A társasházak helyzetére is megoldást jelenthet a lakás-előtakarékosság

Minden télen, különösen az erős fagyok idején sokkoló hírek érkeznek olyan társasházak lakóiról, akiknek otthonaiban az elöregedett kémények, csővezetékek a zord időjárás idején mondják fel a szolgálatot. A téli fagyok idején különösen kellemetlen melegvíz- és fűtés vagy villany nélkül maradni, a közműszolgáltatás gyors helyreállítása ilyenkor még kevésbé tűr halasztást. A társasházak számára gyors megoldást jelenthet a lakásszámla, ami nemcsak a nagyobb felújításokra, hanem hitelfelvételre is felhasználható, miközben biztonságos megoldást nyújt a lakóközösségek számára.

Gyakran találkozhatunk a hírekben helyszíni riportokkal, amelyek a súlyos téli mínuszokban olyan társasházakról és lakóiról mutatnak képeket, ahol a tönkrement kémény, gázszivárgás, csőtörés, elöregedett vezetékek miatt kényszerűen leáll a közműszolgáltatás. Ezek a beszámolók fázó, fűtés és melegvíz nélkül maradt lakókról, átmenetileg szülőkhöz, barátokhoz költöző kisgyermekes családokról szólnak.

Ismert, hogy a társasházak közös tulajdonú területein a vezetékek, csőhálózatok állapotának felújítása, illetve karbantartása a lakóközösség feladata. Ha a társasház nem rendelkezik olyan mértékű felújítási alappal, amely az elöregedett kémény, egy hirtelen csőtörés vagy komolyabb zárlat esetén elegendő lenne a javításra, még nehezebb helyzetbe kerül a lakóközösség. A lakók egy része képes és hajlandó az egyösszegű befizetésre, mások viszont nem képesek/hajlandók erre. Így a nehéz körülményeket tovább növeli a lakók között kialakuló feszültség.

Holott az ilyen típusú, és az egész lakóközösség életét megkeserítő problémák orvosolhatók. A társasházak ugyanis már egész kis összegű havi megtakarítással köthetnek lakás-előtakarékossági szerződést – akár többet is -, amivel egy csapásra két problémát is meg tudnak oldani.

Egyrészt a ház a közös költség azon részét, amelyet a lakóközösség a közös tulajdonú területek felújítására elkülönít – a felújítási alapba helyez -, fix kamattal és bónusszal növekvő forrássá teheti. 

Másfelől – és a társasházak esetében ez gyakran még fontosabb – megfelelő forrás híján, vészhelyzetben a lakóközösség gyorsan áthidaló kölcsönhöz juthat a szerződéses összeg erejéig. Ez annyit jelent, hogy a tönkrement kémény, közművezeték cseréje, javítása gyorsan, a lehető legkisebb kényelmetlenséggel megoldható lesz. Nem elhanyagolható, hogy a hitel kamata előre rögzített, visszafizetése pontosan tervezhető. A törlesztő részletek nagyságát „fillérre pontosan” előre tudni lehet, az nem változik a törlesztési időszakban. Ugyanígy változatlan és előre tudható és tervezhető a törlesztési periódus hossza is (THM: 8,48%)1.

Azok a szerencsés társasházban élők, akik nem kerülnek ilyen helyzetbe, a lakás-előtakarékossági szerződések lejártakor, a futamidő végén, tervezetten egy-egy nagyobb felújításra fordíthatják a megtakarítást. Emellett – ugyancsak fix kamattal és fix lejárati idővel – lakáskölcsönért is folyamodhatnak (THM 4,99%)2 Az elöregedett csövek cseréje mellett más értéknövelő beruházásokra is gondolhatnak: pl. homlokzatfelújításra, a ház hőszigetelő burkolására, napelemes rendszer beszerelésére, ami az egyéni és a közös közműszámlák összegét fogja a későbbiekben csökkenteni.

Hogy mennyire valós és sürgető problémáról van szó, arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, 2019. novemberi Lakáspiaci jelentésében olvasható, a jegybank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületének (LITT) üzenete is utal: „2007 és 2017 között jelentősen kevesebb lakás épült és kevesebb lakás került felújításra, mint ami a lakásállomány minőségi szintjének fenntartásához szükséges.” A becslések szerint ugyanis a lakásállomány mintegy 30 százalékában történtek csupán valamilyen szinten felújítások, így a lakók és a társasházak több mint kétharmadának továbbra is szembe kell néznie a felújítások okozta kihívásokkal.

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-tarsashazak-helyzetere-is-megoldast-jelenthet-a-lakas-elotakarekossag.html

Különleges belső terasszal épül társasház a Duna közelében

Februárban már a festés és a burkolás is elindulhat az Épszerk-Pannónia Invest kivitelezésében zajló beruházásban.

A határidő előtt elkészülhet az Épszerk-Pannónia Invest Kft. (ÉPI) a budapesti 13. kerületben épülő tízszintes társasházzal, amely 8 emeletből, valamint egy pincéből és földszintből áll.

Az építmény a Duna Aréna közelében, a Dagály sétányra merőleges Jakab József utcában jön létre az OTP Ingatlan Zrt. beruházásában.

A 120 lakás munkálatai 2018 augusztusában indultak; a projekt állásáról Dobovits Péter létesítményfőmérnök számolt be a lapunknak.

A falazás már lezárult

„Jelenleg belső munkálatok, vagyis aljzatbetonozás, vakolás, gépészeti elektromos alapszerelések és szárazépítési munkák zajlanak” – árulta el a tavaly 30 éves magyar építőipari cég szakembere. Ugyanakkor jövő héttől a külső munkák is lendületbe jönnek. „Megkezdődik az első ütem felállványozása, melynek során az épület megkapja a homlokzati hőszigetelést. A külső munkálatok a második ütemmel június végén záródnak.”

Februárban a belső munkálatok sem állnak meg, a festés és a burkolás következik.

A létesítményfőnök szavaiból az is kiderült, hogy a tavaly nyári cikkünk megjelenésekor elkezdődött falazás munkálatai mára lezárultak.

A szerződés szerinti véghatáridő október vége, ezzel együtt a cég már augusztusra szeretné elérni azt az állapotot, ami a szakhatósági átadásnak megfelel.
 

Segített az előregyártás

Az ütemterv tartását az is segítette, hogy az elmúlt évekhez képest az ÉPI-nek ezúttal nem került akkora erőfeszítésébe a megfelelő szakipari alvállalkozók alkalmazása, mivel ezeknek nem voltak annyira lekötve a kapacitásaik, mint korábban.

A cég tapasztalatai arra utalnak, hogy a tervezett lakásépítések számának csökkenésével némileg enyhült a szektorra nehezedő túlkereslet.

Ahogy azt korábbi cikkünkben is jeleztük, az ÉPI saját kapacitásaira támaszkodva innovatív megoldásokat alkalmazott a szerkezetépítés során. Többek közt az épületbe tervezett lépcsőkarok egy részét a cég telephelyén készítették el, saját acél lépcsősablonok segítségével, a másik részét a helyszínen gyártották előre.


A földszint tetejére kerül a zöld terület

A jelenlegi szakaszban az számít különlegességnek, hogy a társasház zöld területét a belső udvaron egy különleges megoldással alakítják ki. A több száz négyzetméteres terasz ugyanis a földszinti garázsszint tetején kap helyet.

„Ehhez egy óriási tömegű, két és fél méteres magasságú földanyagot kell felhalmozni” – tudtuk meg Dobovits Pétertől.

„Ennek bejuttatását a belső udvarba most végezzük egy toronydaru segítségével (ezt a salakszínű anyagot a fotósunk is megörökítette, lásd fentebb – a szerk.).”

Ez egy speciális kertészeti keverék, melynek a vízzel telített súlya a födém teherbírásának megfelelően lett kialakítva.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/01/kulonleges-belso-terasszal-epul-tarsashaz-a-duna-kozeleben

Társasházban este 10 után főzni tilos?

Ismét egy gyöngyszem a Pesti cetli oldaláról, amiről nem tudjuk eldönteni, sírjunk-e vagy nevessünk. Pedig komoly dolgok ezek, a lentebb közölt társasházi kiírásból például igazán kiderül, hogy mekkora bűn, ha valaki késő este áll neki olyan zavaró dolgoknak, mint a főzés.

Hogy a pörköltszag vagy a rotyogó lecsó illata megzavarja pihenésünket? Mi ez, ha nem felháborító? Annyira felháborító, hogy a társasház összefogott és több lakó nevében megszületett az üzenet, ami az udvariaskodó „ez egy lakóközösség, így alkalmazkodnunk kell egymáshoz” fordulattal kezdődik, majd más irányba kavarodik. 

Deluxe Caféblog oldalán lehet elolvasni teljes egészében.

Forrás: https://nlc.hu/otthon/20200215/tarsashaz-uzenet-level-fozes/

Kigyulladt a társasházi lakás, egy ember meghalt

Vasárnap reggel 9 óra magasságában ismeretlen okból kigyulladt egy hét emeletes, 16 lakásos társasház egyik lakása Miskolcon, a József Attila utca 2 szám alatt.

A katasztrófavédelem szakemberei 26 embert kiköltöztettek az épületből. Oltás közben az egyik földszinti lakásban holtan találtak egy 70 év körüli nőt, halála okát még vizsgálják. A tűz lokalizálása mellett a katasztrófavédelem és a rendőrség független tűzszakértője vizsgálja a tűz keletkezésének okát – tudtuk meg Varga Rudolftól a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől.

Forrás: https://boon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/kigyulladt-a-tarsashaz-egy-ember-meghalt-4055919/

A sütőben hagyott olaj okozott bajt egy félegyházi társasházban

A sütőben, egy tepsiben hagyott olaj égett egy társasház kilencedik emeleti lakásának konyhájában, a kiskunfélegyházi Darvas József téren. A tűzoltók kiürítették az érintett lakás alatti és feletti szinteket.

A város hivatásos tűzoltói a lakásba behatolva eltávolították a bajt okozó eszközt, majd megkezdték az ingatlan átszellőztetését. A munkálatok idejére kiürítették a lakás feletti és alatti szinteket.

Forrás: https://www.baon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/a-sutoben-hagyott-olaj-okozott-bajt-egy-kiskunfelegyhazi-tarsashazban-2479257/

Lakásokkal kedveznének a fiataloknak Gyomaendrődön

Húszlakásos társasház építését tervezi a gyomaendrődi önkormányzat. A város tulajdonában összesen 60 kiadható ingatlan áll, kihasználtságuk százszázalékos. A meg nem épült lakásokra már most vannak igények, a beruházással az önkormányzat célja a fiatalok helyben maradásának ösztönzése.

A képviselő-testület legutóbbi ülésén határozott arról, hogy a város belevághat egy társasház építésébe a Hősök úton, a Vállalkozók Házának helyén. A testület felhatalmazta a polgármestert, a társasház finanszírozására vonatkozó módozatokat állítsa össze.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere elmondta, többféle alapkoncepciót vázoltak fel. Az egyik, hogy a beruházást az önkormányzat valósítja meg 100 százalék saját beruházásban. A másik változat szerint keresnek egy befektetőt, akinek a város értékesíti a földterületet és a befektető valósítja meg azokat a terveket, amelyek már koncepciós szinten összeálltak. A harmadik elképzelés szerint egy befektetőt keresnek, majd értékbecslést követően eladják számára a területet, ugyanakkor a felépítendő lakóházak közül az önkormányzat már négy-öt lakást meg is vásárol, ezzel is támogatva a beruházást.

A tervezett ingatlanok 31-68 négyzetméter alapterületűek, a jelenlegi építési árakat figyelembe véve a lakások építési költsége 250 ezer forint négyzetméterenként. A kalkulált ár még nem tartalmazza az építési telek árát, valamint a meglévő ingatlan bontási költségeit. Továbbá amennyiben az önkormányzat lesz a finanszírozó, akkor közbeszerzést kell lefolytatni és az abban adott ár lesz a meghatározó. Az önkormányzat előzetes felmérése alapján jelentős vásárlóképes kereslet mutatkozik új társasház építésére, melyet az is erősít, hogy a fenti építési helyszín frekventált területen található. A társasházi lakások mindegyike csoktámogatás igénybevételére lesz alkalmas.

– Ez úgy gondolom, olyan beruházás lehet a településen, amely nagyon régen volt már. Korábban a magtárlaposi részen épültek hasonló jellegű társasházak. Most azt látjuk, hogy az igény újra megvan rá. Bízunk abban, hogy a fizetőképes kereslet is meglesz rá, továbbá, hogy valamelyik megoldás utat nyer magának, és megtaláljuk a megfelelő pénzügyi kondíciókat. Ebben az esetben már az idei évben elindulhat a beruházás, a következő esztendőben pedig be is fejeződhet – fogalmazott Toldi Balázs.

Kiemelte, a társasház-építéssel elsősorban azokat a fiatalokat szeretnék megcélozni, akik komolyan gondolják a településen való életüket és tenni is akarnak ezért, hiszen ingyen nem kínálhatják a lakásokat, ugyanakkor vonzó feltételeket, körülményeket szándékoznak teremteni.

Forrás: https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/lakasokkal-kedveznenek-a-fiataloknak-gyomaendrodon-2497257/

Nem lesz több szintes társasház és bolt a Vacsi közi ABC helyén

Megnyugodhatnak a környéken élők, nem lesz emeletes épület a Vacsi közi ABC helyén. Májusban robbant a hír, hogy mélygarázsos, több szintes társasház épül itt, és ebben kapna helyet egy új élelmiszer üzlet is. A lakók azonnal tiltakozni kezdtek. Szerintük túl nagy lenne a forgalom, a mélygarázs építése veszélyeztetné a pincéket, valamint a felsőbb szintekről a környező házakba, udvarokba be lehetne látni. Jelezték azt is, hogy egy kisebb épületet elfogadnak.

A beruházó igyekezett megnyugtatni a tiltakozókat, hogy minden szabályos lesz, de ez nem sikerült. Kommentelt a Facebookon is, egy lakossági fórumot is összehívott, ahol bemutatta terveit. Az ügy eljutott a közgyűlésig is, ahol egy lakos is felszólalhatott (neki az akkor még képviselő Falusi Norbert adta át saját idejét). Az akkori vacsiközi képviselő ( Sztachó-Pekáry István, Fidesz-KDNP) is úgy vélte, hogy a tervezett beruházás nem illik a környezetbe.

Végül a beruházó jelezte, hogy alacsonyabb épületet terveznek oda, eldobják az első tervet. Most ott tartunk, hogy egy földszintes beruházás valósulhat meg, amelynek a tervét tegnapi lakossági fórumára elhozta dr. Tóth Szilárd vacsiközi önkormányzati képviselő (Szövetség). Közelről lefotózni nem lehetett, ezért egy távoli képünk van csak róla.

Annyit mondott róla a képviselő, hogy egy 1200 nm-es üzletet húznának fel, több zöldfelülettel és több parkolóval. Mélygarázsok nem lesznek, és a kutyafuttatóhoz sem nyúlnak.

Forrás: https://kecsup.hu/2020/01/nem-lesz-tobb-szintes-tarsashaz-es-bolt-a-vacsi-kozi-abc-helyen/

Mit tehetnek a társasház lakói, ha elvégzetlen a munka?

A tulajdonostársak indítványozhatják a közös képviselő leváltását.

A közös képviselő feladatainak ellenőrzésére kijelölt szervek és személyek objektív módon meg tudják ítélni, hogy a közös képviselő munkája megfelel-e az előírásoknak, vagy sem, tudhattuk meg dr. Réder Erika ügyvédtől, ingatlanforgalmi szakjogásztól. – Ha a közös képviselő nem végzi a munkáját megfelelően, a tulajdonostársak a közös képviselő felmentése mint napirendi pont és határozati javaslat, valamint a felmentés indítványozása okának a megjelölésével kérhetik írásban a közgyűlés összehívását, ahol döntenek erről a kérdésről. Természetesen, ha a közös képviselő nem intézkedik a közgyűlés összehívásáról, akkor a fenti szabályok szerinti, harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a közgyűlést össze lehet hívni az ő közreműködése nélkül is – tájékoztatta a Naplót.

A kötelezettség elmulasztása

– A közgyűlés tehát erre irányuló döntés esetén gyakorlatilag bármikor felmentheti a közös képviselőt. Éppen ezért a közös képviselővel megkötendő megbízási szerződés feltételrendszerét annak megfelelően kell kialakítani, hogy a közös képviselő felmentése esetén a megbízási szerződésből eredően ne származzon esetleges kára a társasháznak. A közgyűlésnek azonnali hatállyal fel kell mentenie a tisztségviselőt, visszavonnia a társasházke­zelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha a közös képviselő a közgyűlés írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül nem igazolja és nem bizonyítja, hogy e kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, hogy vele szemben a törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, illetve ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja – fűzte hozzá.

Kizáró okok

A szakember elmondta, nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, és nem láthat el társasházkezelői, ingatlankezelői tevékenységet, aki büntetett előéletű, illetve aki hasonló tevékenység folytatását kizáró eltiltás hatálya alatt áll. – Az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Üzletszerűen végzett társasházkezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel, és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének – folytatta annak felsorolását, ki nem töltheti be az említett tisztségeket.

– A felmentett közös képviselő a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. Ha a közös képviselőt a közgyűlés e megbízatása alól felmenti, köteles az új közös képviselő részére a megválasztásától számított harminc napon belül, írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni – emelte ki végül.

Forrás: https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/mit-tehetnek-a-tarsashaz-lakoi-ha-elvegzetlen-a-munka-3759696/

Elbúcsúzhatunk a korábbi évek áremelkedésétől a hazai lakáspiacon

A Takarék Index elemzőinek előrejelzése szerint idén csökken a lakásárak emelkedési üteme, országos szinten 0 és 5 százalék közötti áremelkedés várható, miközben vidéken akár még árcsökkenés is előfordulhat. A prognózis szerint a fővárosban elsősorban az olcsóbb kategóriájú lakásoknál van tér az árnövekedésre. Új lakásból kevesebbet kínálnak, de a kereslet is mérséklődik, részben azért, mert a csökkenő hozamok és a MÁP+ megjelenése miatt a befektetőknek már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac.

Az új lakások kínálatának csökkenésére számítanak 2020-ban a Takarék Index elemzői a január 1-től ismét 27 százalékosra növekedett áfakulccsal összefüggésben. Bár projektátadások még bőven várhatóak idén, az azokban elkészülő lakások nagy része már gazdára talált, így az új kínálat lényegesen kisebb lehet a korábbi évekhez képest. Erre enged következtetni, hogy – bár a lakásépítési engedélyek száma bővült 2019 első 9 hónapjában országos szinten az egy évvel korábbihoz képest – az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint a 2019 első három negyedévében elindított társasházi építkezések értéke erősen csökkent országosan. A Budapesti Lakáspiaci Riport tavaly decemberi adatai szerint mindössze 2 ezer olyan lakás épül a fővárosban, melyeket a fejlesztők 5 százalékos áfakulcs mellett értékesíthetnek majd, de jelenleg még nincsenek a piacon.

Egyelőre a bérlakáspiac megerősödésére sem számítanak az elemzők, a jogszabályi környezet szabályozatlansága, a lehetséges befektetők hiánya és a finanszírozás kérdése ugyanis számos nehézséget gördít az ilyen fejlesztések elé.

A kínálat szűkülése azonban valószínűleg nem gyakorol majd jelentős hatást a használt lakások piacára. Az áfaszabályok változása már régóta ismert volt, így inkább eredményezhetett előrehozott vásárlásokat, vagyis eleve csökkenhet az új lakások iránti kereslet, aki pedig esetleg most vásárolna új otthont, még tud válogatni az elérhető projektek között. Ráadásul az újlakáspiacon jelentős volt a befektetői érdeklődés, ami viszont csökkent az elmúlt pár hónapban a Duna House ingatlanközvetítő hálózatának tapasztalatai alapján. Így összességében a használt piacon nem valószínű jelentős keresletnövekedés az újlakáspiac zsugorodása miatt.

A kínálatot illetően az idei évvel kapcsolatban érdekesség, hogy ez az utolsó év, amikor BB energetikai osztálynál rosszabb jellemzőkkel rendelkező lakásokat át lehet adni. 2021. január 1-től már csak azok az otthonok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek elérik ezt az energetikai besorolást.

Csökkenő hozam, csökkenő befektetői kereslet

A tavalyi év jelentős újdonsága volt az új lakossági állampapír, a MÁP+ nyári bevezetése. A népszerűségét mutatja, hogy a lakossági jegyzések értéke meghaladta a 3000 milliárd forintot december közepéig az ÁKK adatai szerint. A „szuperállampapír” megjelenése komoly befolyást gyakorolt a befektetők hozzáállására, ami több szegmensben is érzékelhető volt.

Az alacsony kamatkörnyezet hatására az elmúlt években sokan fordultak az alternatív befektetési lehetőségek felé. Nemcsak hazai magánszemélyek, de egyre több külföldi is meglátta a felívelő magyarországi lakáspiac nyújtotta befektetési lehetőségeket, és bízva a trend folytatódásában, sokan döntöttek a vásárlás mellett, különösen Budapesten, azon belül is a belvárosban. 2018-ban összesen 7300 külföldi magánszemély vásárolt lakást Magyarországon, 41,6 százalékuk Budapesten, a belső kerületekben általuk végrehajtott vásárlások aránya közelítette a 25 százalékot.

AZ EGÉSZ LAKÁSPIACOT NÉZVE A KÜLFÖLDIEK ÁLTAL MAGYAR LAKÁSRA KÖLTÖTT ÖSSZEG NEM JELENTŐS, A TELJES FORGALMON BELÜL 2,3 SZÁZALÉKOS, A FŐVÁROSBAN AZONBAN 2018-BAN ELÉRTE A 12 SZÁZALÉKOT, A PESTI BELSŐ KERÜLETEKBEN PEDIG A 26 SZÁZALÉKOT, AMI HOZZÁJÁRULHATOTT AZ ITTENI JELENTŐS ÁRNÖVEKEDÉSHEZ.

Ezen külföldiek többsége befektetési céllal vásárolt, így kérdés, hogy egy lassuló piacon milyen lehet a külföldiek kereslete.

A hozamkalkulációk során a forint átértékelődése is szerepet kap. A 2018-ban történt vásárlásnál 2019 első félévére euróban, fontban, rubelben, dollárban vagy kínai jüanban meghatározott befektetések esetében 10-16 százalékos volt az értékváltozáson alapuló hozamszint egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás esetében (nem számolva az adásvétel költségeit), a korábbi években történt vásárlásnál pedig a 20 vagy akár a 30 százalékot is meghaladta az évesített hozam 2019-re. 2020-ban 5 százalékos árnövekedéssel számolva és az idei január eleji árfolyamszinteken az értékváltozásból származó hozamok már csak -2-4 százalék között alakulhatnak.

Az alacsony állampapír- és bankbetéti hozamok miatt a lakáspiacon sokan kerestek lehetőségeket hazánkból is. Az árak emelkedésével azonban a bérleti díjak változása nem tartott lépést, így pusztán a bérbeadásból származó hozam az évek során zsugorodott, amit azonban még jól ellensúlyozott a lakásárak emelkedéséből származó hozamrész. Az érettebb piacon azonban a drágulás lelassulásával a vásárlásból elérhető hozam lényegesen kisebb lehet, így a MÁP+ az 5 százalék közeli hozamszintjével sokak számára jelenthet vonzó alternatívát a lakóingatlan-befektetéssel szemben. A bérleti díjak dinamikus emelkedése a jövőben sem várható, a turizmusban (rövid távú lakáskiadás) kevés tartalékot látnak a Takarék Index elemzői, ráadásul egy esetleges szigorítás a szektorban többeket terelne át a hosszú távú lakáskiadásra. Adott, szűken vett lokációkban egy-egy nagyobb társasház átadása, főleg ha más projektekkel hasonló időszakban történik, nyomást gyakorolhat ugyanakkor a bérleti díjakra átmeneti jelleggel, ameddig a piac felszívja a hirtelen megjelenő nagyszámú új lakást.

Összességében a befektetői kereslet csökkenésére mind a hazai, mind a külföldi állampolgárok részéről több tényező is hat, így számuk valószínűleg 2020-ban jóval kevesebb lehet, mint a korábbi években. A befektetői kereslet ráadásul főként Budapesten volt erős, azon belül is a belvárosban, ahol az MNB jelentései szerint az árak már korábban is meghaladták a fundamentumok által indokolt szintet. A keresletre ráadásul hosszabb távon hatással lehet a generációs vásárlási szokások változása is, a fiatalabb generáció tagjai már kevésbé ragaszkodnak a saját tulajdonú lakáshoz.

Vége a korábbi drasztikus drágulási ütemnek

A hazai lakáspiacon elérkeztünk az érett piac időszakához, ahol a keresleti-kínálati folyamatok nem indokolják egy csökkenési trend kezdetét, de a korábbi drasztikus drágulásnak vélhetően vége. 2020-ban a lakásárak 0-5 százalék között változhatnak országos szinten. Az eddig is kevésbé jól teljesítő vidéki helyszínek közül akadhatnak olyan területek, ahol csökkenés is elképzelhető, így a Takarék Index elemzői vidéken -5-5 százalék közötti árváltozást várnak.

A nagyobb vidéki városok jellemzően jól teljesítettek a felívelés során, és ez az idei évre is igaz lehet. A 2013 óta tapasztalt 125 százalékos fajlagos medián árnövekedés a megyei központokban a második legmagasabb volt a főváros mögött, és messze meghaladta a községekben és kisebb városokban tapasztalt 44 és 64 százalékos változást. 2019 első felére a 2018-as átlagos szinthez képest pedig a megyeszékhelyeken alig maradt el a gazdát cserélt ingatlanok medián négyzetméterárának változása a budapestitől, mind a kettő 17 százalék felett alakult. A nagyobb városokkal kapcsolatban az autóipar gyengélkedését látják esetleges kockázatnak az elemzők, az erősen ezekre építő városok esetében elképzelhető, hogy a vártnál gyengébb teljesítményt hozhat az idei év.

Budapesten az országosnál kicsit nagyobb, 2-5 százalékos lehet a bővülés. Jellemzően a már egyébként is nagyon drága ingatlanok esetében várható kisebb mértékű drágulás, míg a piac alsó része esetében van tér árnövekedésre a fővárosban.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20200131/elbucsuzhatunk-a-korabbi-evek-aremelkedesetol-a-hazai-lakaspiacon-414289

Nem először sikkasztott a nagykanizsai közös képviselő

Egy 1959-ben született nagykanizsai nő 2013. évtől kezdődően egy Nagykanizsa, Csengery úti társasház lakóközösségének megbízása alapján a társasház közös képviselője volt.

A Nagykanizsai Járásbíróság a 2015 szeptemberében jogerőre emelkedett ítéletével a nőt egy másik társasház lakóközösségének sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, egyúttal őt 3 évre eltiltotta a társasházkezelői tevékenység végzésétől.

A nő erről a Nagykanizsa, Csengery úti egyik társasház lakóközösségét nem tájékoztatta, továbbra is eljárt a társasház közös képviselőjeként, aminek keretében önállóan jogosult volt rendelkezni a társasház bankszámlája felett.

A nő a bankszámláról jogosulatlanul, a társasház közgyűlésének jóváhagyása nélkül 2016. június 21-én 60.000,- Ft-ot, 2016. július 29-én 30.000,- Ft-ot, 2016. december 7-én 53.000,- Ft-ot, összesen 143.000,- Ft-ot utalt át a saját nevén lévő bankszámlára.

A nő a társasházban lakással rendelkező egyik lakótól 2016. december 28-án 30.940,- Ft, majd 2017. február 17-én 21.480,- Ft, összesen 52.420,- Ft készpénzt vett át közös költségre és vízdíjra, ám ezen összegeket a társasház bankszámlájára nem fizette be, hanem a saját céljaira használta fel.

Az ügyben a Nagykanizsai Járási Ügyészség sikkasztás vétsége miatt emelt vádat – tudta meg honlapunk dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség ügyész-szóvivőjétől.

Forrás: https://delzalapress.hu/jog/nem-eloszor-sikkasztott-a-nagykanizsai-kozos-kepviselo/