Közös költség összege

A közös költség összegét látatlanban nem lehet meghatározni, mert ahány ház annyi féle összeg. a közös költséget több összetevő is befolyásolja, ezért nem lehet csak úgy hasra ütés szerűen meghatározni az összeget.

Fontos, hogy a közös költség emelést mindig a közgyűlésnek kell elfogadnia. Amennyiben a  közgyűlés nem fogadja el vagy a bíróság érvényteleníti a határozatot, akkor nem lehet az emelt közös költséget felszámítani.

Mit tartalmaz a közös költség?

  • közüzemi kiadások (villany, víz-csatorna, szemétszállítás, kéményseprés, esetleg gázdíj)
  • felújítási alapképzés (ami lehet lekötésen, felújítási számlán és akár lakástakarék szerződésen is)
  • Karbantartási kiadások (tervezett és nem tervezett kisebb javítási munkák)
  • Ügyviteli költségek (postaköltség, bankköltség, posta közreműködési díj, adók,esetleg fénymásolás, fax, nyomtatási költségek)
  • Egyéb üzemeltetési költségek (biztosítás, képviseleti díj, takarítás, felvonóval kapcsolatos díjak)
  • Egyéb kiadások (pl.: rovarirtás, illeték költségek, stb.)
  • Felújítási munkálatok
  • Bevételi oldalon: közös költség-, kamat-, esetleg bérleti díj bevétel

Azt, hogy melyik társasház mire és mennyit költ minden esetben a közgyűlés döntése. Egy évben 1 alakalommal május 31-ig kell megtartani az elszámoló közgyűlést, melyen meg kell szavazni az előző év elszámolását és az adott és pénzügyi tervezetét, mely gyakorlatilag a közös költség összegét befolyásoló tényező.

A közös költség után még a képviseleti díjak összege is érdekelheti:

/tarsashazkezeles-kozos-kepviselet-arak/

 

 

 

Forrás: http://tarsashazaknak.hu/kozos-koltseg-osszege/

Reszkess, Te lépcsőházban bagózó kedves szomszéd!

Talán nem eltúlzott kimondani, hogy mindenki – legyen az bagós vagy nem bagós – örült annak, amikor betiltották a dohányzást a kocsmákban, hiszen senki sem szereti, ha a ruhája füst szagú, nem is beszélve az egyértelmű és súlyos egészségügyi következményekről. A közterületeken és a vendéglátóhelyek már kezd megoldott lenni a „cigihelyzet”, de mi a helyzet a társasházakban?

Már az elején lelövöm a nem meglepő poént: a társasházi törvény alapján tilos a zárt, közös tulajdonú helyiségekben dohányozni (tehát a gang, udvar nem tilos, legfeljebb illetlen). Azonban nem sokat ér a tiltás, ha a közösségi együttélés alapvető szabályát be nem tartó lakó úgy dönt: ne szóljanak bele, hogy ő hol dohányzik. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a szankciója annak, ha a lakók fütyülnek a tiltásra.

Sok társasházban ezt a kérdést úgy próbálják megoldani, hogy a házirendet megsértő lakókra a társasház „büntetést” szabhat ki, azonban érdemes tudni, hogy ez a megoldás nem kerek. Mint ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésünkben, a Kúria 2015-ben közzétett döntésében részletesen foglalkozott a kérdéssel, és arra a következtetésre jutott, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a társasház „hatósági jogköre” jogellenes.

Mi lehet a megoldás? Főváros IX. kerületének önkormányzata például rendeletben szabályozta a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket, illetve ezek megsértésének szankcióját. A rendelet alapján 200.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható lakóépület házirendjének előírásait nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, tehát az is, aki a dohányzási tilalom szabályai ellen vét.

De mit tehetünk, ha történetesen nem a IX. kerületben lakunk (azon kívül, hogy költözünk)? Először is érdemes utánanézni, hogy az önkormányzat fogadott-e el hasonló szabályokat.

Ennek hiányában már erősen szűkül a társasház mozgásköre. A szigorú nézésen kívül marad még az a lehetőség, hogy a közös képviselő dühös leveleket küld a renitens lakó részére, ezt esetleg még meg lehet fejelni egy nem eltúlzott mértékű adminisztratív költséggel (sok kicsi sokra megy), vagy a társasház birtokvédelmi eljárás kezdeményezhet, azonban ennek sikeressége a bizonyítás nehézségei miatt kétségesek.

Mi a helyzet akkor, ha a társasház lakóinak nagy része dohányzik? Ha az összes tulajdonos 4/5-e úgy dönt, a házirend eltérhet a tiltó szabálytól és nyugodt szívvel lehet pöfékelni a lépcsőházban. De mielőtt szélsebesen döntenénk a kérdésben abba is gondoljunk bele, hogy az 1/5-be tartozó kisgyermekes család számára ez nagyon nem lesz baráti, és minden joggal várható a társasházi határozat megtámadása arra hivatkozással, hogy a szabad dohányzás a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A kereset nagy valószínűséggel megértő fülekre találna.

Szerzőnk dr. Jean Kornél ügyvéd, a Jogadó Blogszakértője.

 

Forrás: https://ingatlanhirek.hu/ado-es-jog/73255/

Lendületesen kezdte az évet az építőipar

Februárban az építőipari termelés volumene 26 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a kiugró januári 43,2 százalék után. Szakértők szerint az idén legalább 15-20 százalékos növekedésre lehet számítani az épület- és lakásépítések dinamikájától függően.

 A kiugró januári 43,2 százalék után februárban az építőipari termelés volumene 26 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 19,8, az egyéb építményeké 40,1 százalékkal nőtt. Az előző havihoz mérten az építőipar termelése 5 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index szerint – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
 

Az év első két hónapjában az építőipari termelés 33,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva. A január-februári időszakban az épületek építése 32,3 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 37 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magasépítés-termelés növekedése februárban az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének az eredménye, a mélyépítésben a gyorsforgalmi utak építése, illetve vasútfelújítási munkák és közműépítések következtében nőtt a teljesítmény.

A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 45,9 százalékkal alacsonyabb volt, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 51,4 százalékkal emelkedett. Februárban elsősorban közútfejlesztési munkákra kötöttek nagy értékű új szerződéseket. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene február végén 92,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 4,3, az egyéb építményeké 145,4 százalékkal volt magasabb 2017 februárjához képest.

Dinamikus bővülés

Továbbra is dinamikusan bővül az építőipar. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: az év első két hónapjában elért 33,5 százalékos növekedés alapján az idén legalább 15-20 százalékos növekedésre lehet számítani az épület- és lakásépítések dinamikájától függően. A szakember utalt arra is, hogy tavalyi eredményekhez nagyban hozzájárultak uniós és állami fejlesztések, idén viszont erősödhetnek a magánszektorban megvalósuló építőipari, ezen belül is a lakásépítési beruházások.

A szerződésállomány alakulása is alátámasztja a jelentős idei növekedésre vonatkozó kilátásokat, február végén ugyanis épületépítéseknél 4,3 százalékkal volt magasabb az állomány, az egyéb építményeknél pedig 145,4 százalékot tett ki a bővülés.

Kapacitáshiány miatt számos átadás 2020 utánra csúszhat, ami drágítja a lakások árait
Fotó: MTI

Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre égetőbbé válik a lakásépítéseket érzékenyen érintő áfakérdés. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis csak a 2019 végig elkészült lakásokra vonatkozik a kedvezményes, 5 százalékos áfa.

Márpedig több lakásfejlesztő a kapacitáshiány miatt kénytelen volt már most átütemezni a kivitelezést és több átadás 2020 utánra csúszhat, ami – ha érvényben maradnak a mostani szabályok – a vevők számára több mint húszszázalékos áremelkedést jelenthet. A lakásépítési kedvet is befolyásolja az áfa körüli bizonytalanság, erre utal, hogy februárban az épületépítésekre vonatkozó új szerződések 46 százalékkal esett vissza éves szinten.

Van még tere a bővülésnek

Horváth András, a Takarékbank elemzője közölte: 2018-ban 25 százalékot valamivel meghaladó éves építőipari növekedésre számítanak, figyelembe véve, hogy a 2017-es bázis eleve erősebb alapot jelent. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építési értéke is érdemben felzárkózik.

Horváth András szerint a fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest, és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni.

Az elemző közölte, a szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról, illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint a következő hónapokban ugyan folytatódhat a növekedés, de lassabb ütemben a magas bázisadatok miatt. A szakember arra számít, hogy az idén összességében 10 és 20 százalékos bővülést ér el az építőipar.

Tovább erősödik az építőipar Magyarországon

Mintegy 26 százalékkal emelkedett az építőipari termelés idén februárban, amely főként a kedvező gazdasági környezetnek és a kormány lakáspiacot támogató intézkedéseinek köszönhető. Az ágazat erősödését jelzi, hogy 29,1 százalékkal bővült a hazai építőipar a 2010-es bázishoz képest –reagált a KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Közölték, a kiadott engedélyek jelentős mennyiségét tekintve az újonnan épített lakások számának növekedésére lehet számítani 2018-ban is, ami pozitívan befolyásolja az építőipar teljesítményét. Emellett az állami beruházások, valamint a kormány lakáspiacot érintő intézkedései – mint a kedvezményes lakásáfa és a családi otthonteremtési kedvezmény – további lendületet adnak az építőiparnak. Továbbá az ágazat folyamatos erősödéséhez a már korábban elindított Építőipari Támogatási Program is nagymértékben hozzájárulhat, valamint a megvalósuló technológiai korszerűsítések révén a vállalatok versenyképessége is növekedhet.

 

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/04/16/lenduletesen-kezdte-az-evet-az-epitoipar/

Albetét-ellenőrzés – a bérlő ellenáll

Időnként a közös képviselőnek ellenőrizni kell a saját tulajdonú albetéteket.
A bérlők gyakran vitatják a közös képviselő jogosultságát az általuk lakott lakás ellenőrzését illetően. Sokszor megakadályozzák, hogy elvégezzenek fontos munkákat, mondván, nincs joguk őket zaklatni. Azonban például a csőrepedés elhárítása korántsem zaklatás, s ha emiatt a bérelt lakásban bontani kell, ahhoz bizony …
Forrás: http://www.thmagazin.hu/hir/albetet-ellenorzes_–_a_berlo_ellenall/2018-04-10

Segítség, társasházban élünk!

Olykor nem könnyű együtt élni olyan emberekkel, akikhez semmi közünk, zavarják a nyugalmunkat és még szemtelenek is.
A többlakásos épület, legyen az bérház, társasházi vagy szövetkezeti, mindig magában rejti a konfliktus lehetőségét. Ott, ahol sokan élnek „egy fedél alatt”, ez szinte elkerülhetetlen, hiszen mindenkinek más a vérmérséklete, különböző mértékű az iskolázottsága. Az pedig tovább nehezíti a helyzetet, hogy jó néhányan közülük másfajta kultúrából érkeztek, akik folytatják a hagyományaikat, hangosan élnek, amit nem igazán tolerál a lakóközösség többi tagja.
A kényszer együttélés csak ott működik jól, ahol az emberek alkalmazkodók, nem esnek egymás torkának minden apróság miatt. A hagyományos …
Forrás: http://www.thmagazin.hu/hir/segitseg,_tarsashazban_elunk!/2018-04-10

Kigyulladt egy tiszaújvárosi társasház, 13 embert kellett kimenteni

Egy négyemeletes tiszaújvárosi társasházban ütött ki a tűz.

A tiszaújvárosi és a mezőcsáti hivatásos tűzoltók, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is kivonult ahhoz a négyemeletes társasházhoz, ahol tűz ütött ki csütörtökön. Tizenhárom embert mentettek ki.

Egy négyemeletes társasház második emeleti lakásának a berendezési tárgyai kaptak lángra. Az épületet tizenhárom embernek kellett ideiglenesen elhagynia, közülük ötöt a tűzoltóknak kellett kimenteni. A tűzzel érintett lakás teljesen lakhatatlanná vált. Úgy tudjuk, hogy az ott lakó ember a rokonaihoz költözik ideiglenesen” – közölte Dojcsák Dávid tűzoltó százados a 24.hukérdésére.

Az egységek a mentés után elfojtották a lángokat, az épületet átvizsgálták.

 

Forrás: https://www.google.hu/amp/s/www.nlcafe.hu/ezvan/20180405/kigyulladt-tiszaujvarosi-tarsashaz-tuz-mentes/amp/

A társasházi közös képviselő képviseleti jogosultságának terjedelme

A társasház-közösség jogalanyiságából [Társasházi tv. 3. § (1) bek.] következik, hogy rendezni kell a harmadik személyekkel szembeni képviselet kérdéskörét. E követelményeket elégíti ki a törvény azzal, hogy a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) mint a társasház-közösség ügyintéző szervét felhatalmazza a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt [Társasházi tv. 50. § (1) bek.]. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) tehát a társasház-közösség törvényes képviselője.

Bár ezt a Társasházi tv. kifejezetten nem tartalmazza, a képviseleti jog a bíróság és más hatóság előtti képviseleten kívül minden harmadik személy, illetve a tulajdonostársak előtti képviseletre is kiterjed. A képviselet jelenti a közösség írásbeli és szóbeli képviseletét is, magában foglalja a közösséget jogosító, illetve kötelező bármely formájú jognyilatkozat megtételét.

A törvény szerint a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan [Társasházi tv. 50. § (1) bek. második mondata]. Ebből az következne, hogy külső jogviszonyokban nincs hatása a szervezeti-működési szabályzatba vagy közgyűlési határozatba foglalt, a képviseleti jogosultságot érintő korlátozásnak. Nincs hatása például az olyan korlátozásnak, amely a közös képviselet jognyilatkozatát a közgyűlés előzetes vagy utólagos jóváhagyásához köti, vagy például több közös képviselők együttes eljárását írja elő. Egészen a közelmúltig az ítélkezési gyakorlat is ezt az értelmezést tartotta helytállónak (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5., Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.20.171/2009/7., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.571/2009/7.).

A Kúria azonban a BH2014. 154. sz. alatt közzétett döntésben szakított ezzel az értelmezéssel, és az alábbiakat fejtette ki: „A Kúria szerint a Tht. 50. § (1) bekezdése perlést könnyítő szabály: azt célozza, hogy perben ne a tulajdonostársaknak kelljen félként részt venniük, hanem legyen jogi lehetőség a társasház mint közösség perlésére, amelynek nevében a közös képviselő nyilatkozhat. E jogszabályi rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy az feljogosítaná a közös képviselőt olyan tartalmú megállapodások megkötésére, amelyekre egyébként a Tht. alapján nem jogosult. A társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése [Tht. 43. § (1) bekezdés], vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.” A Kúria a BH2015. 191. számú eseti döntésében hasonlóan foglalt állást. Kimondta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, amelyről csak a közgyűlés dönthet és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre.

Álláspontunk szerint egyik döntés sem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, azzal ellentétes jogértelmezést tartalmaz. Ennek oka egyrészt, hogy a társasház-közösség korlátozott jogalanyiságát illetve perelhetőségét nem az 50. § (1) bekezdése, hanem a 3. § (1) bekezdése teremti meg. Másrészt a Társasházi tv. képviseleti jogot szabályozó 50. § (1) bekezdéséből nem vezethető le a képviseleti jognak a 43. § (1) bekezdésében felsorolt ügyekre korlátozottsága. Az 50. § (1) bekezdése semmilyen módon nem korlátozza a közös képviselő harmadik személyekkel szembeni képviseleti jogosultságát. Sőt a normaszöveg éppen azt tartalmazza, hogy a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Ezt a mondatot nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy a képviseleti jog korlátlan mindazokban az ügyekben, amelyekre a társasház-közösség jogalanyisága kiterjed. Ez még akkor is így van, ha a társasház-közösség szándéka ezzel ellentétes, vagy a képviselő túlterjeszkedik hatáskörén, és közgyűlési határozat nélkül (vagy azzal ellentétesen jár el).

A Társasházi tv. 43. § (1) bekezdése és 28. §-ának (1) bekezdése alapján sem állapítható meg, hogy a közös képviselő képviseleti joga külső jogviszonyokban korlátozott lenne. A legfőbb döntéshozó szerv kétségtelenül a közgyűlés, amely kizárólagos hatáskörében dönthet a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Az sem vitás, hogy a közgyűlés határozatait a közös képviseletnek kell előkészíteni és végrehajtani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közös képviselő képviseleti joga harmadik személyek irányában korlátozott lenne, jogszabályi vagy közgyűlési felhatalmazás hiányában ne jönne létre a közös képviselet által megkötött szerződés. Ez ugyanis a közös képviselet képviseleti jogkörének harmadik személyekkel szembeni korlátozását jelenti. Ez pedig hatálytalan a Társasházi tv. 50. § (1) bekezdésének második mondatára figyelemmel.

A Társasházi tv. számos rendelkezése [3. § (1), (3) bek., 12. § (1) bek., 13. § (2)–(3) bek., 14. § (2), (4) bek., 19. § (2)–(3) bek., 20. § (1) bek. d) pont, 22. § (1), (5)–(6) bek., 24. § (2) bek. c) pont és (3) bek., 25. § (2) bek., 27. § (2)–(3) bek., 28. § (1), (3) bek., 31–33. §, 35. § (2) bek., 39. § (4) bek., 40. § (1), (3) bek., 42. § (3) bek., 51. § (1) bek., 51/B. § (2) bek., 55. §] tartalmaz a közös képviseletre vonatkozó előírásokat. Ezek közül egyik sem rendelkezik a képviseleti jog terjedelméről. Ezt kizárólag az 50. § (1) bekezdése szabályozza, kimondva a képviseletei jog korlátozásának harmadik személlyel szembeni hatálytalanságát.

Hitelezővédelmi szempontból teljesen elfogadhatatlan a képviseleti jog korlátozása. Ha az ítélkezési gyakorlat nem változik, az ahhoz vezethet, hogy a társasház-közösséggel szerződéses kapcsolatot létesítő személyeknek állandóan azt kell vizsgálni, hogy a közgyűlés hozott-e olyan döntést, amely a közös képviselőt felhatalmazza az adott ügylet megkötésére, annak tartalma adekvát-e a megkötni kívánt szerződéssel, megtámadta-e bármelyik tulajdonostárs a közgyűlés határozatát, az adott közgyűlési határozat megtámadás hiányában egyébként megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ez szinte lehetetlenné teszi a társasház-közösség képviseletét. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a képviseleti jog hiánya jogkövetkezményeként mindkét ügyben azt állapította meg a Kúria, hogy az adott szerződések nem jöttek létre.

Bízunk benne, hogy az ítélkezési gyakorlat visszatér a korábban uralkodónak tekintett állásponthoz, amely szerint a közös képviselő képviseleti jogköre a közös képviselőnek harmadik személyek irányában való feljogosítása arra, hogy a társasház-közösség nevében jognyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon. Ez a jog is korlátozható, de ez a korlátozás harmadik személyek irányában hatálytalan (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5.).

 

 

Forrás: https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-tarsashazi-kozos-kepviselo-kepviseleti-jogosultsaganak-terjedelme

Több ezer társasház kerülhet bajba, és emelkedhet a közös költség: 2020-ig fel kell újítaniuk a liftet

2014-ben egy társasházakat érintő kormányrendelet borzolta a kedélyeket, melynek értelmében a törvényhozók meghatározták, hogy 2020 januárjától minden 20 évnél régebben üzemelő liftet szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni, ami pedig nem felel meg az akkori előírásoknak, cserére vagy felújításra szorul.

A szabály által okozott óriási terheken 2015 augusztusában egy módosítással némiképp enyhítettek, végül 2016-ban lépett érvénybe az a nemzetgazdasági minisztérumi rendelet, amely meghatározza azokat az előírásokat, amiknek meg kell felelniük a felvonóknak.

Mit kell megtenni a liftekkel?

A 2020-as vizsgálat ezek tükrében már nem a társasházak felelőssége, hanem a liftet üzemeltető cégé, a teljes körű biztonságtechnikai felülvizsgálat pedig évi 3-4 alkalom helyett évente egyszer szükséges, március 31-éig. Ami viszont nem megy át ezen, cserére szorul.

A liftet üzemeltető társasháznak továbbá biztosítania kell a felvonók zavartalan üzemképes állapotát, az előírások szerint ezért naponta kellene ellenőrizniük a lifteket, gondoskodva szükséges karbantartásukról is, amihez felvonóellenőr segítségét kell kérni. Ezzel a feladattal megbízható az üzemeltető cég, ami a közös költséget növelné meg, de a közös képviselő és a tulajdonosok közül is kijelölhetnek rá egy ügyeletes lakót.

A liftfelújítás költségei

A régi bérházakban rengeteg 20 évnél régebben felújított lifttel lehet találkozni, a probléma 20 ezernél is több, felvonóval rendelkező társasházat érint. Elavulás, rossz működés esetén a csere 5-10 millió forintba kerülhet, míg a felújítás 1-2 millió forintba, amire a szükséges összeget egy pályázat hiányában csak a közös költség megemelésével spórolhatják meg a lakóházak. Ha ez nem történik meg, az üzemeltető cégnek gondoskodnia kell a lift leállításáról.

 

 

Forrás: https://femina.hu/otthon/lift-felujitas-koltsegek/amp

Milliókat spórolhatnak évente a társasházak

Akár meg is felezhető egy jól megtervezett fűtési költség, minőségi kazán beépítésével. A beruházás díja pedig látványosan csökkenthető, ha az ingatlantulajdonosok a lakástakarékpénztári megtakarításból fedezik mindezt.

 Eddig nem volt igazán fagyos az idei tél, az elmúlt egy hét pedig szokatlanul meleg volt. Viszont a hétvégétől fokozatosan fagyba fordulnak az éjszakák, jönnek vissza az esti fagyok. Ilyenkor alaposan végignézzük az ablak- és ajtóréseket, hol szökik ki a lakásból meleg. Sokszor azonban máshol kell keresni az otthoni hűvös okát. Vannak, akik a szigetelésben látják a megoldást és ezzel együtt az energiaspórolás lehetőségét is.

Ám még ott is, ahol megtörtént a külső falak szigetelése és a homlokzati nyílászárók cseréje, gyakorta tapasztalják a lakók, hogy a gázszámla nem csökkent, sőt a lakás sem melegedett fel a várakozásoknak megfelelően. Ennek okozói az esetek többségében az elavult, erősen túlméretezett és korszerűtlen fűtési rendszerek. Ezek amellett, hogy pazarolják a felhasznált energiát, összességében kevésbé hatékonyak, mint modern utódaik.

„Az energiafelhasználás mértéke – és azzal együtt az energiaszámla – akkor csökkenhető a leginkább, ha az épület hőszigetelésében, nyílászáró-cseréjében és a hőtermelő berendezésének (fűtési rendszerének) rekonstrukciójában rejlő megtakarítási lehetőségeket egyaránt kihasználjuk” –vallja Versits Tamás okleveles épületgépész mérnök. A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesület elnökének tapasztalatai szerint egy jól megtervezett és kivitelezett kazán- és fűtőtestcsere, a készülék garanciális idején belül is megtérülhet.

Az energiafelhasználás mértéke – egyebek mellett – a fűtési rendszer korszerűsítésével csökkenthető
Fotó: MTI

Látványos energia-megtakarítás

Társasházaknál még látványosabb lehet az energia-megtakarítás. Versits Tamás annak a húszlakásos budai társasháznak a példáját hozza fel, melynek két régi, nagyteljesítményű házközponti kazánja közül egy tönkrement, a másik pedig éppen készült kilehelni a lelkét. A kivitelező cég három, egyenként 60 kW-os korszerű kondenzációs és igen drága kazánt épített be a régiek helyére. A pontosan méretezett teljesítmény lehetővé tette, hogy a régi gázórát is kisebbre cseréljék. A beavatkozás során kicserélték a ház használati melegvíztárolóját, teljesen felújították a szerelvényeket és kifestették a kazánházat is.

 

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/02/03/milliokat-sporolhatnak-evente-tarsashazak/

Rezsicsökkentés: ha társasházban laksz, könnyen meglepődhetsz

Írásban is megjelent a részleteket tartalmazva a kormány szerdai döntése a téli rezsicsökkentésről. A rendelet egy érdekes pontja alapján a nagy társasházban élők egy része nem biztos, hogy jól jár.

Az intézkedés a “Kormány 37/2018. (III. 8.) Korm. rendelete az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről” címet viseli a legfrissebb Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet kimondja, hogy a lakossági fogyasztók a téli fogyasztási időszakban bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatásra (a továbbiakban: juttatás) jogosultak, az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

A támogatás összegét egyébként a rendelethez csatolt rövid melléklet szabályozza. Az egyetemes szolgáltatóval egyetemes szolgáltatói jogviszonyban álló lakossági fogyasztó részére

  • a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege – a 2. és 3. pontban foglaltak kivételével – 12 000 forint.
  • A 20 m3 /h alatti gázmérővel rendelkező fogyasztói közösség esetében a  2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege az 1. pont szerinti összeg kétszerese, azaz 24 000 forint, függetlenül attól, hogy az adott fogyasztói közösség hány vételező taggal rendelkezik.
  • A 20 m3 /h vagy a feletti gázmérővel rendelkező fogyasztói közösség esetében a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő juttatás összege az 1. pont szerinti összeg tízszerese, azaz 120 000 forint, függetlenül attól, hogy az  adott fogyasztói közösség hány vételező taggal rendelkezik.

 

Forrás: http://magyartarsashaz.hu/2018/03/09/rezsicsokkentes-ha-tarsashazban-laksz-konnyen-meglepodhetsz/