Társasházi viszonyok

Hazánkban a lakásállomány egynegyede társasházakban található. Az ingatlantulajdonosok széles köre tehát alighanem alapos ismeretekkel rendelkezhet a közös tulajdonosi alakzatnak ezzel a sajátos formájáról. Minthogy azonban a közös tulajdon bármilyen speciális formája szükségszerűen vezet tulajdonjogunk korlátozásához, ezért nem árt röviden összefoglalni a társasházi tulajdonjogból eredő jogainkat, illetve a gyakorlásukat érintő korlátozásokat.

A társasháztulajdon az a sajátos tulajdoni forma, amely egyesíti magában a tulajdonostársak külön tulajdonát és közös tulajdoni hányadrészét. A külön tulajdon körébe az alapító okiratban pontosan meghatározott lakások és nem lakás célú helyiségek tartozhatnak. Kizárásos alapon minden egyéb közös használatú épületrész, helyiség a társasházközösség közös tulajdonát képezi. A társasház természetéből következik, hogy a lakásunkra vonatkozó tulajdonosi jogaink gyakorlása során is figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy olyan szűkebb közösségnek vagyunk a tagjai, amelyben a résztvevők kötelesek egymás jogos érdekeire tekintettel lenni. Erre rímelnek tulajdonképpen azok a rendelkezések, amelyek szerint például kötelesek vagyunk lakásunkat fenntartani, szükség szerint felújítani, illetve a lakásunkban tervezett építkezésről a közös képviselőt értesíteni. Mindezt megfejelve a tulajdonostársak az alapító okiratban meghatározhatják lakásunk használatának, hasznosításának szabályait is (például bérbeadásának feltételeit). Figyelemreméltó továbbá, hogy a közgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával megtilthatja a külön tulajdonunkban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeink (raktár, garázs) használatának, hasznosítási módjának a megváltoztatását (például üzlet nyitása), ha az a társasház rendes működését, vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. Végül megemlíthető, hogy az alapító okiratban a tulajdonostársak a külön tulajdonban álló lakásokra a többi tulajdonostárs javára elővásárlási, előbérleti jogot létesíthetnek. A közös tulajdon tárgyait bármely tulajdonostárs jogosult birtokolni és használni, ez azonban nem sértheti a többiek jogát, jogos érdekét. A használat elvileg nincs megosztva a tulajdonostársak között, gyakorlatilag azonban ebben a kérdésben a lakók megállapodása az irányadó. Használati jogunk terjedelme így nem feltétlenül igazodik a közös tulajdonból minket megillető hányadrészhez. A közgyűlés például határozhat úgy is, hogy a közös tulajdonban lévő helyiségek közül a szárítóhelyiség az emeleti, míg a lomtár a földszinti lakásokhoz tartozik. A közgyűlés ugyanígy, egyszerű szótöbbséggel határozhat a közös tulajdonú helyiségek hasznosításáról, például bérbeadásáról is. Érdemes megjegyezni, hogy a társasházak gazdálkodása során gyakran merül fel egyes közös tulajdonú helyiségek szerepének a megszűnése. A megváltozott technikai körülmények mellett a közösségnek ma már nincs szüksége az olykor évszázados korú kiszolgáló-helyiségekre (mosókonyha, mángorló stb.). Az ilyen helyiségekből önálló, egyéb célú ingatlan alakítható ki, amelyre igényt tarthatnak az egyes tulajdonostársak, illetve más személyek is. Tulajdonképpen hasonló helyzet áll fenn akkor is, amikor a társasházközösség – némi pénzforrás reményében – az épület tetőterét kívánja beépíteni, vagy emeletráépítést kíván megvalósítani. Az építési munkálatokhoz történő hozzájárulás feltételezi ezen helyiségek, épületrészek tulajdonának átruházását is, mivel az építtetők a tulajdonjog megszerzése nélkül nemigen vállalkoznak ilyen beruházásokra. A közös tulajdonban lévő épületrészek elidegenítésének az a feltétele, hogy az épületrész, helyiség önálló ingatlanként való kialakítása építésjogi szempontból engedélyezhető legyen. Ha ennek nincs akadálya, akkor valamennyi tulajdonostárs egyező, írásbeli nyilatkozata szükséges a társasházon belüli új, külön tulajdon kialakításához, illetve annak elidegenítéséhez. A jogalkotó felismerte azonban, hogy ez az egyhangúság a gyakorlatban csak igen nehezen érhető el. A tulajdonostársaknak ezért az alapító okiratban lehetőségük van előre akként rendelkezni, hogy az elidegenítés jogát a közgyűlés gyakorolhassa, valamennyi tulajdonostárs legalább kétharmados többségének egyetértésével hozott határozatával. Az épületszerkezet biztonságát, állékonyságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész értékesítése azonban minden esetben tilos. Lehetőségünk van végül arra is, hogy a közgyűlés többségi határozata alapján a bíróságtól kérjük a közös tulajdon megszüntetését olyan közös tulajdonban álló épületrészre (lakásra, helyiségre), amelyből önálló ingatlan alakítható ki, vagy amellyel meglévő saját lakásunk bővíthető. Erre persze szintén csak akkor kerülhet sor, ha az nem jár a kisebbségben maradt lakók méltányos érdekeinek sérelmével.

 

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/paragrafus/tarsashazi-viszonyok-362/

A lakásfelújítás 7 vasszabálya, amit mindenki elfelejt, pedig…

A lakásfelújításban az a jó, hogy a kosz, zaj, mocsok és káosz után egy vadiúj lakás/lakrész lesz a jutalmunk. NEKÜNK. A szomszédnak viszont csak a kosz, zaj, mocsok és káosz jut.

Lerendezhetnénk ugyan a témát azzal, hogy „hát istenem, a felújítás zajjal jár”, de ne tegyük. Ha szeretnél továbbra is jó lakóközösségben élni, ahol nem te leszel a gyűlölt személy, akkor itt van 7 vasszabály. Ha ezeket betartod, akkor lesz esélyed a fáklyás és vasvillás szomszédok nélkül túlélni a lakásfelújítást.

1.§ Olvasd el a társasház házirendjét!

A közös képviselőtől tudod beszerezni és ebből megtudhatod, hogy a nap mely szakában végezhetnek a mesteremberek zajos munkát a lakásodban. Tudtad, hogy a házirend megszegéséért több százezres nagyságú pénzbírságot és szomszédaid örök életen át tartó megvető pillantásait kaphatod büntetésként? Ne hagyj támadási felületet! Olvasd el! Ja, és tartsd is be!

2.§ Tájékoztass előre mindenkit!

Ez olyan, mint az előjáték. Feleslegesnek tűnik, pedig pont, hogy megolajozza a lényeget. Rövid kis üzenetben nyugtasd meg előre a lakóközösséged tagjait, a

  • munkavégzés helyéről,
  • kezdetéről és a
  • kopácsolás befejezéséről egyaránt.

Ezzel a lépéssel kínos pillanatoktól kímélheted meg magatokat. A munkálatokról mindenképpen érdemes a közös képviselőt is tájékoztatni, aki amellett, hogy hasznos tanácsokkal támogat, segítségedre lehet az esetleges konfliktusok elsimításában is.

Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a házmestermedve a TE embered medvéd. Lájkold és nem maradsz le róla!

3.§ Takaríts a közös területeken (is)!

Jó benyomást tehetsz a legkeményebb szívű szomszédokra is, ha a porral járó munkálatok ideje alatt a közösségi terekben is felsepersz, felmosol, így ők nem viszik be a koszt a saját lakásukba. Ugye, te sem vagy túl boldog, amikor más piszkát viszed be otthonodba? Na, képzeld, ők sem! 😉

4.§ Légy jó szervező!

Szervezd meg úgy a munkálatokat, hogy a közös helyiségekben ez ne okozzon felfordulást. Gondolj arra, hogy te sem szívesen kerülgeted napokig a mások által a lépcsőházban hagyott sittes zsákokat, biedermeier szekrényeket. Ez nem csak kényelmetlen, de balesetveszélyes is lehet. Szervezd úgy a dolgokat, hogy a közös tereket ne kelljen a szükségesnél tovább használnod.

5.§ A falra vigyázz!

A közös területek épségének megóvása a te érdeked is, ezért próbáld a sérüléseket elkerülni. Ha mégis megtörténik, kérj elnézést, majd állítsd helyre az okozott kárt! Én is gletteltem már lépcsőházban leütött sarok miatt. Jelentem túléltem, te is túl fogod!

6.§ Tüntesd el a törmeléket!

Tisztában vagy vele, hogy építési hulladékot a társasházi kukába helyezni tilos? Az egyszerűség kedvéért olyan árajánlatot kérj a kivitelezőtől, ami a törmelék elszállításának díját is tartalmazza.

7.§ Mondj köszönetet!

Ezt felejtik el a legtöbben. Amint a mesterek elszeleltek, egy rövid és kedves üzenetben köszönd meg a szomszédok türelmét, így minden esetleges kellemetlenséget elrendezhetsz. És rögtön helyreáll az univerzum rendje is! 😉

 

Forrás: http://hazmestermedve.blog.hu/2016/05/05/lakasfelujitas-7-szabalya

Miböl áll a társasházkezelés?

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
ELSŐ és legfontosabb újításom:
ÜVEGZSEB szemlélet.
Mindent látni, mindenkor látni, mindig elérni és mindent tudni = saját fejlesztésű, ÚJ társasházi üvegzseb-modell.
Nyilván én sem tehetek ki ide mindent, … éppen ezért kell tovább kattintania! ?

Egykapus ügyintézés – digitális aláírás és időbélyegzés használata

Fizetési meghagyásokat, azok végrehajtásait a Magyar Országos Közjegyző Kamara elektronikus felületén KÖZVETLENÜL adom be a közös költség tartozásokra – annak átfutási ideje ezáltal 15 napról 3 napra RÖVIDÜL!

A végrehajtókkal, hivatalokkal, NAV-al, közszolgáltatókkal a postai levelezés korszaka innentől lezárul. Az elkészített leveleket PDF formátumban, digitálisan aláírt és időbélyegzett formában küldöm el e-mail-ben, amelyek JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁRA ALKALMAS dokumentumokká válnak ezáltal.

Pénzügyek és likviditás

A társasházak be- illetve kifizetéseit a törvényi előírásoknak megfelelően vezetem elektronikus rendszerben. Én száműztem a spirálfüzetes átláthatatlan könyveléseket. Tételes elszámolást készítek a befizetésekről és azokról szigorú számadású nyugtát állítok ki.  Minden társasház negyedévente kap egyenleg értesítőt. EZ MISKOLCON EGYEDÜLÁLLÓ! Mind személyes, mint pedig kollektív egyenleg értesítést, ezzel elejét vesszem a félreértéseknek. Minden hozzám szerződő társasház esetében számtalan szempontot figyelembe vevő egyéni közös képviseleti díjat kínálok fel!

Kintlévőség kezelés

A társasházak legfőbb bevételi forrása a közös költség, amelyből a társasház-kezelő, vagyis én teljesítem az Önök kötelezettségeit. Ha a bevételeik összege állandó jelleggel részlegesen hiányos, akkor a társasház likviditása veszélyeztetve van. Éppen ezért a tartozások behajtása érdekében minden tartozóra azonnal reagálok és megtesszük a megfelelő lépéseket!

Jogi képviselet

Előfordulhat, hogy egy társasház jogai és érdekei sérülnek. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a megfelelő hatóságok előtt a megfelelő kommunikációs képességekkel, valamint szakmai tudással rendelkező személy végezze a társasház jogi képviseletét. Viszont munkám során már kellett pert alkalmazni egyik társasházamat megkárosító harmadik féllel szemben, amely pert első körben sikerrel zártuk. Perbeadványok fogalmazása és beadása nem akadály.

Műszaki felügyelet

Az életveszélyes hibákat azonnal, a többi hibát pedig jellemzően 24-48 órán belül elhárítom, elháríttatom a megfelelő szakemberrel. Lehetőség van 4 órán belüli vészhelyzeti elhárításra is, ehhez a társasháznak harmadik fél szolgáltatását kell igénybe vennie, amely nagyon kedvező árú megoldás. Minden olyan szakemberrel kapcsolatban állok, aki megfelelő áron és kitűnő színvonalon képes a hibaelhárításra.

Takarékoskodás és hitellehetőségek

A társasházak igényeit figyelembe véve ajánlok olyan megtakarítási alternatívákat, amelyek a társasházak költségvetésébe a likviditás veszélyeztetése nélkül beilleszthető. Mindenre nyitottak vagyok és azt a lehetőséget teremtem meg társasházaim számára, amelyre ők vágynak.

Projekt tervezés és megvalósítás

Teljes körűen vállalom üzleti partnerek bevonásával felújítások, korszerűsítések lebonyolítását. Ha Önöknek van egy ötlete a társasházukkal kapcsolatban, akkor azt ossza meg velem! Sokan nem mernek nagy dolgokba belevágni, mondván: “úgysem”. Én ezt a szót nem ismerem….

Hasznosítási javaslatok

Minden hozzám szerződő társasház esetében első körben egy hasznosítási javaslatot készítek el, amely tartalmazza a társasház közös helyiségeinek (garázs, üzlethelyiség) kedvezőbb hasznosításának lehetőségeit, illetve egyéb bevételi források feltérképezését. Így a társasháznak nőhetnek bevételei!

Partnerség

Szoros kapcsolatot és partneri viszonyt kívánok ápolni a társasházak Számvizsgáló Bizottságaival illetve a lakóközösséggel. Számtalan kommunikációs csatornát fenntartok ügyfeleim számára ennek érdekében. Üvegzseb szemléletű vezetésem hozzájárul ahhoz, hogy szinte kérdések nélkül maradjon a társasház egy beszámoló Közgyűlésre.

 

 

Forrás: http://hosting.ininet.hu/gthk/feladataink/

Gazdaságos fütés a társasházakban

A társasházakban fontos, hogy a fűtés és a használati meleg víz előállítása gazdaságos, energiatakarékos és környezetbarát módon történjen, akár épülő társasházról, akár fűtéskorszerűsítés előtt álló régebbi építésűről beszélünk. A társasházakra is igaz, hogy az energetikai beruházás a biztos nyugdíj-előtakarékosság.

Akár kisebb 4–6 lakásos, vagy akár nagyobb 20–30 lakásos társasházról beszélünk, a központi fűtés gazdaságosabb, energiahatékonyabb megoldás, mintha minden lakásban külön kazánt építenénk be. Sőt így a füstgáz-elvezetési rendszer is egyszerűbben építhető meg. Az igazságos fizetéshez pedig megoldható a lakásonkénti, fogyasztás alapú egyéni mérés.
Régebbi társasházak esetén a fűtéskorszerűsítésre a bankok hitelt adnak. A biztonságos törlesztés érdekében arra kell figyelni, ahogy olyan fűtési rendszer válasszunk, amellyel az elért megtakarításösszege nagyobb, mint a hitel törlesztőrészlete.

Az éves gázfogyasztás az alapterület és a fűtési megoldás függvényében (az adatok tájékoztató jellegűek)

 

Zárt égésterű kondenzációs gázkazánok kaszkád rendszerben

Az építés, fűtéskorszerűsítés előtt először is a fűtési módot kell kiválasztani. (Lásd: Milyen szempontok szerint válasszunk kazánt?) Az optimális, legkedvezőbb üzemeltetési költséget és legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást garantáló megoldás a zárt égésterű kondenzációs gázkazán. Társasház esetén előnyös a több kisebb teljesítményű gázkazánból összeállított kaszkádrendszer. Ez annyit tesz, hogy több kazánt olyan vezérléssel üzemeltetnek, amely figyel arra, hogy a gázkazánok

  • megfelelő hatásfokon,
  • széles szabályozhatósági tartománnyal, tehát az aktuális hőigényhez alkalmazkodva
  • kellő hőmérsékletet biztosítva,
  • minimális kopással, azaz maximális élettartamot biztosítva üzemeljenek.

Vezérlés

Az optimális működésérdekében a vezérlés feladata az, hogy mindenkor összehangolja a kazánok teljesítményét a fűtési igénnyel. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy, amikor az első gázkazán teljesítménye közelít a szakember által beállított százalékhoz, csak akkor kapcsolja be a vezérlés a második kazánt. Ekkor pedig mindkettő egyenkénti teljesítménye alacsonyabb lesz, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást is eredményezve.
Az optimális teljesítmény elérése érdekében ma már nélkülözhetetlen az időjáráskövetőszabályozó rendszer, amely korszerű kazánnál már alapkivitel. Ennek során a rendszer méri a külső hőmérsékletet, és annak figyelembe vételével határozza meg, illetve állítja be az előremenő víz hőmérsékletét a fűtési rendszerben, hogy gyorsan – és túlfűtés nélkül – elérjük a kívánt belső hőmérsékletet. Miközben a vezérlés a tökéletes kondenzáció érdekében gondoskodik az alacsony visszatérő vízhőmérsékletről.

A gépészeti helyiség

Társasházban a gázkazánokat külön gépészeti helyiségben helyes elhelyezni. A gépészeti helyiség legyen tiszta, a berendezéseknek jól hozzáférhetőknek, könnyen karbantarthatóknak kell lenniük. Ezek a készülékek tiszták, nem szennyezik a helyiséget, nem folyik belőlük semmi. Nem jó megoldás, ha a ruhaszárításra is használt helyiség sarkába állítjuk be a gázkazánokat, mivel a tűzvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük az ilyen helyiségeknek.

Zárt égésterű kondenzációs gázkazánok kaszkád rendszerben

 

Napkollektor

Ha van a társasházon hasznosítható tetőfelület, akkor érdemes napkollektort is fölszerelni. (Lásd: Milyen szempontok szerint válasszunk napkollektort?) A napkollektor alkalmas a használati meleg víz készítésére és/vagyfűtésrásegítésre, ezzel még gazdaságosabbá tehető a társasház fűtési rendszere.

Napkollektorral még gazdaságosabbá tehető a társasház fűtési rendszere

 

Garancia, szerviz

A kazánok vásárlása előtt fontos azt is megtudni, mennyi időre és milyen körben vállal garanciát a gyártó, hány évig biztosított az alkatrészellátás. A szerviz szóba áll-e velünk azonnal, éjjel, hétvégén, ünnepnap is? És amikor kell az alkatrész, azt raktárról szállítják-e vagy majd 5–6 hét múlva érkezik-e meg, mire kitavaszodik.

 

 

Forrás: Weishaupt, http://www.homeinfo.hu/kivitelezes/gepeszet/futes/1106-gazdasagos-futes-tarsashazakban.html

A társasházi közgyülés

A társasház legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosokból álló közgyűlés. A közgyűlésen kell dönteni minden lényeges kérdésről, többek között a közös költség viseléséről, a közös tulajdon használatáról, hasznosításáról, a közös képviselő személyéről. Ez a fórum jogosult jóváhagyni az éves beszámolót, a költségvetést, az SZMSZ-t, és meghozni minden olyan döntést, amelyet az SZMSZ nem utal a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

A közgyűlés összehívása  

A közgyűlésre minden tulajdonost és általános meghatalmazottat írásban, bizonyítható módon kell meghívni, a meghívót legkésőbb a megjelölt időpont előtt 8 nappal kell megküldeni, egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen a társasházban ki kell függeszteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a napirendi pontokat, továbbá a javaslatot a közgyűlésen elnöklő személy, a jegyzőkönyv vezető és a két hitelesítő tulajdonostárs megválasztására. A közgyűlés érvényes határozatot csak a meghívóban feltüntetett napirendi kérdésekben hozhat. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. A legtöbb társasházban évente egyetlen közgyűlés van, amikor az SZMSZ-ben meghatározott időpontig – de legkésőbb május 31.-ig – jóváhagyják az éves beszámolót és a költségvetést. Kötelező a közgyűlés összehívása , ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő /az intézőbizottság elnöke/ a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztás esetén pedig az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

A közgyűlés megtartásának szabályai

 A közgyűlés határozatképessége :

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.A szavazati jog tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a tulajdonostársakat. Ha a társasházi törvény másképp nem rendelkezik, a közgyűlés ill. a megismételt közgyűlés határozatát a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza, de a döntés minden tulajdonostársra kiterjed. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni, az eredetivel azonos napirenddel. A legtöbb közös képviselő – a törvény felhatalmazása alapján – az eredeti közgyűlés meghívójában feltünteti a megismételt közgyűlés időpontját, amely gyakran ugyanazon a napon, fél órával később kezdődik, ennek jogi akadálya nincs. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, erre a meghívóban fel kell hívni a figyelmet. A társasházak többségében a határozatok megismételt közgyűlésen születnek, mert a tulajdonosok nagy része nem vesz részt a döntéshozatal egyetlen fórumán.

A tulajdonosok értesítése a közgyűlési határozatokról

 A közgyűlési határozatokról a közös képviselő a közgyűlést követő 8 napon belül köteles írásban értesíteni minden tulajdonostársat, és kérésükre a jegyzőkönyv másolatát átadni. A közös képviselő a határozatokról és azok végrehajtásáról éves bontásban nyilvántartást vezet /határozatok könyve/, melybe minden tulajdonostárs betekinthet és másolatot kérhet. Gyakori probléma, hogy a távolmaradó tulajdonosok nem szereznek időben tudomást a határozatokról, ezért jogorvoslattal sem tudnak élni.

Jogorvoslat a közgyűlés határozata ellen

A tulajdonosok jogosultak a határozat meghozatalától számított 60 napon belül keresettel a bírósághoz fordulni, ha a közgyűlési határozat sérti a jogszabály, az alapító okirat, ill. a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseit, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A keresetlevél benyújtása nem gátolja meg a határozat végrehajtását, de a bíróság indokolt esetben felfüggesztheti. A bíróságnak a törvény szerint nincs joga a határozat megváltoztatására, csak annak érvénytelenségét állapíthatja meg. Gyakran támadják meg a tulajdonosok eljárási hiba miatt is a határozatot, például arra hivatkozva, hogy nem, vagy késve kaptak meghívót, ill. azért, mert a közgyűlés olyan ügyben döntött, amely nem szerepelt a meghívó napirendi pontjai között.

Forrás: http://www.drnemethzsuzsanna.hu/tarsashazikozgy.htm

Miböl Él A Társasház Egy Évig?

A társasházi éves gazdálkodás figyelemmel kísérése  a közös képviselet, ezáltal a közös képviselő legfontosabb feladata. A feladat elvégzésével nyernek értelmet  a társasház éves beszámolójában megszavazott feladatok, felújítások és beruházások. Ezáltal tud működni a társasházkezelés.

Tapasztalataim szerint a társasházi éves gazdálkodás során a terveket nem igazán nézik a megvalósítók. A tervezés megtörténik, mert a melléklet kötelező része, de követező évben a tervek érdemi értékelése – megfelelő kontrolling módszerekkel – már nem történik meg. Az éves beszámoló átböngészésével a tulajdonostársak látják az eltérést, viszont kérdéseikre általában olyan válaszokat kapnak, hogy így alakult, és az igazi összefüggések rejtve maradnak. Talán ennek oka az is, hogy a társasházi közös képviselőket nem készítik fel a társasházi kontrolling feladatok elvégzésére.

A másik kérdés, hogy mi történik akkor, ha tervekről a szavazás elmarad?

Ha elmarad, akkor érdemes írásbeli szavazással pótolni, ha tervezés pótlásáról (pl. írásbeli szavazással) nem gondoskodik a tulajdonosi közösség, akkor minden egyes felújításról egyenként döntést kell hoznia. Ha felújítást, díjfizetési emeléseket nem terveztek, akkor az előző év terv számait kell figyelembe enni, és az előző év terv számai alapján kell gazdálkodni. Az elszámolás tárgy évet követő májusig, már két érvre vonatkozóan kell majd benyújtani.

Összegezve: 
A társasházkezelés során a társasházkezelő megvalósítja az elfogadott éves beszámoló terv során megszavazott, és határozatban rögzített fejlesztéseket, felújításokat. A társasházi közös képviselet felügyeli, és könyveli a megvalósítást. A közös képviselet a rögzített tény adatokból éves gazdálkodást elszámolja. Tehát Éves beszámolót készít.
A tulajdonos társasakat a társasházi kontrolling informálja a társasház éves gazdálkodásának terv és tény eltéréseiről. Egyelőre a társasházi kontrolling még nem elterjedt. A közös képviseletek nem minden esetben felkészültek, hogy a feladatot elvégezzék. Kérje tanácsunkat.

A társasházi kontrollingnak nagy szerepe van a tény és a terv adatok eltérésben szerepet játszó valódi okok feltárásában. A valódi okok ismerete segíti a társasházunk működésének megértését, az érdemi üzemeltetési döntések meghozatalát, végső soron az eredményesebbé teszi a társasház éves gazdálkodását.

 

 

Forrás: http://www.tarsashazipolgar.hu/tarsashaz-eves-gazdalkodasa/

Nem kötelezö, de 6 lakás felett ajánlott – Ki képviseli a társasház-közösséget, ha nincs közös képviselö?

A közhiedelemmel ellentétben, nem kötelező egy társasház működésében, hogy közös képviselő gondoskodjon az ügyvitelről, de nagyon is ajánlott. A jogszabály szerint a 6 lakás alatti lakóközösségeknél szabadon választott, hogy kijelölnek-e valakit, aki a ház érdekeit képviseli. Efelett azonban már ajánlja, hiszen akkora lakásszámnál már bőven keletkezik annyi munka és intéznivaló, amelyet érdemes rábízni valakire. Hatlakásosnál nagyobb társasháznál, amennyiben nem sikerül senkit megválasztani, vagy senki nem akarja vállalni a megbízatást, akkor a közös ügyek képviseletéhez intéző bizottság létrehozása javasolt.

Nincs közös képviselő?
Olvasóink üzenetei, kérdései alapján látható, hogy sok ház működik közös képviselő nélkül, ami az ügyintézések szempontjából rendszeres vitákra adhat okot. Sokan szembesülnek azzal a klasszikus problémával, hogy nem sikerül megválasztani a közös képviselőt. Ennek egyik oka lehet, hogy a tulajdonosoktól egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges, 50% + 1 szavazatot, vagyis az egyszerű többséget. A másik, ritkább, de szintén előforduló probléma, amikor senki nem akarja vállalni, hogy főállásban vagy szabadidejében intézze a ház ügyes-bajos dolgait.

A legfurcsább esetek mégis azok, amikor egy-egy tulajdonos bár nem akarja vállalni „hivatalosan” a feladatot, de azért – az egy maga által felállított „szokásjog” alapján – bizonyos esetekben önkényesen intézkedik.

Belsős közös képviselő, intéző bizottság vagy külső megbízott
Általában a társasházakban is, de 6 lakás felett különösen ajánlott hivatalosan is meghatározni, hogy ki kezeli a ház ügyeit. Ennek legegyszerűbb módja, ha a tulajdonosok közül valakit sikerül megbízni a feladattal. Amennyiben a közös képviselő a házban tulajdonos is egyben, és nem üzletszerűen gyakorolja ezt a tevékenységet, azaz nem kap érte ellentételezést, akkor nem kötelező számára közös képviselői képesítést adó tanfolyam elvégzése (de ettől persze nem árt, ha ért is hozzá, főleg ha nagy, zűrös házról van szó).

Másik lehetőség, hogy a lakóközösség egy rotációs rendszert alakít ki. Ebben az esetben ugyanúgy, mint sokszor a takarítás megszervezésénél is, mondjuk évente más tulajdonos látja el a tisztséget. Ez látszólag egyszerű és igazságos, és nem utolsó sorban költségkímélő megoldás, azonban sok hátránya is van. A tapasztalat ugyanis az, hogy legtöbben – mivel félnek, hogy esetleg rosszul intéznek egy adott dolgot, vagy tartanak a nagyobb vitáktól – maximum az elengedhetetlen karbantartási munkálatokat intézik el, nagyobb fejlesztésekre, beruházásokra nem kerül sor. Ezek elmaradása azonban hosszabb távon óriási problémákat okozhat az épület állapotában, ezért ez messze nem a leghatékonyabb megoldás.

Amennyiben nem sikerül egy valaki kinevezésében megállapodni, mindenképp érdemes lehet legalább egy intéző bizottságot megválasztani. Itt persze szintén felmerülhetnek nehézségek a tagok kijelölése kapcsán, hiszen minimum három tagot, illetve elnököt kell kinevezni a bizottságba.

Amennyiben a lakók nem tudnak bizalmat szavazni egyik lakótársuknak sem, akkor külső közös képviselőt, vagy céget is megbízhatnak a karbantartási munkálatok intézésével, a pénzbeszedéssel, pályázatírással, és más ügyek intézésével.

A képesítés igénye tartja vissza a tulajdonosokat a tisztségvállalástól?
Rengeteg társasház van hazánkban. Sok tulajdonosi közösség gondja, hogy nem talál megfelelő közös képviselőt. Sok esetben már eleve az sem egyértelmű, hogy ki és milyen feltételek mellett láthatja el a társasház képviseletét és ügyvitelét.

Komoly tévhit például, hogy egy társasház közös képviselőséghez mindenképp képesítés szükséges. Ahogy azonban az imént is szóba került, a társasházi törvény kifejezetten nem ír elő kötelező szakképzettséget azok számára, akik csak saját házukban, nem üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet.

Más azonban a helyzet a társasházkezelői feladatok esetében. Bár a köznyelvben keveredik a kettő, a társasházkezelő és közös képviselő fogalma egyáltalán nem ugyanaz. Az üzletszerű társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete.

A társasházi törvény szerint, a társasházkezelő: a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, valamint a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat. Ő irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, illetve megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

Amennyiben a közös képviselő megbízatása során társasházkezelői tevékenységet is ellát, akkor rendelkeznie kell a törvényben előírt képesítések (OKJ54: Ingatlankezelő vagy OKJ52: Társasházkezelő) valamelyikével.

A rendelet alapján a tisztséget nem láthatja el, aki: büntetett előéletű, akit a társasház, vagy ingatlankezeléstől, mint foglalkozástól eltiltottak, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

Mi van a hatlakásosnál kisebb társasházakkal?
A végén térjünk ki néhány gondolat erejéig azokra a társasházakra, amelyek hatlakásosnál kisebbek. Az ilyen lakóközösségek dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Tehát ha nincs SZMSZ, akkor nincs közös képviselő, lakógyűlés és semmi “társasházszerűség”, hanem csak PTK. A társasház ilyen esetben mindössze a közös- és a külön tulajdonok meghatározására korlátozódik. Ilyenkor is minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/nem-kotelezo-de-6-lakas-felett-ajanlott/

Hogyan oldjuk meg a takarítás gondját egy társasházban?

A házirend magába foglalja a társasház tisztában tartására vonatkozó olyan előírásokat, hogy például milyen gyakran kell felseperni, felmosni, a közös tulajdonban lévő ajtók, ablakok, korlátok szennyeződését milyen időközönként kell eltávolítani. Miután ez megvan, a lakóközösség dolga megszavazni azt, hogy mindezekért a tevékenységekért ki legyen a felelős.

Választhatjátok megoldásként egy külső ember bevonását, aki az általatok meghatározott időben megjelenik és elvégzi a rábízott feladatokat. Ez egy kényelmes, ugyanakkor nem feltétlenül a legjobb megoldás. Nehéz olyan embert találni, aki rendesen, becsületesen végzi a dolgát. Ha mégis sikerül ilyet találni,igyekezzetek megbecsülni őt és a munkáját.

A minap hallottam egy olyan esetről, hogy egy rendkívül ügyes takarítóhölgyet kiutált egy befolyásos lakó, csupán azért, mert egy adott napon – egy családi tragédia miatt – nem tudott megjelenni a munkahelyén. Éppen akkor, amikor ez a bizonyos  lakó “fontos” vendégeket várt és a lépcsőház “vállalhatatlan” állapotban volt.

Te mit gondolsz, kinek volt igaza? Írd meg kommentben vagy küldj nekünk levelet, illetve facebookon is várunk!

Az ilyen esetek elkerülése végett, érdemes mindkét fél elvárásait, kéréseit, óhajait, sóhajait már a kezdetek kezdetén tisztázni. 

Ez közhelynek tűnik, de igenis nagyon-nagyon fontos és mindennek az alapja, hidd el! Sokan nem veszik komolyan, mert „majd lesz valahogy” és nem fektetnek le egyértelmű szabályokat, szankciókat, pedig ebben az esetben is rém egyszerű, például legyen helyettesítő takarító az ilyen esetekre (igen, több pénz, tehát ezt nektek, a háznak kell vállalni – de valamit valamiért).

Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a házmestermedve a TE embered medvéd. Lájkold és nem maradsz le róla!

Ki takarítson a társasházban?

Ha nem szeretnétek a közös költséget még a takarítás díjával is megterhelni,készíthettek magatoknak takarítási rendet is, akár a ház egészére, akár emeletenként beosztva (előző sokaknak vállalhatatlan lehet, utóbbihoz nagyobb szervezés szükségeltetik). Ez spórolós ugyan, de lehet, hogy több – pénzben nem mérhető – problémához, vitához vezet, ráadásul a „fogat húzva” takarítás soha nem lesz tökéletes, szóval van, ahol ez totál zsákutca.

Ha viszont többen vannak, akik szívesen elvállalják és örömmel dolgoznak annak tudatában, hogy így kevesebb a közös költség, akkor van esély a békés tisztaságra és mindenképpen megéri!

Ha nálatok így működik jelezz vissza, nagyon örülnénk a jó példának, és szívesen vesszük a sztorikat, hogyan működik ez a gyakorlatban. Köszi!  😉

Cetlik, katalógusok, spam és hirdetés

A szórólapok, reklámanyagok számára helyezzetek el egy tárolóedényt vagy papírkosarat a postaládák közelében. Ezzel elkerülhetitek, hogy térdig gázoljatok a földre hulló szóróanyagokban.Fontos, hogy – akár írjátok rá, biztos ami biztos – ebbe csak és kizárólag a papír reklámanyagok kerüljenek (semmi más, tehát nem, az éppen kiürült üdítős palack nem).

Egyik medvetagunk házában például egy műanyag (eredetileg zöldségtárolónak tűnő) tárolódoboz szolgál erre a célra, ahová sokszor a szórólaposok is berakják a kupacjaikat, ahonnan a lakók elvehetik, de igazán az a célja, hogy oda tegyék a lakók a „nem érdekel” papíranyagokat. Aztán aki olyan típus, ebben még külön kotorászhat magának valami izgalmas után – hátha neki a kedvenc jüszkös katalógusából pont nem jutott.

A felgyűlt papírok így könnyedén juthatnak el aszelektív gyűjtőbe egy mozdulattal, vagy ha tudtok olyan iskoláról, óvodáról a környezetetekben akik papírt gyűjtenek, felajánlhatjátok nekik is. Ez igazán kedves medvegesztus és mindenki boldogabban fog lefeküdni, ebben biztos vagyok. 🙂

A tárolót se lepje el a szemét

A közös és magán tárolókban igyekezzetek rendet tartani,félévente/évente ott is lomtalanítani. Így nem gyűlik össze a rengeteg lom, pedig tudjuk, hogy a legegyszerűbb a végtelenségig telepakolni ezeket a helyeket. Ne tegyétek! Minél több a cucc, annál nehezebb tisztán tartani.Gondolom, te sem örülnél neki, ha a sötét pincében egy vérszomjas rágcsálóval találnád szembe magad.

A zöld legyen zöld

A ház tulajdonában lévő udvar esetleg kert körüli munkákat szintén ki lehet adni profi cégek kertészeinek, de akár akertészkedést kedvelő lakók is elvégezhetik. Az időigényes, nagy volumenű munkákat pedig közösen is elvégezhetitek, remek közösség építő program lehet például egy őszi kertseprés forró teával, friss vajas kenyérrel. Ne legyints és ne nevess! Tényleg! Mi ismerünk ilyet és nálatok is csak rajtatok múlik! Egy próbált megér, csak valakinek meg kell szerveznie. Te leszel az? 😉

Te jössz!

Nem folytatom a sort, de természetesen a társasházban minden munkafolyamat megérne egy külön cikket és külön beszélgetést. Most viszont a takarításnál, rendrakásnál maradva várjuk gondolataidat, véleményedet és tapasztalataidat. Írhatsz olvasói levelet – nagyon szeretjük őket! – vagy kommentben várjuk hozzászólásodat.

És persze gyere facebookra és legyél a medvecsapat tagja, ha tetszik, ahogy írunk. Ha most vagy itt először, mindenképp nézz körül és csak utána lájkolj! Várunk!
Forrás: http://hazmestermedve.blog.hu/2016/09/08/tarsashazi_takaritas

Nem szólhat bele a társasház, tarthatsz-e kutyát a lakásodban!

Irányadó döntés született ma a Fővárosi Törvényszéken! Ezzel megszűnt a társasházak visszaélésének lehetősége.

A döntést megelőző per egy gyakori problémából fakad, mellyel a kutyások nap mint nap találkoznak: egy társasház úgy döntött, a Szervezeti Működési Szabályzatukat módosítják úgy, hogy abban meg legyen szabva, hány kutyát lehet egy lakásban tartani a társasházban. (Sok olyan eset is előfordul, melyben a társasház nem csupán az ebek számát korlátozza: néhol egyenesen tiltják a kutyatartást.)

 

Első fokon a társasház javára ítéltek, ám a fellebbezés után másodfokon már jogerős döntés született a kutyások javára – mondta el kérdésünkre Dr. Pozsonyi Anikó ügyvédnő. – Mivel az ítélet ma született, így annak írásos formáját 30 nap múlva kapják kézhez az érintettek.

Kutyával is élhetsz társasházban!
Fotó: realtor.com

 

Tehát a társasházak a Szervezeti Működési Szabályzatukban nem korlátozhatják a kutyatartást!

 

Az alábbiakban Dr. Pozsonyi Anikó tájékoztatása olvasható:

 

Örömmel tájékoztatom a társasházban lakó ebtartókat, hogy a mai napon iránymutató döntés született a Fővárosi Törvényszéken.
Egyes társasházak, az utóbbi időben több esetben módosították úgy a Szervezeti Működési Szabályzatukat, illetve házirendjüket, hogy megtiltották, illetve korlátozták a magánlakásban tartható ebek számát, noha a 41/2010(II.26.) Kormányrendelet és az azt értelmező alkotmánybírósági, illetve kúriai döntések már elvi éllel mondták ki, hogy ebtartás darabszámra nem korlátozható.
Az AB az önkormányzati rendeletek vonatkozásában már egyértelművé tette, hogy a jogszabály országos hatáskörű, azzal ellenkező tartalmú önkormányzati rendelet nem születhet, arra azonban még nem volt precedens, hogy bárki a társasházi SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozatot támadta volna meg hasonló okból.
Ma JOGERŐS ítélet született a Társasházi törvény 17.§ (1) a )helyes értelmezéséről aminek lényege, hogy a társasházi SZMSZ csak azt tilthatja meg, hogy a lakó magánlakását , nem lakás, hanem pl. irodai célra használja, vagy hasznosítsa. Még ebben az esetben is az SZMSZ-ben pontosan meg kell határozni, mely célra nem hasznosítható, de ezt is csak a jövőre nézve. Ilyen lehet pl., hogy magánlakásban nem működhet nagy forgalmú iroda, üzlet, vagy más nyilvánvalóan nem lakáscélú tevékenység. Az, hogy ki, mit tart a lakásába magánügy, ha valaki azt állítja, hogy a tevékenység zavaró, birtokháborítási pert indíthat, amiben azt bizonyíthatja, hogy a tevékenység szükségtelen mértékben zavaró.
Dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd

 

 

Forrás: https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/nem-szolhat-bele-a-tarsashaz-tarthatsz-e-kutyat-a-lakasodban/

Öszi-téli idöszakos munkák a társasházban – a közös képviselö feladatai

A társasházak életében az őszi-téli időszakban sok teendő halmozódhat fel, illetve a különféle hasznos, télre készülő tennivalók ideje is ez.
 Ereszcsatorna tisztításszükségessége a lombhullás után. Ahol az ereszt nem tisztítják meg a belehullott falevelektől, lerakódott portól, szennyeződésektől, az esővizet nem tudja megfelelően levezetni, a nem tervezett súlytól az ereszcsatorna meghajolhat, deformálódhat, és sokkal nagyobb összegű javítási munkát okozhat a társasháznak, mintha évente tisztíttatja a közös képviselő.
– Fűtési szezon beköszöntével érdemes acsótány- és rágcsálóirtástelvégeztetni. A különféle hívatlan társbérlők elleni védekezés, mint előző cikkemben is írtam, lényeges a társasház számára, és megelőzni könnyebb, mint utólag nagyobb irtást rendelni.
– Tetőmunkálatok még a csapadékos időszak előtt, ha szükséges. Készüljön a télre a társasház rendezett tetővel, amennyire megoldható. Érdemes átnézetni a hófogókat is, mert nagyobb havazás esetén jó szolgálatot tesznek: megelőzheti a tetőről lezúduló hó általi baleseteket. Kémények ellenőriztetése, ha még nem történt volna meg, bár sokkal célszerűbb ezt még a fűtési szezon megkezdése előtt megtenni.
– Kertrendezés az őszi lombhullás után,lombzsákokat az önkormányzatoktól lehet igényelni.
– Felkészülés a téli síkos időszakokra a különféle természetbarát módszerek segítségével, anyagok beszerzésével. Fontos szem előtt tartani a jogszabályokat és rendeleteket, mert a természet védelme érdekében a sózás helyett más megoldásokat kell választani.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink:dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/24/2014.

 

 

Forrás: http://tarsashazipolgar.blog.hu/2014/11/17/oszi-teli_idoszakos_munkak_a_tarsashazban_a_kozos_kepviselo_feladatai