csaba szerint így érdemes lenne a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) szabályozni a kérdést. A lakásszövetkezeti törvény egyébként jelenleg is tartalmazza, hogy a meghatalmazásokkal kapcsolatban az alapszabályban is rögzíthetők a kapcsolódó feltételek. A társasházi törvényben viszont ez nincsen szabályozva. Holott az ügyvéd is találkozott már olyan SZMSZ-szel, ahol korlátozták, hogy a közgyűlés egyes napirendi pontjaiban a meghatalmazott milyen módon szavazhat. A probléma azonban, hogy a bíróság nem veszi figyelembe, ha a meghatalmazott mégis másképpen jár el, mondván, hogy a meghatalmazás alapját a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti jogviszony képezi. A titkos szavazásra adott meghatalmazásnál pedig nem is ellenőrizhető, hogyan is szavazott a meghatalmazott.
További kérdés, hogy az új törvényben hogyan fogják megoldani például az alapító okirat módosításának kérdését, amihez jelenleg 100%-os döntéshozatali arány kell – tette hozzá az ügyvéd. A témához kapcsolódva Kovács János pedig elmondta, véleménye szerint az alapító okirat módosításhoz nem lenne szükség a 100%-os döntéshozatali arányra. „A társasházak korszerűsítésének ez sokszor akadálya, ráadásul a külföldi tulajdonosok is bonyolítják a helyzetet” – tett hozzá.

Dr. Dékány Csaba ennél a résznél ismertette, hogy a felújításhoz, a karbantartáshoz és korszerűsítéshez alapesetben elég az egyszerű többség, ami nem szerencsés. Ha viszont a rendes gazdálkodás többségét meghaladó kiadásról van szó – például kazánt vagy napelemet telepítenének vagy egy addig lift nélküli házba liftet szerelnének be -, ahhoz már 100%-os döntéshozatali arány szükséges. De ez már nem igaz mondjuk egy ablakcserével egybekötött „körbeszigetelésre”, amikor ráadásul a társasháznak sokszor hitelt is fel kell vennie – a megemelt közös költséget viszont nem biztos, hogy mindenki tudja fizetni. Mivel ez jogszabályba nem ütközik, ilyenkor a lakó egyetlen lehetősége, hogy megtámadja a közgyűlési határozatot, azaz perel. Viszont hiába szerez be olyan ajánlatot, ami akár 30-40%-kal olcsóbbá tenné a beruházást, a bíróság ezt nem fogadja el, mivel gazdálkodási ügyekbe nem kíván beleszólni – mondván, hogy a tulajdonosok többsége megszavazta a beruházást. Így a „történet” vége akár végrehajtás is lehet. A közgyűlésekre egyébként jellemzően inkább az idősebb korosztály tagjai mennek el, az alacsony létszám miatt pedig átlagosan a lakók 20-25%-a dönt a fentiekhez hasonló fontos kérdésekben is.

„Valóban, jelenleg szavazattöbbséggel is lehet dönteni, de ennek feltétele, hogy a közös képviselőnek műszaki, gazdasági, jogi ismeretekkel és vezetői készséggel is kell rendelkeznie, így legalább 15-20 nappal a közgyűlést megelőzően kellene kiküldenie az adott ajánlatokat” – hívta fel a figyelmet Vass Ferenc. „Ez megemeli a közös képviselők felelősségét” – tette hozzá.
Szerinte ugyanakkor nem a 100% hiánya a kérdés, hanem az a probléma, hogy a társasházi törvény jelenleg tulajdoni arányhoz köti a szavazati jogot. A lakásszövetkezetek viszont már az 1800-as években megalakultak és ezek esetén 1 ingatlan 1 szavazattal egyenlő, ami sokkal demokratikusabb közös kezelést jelent. A társasházak esetében azonban erre nincs lehetőség, kivéve, ha egyes esetekben az összes tulajdonos így dönt és erről határozat is születik. De a költségvetésnél, az épület működtetésénél mindig a tulajdoni arány dönt, ettől eltérni nem lehet.
Nem beszélve arról, hogy a társasházi alapító okiratok jellemzően az 1980-as, 1990-es években készültek. Ezek mára elavultak, sok hibát tartalmaznak, így a társasházak hitelképtelenek. Az új tulajdonosok pedig általában nem is akarják ezeket módosítani, így egy adás-vételnél kérdéses, hogy kit terhel a közösköltség-tartozás. A lakásszövetkezetek esetén ugyanis kötelező elszámolni, de a társasházaknál jellemzően nem kérnek úgynevezett nullás igazolást, holott a közművek átírásához a jogszabály szerint ez kötelező lenne. További probléma, hogy a közös képviselőnek csak 8 nappal előbb kell kiküldenie példának okáért a felújításhoz kapcsolódó anyagokat. Ez nagyon rövid idő, főleg az idősebb tulajdonosok esetén. Nem beszélve arról, amikor senki nem veszi át a lemondott közös képviselő feladatait, amikor lejár a 90 napos türelmi idő. A törvény ugyanis nem szabályozza, hogy ilyen esetben mi történik. Csak annyi biztos, hogy nincs, aki a társasházat működtesse. Nem beszélve arról, hogy az átadás technikai módját is rögzíteni kellene – foglalta össze a LÉTÉSz elnöke.

Kovács János a fentieket azzal egészítette ki, hogy legalább 15 napot ajánl a különféle anyagok kiküldéséhez. Az átadással kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy hiába áll 90 nap áll rendelkezésre minderre, általában már eleve hiányosak az adatok, az ügyvitel nem rendezett. Véleménye szerint így teljességi nyilatkozatra lenne szükség abban az esetben, amikor nincs új közös képviselő. Továbbá meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy magánszemélyek lakótársként, minden képzettség nélkül tölthessék be ezt a tisztséget. Ugyanakkor utóbbira az új jogszabálytervezet kitér – hívta fel a figyelmet Rózsa Péter műsorvezető.

Ezek a kérdések már csak azért is kiemelten fontosak, mert jelenleg kétmillió lakás és kétszázezer társasház van bejegyezve Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nagyjából négymillió ember él társasházban.

Vass Ferenc elmondta, a helyzet jelenleg már csak azért sem egyszerű, mert amikor az állam annak idején értékesítette a saját tulajdonába lévő ingatlanokat, akkor az adás-vétel lezajlásával egyfajta tulajdonosi kört alakítottak ki. A jelenlegi viszonyok között viszont a beruházók nem érdekeltek lakásszövetkezet létrehozásában, mivel az első 6-8 lakás eladása után magánszemély helyett már cég állna szemben a beruházóval, ami így már igényekkel léphetne fel. Sokan tartanak a lakásszövetkezetektől, pedig a valóságban ez elkülönül a szövetkezeti szektor más tagjaitól és itt a tulajdonosi szemlélet is jelentősebb, mint a társasház esetén. Ha átjárás lenne a két forma között, akkor az ingatlankezelésben komoly eredményeket lehetne elérni – emelte ki a LÉTÉSz elnöke.
„Ráadásul jelenleg csak 100%-os tulajdonosi hányaddal lehet társasházból lakásszövetkezetté alakulni, amivel a gyakorlatban én még nem találkoztam” – tette hozzá dr. Dékány Csaba.

Kovács János szerint ennek az is az oka, hogy a szövetkezetnél a tulajdoni lapon csak és kizárólag magánál a lakásnál van tulajdoni hányada a lakónak, az épület többi része – a társasházakkal ellentétben – a szövetkezeté. Ez sokakat megijeszt, holott ez modernebb, korszerűbb tulajdonosi forma. Így valóban érdemes lenne váltani, amire a közös képviselők napján Bogdán Tibor kormánybiztos is felhívta a figyelmet.
Ráadásul mivel a társasházak esetén 6 lakásig nem kötelező közös képviselőt alkalmazni – addig közös tulajdonnak minősül -, így a lakóközösség dönthet arról, hogy a társasházi törvény vagy a Ptk. hatálya alá helyezi a működést – tette hozzá dr. Dékány Csaba.

Forrás: https://www.tht.hu/hirek/milyen-valtozasokat-hozhat-az-allam-tarsashazi-torvenymodositasa/1722

A korábban bemutatottnál is hatalmasabb lehet a Rahimkulov által épített Láng-negyed

Az új városrészben 1500 lakásnál is több épül.

Nagy lökést adott Ruszlan Rahimkulov Láng-negyed projektjének az Alkotmánybíróság októberi döntése, amelyben a testület tárgyalás nélkül elutasította a XIII. kerületi önkormányzatnak az orosz mágnás egy másik angyalföldi társasházának építése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszát. Az új városnegyeddel szomszédos Bodor utcai társasházat profitmaximalizáló, brutális méretei miatt próbálta elgáncsolni az egyébként kifejezetten ingatlanfejlesztő-barát angyalföldi önkormányzat, de az Alkotmánybíróság nem kívánt foglalkozni a „hipotetikus jövőbeli, még be nem következett, potenciális sérelmekkel”.

A Láng-negyed jóval nagyobb lesz. 

Az új városrészben 1500 lakásnál is több épül, a dunai panoráma maximális kihasználása érdekében az Esztergomi út északi végén toronyszerű épületeket húznak fel prémium szintű lakásokkal. A Váci út menti irodaépületek északi irányba emelkednek, a Vizafogó utcánál 65 méter magas, 4 külön toronyból álló épület készül. Ez a fejlesztők által is városképileg jelentősnek tartott elem képezi a beépítés csúcsát. De az októberben és decemberben kiadott építési engedélyek, illetve a novemberben benyújtott kérelem alapján a korábban tervezettnél is magasabbak lehetnek az épületek.

A kormány által kinevezett és a választás után hivatalukban megerősített két fideszes – Sára Botond és Tarnai Richárd – potentát által vezetett kormányhivataloknak a pénzhiány nyomán leállított állami beruházások miatt nem sok alkalmuk van mostanában a bizonyításra, de amikor kell, ott vannak a vártán. Az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházást 2021 novemberében a kormány elsőként jelölte ki rozsdaövezeti akcióterületté, amelynek révén a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia számtalan építési szabály alól felmentve, gyorsított pályán építhet új városnegyedet a Váci út mellett. (A Rahimkulov-család cégcsoportja az OTP Bank és a MOL legnagyobb külföldi részvényese.)

De ez sem volt elég, a Tarnai irányította Pest vármegyei kormányhivatal 2022 márciusában úgy döntött, hogy „a Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Így a negyed ügye átkerült a fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztályvezetőjéhez, Kosztyu Anikóhoz.Rahimkulovot pedig egy percig sem lassította le az orosz-ukrán háború.

Az első három – E1, E2 és E3 jelű – lakóépület építésére vonatkozó, ütemezett építési engedélyt júliusban nyújtották be, amelyet első körben ugyan visszadobott a kormányhivatal, ám októberben mégis kiadták az építési engedélyt. Ebből pedig az látszik, hogy minden egy-két szinttel magasabb lesz a környezetvédelmi dokumentációban szereplő listán jelzettnél. A negyed hátsó frontján az Esztergomi és Turbina utca felőli részén megépülő E1 jelű társasház a földszint plusz 9 helyett 10 emeletes lesz, az E2 13 helyett 14, míg az E3-as tömb 16 helyett 17 szintes lesz.

A Váci út mentén felépülő irodaházak építési engedélykérelmét szeptemberben nyújtották be. Ez a három, iroda funkciójú épület szintén magasabbra nyúlhat majd 1-2 szinttel a Pest vármegyei kormányhivatal asztalán megfordult terveknél. A fővárosi kormányhivatal ezekre december elején adta ki az építési engedélyt.

A Rákos-patak felé eső E4 jelű, szintén lakásokat tartalmazó tömb három toronyból állt volna az első tervek alapján egyenként földszint plusz 17 emelettel (mindegyik alatt, akárcsak az irodaépületeknél, három föld felszín alatti parkolószinttel). Az építési engedélyek mindenki számára elérhető nyilvántartása (ÉTDR) szerint a kérelemben már négy toronyból álló, földszint plusz 18 emeletes lakóépület építésére, valamint az országos építési követelményektől való eltérésre kértek engedélyt. A fővárosi kormányhivatal ezt első körben visszautasította, de aligha ez a végszó. A hivatal Népszavának adott válasza szerint „az építtető a kérelem visszautasítását követően az építési engedély iránti kérelmet ismételten benyújtotta, azonban az építési engedélyezési eljárás jelenleg az építtető kérelmére szünetel”.

Ha ezt is kiadják, akkor már csak az Alpár Ignác tervezte, Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező csarnok köré épülő, 250 szobás szálloda és konferencia-helyszín létesítéséhez szükséges engedélyek maradnak hátra. Nem véletlenül hagyták ezt utoljára. A műemléképület védelmét még az engedékeny Pest Vármegyei kormányhivatal is fontosnak tartotta kiemelni a környezetvédelmi eljárás alóli felmentésében. A kiadott, illetve függőben lévő építési engedélyekről a beruházó Southblaze Kft-t is megkérdeztük, de lapzártáig nem kaptunk választ. 

Forrás: https://nepszava.hu/3181402_lang-negyed-rahimkulov-tarsashaz-beruhazas-angyalfold

Szemét és kanapé égett egy társasház kapualjában Szombathelyen

Szándékos gyújtogatást sejtenek a lakók, de nincs rá bizonyíték.

Méteres lángnyelvekről számoltak be a szombathelyi Szabadságharcos utca társasházában élők, akik azonnal megkezdték a tűz oltását, annak felfedezése után.

-Kiabáltak, hogy tűz van. Éppen a szobában néztük a tévét, pihentünk, de azonnal szaladtunk. Ez egy hosszú udvarú ház, sok lakással és egyetlen kijárat van, ahol éppen lángolt a kanapé. Az a menekülési út. Nagyon megijedtünk. Lábasban, vödörben hordtuk a vizet, a férfiak meg homokot lapátoltak rá – mondta el az egyik asszony.

A tűzoltók egy sugárral befejezték a tűzoltást és kivitték a megégett kanapét az épület elé.

A folyosón, ahol a tűz keletkezett az önkormányzati bérlakásokhoz tartozó  elektromos kapcsolószekrények is vannak. Azok szerencsére nem rongálódtak meg.

Rákérdeztünk az ott lakóktól, hogy miért volt kanapé és sok hulladék a néhány éve felújított társasház kapualjában.

-Az ágy egy férfié, aki beköltözött a testvéréhez, csak még nem volt hely az ágynak, ezért kint hagyták. Közben néhány zsák szemetet is tettek rá az itt lakók, ami nem fért bele a kukába – magyarázta egy férfi. – Hetente kétszer ürítik a kukát és olyankor csak azt viszik el, ami belefér abba. Utána beledobnak a kuka mellől két zsákot a gyűjtőbe, ami meg is telik vele. Sokkal több a szemetünk, mint ami belefér a kukába.

A társasház lakói közül többen is úgy gondolják, hogy szándékosan gyújtotta meg valaki a hulladékot.

-Lehet, hogy a romák ellen irányult ez az akció. Magától csak nem gyullad ki – vélekedett egy férfi.

Felvetettük, hogy nem lehetett-e pl. egy eldobott csikk a ludas? Erre fejcsóválás volt a válasz. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy szándékosság állna a tűzeset mögött. A Szabadságharcos utcában, ahogyan a város számos más pontján több petárda is robbant az ott tartózkodásunk alatt, a patak másik oldaláról rakétát lőtt fel valaki. Így akár az is elképzelhető, hogy valamilyen pirotechnikai eszköztől gyulladt meg a kanapé és a zsákokba pakolt kommunális hulladék.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/kanape_es_szemet_egett_kapualjban_szabadsagharcos_utca_szombathely

Kicserélték a sárga üvegeket az U alakúnál

Mivel kicserélték, immár mindenhol épek a sárga kopolit üvegek az Andrássy út 24-28. szám alatti társasház függőfolyosóin, az úgynevezett U alakú épület Andrássy út felőli oldalán – ismertette a helyszínen Paluska Krisztina, a társasház közös képviselője, valamint dr. Szigeti Béla, a körzet önkormányzati képviselője. A beruházás nem csak a függőfolyosók kopolit üvegeit érintette, hiszen a függőfolyosóknál a végfalakat ugyancsak újraszigetelték, felújították.

A munkálatok teljes költsége több mint 12 millió forintot tett ki. A forrás egy részét a társasház fedezte, 4 millió forintot pedig az önkormányzat biztosított. Ugyanis a város meghirdetett egy, az építészeti értékek helyi védelmét célzó pályázatot. A társasház pedig sikeres előkészítő munkát követően eredményes pályázatot nyújtott be. A támogatásról szóló döntést a városüzemeltetési, fejlesztési és környezetvédelmi bizottság hozta meg tavaly nyáron.

Ezt követően indulhattak el a munkálatok. Paluska Krisztina hangsúlyozta, hogy sárga kopolit üvegeket már nem gyártanak Európában, viszont a főépítészi előírások miatt, mivel a város egy ikonikus épületéről van szó, kötelező sárga kopolit üvegeket elhelyezni az Andrássy út felőli oldalon. Ezért úgy döntöttek, hogy a társasház hátsó, a belvárosi óvoda felőli oldalán lévő függőfolyosókról leszerelik az ép sárga kopolit üvegeket, és azokkal cserélik ki a törötteket.

Mivel az előírás a társasház hátsó részére nem vonatkozik, ezért azokon a helyeken, ahol leszerelték az ép sárga kopolit üvegeket, fehéreket szereltek fel. A fehérek szélessége azonban nem egyezik a sárgákéval, ezért komoly szerelési, hegesztési munkákra volt szükség, illetve az üveget vágni sem egyszerű. Összesen kétszáz üveget cseréltek ki. A közös képviselő hozzátette: összesen 500 méternyi függőfolyosóval rendelkezik a társasház, az erkélyek szintén 500 méter hosszúak.

– A város szempontjából is fontos beruházás valósult meg – hangsúlyozta dr. Szigeti Béla. Az önkormányzati képviselő hozzáfűzte, örül, hogy a társasháznál felvállalták ezt a felújítást, és hogy nem sajnálták az időt és energiát arra, hogy egy kiváló és támogatható pályázatot nyújtsanak be. A munkálatok eredményeként esztétikusabbá vált a negyvenéves épület. Az is fontos – mivel sokan megfordulnak a környékben –, hogy a balesetveszélyt elhárították a függőfolyosók végfalainál.

Forrás: https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/01/kicsereltek-a-sarga-uvegeket-az-u-alakunal

Megkéseltek egy férfit egy kecskeméti társasház folyosóján

Évekre börtönbe kerülhet az a férfi, aki bosszúból pillanatragasztóval ragasztotta be barátja bejárati ajtaját, majd verekedés közben egy késsel kis híján megölte.

A két férfi 2020 óta ugyanabban a kecskeméti társasházban lakott. Az egyikük a földszinten, a másik pedig a második emeleten. 2021-ben barátok lettek, a barátságuk viszont tavaly tavaszig tartott. Az egyik közös ismerősük miatt romlott meg, de annyira, hogyAHÁNYSZOR ÖSSZEFUTOTTAK, MINDIG TRÁGÁRUL SZIDNI ÉS VÁDOLNI KEZDTÉK EGYMÁST, SOKSZOR OLYAN DOLGOKKAL IS, AMIK MEG SEM TÖRTÉNTEK.

Tavaly nyáron, augusztus 5-én a második emeleten lakó férfi és a barátnője hajnalban ért haza. Azt tapasztalták, hogy nem tudják kinyitni a lakás ajtaját, mivel

VALAKI PILLANATRAGASZTÓVAL BERAGASZTOTTA. 

A férfi azonnal régi jó barátjára gyanakodott, ezért lement a földszinti lakásához, hogy számon kérje. Dörömbölni kezdett az ajtaján, majd szidni és fenyegetni kezdte, és követelte, hogy menjen ki.

A férfi visszakiabált neki. Halálosan megfenyegette, majd hirtelen kilépett a lakásból és pofon ütötte. Lökdösni kezdték, majd megütötték egymást, aztán a földszinten lakó férfi

TISZTA ERŐBŐL MEGLÖKTE A SZOMSZÉDJÁT, AKI EMIATT BEVERTE A FEJÉT A SZEMBEN LÉVŐ LAKÁS AJTAJÁBA ÉS A JOBB OLDALÁRA ZUHANVA ÖSSZEESETT.

Barátja ezt kihasználva egy 10 centis pengéjű késsel 

TÖBBSZÖR MEGSZÚRTA ÁLDOZATA ARCÁT, NYAKÁT ÉS MELLKASÁT. 

A férfit életveszélyes állapotban vitték kórházba. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei a letartóztatott férfi ellen életveszélyt okozó testi sértés miatt emeltek vádat, és börtönbüntetés kiszabását javasolták számára. Sorsáról első fokon a Kecskeméti Törvényszéken fognak ítéletet hozni. 

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20230104-keselesse-fajult-ket-barat-veszekedese-kecskemeten.html

Jöhetnek a napelemek a társasházakra is – itt vannak a részletek

A társasházak közös napelemeire dolgozott ki koncepciót az energiahivatal.

Lehetővé tenné a társasházakon telepített napelemekkel kapcsolatos elszámolást a társasházon belüli fogyasztók ennek érdekében tömörült kisebb csoportja számára egy olyan új konstrukció, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál dolgoztak ki – írja a vg.hu.

A jelenlegi szabályozási környezetben csak arra van lehetőség, hogy egy társasházi felhasználó telepít napelemet a saját villamosenergia-igényének kielégítésére, vagy arra, hogy az egész társasház telepít a közös fogyasztásának fedezésére. Az első esetben az adott lakó a társasházi közgyűlés felhatalmazásával telepítheti a háztartási méretű kiserőművét (HMKE) a saját háztartása számára. Az éppen feleslegben termelt áramot a hálózatba juttatja, amelyből vételez is szükség esetén. A második esetben a kiserőmű által termelt áramot a társasház közös épületrészei áramellátásra fordítják. E két megoldás azonban nem teszi lehetővé, hogy az adott társasházon lévő napelemek áramát több háztartásban is használják, korrekt és átlátható, egymás közötti elszámolás alapján.

A MEKH-nél kidolgozott elgondolás erre talált választ. Első lépésként

a társasház közös, de nem feltétlenül egyhangú döntés alapján telepít egy közös kiserőművet,

az ezzel kapcsolatos elszámolásokban részt venni szándékozók pedig együttesen eljáró termelő-fogyasztókká válnak. Nem kötelező beszállni, a kimaradók nem minősülnek társasházi termelő-fogyasztónak. Ám ekkortól a kiserőmű által termelt villamos energia felosztása és elszámolása már nem társasházi közgyűlési, hanem a társasházi termelő-fogyasztók közötti kérdéskör. A társasházi termelő-fogyasztók csoportja nem önálló jogalany, csak a csoportot alkotó végfelhasználók külön-külön.

A csoport tagjai megállapodásban rögzítenék a kiserőmű létesítésének finanszírozását, üzemeltetésének szabályait, áramának felhasználási helyeit, a közösségbe való belépés és kilépés feltételrendszerét, illetve, hogy a termelt áramot hogyan osztják fel maguk között. A statikus megoldás szerint meghatározhatnak egy év minden negyedórájára állandó súlyokat, a dinamikus szerint pedig a termelő-fogyasztók tényleges negyedórás vételezése alapján. Az arányokat a közös képviselő adná át a területileg illetékes elosztónak.

A kiserőmű tulajdonosa a társasház lenne. A létesítésének és üzemeltetésének kiadásait/költségeit a társasházi termelő-fogyasztók csoportja viseli a megállapodásuk alapján.

Bár a kiserőmű üzemeltetésével külső szervezet is megbízható, a tulajdonjoga nem adható át.

A társasházi termelő-fogyasztók külön-külön kötnek szerződést annak az áramnak a vásárlásáról a kereskedőjükkel, amelyből a közös kiserőmű által termelten felüli szükségletüket elégítik ki, ahogyan a közös kiserőmű termeléséből származó többlet energia eladásáról is. Külön-külön kötnek hálózati csatlakozási és használati szerződést is az elosztóval, és külön-külön fizetik a rendszerhasználati díjakat. Viszont a kiserőmű hálózati csatlakozási és használati szerződését a közös képviselő köti meg. A kiserőmű a termelést mérő okosmérővel csatlakozik a társasház belső villamos hálózatára.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2023/01/08/johetnek-a-napelemek-a-tarsashazakra-is-itt-vannak-a-reszletek

Tűz ütött ki egy szegedi társasház szemétledobójában

A megyeszékhely tűzoltóit riasztották az esethez.

Tűz keletkezett egy társasház szemétledobójában Szegeden, a Szilléri soron – jelezte honlapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az esethez a város hivatásos tűzoltóit riasztották, akik eloltották a tüzet, majd megkezdték az épület átszellőztetését.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/helyi-kek-hirek/2023/01/tuz-utott-ki-egy-szegedi-tarsashaz-szemetledobojaban

Tűz volt egy soproni társasházi lakásban

10 lakónak kellett elhagynia az épületet.

Az ágyon található ruhák és az ágynemű égett egy kilencemeletes társasház hatodik emeleti lakásának szobájában, a soproni Juharfa úton – közölte a katasztrófavédelem.

A város hivatásos tűzoltói egy vízsugárral körülhatárolták, majd eloltották a tüzet, amely nem terjedt át más lakásra.

A beavatkozás idejére az épületet tíz lakó hagyta el, akik a munkálatokat követően visszatérhetnek otthonukba.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/tuz_volt_egy_soproni_tarsashazi_lakasban

Sosem érte meg jobban az energetikai korszerűsítés – de miből fizessük?

Sokat nyerhet a lakásfelújítással egy tulajdonos, különösen a manapság nagyon aktuális energetikai korszerűsítéssel, hiszen a beruházás révén a rezsiköltségek érdemben csökkenhetnek, ráadásul az ingatlan értéke is jelentősen növekedhet. A felújítás akkor is megéri, ha az ilyen beruházások ma többmilliós kiadást jelentenek. A finanszírozásban kézenfekvő megoldás a meglévő ingatlanra felvett szabad felhasználású jelzáloghitel, amely kevéssé közismert konstrukció, pedig lényegesen kedvezőbb, mint az elterjedt személyi kölcsön.

Sosem volt aktuálisabb kérdés egy-egy ingatlan energetikai állapota, mint manapság, hiszen egy korszerű és egy elhanyagolt állapotú ingatlan rezsiköltsége között óriási különbségek lehetnek.

Sajnos a magyar ingatlanállomány nemzetközi összevetésben is nagyon korszerűtlennek számít, ezért napjainkban sokakban felmerül a felújítás igénye.

Az első és legfontosabb, amin a felújítók az ingatlan korszerűsítésével nyerhetnek, az a folyamatos költség, vagyis a rendszeres rezsikiadás csökkenése. A másik fontos eredmény, hogy az ingatlan értéknövekedése is számottevő egy felújítás után.

Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mind banki, mind pedig ingatlanszakmai körökben általános az a várakozás, hogy a korszerűtlenebb és a korszerűbb ingatlanok ára között nyílni fog az olló. Vagyis a felújított, energetikai szempontból jobb állapotú lakások lényegesen többet érnek majd a piacon, mint azok az ingatlanok, ahol erre nem fordítottak kellő figyelmet. Tehát egy jól megtervezett felújítással a vagyonunk értékét tarthatjuk, vagy akár növelhetjük is.

Amire lehetőségünk van

A felújítások során persze alapvető különbség van az egyedi ingatlanok és a társasházi lakások között. Utóbbi esetében a társasházi törvény szabályozza, hogy ki, mit tud felújítani; ilyen ingatlanok esetében a közvetlenül a tulajdonos érdekkörébe tartozó pontokon lehet változtatni, mint például a nyílászárók cseréje, illetve a gépészeti rendszer korszerűsítése, amennyiben egyedi gépészettel rendelkezik a lakás. Természetesen, ha a társasház összefog, akkor a külső határoló falak utólagos szigetelése is nagyon sokat segít a rezsiszámla csökkentésében, és az ingatlan értékének megőrzésében, esetleg növelésében. Egy jó lakóközösség közös akarattal tehát sokat tehet az egyedi ingatlanok értéknövekedéséért is. Családi ház esetében beszélhetünk a külső határoló falak szigeteléséről, nyílászárók cseréjéről, illetve gépészeti korszerűsítésről is. Ezek nagyobb, látványos beruházások, amelyekkel jelentős, 25-30 százalékos csökkenést is el lehet érni a rezsiben – és komoly értéknövekedést az ingatlan árában.

Általánosságban elmondható, hogy minél „nagyobbat ugrunk”, vagyis minél alacsonyabb fejlettségi szintről lépünk magasabbra, annál nagyobb lehet a spórolás és az értéknövekedés is.

Természetesen vannak kisebb lépések is, amelyeket megtehetünk egy-egy korszerűsítés során: a háztartási gépek állapota kifejezetten releváns. Például az alacsonyabb fogyasztásúra cserélt hűtő, mosógép, vagy a fénytechnika korszerűsítése, az izzók LED-világításra történő lecserélése lényegesen kisebb volumenű fejlesztések, de el lehet kezdeni ezekkel a lépésekkel is, vagy lehetnek a komplett felújítás részei.

Többmilliós kiadás

Ha azonban nem elégszünk meg az izzók és a háztartási gépek cseréjével, hanem valóban érdemi felújításra vágyunk, számolnunk kell azzal, hogy mindenképp többmilliós tétel lesz a beruházás végösszege.

Egy tipikusnak mondható családi ház, egy több mint 90 négyzetméteres Kádár-kocka szigetelése anyaggal, munkadíjjal együtt hozzávetőleg 2,5-3 millió forint, egy kazán cseréje kéménybéleléssel pedig nagyjából egymillió forint körül van. A nyílászárók cseréje szintén milliós nagyságrendű, vagyis egy teljes felújítás igényektől és adottságoktól függően 5-10 millió forint, esetenként 10 millió felett is alakulhat.

Egy kevéssé ismert lehetőség

Az ingatlanfelújítás mellett tehát nagyon is racionális érvek szólnak, ám annak fedezete sokszor nincs meg készpénzben a korszerűsítésen gondolkodó tulajdonosoknál. A legtöbb esetben ilyenkor a személyi kölcsön, családi összefogás merül fel sokakban, ám Kelemen Tamás, a Magyar Bankholding lakossági termékfejlesztési igazgatója szerint kézenfekvő megoldás lehet erre a szabad felhasználású jelzáloghitel.

Ilyen hitelt fel lehet venni arra az ingatlanra, amelyikben lakunk, vagy ha van másik, fedezetként szolgáló ingatlan, akkor arra. A konstrukció lényege, hogy a hitelösszeget a hitelfelvevő kapja meg, szabadon felhasználhatja bármire, így felújításra is, és az ingatlanon, amelynek a terhére felvesszük, egy jelzálog-bejegyzés történik. Ez nagyon hasonló a lakásvásárlásnál megismert jelzálog-bejegyzéshez.

Vannak a piacon államilag kamattámogatott és piaci feltételekkel felvehető hitelek egyaránt. Elérhető a piacon 10 éves kamatperiódussal az ECO hitel, ami 24 millió forintnál kisebb költségvetésű munkákhoz bőven elég, és a normál, standard szabad felhasználású hitelekhez képest minden esetben lehet kalkulálni valamiféle kedvezménnyel vagy pénzvisszatérítéssel. „Ez azért nagyon fontos, mert egy jelzálog alapú finanszírozásnál vannak kezdeti költségek, közjegyzői díj, földhivatali díj és egyéb tételek. Ezekkel számolni kell, amikor belevágunk egy ilyen konstrukcióba.”

Alapkamat alatti terhek

A kamat szintje a konstrukciótól függ, ám összességében elmondható, hogy nem feltétlenül drágább egy szabad felhasználású hitel, mint a szokványos lakáshitelek. Ideális esetben már akár 8-9 százalék közötti kamatteher mellett elérhetőek, amelyek a mostani kamatkörnyezetben nem számítanak magasnak; a jegybanki irányadó kamatnál pedig lényegesen alacsonyabb szintekről van szó. Ennek fő oka, hogy a bankok hosszú távon csökkenő kamatpályára számítanak, ez az úgynevezett inverz hozamgörbe, vagyis a kamatláb alakulását a futamidő függvényében megjelenítő ábra  hosszú oldalán alacsonyabbak a kamatok, mint a rövid oldalon.

Összességében tehát a piaci várakozás az, hogy hosszú távon a kamatok lényegesen alacsonyabbak lesznek. Emellett a relatíve alacsony kamatok hátterében az is áll, hogy nagyon erős a verseny a jelzálogpiacon.

Ilyen esetekben érdekes döntés, hogy mennyire mozduljon el egy hitelfelvevő a fix kamatok irányába. Kelemen Tamás szerint egy minimum 10 éves kamatperiódus mindenképpen javallott egy hitelnél. „Jelenleg az az érdekes helyzet állt elő, hogy a futamidő végéig fix és a 10 éves kamatperiódusú hitel kamatában nincs számottevő különbség a piacon.”

Néhány példa a konstrukcióra

Egy átlagos nettó jövedelemmel (nettó 400.000 Ft munkabér) rendelkező és egy prémium szegmensbe tartozó ügyfél (nettó 700.000 Ft munkabér) egy kisebb és egy nagyobb volumenű beruházás esetén 10 éves kamatperiódus választásával, jelenleg a következő kondíciók mellett tud piaci feltételű lakáshitelt felvenni a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank-nál.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján 500.000 Ft alatt 50%-ig, 500.000 Ft-tól 60%-ig terhelhető hitel törlesztéssel a jövedelem legalább 10 éves kamatperiódusú hitel igénybevétele esetén. 

Ebből adódóan a példa esetben az átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél legfeljebb 200.000 Ft havi törlesztőrészlet megfizetését vállalhatja, míg a prémium ügyfél ennek több, mint a duplájáig, max. 420.000 Ft havi részletösszegig is eladósodhat.

Ennek függvényében egy átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél a futamidő hosszabbításával tud magasabb, pl. 25.000.000 Ft piaci feltételű lakáshitelt felvenni, míg a prémium ügyfélnél nincs szükség a futamidő növelésére:

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/hitel/20221219/sosem-erte-meg-jobban-az-energetikai-korszerusites-de-mibol-fizessuk-1132065

Több jászberényi társasház is feljelentést tett közös képviselője ellen

Problémák lehetnek több jászberényi társasház kezelésében, erről beszélnek most Jászberényben, ez tartja most lázban a városlakókat, különös tekintettel az időközi választásra. Az esetek közös pontja ugyanis, hogy a társasházaknál egy a közös képviselő, mégpedig egy nő, akiről a városban úgy tartják, hogy aktív szerepet tölt be az ellenzék lejáratásában élettársával együtt. Kettejük egy közösségi oldalt is futtatnak, amiben nem kímélik politikai ellenfeleiket.

Egy újkeletű közösségi felületen a napokban meg is jelent egy konkrétum, miszerint rendőrségi feljelentés történt a közös képviselő, G.-K. A. ellen csalás, sikkasztás bűntettében és élettársa, V. L. ellen, hivatalos adatokkal való visszaélés bűntettében.
Az oldal hozzátette, a napokban több, állítólag megkárosított társasházból is ezt az információt kapták.

Az oldal megjegyezte, hogy állítólag a közös képviselő igen szabadon bánt több társasház rábízott pénzével. Ráadásul a társasházak bizalmas adatait kikotyogta a korábban csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt jegyesének, V. L.-nek.

Megjegyezték, hamarosan elindul a nyomozás és elkezdődnek a tanúkihallgatások.

Megkérdeztük a rendőrségen, hogy igaz-e ez az állítás?

A megyei rendőr-főkapitányság azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a kérdezett ügyben a Jászberényi  Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének  megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség bővebb tájékoztatást nem ad.

Külön érdekessége az ügynek, hogy a minapi utolsó önkormányzati testületi ülésen szóba került két olyan társasház felújításának kérdése, ahol az említett G.-K. A. a közös képviselő. Ám a pályázatot elutasították,  mivel a közös képviselő állítólag nem csatolt be minden szükséges dokumentumot.

Ebből aztán vita kerekedett az ülést követően. V. L., aki egyébként mindig jelen van az önkormányzati üléseken, lévén az említett közösségi felületén beszámol a fejleményekről, információink szerint odalépett az aljegyzőhöz és kérdőre vonta a pályázatok ügyében. Majd a beszélgetés végén kijelentette, hogy idézzük:

“Én egy olyan ember vagyok, hogy aki az utamba áll, azt eltaposom. Ezt mindenki tudja rólam.”

V. L.-től egyébként vélhetően nem áll távol a fenyegetés, korábban például Budai Lóránt polgármester élettársát is megfenyegette a munkahelyén.

G.-K. A. azt közölte közösségi oldalán, hogy 2022.12.31-el befejezi közös képviselői munkáját. 2023.5.31-el pedig átadja feladatait szerződés szerint utódjának. Egyben közölte, hogy természetesen közéleti tevékenységét nem hagyja abba.

Forrás: https://szol24.hu/2022/12/16/tobb-jaszberenyi-tarsashaz-is-feljelentest-tett-kozos-kepviseloje-ellen/