A Jókai utcában nemrég bekövetkezett házomlás különösen tragikus, de távolról sem az egyedüli olyan eset, amely megkeseríti a lakók életét. Rengeteg problémát okozhat Budapesten a tetőterek eladása és újabb emeletek ráépítése: a régi társasházak számukra hátrányos szerződést köthetnek a beruházókkal.

„Az számít kivételesnek, ha egy társasház tetőterének beépítése határidőre, különösebb gondok nélkül megvalósul” – nyilatkozta Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Népszavának. A terézvárosi önkormányzat mintegy harminc, a tetőtér beépítésére vonatkozó érvényes építési engedélyről tud, jelenleg nyolc-tíz társasházban folyik a munka.

A rendszerváltás után, amikor a tanácsi lakások magántulajdonba kerültek, a karbantartás feladata a lakóközösségekre hárult, viszont a társasházaknak még hitel igénybevétele mellett sem volt elegendő pénzük arra, hogy felújításokba kezdjenek. Emiatt kezdett el terjedni a kétezres évek elején az a kényszermegoldás, hogy a társasházak eladják a tetőterüket egy beruházó cégnek, amely új szint(ek) létrehozásával lakásokat alakít ki a padlástér helyén, cserébe pedig vállalja, hogy felújítja a belső és külső homlokzatot, liftet épít, épületen belüli korszerűsítési munkákat végez – mondta Győrffy Máté, hozzátéve: „Ingoványos terep ez, rengeteg buktatóval.”

Az alpolgármester szerint alapvető gond, hogy míg a beruházókat „dörzsölt, minden hájjal megkent” ügyvédek képviselik, míg az ilyen ügyekben a közös képviselők gyakran járatlanok és a lakástulajdonosok jóhiszeműek, laikusok. Így születtek sorra a beruházók számára előnyös, a lakók számára hátrányos szerződések. Nem rögzítették pontosan, hogy a beruházónak milyen munkát kell elvégeznie, nem tartalmaztak megfelelő jogi, műszaki és anyagi garanciákat. Volt példa arra is, hogy a közös képviselő „összejátszott” a beruházóval.

Ezért is fontos, hogy a lakók, még mielőtt bármit aláírnak, fogadjanak ügyvédet. Méghozzá jól felkészült, megbízható ügyvédet.

A Diplomatanegyedben akad olyan ház, ahol már nem kevesebb mint tizenöt éve zajlanak a munkálatok. Máshol a beruházó egész egyszerűen tető nélkül hagyta az épületet: sürgős kármegelőzésre, az önkormányzat azonnali beavatkozására volt szükség. Van, ahol a tetőtér tulajdonjogát megszerző beruházó nem hajlandó közös költséget fizetni. Kevesen gondolnak rá, de a beruházás során megváltozott tulajdoni arányokból is adódhatnak feszültségek. Az egyik házban három szinten szállodát hoztak létre, ennek tulajdonosa többségbe került, és különösebb akadály nélkül érvényesítheti akaratát a lakókkal szemben. Nagyon sok szempontot kell tehát figyelembe venni, ha egy társasház eladja a tetőterét – foglalta össze Győrffy Máté. Máskülönben a lakók nem haszonélvezői, hanem elszenvedői lesznek a házfelújításnak.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220708/folyik-a-tarsashazi-tetoterbeepitesi-biznisz-a-fovarosban-ennek-is-a-lakok-isszak-meg-a-levet-1126748