Magyarországon körülbelül négymillió magyar él társasházban, azaz a lakosság közel felének életére vannak hatással a társasházi törvény módosításai.
Magyarok millióinak az életére van hatással a társasházi törvény, amellyel kapcsolatban a kormány fontos módosításokat eszközöl 2023 évétől. A Pénzcentrum utána járt annak, hogy milyen változásokat tartalmaz az új társasházi törvény 2023-ban. A társasházi törvény hatályos verziója tételesen felsorolja a társasházi jogokat és kötelezettségeket.
I. A társasházi törvény alapvető rendelkezései
Ez a társasházi törvény fejezet definiálja a társasház jelentését, előírja, hogyan történik a társasház alapítása, mi az alapító okirat, mit kell tartalmaznia és hogyan történik a társasházi alapító okirat módosítása, milyen közös szabályok vonatkoznak ezekre. Szintén fontos a szervezeti-működési szabályzat és az alakuló közgyűlés kapcsán hozott társasházi törvény szabályok.
II. Jogok és kötelezettségek a társasházban
Ez a társasházi törvény fejezet írja elő, hogy mik a lakástulajdonosok közös tulajdonnal kapcsolatos jogai és ezek értékének megóvásával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatban milyen kötelezettségeik vannak.
Ugyanígy a társasházi törvény összegzi azt is, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a külön, saját tulajdonrészekre. Szintén a társasházi törvény írja elő, hogy milyen szabályokat határoz meg a társasház házirendje.
III. A társasház szervezete
A társasházi törvény 2023-ban is megszabja, hogy milyen szabályok vonatkoznak a társasház szerveinek törvényességi felügyeletére. Többek között pontosan meghatározza, mi a közgyűlés és mi történik a jelenlévők között, ki a közös képviselő, mik a jogai és a kötelezettségei, és mit csinál az intézőbizottság, mire vonatkozik a közös költség, mi a számvizsgáló bizottság feladata és ki a gazdasági ellenőrzést segítő személy, mik az ő jogai és kötelezettségei.
IV. Társasházi és ingatlankezelési rendelkezések
A társasházi törvény meghatározza, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra, aki üzletszerűen kíván társasházkezelői tevékenységet folytatni, milyen kötelezettségei vannak, milyen szakképesítést vár el hozzá a társasházi törvény 2023-ban.
V. A társasházi törvény záró rendelkezései
A társasházi törvény jogszabályainak értelmezését segítő fogalommagyarázat, a társasházi törvény hatályba lépésének dátuma, átmeneti rendelkezések, a társasházi törvény melléklete.
Az új társasházi törvény szabályai 2023. május 1-től jelentenek valódi változást a társasházi tulajdonosok, albérlők, közös képviselők és felügyeleti szervek életében. A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról) módosításai fokozatosan szigorítják a társasházi tisztségviselőkkel támasztott követelményeket, mindez leginkább a közös képviselővel szembeni elvárásokat.
Az életbe lépés napjáig – 2023. május 1-jéig – a társasházaknak eleget kell tenni a törvényben rögzített nyilvános közzétételi kötelezettségnek, a közös képviselő és egyéb társasházi tisztségviselők regisztrációjának, a közös képviselői aláírással, közgyűlési hitelesítéssel elkészített, 2023. május 31-ig beadásra kerülő nyilvános társasházi mérlegbeszámoló előírásának.
Szintén fontos társasházi törvény változás, hogy a közös képviselőnek saját vagyonával kell felelnie a hibáiért. Feladatainak elmulasztása, illetve jogsértés esetén a társasházi törvény 27.§.-ban meghatározott törvényességi felügyelet akár 5.000.000 Ft pénzbírságra is kötelezheti a közös képviselőt és az intéző bizottság elnökét is (bővebben: Társasházi törvény 27. §.; 49. §.; 51/A.§.; 54. §.; 55. §.).
A 32 éves férfi egy miskolci társasházba ment meglátogatni egy ismerősét, közben azonban összeveszett egy másik lakóval, akit a nála lévő kézikocsival megütött. A támadó ellen életveszélyes testi sértés miatt emeltek vádat.
A férfi egy társasházba ment látogatóba, ahol az egyik lakóval összeveszett, mert a kutyája megugatta.
A TÁMADÓ A LAKÓT A FÖLDRE LÖKTE, ÉS EGY ÖSSZECSUKHATÓ ALUMÍNIUM SZERKEZETŰ KÉZIKOCSIVAL MELLKASON ÜTÖTTE, MAJD ELMENEKÜLT. A BÁNTALMAZOTT FÉRFI ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTBA KERÜLT,
a családtagok vitték kórházba.
Az ügyészség a büntetlen előéletű férfival szemben börtönbüntetést javasolt.
A XI. kerületi Kondorosi Lakónegyedből több mint egy évtizede illegálisan szállítják el a háztartási hulladékot – tárta fel az Átlátszó ottlakók segítségével. A Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója, a Budapesti Közművek az elmúlt évtized alatt többszázmillió forinttól eshetett el azáltal, hogy nem hozzá folyik be a szemétszállítási díj. A művelettel a lakók sem feltétlenül járnak jól anyagilag, ráadásul a vállalkozó a lakók által szelektíven gyűjtött szemetet még össze is önti a vegyes hulladékkal. Sem a szemetet elszállító vállalkozótól, sem a társasházakat kezelő közös képviselőtől, sem pedig a közszolgáltatótól nem kaptunk érdemi magyarázatot a jogsértőnek tűnő gyakorlatra. Videón rögzítettük az illegális szemétbegyűjtést.
„Hatalmas üzlet a szemét” – mondták a szemétszállítással foglalkozó vállalkozók a kilencvenes években. „Fegyverek, prostik, drog és szemét, ezekben van az üzlet” – mondta a hulladékos szektort közelebbről ismerő interjúalanyunk 2023-ban.
Budapesten kizárólag a Budapesti Közművek (BKM) gyűjtheti be a lakosságtól a hulladékot a hulladékgazdálkodási törvény és a vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet értelmében. Az 1300 lakásos Kondorosi úti lakóparkban azonban nem így történik, egészen a megépülése óta. Erre egy ott lakó olvasónk hívta fel az Átlátszó figyelmét. Elmondása szerint a közös képviselőtől nem kaptak megfelelő tájékoztatást, így hosszú ideig nem is merült fel bennük, hogy szabályellenesen folytat szemétbegyűjtést a Fido Kft.
Olvasónk bejelentését követően közérdekű adatkéréssel fordultunk a Budapesti Közművekhez, amelynek során kiderült: a BKM-nek tényleg nincs szolgáltatási szerződése a Kondorosi út 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú társasházak egyikével sem. Egyedül a lakópark legrégebbi, 2005-ben épült háza, a 263 lakásos 12/A rendelkezik szerződéssel össz-vissz két darab vegyes és négy szelektív kukára. A BKM továbbá közölte azt is, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a Fido Kft.-vel.
Március 27-én kamerával felszerelkezve érkeztünk a lakóparkba, ahol autónkban ülve végignéztük és videóra vettük a műveletet. A Fido szemeteskocsijába egymás után dőlt be a szelektív és a vegyes kukák tartalma, és a külső tárolóból előkerülő kartonpapírok tömege. A folyamatot kis időre megszakította egy, a szelektív kukák beöntése miatt „akadékoskodó” hölgy – aki végül alulmaradt a vitában.
A jogszabályok szerint minden lakos köteles a közszolgáltatóval (ez a BKM) szerződést kötni, és közszolgáltatási díjat fizetni. A szerződés megkötésére irányuló bejelentést a lakosnak, illetve a társasháznak kell kezdeményeznie. Ekkor meg kell adni azt is, hogy hány és mekkora kukát igényelnek, és milyen rendszerességgel kérik azok ürítését. A szabályok szerint, ha nem történik meg a bejelentés a ház részéről, akkor a szolgáltató a ház minden lakása után minimum egy 110 literes edény heti egyszeri ürítését vélelmezi, és eszerint történik a számlázás.
A Kondorosi Lakónegyed 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú házaiban összesen 1046 lakás van, vagyis elmaradt bejelentés esetén hetente 1046-szor 690 Ft ürítési díjat kellene fizetniük „büntetésül”, egészen a szerződéskötés megtörténtéig. A négy házban ez összesen 37,5 millió forintot tenne ki évente, azonban információink szerint a házak nem kapnak hivatalos számlát a közszolgáltatásról. Vagyis egyrészt a BKM évente ennyi bevételtől esik el, másrészt ez a helyzet nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek.
Számláz viszont a Fido Kft., bár némileg zavaros módon: a számla lomhulladék elszállításáról szól, a mögé csatolt szállítólevélen azonban 240 literes kommunális hulladék heti háromszori szállítása szerepel. Azt ugyanakkor egyértelműen láttuk felvételünk készítésekor, hogy nem lomhulladék, hanem kommunális hulladék szállítása történt.
Az általunk megismert társasházi beszámolók szerint házanként évente 4-5 millió forintért szállítja el a szemetet a Fido Kft. Ha lehet hinni a számlákon szereplő számoknak, akkor magasabb egységáron, mint amennyiért a BKM tenné a rendes közszolgáltatás keretében. Míg a Fido egy kuka ürítéséért nettó 1600, azaz bruttó 2032 forintot számláz, addig a BKM – rezsicsökkentve – bruttó 1505 forintért ürít egy 240 literes kukát.
Bár a különbség nem tűnik soknak, éves szinten ez egymillió forint pluszköltséget is jelenthet házanként, ami végképp megkérdőjelezi az egész művelet értelmét. Legalábbis a lakók szempontjából.
A Budapesti Közművek megkeresésünkre közölte, hogy levelet küldött a közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező társasházaknak és a közös képviselőknek. „Társaságunk a levelében egyrészt kérte, hogy a címzettek szíveskedjenek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az érintett Társasház a közszolgáltatást milyen formában veszi igénybe, illetve a díjfizetést miként teljesíti.” Továbbá „levélben tájékoztattuk arról az NHKV Zrt.-t, hogy az ingatlanhasználóktól vagy közös képviselőktől a szükséges nyilatkozatok és igazoló dokumentumok beérkezését követően a szolgáltatás adatnyilvántartásunkban rögzítésre kerül, és az erre vonatkozó adat átadásra kerül díjszámlázás céljából.”
2016 óta ugyanis a számlázást praktikusan a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. végzi, és a befolyt díjat a BKM-hez utalja.
Mi történik a hulladékkal?
Közérdekű adatkérésben kikértük a Fido Kft. működési engedélyét az illetékes kormányhivataltól, és meg is kaptuk. E szerint a Fido Kft. évi 58 950 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjthet és szállíthat Budapesten és Pest megyében, „az átvétel helye és a hulladékkezelők telephelyei között”.
Az engedély rögzíti azt is, hogy a telephelyre nem történhet hulladékbeszállítás. Ugyanakkor a Fido Kft. képviselője megkeresésünk után telefonon elmondta, hogy csak azután viszik hulladéklerakó telepekre a begyűjtött szemetet, miután megtelik az autó, és ez állítása szerint nem minden begyűjtés után történik meg – ilyenkor a telephelyükön parkol az autó a begyűjtött hulladékkal együtt. Ez sem tűnik azonban szabályosnak, hiszen az engedély azt is kimondja, hogy a Fido Kft. „a szállító járműveket üres állapotban tárolja a telephelyén”.
A március 27-ei Kondorosi úti szemétbegyűjtés lefilmezése után kiautóztunk a cég soroksári telephelyére, ahova érkezésünk után nem sokkal láttuk behajtani a begyűjtést végző autót – feltehetőleg a begyűjtött hulladékkal együtt, ugyanis a két esemény között nem telt el annyi idő, hogy az autó megjárhatta volna bármelyik hulladéktelepet.
A lakóparkban terjednek olyan információk is, miszerint a Fido a telephelyén átválogatja a begyűjtött hulladékot, és a hasznosítható részeket (pl. a papír, műanyag, fém hulladékot) eladja, a többit pedig a BKM hulladéktelepére viszi. A hulladék átválogatását azonban a Fido kérdésünkre tagadta, és állítása szerint a március 27-én, hétfőn begyűjtött hulladékot pénteken a gyáli hulladéklerakóra szállították el – ami mellesleg éppen azokban a napokban gyulladt ki.
A BKM ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy „az üzemeltetésében álló hulladékkezelési végpontokon (például Hulladékhasznosító Mű, Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) az elmúlt években több száz, arra jogosult gazdasági társaságtól fogadott be – díjazás ellenében – hulladékot.” Hogy a Fido Kft. köztük volt-e, azt nem hozták tudomásunkra.
Ez azért lényeges, mert az odaszállított hulladékot csak megfelelő dokumentáció (szállítólevél, anyagkísérő okmány) birtokában vehetik át a hulladéktelepek, amelyből ki kell hogy derüljön a hulladék feladásának, származásának pontos címe is. Így fel kéne tűnnie, ha a BKM hulladékkezelő létesítményében egy külső vállalkozás adna le egy budapesti társasházból származó kommunális hulladékot.
A gyáli hulladéktelep viszont kérdésünkre megerősítette, hogy van szerződésük a Fidóval, de azt nem fedték fel, hogy milyen hulladékot visz oda a cég. „A szerződés, illetve annak teljesítését érintő részletek mint üzleti titkok nem adhatóak ki harmadik félnek. Természetesen, ha a hatóságok felkeresnek minket az üggyel kapcsolatban, minden kötelezettségünknek eleget teszünk, a rendelkezésünkre álló információkat haladéktalanul a rendelkezésükre bocsátjuk.” Az utóbbi mondatot azért írhatták, mert közérdekű adatkérésünk után
„a Budapesti Közművek bejelentést tett illegális hulladékgazdálkodási tevékenység végzésének gyanújáról a Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál. A bejelentésben taglaltuk, hogy a FIDO Kft. az érintett Társasházak részére nem közszolgáltatói minőségben hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat. Társaságunk kérte a Kormányhivatalt, hogy szíveskedjen vizsgálatot lefolytatni a FIDO Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységével kapcsolatosan.”
A Budapesti Közművek tehetetlen
A BKM azonban a jelek szerint a kormányhivatal felé tett bejelentésen túl nem érzi illetékesnek magát a feltárt ügyben; mint írta, „nem feladata és nem is áll módjában vizsgálni, szankcionálni, hogy egy adott ingatlanhasználó milyen mértékben és gyakorisággal veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.” Továbbá a BKM „nem jogosult hatósági jogkör hiányában a hulladékgazdálkodás szereplőivel szemben vizsgálatot folytatni, bírságolni, szerződéses kapcsolatokat kikényszeríteni”.
Kerestük a társasházak közös képviselőjét, az SZ&S Group Kft-t is, de sajnos nem kaptunk érdemi tájékoztatást tőlük. Mint írták, „a társasházakra vonatkozó jogszabályok és adatkezelési szabályok értelmében a társasház szerződéses jogviszonyairól a társasház előzetes engedélye – közgyűlési felhatalmazása – nélkül nem áll módunkban harmadik felek részére tájékoztatást adni. A kérésének megfelelő tájékoztatás megadására vonatkozó közgyűlési felhatalmazás beszerzése iránt intézkedünk. A tulajdonosi felhatalmazás beszerzéséig szíves türelmét kérjük.” Cikkünk megjelenéséig ez azonban nem történt meg.
A magát szolidan „Budapest ingatlankezelője”-ként hirdető SZ&S Group-pal kapcsolatban olvasónk elmondta, hogy korábban is merültek fel panaszok a közös képviselő tevékenységével kapcsolatban, sőt: jogi eljárások is indultak. Több közgyűlési határozatot is érvénytelennek nyilvánított a bíróság, valamint jegyzői törvényességi felügyeleti eljárás is indult. A lakópark blogján a közös képviselet címke alatt található bejegyzések is szinte kizárólag negatív kontextusban íródtak.
Az SZ&S Group Kft. 1993-ban alakult Szelei és Serfőző Kft. néven, az Opten adatai szerint 12 munkavállalója van, adózott eredménye 30 millió forint volt 2021-ben.
Olvasónk úgy véli, a lakók „most kezdtek ráeszmélni, hogy át lettek verve a közös képviselő által. A hamarosan esedékes éves beszámoló közgyűléseken mindenképpen számon kell kérni őket ezért, és remélhetőleg a Számvizsgáló Bizottságok ebben partnerek lesznek, hiszen feladatuk a közös képviselet tevékenységének és a ház pénzügyeinek ellenőrzése. A BKM háza táján sem ártana vizsgálódni, hogyan nem veszik észre, hogy valamelyik társasházba nem mennek, csak a szomszédba, illetve hogy teljesen életszerűtlenül csak néhány kuka szemét keletkezik egy több száz lakásos társasházban.”
A BKM ehhez kapcsolódóan azt közölte, hogy nem létezik egységes és biztos jogalapot szolgáltató nyilvántartás, ezért csak rendkívül korlátozott eszközökkel rendelkeznek arra, hogy kiszűrjék, mely ingatlanhasználók nem veszik igénybe a közszolgáltatást. Kérdés: vajon hány ilyen ház van még?
Zavarosban halászók
A Fido Kft. nem a semmiből bukkant fel hirtelen: a történet a rendszerváltás utáni zavaros időkig vezet vissza, amikor sem a törvényi háttér, sem az intézményrendszer nem állt még fel. Az önkormányzatokról szóló törvényt viszonylag hamar, 1990-ben megalkották, de a kötelező helyi közszolgáltatásokról szóló törvény csak 1995-ben lépett életbe – a közszolgáltatások ellátása addig átmeneti rendelkezések alapján történt.
A korábbi tanácsi vállalatok átalakítása is évekig tartott: megyei illetve fővárosi Vagyonátadó Bizottságok végezték az állami tulajdonú földek, épületek, létesítmények önkormányzati tulajdonba adását, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztását. Csak ’97-ben tudott megalakulni a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat (FKF, a mostani Budapesti Közművek jogelődje) is, Rt-ként.
Sok más vállalkozáshoz hasonlóan ezekben az években indult a Fido is: ’91-ben Bt-ként alakult meg, és ’94-ben vette fel a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket. A folyékony hulladékok (szippantott szennyvíz) begyűjtését, szállítását már 1984-től engedélyezték magánvállalkozások részére is, így a kilencvenes évek közepére viszonylag sok szereplős lett a hulladékpiac, és meg is erősödtek ezek a vállalkozások. Korabeli sajtóhírek szerint Budapesten 1997-98-ra 59 vállalkozó végzett szippantást és több mint 150 vállalkozó kapott iparengedélyt szemétszállításra.
Ekkor dobta le az atombombát a Fővárosi Önkormányzat, amely pályázat útján egy kézbe adta volna a budapesti közszolgáltatást. A rendelettervezet óriási felzúdulást keltett a vállalkozások között, és azzal vádolták a Fővárost, hogy az FKF-re írták ki a pályázatot, mert a kritériumokat más nem tudta volna teljesíteni. A tervezet ellen 1997. március 8-án 120 szippantókocsi és több mint 70 szilárd hulladék-szállító autó demonstrált Budapesten, megbénítva a belváros forgalmát.
Ugyanakkor a hulladék kezelése terén óriási volt akkoriban a káosz: sajtóbeszámolók szerint a vállalkozók szinte ellenőrzés nélkül rakhatták le a szemetet, engedély és megfelelő védelem nélküli bányagödrökben, útszéli bozótosokban, ahol akkori becslések szerint több tízezer köbméter szemét halmozódott fel. Ennek a helyzetnek a kezelésére is szolgált volna a Főváros egy szereplős koncepciója.
Az érdekegyeztető tárgyalások egy évig tartottak, a Főváros végül a kemény ellenállás miatt részben engedett korábbi koncepciójából. Így a lakossági szilárd hulladék piacon az FKF nyerte meg a kiírt pályázatot, a gazdálkodó szervezetek hulladékának esetében pedig egy konzorcium lett a nyertes. A 10-tagú konzorciumot az FKF vezette, a többi 9 tag egyike volt a Fido Kft. A konzorcium 10 évre kapott felhatalmazást a tevékenység végzésére. (A folyékony hulladékok esetében hasonló megoldás született: ott nem az FKF, hanem a szintén fővárosi tulajdonú FTSZV vezette a konzorciumot, más tagokkal.)
Az akkoriban e területen tevékenykedők elmondása alapján sejthető, hogy a konzorciumon belül is nagy helyezkedés, bunyó és ügyeskedés folyhatott a piac felosztásáért és új ügyfelek megszerzéséért, dacára annak, hogy elvileg minden szereplő meghatározott területen tevékenykedett. Az elmondások alapján jónéhány vállalkozó rendelkezhetett jó politikai kapcsolatokkal a Fővárosnál.
A 10 éves időszak lejárta után, 2009-ben az FKF tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a gazdálkodó szervezeteknél keletkező, háztartási jellegű hulladékok begyűjtésére és elszállítására. A keretszerződést 4 évre kötötte meg az FKF hét vállalkozóval, amelyek köre nagyrészt átfedett a korábbi konzorciumi tagok körével – köztük a Fido Kft-vel is. A Fido tehát régi motoros és hosszú időre visszanyúló szakmai kapcsolatokkal rendelkezik ezen a piacon. Bár az ügyvezető elmondása szerint a Kondorosi út neki „nem nagy biznisz”, összességében stabilan működő nyereséges vállalkozásról van szó: az elmúlt 5 évben a 12 főt foglalkoztató cég adózás utáni eredménye 45-60 millió Ft körül alakult.
A helyiek tiltakozása ellenére furcsa építkezés kezdődött a tóparton.
Szolgálati lakásként értékesíti a balatonmáriafürdői, közvetlenül a tóparton építeni kezdett, 71 lakásos ingatlanának egyes részeit a Balaton Coast Kft. A területen a helyi szabályozás szerint „igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők”. Vagyis elvileg társasház jellegű apartmanház nem épülhetne, a szolgálati lakások számával viszont a beruházó megtalálta a kiskaput, ami azonban a lapunk által megkérdezett jogász szerint minimum adóügyi kérdéseket vethet fel.
Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, Balatonmáriafürdőn komoly ellenkezést váltott ki, amikor tavaly év elején kiderült, a győri Balaton Coast Kft. 73 lakásos apartmanházat akar építeni az egyik, keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, közvetlenül a tópartra a nádas széléhez. A helyiek és a nyaralók attól tartottak-tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elvész az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínyli a beruházást.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. A közeli, 1969-ben épített hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, melyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, mely később értékesítette azt. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért. Az önkormányzat anno megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter, s csak szálláshely-szolgáltató épületet lehet felhúzni. A Balaton Coast, mely a település központjában is kialakított már egy apartmanházat háromszintes, a legmagasabb pontján 12,5 méteres épületet tervez a partra – a beépítési korlát ugyanis átlagérték, vagyis egy nagy, nyitott földszinti terasszal ellensúlyozni lehet az épület átlagnál magasabb szintjeit.
A projekt ellenzői az aHangon indítottak petíciót, melyet több, mint 12 ezren írtak alá, ami jól jelezte, hogy a helyieken kívül a nyaralótulajdonosok sem pártolják az ötletet: nem a beépítést kifogásolták, hanem a környezetbe nem illő, hatalmas betonépületet. A marcali építési hatóság azonban hosszas huzavona után – a cég végül 71 lakásos ingatlanra adott be kérelmet, s szolgálati lakások számát is megnövelték az apartmanok kárára – megadta az engedélyt, s a közelmúltban meg is kezdődött az építkezés.
– Nem tudom, meddig bírja az út, nem arra lett építve, hogy betonkeverők és teherkocsik járjanak rajta naphosszat
– mondta egy helybéli, utalva a Nyugati-övcsatorna melletti kis utcákban megnövekedett forgalomra. Másvalaki arra panaszkodott, hogy a „turmixos kocsik” a két éve átadott, promenáddá alakított Rákóczi utcán is járnak.
– Csak egy kocsiról volt szó, melynek eltévedt a sofőrje, azóta tisztáztuk a dolgot a céggel – magyarázta Galácz György polgármester. – Az önkormányzat kijelölt útvonalengedélyt adott a kivitelezőnek, csak arra mehetnek a nehézgépek, ráadásul kikötöttük, hogy a betonkeverők csak félig terhelve, maximum 20 tonnányi anyaggal hajthatnak be. A céggel abban is megegyeztünk, hogy május 15-ig dolgozhatnak, majd a nyári szezont követően ősszel folytathatják a munkát.
Lapunk megkeresésére a Balaton Coast is megígérte, hogy a főszezonra leállnak az építkezéssel, igaz, ők június eleji pauzáról írtak válaszukban, melyben azt állították, minden a jogerős építési engedélynek megfelelően zajlik. Arra azonban nem válaszoltak,hogyan értékesítik az ingatlanrészeket, hiszen elvileg nem a helyi rendeletben meghatározott hasznosítású ingatlant építenek.
A cég nemrég már az interneten is meghirdette a Waterside Residence névre keresztelt ház eladó lakásait, ám a napokban eltűntek a világhálóról a hirdetések, ezért az építkezés helyszínén található molinón szereplő értékesítési telefonszámot hívtuk fel vevőként bejelentkezve, hogy megtudjuk, milyen feltételekkel lehet megvásárolni valamelyik ingatlanrészt.
A készséges értékesítő percek múlva el is küldte az épület beosztását, a már lefoglalt, illetve a még szabad lakrészekkel, valamint egy vevői adatlapot, melyben többek között arról is nyilatkozni kell, apartmant vagy szolgálati lakást vásárolnánk? Kérdésünkre, hogy miben különbözik a kettő, nem tudott válaszolni, viszont hamarosan felhívott minket a generálkivitelező egyik munkatársa, aki elmondta, hogyaz apartmanokat 27 százalékos áfával kell értékesíteniük, s az hitel szempontjából sem olyan hitelképes, mint a szolgálati lakás.
A szolgálati lakás megjelölést azzal magyarázta, hogy az építési engedély szálláshely épületre szól, ezért így lesz majd a társasház alapító okirat megírva, de a szolgálati lakás minden jogi vonatkozásában teljes értékű egy rendes lakással, a földhivatal nem is tesz különbséget, a tulajdoni lapon lakás fog szerepelni.
Felvetésünkre, hogy akkor semmiféle kötelezettséggel nem jár a szolgálati lakás megvétele, azt a választ kaptuk, hogy az építési engedély így lett kiadva, ugyanis ez egy speciális építési övezet, így az építési engedélyben szolgálati lakásként lett megfogalmazva, nekik csak így szabad eladniuk. Az ingatlan speciális szálláshely-szolgáltató épületként működik majd társasházi dokumentumokkal. Nem kell állandó lakcímmel bejelentkezni, nem kell céggel szerződést kötni, hogy az ő szolgálati lakásukat használja a vevő.
Egyelőre nem válnak jogi személlyé a társasházak, miután a következő két évben várhatóan nem lép hatályba az erről rendelkező törvénymódosítás. A társasházakat is érintő új tervezet kapcsán az a hír terjedt el, hogy magántulajdonú lakásokat társasházi közös tulajdonná alakítanak – hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.
Futótűzként terjedt el az interneten a napokban az a téves következtetésekre alapozott Facebook-bejegyzés, hogy a társasházak jogi személlyé válásával párhuzamosan a társasházi lakások státusza is megváltozik, vagyis azok közös tulajdonba kerülhetnek. Mindennek alapjaként azt a törvénymódosítást jelölte meg a poszt megfogalmazója, amely a jogi személyek nyilvántartásának rendezéséről és egységesítéséről szól – olvasható a portálon.
Eszerint hamarosan 4,5 millió társasházi lakástulajdonos veszítheti el tulajdonosi státuszát és rendelkezési jogát magántulajdona felett, és nem szólhat majd bele a társasházak döntéshozatali folyamatába annak következtében, hogy 2023. július elsején hatályba lép egy erről szóló törvénymódosítás.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnöke határozottan leszögezte, hogy a tervezett változás semmilyen formában nem érinti a magántulajdonú lakásvagyont, a bejegyzés azóta is terjed a Facebookon.
A kérdés időközben okafogyottá vált, illetve egyelőre nem aktuális, ugyanis – mint Kovács Krisztián ügyvéd, egyetemi oktató irodáján keresztül kiadott sajtóközleményben jelezte: a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény-tervezet, amely kimondja, hogy
nem lép hatályba 2023. július 1. napján az egységes jogi személy törvény.
ez majd később, 2026. január elsején történik meg.
A tavaszi ülésszakban várhatóan gyorsan napirendre tűzik majd a témát, hiszen nagyon közeli az eredeti határidő – véli Kovács Krisztián.
A szakma egyébként már eddig is elképzelhetetlennek tartotta, hogy az eredetileg megjelölt időpontban hatályba lépjen a törvény, mondván, egyszerűen túl sok a változás, legalább húsz különböző törvényt érint a módosítás, ezek mindegyikében át kell vezetni a módosításokat. A módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja – hangsúlyozta a szakértő.
A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha majd hatályba lép. Ha mégis, az csak hasznos lesz számukra, mert egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a közös tulajdonról szóló döntéseket és nyilvánossá a legfontosabb információkat. A törvényalkotással az eredeti cél, hogy egyetlen egységes törvényben szabályozzák a teljes vagy korlátozott jogalanyisággal rendelkező jogalanyok, konkrétan a cégek, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák és még számos egyéb szervezet és társaság nyilvántartását, azok nyilvántartásba történő bejegyzését és az ezzel összefüggő pereket.
A sokáig elsősorban családi házak tervezésével foglalkozó Bártfai-Horváth Építészműhely első megvalósult többlakásos társasházánál igyekeztek a lehető legjobb megoldásokat alkalmazni az építészek, bátran nyúlva a szituációhoz, az épület azonban több olyan önmagán túlmutató kérdést is felvet, amelyek mentén kirajzolódnak a szabályozási környezet és a piaci érdekek között egyensúlyozni kényszerülő tervezői lét nehézségei, és hogy ebben az instabil egyensúlyi helyzetben hol fér el a városlakó.
A századforduló környékén épült gangos bérházakat mindenki jól ismeri, aki járt már Budapesten. Ez a beépítési mód, mely mára szinte „Budapesticumnak” nevezhető, a korszak spekulációs bérházépítési hullámának köszönhetően alakult ki. „Az intenzív városfejlesztéshez tömöríteni kellett a lakosságot és erre a célra a soklakásos bérház bizonyult alkalmasnak, melynek tömeges építését a magántőke vállalta” – írja 1992-ben publikált tanulmányában Ferkai András, így folytatva:
„A lakásépítést a szabad piac törvényei irányították és tulajdonképpen a házak elrendezését, a lakások összetételét, méretét és komfortfokozatát is a keresletkínálat viszonya alakította ki. Az építészek közreműködésével formába öntött bérházakban a különböző társadalmi rétegek eleinte megtalálták az igényeiknek és pénztárcájuknak megfelelő lakást. A probléma Budapest túl gyors fejlődéséből és a telekárak emelkedéséből adódott. A magas telekárak miatt ugyanis a befektetett tőke csak maximális beépítés mellett térült meg. A hatóságok — a liberalizmus szellemében — teret adtak ennek az igénynek, és az építésügyi szabályzatokban igen enyhe korlátokat szabtak a beépítési százalékot és magasságot illetően. Ennek eredményeként alakult ki a zártudvaros, függőfolyosós pesti bérház típusa, mely a sötét, levegőtlen udvar és az arra néző lakások fogyatékosságai miatt később oly sok jogos bírálatot váltott ki.”
A szemléletmód ma is hasonló, ahogy arra Erő Zoltán is rámutat a „kimaxolt városról” írt cikkében, kiemelve, hogy „[m]inden tervező építésznek megvan az aha-élménye, amikor rájön arra, hogy elbukja a megbízást, ha az ajánlati terven nem töm ki minden lehetséges négyzetmétert és nem gazdálkodik ki azon túl is egy kicsit.” Nincs tehát könnyű dolga a tervezőnek, de nem azért, mert „nem tud korszakalkotó építészeti megoldásokkal élni” – írja a főépítész – „hanem sok esetben elfogadhatót is nehéz alkotnia…”
A Bártfai-Horváth Építészműhely hosszú ideig elsősorban családi házak tervezésével foglalkozott, így amikor először kaptak megbízást többlakásos apartmanház megtervezésére, kísérletező kedvű lelkesedéssel álltak neki a feladatnak. Mivel menet közben az építtető is lecserélődött, az „úgysem fog megépülni” felszabadító hozzáállásával folytatták a tervezést, újszerű beépítési módot keresve a kis alapterületű terézvárosi sarok-foghíjtelekre. Nem zártudvaros, vagy épp keretes, de még csak nem is az újépítésű társasházakban előszeretettel alkalmazott középfolyosós megoldást választották, hanem ezeknek egyfajta hibrid változatát. A tömböt kereszt irányban metszi át a közlekedők rendszere, így az egész épület olyan, mintha négy önálló kicsi toronyház lenne.
A Székely Bertalan utcára néző hosszabbik szárny kvázi középfolyosós ugyan, de a folyosókat teljes szinten átívelő „lyukak” kissé eltolják az utcai tömbtől, így az alsóbb szintekre is bejut némi természetes fény. Láthattunk már hasonló megoldást például a Hajnal Építész Iroda által tervezett Corvin Átriumnál, ahol a jóval nagyobb lépték miatt az áttöréseknek köszönhető szellősség talán jobban tud érvényesülni, vagy épp az Archikon 100 lakásos passzívházánál is. Jelen esetben azonban – épp a kis telekméret miatt – már ez a kis leszűrődő fény is sokat dob a komfortérzeten. Mindez épp csak annyival csökkenti a belső udvar méretét, hogy az még így is, a szomszédos tűzfal közelsége ellenére, elfogadható léptékű, 6 méter széles. Kérdés, hogy elbírt volna-e még egy kis csökkentést ez a méret, hogy a középfolyosó áttöréseit növelni lehessen annyival, hogy még szellősebbek és világosabbak legyenek ezek a terek – ez azonban az alsó szint belső udvarra néző lakásainak teraszaiból venne el értékes négyzetmétereket a kihasználhatatlan „lyukak” javára, a kimaxolás logikája miatt tehát nem lehet opció.
A gangos bérházak minden hibájuk ellenére sokak által kedvelt eleme a közös belső udvar, amelynek valóban lehet egyfajta közösségkovácsoló ereje – bár éppúgy lehet konfliktushelyzetek forrása is – emellett épp az elterjedésük idejében sokat kritizált árnyékos udvar ma a nyári hőhullámok túlélésének záloga tud lenni. A közös belső udvar helyett a Szondi utcai ház befelé néző lakásainak privát udvarai kaptak helyet a földszinten, a rövidebb oldalról függőfolyosókkal, a hosszabbikon erkélyekkel keretezve a felsőbb szinteken. A közös udvar ehelyett tetőteraszként valósul meg, melyet a legfelső szint lakásai – a tömb már említett bemetszései miatt – úgy vesznek körbe, mint önálló kis házikók. Bár a tervezők eredeti szándéka szerint a közösségi használat volt a cél, az alsóbb szintek lakóinak nincs kulcsa a teraszhoz, ami ráadásul egy virágágyással ketté is lett választva. Hogy képes-e kialakulni valódi közösség, az persze a lakókon is múlik, de egy ilyen térbeli gesztus nem ezt bátorítja, holott a legfelső szintben meglenne a potenciál, hogy legalább az ezen az emeleten élőket összehozza – ha akarják.
A közösségi funkciók megléte persze nem prioritás, ha az épület rövidtávú lakáskiadási céllal épül, gyorsan cserélődő lakókkal, akik nem tekintik otthonuknak az ingatlant. A befektető eredeti célja ugyanis ez volt, ez határozta meg a lakásokat is, melyek úgy lettek kialakítva, hogy igény szerint rugalmasan összenyithatóak vagy szétválaszthatóak legyenek. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai következtében azonban végül csak néhány apartman maradt ilyen funkcióval, a lakások többsége lakhatási célt szolgál – ami szerencsésnek nevezhető fejlemény, hiszen „[a] tapasztalatok szerint az Airbnb-ből származó jövedelem reményében érkező befektetők megjelenése a bérleti díjak és az ingatlanárak emelkedéséhez vezet” – mutat rá például Boros Lajos és Dudás Gábor társadalomföldrajz-kutatók tanulmánya is. „Ez gyorsítja a negyedek eredeti lakosságának kiszorulását, a helyi társadalom átalakulását és a társadalmi kohézió gyengülését” – vagyis a terület dzsentrifikálódását, írják a kutatók.
Mindennek tudatában érdemes megvizsgálni azt is, hogyan kapcsolódik az épület az utcához. A telek adottsága, hogy magas a talajvízszint, ami miatt nem lehetett túl mélyre ásni, hiszen az a szomszédos épületeket kockáztatná. Többlakásos társasházat azonban az érvényes jogszabályok értelmében csak megfelelő számú parkolóval lehet építeni, amit így csupán fél szint süllyesztéssel oldottak meg a legalsó két szinten. Az utcáról nézve ez nem szembetűnő, az elfehérített ablakok mögött lehetne bármi. És mivel a környező üzlethelyiségek között rengeteg üresen áll, fölösleges lenne ezek sorát bővíteni, nyugodtan elfér a parkoló. A parkoló, ami azonban jóval nagyobb kapacitással bír, mint amennyi jelenleg ki van használva – bár még nem költöztek be minden lakásba. (A kötelezően kialakítandó parkolószám problémáját jól mutatja az a vita, ami a pár éve mindössze néhány hétig érvényben lévő OTÉK-módosítás kapcsán kialakult. Arról, hogy a szociális lakásoknál miért probléma mindez, lásd pl.: Szabó Dávid DLA értekezését.)
Vagyis, adott egy épület, amit a befektetők rövidtávú lakáskiadási céllal építtettek meg, ebből adódóan nem lenne szükség túl sok parkolóhelyre, hiszen az ilyen jellegű szállásokat kereső turisták vagy 1-1 szemesztert a városban töltő diákok nagy része ezt nem veszi igénybe, a szabályozás azonban előírja, hogy márpedig parkoló kell. A funkció hozzájárul a környék dzsentrifikációjához, aminek következtében megnőnek a bérleti díjak, egyre több az üres üzlethelyiség – ami mögött persze több más tényező is áll, például a megnövekedett rezsiárak. Ezért az új épületnél már fel sem merül, hogy újabb üzlethelyiség kerüljön az utcafrontra. Azzal persze önmagában nincs semmi baj, ha egy épületben nincs üzlethelyiség. Ha azonban azzal indokolva, hogy úgyis üresek az üzletek, sorra ilyen jellegű funkciók nélkül épülnek meg az újabb lakóépületek, szép lassan eltűnik a lehetősége is annak, hogy az élhetőbb városi környezethez elengedhetetlen szolgáltatások elérhetőek legyenek a közelben.
Az alsó parkolószintek miatt tehát a ház nincs aktív kapcsolatban az utcával, építészeti eszközökkel azonban mégis sikerült kapcsolódási pontokat találni a tágabb környezettel – úgy illeszkedni a pesti utcaképhez, hogy közben mégis vállaltan más legyen az összkép. A homlokzatot meghatározó burkolat például egyrészt utalás a környék több épületén tudatosan is megjelenő téglaarchitektúrára, másrészt megidézi a klasszikus bérházak tűzfalait – és a sok helyen sajnos a vakolat állapota miatt megjelenő falazatot – is. Mégis eltér ezektől fekete színével, valamint a függőlegesen rakott téglamintával, egyértelműen jelezve ezzel, hogy nem strukturális, csupán burkolati szerepet tölt be. Hasonló módon a két szintenként megjelenő osztások a homlokzaton a környező épületek osztópárkányaira rímelnek, vizuálisan tagolják a ház tömegét, de nem utánozzák görcsösen a klasszikus rendeket. A sötét homlokzatot pedig a sárga ablakkiállók oldják fel játékosan.
Külső és belső kapcsolódása kapcsán kiemelendő a lépcsőház, melynek nyílászárók nélküli áttört fala kifejezetten izgalmas élményt nyújt: mintha egy kilátótoronyba érkeztünk volna. Ahogy felfelé haladunk, párhuzamosan emelkedve a szemközti – a relatíve szűk Székely Bertalan utca miatt meglehetősen közeli – bérház homlokzatával, szintről szintre új perspektívából ismerhetjük meg az épületet, mígnem a felső szintre érve feltárul előttünk a pesti háztetők alkotta hullámzó táj. Az áttört homlokzat a Szondi utcai oldalon is megjelenik, igaz, ott csak a második lakószint felett, de ez a törés is oldja a homlokzat komorságát, ráadásul – feltehetőleg – klimatikus szempontból is előnyös, hozzájárul az épület átszellőzéséhez.
A Bártfai-Horváth Építészműhely tervezői első többlakásos épületükben tehát bátran nyúltak a beépítéshez és a külső megjelenéshez egyaránt, arra törekedve, hogy a legjobb megoldásokat hozzák ki a szituációból – és ez jól látható a végeredményen. Az iroda szempontjából mindenképp „korszakalkotó” lett az épület – hogy visszautaljunk Erő Zoltán szavaira – de a hazai többlakásos épületállomány összességét tekintve is több mint „elfogadható”. A problémák, melyek mégis felvetődnek a ház kapcsán, túlmutatnak az adott tervezési programon, feloldásukhoz rendszerszintű változásokra lenne szükség. Az út pedig, amelyen az iroda elindult ezzel a házzal a többlakásos épületek terén, biztatónak ígérkezik.
Csaknem hatvan beavatkozásra volt szükség Fejérben, a legtöbb eset Székesfehérváron és környékén volt.
Leginkább útra dőlt fák miatt riasztották Fejér vármegye tűzoltóit a március 27-i viharos erejű szélben – tájékoztatott a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A legtöbb beavatkozás Székesfehérváron és környékén, Gárdonyban, valamint Dunaújváros és Sárbogárd térségében volt, ahol a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltók egymással együttműködve dolgoztak a viharkárok és a szél okozta balesetveszély elhárításán. Tíz épület tetőszerkezetét rongálta meg a szél, hat helyszínen villanyvezetékre dőlt fa, illetve leszakadt faág adott munkát.
Székesfehérváron, a Budai úton egy társasház csúcsfalát rongálta meg a szél körülbelül négy négyzetméteren. A csúcsfal még álló, de veszélyesen megdőlt részét a tűzoltók visszabontották. Városunkban kidőlt fa miatt avatkoztak be a tűzoltók a Kassai utcában, a Szent Gellért utcában, a Szeredi utcában és a Szörényi utcában.
Vasúti pályára dőlt egy fa Kulcs és Adony között, az Álmosvölgy utcai átjárótól körülbelül nyolcszáz méterre. A lombozat a nagyfeszültségű vezetéket elérve kigyulladt. A dunaújvárosi hivatásos tűzoltók kiérkezésére a tűz kialudt, az egység a pályaszakasz feszültségmentesítését követően eltávolította a fát.
Dunaújvárosban fát döntött ki a szél a Balogh Ádám utcában, az Aranyvölgyi úton, a Dunaparti úton és a Lokomotív utcában. Utóbbi helyszínen az ágak megrongáltak egy fémkerítést. Az Akácfa utcában pedig egy kettéhasadt fa akadályozta a forgalmat. A balesetveszélyes fákat a város hivatásos tűzoltói motoros láncfűrésszel feldarabolták illetve kivágták, kéziszerszámokkal az ágakat levágták.
Sárbogárdon a Szent István utcában egy garázs lemezhéjazatú féltetős szerkezetét a szél szarufástól leemelte, a tetőszerkezet a ház tetején fennakadt. A város hivatásos tűzoltói a balesetveszélyes féltetőt leemelték és elfektették az udvaron. A Bethlen Gábor utcában garázsra dőlt egy tíz méter magas fenyő, amelyet a tűzoltók motoros láncfűrésszel visszadaraboltak.
Gárdonyban egy húsz méter magas fenyő dőlt nyaralóra, amelyet a tűzoltók motoros láncfűrésszel visszadaraboltak.
Fejér vármegyére kedden is figyelmeztetést adtak ki az erős szél miatt, ezért kérik, továbbra is óvatosan közlekedjünk a fák, fasorok, állványzatok közelében, lehetőség szerint ne parkoljunk fák alatt, és figyeljük a meteorológiai szolgálat előrejelzéseit, riasztásait.
Madárürülék lepte el egy budai társasház lakóinak ablakait, ablakpárkányait és még a parkoló kocsikat is. Mindez nem véletlen.
Borzalmas állapotok uralkodnak egy budai társasház környékén. Nemcsak az ablakpárkányokon áll a madárürülék, hanem a parkoló autókat is beteríti már. A madarak persze nem véletlenül szemelték ki maguknak ezt a helyet. Itt lakik ugyanis az a férfi, aki állandóan eteti az állatokat, amiből már elege van a társasház lakóinak.
A XXII. kerületi Tűzliliom utcában lévő ház lakói Ágoston Zoltánt hibáztatják, aki 2. emeleti lakásából minden reggel magokkal eteti a galambokat, mert elmondása szerint, ha nem tenné az állatok éhen halnának. Ellátogattunk a házhoz, amint megérkeztünk rögtön megütötte a fülünket a galambok turbékolásának hangja, majd láttuk, hogy a parkoló kocsiktól kezdve a járdán át a padokig mindenhol galambpiszok van.
„Szerinte éhen halnak a madarak, hogyha ő nem eteti őket”
A ház lakóit bosszantja, hogy az idős úr a környékre csalja a galambokat, ezért egy dolgot kérnek: fejezze be a galambok etetését. Vajai Ildikó az idős úr alatt lakik és elmondása szerint az ő párkányán landol a galambürülék nagy része, ami akár betegségeket is terjeszthet. Megesett már az is, hogy a földre lehulló magokból kukorica nőtt, amit a lakóknak kellett kiirtaniuk. A lakók Hitchcock Madarak című horrorfilmjéhez hasonlították a helyzetüket.
A másodikon lakó bácsi több mint két éve az ablakpárkányára szór ki madáreleséget, és így eteti a galambokat. A madarak az ablakpárkányon ülve leszórják a magot, lepotyogtatnak ürüléket az ablakpárkányra. Nem lehet kiteregetni a ruhákat, az ablak örökké tiszta madárürülék, a magok kinőnek a kertben, nem lehet közlekedni néha
– mondta Ildikó, aki szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a bácsi befejezné a madarak etetését. „Mi próbáltunk már vele többször beszélni, szépen kérni őt, hogy fejezze ezt be, de hajthatatlan, szerinte éhen halnak a madarak, hogyha ő nem eteti őket.”
Sajnos minden nap eteti a galambokat, és egyszerre tíz-tizenkettő is felfér az erkélyre vagy a párkányra. Mikor már jóllaknak, mindent összepiszkítanak, már a korlát is olyan, nem merjük megfogni
– mondta Irén.
Nem akarom, hogy megbüntessék. Nekem csak egy kérésem van: ne etesse a madarakat; azért se, mert például jön a nyár, kitesszük a ruhákat, ugyanúgy lepotyogtatják, mint bármit
– kérte Veronka.
„Most én rossz ember vagyok, mert segítem az állatokat?”
Ágoston Zoltán elmondta, hogy ő nem érzi magát hibásnak, hiszen szerinte az egyetlen bűne, hogy szereti az állatokat. A férfi 43 éve él a házban és 15 éve ápolja otthon beteg feleségét. A galambokat pedig azért kezdte el etetni, mert szerinte egyre kevesebb számukra az élelem és máskülönben éhen halnának.
Tizenöt éve egyedül ápolom a nejemet, itthon fekvő beteg. Most én rossz ember vagyok, mert segítem az állatokat? Hát ilyen rossz emberek kellenének, nagyon sokan. Azért, mert valaki támogatja az állatokat, azért nem lehet felelősségre vonni
– mondta Zoltán, aki szerint a lakóknak nem kellene bosszankodniuk a galambok miatt, a házkezelőknek pedig sűrűbben kellene takarítani.
Debrecen – A Csillag utcában bontotta meg egy társasház tetejét a szél. Egy, az udvarban lévő férfi mesélte el, hogy történt.
Amint arról beszámoltunk, a viharos szél a hajdú-bihari tűzoltóknak is adott munkát bőven. Debrecenben a Csillag utcában egy hatlakásos társasház két lakása felett bontotta meg tetőt a szél. A tűzoltók lefóliázták ideiglenesen az érintett épületeket, de a lakóknak átmenetileg rokonokhoz kellett költözniük. A Debrecen Televízió a helyszínen beszélt az udvarban lakó Kiss Sándorral, akit a történtekről kérdeztek. Nézze meg videónkat!
