Erre kaptak pénzt a társasházak

Hidropóniás közösségi kert, biciklitároló és kerti játszótér – csak néhány fejlesztés azok közül, amelyek az OTP Business 2022-es Társasházi Pályázatán elnyert támogatásokból valósulhatnak meg. Ebben az évben csaknem 650 pályázatból választotta ki a szakmai zsűri azt a húsz projektet, amelyet a hitelintézet összesen 15 millió forinttal támogat.

Hamarosan hidropóniás – talaj nélküli, tápfolyadékot alkalmazó – közösségi kertet alakíthat ki egy budapesti társasház a régi mosókonyha helyén, ami fenntartható, vegyszermentes növények termesztését teszi lehetővé a lakók számára. Egy másik, 1000 fős budapesti társasház lakói régóta dédelgetett álmukat válthatják valóra, és szabadtéri, sporteszközökkel ellátott pihenőhelyet alakíthatnak ki a lakóépület mellett. Ezek a pályázatok nyerték el az idén 14. alkalommal meghirdetett OTP Business Társasházi Pályázat két kategóriájában az első helyet.

A „Fenntarthatóbb otthonok” illetve a „Zöldebb lakókörnyezet” kategória mellett a lakóközösségek és társasházak támogatását célul tűző pályázat idén egy különdíjjal is bővült, melyet Budapesten egy Bem József utcai társasház nyert el. A lakók egy páratlan panorámájú tetőkertet újítanak fel az OTP Bank munkatársainak személyes segítségével, hogy közösségi térként vehessék újra használatba.

– Az idei Társasházi Pályázatban kifejezetten fontosnak tartottuk, hogy támogassuk a lakóközösségek fenntarthatóbbá tételét, környezetük zöldítését. Örömünkre szolgál, hogy ismét sokan jelentkeztek, közel 650 pályázat érkezett és olyan értékes projekteket támogathatunk, amelyek nemcsak a lakóközösségek életminőségének javításában, hanem a lakókörnyezetek fentarthatóbbá tételében is kézzelfogható segítséget tudnak nyújtani – mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozási területének vezetője.

A támogatások odaítélésekor a zöldebb lakókörnyezet létrehozása és a fenntarthatóság támogatása mellett a szakmai zsűri azt is figyelembe vette, hogy a pályázat megvalósulása mennyire szolgálja a közösség érdekeit, a környezetük minőségének javulását, valamint azt, hogy a lakók milyen mértékben vesznek részt a munka tervezésében és kivitelezésében.

A „Fenntarthatóbb otthonok” kategória díjazottjai közül egy 1500 fős budapesti társasházban az energetikai korszerűsítés jegyében cserélhetik takarékos fényforrásokra az elavult izzókat, míg egy másik, szintén budapesti lakóház akadálymentesítésre kap támogatást. Egy tiszaújvárosi pályázó a szélenergiát hasznosító huzatfokozó turbinákra fordíthatja az elnyert összeget, miközben egy szegedi társasház lakói a lépcsőházban lévő nyílászárók cseréjét és ezzel a hőszigetelés modernizációját tudják finanszírozni az elnyert összegből.

A „Zöldebb lakókörnyezet” díjazottjai közül két budapesti és egy tatai társasház is kapott támogatást zöldfelület kialakítására, illetve rendbetételére – a lakóközösségek célja a biodiverzitás növelése és ezen keresztül lakókörnyezetük közelebb hozása a természethez. Egy nagykanizsai lakóházban egy már meglévő kertet bővíthetnek játszótéri elemekkel, míg a budapesti Margó Tivadar utcában a társasház játszóterének elhasznált, balesetveszélyes gumilapjait fogják újakra cserélni. Egy hajdúböszörményi társasházban használt-olaj tárolót hozhatnak létre a támogatásból, Vácon pedig szelektív hulladékgyűjtési rendszert telepítenek egy Kölcsey Ferenc utcai társasház lakói.

Díjazás mindkét kategóriában:

  • I. helyezés:         1 200 000 Ft
  • II. helyezés:        1 100 000 Ft
  • III. helyezés:       1 000 000 Ft
  • IV. helyezés:       900 000 Ft
  • V. helyezés:        800 000 Ft
  • VI. helyezés:       700 000 Ft
  • VII. helyezés:     600 000 Ft
  • VIII. helyezés:    500 000 Ft
  • IX. helyezés:       400 000 Ft
  • X. helyezés:        300 000 Ft

A fenti díjazás mellett a nyertes pályázatok benyújtói 100.000 forint értékű ajándékutalványt nyertek.

Forrás: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/erre-kaptak-penzt-a-tarsashazak/8749/

Ezt tehetjük kánikula idején, ha nem engedi a társasház a klíma használatát

Hiába a reggeli 31 fok, nem használhatnak klímagépet a belvárosi társasházak zömében élők. Miközben egyre nő az igény rá, számos esetben a ház közgyűlése akadályozza a használatot, így a lakóknak a „hőgutában” praktikákat kell kitalálniuk, vagy rosszabb esetben eladni az ingatlan.

Egyre forróbbak a nyarak, az embertelen hőség ráadásul este sem csitul érezhetően a belvárosban, az aszfalt még órákig árasztja a meleget. Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle klímákhoz, de az ma már kétségtelen, hogy a belvárosban elviselhetetlen a létezés enélkül. Budapest belső kerületeiben az „élhető” hőmérsékletet ugyan a természet segítségével és építészeti módszerekkel is meg lehetne teremteni, ám jelenleg az V. kerület törekvéseitől eltekintve, csak a gépi hűtés enyhíti az egyre gyakoribb és tartósabb forróságot. Ugyanakkor ezekben a városrészekben számos társasház megtiltja a beépíthető klíma használatát, amelyből egyre nagyobb konfliktusok adódnak házon belül.

„Azért kell megfőni a lakásban, mert a ház többsége szerint, hangos és csúnya a klíma”

Mihályi Gábor nemrégen vett lakást Józsefvárosban.

– A Palotanegyedben, a Krúdy utcában újítom fel az új lakásomat. Amikor a klímát akartam beszereltetni, néhány lakó és a közösképviselő felháborodva az orrom alá dugott egy határozatot, amelyet a ház lakói hoztak korábban. Eszerint annak ellenére tilos klímát használni, hogy a ház nem műemlék. Erősködtem, mert egész délután besüt a nap, és több lakás ajtaja felett is láttam a gépet, de azt mondták: azokban a lakásokban sem használhatják, hiába szereltették fel. Most nekünk azért kell megfőni a lakásban, mert a ház lakóinak többsége -főként idősebbek- szerint, hangos és csúnya a klímagép. Ez normális? Szerintem nem, de úgy fest nem tudok mit tenni ellene. Elviselhetetlenül meleg van – mesélte a Metropolnak a csalódott lakástulajdonos.

A szomszédoknak már nem kell hozzájárulni, de a közgyűlésnek igen

A Metropol utánajárt milyen szabályok övezik a társasházi klíma használatot.

– Igaz, hogy a társasházi törvényben megszüntették, hogy a közvetlen szomszédok hozzájárulásával lehet csak klímát telepíteni, de a közös tulajdonú területekre, mint a gang fala azaz belső házfal, kizárólag a társasházi közgyűlés jóváhagyásával lehet – mondta el a lap kérdésére Weisz Gábor Miklós. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója hozzátette, hogy a külső homlokzat esetében ráadásul az önkormányzat engedélye szükséges.

A lakók birtokvédelmi pert is indíthatnak

A társasházi közgyűlés szabályozhat akkor is, ha a szomszédok számára zavaróan hangos a klímagép működése.

– Régebben a csendrendeletben decibel küszöböt határoztak meg, ma már nehezen kezelhető a kérdés, miután csak általános, határérték nélküli rendelet van. Így pedig nehéz igazságot tenni konfliktushelyzetben, hogy valóban zavaró e a gép működésének hangja. Ugyanakkor ha sok lakásban van klíma egy házon belül, az biztosan pihenést zavaró lehet – tájékoztatott Weisz Gábor Miklós.

Nem csak a nyár lett melegebb, az igények is változtak

Egyre nagyobb a forróság, egyértelmű, hogy nő a klímagépek iráni igény, a belvárosba költöző új generáció már másképpen gondolkodik.

– Amíg a 90-es években úgy vett lakást az ember, hogy a felújítás kimerült egy tisztasági festésben és burkolatcserében, addig most az újonnan beköltözők átépítik a lakásokat. Nem a társasház igényeinek megfelelően, hanem elsősorban a saját kényelmük szerint. Falakat mozgatnak, ajtókat, ablakokat helyeznek át. Ma egyértelmű a klímagép beépítésének igénye is, amely egyébként az elmúlt 12 évben többszörösére emelkedett – mondta Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója, aki hozzátette: – A belvárosban nagy a fluktuáció, állandó az adás-vétel de rengeteg a külföldieknek kiadott lakás is. A tulajdonosok sokkal jobb áron tudják kiadni az ingatlant, ha klímával felszerelt. Értékesítés esetén pedig, akár egymillió forinttal többért adható el az ingatlan.

Ezekkel a praktikákkal találkozni a belvárosban

Nem kell feladnia a kellemes 22 fokos szobahőmérséklet iránti vágyát akkor sem, ha a ház tiltja a beépíthető klíma használatát. Mutatjuk, hogy milyen ötletekkel találkozni a belvárosban, amelyekbe nem szólhat bele a közgyűlés sem:

• Ha a saját erkélyére helyezi a kültéri egységet

• Ha az ablakába teszi a kültéri egységet

• Ha mobil klímát használ

Jobb nem lesz: a városi forróság a 21. század második felére csak drasztikusabb lesz

Minden jel arra mutat, hogy a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy az épített környezet mára állandósult forrósága egyre csak növekedni fog. A Nemzetközi Energiaügynökség a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentése szerint pedig, a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, amely alól Budapest sem lesz kivétel.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/2022/07/ezt-tehetjuk-rekkeno-hoseg-idejen-ha-nem-engedi-a-tarsashaz-a-klima-hasznalatat

Életveszélyes is lehet a társasházak kedvence: könnyen erkélytűz lehet a móka vége

Bár jó ötlet lehet a kerttel nem rendelkezőknek az erkélyen grillezni, miközben országszerte tűzgyújtási tilalom van érvényben, de akár az életünkbe is kerülhet. Ugyanis évente mintegy 100-150 erkély kap lángra, derült ki a BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság adataiból.

A grillszezon már májusban, a meleg idő beköszöntével elstartolt, azóta viszont már az ország összes területe tűzgyújtási tilalom alatt van a kánikula miatt, azaz tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban, és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

Könnyű helyzetben van az, aki saját kerttel rendelkezik, másoknak azonban csábító lehet a társasházi erkély, mint helyszín-megoldás. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint évente átlagosan 100-150 erkélyen keletkezik tűz, éppen ezért kiemelten fontos betartani a szabályokat. A felügyeleti szerv mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy gázpalackról működő grillt tilos az erkélyen használni. Szintén nem szabad faszénnel, brikettel, vagy parázsló fával sütni. A panel- és társasházak lakóinak általában az elektromos grillsütő kategória lehet így az áthidaló megoldás. Ugyanakkor a társasház saját házirendjét is mindenképp érdemes megnézni, és ellenőrizni, hogy az nem tiltja-e a tevékenységet.

Szűkebb helyen, a konyhában sem reménytelen a helyzet, ilyen esetben az ún. asztali, kontakt grillsütőket érdemes bevetni, de gáztűzhelyen használható grillserpenyő is választható ilyen célra.

A műszaki áruházlánc szakértőjének beszámolója szerint az utóbbi időben egyre népszerűbbek a kontaktgrill eszközök, idén júniusban 34%-kal többet értékesítettek ugyanis ebből a termékből, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A műszaki kiskereskedésben az látszik, hogy a kültéri, grillezéshez használatos eszközöket a jobb idő beköszöntével már májusban beszerezték a vásárlók a webáruházunkban Júniusban már a jóval praktikusabb, akár kültéren és beltéren is használatos eszközök, így például a kontaktgrill volt a legkeresettebb, a termékből több mint harmadával adtunk el többet a nyár első hónapjában, mint tavalyi év azonos időszakában. Összességében a grill eszközök és kellékek forgalma júniusban 13%-kal haladta meg az előző évit.

– mondta el Puskás Zita, a MediaMarkt kategóriavezetője.

A szakértő hozzátette, a kontaktgrill eszközöknél már egy innovációnak is örülhetnek az érdeklődők, méghozzá a szenzoros érzékelőnek, amely képes a grillezés mértékét a hús vastagságához és adagszámához igazítani. Továbbá, egy „asszisztens” funkció segítségével a készülék jelez, hogy mikor kell hozzáadni, vagy kivenni a húst a kívánt végeredmény eléréséhez.

Szabadtéri grillezésnél erre kell figyelni, ha véget ér a tűzgyújtási tilalom

Amennyiben a tilalom feloldását követően kirándulással kötné össze az ember a tevékenységet, szintén számos lehetőség közül választhat ma Magyarországon, a megfelelő óvintézkedések betartásával és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Elsősorban az erdőtüzek megelőzésének érdekében hívja fel a figyelmet BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arra, hogy a természetben csak kijelölt tűzrakóhelyen szabad sütni-főzni. A Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett Termeszetjaro.hu oldalon ezekből a tűzrakóhelyekből számos megtalálható.

Az erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen az alábbiakra kell figyelni:

  • A tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre.
  • Főzéshez, sütéshez amúgy is lassú tűzre vagy parázsra, nem pedig nagy lángra van szükség. Ha túl nagy a tűz, a felszálló pernye, égő zsarátnok meggyújthatja a növényzetet.
  • Egyetlen percre sem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
  • Ha erdei főzés a terv, akkor már induláskor fel kell készülni a tűz eloltására vízzel, lapáttal.
  • A főzés végén a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg néhány centiméter vastagon földet kell tenni a hamura.
  • Ha főzés közben feltámadna a szél, azonnal el kell oltani a tüzet.

Főleg a nyári, meleg, száraz időszakban ajánlott (sőt, ha ilyen szándékkal megy ki az erdőbe valaki, akkor kötelező) indulás előtt ellenőrizni, hogy az országban hol van éppen tűzgyújtási tilalom. Mindez a NÉBIH által üzemeltett interaktív térképen egész évben, folyamatosan jelölve van.

A természetben is vannak szabályok

Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója szerint a kulturált természetjárásnak is megvannak a maga követelményei:

  • Ha valaki az erdőben dohányzik, akkor azt a többi kirándulótól minél messzebb tegye, a csikket pedig ne dobja el, hanem vigye magával.
  • A természetben mindenki viselkedjen úgy, mint egy vendég.
  • Senki ne hagyjon nyomot az erdőben. Se a megállóhelyeken, se a turistaösvényen, se az erdei fabútorokon, de főleg nem az élő fákon.
  • Célszerű a szemetet hazavinni, mert a lakott településekkel ellentétben a természeti környezet hulladékgyűjtőit nem lehetséges hetente üríteni, sem szelektíven gyűjteni. A szervesnek ítélt zöldség és gyümölcs hulladékokat sem ajánlott eldobni (a külföldről importált gyümölcsök esetében sajnos előfordul, hogy azokat vegyszerekkel tartósítják, kezelik – ezek hulladékként pedig veszélyt jelenthetnek az adott természeti élőhelyre).
  • Tűzrakáskor érdemes az elhullott ágakat és gallyakat felhasználni.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20220707/eletveszelyes-is-lehet-a-tarsashazak-kedvence-konnyen-erkelytuz-lehet-a-moka-vege-1126716

Jövő év elejéig újabb társasház épül Siklóson

A volt laktanya melletti területen álló, elhanyagolt épület átalakításával és felújításával ismét új társasházi lakások létesülnek Siklóson.

Az önkormányzat korábban megvásárolta a Gyűdi úti (20/A) ingatlant, terveket készíttetett annak hasznosítására és vállalkozót keresett a beruházásra. Egy befektető jelentkezett is, amelynek eredményeképpen egy modern, hét lakásból álló társasházat alakítanak ki az épületből. A bontási munkálatok már megkezdődtek, és a beruházó 2023. év elejére vállalta a lakások kialakítását és átadását.

A hét lakásból egy a város tulajdonába kerül, emellett az önkormányzat koncepciótervei szerint – ha a befektető igényt tart rá – további két, hétlakásos társasházat is építhet a telken.

A siklósi városvezetés ezzel egyrészt szeretné növelni az új lakások számát a városban, továbbá célja az is, hogy önkormányzati bérlakásokból is több legyen. 

Nagy előrelépés volt tavaly nyáron, hogy egy szerkezeti és süllyedési problémák miatt életveszélyessé vált és elbontott ingatlan helyére egy befektető társasházat kezdett építeni. A Dózsa György utcában lévő ingatlan várhatóan ősszel készül el, az abban kialakított négy lakásból kettő az önkormányzaté lesz, kettő pedig a befektető tulajdonában marad.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/06/jovo-ev-elejeig-ujabb-tarsashaz-epul-sikloson

Czabarka Mihály: nem törvényszerű, de ettől még a társasházi felújítások gyakran válnak beláthatatlan történetekké

Nem tudom, kinek mikor volt legutóbb kötelező a társasházban lakógyűlésre mennie, de én bevallom, évek óta kihagyom, a házzal kapcsolatos problémákat a szomszédaimmal és a közös képviselővel beszélem meg inkább. Volt időszak, amikor elmentem az ilyen fórumokra, de miután az inkább hasonlított egy irányíthatatlan személyeskedésre felhúzott perpétum mobilének, lemondtam róla. Jól tettem-e? Mindjárt kiderül, mert a Napi.hu friss podcastjának vendége Czabarka Mihály, a társasházi felújítások apostola.

Magyarországon több mint 4 millióan laknak-élnek társasházakban, de azt biztosan csak a lakók kisebbik része tudja – és még kisebb része fogadja el és tartja is be – hogy a társasházban legalább a lakások értékének öt százalékát évente érdemes (lenne) befizetni valamilyen gyűjtő számlára annak érdekében, hogy az ingatlan megfelelően lehessen karbantartva és kellő időben, megfelelő mértékű modernizáláson, felújításon eshessen át. Többek között ez is kiderül abból a vaskos kötetből, amely a beszélgetéshez az apropót jelentette.

Nem reklámról vagy termék promócióról van szó: tényleg hiánypótló az a könyv, amit a saját, több mint két évtizedes tapasztalataira és jelenlegi munkáira is támaszkodva Czabarka Mihály megírt és kiadott. Közös képviselők, agilis társasházi szereplők, felújítás előtt és alatt álló társasháziak számára ad gyakorlati segítséget. Nekünk pedig témát, ami – be kell ismerni – kérdésfeltevés és alapfelvetés szintjén alig változott ahhoz képest, hogy majdnem egy évtizede egy hosszú interjúban ezekről az ügyekről már kérdeztem a mai vendéget. 

társasházi felújítás Magyarországon egy örök probléma. Attól kezdve, hogy mennyit kellejen befizetni havonta a felújítási alapba, hogy a kedvezőnek ítélt konstrukciójú banki hitel vagy a pályázati támogatás legyen a kioldószerkezet a folyamaton, egészen addig, hogy a társasház felújításnak mely lépései mi után vagy előtt következzenek, mind vitapont. Pedig ennek az egész folyamatnak van egy jól bejáratott, igazolt, eredményesnek bizonyult forgatókönyve, amit ha a társasház és a benne lakók elfogadnak és betartanak, a konfliktusok száma, mérete és intenzitása radikálisan csökkenthető. 

Nagyon fontos benne a felkészülés és a kommunikáció – az, hogy a házban élők elfogadják, hogy a társasházban a tulajdonosi felelősségük nem arra a négy fal közti lakásra korlátozódik, amibe nap mint nap hazatérnek, hanem ennek a felelősségnek része a lépcsőház, a bejárati ajtó, a hulladékkezelés, a csatornahálózat, a tetőszigetelés – és így tovább – magyarázta Czabarka Mihály. 

A rendszerváltás óta biztosan fennálló ingatlan-amortizációs tartozások magyarázata a szakember szerint az, hogy az itt lakók nagy része nem érti a társasházi törvényben leírtakat, nem érti a társasház működését, és a lakosságból e téren is hiányzik a pénzügyi tudatosság. Ennek hiányában viszont a 20-30 évente elvégzendő, mélyreható felújításokra egész egyszerűen nem kerül sor. 

A pályázatokban bízni nem egy megtérülő gondolatmenet. Nem tartom szerencsésnek, mert torzítja az árakat, ahogyan a tulajdonosok gondolkodását, miközben ezek a pénzek nem igazán a tulajdonosokat támogatják, hanem a kivitelezőket. Mindeközben az is gyakori, hogy mire megérkezik a pályázati támogatás, az egész felújítási környezet (az előírások, technológiák stb.) megváltozik

– magyarázta Czabarka Mihály. 

Jó hozzáállást jelent-e a társasházaktól,  hogy ha jelenleg ugyan nincsenek az üzemeltetésből eredő apró hibajavításokon túl komolyabb problémái –  tehát: nem aktuális a tetőcsere, nem kell cserélni a liftet, jó a lépcsőház és az épület hőháztartása és szigetelése, nem kell festeni stb. -, de már most arra gyűjt, hogy ezek bármelyike majd  úgyis lesz, lehet – kérdeztem a szakembert.

A válaszhoz, illetve ahhoz, hogy érthető legyen: miért probléma Magyarországon a reaktív felújítási protokoll elterjedtsége, hogy miért probléma az építőipari árak elszállása, s hogy miért jönnek be ebbe a képbe a bankok  – el kell indítani a fenti videót. 

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/podcast-tarsashaz-felujitas-czabarka-mihaly-energiahatekonysag-energia-tamogataspolitika-ingatlan.755444.html

Folyik a társasházi tetőtérbeépítési biznisz a fővárosban: ennek is a lakók isszák meg a levét?

A Jókai utcában nemrég bekövetkezett házomlás különösen tragikus, de távolról sem az egyedüli olyan eset, amely megkeseríti a lakók életét. Rengeteg problémát okozhat Budapesten a tetőterek eladása és újabb emeletek ráépítése: a régi társasházak számukra hátrányos szerződést köthetnek a beruházókkal.

“Az számít kivételesnek, ha egy társasház tetőterének beépítése határidőre, különösebb gondok nélkül megvalósul” – nyilatkozta Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Népszavának. A terézvárosi önkormányzat mintegy harminc, a tetőtér beépítésére vonatkozó érvényes építési engedélyről tud, jelenleg nyolc-tíz társasházban folyik a munka.

A rendszerváltás után, amikor a tanácsi lakások magántulajdonba kerültek, a karbantartás feladata a lakóközösségekre hárult, viszont a társasházaknak még hitel igénybevétele mellett sem volt elegendő pénzük arra, hogy felújításokba kezdjenek. Emiatt kezdett el terjedni a kétezres évek elején az a kényszermegoldás, hogy a társasházak eladják a tetőterüket egy beruházó cégnek, amely új szint(ek) létrehozásával lakásokat alakít ki a padlástér helyén, cserébe pedig vállalja, hogy felújítja a belső és külső homlokzatot, liftet épít, épületen belüli korszerűsítési munkákat végez – mondta Győrffy Máté, hozzátéve: “Ingoványos terep ez, rengeteg buktatóval.”

Az alpolgármester szerint alapvető gond, hogy míg a beruházókat „dörzsölt, minden hájjal megkent” ügyvédek képviselik, míg az ilyen ügyekben a közös képviselők gyakran járatlanok és a lakástulajdonosok jóhiszeműek, laikusok. Így születtek sorra a beruházók számára előnyös, a lakók számára hátrányos szerződések. Nem rögzítették pontosan, hogy a beruházónak milyen munkát kell elvégeznie, nem tartalmaztak megfelelő jogi, műszaki és anyagi garanciákat. Volt példa arra is, hogy a közös képviselő „összejátszott” a beruházóval.

Ezért is fontos, hogy a lakók, még mielőtt bármit aláírnak, fogadjanak ügyvédet. Méghozzá jól felkészült, megbízható ügyvédet.

A Diplomatanegyedben akad olyan ház, ahol már nem kevesebb mint tizenöt éve zajlanak a munkálatok. Máshol a beruházó egész egyszerűen tető nélkül hagyta az épületet: sürgős kármegelőzésre, az önkormányzat azonnali beavatkozására volt szükség. Van, ahol a tetőtér tulajdonjogát megszerző beruházó nem hajlandó közös költséget fizetni. Kevesen gondolnak rá, de a beruházás során megváltozott tulajdoni arányokból is adódhatnak feszültségek. Az egyik házban három szinten szállodát hoztak létre, ennek tulajdonosa többségbe került, és különösebb akadály nélkül érvényesítheti akaratát a lakókkal szemben. Nagyon sok szempontot kell tehát figyelembe venni, ha egy társasház eladja a tetőterét – foglalta össze Győrffy Máté. Máskülönben a lakók nem haszonélvezői, hanem elszenvedői lesznek a házfelújításnak.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220708/folyik-a-tarsashazi-tetoterbeepitesi-biznisz-a-fovarosban-ennek-is-a-lakok-isszak-meg-a-levet-1126748

Ki a felelős, ha egy társasház olyan állapotba kerül, hogy leomlik a homlokzat?

Az állami tulajdonú társasházi lakások értékesítése a kilencvenes években jól jött ugyan a benne lakóknak, de az ingatlannal együtt a ház állapotáért való felelősség is az ő kezükbe került. Anyagi és szervezési okokból azonban a legtöbb budapesti bérházban az elmúlt években elmaradtak a felújítások. Az önkormányzatok a pályázatíráson kívül nem sokat tehetnek, életveszély esetén a fővárosi kormányhivatal intézkedhet, és a helyreállításon kívül akár még a bontást is előírhatja.

Bár még folyik a nyomozás, az már valószínűsíthető, hogy nem az épület rossz általános állapota miatt következett be a hétfő reggeli tetőomlás a főváros VI. kerületében. Legalábbis erre utal, hogy a tetőtér-beépítés alatt álló Jókai utcai társasház ügyében – melyben az Operettszínház táncosa súlyosan megsérült – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség.

A tragédia ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a magyarországi – ezen belül is a Budapest belvárosában található – ingatlanok állapotára. A fővárosban sajnos nem ismeretlenek azok a tragédiák, melyek régi, felújításra szoruló házakban történnek. Idén januárban egy Váci úti lakás erkélyének betonkorlátja szakadt ki a helyéről, a rajta tartózkodó nő lezuhant és azonnal szörnyethalt. Hasonló eset történt 2005-ben a Frankel Leó úton, akkor egy 73 éves nőt életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. Négy éve pedig a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában szakadt le egy ember alatt egy társasház hátsó lépcsőházának lépcsője, a férfi súlyosan megsérült.

Azt, hogy Budapesten pontosan hány ingatlan szorul sürgős felújításra, szinte lehetetlen megmondani, mert nincs erről pontos statisztika. A társasházak lakásainak jelentős részét a kilencvenes években értékesítették a lakóknak, ezért például a Fővárosi Önkormányzatnál is csak azt tudják nyilvántartani, hogy az ő tulajdonukban álló – önkormányzati – lakások milyen állapotban vannak.

A pontos számokhoz jutást az sem segíti, hogy lakásépítési adatok közlésére először az 1920-as években találunk példát, az összefüggő idősorok azonban csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza a mai adatközlésekben – derül ki Székely Gáborné tanulmányából, mely a Statisztikai Szemlében jelent meg két éve.

Néhány általános adat a budapesti lakásállományról ennek ellenére így is elérhető. Az Otthontérkép 2015-ben hozott nyilvánosságra egy – azóta már nem elérhető – térképet, mely országos bontásban részletezi az ingatlanok átlagkorát, az 1990 után, valamint az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Az Urbanista gyűjtése szerint ebből az derült ki, hogy az átlag magyar lakás közel 50 éve épült.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970–1980-as évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg, a lakóingatlan-állomány 20%-át teszik ki.

Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, a rekordot Belváros-Lipótváros tartja, ahol átlag 85 évesek a bérházak.

Az Index 2020-as cikkéből pedig az derült ki, hogy a teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások.

Az épület korából persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy 100 éves épület is lehet tökéletesen felújított – ilyenre is több példa van a budapesti belvárosban – és „mindössze” 40–50 éves, silány anyagokból épült lakások is lehetnek már nagyon rossz állapotban.

Saját tulajdon, saját felelősség

Amikor egy-egy leromlott állapotú házban tragédia történik, sokan az önkormányzatokat vádolják, amiért nem akadályozták meg az omlást, vagy nem tettek semmit a felújítás érdekében. Azt már kevesen tudják, hogy magántulajdonban lévő lakások, így

a belvárosi társasházak esetében is a tulajdonosok és a lakóközösség kötelessége, hogy ne alakuljon ki életveszélyes helyzet az épületben.

„A budapesti bérházak fő problémája, hogy a kilencvenes években a lakók ugyan nagyon örültek neki, hogy olcsó áron megvehették lakásaikat az államtól, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük” – mondta a hvg.hu-nak egy, a belvárosi lakásállományra rálátó szakértő.

Budapesten nagyon gyakori, hogy egy-egy bérházban több százan is laknak, és közülük sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy – ha a háznak nincs megtakarítása – célbefizetéssel állják az esetleges felújítás költségeit. Ilyenkor szokott előkerülni a tetőtér eladásának gondolata, hiszen sok befektető a vétellel együtt vállalja az ingatlan teljes felújítását is. Ennek azonban a félbehagyott építkezéstől a balesetekig hatalmas a kockázata, már ha egyáltalán a társasház lakói meg tudnak egyezni a közös tulajdonú padlástér eladásáról.

A KSH 2018-as jelentéséből például az is kiderül, hogy a lakásfelújítások legfőbb akadálya a pénzhiány, de rögtön utána következik a listán, hogy nincs, aki megszervezze a felújítást, vagy a lakók nem tudnak megegyezni. A Habitat for Humanity lakáspiaci jelentése arra is felhívja a figyelmet, rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő támogatási lehetőségek álljanak a lakosság rendelkezésére. A pénzügyi támogatáson kívül az ehhez szükséges – műszaki, jogi, adminisztrációval kapcsolatos – információk eljuttatását is biztosítani kell. Mióta azonban a kormány egyre több pénzt elvett az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási, veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz.

A legtöbb ház állapota pénzügyi támogatás, vagy esetleges befektető híján így folyamatosan romlik, még akkor is, ha a törvény kimondja: a társasháznak karbantartási kötelezettsége van, vagyis biztosítania kell az üzembiztos és biztonságos működést. Ha egy lakáson belül – vagy éppen az ahhoz tartozó terasszal – történik baj, az a lakás tulajdonosát terheli, a társasház közös területén pedig a lakóközösséget, bizonyos esetekben a közös képviselőt.

Akár le is bonthatják

Míg egy lakáson belül rejtve maradhatnak a hibák, egy társasházban már nehezebb nem észrevenni, ha megroggyan egy függőfolyosó, cserepek esnek le a tetőről, vagy kigyullad a főkapcsoló. Ilyenkor sem tehetjük meg, hogy csukott szemmel elosonunk mellette, mintha mi sem történt volna.

Baleset- vagy életveszély fennállása esetén a közös képviselő is elrendelhet közvetlen, azonnali veszélyelhárítást. Ilyenkor vagy a társasház megtakarítását lehet felhasználni, vagy célbefizetéssel kell megoldani az anyagiakat.

A lakók természetesen jelezhetik az életveszélyes állapotokat a Katasztrófavédelemnek is, ebben az esetben ők kimennek megvizsgálni a bejelentést – mondta a lapunknak Mukics Dániel, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ha a tűzbiztonságot veszélyeztető állapotot találnak, akkor ők intézkednek, ha azonban a probléma nem ezzel kapcsolatos, akkor az illetékes kormányhivatalt értesítik, és ők fognak intézkedni – tette hozzá.

Azt a hvg.hu-nak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

Ha ezek elmaradnak, és az épület állapota veszélyes az emberéletre, egészségre, közbiztonságra vagy az állékonyságra, akkor az építésügyi hatóság hivatalból „jókarbantartási kötelezési eljárást” folytat le. Ennek során elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését (ez azt jelenti, hogy a lakást a tulajdonosának biztonságos és használható állapotban kell tartania), vagy az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását – tették hozzá.

Ami a Jókai utcai tetőomlást illeti: a fővárosi kormányhivatal a helyszínen azonnal szemlét tartott, és a veszélyelhárítási munkák kivételével minden építési tevékenység végzését azonnali hatállyal leállította, az omlás következtében veszélyeztetett erkélyek használatát pedig megtiltotta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20220629_tarsashaz_kozos_kepviselet_felujitas_Budapest

Fehér folt még a társasházak közös rezsijének számítása

A társasházi rezsidíjszámítás és -elosztás kérdésében egyelőre teljes a bizonytalanság, mindenki a részletszabályokra vár, ma még támpontot sem tudnak adni a szakmai szervezetek a hozzájuk fordulóknak.

Három-négy millió embert érinthet a rezsicsökkentés módosításának társasházi vonzata, a közös fogyasztás mértéke, illetve tarifaszámítása – közölte a VG megkeresésére a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) tiszteletbeli elnöke, Bék Ágnes. 

A társasházak működtetéséhez is szükség van áramra és gázra is, az utóbbira elsősorban azokban a házakban, ahol házközponti fűtés üzemel. 

Az áram tipikusan a közös területek, lépcsőházak és közös folyosók, pince, teremgarázs, kert világítására, valamint a liftek működtetésére szolgál. Jelentős áramfogyasztók az egyre több társasház teremgarázsába beszerelt e-töltők is.

Az autótöltők áramszámlájának elosztását házon belül intézik, de amint kétféle – támogatott és nem támogatott – tarifaszámítás van, nem mindegy, hogy kinek és mennyivel dobja meg a havi összesített fogyasztását az e-töltő. Egy nagyobb rezsikvótával bíró nagycsaládosét vagy egy átlagfogyasztóét. Ez a kérdés akkor sem mellékes, amikor a közös területek világítását vagy a lifthasználat áramfogyasztását kell esetleg használat szerint vagy tulajdoni arány alapján szétbontani.

Házközponti fűtés is sok házban működik, ez áramot és gázt egyaránt használ, és miután ezen a fűtési módon egyénileg spórolni senki sem tud, meglehet, hogy az távfűtésnek minősül majd, vagyis rezsicsökkentett árral számlázzák továbbra is. Ez azonban ugyanúgy találgatás, mint jelenleg bármi, ami a részletkérdéseket feszegeti.

A társasházakban – ha a lakóközösségek közös fogyasztása kiesik a rezsivédelemből – bonyolult számításokkal szembesülnek majd, aminek nyomán a közös költséget is módosítani kell mindenütt.Minden korábbinál fontosabbá válhat a házban működő cégek, különösen az ügyfélforgalommal járó tevékenységek rezsifogyasztásának kérdése is. A lift és lépcsőházi világítás intenzívebb használata miatt lehet, hogy eltérő közös költséget kell és lehet alkalmazni, az efféle kérdésekre az szmsz módosításával lehet választ adni. 

A Magyar Közlönyre vár az ország

Az új rezsiszámítást éppen az éves közgyűlések időszaka után jelentették be, vagyis várhatóan rendkívüli közgyűléseket kell tartani mindenhol, ha a társasházakra vonatkozóan is módosulnak a szabályok. Egy-két hónapra szükség lesz az új tarifahatárok bevezetése után ahhoz, hogy egyértelműbb legyen a változás mértéke a házakban. Az biztos – tette hozzá Bék Ágnes –, hogy az energiafogyasztást is mérsékelni kell, a megtakarítást eredményező beruházásokról azonban nem dönthetnek egyedül a közös képviselők.

Mindeközben izzanak a telefonvonalak, de senki sincs, aki támpontot tudna adni arra vonatkozóan, hogy a társasházak a továbbiakban milyen áron kapják a gázt és az áramot – mondta Bék Ágnes. Megtudtuk, hogy 

a TTOE a pénzügyminiszterhez fordult beadvánnyal a társasházak jogállásának tisztázását kérve. 

A katatörvény módosítása miatt szükségessé vált az egyértelmű pénzügyminiszteri nyilatkozat, hogy a társasházak magánszemélynek számítanak, amire a NAV 28-as számú információs füzetében is többszöri utalás van az adózás kapcsán. Jelenleg a társasházak bevételeik után magánszemélyként adóznak. Fontos ezt most deklarálni, hiszen a társasházaknak szolgáltató takarítók, gondnokok, kertészek, sőt közös képviselők közül is sokan maradhatnának katás adóalanyok, mindazok, akik csak a lakóközösségeknek számláznak.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/feher-folt-meg-a-tarsashazak-kozos-rezsijenek-szamitasa

Nagyot lehet bukni, ha nincs biztosítása egy társasháznak

A Jókai utcai tetőomlás is szemlélteti, hogy egyik napról a másikra miként írhatja át egy váratlan baleset egy lakóközösség életét.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) előző évi adatai szerint 3,8 millió lakossági vagyonszerződés van Magyarországon, amelynek több mint 90 százaléka lakásbiztosítás, ennek alapján a hazai lakóingatlanoknak mindössze 72-73 százaléka van biztosítva.

“A társasházak esetében még nagyobb a veszélye annak, hogy a lakástulajdonosokat kár éri, illetve, hogy kártérítést kell fizetniük, hiszen a lakók felelnek a közös helyiségek épségéért is, míg egy különálló ház esetében csak a saját területükért vállalnak felelősséget. Egy társasház esetében például a télen a tetőről lezúduló hótömeg – vagy jelen esetben magának a tetőnek a leomlása – több tízmillió forintos kárt is okozhat a tömb mellett parkoló személyautókban, illetve személyi sérülések formájában. Ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek lehetnek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Ezzel tapasztalataink szerint kevés lakó van tisztában” – mutat rá Vincze Ramóna, a Grantis pénzügyi szakértője. 

“Elengedhetetlen, hogy minden társasház rendelkezzen társasház biztosítással. Nem csak az egyes lakások védelme a fontos, hanem a közös tulajdonban lévő helyiségek védelme is. Például, ha a társasház tetőszerkezetét megrongálja egy vihar, nem kötöttek társasház biztosítást, és nincs a társasháznak tartaléka, akkor a kár helyrehozatalára hitelt kell felvennie, ami jócskán megemelheti a közös költséget. Ez azt jelenti, hogy a kárfizetés minden lakót érinteni fog” – mutat rá szakértője.

Társasházi lakástulajdonosként járjunk utána, hogy van-e biztosítása a társasháznak, és az pontosan mire terjed ki.

“Rendkívül kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen társasház biztosítást kötött a közös képviselőjük. Ráadásul sok esetben kiderül, hogy a biztosítás nem fedezi a társasház értékét, azaz alul van biztosítva” – figyelmeztet.

Egy társasház kétféle módon köthet biztosítást. Az egyik esetben a lakók egyenként saját biztosítást kötnek a lakásukra, a közös használatban lévő helyiségekre pedig a társasház köt egy társasház biztosítást. Ez egy általános módozat.

A második lehetőség, hogy a lakástulajdonosok az úgynevezett teljes körű társasház biztosítás mellett döntenek, amelynek hatálya mindenre kiterjed. A második módozat előnye az egyszerűbb adminisztráció, a gyorsabb ügyintézés, illetve ez esetben a biztosítás díjazása is jelentősen alacsonyabb, mert a biztosítók kedvezményekkel jutalmazzák, ha az egész társasház egy biztosítóval köt szerződést.

A szakértő szerint azonban ez nem jellemző, hiszen tapasztalatai alapján a lakók egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a társasház biztosítás iránt, egy ilyen döntéshez pedig a lakóközösség többségének szavazata kell.

Milliók veszhetnek el az alulbiztosítás miatt

A társasház biztosítás megkötése ugyan nem kötelező, de a szakértő szerint erősen ajánlott. Ha pedig már rendelkezünk társasház biztosítással, akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen nem árt 2-3 évente felülvizsgálni a biztosítást, hogy a lakóközösség véletlenül se essen az alulbiztosítás csapdájába.

“Egy-egy felújítás megnöveli a társasház értékét, arról nem is beszélve, hogy felújítások nélkül is egyre drágábbak a lakások ma Magyarországon. Így nagyon könnyen előfordulhat, hogy a kezdetben megállapított biztosítási összeg már nem nyújt elégséges fedezetet egy kár esetén – ez az úgynevezett alulbiztosítottság, amikor kár esetén alacsonyabb kártérítést kapunk, mint amennyibe a kár elhárítása vagy az épület újjáépítése kerülne. Így fordulhat elő, hogy a 30 milliós lakásunk – szélsőséges példával élve – felrobbanása esetén csak 12 millió forintot kapunk a biztosítótól.”

Nem kell sok ahhoz a szakértő szerint, hogy alulbiztosítottá váljon a társasház: már a nyílászárók cseréje, egy tetőfelújítás is olyan értéknövekedést jelenthet, amivel kapcsolatban érdemes felkeresni a biztosítót, hogy állapítsanak meg új biztosítási értéket és biztosítási díjat.

Hogyan lehet tájékozódni arról, hogy van-e a társasháznak biztosítása és a megfelelő összegre szól? A biztosítás megkötéséért a közös képviselő a felelős, tehát nála érdemes érdeklődni ezzel kapcsolatban.

“Sajnos nem ritka, hogy a közös képviselő sincs tisztában a társasházi biztosítással, már évek óta rá sem nézett, csak fizeti a díjat a lakóközösség. Ez azért probléma, mert észrevétlenül válik alulbiztosítottá a társasház.”

A Grantis tapasztalati szerint előfordult már, hogy a közös képviselő nem volt hajlandó bemutatni a kötvényt sem a lakóknak, sem a lakókat képviselő pénzügyi tanácsadónak. Ilyen szélsőséges esetben azonnal össze kell hívni a lakógyűlést a szakértő szerint, így érvényt szerezhetünk az akaratunknak.

Lakásbiztosítás védi a saját tulajdont

Vincze szerint nem érdemes abban bízni, hogy a társasház biztosítása a mi otthonunkat is teljes mértékben védi. Az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a megkötött biztosítási szerződés feltételeitől függ, amit a közös képviselő kötött, és sokszor a lakóközösség számára ismeretlen. A társasház biztosítás sok esetben magára az épületre, a közös terek sérülésére szól, tehát előfordulhat, hogy saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet.

Például egy csőtörés esetén a falak beázása okozta károkat téríti a biztosító, de előfordulhat, hogy bútorok is megrongálódnak a vízkár miatt, amelynek újravásárlása a saját pénztárcánkat terheli, ha nem kötöttünk ingóságra biztosítást. Éppen ezért érdemes gondoskodnunk saját lakásbiztosításról a legértékesebb vagyontárgyaink és az otthonunk védelmében.

“Ha a társasház biztosítás ki is terjed a lakásunkra, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a biztosítás fedezi a kárt, hiszen nem tudhatjuk, mikor lett aktualizálva a szerződés, könnyen előfordulhat az alulbiztosítás.”

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/nagyot-lehet-bukni-ha-nincs-biztositasa-egy-tarsashaznak-.html

Kigyulladt egy debreceni társasház, nyolc ember került kórházba, köztük egy csecsemő is

Kigyulladt egy társasház harmadik emeleti lakása Debrecenben hétfőn kora reggel, nyolc embert vittek kórházba – közölte a hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóügyeletese az MTI-vel.

Bányay Judit tűzoltó százados elmondta, hogy a tűz átterjedt a felette lévő, negyedik emeleti lakásba is. A tűzoltók tíz embert menekítettek ki a házból, amelyet – velük együtt – huszonheten hagytak el. A mentők nyolc embert vittek kórházba enyhe füstmérgezéssel, stabil állapotban, az MTI információi szerint köztük egy csecsemőt is.

A debreceni hivatásos tűzoltók két vízsugárral gyorsan eloltották a tüzet, az épületet átszellőztették – jelezte a szóvivő.

Debrecen külterületén hétfő délelőtt egy nádfedeles istálló gyulladt ki és égett teljes terjedelmében. A debreceni és a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók három vízsugárral megakadályozták a lángok továbbterjedését, a tüzet körülhatárolták és eloltották. Az istállóban nem voltak állatok. A tűzoltók három gázpalackot és több marmonkannát is kivittek az égő ingatlanból, személyi sérülés nem történt – ismertette Bányay Judit.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/07/04/debrecen-tarsashaz-tuz-kigyulladt-lakas-korhaz-katasztrofavedelem/