Bejártuk a Cordia legújabb belvárosi beruházását – Képeken az elkészült társasház

A VII. kerületi Nagy Diófa utcában építette fel legújabb lakóházát a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia. A Grand’Or hatemeletes épületében összesen 107 lakás kapott helyet, melyek között a 28 négyzetméteres stúdióktól a 110 négyzetméteres családi otthonokig számos lakástípus megtalálható. Az alábbiakban képeken mutatjuk be az elkészült ingatlant.

Elkészült a Cordia legújabb belvárosi beruházása, a Grand’Or társasház. A 107 lakásos épületben az első emeleten öt irodát is kialakítottak, az utcafronti földszinten pedig üzlethelyiségek kaptak helyet. A földszinti lakások kertkapcsolatosak, az emeleti otthonok mindegyikéhez erkély tartozik, illetve közös jellemzőjük, hogy mennyezethűtéssel és –fűtéssel vannak felszerelve, így sem a radiátorok, sem a légkondicionálók beltéri egysége nem foglal helyet.

A projekt lakásainak átadása lassan a végéhez közeledik, és már csak egyetlen vár vevőre. Az épület alatt háromszintes mélygarázs kapott helyet, összesen 124 parkolóval és elektromosautó-töltőkkel.

A lakóház homlokzata az utca felé hibrid funkciót takar, ezért a LAB5 architects építésziroda egy kortárs homlokzatot tervezett. Az utcai homlokzaton elemes ragaszott téglaburkolat készült, amiből kontrasztosan kiugrik sárgaréz-színű nyílászáró.

„A lakásokat mintegy 70 százalékban befektetési céllal vásárolták, többségében magyar vevők, akik sok esetben rövid távú, turisztikai célú kiadással tervezik üzemeltetni azokat. A külföldiek aránya a tulajdonosok között nagyjából 20 százalékot tesz ki.” – mondta el Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220622/bejartuk-a-cordia-legujabb-belvarosi-beruhazasat-kepeken-az-elkeszult-tarsashaz-552025

Kiugrott egy nő az egyik óbudai panelház ablakán – nem tudták lebeszélni

Egy óbudai panelház egyik emeleti ablakából kiugorva öngyilkos lett egy nő. A hírt a III. kerület polgármestere közölte, hozzátéve: többen is próbálták lebeszélni az ugrani készülő nőt, de hiába.

Öngyilkosság történt pénteken reggel Óbudán – tudatta közössági oldalán a III. kerület polgármestere, Kiss László. Azt írta, egy Vörösvári úti társasház egyik emeleti ablakából vetette a mélybe magát egy nő, és bár többen is próbálták lebeszélni tettéről, nem sikerült megakadályozni a tragédiát.

A polgármester a tragédiáról beszámolva azt is írta a Facebook-bejegyzésében: „A hatóságok jelenleg is a helyszínen vannak, de önkormányzatunk is tartja a kapcsolatot az illetékesekkel.” A posztban egy képet is közölt a tragédia helyszínéről, amin a lekordonozott terület és egy mentőautó is látható.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20220624_Kiugrott_egy_no_az_egyik_obudai_panelhaz_ablakan__nem_tudtak_lebeszelni

Kigyulladt egy társasházi lakás erkélye Dunaújvárosban

A tűzoltók egy vízsugárral fékezték meg a tüzet, adata hírül a megyei katasztrófavédelem honlapja. Gyorshír.

Egy társasház második emeleti lakásának erkélye égett Dunaújvárosban, a Martinovics Ignác utcában, tudatta a katasztrófavédelem weboldala. A tűzhöz információink szerint nagy erőkkel vonultak a város hivatásos tűzoltói. A híradás szerint  a lánglovagok kiérkezése előtt a lakás tulajdonosa elhagyta az ingatlant. 

Az egységek egy vízsugárral oltották el a lángokat – az anyagi kér jelentős, de szerencsére személyi sérülés nem történt.

Amennyiben további releváns információt kapunk az esetről, frissítem a tartalmat.

Forrás: https://dunaujvaros.com/hirek/202206/kigyulladt_egy_tarsashazi_lakas_erkelye_dunaujvarosban

Szuper lakás Győrben a Szitásdombon jelenlegi tulajával “együtt” eladó

Az illető természetesen nem képezi a tulajdonjog tárgyát. De a jelenlegi tulajdonos szívesen visszabérelné az igényes, 69,9 millióért kínált otthonát. Befektetésnek úgy fest, egészen kiváló az ajánlat.

“Győrben (Vámosszabadin) Szitásdombon eladó egy 2020-ban átadott 15 lakásos társasház első emeletén található 60m2-es rendkívül igényesen kialakított, amerikai konyha+nappalis , 1 hálószobás +gardrób szobás lakás, 6m2-es erkéllyel. 

Felszereltsége: Luxus minőségű gépesített konyha, minőségi beépített gépekkel főzőlap, páraelszívó, beépített mikrohullámú sütő, beépített sütő, beépített mosogatógép, beépített hűtő, mosó-szárítógép, inverteres klíma, elektromos alumínium redőnyök, szúnyogháló, 2 db Smart Full HD LED tv, egyedi tervezésű beépített bútorok. A gépek még garanciával rendelkeznek! 

A lakás fűtése házközponti, egyedi mérő órával, a hőleadók radiátorok. A lakásban minőségi és esztétikailag is kifogástalan burkolatok vannak. A lakás kedvező fekvése miatt a rezsi nagyon kedvező! Csendes, nyugodt, biztonságos környék. A lakáshoz tartozik 2 kocsibeálló, melyből az egyik a zárt udvarban, másik a ház előtt található, valamint közvetlenül a lakás mellett található egy 2m2-es tároló, melyet akár a lakáshoz is lehet „csatolni”, ezeknek az együttes ára 4.990.000,- Ft. Ide csak a bőröndjét kell hoznia! A tulajdonos a lakást hosszútávra visszabérelné, így az eladási ár jelentősen csökkenhet a bérleti díj beszámításával! […]”

További részletek és fotók az ingatlanbazar.hu oldalán! 

Forrás: https://www.kisalfold.hu/ingatlanajanlo/2022/06/szuper-lakas-gyorben-a-szitasdombon-jelenlegi-tulajaval-egyutt-elado

Szervezetten gyűjtik be a zöldhulladékot

Megkezdődött Szegeden a zöldhulladék szervezett gyűjtése. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. munkatársai kedd reggel Subasán és Sziksóstón kezdték a munkát. A zöldhulladékkal kapcsolatban egy dologra kell nagyon figyelni: semmi más nem kerülhet a gyűjtőedénybe, így például ételmaradék sem.

Subasán és Sziksóstón kezdte a zöldhulladékok összegyűjtését tegnap reggel a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Makrai László, a társaság igazgatója a Délmagyarországnak elmondta, hogy az edényekbe valóban csak zöldhulladékot, például falevelet, gallyat lehet tenni. Műanyagot, drótokat, de még élelmiszer-maradékot sem. Az összegyűjtött anyagot ugyanis komposztálják az SZKHT munkatársai. A zöldhulladékot is a páros heteken gyűjtik össze. 

A tervek szerint augusztusig már 26 ezer háztartás teheti ki a szabványos kukákba a kerti hulladékát. Makrai László azt is elmondta, arra is érdemes figyelni, hogy csak a rendszeresített gyűjtőedénybe, azaz kukába tegyék a zöldhulladékot. Ha valaki amellé még zsákba is rak belőle, azt is elszállítják, de később kiszámlázzák a háztulajdonosnak. Ezért azt érdemes inkább a hulladékudvarokba vinni, vagy megvárni a következő szállítást. 

A 120 literes edényeket márciusban kezdték kiosztani Szegeden és környékén. Magánházak és kisebb társasházak kapnak kukákat 4 lakásig, a nagyobb kertkapcsolatos társasházak egyéni elbírálás alá esnek – hiszen van, ahol parkoló foglalja el az udvart. 

2018-ban írtuk meg először, hogy egy sikeres KEHOP-kiírás segítségével a szege­­di önkormányzat a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel közösen 240 millió forintból vásárolhat kukákat a lakossági zöldhulladék gyűjtésére. A rendszer bevezetése a koronavírus-járvány miatt csúszott mostanáig. 

Korábban félreértés volt, hogy jelenleg csak a kertes házak kaphatnak ilyen kukát, a kertkapcsolatos társasházakkal nem. Mint a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-től megtudtuk, jelenleg sem csak a magánházak kaphatnak ilyen edényzetet, hanem a kisebb társasházak is, 4 lakásig. A háztulajdonosokat kiértesítik az átvételről. 4 lakás fölött egyelőre egyéni elbírálás alá esik, kaphat-e a társasház gyűjtőedényt. Ha az udvaron nem növények vannak, hanem az autók parkolnak, felesleges ugyanis a külön kuka. 

Forrás: https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2022/05/szervezetten-gyujtik-be-a-zoldhulladekot

Ádáz harc dúl ezekért a lakásokért Magyarországon: mit esznek rajtuk ennyien?

A magyarországi épületek alig 5 százaléka többlakásos épület, ám ezekben az ingatlanokban lakik a magyar lakosság 40 százaléka. Ezek az épületek felelősek hazánk teljes végső energiafelhasználásának 6 százalékáért. A társasházak energiahatékonyságának fejlesztése nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímaválság kezelése nem lehet sikeres ma Magyarországon. Jelenleg a háztartások évi 4 milliárd köbméter földgázt fogyasztanak közvetlenül és a távhőszolgáltatáson keresztül. Az utóbbi négy év energiahatékonysági felújításai során megtakarított évi kétmilliárd köbméter földgáz jelenlegi értéke 3200 milliárd forint.

A Knauf Insulation szakembereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a panelfelújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 25-30 százalékkal csökkentek az épület szigetelése után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 35-50 százalékot, és fűtéskorszerűsítéssel még akár újabb 20-25 százalékkal többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.

A társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni. A társasházi felújítások egyik nehézsége, hogy a lakástulajdonosoknak közösen kell döntéseket hozniuk, ami jóval több szervezési, egyeztetési munkát igényel. Emellett a társasházakban élőket anyagi és szervezési problémák is visszatartják a teljes körű felújítástól. Ennek ellenére azért van felújítási hajlandóság: elsősorban a szigetelésre másodsorban a gépészet megújítására költenek a lakóközösségben élők.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint a piaci árak alapján a felújított és a felújítatlan ingatlanok négyzetméter ára között akár 50 százalék is lehet az eltérés. A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy amíg egy lakás tulajdonosa 500 ezer forintot költött energiahatékonysági felújításra, az háromnegyed év alatt jelentős ártöbbletet eredményez. Vagyis 500 ezer forint felújítási ráfordítással akár 1,5-2,5 millió forint, 1,5 milliós ráfordítással akár 4-5 milliós árnövekedést is elérhetnek az ingatlantulajdonosok

– mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

A lakástulajdonosok és társasházak nyitottak az újszerű technológiákra, éppen ezért kiváló lehetőség a fújható szigetelés akár a dupla héjú lapostetők, akár átszellőztetett homlokzat esetében. Ma már a globális felmelegedés miatt elsősorban lakóépületeink hűtéséhez használunk el drágább energiát. Ahhoz, hogy egy Celsius fokkal csökkentsük a belső hőmérsékletet háromszor annyiba kerülő energia szükséges, mint egy Celsius fokkal növelni azt

– mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Érdemes tehát energetikai korszerűsítésre költeni még most, mert a jelenlegi tendencia szerint az építőipari árak nem fognak csökkenni, sőt a közeljövőben akár 35 százalékos növekedés is prognosztizálható

– tette hozzá a szakember.

A jól szigetelt társasházakban a lakás is többet ér

Egy nemrég végzett célzott felmérés szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50 százalékkal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.

Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energia-hatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a társasházak számára vissza nem térítendő támogatást biztosít a termikus felújítások (homlokzati és födémszigetelések) és a fűtéskorszerűsítés-kazáncsere együttes elvégzése esetén.

Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezett energiakereskedőknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk az abban részt vevő országoknak, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Az EKR hazánkban is kiszámítható forrást tud nyújtani a hőszigeteléssel is érintett társasházi lakóépületek felújításához. Az EKR célja, hogy támogassa azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyek segítségével csökkenthető hazánk szén-dioxid kibocsátása. A fogyasztók által elért energia-megtakarításokat auditorok ellenőrzik és tanúsítják.

Kutatók körében ma már széles körű konszenzus van arról, hogy a lakóépületek energiahatékonysága a klímacélok elérésének kötelező és egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező hatással is jár. Ennek a támogatási rendszernek is köszönhetően tudta vállalni Magyarország, hogy 2050-ig eléri a teljes karbonsemlegességet.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220531/adaz-harc-dul-ezekert-a-lakasokert-magyarorszagon-mit-esznek-rajtuk-ennyien-1125430

„Láthatatlanná akart válni”, bokorba ugrott és négy métert zuhant egy ittas férfi Szombathelyen

Tűzoltók vágták ki a bokrot, hogy ki tudják hozni a vízelvezetőbe esett férfit. A baleset még a múlt héten történt a szombathelyi Paragvári utcában.

Az eset tisztázatlan körülmények között történt. A helyszínen tartózkodók – a közeli társasház lakói – úgy tudják, hogy a kerékpárját toló ittas férfi „láthatatlanná akart válni” egy érkező autó utasai számára, ezért gondolta úgy, hogy beugrik a bokorba.

A bokorsor azonban egy töltés tetején található, így a férfi kb. négy métert zuhant a vízelvezető aljáig.

A tűzoltókat információnk szerint bokorba esett kerékpároshoz riasztották, de valójában nem a bokor volt a fő probléma.

A tűzoltók kivágtak néhány cserjét, hogy le tudjanak menni a sérültért és kihozzák a mélyből, hogy a mentők elláthassák.

„A helyszínre riasztott mentők egy középkorú férfit szállítottak könnyebb sérülésekkel, stabil állapotban kórházba” – válaszolt kérdésünkre Anger Cintia, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs szervezője.

A helyszínen hallottunk néhány teóriát arra vonatkozóan, miért akart eltűnni a férfi, de ezeket nem közöljük.

Rendőrökkel érkeztek a mentők

Az eset szomszédságában található társasházhoz néhány nap múlva több rendőrautó és mentő érkezett. A helyszínen többen is tartózkodtak, de mindenki azt mondta kérdésünkre, hogy ő semmit nem tud, éppen most érkezett haza, vagy csak fél perce jött ki cigarettázni.

Végül egy férfi sejtelmesen kacsintva annyit árult el, hogy valakinél „beütött a hosszú hétvége”.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/negy_metert_zuhant_bokorba_ugro_ferfi_szhely

Rengeteget energiát spórolhatnak a társasházak lakói is

A társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni – hangsúlyozzák a szakértők.

A magyarországi épületek alig 5 százaléka többlakásos épület, ám ezekben az ingatlanokban lakik a magyar lakosság 40 százaléka. Ezek az épületek felelősek hazánk teljes végső energiafelhasználásának hat százalékáért. – áll a Knauf Insulation és a Projectdoctor Kft. közösen kiadott közleményében.

Jelenleg a háztartások évi 4 milliárd köbméter földgázt fogyasztanak közvetlenül és a távhőszolgáltatáson keresztül. Az utóbbi négy év energiahatékonysági felújításai során megtakarított évi kétmilliárd köbméter földgáz jelenlegi értéke 3200 milliárd forint.

A Knauf Insulation szakembereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a panelfelújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 25-30 százalékkal csökkentek az épület szigetelése után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 35-50 százalékot, és fűtéskorszerűsítéssel még akár újabb 20-25 százalékkal többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen. A számok jól tükrözik a társasházak energiahatékonysági fejlesztésének fontosságát.

A társasházi felújítások egyik nehézsége, hogy a lakástulajdonosoknak közösen kell döntéseket hozniuk, ami jóval több szervezési, egyeztetési munkát igényel. Emellett a társasházakban élőket anyagi és szervezési problémák is visszatartják a teljes körű felújítástól. Ennek ellenére azért van felújítási hajlandóság: elsősorban a szigetelésre másodsorban a gépészet megújítására költenek a lakóközösségben élők.

„A Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint a piaci árak alapján a felújított és a felújítatlan ingatlanok négyzetméter ára között akár 50 százalék is lehet az eltérés. A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy amíg egy lakás tulajdonosa 500 ezer forintot költött energiahatékonysági felújításra, az háromnegyed év alatt jelentős ártöbbletet eredményez. Vagyis 500 ezer forint felújítási ráfordítással akár 1,5-2,5 millió forint, 1,5 milliós ráfordítással akár 4-5 milliós árnövekedést is elérhetnek az ingatlantulajdonosok” – mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

„A lakástulajdonosok és társasházak nyitottak az újszerű technológiákra, éppen ezért kiváló lehetőség a fújható szigetelés akár a dupla héjú lapostetők, akár átszellőztetett homlokzat esetében. Ma már a globális felmelegedés miatt elsősorban lakóépületeink hűtéséhez használunk el drágább energiát. Ahhoz, hogy egy Celsius fokkal csökkentsük a belső hőmérsékletet háromszor annyiba kerülő energia szükséges, mint egy Celsius fokkal növelni azt” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Érdemes tehát energetikai korszerűsítésre költeni még most, mert a jelenlegi tendencia szerint az építőipari árak nem fognak csökkenni, sőt a közeljövőben akár 35 százalékos növekedés is prognosztizálható” – tette hozzá a szakember.

A jól szigetelt társasházakban a lakás is többet ér

Egy nemrég végzett célzott felmérés szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50 százalékkal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek

Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energia-hatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is.

Európa közös célja az energiahatékonyság

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a társasházak számára vissza nem térítendő támogatást biztosít a termikus felújítások (homlokzati és födémszigetelések) és a fűtéskorszerűsítés-kazáncsere együttes elvégzése esetén. Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezett energiakereskedőknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk az abban részt vevő országoknak, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Az EKR hazánkban is kiszámítható forrást tud nyújtani a hőszigeteléssel is érintett társasházi lakóépületek felújításáhozAz EKR célja, hogy támogassa azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyek segítségével csökkenthető hazánk szén-dioxid kibocsátása. A fogyasztók által elért energia-megtakarításokat auditorok ellenőrzik és tanúsítják.

Kutatók körében ma már széles körű konszenzus van arról, hogy a lakóépületek energiahatékonysága a klímacélok elérésének kötelező és egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező hatással is jár. Ennek a támogatási rendszernek is köszönhetően tudta vállalni Magyarország, hogy 2050-ig eléri a teljes karbonsemlegességet.

Forrás: https://nrgreport.com/cikk/2022/05/28/rengeteget-energiat-sporolhatnak-a-tarsashazak-lakoi-is/

Napelemet a társasházra? – Itt vannak a legnagyobb buktatók

Napjainkban Magyarországon is egyre több otthon rendelkezik saját napelemes rendszerrel, de a telepítések eddig többnyire családi házak tetőin valósultak meg. A társasházak a jogi, műszaki nehézségek és a támogatások hiánya miatt jóval később és ritkábban vágtak ilyen fejlesztésbe, bár kicsit nehezebben, de számukra is adott a lehetőség, hogy akár közös napelemes rendszert létesítsenek a tetőn. Mielőtt azonban belevágnak, érdemes több szempontból is alaposan átgondolni a tervezett beruházást – mondta Czabarka Mihály, társasház-felújítási stratéga a Portfolio-nak.

Fontos a tervezés

Ha egy társasház közös napelemes rendszert kíván létesíteni, első lépésként meg kell vizsgálni az épület saját egyedi adottságait, a beruházás szempontjából releváns feltételrendszerét. A ház energetikai állapotát és a szükséges fejlesztéseket, állagmegóvási felújításokat egy úgynevezett kezelési-felújítási tervben célszerű rögzíteni, amely felméri, hogy életciklusában aktuálisan hol tart a ház, milyen szerkezetekkel, berendezésekkel van ellátva, és azt, hogy ezeknek a használatkész karbantartása, szinten tartása érdekében hosszabb távon milyen korszerűsítések, felújítások szükségesek. Ebben fel lehet állítani és elhatározni egy sorrendet is, amely akár 5-10 évre előre is meghatározza, hogy mikor, mihez kellene hozzányúlni, mire kellene forrásokat gyűjteni.

A gyakorlatban azonban a szakértő szerint a társasházak ritkán rendelkeznek ilyen tervvel, és többnyire nem terv szerinti felújításokat folytatnak. Sokkal jellemzőbb, hogy reaktív módon, valamilyen esemény hatására történik egy-egy korszerűsítés, például tönkremegy a kazán, vagy megjelenik egy pályázati lehetőség, és az is előfordul, hogy valamelyik szolgáltató, az önkormányzat, az építési hatóság írja elő, vagy végső soron az adóhatóság hajtja be az elmaradt javítást.

Amennyiben születik is kezelési-felújítási terv, azon rendszerint a már meglevő szerkezetek, illetve berendezések karbantartása, javítása, felújítása szerepel a társasház-felújítással kapcsolatos teendők között, a korábban pedig itt még nem létező napelemes rendszerek létesítése pedig nem igazán van fókuszban. Ahhoz, hogy egy társasházban felmerüljön saját naperőmű telepíttetése, az ingatlannak, vagy maguknak a tulajdonosoknak energetikai-környezeti szempontból általában el kell érnie egy bizonyos fejlettségi szintet, avagy meg kell nyílnia valamilyen támogatási lehetőségnek, ami ösztönzi, hogy a házon belül közösségi tervezés induljon. És persze azzal kapcsolatban is erősen ajánlott előzetesen tájékozódni, hogy a helyi áramszolgáltató, illetve a hálózata egyáltalán be tudja-e fogadni a tervezett napelemes rendszert – hangsúlyozza Czabarka Mihály, társasház-felújítási szakértő.

Saját vagy közös?

A beruházás megkezdése előtt mindig fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a napelemes rendszert pontosan minek a kiszolgálására is kívánjuk létrehozni. A társasházon belüli közös energiafelhasználás (például lépcsőházvilágítás, lift, keringető szivattyú, szellőzők, stb) összességében nem feltétlenül olyan nagy, hogy ezen igény fedezésére üzletileg életképes módon napelemes rendszert lehessen létesíteni. A lakások energiafogyasztása már nagyságrendileg nagyobb tétel, mint a közös. E ponton érdemes megkülönböztetni az úgynevezett társasházi, valamint a lakásszövetkezeti formában működő épületfenntartásra létrejött szervezeteket,

ELTÉRÉS MUTATKOZIK UGYANIS KÖZÖTTÜK A TEKINTETBEN, HOGY MIT TEHETNEK MEG ÉS MIRE SZERZŐDHETNEK JOGILAG.

– hívja fel a figyelmet a szakértő. A cégekhez hasonlóan önálló jogi személyiséggel rendelkező lakásszövetkezetek szerződhetnek háztartási méretű kiserőmű létesítésére, a szükséges mérőóra telepíttetésére és a megtermelt áram szolgáltatónak való értékesítésére (míg az áramot a hálózatból „vissza”vásárló fél nem feltétlen a lakásszövetkezet lesz, hanem például ennek lakástulajdonosai). A társasház esetében kisebb a mozgástér, mert nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Ekkor például egy második, párhuzamos belső villamos hálózat létesítése kínálhat megoldást, a tulajdonosok pedig ezen keresztül, illetve valamilyen „okos” elosztó, mérő alkalmazás segítségével kaphatnak a megtermelt zöldáramból.

Ha a napelemes rendszer nem kerül közös tulajdonba, hanem valamelyik tulajdonos maga valósít meg ilyet saját lakásának, üzletének villamosenergia-ellátására, ahhoz nem kell a 100 százalékos tulajdoni hányad jóváhagyása. Ez esetben egyszerű többségi döntés is elegendő például arról, hogy hozzájárulnak-e a tető ily módon való kizárólagos használatához. Ez az út valószínűleg könnyebben járható, mintha társasházi saját beruházásban egy 100 százalékos hozzájárulást igénylő, a „rendes gazdálkodás körét meghaladó”, közös döntés nehézségeiről lenne szó, viszont ekkor nem a ház a beruházó, csak hozzájárul ahhoz (ez igaz arra az esetre is, ha egy harmadik személy, például egy szolgáltató vagy energiaközösség létesíti a rendszert).

Nem várt nehézségek

Ha egy társasházban felvetül egy közös napelemes rendszer létesítésének ötlete, mindig bekapcsol az a detektor, amely azt mondatja, hogy „de hát nekünk fontosabb feladataink is lennének” – fogalmaz Czabarka Mihály. Például, hogy „rendbe kellene tenni a lépcsőházat”, „kellene költeni a homlokzatra”, vagy éppen „fel kellene újítani a lepukkant, életveszélyes villamos hálózatot, vagy a tetőt”. Ez utóbbiak a napelemes rendszer létesítéséhez is lényegesek lehetnek, hiszen az is ezt a hálózatot használhatja, vagy éppen ide kerülnek a napelemek, vagyis e kapcsolódó beruházásoknak is elő kell teremteni a forrását.

A társasházaknál a napelem elhelyezésére rendelkezésre álló tetőfelület mérete is behatárolja a lehetőségeket, hiszen míg a családi házaknál általában elfér annyi napelem a tetőn, amennyi elláthatja a tető alatt lakók teljes éves fogyasztását, addig a társasházaknál ez többnyire nem lehetséges. Ilyenkor mindig kérdés az is, hogy valójában mire alkalmas a ház teteje műszakilag, illetve hogy mennyire van tele műtárgyakkal. Továbbá, a telepítés helyszínéül szolgáló tetőnek nem csak hogy alkalmasnak kell lennie az ezzel járó teher elviselésére, de mivel a napelemek mintegy 25 éves várható élettartammal rendelkeznek, ekkora használati időszakot is kell biztosítani a tetőn, úgy, hogy közben lehetőleg ne legyen szükség a tető javítására sem, mert akkor a napelemes rendszert is el kellene bontani.

További nem várt nehézségeket okozhat, ha nem tisztázott, hogy kié is a tetőfelület. Ha valamelyik tulajdonos megvásárolta az érintett lapostetőfelületet, avagy ha közgyűlés kizárólagos használati jogot biztosított már az egyik lakónak a tetőn, az ellenállást tud okozni a fejlesztéssel szemben, illetve elbizonytalaníthatja az érintetteket – különösen, ha a jogi státusz dokumentálása sem egyértelmű.

Az előzetes elképzeléseket az is át tudja írni, hogy míg meglévő berendezések felújításához elegendő egy határozatképes társasházi közgyűlésen jelenlevők sima többségével hozott döntés, addig

EGY, A HÁZBAN KORÁBBAN NEM LÉTEZŐ ÚJ BERENDEZÉS, PÉLDÁUL NAPELEMES RENDSZER TELEPÍTÉSE ESETÉBEN EZ 100 SZÁZALÉKOS TULAJDONI HÁNYADOT, TEHÁT AZ ÖSSZES TULAJDONOS HOZZÁJÁRULÁSÁT IGÉNYLI.

Sokszor már önmagában ez a tény is képes megakasztani a folyamatot, hiszen a 100 százalékos hozzájárulás követelményének teljesítését gyakran egyszerűen esélytelennek tartják az érintettek – mondja a szakember.

Mi lesz a megtermelt zöldárammal?

Egy közös, például napelemes rendszer létesítésének költségeihez a tulajdoni hányad szerint kell hozzájárulnia az érintetteknek (nyilván az esetleges támogatást, hitelt is figyelembe véve). Ez az alapterülettel arányos, tehát minél nagyobb a lakás, annál nagyobb a szavazati aránya és a hozzájárulási igénye a beruházásokhoz.

A közös rendszer által termelt áram felhasználásának lakások közötti elosztását többféleképp meg lehet határozni. Ez lehet arányban a tulajdoni hányaddal, tehát az alapterülettel, hiszen nagyobb lakásnak nagyobb a világítási költsége, fűtési igénye, de nem feltétlen kell ezt az arányosságot érvényesíteni: ha egy kisebb lakásban többen laknak, vagy bizonyos lakásokhoz több nagyobb fogyasztó tartozik (például klíma, elektromos töltő), az felülírhatja az előbbi megközelítést. A felhasználható mennyiségeket így nem kizárólag egyforma mennyiségben lehet meghatározni, a vonatkozó felhasználási (és költségelosztási) szabályokat pedig a társasház szervezeti és működési szabályzatának kiegészítésével lehet rögzíteni.

Magára az elosztás kivitelezésére is többféle technikai megoldás létezik. Ezek egyike egy olyan, az ipari vagy irodai létesítmények szünetmentes hálózataihoz hasonló párhuzamos saját hálózat kiépítését foglalja magába, amely folyamatosan méri a napelemes rendszer termelését és a fogyasztást, és intelligens vezérléssel szabályozza azt, hogy a termelés, illetve a lakások energiaellátása mikor honnan, illetve hova történjen. Ezt a jogi és műszaki kihívások miatt nem olyan egyszerű kivitelezni, de kétségkívül megoldható.

Az energiaközösségek piaca Magyarországon még gyerekcipőben jár, és Czabarka Mihály elmondása szerint

A SZAKMA EGYELŐRE MÉG INKÁBB CSAK VIZSGÁLJA A TÁRSASHÁZAK SZÁMÁRA ADOTT LEHETŐSÉGEKET,

de ezek alapján az sem kizárt, hogy a napelemekkel termelt villamos energiát vagy annak egy részét nem a lakások vagy a szolgáltató, hanem egy másik fogyasztó veszi át. Energiaközösségek létrehozására irányuló kezdeményezések már itthon is vannak, de még sok minden nem végleges ebben a rendszerben, vagyis jelenleg a nemzetközi szinten is viszonylag új fogalom hazai definiálása és tartalommal való megtöltése zajlik.

Szükség lenne célzott támogatásokra

Külön kérdéskör kapcsolódik az elérhető támogatások témájához. A társasházi energetikai munkálatok tervezését és kivitelezését végző szakma várja az állami támogatásokat, mivel ehhez uniós források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor úgy látják, hogy

A PÁLYÁZATI TERVEZÉST ALAPOSAN MEGNEHEZÍTI, HOGY JELENLEG NINCS EGY ERRE VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ PROGRAM.

Tapasztalataik szerint az állam ma akkor ír ki egy pályázatot, ha jó eséllyel biztosítva látja, hogy mely körben fogják elkölteni a forrásokat. Kiszámítható rendszerben tudna ugyanakkor jelentős vissza nem térítendő forrást biztosítani akár társasházi napelemes beruházásokhoz is az állam által kidolgozott, de az energiacégek által finanszírozott Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) – véli a szakértő -, de egyelőre e téren is alakulóban vannak dolgok.

A korábban elérhető, közös társasházi energetikai korszerűsítéseket célzó támogatások nem igazán segítették elő a napelemes rendszerek telepítését, mivel jellemzően hőszigetelésre, nyílászárócserére vagy a fűtéskorszerűsítésen belül elsősorban a távfűtés korszerűsítésére biztosítottak forrást. A korábbi GINOP, illetve VEKOP keretében az EU szándékaival szemben Magyarországon kivételes módon visszatérítendő támogatás, vagyis hosszúlejáratú kamatmentes hitel volt igényelhető, és bár a feltételek a társasházak számára nem voltak ideálisak, ezzel együtt elképzelhető, hogy ebből a konstrukcióból is valósulhatott meg konkrét társasházi napelemes rendszer. Hiszen a családi házak esetében is ez volt a konstrukció egyik legnépszerűbb felhasználási módja. Az akár az egyes társasházi lakástulajdonosok által megvalósítható fejlesztésekhez is legfeljebb 50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást biztosító otthonfelújítási támogatás, illetve az EU helyreállítási alapjából 100 százalékos támogatást nyújtó napelemes pályázati támogatás nem igényelhető közös beruházásokhoz, – ráadásul utóbbi forrás jelenleg a jogállamisági mechanizmus következtében nem elérhető.

A beruházási igény, a jogi háttér, valamint annak átgondolása, hogy pontosan milyen célra is szeretnénk villamos energiát termelni, a technológia alkalmazhatóságának ismerete mellett egy olyan modern megközelítést és üzleti gondolkodásmódot igényel, ami gyakran meghaladja a társasházi tulajdonos, közös képviselő vagy társasházkezelő ismeretszintjét. Ezért Czabarka Mihály szerint már a lehetőség megvizsgálását és az alapvető kérdések megválaszolását is mindenképpen szakértői segítség igénybevételével érdemes lefolytatni, ami természetesen bizonyos költséggel jár. Ennek az előzetes tanulmánynak az elvégzése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk a beruházásról, illetve arról, hogy mennyire nekünk való, tudjuk-e finanszírozni, megtérül-e, valamint az ilyenkor felmerülő számos egyéb tisztázandó kérdésről, ami a megvalósításhoz szükséges.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220527/napelemet-a-tarsashazra-itt-vannak-a-legnagyobb-buktatok-545847

Üzlethelyiségek a társasházak földszintjén? Ezek a szabályok vonatkoznak rá!

Sűrűn láthatjuk azt, hogy a társasházak földszintjén üzlethelyiségeket alakítanak ki és ott valamilyen tevékenység zajlik. Az viszont már kevésbé ismert, hogy milyen szabályozások vonatkoznak az üzlethelyiségek működésére. Mik az előírások, milyen típusú vállalkozások működhetnek, a lakóknak van ebbe beleszólásuk? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Főszabály

A társasházak földszintjén kialakított üzlethelyiségek szabályozásának két fő irányvonala van. Az egyik a társasházi szabályozás, a másik pedig a települési rendelkezések vonulata.

Főszabály, hogy a társasházak földszintjén kialakított üzlethelyiségeket azok tulajdonosai szabadon használhatják, hasznosíthatják. A használathoz és a hasznosításának a megváltoztatásához (törvényben meghatározott esetek kivételével) nem kell a tulajdonosi közösség hozzájárulása, még a közvetlen szomszédos lakások és helyiségek hozzájárulása sem. Így tehát akár éttermek, kávézók is működhetnek közgyűlési hozzájárulás nélkül.

Társasházi hatáskör

Azonban a Szervezeti-működési Szabályzatban (SZMSZ) a lakóépület rendeltetésének megfelelően a társasház megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, akkor, ha a lakóépület külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni. 

Az üzlethelyiségek használatának további korlátja a telepengedély-köteles tevékenység. Ide főként a vegyi és acélipari termékek gyártása tartozik. Illetve a kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék pl. üzemanyag, festék, állatgyógyászati készítmény, növényvédő szer) forgalmazása. Ilyen esetekben az önkormányzati hatóság az engedélyezési eljárás során megkeresi a lakóközösséget.

A közgyűlés ekkor a lakhatás nyugalmának biztosítása (például: zaj- és rezgésvédelem, a lakókörnyezetet veszélyeztető tevékenység megelőzése) érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja. Valamint az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat.

A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását. A lakók az említett korlátozó közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapíthatják meg. Az SZMSZ előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.

Önkormányzati hatáskör

A közgyűlés hatáskörébe tartozó korlátozási lehetőségeken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a települési (Budapesten a kerületi, illetve fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban – rendeletben meghatározhatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.

A gyakorlatban azonban a legnagyobb jelentőséggel az az előírás bír, hogy az üzlet tulajdonosainak – mint minden más tulajdonostársnak – a Társasház szabályzataiban (így különösen: SZMSZ) foglaltakat be kell tartani. Tekintettel kell lenniük a társasházi lakóépület házirendjére azzal, hogy lakóépületekben a lakhatás nyugalma az alapvető elvárás. Szem előtt kell tartani, hogy a tulajdonostársak a társasházi tulajdonukat csak olyan módon birtokolhatják és használhatják, hogy azzal nem sérthetik a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

Mit tehetnek a lakók, ha zavarja őket az üzletekben folytatott tevékenység?

Többnyire a földszinti üzletek, vendéglátóegységek tekintetében a lakók a nagy ügyfél-forgalomra, zaj-, illetve szaghatásokra szoktak panaszkodni. Az eset körülményeitől függően ilyenkor a sérelmet szenvedett lakó birtokvédelmi-, vagy akár kártérítési eljárást is kezdeményezhet. Illetve jogvédelmet kérhet személyiségi jogainak megsértésére tekintettel.

Célszerű minden esetben ügyvédhez fordulni figyelemmel arra is, hogy a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás kezdeményezésére egyéves határidőt ír elő a jogszabály. A birtokvédelmi eljárás részletes szabályait a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet tartalmazza. Amennyiben a vendéglátóhely előtt hangoskodnak, vagy túl hangos zene szól, adott esetben csendháborítás miatt a rendőrségen lehet feljelentést tenni.

A blogcikk szerzője Dr. Keszte Lilla ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/hirek/uzlethelyisegek-a-tarsashazak-foldszintjen-ezek-a-szabalyok-vonatkoznak-ra/