A tavasz beköszöntével elkészül Normafa legújabb örökpanorámás luxus társasháza

Az ÉPKAR Zrt. kivitelezésében már a belső befejező munkálatok zajlanak a Budán épülő örökpanorámás luxus társasházban.

A tervek szerint 2022 április végére adják át a főváros egyik legszebb panorámájához épülő luxus társasházat: már a belső befejező munkálatok zajlanak a 12. kerületben zajló projekten.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a lakások a kerület legmagasabban fekvő részén, Normafa mellett épülnek. A beruházásban egy hétlakásos, örökpanorámás luxus társasház jön létre egy közel 4000 négyzetméteres telken.

A saját tulajdonú ingatlanfejlesztés a Szeivolt Zrt. beruházásában, önerőből valósul meg az ÉPKAR Zrt. kivitelezésében.

Hegyvidéki tájba illeszkedő megjelenés

A projekt előrehaladásával kapcsolatosan Elek Norbert, az ÉPKAR Zrt. vezérigazgató-helyettese informálta lapunkat. A kivitelezés aktuális állása kapcsán elmondta, már a belső befejező munkák és a külső környezetrendezési munkálatok vannak folyamatban.

A társasház a XII. kerületi Normafa út 14. szám alatt, összesen 3563 négyzetméteres telekterületen helyezkedik el, amelyen két, szálcement homlokzatburkolattal ellátott épület található:

  • az „A” épület lapostetős, 6 lakásos és 5 szintes (földszint + 4 emelet),
  • a „B” épület pedig 1 lakásos, 2 szintes (földszint + emelet) és szintén lapostetővel épült meg.

Környezeti adottságait tekintve a terület lejtős, a telek a Normafa út és a Menyét út között helyezkedik el, de mindkét utca felől rendelkezik gyalogos bejárattal is. A vezérigazgató-helyettestől azt is megtudtuk,

az ingatlanok mellé épült egy 12 férőhelyes, 326 négyzetméter alapterületű teremgarázs is, amely a helyi adottságok, valamint az előírások alapján zöldtetős kialakítást kapott.

Páratlan kilátásban lesz részük az itt lakóknak

A prémium minőséget képviselő lakásokat a szakemberek ellátták a szükséges közmű kialakításokkal, továbbá a 6 lakásos épületben egy lift is található.

Elek Norbert hozzátette, a viszonylag nagy alapterületű lakások hatalmas teraszokkal és erkélyekkel, valamint a városra nyíló páratlan kilátással készültek. Ebből kifolyólag mindegyik lakás magas minőségű külső- és belső nyílászárókat kapott hatalmas üvegfelületekkel, ugyanakkor a belsőépítészeti kialakítása mindegyik lakásnak más. A hideg- és melegburkolatokat, továbbá a szanitereket szintén a prémium minőség jellemzi, emellett gépesített konyhabútorokat és gardróbokat is beépítettek.

A munkálatok 2019 tavaszán kezdődtek meg, és várhatóan 2022 április végén fejeződnek be.

A lakóépület, illetve a lakások használatbavételi engedéllyel rendelkeznek.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/03/a-tavasz-bekoszonteseig-elkeszul-normafa-legujabb-orokpanoramas-luxus-tarsashaza

Grandiózus társasház épül a Népliget közelében

Új társasház épül Budapest X. kerületében, a Népliget közelében. Az Üllői úttal párhuzamos mellékutcában megvalósuló, 298 lakásos Balance Garden lakópark kivitelezési munkálatait a Bayer Construct vállalatcsoport végzi.

Megkezdődtek a Népliget közelében megvalósuló 298 lakásos Balance Garden lakópark kivitelezési munkálatai. A három lépcsőházas, 7 emeletes társasház a tervek szerint 2023 harmadik negyedévére készül el.

A társasház összes lakása rendelkezik majd erkéllyel, terasszal vagy a földszinti lakások esetében közvetlen kertkapcsolattal. Az otthonokat klímaberendezéssel szerelik fel, emellett minden lakáshoz egyéni parkolóhely áll rendelkezésre, a parkolást egy felszíni 42 férőhelyes parkoló, illetve egy 257 beállási lehetőséggel ellátott mélygarázs teszi lehetővé. A Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai szerint a leendő társasház elérhető lakásainak mérete 1 és 4 szoba között változik, melyek ára 1 millió forint körül alakul négyzetméterenként.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220324/grandiozus-tarsashaz-epul-a-nepliget-kozeleben-535319

Szolgálaton kívüli szolnoki rendőr érte tetten azt a 19 éves férfit, aki párkánylemezeket tulajdonított el egy társasház ablakairól.

Egy szolgálaton kívüli rendőr 2022. március 5-én délután az egyik szolnoki társasháznál figyelmes lett a feltűnő mozgása, fürkésző tekingetése miatt egy, a korábbi intézkedéseiből számára ismerős férfire. A következő pillanatban a férfi a ház pincéjének ablakáról felszaggatta a párkánylemezt, majd egy zsákba tette. A szemfüles rendőr azonnal hívta telefonon a szolgálatirányító parancsnokot és értesítette a látottakról. A jogsértő azonban észrevette a telefonálót, rosszat sejtett és elszaladt a helyszínről. A rendőr utána futott, közben folyamatosan vonalban maradt és tájékoztatta szolgálatban lévő kollégáit a menekülő útvonaláról. A rendőrök nem hagytak szabad utat a férfinek és a helyszín közelében elfogták. A 19 éves helyi lakost a Szolnoki Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként kihallgatták. Az egyenruhások a terheltnél találtak több párkánylemezt is, amiket a nyomozók lefoglaltak.  

A Szolnoki Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást.

Forrás: https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/probalt-elfutni-elkaptak

Magyarországon az orosz gáz helyett a talaj hőjével könnyen lehetne fűteni

Ahogy eszkalálódik Putyin háborúja és egyre több a kérdőjel az orosz gáz körül, úgy forr bennem a düh, miért is kellett ennek így lenni? Soha nem felejtem el azt a konferenciát, amelyet „Települési hőellátás helyi energiával” címmel 2015. október 8-án tartottak az MTA székházában, amelyhez majdnem hasonló (Gáz helyett a talajvíz hőjével lehetne fűteni) címmel intéztem egy írásbeli hozzászólást. Ezt az Energiagazdálkodás című lap (2015. 4-5. sz. 63. o.) fontosnak tartotta leközölni (pdf).

Eufórikus hangulatban mentem erre a konferenciára, mert előtte egy olyan eseményen vettem részt, amely megalapozta a hitemet abban, hogy Magyarország számára a helyi megújuló energia hasznosítása hatalmas lehetőségeket kínál, csökkenti a veszélyekkel teli energiafüggésünket és a gazdasági növekedés legfőbb és egyben hosszú távon is fenntartható forrásává válhat.

Az esemény egy szimpózium volt, amelyet egy pesti (XIII. ker. Hun utcai 256 lakásos) panelház alagsorában tartottak, abból az alkalomból, hogy átadták azokat a nyelőkutakat, amelyeket a Simon Lajos feltaláló – régi üzleti partnerem – által kifejlesztés alatt álló új kútfúrási technológiával fúrtak. A társasház 2009-ben levált a távfűtésről, helyette a kétkutas hőszivattyús rendszerre állt át, amelynek lényege az, hogy a hőszivattyú a termelő-kutak által kitermelt talajvíz hőjével biztosítja a panelház fűtését. A lehűtött víz visszasajtolása azonban – a tökéletlen technológia folytán – sok gondot és költséget okozott a társasháznak. Erre talált hatékony megoldást az innovatív vállalkozó.Bár még csak a fejlesztés elején tartott, de a szabadalmaztatás alatt álló eljárása alapján fúrt nyelőkutakkal sikerült stabillá és – így költséghatékonnyá – tenni a visszainjektálást.

Ott álltam a hatalmas, tízemeletes ház előtt és nem akartam elhinni, hogy lehetséges fosszilis energiahordozók nélkül is gazdaságosan fűteni egy ekkora ingatlant, pusztán a talajvíz hőjét felhasználva.

Magyarország területének negyven százaléka kavicságyon fekszik, húsz métert sem kell fúrni, hogy az állandó hőmérsékletű talajvíz hozzáférhető legyen. A technológia, mivel a felhasznált vizet teljes egészében visszajuttatja a vízadó rétegekbe, veszélytelen a környezetre nézve. Itt van egy szinte korlátlanul rendelkezésre álló, a gázt helyettesíteni képes megújuló erőforrás: a föld hője, ráadásul a kitermeléséhez szükséges eszközök – szűrők és más kútépítési anyagok – reciklált PET-ből is előállíthatók. És én ebben a fenntarthatósági mintaprojektben tanácsadóként közreműködök!

Most éreztem, hogy nem volt hiábavaló az a pár hónap, amit Donella és Dennis Meadows, a „Növekedés határai” c. korszakos munkát jegyző géniuszok mellett tölthettem el a nyolcvanas évek végén a Darmouth College-ben! Az eufóriámat még az is fokozta, hogy a konferencián elhangzott: Magyarország termálvíz nagyhatalom, az alatta lévő vízkészlet egy százalékának kitermelésével az összes ingatlan fűtése biztosítható lenne. A termálvíz kitermeléséhez azonban sokkal mélyebbre, több száz, akár ezer méterre kell lefúrni, és nem 13, mint a talajvíz, hanem 70 fokos vizet kell visszasajtolni. Simon Lajos fúrási technológiájának továbbfejlesztésével biztos, hogy előbbre jutnánk a termálvíz hasznosításának kérdésében is.

Gondoltam én, de a konferencián alábbhagyott a lelkesedésem, mert tapintható volt az a tehetetlen indulat, amit a résztvevők többségének tekintetében látni is lehetett. Az elégedetlenség, hogy ezeket a helyi megújuló energiaforrásokat mennyire nem veszi komolyan a kormány és mennyire nem foglalkozik a hasznosításukkal, egy állásfoglalásban is megfogalmazódott (Energiagazdálkodás 2015. 5-6 sz. 62. o). Ezt a tarthatatlan helyzetet leíró és a tennivalókat puritán egyszerűséggel összefoglaló memorandumot eljuttatták a kormány illetékeséhez, Lázár Jánoshoz. De sajnos, nem lett semmi foganatja.

Pedig ha az Orbán-kormány megfogadta volna a konferencia javaslatait, akkor most nem omolna rá Putyin háborújának egyik sajnálatos, de előre látható következménye: az orosz gáz miatti – megengedhetetlenül nagy – kitettségünk kezelésének várhatóan gigantikus összegekre rúgó többlet-terhe.

Azt, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom, és a kitermelésére ráadásul rendelkezésre állnak magyar innovációk, nem észrevenni „a fától nem látni az erdőt” tipikus esete. Azért történhetett meg, mert a kétharmados hatalmától elvakult – magát mindenkinél okosabbnak gondoló – Orbán-kormány egészen más pillérekre építette fel gazdaságfejlesztési stratégiáját. Az orosz intervenció okozta sokk – mint világító gránát az éjszakában – kísérteties módon teszi láthatóvá azt, hogy ezek a pillérek mennyire ingoványos talajra lettek lecövekelve és mennyire elhibázottak.

  • Az Orbán-kormány soha nem vette komolyan a klímavédelem fontosságát, soha nem érdekelte a megújuló energia hasznosításában rejlő lehetőségek kiaknázása, csak akkor mutatott némi affinitást, amikor a NER-lovagok felfedezték a napelem-bizniszt. Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy hosszú éveken keresztül – szégyenteljes módon – a lopott fa beszámításával kamuzott arról, hogy teljesíti a megújuló energiával kapcsolatos uniós direktívákat. A rezsicsökkentés populista programjával pedig csapdába ejtette önmagát és a lakosságot. Az energiaszolgáltatók ugyanis vagy vásárolják – piaci áron – az energiát, vagy maguk termelik meg azt. Amennyiben a beszerzési ár vagy a termelési költségek alatti áron kell szolgáltatniuk, veszteségük keletkezik. Ha állami tulajdonban vannak, a veszteséget az adófizetőknek kell viselni, elvonva a forrásokat például az oktatástól és az egészségügytől. (A rezsicsökkentéstől egyenes út vezet a vizsgálatra várók egyre hosszabbodó soráig.) Vagy megpróbálják a többlet ráfordításokat az ipari fogyasztókra áthárítani. Akik persze a magasabb energiaköltségeket beépítik az áraikba és azt a végső fogyasztók fizetik meg. Mindkettő igazságtalan, mert a fogyasztók és az adófizetők viselik az energiafelhasználás többletköltségeit a rezsicsökkentéssel korrumpált háztartások helyett. (Persze minden háztartás egyben fogyasztó is és adófizető is, így végső soron senki sem menekülhet meg a magasabb energiaárak okozta plusz terhektől.) A költségeket nem fedező árakba a szolgáltatók nem tudják beépíteni az amortizációt sem, ezért a fenntartásigényes hálózatok lerohadnak, egyre gyakrabban fordulnak elő üzemzavarok. De a rezsicsökkentés önbecsapó programjának a legsúlyosabb következménye az, hogy a védett fogyasztók nem kényszerülnek rá arra, hogy energiahatékony módon alakítsák át energiafogyasztási magatartásukat. Ahol az ország érdekeit nézők vannak hatalmon (ez az EU többségére igaz), ott prioritás, hogy minél több háztartás decentralizálja energiaellátását úgy, hogy a tetőre szerelt napelem biztosítsa az energiát a nagy kitettségű gázt kiváltó hőszivattyúk és más, alternatív berendezések számára is. A megújuló energia által lehetővé tett nulla rezsi programja a valódi rezsicsökkentés! Az átállás persze nem olcsó, de mindenki szívesen fektet be olyan zöld beruházásba, ahol a megtakarítás – a korábban fizetett energiaköltség – stabil, pláne, ha az állam adókedvezményekkel is ösztönzi erre a lakosságot. Az Orbán-kormány eddig nem engedte, hogy uniós forrásokból magán ingatlanokat energia-hatékony módon lehessen korszerűsíteni és semmilyen adókedvezményt sem biztosított ilyen célokra. Eleve lemondott arról, hogy a megújuló energiára való átállásban rejlő Münchausen-hatást kihasználja, pedig ezt a Paks II. tervezett beruházási költségének töredékéből meg lehetett volna valósítani. Most itt állunk, a gáz helyettesítésére nem készültünk fel, az áramtermelésünk jövője pedig teljesen kérdésessé vált. És ez bizony történelmi léptékű bűn, következményeit rövidesen saját bőrünkön érezhetjük majd.
  • Az Orbán-kormány nem bízik a magyar kkv-szektorban, a fejlesztési forrásokkal a multinacionális szektor bővítését és a nemzeti burzsoáziának nevezett hűbéresi rendszer kiépítését segíti elő. A külföldi működőtőke idevonzása érdekében elképesztő mértékű adókedvezményeket adnak az idetelepülő leányvállalatoknak, amelynek eredményeként ezeknek a cégeknek adót alig kell fizetniük, de még előzetesen vissza nem térítendő támogatásokat is kapnak. Nem is keveset. Mindent elmond az Orbán-kormány „kkv-barát” hozzáállásáról, hogy a kata címen befizetett adót (240 milliárd forint) teljes egészében a multik idecsalogatására fordítja. Van olyan befektető, amelyik ezerkétszáz új munkahely létesítésére 33 milliárd forint közpénzt kapott (egy munkahelyre vetítve 28 millió forintot), az EU szerint ráadásul teljesen szükségtelenül. A kormány persze érvelhet azzal, hogy az akkumulátorgyártás erőltetésével éppen a hőn áhított fordulatot valósítja meg a megújuló energia hasznosítása felé, de ez hatalmas csúsztatás, mert pont a leginkább környezetpusztító ágazatok betelepedését segíti elő és bizony a magyar hozzáadott-érték is jelentéktelen, főleg ha tudjuk, hogy jelentős mértékben vendégmunkások betelepítésére számít a beruházó. Ha valóban bízna a kormány a kkv-szektorban, annak innovatív képességeiben, akkor ilyen durva, a kkv-szektort semmibe vevő iparfejlesztési lépéseket nem tenne meg. Az akkumulátor-gyártás kiépítésére fordított adóforintok töredékéből olyan magyar innovációk (mint amilyenről a cikk elején tettünk említést) megvalósulását lehetett volna elősegíteni, amelyek a környezetre nézve kockázatmentesen, hazai munkaerőre támaszkodva tennék lehetővé a megújuló energia hasznosítását. Az összeszerelő üzemek betelepítésére alapozott gazdaságfejlesztés azonban kimerítette a lehetőségeit, a magyar gazdaság teljesítményi mutatói romlanak, ma már ott tartunk, hogy az egy főre eső GDP tekintetében Románia megelőzi Magyarországot.
  • Az uniós forrásokat az Orbán-kormány nem a kkv-szektor hozzáadott-érték teremtő képességének növelésére, hanem a teljesítménykövetelményektől védett, ezért a nemzetközi piacokon versenyképtelen nemzeti burzsoázia felhizlalására fordította. A támogatások osztogatásán alapuló gazdaságfejlesztés káros voltáról az EU-ba történő belépésünk óta folyamatosan értekezem, a G7.hu hasábjain is több cikkem jelent meg ebben a témában az utóbbi években, de amilyen kép a tényfeltáró médiumok tevékenysége alapján kezd kibontakozni a pénzek elpocsékolásáról, az minden képzeletet felülmúl. A kormánypárt legtöbb potentátja számára engedélyezett, hogy strómanokon keresztül szívhassa le az uniós támogatásokat, vagy irányított pályázatokon, vagy túlárazott közbeszerzéseken. Azt a „csodát”, amit Mészáros Lőrinc nagyban véghezvitt, kisebb léptékben sokan mások is megcsinálták, Rogán Antal kabinetfőnökének apján keresztül egészen Völner Pál baráti vállalkozásáig. A legvérlázítóbb esetet Hadházy Ákos tárta fel, ami sajnálatos módon szorosan kapcsolódik írásunk témájához. Egy Kovács Imre nevű vállalkozó EU-Fire nevű Kft-je 14 milliárd forintot kapott termálkutak fúrására, azonban egyetlen egy kút sem készült még el, és nem is fog. Ha ez a cikk elején említett konferencia résztvevőinek tudomására jutna, biztos, hogy nehéz lenne megállítani őket abban, hogy ne kíséreljék meglincselni az illetékeseket, azokat, akik mindezt engedélyezték és nem ellenőrizték, mi történik a pénzzel. Ebből az összegből a hazai termálvíz kincs kitermelésének versenyképes és hatékony technológiáját egészen biztosan ki lehetett volna fejleszteni, és ma már települések egész sorában a termálvíz biztosíthatná a fűtést, jelentően csökkentve ezzel a gáz iránti keresletet. Ez is történelmi léptékű bűntett, a lopás minősített esete, és akik ebben közreműködtek, valóban büntetést érdemelnek.

De minden rosszban van valami jó! A Putyin agressziójával előállt új helyzet lerántotta a leplet arról, hogy az orbáni gazdaságfejlesztési modell tarthatatlan, sürgős változtatásokra van szükség.

Szerencsére van megoldás, csak bízni kell a hazai vállalkozások innovációs készségében és a megújuló energia hasznosításában rejlő óriási lehetőségek kiaknázhatóságában. Magyarország geotermikus nagyhatalom, mind a talajvíz hőjének, mind pedig a termálvíznek – és persze még számos más megoldásnak is – komoly szerepe lehet egy gyökeresen új – az orosz gáz helyettesítését a legfontosabb alapelvnek tekintő – energia stratégiában. Olyasmiben, mint amit a cikk elején említett konferencia résztvevői memorandumukban megfogalmaztak: „a biomasszát és a háztartási szilárd hulladékot, a felszínközeli és a nagy mélységből nyerhető földhőt (sekély és mély geotermiát), valamint a napenergiát a hőellátásban célszerű hasznosítani.

Ehhez szükséges a nemzeti megújulóenergia-politikai célkitűzéséket szem előtt tartó, a települések helyi erőforrásaira alapozó energiastratégia kidolgozása.

Az innovatív vállalkozásoknak, mint amilyen Simon Lajos cége is, nem támogatások kellenek, hanem inkább állami, önkormányzati megrendelések, amelyeknek bevételei forrást teremtenek a tömeggyártás megteremtésére.

Vagy olyan tőkeerős energiaszolgáltatónak kellene beszállni, mint a Mol, amelyet a háború okozta radikális gázpiaci átrendeződések alapjaiban érintenek. Teljesen racionális döntés lenne a Mol részéről, ha a csökkenő volumenű gáz miatt kieső bevételeit – elébe menve a dolgoknak – a föld hőjének (talajvíz és termálvíz egyaránt) akár koncesszióban történő szolgáltatásával pótolná. Szervezeti struktúrája, vállalati kultúrája arra is predesztinálja, hogy harmadik feles konstrukcióban (ESCO) létesítsen kétkutas hőszivattyús rendszereket magáningatlanok, települések,településrészek, közintézmények és üzemek számára, amelyeknek fedezetét a nulla rezsiből felszabaduló jövedelmek biztosítanák.

Ráadásul a Mol stratégiájának hangsúlyos eleme a műanyagok újrahasznosítása is, a kúthálózata pedig alkalmas arra, hogy Simon Lajos másik innovációját, a PET palackok alapanyagként történő visszagyűjtésén alapuló újrahasznosítási rendszert is megvalósítsa. Ez teszi lehetővé azt, hogy a W-filter technológia részét alkotó szűrőket és más kútépítési anyagokat reciklált PET-ből lehessen előállítani. Hogy ebből a körforgásos gazdaság mintaprojektjeként szolgáló rendszerből miért nem lett eddig sikersztori, arról a valaszonline.hu-n publikáltam egy hosszabb cikket, tanulságait érdemes megfontolni.
Az írásban szót ejtek arról is, hogy a W-filter technológia alkalmas arra, hogy az ivóvízhiányos térségek vízellátását megoldja azzal, hogy a sótlanított tengervizet a talajba injektálja és a fogyasztási igények függvényében a hálózatba szivattyúzza. Ennek felvállalásával a Mol a regionális multi szerepköréből igazi globális céggé válhat. Olyanná, amely minden tekintetben eleget tesz a fenntarthatósági követelményeknek is.

A jó kormányzás lényege, hogy ezeket az előre vivő innovációkat érvényre juttassa úgy, hogy eközben a lehető legnagyobb szinergia szabaduljon fel az egész társadalom számára. Orbán kétharmaddal és óriási erőforrásokkal a háta mögött erre képtelennek bizonyult. És emiatt történelmi felelősség terheli. Itt az idő és a lehetőség a dolgok menetének a megváltoztatására.

Forrás: https://g7.hu/tech/20220305/magyarorszagon-az-orosz-gaz-helyett-a-talaj-hojevel-konnyen-lehetne-futeni/

A RÁKÓCZI ÚTI NÉGYEMELETESEK MELLETTI BELSŐ ÚT FELÚJÍTÁSÁRÓL IS SZÓ VOLT A LAKOSSÁGI FÓRUMON

Lakossági fórumra várta a vízivárosiakat dr. Horváth Miklósné önkormányzati képviselő szerdán este a Fehérvári Civil Központban. A fórum egyik központi témája volt a Rákóczi úti négyemeletesek és a garázzsor melletti belső út felújítása volt, de szó esett arról is, hogy a szelektíven gyűjtött papír és műanyag csomágolási hulladékot együtt is lehet gyűjteni.

A városrész önkormányzati képviselője beszámolót tartott a 2022-es vízivárosi útfelújítási feladatokról, valamint a további fejlesztési tervekről.

A fórum egyik legfontosabb témája volt a Rákóczi út – Gáz utca közötti garázssor melletti belső út és a Rákóczi úti négyemeletesek parkolóihoz vezető út felújítása. Ez a munka már benne volt korábban a 2020-as költségvetésben, de sajnos a járvány miatt ennek tervezése idénre, kivitelezése jövőre húzódott át.

A fórumon Cser-Palkovics András polgármester mellett ott volt Kovács Zsolt rendőr ezredes, városi rendőrkapitány, Bozai István városgondnok, Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója, Steigerwald Tibor, a Depónia Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Pintér László, a Városi Polgárőrség elnöke, valamint a Polgármesteri Hivatalból Nagy Zsolt, a Közlekedési Iroda vezetője.

A garázssor melletti burkolat pályaszerkezete is cserére szorul, továbbá csapadékvíz hálózatot is építeni kell. 2010 óta mintegy 1.7 milliárdnyi fejlesztés történt a Vízivárosban – mondta Horváth Miklósné a Víziváros önkormányzati képviselője.

Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy nemrégiben bejárást tartottak a garázssor környékén. Idén minden szükséges tervezést elvégeztetnek és szeretnék még ebben az évben kiírni a munka közbeszerzését, hogy jövő tavasz elején elkezdődhessen a kivitelezés. Hangsúlyozta, hogy a négyemeletesek közötti utak és parkolók felújítását is tartalmazza a terv. Fehérvár polgármestere beszélt arról is a fórumon, hogy nem tudni még, hogy a mintegy 90 százalékban exportra termelő fehérvári gazdaságra milyen hatása lesz az orosz-ukrán háborúnak.

Kiemelte, hogy az öreghegyi útfelújítási program keretében olyan nagyobb utcák tudnak megújulni, melyeket korábban, részben önkormányzati forrásból tervezett megvalósítani a város, azonban az állam ezt finanszírozza, így az erre fordítandó forrásokat máshova lehet átcsoportosítani.

Nagy Zsolt a Közlekedési Iroda vezetője arról tájékoztatta a lakókat, hogy a közműveket is ellenőrizték a garázssor melletti utak esetében és sajnos néhány helyen nincs csapadékvíz elvezetés, amit szintén megépítenek majd a kivitelezés során. A pályaszerkezetet teljes egészében ki kell cserélni és kiemelte, hogy a Gáz utcai társasház előtti járda felújítása is része a tervnek. Hozzátette, hogy az aszfalt aktuális árától is függ majd, hogy térköves vagy aszfaltos lesz a járda.

A munkálatokat a forgalom fenntartása mellett szeretnék elvégezni, de kisebb területeken ideiglenes forgalomkorlátozás lesz majd. Az adott társasházakat pedig aktuálisan mindig tájékoztatják a várható munkálatokról. A kivitelezővel utcafórumot is tartanak a munkálatok megkezdése előtt a 2-3 hónapig tartó építkezésről.

Egy lakó kérdezte, hogy miért késett ennyit az útfelújítás, amikor először 2019-ben volt szó erről? Amit fejleszteni tud a város, azt a helyi gazdaság által megtermelt adóforintokból lehet elvégezni – mondta válaszában a város polgármestere és sajnálatos módon a járványhelyzet miatt csúszott idáig a munka.

A Sarló 14. közös képviselője jelezte, hogy a Városgondnokság közterület fenntartói rendszeresen kitakarítják a Sarló utcában a fitnesz park környékét, azonban takarítás után néhány órával már újra szemetes lesz a padok környéke.

Miért van külön kuka a papírnak és a műanyagnak, amikor úgyis egyben viszik el?

Bármelyik kukába lehet tenni a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékot! A fehérvári válogatási rendszer nagy előnye, hogy nem kell sok-sok külön frakciót gyűjtögetni a szelektív hulladék esetében: az üvegen kívül a papírt, műanyagot, fémet egyben lehet gyűjteni Fehérváron, mert a válogató rendszer alkalmas arra, hogy a vegyes szelektív hulladékból frakciónként, hasznosításra alkalmas nyersanyagot állítson elő.

Mikes Kelemen utcából egy közös képviselő kérte a lakóközösség nevében, hogy a zsákutcában miért nem oldható meg a fizető övezetbe való vonás? A válaszban elhangzott, hogy a rendkívüli jogrendben, június 30-ig nem lehet parkolóövezetbe vonni semmilyen újabb területt. A Mikes Kelemen utca csak 5.5 méter széles és hivatalosan ott nincs parkoló az utcában. Elvileg nem lehetne úgy parkolni az utcába, ahogy az jelenleg szokás és ha hivatalosan nincsenek kialakított parkolóhelyek, akkor a fizető parkolási övezetbe sem lehet bevonni ezt a területet. Ha szabályos parkolókat festenének fel, akkor pedig jelentősen kevesebb autó férne el, mint jelenleg.

A Sarló utcából kérte egy lakó, hogy a sportpályának lehetne-e valamilyen fajta házirendje, illetve egy olyan esti időpont, ami után nem lehetne már a pályát használni. A lakossági fórumok tapasztalatai alapján elfogadott egy olyan rendeletet nemrégiben a Közgyűlés, ami este tíz után nem engedélyezi a játszóterek és sportpályák használatát egészen reggel hat óráig.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/a-rakoczi-uti-negyemeletesek-melletti-belso-ut-felujitasarol-is-szo-volt-a-lakossagi-forumon

Minigarzon: apró ékszerdobozok mindössze 25 négyzetméteren

Pontos szabály nincs rá, de általában a 10 és 25 négyzetméter közötti összkomfortos lakásokat szokták minigarzon néven említeni. A különösen pici lakások mindig nagy népszerűségnek örvendtek a lakáspiacon. A befektetők könnyű kiadhatósága miatt kedvelik, de az első otthonukat kereső fiatalok körében is rendkívül kelendőek. Így az gyakran az áruk is gyakran magasabb az átlagnál, nem meglepő az 1 millió fölötti négyzetméterár sem.

Ha te is kedvet kaptál egy kis ékszerdoboz vásárlásához, inspirációként összegyűjtöttünk 5+1 gyönyörűen felújított minigarzont.

Belvárosi nyüzsgés az Andrássy út közelében

A VI. kerületben, a Hunyadi téren kínálják eladásra ezt az igényesen felújított, 24 négyzetméteres minigarzont. A lakás ízléses és világos, ablaka kertre néz, így rendkívül csendes a belváros forgatagától elzárva. Tágas fürdőszobával rendelkezik, fűtésről pedig elektromos fűtőpanelek gondoskodnak. Tökéletes választás lehet nyüzsgő, belvárosi életet kedvelő fiatalok számára. További előnye, hogy a vételár tartalmazza a teljes berendezést is.

Kelenföldi madárcsicsergés

Budapest XI. kerületében, a Karinthy Színház közelében, jó állapotú, lift nélküli társasház 3. emeletén található ez a fiatalos minigarzon. A lakás mérete 19,5 négyzetméter, melyet egy galéria egészít ki, ami a helykihasználás szempontjából remek megoldás. A teljes felszerelés és bútorzat ennél a lakásnál is a vételár részét képzi. A társasház békés és csendes környéken helyezkedik el. Rengeteg zöld terület veszi körül, a Bikás Park például csak pár perces sétára található tőle.

Vadonatúj okos otthon

Ebben a XIII. kerületi lakásban akár saját igényeinket is beépíthatjük ha szeretnénk, hiszen jelenleg felújítás előtt áll. A képeken szereplő, gondosan átgondolt látványtervek kerülnek majd megvalósításra, természetesen a leendő tulajdonos igényei szerint. A 25 négyzetméteres lakás Angyalföld – Lőportárdűlő felkapott részén, a Hun utcában található, kiváló közlekedéssel.

Fiatalos designe a Corvin-negyedben

A Corvin-negyed egyik legszebb utcájában, a Futó utcában található listánk következő tagja. Ez a rendkívül igényesen és fiatalosan felújított minigarzon mindössze 20 négyzetméteres, amit egy 10 négyzetméteres terasz egészít ki. A galérián kialakított hálótér a privát szférát biztosítja, amely alatt a nappali került kialakításra. Itt akár egy étkezőt is berendezhet a leendő tulajdonos. A lakás ablaka az átlagosnál több fényt enged be, remek fekvése miatt rendkívül világos.

Bájos kis otthon 

A XIV. kerületben, az Erzsébet királyné útján teljes bútorzattal eladó ez a 17 négyzetméteres garzonlakás. Az ingatlan teljeskörű felújítása során nem csak az esztétikára gondoltak, de szerkezetileg, és műszakilag is teljesen felújították. Ide valóban csak költöznie kell a leendő tulajdonosnak. A lakás megközelíthetősége és a közlekedés kiváló, könnyen eljuthatunk a város szinte bármely pontjára a számos tömegközlekedési lehetőségnek köszönhetően. 

+1: Vízparti nyugalom a Balaton mellett

Bár a minigarzonok döntő többségét a fővárosban találjuk meg, ritkán az ország számos pontján találhatunk remek ajánlatot. Ilyen lakás listánk utolsó szereplője is, melyet Balatonlellén kínálják eladásra csendes, zöldövezeti környezetben, kellemes sétatávolságra a strandtól. A lakás 20 négyzetméteres, beosztása a következő: amerikai konyhás nappali, fürdőszoba, gardrób, terasz. Igazi álomotthon válhat belőle bármely fiatal számára, ahol akár egész évben élvezhetjük a Balaton közelségét.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/vennek/minigarzon/

Rossz kombó: csapnivaló állapotban lévő társasházak, alkalmatlan közös képviselők

A budapesti régi építésű társasházak jelentős része katasztrófaközeli állapotban van, tetőszerkezetük roskatag,falaik omladoznak és elavultak a víz-, villany- és gázvezetékek is. Ezt tetézi sokszor az is, hogy a közös képviselők sokszor ad hoc módon oldják meg a problémákat.

Elengedhetetlen lenne a költséghatékony és biztonságos működéshez, hogy a társasházak hozzáértő és felelős kezekben legyenek, ami hazánkban még csak kis mértékben valósul meg. A fővárosi, régi építésű társasházak jelentős része ugyanis katasztrófaközeli állapotban van – véli Szilber Szilvia társasházszakértő.

A társasházkezelők felelőssége, hogy megtörténjenek az időszakos felülvizsgálatok, úgymint például a tűz-, a gáz-, az érintés- vagy éppen a villámvédelem. Ezen túlmenően a szerkezeti és a gépészeti elemek avulását is figyelemmel kell követni – magyarázta Szilber.

„Nemrég olyan állapotban bízták ránk egy társasház kezelését, ami már szinte élhetetlen volt. A körfolyosós épületben a lakók egy korábbi, szervezetlen és félbe maradt felújítás következtében három éven keresztül voltak kénytelenek pallókon megközelíteni az otthonukat, több emelet magasságban úgy, hogy a pallók között ott tátongott alattuk a mélység” – tette hozzá.

A társasházak nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ami abból fakad, hogy sok helyen nincs elegendő felújítási alap. Ezt súlyosbítja a lassan két éve tartó járványhelyzet, ami a tulajdonosok egy részének jövedelmét megtépázta, és az elérhető önkormányzati támogatások töredékükre csökkentek.  

Ugyanakkor problémát jelent az, hogy sok közös képviselő alkalmatlan feladatainak ellátására, mert sokszor nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel, nem terveznek előre és ad hoc módon próbálják elhárítani a problémákat. Szilber szerint ugyan az elmúlt 10 évben frissült a szakma, mégis több „tenni akarással bíró” emberre lenne szükség.

Az elszabadult építőipari árak pedig sok közösség számára, ahol nem nem volt megtakarítás, végképp ellehetetlenítették a társasházi közös területek felújítását – írja a Langmár Kommunikáció közleményében.

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/tarsashaz-kozos-kepviselo-felujitas.747424.html

Tervezést és odafigyelést igényelnek a régebben épült társasházak

A költséghatékony és biztonságos működéshez elengedhetetlen lenne, hogy a társasházak hozzáértő és felelős kezekben legyenek. A fővárosi, régi építésű társasházak jelentős része mára már kifejezetten rossz állapotban van – állítja Szilber Szilvia társasház szakértő. A legtöbb esetben tetőszerkezetük roskatag, falaik omladoznak, víz-, villany- és gázvezetékeik elavultak, akár 40-50 évvel is el vannak maradva a jelenleg optimálisnak tartott szinttől. Gyakran előfordul, hogy a megfelelő dokumentáció hiányában a fenntartásra, felújításra beszedett közös költségek útja követhetetlen, a közös képviselők tervek nélkül, ad hoc oldják meg a felmerülő problémákat.

Egy épület folyamatos karbantartásra és tervezett, időszakonkénti felújításra szorul, csak így tudja állagát hosszú időn keresztül megőrizni és biztonságosan kiszolgálni a benne lakókat. Ahhoz, hogy mindez megtörténjen,PONTOS, PRECÍZ ÉS ELHIVATOTT TÁRSASHÁZKEZELŐRE VAN SZÜKSÉG,aki konkrét tervekkel és célokkal tud komfortosan élhető jelent, illetve biztonságot nyújtó jövőt biztosítani a tulajdonosi közösség számára.

„Sokan élnek olyan társasházban, amelyek 100 éve vagy még régebben épültek. Akkoriban az épületeknek még teljesen más elvárásoknak kellett megfelelniük, és sok belső átalakításon estek át, hogy mára ma már összkomfortos lakásoknak adjanak helyet. Gondoljunk például az elektromos hálózatra, amire annak idején, az 50-es, 60-as években lakásonként a világítás mellett maximum egy rádiót csatlakoztattak, ma pedig össze sem tudjuk számolni, hányféle elektromos készülék található meg az otthonunkban.Nem elvárható, hogy egy 50 évvel ezelőtt kiépített és esetleg 25 éve részben felújított villanyvezeték-hálózat a mai terhelést is éppúgy elbírja, pedig ha hisszük, ha nem, sok esetben még ma is azokat használják”– világosított fel Szilber Szilvia társasházakkal foglalkozó szakértő.

Sok ember biztonsága és életminősége múlik a felelős hozzáálláson

Az a hozzáállás is idejétmúlt ésMA MÁR ELFOGADHATATLAN, HOGY MAJD FOGLALKOZUNK A PROBLÉMÁVAL, AMIKOR AZ FELMERÜL.Aki ezen elv alapján végzi közös képviselői, társasházkezelői tevékenységét, nem csak saját magát hozza olyan szituációba, hogy egy esetleges baleset miatt felelnie kell a gondatlanságáért, de a teljes lakóközösség életminőségét, anyagi kilátásait is veszélybe sodorhatja.

„Nemrégiben olyan állapotban bízták ránk egy társasház kezelését, ami már szinte élhetetlen volt. A körfolyosós épületben a lakók egy korábbi, szervezetlen és félbe maradt felújítás következtében három éven keresztül voltak kénytelenek pallókon megközelíteni az otthonukat, több emelet magasságban úgy, hogy a pallók között ott tátongott alattuk a mélység. A részben elkészült elemek időközben károsodtak, ezért azokat is el kellett bontani, így kidobott pénz volt a rá költött összeg. Ma már szépen haladnak a munkálatok, hamarosan csak egy rossz emlék lesz a lakók számára ez az időszak” – elevenítette fel Szilvia.

A tűzoltás már rég késő

Előrelátó tervezéssel számos problémát meg lehet előzni. Egy társasházkezelő számára alapvetőnek kellene lennie, hogy tisztában legyen az általa gondozott épülettel, precízen dokumentált tervei legyenek arról, milyen felújítás mikor válik időszerűvé. Ez egyrészt azért fontos, mertMA MÁR ELKÉPZELHETETLEN, HOGY NÉHÁNY HÓNAPOS HATÁRIDŐVEL KIVITELEZŐT LEHESSEN TALÁLNI EGY-EGY KOMOLYABB VOLUMENŰ MUNKÁRA,ehhez minimum egy év, de lehet, hogy még annál is több idő lesz szükséges. Másrészt az elmúlt években olyan mértékben elszabadultak az építőiparban az árak, hogy az anyagi lehetőségek felmérése és a szükséges tőke előteremtése is hosszadalmas lehet. Ezért a lakástulajdonosokra háruló felújítási többletterhek beszedésének ütemezése is nagyon fontos szempont.

„Minden társasházi tulajdonos kiszámítható jövőt szeretne, hogy legyen módja előtakarékoskodni egy-egy jelentősebb felújítás előtt, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy váratlanul nagyobb összeget kell fizetnie” – hívta fel a figyelmet Szilber Szilvia.

A gondos társasházkezelő nem „csak beszedi a pénzt”

„Talán sokakban él még az a kép a társasházkezelőkről, közös képviselőkről, hogy leginkább akkor hallani felőlük, amikor a közös költség fizetésére ösztönöznek. Jó lenne azt mondani, hogy ez a kép téves, de sajnosMÉG NAPJAINKBAN IS MEGFIGYELHETŐ AZ A MENTALITÁS, HOGY TEVÉKENYSÉGÜK KIMERÜL ABBAN, HOGY BESZEDIK A PÉNZT ÉS KIFIZETIK AZ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEKET.

Az elmúlt 10 évben azonban frissülni látszik a szakma, és vannak olyan felkészült, műszaki ismeretekkel, tárgyalókészséggel és tenni akarással rendelkező szakemberek, akik zászlójukra tűzték, hogy példaértékű hozzáállásukkal megváltoztassák a szakma megítélését. Jellemzően ezek nem az IKV utódai vagy több száz társasházat kezelő, nagy cégek, hanem a kisebb vállalkozások, ahol van kapacitása a kezelőnek megismerni a közösséget és az épületet. A nagyüzemi, reaktív működtetés helyett a kis vagy közepes kezelő cégek az adott társasház igényeire szabhatják szolgáltatásukat és proaktív módon képesek értéket növelni.

A TÁRSASHÁZAK NAGYON NEHÉZ ANYAGI HELYZETBEN VANNAK, AMI ABBÓL FAKAD, HOGY SOK HELYEN NINCS ELEGENDŐ FELÚJÍTÁSI ALAP.Ezt súlyosbítja a lassan két éve tartó, Covid okozta járványhelyzet, ami a tulajdonosok egy részének jövedelmét megtépázta, és az elérhető önkormányzati támogatások töredékükre csökkentek. Az elszabadult építőipari árak pedig sok közösség számára, ahol nem nem volt megtakarítás, végképp ellehetetlenítették a társasházi közös területek felújítását. A fentieknek arra kell ösztönözniük a tulajdonosokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a tervezésre és a felelős öngondoskodásra.

„Szívügyemnek tekintem, hogy tevékenységemmel hozzájáruljak ahhoz, hogy élhetőbbek legyenek a társasházi lakástulajdonosok mindennapjai, legalább az otthonukkal, a lakókörnyezetükkel kapcsolatos, elkerülhető gondok ne nehezítsék az életüket” – osztotta meg Szilber Szilvia, akivel az országos társasházkezelő konferencia sorozat műsorvezetőjeként is találkozhatnak az érdeklődők, több alkalommal is – olvasható a közleményben.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20220215-tarsashaz-epitoipar-kepviselo-arkulonbseg-dragulas.html

Társasház kerül egy korábban védett budai kert közepére

A terület közepén álló, a Vigadót is tervező Feszl Frigyes által emelt villa pedig teljes egészében megújul majd.

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a fővárosi vagy kerületi védettséget élvező épületeket ért csapások: egy részükről eltűnt a védvonal, így az ingatlanfejlesztők célpontjaivá váltak, mások azonban továbbra is látszólag gazdátlanul várják a sorsukat.

A Rózsadombon végigkúszó Rómer Flóris utca 52-54. számú telkén mindkét esetre találunk tökéletes példát, hiszen az itt lévő, 2008-ig védett kertből öt évvel ezelőtt kivágták az óriási tiszafát, valamint a Délkelet-Ázsiából származó papíreperfát, az egykori díszkert maradványainak legkülönlegesebb részeit, majd a tulajdonos figyelme

a Pesti Vigadót (1859-1865), a Nádor-utcai Oszvald-házat (1848) illetve a főváros számos kiemelkedő épületét tervező Feszl Frigyes (1821-1884) és unokaöccse, Feszl László munkájaként, az építőmesterré vált ifjabb Feszl Frigyes által felépített ház felé fordult.

Az 1887-1888-ban született épület a következő évtizedekben számos átépítést, illetve bővítést kapott, így a II. kerületi Önkormányzat 2012 tavaszán megszüntette a védelmét. A főváros a következő év májusában felülbírálta ezt, így ennek köszönhetően az egykori lakóház középső, ma is százhuszonöt évvel ezelőtti arcát mutató szakasza túlélte a favágással egyidőben zajló részleges bontásokat – írtuk meg 2017 augusztusában.

A befektető terveiről – saját honlap híján – ezúttal is a lehetetlenül hosszú nevű Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) mesélt: egy 2015 végén indult engedélyezési eljárásban egy kilenclakásos társasház tervei bukkantak fel. A Kozma Klára és Szőke Ferenc által, a BEETSON Befektetési és Ingatlanforgalmazó megrendelésére készített munkák nyomán a villához két új szárnyat ragasztottak volna:

A rajzok végül nem jutottak el az építési engedélyig, ellentétben a 2016 júniusában indult kéréssel, ami épp úgy egy kilenclakásos projektet vizionált a kert helyére. Az eljárás végén, a következő év februárjában a kerület azonban végül egy tízlakásos tervre mondott igent.

A 2016 novemberére dátumozott látványtervek szerint az új épületek itt már elváltak volna a régi ház tömegétől, de méreteik, illetve a kert ritkítása miatt így is teljesen átrendeznék a telek képét:

a terasz eredeti szerkezetét megtartó, teljesen felújítani vágyott villa ugyan továbbra is jól látszana az utca felől, a járókelők látóterének jó részét azonban az azt zárójelbe tevő két lakóház töltené ki.

A kerületi szabályozások adta korlátokat kiaknázó, kilenc méter magas új épületekkel járó projekt végül nem indult el, hiszen 2017 ősze óta a kovácsoltvas kerítés mögött nem történtek az utcáról is jól látható munkák.

A tulajdonos ennek ellenére nem adta fel a terveit – derül ki a hatósági adatbázisból, hiszen 2018 végén az építési engedély meghosszabbításának ügye miatt fordult a kerülethez (az ügyben nem született pozitív döntés), 2021 júliusában pedig új engedélykérést adott le az építési jogkörök jó részét akkor már több mint egy éve átvevő Fővárosi Kormányhivatalhoz. Az állami szerv az ehhez kapcsolt tervekre alig néhány hét alatt rábólintott, 2021 szeptemberében pedig a tulajdonos már a kezében tarthatta a munkák megkezdéséhez szükséges iratokat.

A kert részleges elpusztítása óta eltelt több mint négy évben semmit sem haladó munkák pontos oka ismeretlen, de az üresen álló ház felújításáról, illetve az építkezésről a telket 2013-ban megszerzett Beetson Befektetési és Ingatlanforgalmazó Kft. egy idő után lemondott, sőt, a koronavírus-járvány második hulláma alatt el is adta azt.

A vevő egy néhány nappal az adásvétel előtt alapított projektcég, a RF 52 Hungary Kft. volt. A cég mögött a megszületése óta a Whitestone Capital B.V. nevű, Hollandiában bejegyzett cég áll, 2021 februárjában azonban tulajdonostársakként csatlakozott hozzá a szintén Hollandiában székelő REALIANCE Europe B.V., illetve a Rose Hill B.V.

A Whitestone Capital vezetője a nyilvános holland cégadatok szerint ugyanaz a Györke Balázs, aki az RF 52 Hungary mellett a számos fővárosi iroda- és társasház-projektet végigvitt, illetve továbbiakat tervező Whitestone Development Kft-ben is ügyvezetőként szerepel.

A Whitestone Development honlapján, annak tervezett projektei közt a Rómer Flóris utca 52-54. nem szerepel, az értékesíteni kívánt befektetések közt azonban feltűnik, sőt, a leírásból, illetve az innen elérhető hivatalos honlapról a legtöbb részlet is kiderül.

Eszerint a faszerkezetű teraszát is megőrző villa

mellé az előző tulajdonos terveivel ellentétben csak egy társasház kerül, az azonban nem két, hanem három emelettel nyúlik majd az utcaszint fölé.

A földszinten egy 116, illetve egy 124 négyzetméteres, nagy terasszal, sőt, saját kertrésszel is rendelkező lakást, felettük hajszál híján ugyanekkora, erkélyes otthonokat, a második és harmadik emeleten pedig közel 160 négyzetméteres, erkéllyel és tetőterasszal egyaránt rendelkező penthouse-okat találnak majd a leendő lakók.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az építtető ne használná ki teljesen a rendelkezésre álló lehetőségeket, hiszen

a teleknek így 19,99 százaléka lesz beépített (a felső határ 20%), a zöldfelületi arány éppen csak a minimális 65% fölé kerül (65,44%), az új társasház magassága pedig két centiméter (9,48 m) híján eléri a maximumot (9,5 m).

A helyzet ebben az esetben sokkal korrektebb, mint az előző tervverzióknál, hiszen

a villa nem egyszerűen csak megmenekül, illetve felújítást kap, de csak egy ház kerül mellé, így a telek nem lesz túlépített, a védett érték pedig az utca felől is jól látható marad.

A társasház megszületése nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hiszen a felkapott budapesti kerületekben egyre kevesebb üres telek maradt, így az ingatlanbefektetők előtt lassan tényleg nem marad más megoldás, mint az egykori nagypolgári villák beépíthető kertjébe való építkezés. Ezzel pedig nincs is semmi probléma – feltéve, ha közben tisztelik a még meglévő, illetve menthető értékeket.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/03/05/ismeretlen-budapest-romer-52-whitestone-development-tarsashaz-vedett-kert-villa-feszl-frigyes/

Óriási bajban vannak a társasházak

Diagnózis: romló műszaki állapot, elszabadult építőipari árak, alkalmatlan közös képviselők. A költséghatékony és biztonságos működéshez elengedhetetlen lenne, hogy a társasházak hozzáértő és felelős kezekben legyenek, ami hazánkban még csak kis mértékben valósul meg. A fővárosi, régi építésű társasházak jelentős része mára már katasztrófaközeli állapotban van. Tetőszerkezetük roskatag, falaik omladoznak, víz-, villany- és gázvezetékeik elavultak, akár 40-50 évvel is el vannak maradva a jelenleg optimálisnak tartott szinttől. Sok esetben a megfelelő dokumentáció hiányában a fenntartásra, felújításra beszedett közös költségek útja követhetetlen, a közös képviselők tervek nélkül, ad hoc oldják meg a felmerülő problémákat.

Egy épület folyamatos karbantartásra és tervezett, időszakonkénti felújításra szorul, csak így tudja állagát hosszú időn keresztül megőrizni és biztonságosan kiszolgálni a benne lakókat. Ahhoz, hogy mindez megtörténjen, pontos, precíz és elhivatott társasházkezelőre van szükség, aki konkrét tervekkel és célokkal tud komfortosan élhető jelent, illetve biztonságot nyújtó jövőt biztosítani a tulajdonosi közösség számára.

„Sokan élnek olyan társasházban, amelyek 100 éve vagy még régebben épültek. Akkoriban az épületeknek még teljesen más elvárásoknak kellett megfelelniük, és sok belső átalakításon estek át, hogy mára ma már összkomfortos lakásoknak adjanak helyet. Gondoljunk például az elektromos hálózatra, amire annak idején, az 50-es, 60-as években lakásonként a világítás mellett maximum egy rádiót csatlakoztattak, ma pedig össze sem tudjuk számolni, hányféle elektromos készülék található meg az otthonunkban. Nem elvárható, hogy egy 50 évvel ezelőtt kiépített és esetleg 25 éve részben felújított villanyvezeték-hálózat a mai terhelést is éppúgy elbírja, pedig ha hisszük, ha nem, sok esetben még ma is azokat használják” – világosított fel Szilber Szilvia társasházszakértő.

Sok ember biztonsága és életminősége múlik a felelős hozzáálláson

Az a hozzáállás is idejétmúlt és ma már elfogadhatatlan, hogy majd foglalkozunk a problémával, amikor az felmerül. Aki ezen elv alapján végzi közös képviselői, társasházkezelői tevékenységét, nem csak saját magát hozza olyan szituációba, hogy egy esetleges baleset miatt felelnie kell a gondatlanságáért, de a teljes lakóközösség életminőségét, anyagi kilátásait veszélybe sodorhatja.

„Nemrégiben olyan állapotban bízták ránk egy társasház kezelését, ami már szinte élhetetlen volt. A körfolyosós épületben a lakók egy korábbi, szervezetlen és félbe maradt felújítás következtében három éven keresztül voltak kénytelenek pallókon megközelíteni az otthonukat, több emelet magasságban úgy, hogy a pallók között ott tátongott alattuk a mélység. A részben elkészült elemek időközben károsodtak, ezért azokat is el kellett bontani, így kidobott pénz volt a rá költött összeg. Ma már szépen haladnak a munkálatok, hamarosan csak egy rossz emlék lesz a lakók számára ez az időszak” – elevenítette fel Szilvia.

A tűzoltás már rég késő!

Előrelátó tervezéssel számos problémát meg lehet előzni. Egy társasházkezelő számára alapvetőnek kellene lennie, hogy tisztában legyen az általa gondozott épülettel, precízen dokumentált tervei legyenek arról, milyen felújítás mikor válik időszerűvé. Ez egyrészt azért fontos, mert ma már elképzelhetetlen, hogy néhány hónapos határidővel kivitelezőt lehessen találni egy-egy komolyabb volumenű munkára, ehhez minimum egy év, de lehet, hogy még annál is több idő lesz szükséges. Másrészt az elmúlt években olyan mértékben elszabadultak az építőiparban az árak, hogy az anyagi lehetőségek felmérése és a szükséges tőke előteremtése is hosszadalmas lehet. Ezért a lakástulajdonosokra háruló felújítási többletterhek beszedésének ütemezése is nagyon fontos szempont.

„Minden társasházi tulajdonos kiszámítható jövőt szeretne, hogy legyen módja előtakarékoskodni egy-egy jelentősebb felújítás előtt, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy váratlanul nagyobb összeget kell fizetnie. A kezelők felelőssége, hogy megtörténjenek az időszakos felülvizsgálatok, úgymint pl. a tűz-, a gáz-, az érintés- vagy éppen a villámvédelem. Ezen túlmenően a szerkezeti és a gépészeti elemek avulását is figyelemmel kell követni, hogy a nagyobb felújításokra időben kezdjen el a közösség takarékoskodni. Előrelátással, a megfelelő technológiai sorrend tervezésével jelentős összegeket meg lehet spórolni” – hívta fel a figyelmet Szilber Szilvia társasházszakértő.

A gondos társasházkezelő nem „csak beszedi a pénzt”

“Talán sokakban él még az a kép a társasházkezelőkről, közös képviselőkről, hogy leginkább akkor hallani felőlük, amikor a közös költség fizetésére ösztönöznek. Jó lenne azt mondani, hogy ez a kép téves, de sajnos még napjainkban is megfigyelhető az a mentalitás, hogy tevékenységük kimerül abban, hogy beszedik a pénzt és kifizetik az üzemeltetési költségeket.

Az elmúlt 10 évben azonban frissülni látszik a szakma, és vannak olyan felkészült, műszaki ismeretekkel, tárgyalókészséggel és tenni akarással rendelkező szakemberek, akik zászlójukra tűzték, hogy példaértékű hozzáállásukkal megváltoztassák a szakma megítélését. Jellemzően ezek nem az IKV utódai vagy több száz társasházat kezelő, nagy cégek, hanem a kisebb vállalkozások, ahol van kapacitása a kezelőnek megismerni a közösséget és az épületet. A nagyüzemi, reaktív működtetés helyett a kis vagy közepes kezelő cégek az adott társasház igényeire szabhatják szolgáltatásukat és proaktív módon képesek értéket növelni.

A társasházak nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ami abból fakad, hogy sok helyen nincs elegendő felújítási alap. Ezt súlyosbítja a lassan két éve tartó, Covid okozta járványhelyzet, ami a tulajdonosok egy részének jövedelmét megtépázta, és az elérhető önkormányzati támogatások töredékükre csökkentek. 

Az elszabadult építőipari árak pedig sok közösség számára, ahol nem nem volt megtakarítás, végképp ellehetetlenítették a társasházi közös területek felújítását.

A fentieknek arra kell ösztönözniük a tulajdonosokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a tervezésre és a felelős öngondoskodásra.

Szívügyemnek tekintem, hogy tevékenységemmel hozzájáruljak ahhoz, hogy élhetőbbek legyenek a társasházi lakástulajdonosok mindennapjai, legalább az otthonukkal, a lakókörnyezetükkel kapcsolatos, elkerülhető gondok ne nehezítsék az életüket” – osztotta meg Szilber Szilvia, akivel az országos társasházkezelő konferencia sorozat műsorvezetőjeként is találkozhatnak az érdeklődők: Április 6-án Budapesten a Construmán, április 11-én pedig szintén Budapesten a Vezinfó “Társasházak működése 2022” képzésen.

A Mex Rádióban Szilber Szilviával készült interjú:

Forrás: https://budapestkornyeke.hu/oriasi-bajban-vannak-a-tarsashazak/