Karantén telephelyre vitték őket, ahol majd saját kaptárat kapnak és később mézet is tudnak termelni.

Egy több 40 ezres méhraj szállt meg egy fenyőfát egy egri társasház udvarán, írja az rt.hu. Egy szakértő az RTL Híradónak azt mondta, hogy korábbi élőhelyüket kinőhették, ezért a királynő kirepült, a dolgozok pedig követték, hogy új helyet keressenek.

A lakóközösség darázsvadászokat hívott ki a hatalmas rajhoz, ők egy befogó vödörbe rakták a méheket. A munkában az egyik ott élő kislány is segíthetett. Védőfelszerelést kapott és ő permetezte le hideg vízzel a méheket. Ezután a vödröt visszatették a fára és estig vártak, hogy minden méh belerepüljön.

A befogók 4-4,5 kilós súlyúra mérték a rajt. Egy kiló nagyjából tízezer darab így 40-45 ezren lehettek. Karantén telephelyre vitték őket, ahol majd saját kaptárat kapnak és később mézet is tudnak termelni.

Forrás: https://hvg.hu/elet/20230521_Negyvenezres_mehrajt_talaltak_egy_egri_tarsashazban

A szocialista polgármester most a városháza mellett lévő parkot adja el. Ez a sokadik terület, amit beépítenek, a helyiek értesülései szerint itt is társasház épül majd.

Nagyot tévedtek azok a lakók, akik a kispesti Árpád utca elején lévő lakótelepi házban élnek. Eddig ugyanis azt hitték, egy zöld park terül el szomszédságukban, amit ki is használtak a családosok és a kutyások is. Gajda Péter szocialista polgármester azonban egy testületi ülésen kimondta: áh, nem úgy van az, bizony ez építési telek, ezért értékesíti az önkormányzat. 

A lakosság számára olaj volt a tűzre, hogy a lépcsőházakban valaki szórólapokat ragasztott ki azzal, hogy a park helyén társasház fog épülni, amiről ők mit sem tudtak. Ez azért sem tetszik a helyieknek, mert korábban egy, pont a park mellett lévő lepusztult házat is értékesített már az önkormányzat. Mindemellett az ügy kísértetiesen kezd hasonlítani a Zrínyi utca és Jókai utcák közötti részen épülő társasházra, amelyről a lakók már csak akkor értesültek, amikor semmit nem tudtak érdemben lépni szomszédi jogaik érvényesítéséért. 

Gajda a lakossági felháborodást követően magyarázkodásba fogott

A baloldali polgármester a képviselő-testületi ülésen is elmondta, hogy azért volt szükség az amúgy építési telekként nyilvántartott kis park eladására, mert az 500 millió forintos kormányzati rezsitámogatásnak ez feltétele volt. De mint ismert, a kerületektől csak egyszerű tájékoztatást kért a kormány, mielőtt odaítélte a rezsikompenzációt, Kispestnek 500 millió forintot, és többek között annak érdekében, hogy lássa, jól gazdálkodik-e a kerület, arra is rákérdezett, milyen rezsicsökkentő intézkedéseket vagy beruházásokat tettek, és esetleg milyen egyéb bevételekre tudnak szert tenni. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kormány kötelezte volna Kispestet, hogy adja el az Árpád utcai parkot…  

Kispesten sorra adják el a parkokat, hogy társasházak épüljenek

Nem a városháza melletti kis park az egyetlen, ahol társasház épül a XIX. kerületben. Az Attila út 3. szám alatti telket is eladja a baloldali testület. Az itt található 607 négyzetméteres terület 50 százalékban beépíthető.

Gajdáék egyébként több zöldterületet is eltapsoltak már, egyikre sem a kormány kérte őket. Eladták a Benczúr utca–Kiss János Altábornagy utca sarkán lévő zöld- területet, ahol korábban focipálya és park volt. Egy másikat a KÖKI Terminállal szemben értékesítettek, itt lett volna Kispest sportcsarnoka, de az sosem épült meg. De túladtak már több önkormányzati ingatlanon is. A Lehet utca Üllői út sarkán, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt, és az Ady Endre út 35. szám alatti egykori önkormányzati ingatlanon éveken át pusztultak le az épületek, majd így értékesítették azokat. Információink szerint a Kispesti Kaszinó melletti üres önkormányzati területet is el akarták adni, de erre még nem került sor.

A XVIII. kerület is sorra értékesíti a legjobb telkeket

Nem Kispest az egyetlen, ahol szép számmal építenek társasházakat, az önkormányzat által huzamosan nem gondozott telkeken, ingatlanok helyén. A XVIII. kerületben is sorra értékesíti a beépíthető vagyont a DK-s Szaniszló Sándor. 

A Honvéd utca mentén például hamarosan 800 új lakás épül, a Tarkő utcában pedig 100. A polgármester neve felmerült egy Anonymus-videóban is, amelyen állítólag éppen a kispesti szocialista polgármester korábbi kabinetfőnöke, Patek Gábor beszél valakinek a lakások „visszaosztásáról”. Ebben az ügyben is zajlik a nyomozás.

Az Anonymus-féle anyagban az hangzott el – állítólag Patek szájából –, hogy hogyan szokta lemenedzselni, hogy a társasházakat felhúzó építési vállalkozók az ügyintézés során előnyökhöz jussanak az önkormányzatnál. Ezért cserébe jutalékot kapnak – a felvétel szerint –, de nem pénz, hanem lakások formájában. 

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2023/05/zold-park-helyen-tarsashaz-epul-kispesten-ujabb-teruletet-ad-el-a-baloldali-onkormanyzat

Ahogy azt a május 18-án közölt cikkünkben is olvashatták az egyik Selyem utcai társasház lakói arra panaszkodtak, hogy úgy érzik nincsenek képviselve, valamint számos társasházi döntéssel nem értenek egyet.

Akkor cikkünk hasábjain keresztül tételesen kifejtették azokat a társasházat érintő problémákat, amikben változást szeretnének elérni. Mindezekre az ottani közös képviselő, Csárádi László, a Prométheusz Alba Kft. ügyvezetője reflektált is, azonban azt szeretné, hogy az általa elmondottak részletesebben és bővebben kerüljenek a nagy közönség elé. Ennek adunk jelen cikkünkben is teret, méghozzá azért, mert nevét felvállalva nyilatkozott. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy az ő, illetve a Prométheusz Alba gondozásában a Selyem utcai társasház mellett még rengeteg másik is van. Műszaki végzettsége okán pedig főként arra szeretné helyezni a fókuszt, hogy milyen műszaki javításokat, felújításokat érintő javaslatokkal látta el a társasházat 2021 óta, amióta ő a közös képviselő. Kifejtette, hogy ezen korszerűsítésekről, javításokról minden esetben a lakók döntenek a közgyűléseken, amelyeket minden évben egyszer tart, hiszen ennyit ír elő a jogszabály.

Szeretné, ha a jelen problémák mellett azt sem lenne másodlagos, hogy mik azok, amik cserére, korszerűsítésre és javításra kerültek e két év során.

Ami pedig a konkrétumokat illeti a közös képviselő szerint folyamatosak a műszaki munkálatok, apránként, lépésről lépésre. A tetőszigetelések egy része már javításra került, ezt tovább folytatják majd. Lecserélték a régi liftet, ahogy 6 darab stangot – fővezeték – is, valamint hamarosan a lakók által kért kaputelefon is cserére kerül és a régóta nem működő szellőzőmotor helyére is új kerül. Mint korábbi cikkünkben is fogalmazott, nincs egyszerű dolga, hiszen az előző közös képviselők ideje alatt rengeteg teendő és mulasztás felhalmozódott, így a már a fent említettekkel is jóval többet tett, alig két év alatt, mint a korábbiak. Hangsúlyozta továbbá, hogy sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudnának haladni a társasház helyreállításával, ha több megtakarításuk lenne, de ezt a jelen társasházi közös költség nem teszi lehetővé.

Forrás: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/05/a-selyem-utcai-tarsashaz-kepviseloje-nem-erzi-jogosnak-a-lakok-tamadasait

A társasházak ügyeinek jobb intézését, a lakók jobb viszonyát szeretnék elérni egy új programban.

Az ötlet abból indult ki, hogy a lakók hatalmas „vertikális falvakban” élnek a városban, és nagyjából 20 centis falak választják el őket egymástól. Mégis keveset tudnak egymásról, az sem alapvető, hogy a szomszédunk nevét tudjuk, de mégis mintha erre nagy igényünk lenne. „Az ügyeik intézésében is előny, ha van egy biztonságosabb közösség, bizalmi légkör. Ezért gondoltuk, hogy nézzük meg, hogyan lakjunk jól egymás mellett” – mondta az InfoRádióban Juhász Veronika, a II. kerület önkormányzati képviselője (Magyar Kétfarkú Kutya Párt).

Juhász Veronika szerint ha a „lakógyűlés” szót emlegetjük, sok frusztrált emlék jön elő az emberekben, pedig lehetne sokkal élénkebb, barátságosabb, intenzívebb kapcsolat a lakók között. A program azt is célozza, hogy ehhez eszközöket adjanak, emiatt kapta a Társasház Túlélő Program nevet.

Azon túl, hogy a társasházi ügyek intézésében segíthetnek, még abban is hasznos lehet a projekt, hogy kevésbé éljenek izoláltan, magányosan az emberek.

Több kapcsolódás lehetne a generációk között, és létrejöhetnének olyan terek a társasházakban, amiket közösen lehet használni.

Elég sok minden akad, amit fejleszteni lehetne – jegyezte meg Juhász Veronika.

A program nyitórendezvényén vázolják az elképzeléseinket az eddig látottak alapján. Interjúkat készítettek lakosokkal, közös képviselőkkel, társasház jogászokkal is, és most az intenzívebb, ötletgyűjtő szakaszban vannak. Készítettek egy kérdőívet is, amellyel arról kérdezik az embereket, mik számukra a legfontosabb dolgok a társasházi életüket tekintve.

Az ügyintézés kapcsán kiderült, hogy az embereknek tájékozottsága sincs megfelelő szinten. Nincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen hatáskörei vannak egy jogi ügyintézésben az önkormányzatnak, milyen ügyek tartoznak a bíróságra, és mik adódnak a közösségi együttélésből. Felmerülnek kérdések a rossz infrastruktúra állapota kapcsán, vagy hiányozhatnak a pályázatok elérésére vonatkozó információk, nem tudják, miként lehetne forrásokat eszközölni a társasháznak.

„Nagyon fontos nekünk, hogy a programot maguk a lakók alakíthassák”

– mondta Juhász Veronika.

Az első fázisban közreműködik a CoHousing Budapest egyesület, akik a közösségi lakhatás formáiról tájékoztatnak. Emellett mediátorokkal, társasház jogászokkal dolgoznak a programban – utóbbiak segítségével azt szeretnék vázolni, hogy miből áll a jogi mozgástere a lakóközösségnek és az önkormányzatnak.

Az intenzív tájékoztatás akár a társasházakba kijáró jogászok révén, összejöveteleken, akár speciálisan egy lakógyűlés témáira vonatkozóan megvalósulhat. „Közösségfejlesztőkkel is dolgozunk, akik szintén workshop-programok tervezésében vesznek részt” – zárta a Társasház Túlélő Program bemutatását Juhász Veronika.

Forrás: https://infostart.hu/interju/2023/04/06/mediatorok-tarsashazi-jogaszok-segithetik-a-lakokozossegeket-a-ii-keruletben

Napjainkban sok társasház kamerarendszert üzemeltet a társasház biztonsága és védelme, elsősorban a betörések elkerülése céljából. Sokan nem tudják azonban, hogy a társasházakban történő kamerák elhelyezésére és üzemeltetésére szigorú jogszabályi előírások vannak.

A jogsértő kamerahasználat sértheti a társasházba belépő személyek lakók, látogatók, szolgáltatók személyiségi jogait, és emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatát és adott esetben jelentős bírságot, vagy a személyiségi jogok megsértése miatt indított polgári peres eljárást vonhat maga után.

A közös területek kamerával való megfigyeléséről a társasházi közgyűlés dönt, a döntés elfogadására az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával van lehetőség.

Adatkezelési cél

A kamerák használata és a kamerák használatára vonatkozó képi- és hanganyag kezelése csak előre meghatározott célra törtéhet. „A GDPR alapján az adatkezelés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. A NAIH nem egy határozatában foglalkozott már ezzel a kérdéssel, eszerint a társasházak esetén ilyen adatkezelési cél lehet az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, illetve a vagyonvédelem” hívja fel a figyelmet dr. Lantos Andrea ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő. A kamerás megfigyelés csak abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha az az adatkezelésre, azaz ebben az esetben a felvételek kezelésére jogszerű céllal kerül sor – ilyen lehet a közös helyiségekben lévő vagyontárgyak védelme, vagy a társasház lakóinak, testi épségének, életének védelme.

A kamerák elhelyezése és a magánszféra védelme

Fontos, hogy a kamerák elhelyezésére kizárólag azon társasházi közös területeken van lehetőség, amelyek nem irányulnak külön tulajdonban álló lakások vagy egyéb helyiségek bejáratára, nyílászárójára abban az esetben sem, ha azok a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen vannak elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

Ki üzemeltetheti a kamerát?

Gyakori hiba társasházi kamerahasználat esetén, hogy a kamera üzemeltetését a gondnok, vagy valamelyik tulajdonostárs végzi, ő fér hozzá a felvételekhez, és nem a jogszabályoknak megfelelően kezeli azokat

 – meséli az ügyvéd. Szerinte azonban súlyosan sértheti az érintett személyiségi jogát az, ha például a szomszéd ellenőrzi, hogy megfelelően becsuktuk-e a csapóajtót, vagy morzsázott-e a gyermek hazafelé jövet a lépcsőházban majszolt kiflivel vagy rendesen felmostunk-e.

A kamera üzemeltetését kizárólag a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy végezheti, aki rendelkezik biztonsági őr, biztonságszervező, vagyonőr vagy testőr szakképesítéssel.

Tájékoztatási kötelezettség

Fontos szabály a kamerarendszer működtetéséről való tájékoztatási kötelezettség; a kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

A társasház a közgyűlési elfogadást követően köteles a szervezeti és működési szabályzatába belefoglalni a kamerarendszer működésére vonatkozó szabályokat, például a kamerák üzemeltetésével megbízott személy és elérhetősége, a felvételek kezelésének módja vagy megőrzési ideje

– teszi hozzá dr. Takács-Kiss Bernadett a budlegal részéről.

A kamerahasználatról külön adatkezelési tájékoztatót kell készíteni, melyet az érintettek számára elérhetővé kell tenni. A kamerás megfigyelésre vonatkozó legfontosabb információkat figyelmeztető táblán is el kell helyezni, ez legegyszerűbben egy kamera ikont és alatta rövid tájékoztató szöveget tartalmazó táblával oldható meg. A táblán az alábbi információk feltüntetése javasolt:

• A kamerarendszer működéséről szóló rövid tájékoztatás (pl. Videokamerás megfigyelés!)
• Adatkezelés célja
• Adatkezelő személye, elérhetősége

Hol és milyen módon érhető el a részletes adatkezelési tájékoztató.

Az adatkezelési tájékoztatót is az érintettek számára könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátani, erre megfelelő lehet például a társasházi faliújságra, hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztató. A kamerahasználat során felmerülő eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni minden olyan esetben, amikor a kamerafelvételekhez valaki hozzáférést kapott, akár egy társasházi lopás vagy rongálás felderítésekor. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a felvételt megismerő személy nevét, valamint a felvétel megismerésének időpontját és annak okát.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20230427/sulyos-buntetest-kockaztatnak-a-magyar-haztulajok-kevesen-tudjak-de-mar-ez-is-tilos-1136461

Budapest lakosságának jelentős része társasházakban él, de sokan nincsenek vele tisztában, hogy kinek van joga belépni egy társasházba.

A társasházak rendjét az épületben tulajdonrésszel rendelkezők által elfogadott működési szabályzat határozza meg. Ehhez kell igazodnia a mindennapokban felmerülő problémák megoldásának is.

Az egyik leggyakoribb vita azon van, hogy kik léphetnek be és tartózkodhatnak a társasházban illetve annak területén. A válasz egyszerű, de annak betartatása már jóval bonyolultabb.

A társasház közös helyiségei a társasház tulajdonosainak közös tulajdonát képezik. Bármely tulajdonostársnak joga van a tulajdona, biztonsága, vagyona védelmében fellépni, akár egy hívatlan látogatót kitenni. Ezt úgy kell kezelni, mintha a magánlakásába próbálna valaki bejönni.

Gyakori probléma, még az olyan helyeken is, ahol kapucsengő van, hogy egyes lakók automatikusan beengednek mindenkit, aki jelez nekik, anélkül, hogy rálátnának az illetőre. Van olyan társasház, ahol a lakók megegyeztek, hogy a kapucsengőnek kössék ki a kapunyitó funkcióját, így mindenkinek le kell menni, hogy kulccsal nyisson ajtót és lássa személyesen, kit is enged be.

Sok lakó dühös a szórólapok terjesztőire, mert még annak is telerakják a postaládáját, aki feltűnően kiírja rá, hogy nem kér semmilyen reklámot.

Ha egy helyben lakó ezt észreveszi, vagy csak tudomására jut, hogy hívatlan személy van a házban, jogszerűen felszólíthatja a távozásra. Nem egyszer még ezeknek a személyeknek áll feljebb, még ők akarnak rendőrt hívni, amitől nem kell megijedni, mert ha egyéb bűncselekmény nem valósul meg akkor nincs ok a hatósági intézkedésre.

 A társasházba bebocsájtást kérőnek meg kell mondania kihez, vagy az ott működő melyik céghez akar bejutni, és a lakóknak ahhoz is joguk van, hogy megnézzék, hogy valóban oda megy és ott fogadják-e az illetőt. Ha nem akkor jogszerű tartózkodása sincs az illetőnek. Ez nem jelenti azt, hogy az egyik lakónak bármilyen beleszólása lenne abba, hogy a másik lakó kit hív az ingatlanába. Azonban a vendégeknek is be kell tartani a ház működési szabályzatát.

Nemrégiben volt egy érdekes eset, az egyik pesti nagy társasházban tanfolyamot tartottak és tartanak a mai napig is. Az egyik résztvevő fiatal férfi elkezdte molesztálni az odajáró lányokat, ezért a szervezők azonnal kitiltották a kurzusokról. Csakhogy a férfi nehezen viselte ezt, és megállt a ház kapujában, hogy ott tovább piszkálja a tanfolyamra érkező és onnan távozó lányokat. A szervezők a férfit a kapuból és annak környékéről is el akarták küldeni, mire az kihívta a készenléti rendőröket, hogy őt korlátozzák a szabad mozgásban. A kiérkező rendőrök nagyon meglepődtek, hogy ezért kellett megjelenniük, majd elmagyarázták, hogy a ház kapu előtti járdaszakasza már közterület és ott bárki addig tartózkodhat, ameddig csak akar, viszont az épületbe nem léphet be, mert ahhoz valamelyik lakónak vagy a tanfolyam szervezőinek engedélye is kellene. 

Szintén sok problémát jelentett és talán még most is jelent a bulinegyedben, az hogy a társasházakba mennek be prostituáltak és kábítószerfogyasztók. Sajnos van, ahol egyik-másik lakó egyességet köt velük némi pénz fejében. Ilyen helyzetben csak a lakók szorosabb együttműködése vethetne véget az áldatlan állapotoknak.

Forrás: https://1.kerulet.ittlakunk.hu/otthon-csalad/230426/ki-tartozkodhat-jogszeruen-egy-tarsashazban

Több bűncselekmény miatt fordultak kérdésekkel az egri rendőrkapitányhoz a képviselők a közgyűlés elején. Lopások, rablások és betörések is történtek a városban az utóbbi időben. A Kallómalom úton egy társasház tárolóit törték fel és fosztották ki.

Olasz utcai parkolóban történt lopások miatt szólat fel Keresztes Zoltán önkormányzati képviselő. Mint elmondta, a parkolóban rendszeres a katalizátor lopás és rendszeresen húzzák meg kulccsal az autókat.

Felnémeten egyre több betörés és lopás történik, hozta fel a témát már sokadjára a közgyűlés elején Bódi Zsolt felnémeti képviselő. Hetek óta téma, hogy sok a betörés a városrészben, a lakosság és a rendőrség segítségével próbálják megállapítani és felgöngyölíteni. Elindult a polgárőrök járőrözése is- mondta a képviselő.

Kallómalom 5. szám alatt viszont rablás történt, számolt be róla Mirkóczki Zita. A 9 emeletes tömbben feltörték a tárolókat és amit tudtak elvittek. Úgy tudja, egy ott lakó engedte be a rablókat, aki önkormányzati bérlakásban él. Mirkóczki Zita szerint fontos, hogy kiderüljön együttműködött e a lakó a betörőkkel.

Kovács József rendőrkapitány felszólalásában elmondta, részeredmények vannak csak a katalizátorlopásokkal kapcsolatban. A felnémeti városrészben részben ismertek a tettesek, néhány napon belül igyekszik a rendőrség őket eljárás alá vonni. Vagyon elleni bűncselekmények elkövetését jelentették a Kallómalom útról, ebben az ügyben még nyomoznak.

A kapitány kéri, hogy amennyiben a körzetükben olyan rendezvény lesz, ahol a rendőrség bűn és baleset megelőzési kampánnyal részt tudnak venni, azt jelezzék feléjük, pont a fent említett esetek megelőzése miatt.

Forrás: https://egerhirek.hu/2023/04/27/feltortek-egy-kallomalom-uti-tarsashaz-tarolojat/villogo/egerhirek

Bár sokan keverik a lakásszövetkezeteket a társasházakkal, jelentős különbség van felépítésük és működésük közt. A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.

A társasház és a lakásszövetkezet működése nagyon különböző:

• a társasház nem jogi személy, törvényes működés felügyeletét a jegyző látja el;
• ezzel szemben a lakásszövetkezet egy cég, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, tehát egy önálló jogi személy, melynek jogai lehetnek, és kötelezettségeket szerezhet.

A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek, mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. Társasházak esetében viszont a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében tulajdoni hányad illeti meg a tulajdonosokat.

A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani.

Keverik a társasházat és a lakásszövetkezetet

A lakásszövetkezetet a speciális ágazatra vonatkozó törvény, és nem a társasházi törvény szabályozza, és különösen nem a Ptk. szövetkezeti része, ám mégis sokszor összekeverik őket, még a bankok, önkormányzati szervek és egyéb szervezetek is

–tudta meg a Napi.hu a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnökétől, Moró Erikától.

A szövetkezeti tulajdonosok, a szövetkezeti tagok választják a tisztségviselőiket, és nem kell minden kérdésben rögtön közgyűlést, küldöttgyűlést összehívni. Az egyenlőség elve érvényesül a jogokban, a kötelezettségekben, valamint az anyagi terhek viselésében.

Megvalósul a választó és választhatóságban, a tulajdon nagyságától független szavazategyenlőségben, hiszen a lakásszövetkezetben a szavazatok mértéke nem a tulajdoni hányadtól függ, hanem mindenesetben lakásonként egy szavazat számít

– hangsúlyozta Moró Erika.

A szövetkezés alapelve az önkéntesség. A tagi felvétel kérése önkéntes döntésen alapul. A tulajdonosok ösztönzése, hogy kérjék tagsági felvételüket, lakásszövetkezetenként más és más lehet.

A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.

Lakásszövetkezet vagy társasház?

A lakásszövetkezetnek saját vagyona van, így nem fordulhat elő, hogy nincs pénz egy váratlan, nagyobb meghibásodás esetére. A magyarországi lakásszövetkezetek közül számosan végeznek vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményének felhasználásáról a lakásszövetkezet igazgatósága, küldöttgyűlése dönt.

Ezzel ellentétben a társasház mindig csak azzal a pénzzel gazdálkodhat, amit a tulajdonosok befizettek és megtörténhet, ez nem elég a hirtelen felmerülő munkákra.

A lakásszövetkezetben különböző, ingatlankezeléshez kapcsolódó szakma képviselői dolgoznak, így építész, gépész, közgazdász, könyvelő. A „több szem többet lát” elv érvényesülése mellett az ellenőrzés is több lépcsős így biztosítva a törvényeknek megfelelő működést, a tulajdonosok ingatlanainak szakszerű kezelését, befizetett pénzeiknek biztonságos felhasználását.

A társasházkezelői tanfolyam három hónapos, ezt követően a végzett már kezelhet épületeket, igaz, nulla tapasztalattal. Ma Magyarországon a lakásszövetkezetekben dolgozó vezetők, munkatársak több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Nyertes precedensper

A Jókai lakásszövetkezet pert nyert egy lakástulajdonos ellen, akinek át kellett szerelnie a klímaberendezés kültéri egységét a szövetkezet által engedélyezett módon ( nem kellett áthelyezniük, csak a homlokzaton engedély nélkül végzett kivezetést kellett megszüntetni). Utóbbi ugyanis nem járult hozzá, hogy az eredetileg egységes képet az épületek természetes korosodásából adódó homlokzati hibákon kívül, engedély nélkül elhelyezett tárgyak lepjék el.

Forrás: https://www.napi.hu/belfold/ingatlan-jog-lakasszovetkezet-jogszabalyok-berlok-tulajdonjog.769352.html

Három komondorral él egy XI. kerületi, polgári lakásban Csaba. A férfi kolosszális kutyáitól nem csak házban élők, hanem az egész környék borzasztóan fél.

Több éve rettegésben tartja egy férfi a dél-budai régiót három komondorával.  A hatalmas kutyák gazdája egy XI. kerületi társasház második emeleti lakásában él és rendszeresen póráz nélkül sétáltatja a méretes ebeket. A környékbeliek állítása szerint a kutyák többször támadtak már más állatra és volt, hogy fel is löktek valakit. Az ingatlan lakói arról számoltak be kollégánknak, hogy a közel ötven- kilós kutyák minden felügyelet nélkül, szabadon mászkálnak a társasházban. 

„Az egész házban szabadon járnak-kelnek a hatalmas kutyák”

A lakók elmondása szerint Csaba több mint húsz éve él a házban és mindig is problémás ember volt.

Mindig nyitva hagyja az erkélye ajtaját, így az egész házban szabadon járnak-kelnek a hatalmas kutyák; nekem macskáim vannak és nagyon féltem tőlük, de emberre is veszélyesek lehetnek az állatok, hiszen kisgyerekek is laknak itt 

– kezdte a Metropolnak a Csaba lakása alatt élő nő, aki arról is beszélt, hogy ennél gusztustalanabb dolgok is történtek már. 

„Volt, hogy lepisiltek az erkélyről hatalmas tócsát hagyva az ajtónk előtt. Koszosak, gyűjtenek mindenfélét, amivel még a ház pincéje is tele van” 

– osztotta meg munkatársunkkal az alsó szomszéd.

Rendszeresen látom, hogy póráz nélkül sétáltatja a kutyákat. Nem kellemes szagot árasztanak maguk után, mikor elmennek a bolt előtt, a kutyákon is csomóban áll a szőr

 – mondta a ház alatti boltban dolgozó Tibor.

„Nem barátságos sem ő, sem a kutyái. Szinte már az összes lakóval összeveszett a kutyái miatt” 

– fejtette ki Bori.

A sorozatos kutyatámadások kapcsán megkerestük a rendőrséget, és azt a választ kaptunk, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési eljárást folytat. 

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2023/04/rettegesben-elnek-egy-budapesti-tarsashaz-lakoi

Az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, de a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn, taglalja cikkében a Pénzcentrum.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, írja a Pénzcentrum.

A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.

Fontos a közös biztosítás

A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is.

Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben – a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban

– mondta el a lapnak a Generali.

A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület-biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek.”

A lappangó veszélyfaktor – az alulbiztosítás

A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.

A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban.

A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra.

A teljes cikk ITT olvasható.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2023/04/25/rafizethetnek-a-tarsashazban-elo-magyarok-idozitett-bomban-ulnek-rengetegen