Már belső szakipari munkák is folynak a 10. kerületi társasház építésén

Az Épszerk-Pannónia Invest Kft. szakemberei a 6. emeleti szerkezeteken dolgoznak, továbbá falazási munkákat végeznek.

A X. kerületi Somfa utca 5/a házszám alatt épül egy 144 lakásos lakóház, amelyről fél évvel ezelőtt számolt be lapunk. A társasház a Somfa Liget Lakópark VII. ütemeként valósul meg, a lakások értékesítése már megkezdődött. A projekt beruházója az OTP Ingatlan Zrt., míg a generálkivitelezési munkákat az Épszerk-Pannónia Invest Kft. (ÉPI) végzi el.

Cikkünkben összefoglaljuk, milyen jelentősebb változások mentek végbe az elmúlt hónapokban, vagyis hogyan áll a kivitelezés.

A szerkezetépítési munkák szeptember közepére elkészülnek

Nagy Imre, az ÉPI létesítmény-főmérnöke lapunk érdeklődésére kifejtette, fél évvel ezelőtti találkozásunkkor még az alaplemez készült, azóta a szerkezetépítési munkák mintegy 95%-ban megvalósultak.

„Az ötödik emelet feletti födémet augusztus első hetében bebetonoztuk, jelenleg a 6. emeleti szerkezetek készülnek. Az épület körüli földvisszatöltés nagyrészt megtörtént, a víztelenítést az 1. emelet elkészítése után leállítottuk. Továbbá elkezdtük a már nem használt zsaluanyagok elszállítását, illetve a betonkozmetikai munkákat. A szerkezetépítési munkák az előzetes ütemtervnek megfelelően szeptember közepére elkészülnek.”

Ami a jelenlegi feladatokat illeti, már a generálkivitelezési munkák is folynak. A falazási munkák a földszinten és az 1. emeleten elkészültek, illetve a kőműves szakemberek a 2. és a 3. emeleten falaznak. A pinceszinten lévő teremgarázsban és a földszinten elkezdődtek a gépész és elektromos alapszerelések. Ezenkívül folyik a lábazatszigetelés, a telken belüli közműhálózat kiépítése, továbbá augusztus második felében készül a garázs fölötti zöldtető lejtbetonozása.

Így védekeznek az alapanyag drágulások ellen

Augusztus végén elkezdődhet a földszinten a műanyag nyílászárók beépítése az elektromos és gépész alapszereléseket követően. Ezt követik az aljzatbetonozási, majd a vakolási munkák.

A létesítmény-főmérnök kitért az építkezést övező nehézségekre is: „A nagyarányú alapanyag drágulások miatt igyekszünk beszerezni és tárolni minél több anyagot. Így a befejező munkákhoz szükséges anyagok egy jelentős részét már megvásároltuk vagy lefoglaltuk. A projekt beruházójával, az OTP Ingatlan Zrt.-vel közösen dolgozunk azon, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére a kivitelezés zökkenőmentesen, határidőre elkészüljön.”

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/08/mar-belso-szakipari-munkak-is-folynak-a-10-keruleti-tarsashaz-epitesen

Kizuhant egy nő egy csongrádi társasház ablakán

Kizuhant egy nő egy társasház ablakán Csongrádon július 31-én, vasárnap délután. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett, arról azonban egyelőre nem adtak hírt, hogy túlélte-e a zuhanást.

A rendőrség megkezdte a helyszínelést, de még nem tudni, hogy idegenkezűség, bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerült-e. Az eset részleteivel kapcsolatban megkerestük a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságot.

Csongrádon, a Fő utcán egy nő zuhant ki egy emeleti ablakból. A sérült hölgy állapotáról nem tudunk információval szolgálni. Kollégáim vizsgálják az eset körülményeit

– ezt írta az Index kérdéseire válaszolva Pere Csaba százados, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. 

A rendőrség mellett kerestük a mentőszolgálatot is, de onnan még nem érkezett válasz a nő állapotára vonatkozó kérdésünkre. Ha ez megtörténik,  cikkünket frissítjük.

Életveszélyes állapotban vitték kórházba

Frissítés: Vasárnap késő este az Országos Mentőszolgálat sajtóosztálya arról tájékoztatta az Indexet, hogy 

A HÁZBÓL KIZUHANT KÖZÉPKORÚ NŐT ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTBAN SZÁLLÍTOTTÁK KÓRHÁZBA.

Az eset helyszínére több mentőegységet is riasztottak, de a nőt végül mentőhelikopterrel vitték be – derült ki a közleményükből.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/07/31/csongrad-kizuhant-egy-no-a-tarsashazbol-mentok-rendorseg/

A szomszéd gázszámláját is fizethetik a társasházi kis lakásban élők

Sokan valószínűleg már álmukból felkeltve is tudják, hogy – a kormány energiaárakkal kapcsolatos döntése miatt – lakossági fogyasztóként augusztus 1-jétől már csak mérési pontonként évi 2523 kilowattóra áramot és 1729 köbméter gázt fogyaszthatnak a 2014 óta megszokott áron. Míg az áram mérése lakásonként külön órával többnyire megoldott, a központi kazánokkal rendelkező társasházakban rendszerint egy gázóra van.

A rendelet szerint, ha augusztus 15-ig bejelentik a lakások számát, akkor azzal felszorozzák az említett gázmennyiséget. Tehát például ha egy kazán és a hozzá kapcsolódó mérési pont húsz lakást lát el, akkor 34 580 köbméter földgázt használhatnak fel egy évben az eddig megszokott áron a lakók.

Itt kezdődhetnek a viták a társasházakban. Bék Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az RTL Klubnak azt mondta, kimaradt a rendeletből, hogyan kéne felosztani a társasházban a fűtési költségeket, ha eltérőek a lakásméretek, és eltérő a fogyasztási szokás, például a fűtési hőmérséklet. Márpedig ez garantáltan így van lényegében minden társasházban.

Magyarországon a lakások három és fél százaléka ilyen központi fűtéssel rendelkező társasházakban található a KSH szerint. Ez 140 ezer lakás, amiből 65 ezer Budapesten van. Ezekből a lakásokból azok számítanak problémásnak, ahol nemcsak kazánból, de gázmérési pontból is csak egy van. A költségek felosztása alapvetően négyzetméter-alapon, vagy – ha vannak erre mérők – az elfogyasztott hőmennyiség alapján történhet, ez azonban csak első pillantásra tűnik mindenki számára megnyugtató megoldásnak.

Ha nem feltételezzük, hogy minden lakónak elég az évi 1729 köbméter – márpedig a magyar lakásállomány műszaki állapota miatt aligha lesz az -, akkor nagyon nem mindegy az ennél hétszer drágább gázár elosztási mechanizmusa. Ha a gázszámlát a lakások alapterületének arányában osztják fel, az kedvezőtlen lesz a kis fogyasztású lakóknak. Ha vannak lakásonkénti hőmennyiségmérők, és ez alapján történik a felosztás, akkor valamivel jobb a helyzet, de a vitákat valószínűleg így sem lehet majd elkerülni. (A rendelet szerint egyébként az 1729 köbméter gáz 59 132 megajoule hőmennyiségnek felel meg.)

Először nézzük a négyzetméter-alapú elszámolást. Mivel a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci árú” földgáz költsége között a szorzó hétszeres, ha a lakók egy része belefér az 1729 köbméterbe, mások viszont nem, az előbbiek fogják finanszírozni az utóbbiak gázszámlájának egy részét.

Ennek szemléltetésére készítettünk egy nagyon leegyszerűsített társasházi modellt, ahol mindössze két lakás van egy mérési ponton, ezért 3458 köbméter kedvezményes gázuk van. Egyiket sem nagycsalád lakja*, mindkettőt pontosan ugyanannyi fokra fűtik fel télen, és az energiahatékonysági mutatók is megegyeznek. Az egyik lakás 40 négyzetméteres, és pont 1729 köbméter gázt fogyaszt évente. A másik viszont 80 négyzetméteres, így alapvetően 3458 köbméter a fogyasztása, de a konfliktushelyzet illusztrálása érdekében ezt változó mennyiségként kezeljük. (Ami életszerű is, ha a lakásban élők spórolni akarnak vagy kényszerülnek.)

Az alábbi grafikon egyrészt azt mutatja, hogy hogyan alakulna a gáz átlagára kétlakásos társasházunkban annak függvényében, hogy mennyit fogyasztanak a nagyobb lakásban élők, miközben a másikban pontosan 1729 köbméter fogy. Másrészt azt illusztrálja, hogy – a négyzetméter-alapú elszámolás miatt – milyen dinamikusan nő a kisebbik lakás fűtési költsége még akkor is, ha ott egyáltalán nem változik a fogyasztás – mert a szomszéd lakásé felfele tolja az átlagos árat.

Ha nem változó értékkel, hanem az említett 1729 és 3458 köbméterrel számoltunk, akkor a társasház számlája 5128 köbméter gázt tartalmaz év végén, amiből 3458 köbméter 102 forintba kerül köbméterenként, míg a maradék 747 forintba. A társasházi gáz átlagára ekkor 317 forint lesz, pedig a kis lakás a fogyasztása alapján elvileg ugye 102 forintos gázárra jogosult, és ennyit is fizetne, ha külön gázmérési ponttal rendelkezne. Az ebből adódó különbség éves szinten nem kevesebb mint 371 ezer forint, ennyivel finanszírozzák a kis lakásban élők a szomszédokat, ha négyzetméter-alapú az elszámolás.

Ha vannak lakásonkénti hőmennyiségmérők, és ezen alapul az elszámolás, akkor ennél valószínűleg kevésbé éles a helyzet, de vitákra még mindig bőven adhat okot. Ahogy sok nagy társasházban élőnek ismerős lehet, jelentős különbségek vannak a szélső és a belső lakások fűtési igényei között, szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy az utóbbiakban élőknek egyáltalán nem kell fűteniük, mert elég hőt kapnak a szomszédoktól. Az „energiavámpírkodást” sok lakóközösségben azzal próbálják megelőzni, csökkenteni, hogy a hőmennyiségmérő mellett a lakás alapterületét, légköbméterét is figyelembe veszik az elszámolásnál, ez viszont most a fenti problémákhoz vezet.

Egy másik módszer az energiavámpírok ellen, hogy valamekkora fűtési hőmennyiséget mindenképpen ki kell fizetni, még akkor is, ha éppen nem használ senki egy adott lakást. (Ez ugyanis értelemszerűen növeli a szomszédok fűtési igényét.) Itt ennek a mennyiségnek a meghatározása lesz az eddiginél sokkal húsba vágóbb kérdés. A feszültséget fokozza, ha vannak fűtött közös terek a társasházban, mert a közös energiafogyasztói elemek miatt még bonyolultabb lesz kibogozni, hogy kinek mennyit kéne fizetnie.

Mivel a társasházak rendszerint amúgy sem mentesek a belső feszültségektől, a rezsirendelet ebbe az amúgy is vitákkal terhelt közegbe egy ketyegő bombát dobott. Ráadásul rendeletben igazán életszerűen ezt nem is lehetne szabályozni, eltérő a kazánok hatásfoka, eltérő a hőveszteség, házon belül is lehet már korszerű nyílászáró és elavult, utcát fűtő megoldás.

Az egyes társasházak kezelhetik csak a problémát, az átlag fölötti méretű, vagyis nagyobb szavazati joggal rendelkezőknek kellene arra szavazni, hogy ők többet fizetnek a ház fűtéséből, esetleg eltérő tarifát használnak a hőmennyiségmérés esetében. Ennek híján a kétségtelenül jó kormányzati szándék – a kevésbé tehetősek, a kisebb fogyasztásúak támogatása – a sematikus megoldás miatt az érintett 140 ezer lakás tulajdonosánál feszültséget, vitát, akár az eredeti céllal ellentétes hatást is kiválthat.

Forrás: https://g7.hu/elet/20220726/a-szomszed-gazszamlajat-is-fizethetik-a-tarsashazi-kis-lakasban-elok/

Létrás tűzoltóautó mentette a kigyulladt társasház lakóit Veszprémben

Harmadik emeleti lakásban keletkezett tűz egy hajmáskéri társasházban szerda délután – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Csondor Henrietta elmondta: a lángok egy Jókai Mór lakótelepi társasházi lakás nappalijából terjedtek át a többi helyiségre. Az oltásban a veszprémi, a pétfürdői és a balatonfűzfői tűzoltók vettek részt a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett.

Az épület felső szintjeiről több embert is magasból mentő létrás tűzoltóautóval mentettek ki – tette hozzá.

Bartók Judit, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-nek elmondta: a társasházból tíz embert – köztük hat gyereket – hoztak ki, a mentésben a rendőrök is segítettek. A sérültek állapotáról az Országos Mentőszolgálat későbbre ígért tájékoztatást.


Eloltották a hajmáskéri társasházi lakásban szerda délután keletkezett tüzet, a mentők nyolc embert vittek kórházba – közölte a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat.

Az Országos Mentőszolgálat közlése szerint a helyszínre több mentőautót és mentőhelikoptert is riasztottak, hat gyereket és két felnőttet vittek kórházba füstmérgezés gyanújával.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/08/03/letras-tuzoltoauto-mentette-a-kigyulladt-tarsashaz-lakoit-veszpremben

Több mint kétmillió forintot sikkasztott el egy Nógrád megyei társasház közös képviselője

A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján.

A nő 2014. január 1. és 2019. március 1. napja között egy salgótarjáni társasház képviselője volt, feladatai közé tartozott a házat érintő költségek, javítások közös költségből történő kifizetése is.

A nő a vád szerint teendőinek ellátása során a társasház készpénzének kezelésével és a dokumentumok vezetésével kapcsolatban több kötelezettségének nem tett eleget. A társasház köztartozásait csak részben teljesítette, a pénz egy részét magára költötte, a házon elvégzett javítási munkálatokért pedig nem visszakövethető módon fizetett. 2018-ban a társasház készpénzállománnyal nem rendelkezett: a közös képviselő a papíron meglévő 2.694.191 forintot elsikkasztotta.

A hiányosságokat és a felhalmozott köztartozásokat tapasztalva a társasház lakói 2019. március 1-jével felmondtak neki, megbízatásának átadásakor a társasház iratait hiányosan adta át az új közös képviselőnek, a rábízott készpénzzel pedig nem tudott elszámolni.

Az ügyészség nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat vele szemben, indítványozva, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést vele szemben, valamint fizettesse meg vele a társasház kárát is.

Forrás: https://444.hu/2022/07/28/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje

Lakóparkstop és a társasház építések korlátozása – módosítani akarják a helyi építési szabályokat a vízhiányos budai településeken

A nyár folyamán többször volt vízhiány az Észak-budai agglomeráció településein. Solymáron napokig nem folyt a csapokból a víz, de Pilisborosjenő, Szentendre magasabban fekvő utcáiban is gondok voltak a vízszolgáltatással. Most a legtöbb érintett településen hozzányúlnak a helyi építési szabályokhoz, mert ez a nyár bebizonyította, hogy a csatornahálózat nem bír el több lakót, Solymár és a környező települések megteltek, nem akarják, hogy még többen költözzenek hozzájuk, teljes lakóparkstopot hirdetnek.

Kevesebb lakópark, kevesebb ember

Egyre több vízhiányos településen elgondolkodtak, hogyan lehetne orvosolni az ivóvízellátás kapacitásának hiányosságait. Mivel egyelőre pénz nincs fejlesztésekre, az önkormányzatok a lakosságszám növekedésének lassításában gondolkodnak. Az Észak-budai agglomeráció több településéén felülvizsgálják a helyi építési szabályzatot, hiszen a módosításokkal szigorítani lehet a beépítéseket, ezzel együtt pedig, közvetve a lakosságszám növekedését lehet befolyásolni. 

Társasház építések korlátozása

A solymári polgármester, Szente Kálmán a Magyar Narancsnak elmondta: Solymáron medenceépítési korlátozást nem terveznek, ugyanakkor annak érdekében, hogy ne növekedjen továbbra is drasztikusan a lakosságszám, nem engedélyezik a jövőben sem lakóparkok, illetve kettőnél több lakásos társasházak építését. A polgármester hozzátette: zártkertes, mezőgazdasági területeket továbbra sem vonnak lakóövezetbe, illetve a településrendezési terv tartalmazni fogja a vízvisszafogó műtárgyak, például záportározó helyét.

Solymár megtelt

“A magasabb szintű jogszabályok által szabályozott területeket nem tudjuk felülírni. Településünk önkormányzati vezetése olyan programmal nyert, amelyik tartalmazza, hogy nem von be új területeket belterületbe. Vagyis ezzel mi tulajdonképpen már kitettük a „Megtelt” táblát.” – mondta a solymári polgármester. Szente Kálmán azt is elmondta, hogy az előző vezetéstől örökölt ingatlanfejlesztések ivóvízhálózatra és csatornahálózatra való csatlakoztatása is a DMRV engedélyéhez kötött, és tájékoztatásuk szerint kapacitásaik végére értek.

A csatornahálózat sem jobb

Pilisborosjenő esetében nemcsak az ívóvíz kapacitása korlátos, hanem a csatornáé is. Ez utóbbi probléma a fővárosi csatornahálózatra való csatlakozást célzó nyertes pályázatunk megvalósulásával fog tudni megoldódni, várhatóan 2024-re – mondta Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere a lapnak. A pilisi településen közterületen lévő ásott és fúrt kutak megnyitásának előkészítésén, illetve olyan, a lakosságot esővíz-visszagyűjtésre és annak felhasználására ösztönző program előkészítésén dolgoznak, ami a következő nyárra enyhítheti a vízhiányt. 

Tesznek az ingatlanbefektetőkre

A szomszédos Budakalászon tavaly elindult a településrendezési eszköztár teljes körű felülvizsgálata. Új helyi szabályzatok készülnek, amelyek az infrastrukturális feltételeknek, a településünk lakóinak, és nem az ingatlanbefektetők érdekeinek megfelelő szabályozások lesznek. „Korábban sajnos fordított volt a sorrend. Észszerű korlátok közé szorítjuk az építési feltételeket, mert a város a víziközműhálózat terhelhetősége szempontjából is régen megtelt” – mondta Budakalász polgármestere, Göbl Richárd.

16 milliárd forint

Július elején Menczer Tamás helyi országgyűlési képviselő egy solymári sajtótájékoztatóján elmondta folynak a tárgyalások a szakemberekkel arról, hogy hogyan lehet a vízproblémát tartósan kezelni. A rövidtávú megoldást egy 500 millió forintos beruházás, egy plusz vezeték kiépítése jelentené; ez akár a jövő nyárig elkészülhetne. A középtávú megoldás pedig az egész térség vízhálózatának és kapacitásának a rendezése lenne, ami 16 milliárd forintba kerülne. Az utóbbi beruházás kapcsán megjegyezte, hogy erre a forrás rendelkezésre áll, a szolgáltatóval és a szakemberekkel arról tárgyalnak jelenleg, miként lehetne felgyorsítani a munkálatokat.

Tartalékolni kell az esővizet

A Pest megyei és Komárom-Esztergom megyei településeket érintő, a Duna jobb és bal partján lévő vízellátást fejlesztő beruházások megvalósítására közel 950 munkanap és 16 milliárd forint áll tehát a kivitelező rendelkezésére. “2024-ben a csatorna és vízproblémáink is megoldódhatnak, de az ívóvízzel takarékoskodni, a talajt megújítani és az esővizet megtartani utána is hasonlóan fontos lesz klímavédelmi szempontokból” – mondta Pilisborosjenő polgármestere.

Expressz vízvezeték

Pilisborosjenő polgármestere, Tömöri Balázs arról is beszélt a lapnak, hogy a szükséges beavatkozási pontokról és problémáinkról Vitályos Eszter országgyűlési képviselőnkön keresztül a kormány is tud. A képviselőtől úgy tudja a polgármester, hogy a vízproblémák orvoslását célzó Pilisborosjenő – Üröm expressz ivóvízvezeték-hálózat megvalósítására nemcsak a pénzügyi forrást nyerte el a DMRV, hanem az uniós közbeszerzés is eredményesen zárult.

Kérdés, mire lesz elég a 16 milliárd

Budakalászon szkeptikusak a belengetett fejlesztéssel kapcsolatban. Ahogy a polgármester mondja, olvasták a nyilatkozatot és halottak a tervekről, de a részleteket nem ismerik. “Nem tudjuk, hogy a 16 milliárd forint mire lesz elég. A Magyar Víziközmű Szövetség elnökétől, Kurdi Viktortól, az elkészült szakértői anyagokból azonban tudható, hogy a szakemberek 1000-3000 milliárd forintra becsülik az elmúlt évtizedben a szektorban összegyűlt hiányt. Egy biztos, a kormányzati beavatkozás tovább már nem halogatható” – fogalmazott Göbl Richárd, Budakalász első embere.

Forrás: https://budapestkornyeke.hu/lakoparkstop-es-a-tarsashaz-epitesek-korlatozasa-modositani-akarjak-a-helyi-epitesi-szabalyokat-a-vizhianyos-budai-telepuleseken/

Társasházi dilemma: elmaradt közös költség és közműdíj

A társasházi életvitel sajátossága, hogy bizonyos költségeket közösen, míg más kiadásokat külön viselnek a lakók. Abban az esetben viszont, ha az egyik tulajdonos ennek nem tesz eleget, a teljes lakóközösségnek okoz komoly kellemetlenséget és problémát. Milyen következményei vannak a fizetési késedelemnek? Milyen szankciók alkalmazhatók olyan társasházi tulajdonostárs ellen, aki rendszeresen elmarad a közös költség és a közműdíjak teljesítésével? Kényes és sokakat érintő kérdésekre adjuk meg a válaszokat.

Mikor is beszélhetünk közös költségről?

Ha a 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény.) szabályozását megtekintjük, a 24. § (1) bekezdéséből az derül ki, hogy „A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.” Ebből a szabályozásból azt állapíthatjuk meg, hogy a közös költség a közös berendezések, illetve közös tulajdonú épületrészek fenntartásának a költsége. Ezt a költség pedig a tulajdonostársakat terheli.

A közös költség esetén a tulajdonos pénzbeli hozzájárulást fizet azért, hogy a társasházközösség rendelkezhessen olyan vagyonnal, mellyel saját költségeit fedezheti. Tulajdonosváltozás esetében az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést követően terhelik a fenntartási, illetve vagyonjuttatási kötelezettségek. Ha egy vagy több tulajdonostárs nem járul hozzá a közös kasszához, az hosszú távon az egész épület működését lehetetleníti el. Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb társasházban ebből a pénzből finanszírozzák a közös képviselőt, gondnokot, takarítót, és fizetik a rezsiszámlákat.

A közös költségre vonatkozó tartozások behajtását elsősorban a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A Társasházi törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint a szervezeti-működési szabályzatnak – e törvény keretei között – tartalmaznia kell a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, – felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására vonatkozó szabályokat. A gyakorlatban a legtöbb szervezeti és működési szabályzat a tulajdoni hányaddal arányos költségviselést írja elő. Előfordulhat, hogy ettől eltérően, négyzetméter alapon, vagy más képlettel számolnak ott, ahol nem minden lakásnak van minden közműre saját almérője.

Amikor egy tulajdonos nem fizeti a közös költséget

Ha egy tulajdonostárs nem fizeti a közös költséget, a felhalmozott tartozást megjelölő fizetési felszólítást kell küldenie a közös képviselőnek az adós részére. Ebben a stádiumban egy esetleges részletfizetésre irányuló megállapodás mindkét fél részére előnyt jelenthet, a további elmaradások elkerülése végett. Érdemes arra törekedni, hogy a „notórius” nemfizetők is megértsék, végső soron nem csak a házzal, de saját magukkal is kiszúrnak. Hiszen, ha nincsenek almérők felszerelve, a szolgáltatók akár az egész házban felfüggeszthetik például a gázszolgáltatást, hogyha a többi lakó befizetése nem elég a számlák ellentételezésére. Ez pedig végső soron azt eredményezi, hogy sehol nem lesz fűtés, beleértve az érintett lakást is.

A következő megoldást abban az esetben alkalmazhatja a közös képviselő, ha a lakó a felszólítás ellenére sem teljesít. Ilyenkor kezdeményezi a közös költség tartozásának jogi úton való behajtását. Ennek a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. Fontos megemlíteni, hogy a közös költség-hátralékot csak fizetési meghagyás kezdeményezésével lehet behajtani. Azt is csak akkor, ha annak összege nem haladja meg a 3 millió forintot. Ennél nagyobb hátralék esetén már közvetlen perindításra is van lehetőség.

A fizetési meghagyást a kérelem benyújtását követően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara egy kijelölt közjegyzője közli az adóssal. Az adósnak el kell döntenie 15 napos határidőn belül, hogy él-e az ellentmondás lehetőségével. Ha az adós nem vitatja a tartozását, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ezt követően pedig megindítható a tartozó lakó ellen a végrehajtási eljárás. Abban az esetben, ha az érintett vitatja a tartozás fennállását, az eljárás perré alakul. 

Zálogjog

Fontos megemlíteni, hogy a tartozás behajtása érdekében, az adóssal szemben a közös képviselő egy speciálisabb eszközt is alkalmazhat, mely nem más, mint a tulajdonos lakásának/tulajdoni hányadának zálogjoggal való megterhelése. A Társasházi törvény 30. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.

Az utóbbi időben a jelzálogjog-bejegyzést a közös képviselők kevésbé preferálják, mert a korábbi, 1997. évi CLVII. törvény 24. § (5) bekezdésének szabályozásával szemben, miszerint ,,A közgyűlés határozata, illetőleg a közös képviselő rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas okirat.” a jelenleg hatályos törvény ezt már úgy szabályozza, hogy nem elegendő a közös képviselő egyoldalú nyilatkozata, vagy az ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt közgyűlési határozat, hanem szükség van a végrehajtó okiratra is a zálogjog földhivatali bejegyeztetéshez

A társasház közössége és tagja közötti jogviszonyra a Ptk. szabályait, a Társasházi törvény szabályait, az alapító okirat rendelkezéseit és – ha van ilyen – a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amikor a társasház halmoz fel tartozást

Amennyiben maga a társasház, a lakóközösség halmoz fel tartozást a közműszolgáltatókkal szemben, a jogszabály szerint a közösséget terhelő kötelezettségekért elsődlegesen a társasházközösség, mint relatíve önálló jogalany tartozik felelősséggel. Azaz az adott társasház felel azokért a szerződésekből eredő kötelezettségekért, amelyeket maga a társasház köt meg.

Gyakran hallani, hogy egyes közműszolgáltatók, bizonyos mennyiséget meghaladó tartozásnál, olyan épületek esetén, ahol nincsenek önálló almérők felszerelve, az egész házat leválasztják a hálózatról.

A bírói gyakorlat is rögzíti, hogy a társasház üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi szolgáltatásoknak maga a társasház az alanya. Az e szerződésekből eredő igények közvetlenül a tulajdonostársakkal szemben nem érvényesíthetőek (lásd Pfv.IV.21.353/2006/5.).

Ugyanez a lakók közti belső viszonyokban úgy jelenik meg, hogy a Társasházi törvény 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Ilyenkor tehát az SZMSZ rendelkezései kiemelten vizsgálandók.

Harmadik személlyel szemben a tulajdonostársaknak a társasházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért való helytállására az egyszerű kezesség szabályai az irányadóak. Tehát a szolgáltató a társasház ellen indíthatja a pert elsősorban. Viszont, ha a társasház vagyona nem elegendő a tartozás rendezése, az egyes lakóknak is helyt kell állniuk kezesként. 

A Társasházi törvény 3. § (1) bekezdésben a társasház részére – a közösség egészét érintő ügyekre korlátozva – jogképességet biztosít. Az ilyen kötelezettségek körében pedig a tulajdonostársak felelőssége mögöttes, kezesi felelősség, melyre tekintettel a társasház, mint adós a tulajdonostárssal, mint egyszerű kezessel együtt is perelhető, aki azonban a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a főkötelezettől a tartozás behajtható (BH 1994/42. sz. eseti döntés). A tulajdonostárs mindaddig nem köteles fizetni, amíg a társasháztól a követelés közvetlenül behajtható. Rögzíteni kell, hogy a Társasházi törvényben jelölt kezesség a felelősség mértéke tekintetében eltér a Ptk.-beli kezesség szabályaitól, a tulajdonostárs kezesi felelőssége csak a közös tulajdoni hányadára, illetve az SZMSZ-ben meghatározott mértékre terjed ki.

A blogcikk szerzője Dr. Keszte Lilla ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/tippek/tarsashazi-dilemma-elmaradt-kozos-koltseg-es-kozmudij/

Kigyulladt egy többemeletes társasház Hajmáskéren

Kigyulladt egy többemeletes társasház egyik harmadik emeleti lakása Hajmáskéren. A tűzoltók több embert menekítettek ki a felső szintekről létra segítségével. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett.

Egy harmadik emeleti lakásban keletkezett tűz egy hajmáskéri társasházban szerda délután – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel. Csondor Henrietta elmondta: a lángok egy Jókai Mór lakótelepi társasházi lakás nappalijából terjedtek át a többi helyiségre. Az oltásban a veszprémi, a pétfürdői és a balatonfűzfői tűzoltók vettek részt a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett.

Az épület füsttel telítődött felső szintjeiről több embert is magasból mentő létrás tűzoltóautóval mentettek ki – tette hozzá. 

Bartók Judit, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-nek elmondta: a társasházból tíz embert – köztük hat gyereket – hoztak ki, a mentésben a rendőrök is segítettek.

A sérültek állapotáról később az Országos Mentőszolgálat közölt információt. Mint írják, a helyszínre több mentőautót és mentőhelikoptert is riasztottak, hat gyereket és két felnőttet vittek kórházba füstmérgezés gyanújával.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/08/03/katasztrofavedelem-tuz-tarsashaz-hajmasker/

Könnyebb lesz a társasházaknak napelemeket beszerezniük

Csak ne az erkélyre tegyék.

Az energiahatékonyság növelése érdekében kormányrendelet könnyíti meg a társasházak és közös tulajdonú épületrészek tulajdonosainak döntéshozatalát – írták a Fidesz Budapest Facebook-oldalán pénteken.

Az új szabályozás szerint a napkollektorok, napelemes rendszerek telepítéséhez a közös tulajdonban álló épületrészek esetében a jövőben 100 százalék helyett elegendő 75 százalékos tulajdonosi szavazattöbbség – olvasható a bejegyzésben.

Más kérdés, hogy a friss hírek szerint az erkélynapelemek egyenesen tiltottak Magyarországon.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20220812_napelem_napkollektor_fidesz_tarsashaz

Társasház épülhet a korábbi Keri helyén

Fontos kérdésekről hozott döntést legutóbbi ülésén Bonyhád város vezetése. Többek között arról határoztak, hogy a „Keri” épületét társasházi lakások kialakítására hasznosítanák.

Valamennyi előterjesztésnek zöld utat adtak szavazatukkal csütörtöki tanácskozásukon a város vezetői. A képviselő-testületi ülés első felében beszámolókat hallgattak meg és fogadtak el. Ezt követően megválasztották a Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) új vezetőjét. Erre azért kerülhetett sor, mert a jelenlegi vezető, Filczinger Emőke július 31-ével közös megegyezéssel kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A megüresedett álláshelyre pályázatot írt ki még korábban a képviselő-testület, a június 30-i ülésen pedig már arról határozhattak, hogy Dani Beátát bízzák meg a feladattal augusztus 1-jei határidővel öt éves időtartamra. 

– A ma tárgyalt napirendi pontok közül talán a legfontosabb következik – így vezette fel a 114. számú előterjesztést Filóné Ferencz Ibolya. Bonyhád polgármestere indoklásként hozzátette: az önkormányzat tulajdonát képező 77. helyrajzi számon, Széchenyi tér 18. alatt található ingatlan (közismert nevén a Keri épülete) hasznosításáról legkorábban a június 30-ai ülésükön dönthettek. 

Az előzményeket tekintve kifejtette, a 9362 négyzetméter nagyságú, úgynevezett kivett középiskola megnevezésű ingatlan 2016 áprilisa óta a Tolna Megyei Szakképzési Centrum (TMSZC) vagyonkezelésében volt. A TMSZC Perczel Mór Technikum és Kollégium oktatási tevékenysége a Széchenyi tér 18. szám alól átkerült a Jókai utca 3. szám alá. Ezért 2022 januárjában a TMSZC a Széchenyi tér 18. szám alatti ingatlan vagyonkezelési jogáról lemondott, és egyúttal kezdeményezte a vagyonkezelési szerződés módosítását, amelyre áprilisban került sor. 

A képviselő-testület által elfogadott Fenntartható Városfejlesztési Stratégia (FVS) áttekintette a bonyhádi ingatlanpiaci helyzetet, a kereslet-kínálat alakulását az elmúlt három évre vonatkozóan. A dokumentum cselekvési terve a fiatalok helyben tartása érdekében már megfogalmazta új lakások építését, mint beavatkozási eszközt e cél elérésére. Az újak kialakítására egyik lehetséges helyszín volt a Perczel Mór Szakközépiskola épülete. Bonyhád Város Önkormányzata tehát már az FVS elfogadása kapcsán megfogalmazta törekvését, miszerint javítani kívánja a bonyhádi lakáshelyzetet. 

– Több szóbeli megkeresés is érkezett az ingatlan hasznosításával kapcsolatban. Valamennyi vállalkozó elképzelése egybecseng az önkormányzatéval: mindannyian társasház kialakításában gondolkodnak – világított rá Filóné Ferencz Ibolya. Mindezek tükrében arra kérte a képviselő-testület tagjait, hogy a városfejlesztési stratégiával összhangban, támogassák az épület oly’ módon történő hasznosítását, hogy azt pályázat útján társasház építési szándékkal hirdesse meg hasznosításra az önkormányzat. 

Támogatták a döntéshozók a javaslatot. Akárcsak a Bonyhádi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) létrejöttét. Filczinger Ágnes jegyző elmondta, a fórumok tevékenysége helyi szinten összehangolja a közösség és az együttműködés, a megelőzés és gyógyítás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját.

Támogatták a Majos NB III-ban történő indulását

Szintén a csütörtöki tanácskozáson határoztak a város vezetői a Majosi Sportegyesület kérelméről. Mint ismeretes, a csapat a 2021/22-es Tolna Megyei I. osztályú labdarúgó bajnokságban 1. helyezést ért el. Az együttes 2022. június 12-én a Nyíregyházi Spartacus II. csapata ellen megnyert osztályozóval kivívta az NB III-ban való indulás jogát. 

Az egyesület idén már 6 millió forint támogatásban részesült a városi sportkeret tavaszi felosztásakor, amelynél 10 millió forint tartalékot különített el az önkormányzat – arra a célra, ha valamelyik klub osztályt vált. Most ezt a tartalékot szavazták meg a majosiaknak. 

Az ülés végén a Nádasdi utca folyamatban lévő felújításához is közel 30 milliós többletforrást rendeltek, mivel az aszfalt felbontása után vált világossá, hogy a korábban beállított 48 milliós költségvetés nem lesz elegendő a beruházás komplex megvalósítására.

Forrás: https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2022/07/masolat-tarsashaz-epulhet-a-korabbi-keri-helyen