Tűz keletkezett egy tízemeletes győri társasház ötödik emeleti lakásában − tájékoztatta szerkesztőségünket a katasztrófavédelem. A közlemény szerint a tűz a Szabolcska Mihály utcában keletkezett, a hatóságot fél 12-kor riasztották.

A helyszínre kilenc járművel harminc tűzoltó érkezett. Kiürítették az épületet és eloltották a tüzet. Egy tizenhat négyzetméteres hálószoba, ahol a tűz keletkezett, teljes terjedelmében égett.

OLTÁS KÖZBEN A TŰZOLTÓK EGY ÖSSZEÉGETT HOLTTESTRE TALÁLTAK.

A tűz pontos keletkezési okát vizsgálják.

A katasztrófavédelem emlékezetet: azokban a lakásokban, ahol van füstérzékelő, nem következik be halálos lakástűz, sőt komolyabb füstmérgezés, nagyobb tűz sem jellemző. A füstérzékelő a tűz keletkezésének legelején jelez, amikor még van idő cselekedni, a tűzoltók több értéket tudnak megmenteni.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/07/09/gyor-lakastuz-katasztrofavedelem-tuzoltok/

Sokak számára nem egyértelmű, hogy mikor jön magától a kéményseprő, mikor kell kihívni, mikor ingyenes és mikor kell fizetni.

Mint azt hírportálunkon tegnap megírtuk, kéményseprő-szolgáltatást nyújtó csalók keresték fel a a dunaföldvári, bölcskei, madocsai vállalkozók és vállalkozások székhelyét, lakását. A cikkben azt írtuk, Tolna megyében a Caminus Kft.-nek van szolgáltatási engedélye, ezért ha más szolgáltató jelenik meg, fokozott óvatossággal járjanak el!

A megjelent információkat pontosítva, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője, dr. Ackermann Zsuzsanna tű. alezredes az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz.

„2016. július elsején indultak útjukra a katasztrófavédelem kéményseprői, hogy a lakosság szolgálatában eleget tegyenek a szervezetre szabott új közfeladatnak. Az indulás pillanatában az ország tizenöt megyéjének ezernyolcszázharmincöt településén lévő 1,8 millió kémény tartozott a katasztrófavédelem ellátási körébe. Ma már tizenhét megye 2682 településén és a fővárosban végzi a szervezet a lakossági ingatlanok kéményellenőrzési és tisztítási feladatait, ami összesen 3,4 millió égéstermék-elvezetőt jelent.

Fontos változás volt öt éve, hogy a lakosság számára ingyenessé vált a kéményseprői közszolgáltatás, a társasházban, egylakásos ingatlanban élőknek nem kell fizetniük azért, hogy kéményük ellenőrzése, tisztítása megtörténjen. A biztonságos működtetéshez a szilárd tüzelőanyaggal működő berendezések esetében évente, a gázüzemű és zárt rendszerű berendezések égéstermék-elvezetőinél pedig kétévente célszerű a katasztrófavédelem kéményseprőivel díjmentesen elvégeztetni a munkát.

Egy 2018-ban hatályba lépett jogszabály-módosítás következtében már csak a társasházakban és a gazdálkodó szervezetek ingatlanjaiban kötelező az égéstermék-elvezetők rendszeres átvizsgálása. A katasztrófavédelem országos szinten évente átlagosan egymillió társasházi ingatlanban végez sormunkát, ezek csaknem fele a fővárosban található. Az egylakásos ingatlanokba, családi házakhoz két és fél éve a tulajdonos kezdeményezésére, az általa kért időpontban érkezik a kéményseprő.

Sokak számára nem egyértelmű, hogy mikor jön magától a kéményseprő, mikor kell kihívni, mikor ingyenes és mikor kell fizetni. Attól függ, hogy merre lakunk és hogy magánszemély, vagy cég-e a kéménytulajdonos.

Családi házban lakom

Ha családi házban él és a házba nincs bejegyezve semmilyen gazdálkodó szervezet (cég, egyéni vállalkozó) akkor a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. Nem érkezik magától a kéményseprő, időpontot kell egyeztetni. Településtől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon az ügyfélszolgálat ikonra kattintva irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél tudnak időpontot egyeztetni az ingyenes kéményellenőrzésre.

Családi házban lakom, ahová be van jegyezve egy cég

Ha családi házban él és a házba be van jegyezve gazdálkodó szervezet (jogilag az egyéni vállalkozó is gazdálkodó szervezet), akkor a kéményseprést egy- vagy kétévente kötelező megrendelni. Ezt már viszont nem a katasztrófavédelem, hanem kéményseprőcégek végzik. Attól a cégtől rendelhetik meg, amelyik szimpatikus. A megrendelés kötelező gyakorisága attól függ, hogy milyen fűtőeszköz van a kéményhez csatlakoztatva. Ha a házban szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, például fával, akkor évente, ha gázzal, akkor kétévente. A kéményseprésért ebben az esetben fizetni kell. A https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ oldalon az ügyfélszolgálat ikonra kattintva az irányítószámot megadva azt is meg lehet tudni, hogy az adott területen milyen kéményseprőcégektől lehet megrendelni a kötelező ellenőrzést.

Figyeljünk mert akadnak csalók!

Vannak olyan csalók, akik a katasztrófavédelem alvállalkozóinak adják ki magukat és a gazdálkodó szervezetekhez becsöngetve bírsággal fenyegetőzve ajánlják fel a kéményseprési szolgáltatásaikat. Ezeket nem kell beengedni! A gazdálkodó szervezetek attól a kéményseprőcégtől rendelik meg a kötelező kéményellenőrzést, amelyiktől szeretnék, ne dőljenek be az erőszakos csalóknak.

Társasházban lakom

Ha társasházban él és a lakásba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától fog érkezni és ingyenesen elvégzi a sormunkát.

Társasházi lakásba van bejegyezve cég

Ha társasházban él és a lakásba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik, de a munka díját ki kell fizetni. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor az egész munka díját, ha a lakás a társasház gyűjtőkéményére van csatlakoztatva, akkor a munka rá eső részét kell kifizetni, például egy tízlakásos társasház esetén a munkadíj egy tizedét.

Ha valaki nem szereti az internetes ügyintézést, megteheti telefonon is: keresse a kéményseprők ügyfélszolgálatát a 1818-as telefonszámon. Ha kéményseprőt látunk, az szerencsét hoz, hiszen biztonságban tudhatjuk az otthonunkat és a családunkat. Éljünk az ingyenes lakossági kéményseprés lehetőségével!” – olvasható a TMKI közleményében.

Forrás: https://www.teol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/mikor-kell-hivni-es-mikor-jon-magatol-a-kemenysepro-3866627/

Itt a nyár, de hol és hogyan grillezhetünk?

Meleg időben egyre többen mennek ki a szabadba, így egyre gyakoribbá válik a kültéri sütés-főzés is. Azok, akik csak földszinti terasszal vagy erkélyes lakással rendelkeznek, szintén előveszik grilltudásukat, ám ez épp olyan veszélyes vállalkozás lehet, mint egy szabad tűzön zajló sütögetés. Nem mindegy, hogy hol és milyen eljárással grillezünk; tanácsokért Papp-Kunkli Nórához, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjéhez fordultunk.

A házirendtől függ

– Társasház erkélyén lehet grillezni, de nem mindegy, hogy milyen módszerrel. Gázpalackról működő grillt vagy zsámolyt társasház erkélyén tilos működtetni, ahogy a faszénnel, brikettel, parázsló fával működő eszköz sem használható biztonságosan. Ha az erkélyen grilleznénk, azt elektromos változattal tegyük. Mielőtt nekiállunk az erkélyen főzőcskézni, előtte olvassuk el a társasházunk házirendjét, nem tiltja-e az ilyen tevékenységet – emelte ki Papp-Kunkli Nóra. Szavai szerint nem gyakori, hogy olyan tűzesethez riasztják a Hajdú-Bihar megyei tűzoltókat, ahol erkélyen grillezés miatt tűz keletkezett volna egy társasházban. Mint mondta, olyan előfordul évente kétszer, hogy a grillezésből adódó füstöt vélik tűznek, és emiatt riasztják a tűzoltókat, de oltásra nem kell beavatkoznia az egységeknek. (Általában a külföldi diákok nincsenek tisztában azokkal a szabályokkal, amelyeket a társasház megalkot.)

Az elektromos grill zárlata is okozhat tüzet, úgy, mint minden más árammal működő berendezés.

Használat után körültekintően ki kell kapcsolni, ki kell húzni a konnektorból a készüléket, és vigyázni arra, hogy a felforrósodott grillrács­ra ne kerüljön éghető anyag (például konyharuha, szalvéta, papírpohár.)

Általában felfelé terjed

Bár ritka eset, bármikor megtörténhet az erkélyen szervezett grillezés esetében, hogy tűz üt ki. Ilyenkor fontos, hogy legyen a közelben oltóanyag. A katasztrófavédelem szakembere a tűz terjedésének lehetséges lassításáról is szót ejtett. – Ha mégis tűz keletkezik az erkélyen, terjedését és annak sebességét nagyon sok minden befolyásolhatja. A tűz általában felfelé terjed, s a társasház külső homlokzatának anyagától, szerkezeti felépítésétől függ annak gyorsasága. Az éghető anyagok közelsége is befolyásolja a tűz terjedését. Redőny, nád térelválasztó, takaró, műanyag székek, asztalok mind-mind felerősíthetik a folyamatot. Ha füstöt, tüzet látunk, azonnal értesíteni kell a tűzoltókat a 112-es segélyhívó telefonszámon, és fontos elhagyni az erkélyt. Érdemes becsukni az ablakokat, erkélyajtót, hogy a tűz ne terjedjen át olyan gyorsan a lakásba. Kisebb tüzeket egy porral oltó készülékkel magunk is képesek vagyunk eloltani, de semmiképpen ne veszélyeztessük testi épségünket, ha elhatalmasodtak a lángok – hangsúlyozta Papp-Kunkli Nóra. Tájékoztatása szerint az adott társasház maga rendelkezik arról, hogy engedélyezi vagy tiltja-e az elektromos grill használatát, ettől függetlenül, ha a grillezés miatt tűz keletkezik, akár az épületben, akár a növényzetben, tűzvédelmi bírságot szab ki a hatóság. Ennek mértéke több tényezőtől függhet, többek között például attól, hogy volt-e szükség tűzoltói beavatkozásra, mekkora a kár, mennyi tűzoltó vonult.

A bírság összege 10 ezer forinttól akár 3 millió forintig is terjedhet.

Forrás: https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/konnyen-tuzesethez-vezethet-a-csaladi-sutogetes-ha-nem-vagyunk-kelloen-korultekintoek-5465009/

A társasházi közgyűlések „egyéb rendezvénynek” minősülnek, ezekre pedig még mindig számos, ez esetben ellentmondásos szabály érvényes.

Miközben a hírek arról szólnak, hogy újra szabadon élhetjük az életünket, a társasházi közgyűlések esetében maradtak kötöttségek – idézi a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületét (TTOE) a Népszava. A jogszabályból az következik, hogy a lakógyűlések „egyéb rendezvénynek” minősülnek, ezekre pedig még mindig számos nehezen követhető, és ez esetben ellentmondásos szabály érvényes.

Ha zárt térben tartják a társasházi közgyűléseket, kötelező a védettségi igazolvány – magyarázta a lapnak Bék Ágnes, a TTOE elnöke. Szabad téren – például a társasház udvarán – tartott közgyűlések ugyanakkor nem igényelnek védelmi intézkedést. Amennyiben művelődési házban vagy szabadidőközpontban rendezik a közgyűlést, akkor pedig annak saját szabályait kell betartani.

Az egy társasházban élők közvetve a legsúlyosabb járványidőszakban is érintkeztek egymással, ezért fölöttébb furcsa, hogy éppen a közgyűlések esetében maradtak kötöttségek – jegyezte meg a TTOE elnöke. Bék Ágnes arra gyanakszik, hogy a döntéshozók egész egyszerűen megfeledkeztek a társasházi közgyűlésekről.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20210716_jarvanyhelyzet_lakogyules_egyeb_rendezvenyek_korlatozas

Egy négyszintes lakóépület tetőtere égett mintegy kétszázötven négyzetméteren Budapest III. kerületében, a Kiscelli utcában csütörtökön este – derül ki a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság híradásából. 

Arról is informálnak a lánglovagok, hogy összesen negyvenegy fővárosi tűzoltó mintegy tizenkét tűzoltó gépjárművel érkezett ki a helyszínre, az egységek előbb megakadályozták a tűz továbbterjedését, valamint megbontották a tetőhéjazatot és eloltották az izzó részeket.

Az oltás idejére huszonnégy lakónak kellett elhagynia az otthonát, ám szerencsére személyi sérülés nem történt.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/07/02/budapest-obuda-lakastuz-negyven-tuzolto-megfekeztek-a-langokat-video/

Az önkormányzati bérlakások számának növelése minden település célja, azonban önerőből legtöbbször csak a meglévők karbantartására és felújítására elegendő a forrás.

Ezért is számít előrelépésnek, hogy Siklóson önkormányzati bérlakásokkal új társasház épül. A város tavaly elbontott egy szerkezeti és süllyedési problémák miatt életveszélyessé vált, hosszú évek óta üresen álló önkormányzati saroképületet a Dózsa György utcában.

A városvezetés ugyanakkor fontosnak tartotta a hányattatott sorsú ingatlan sorsának mielőbbi rendezését, ezért szerződést kötött a GSH-Építő Kft.-vel, melynek köszönhetően egy új, négylakásos társasház épül a siklósi belvárosban. A szerződésben a beruházó vállalta, hogy egy éven belül felépíti a négy lakást, tehát várhatóan jövő nyáron kulcsrakészen át tudják adni az ingatlant a bérlőknek.

Mint azt Riegl Gábor, Siklós polgármestere elmondta, két lakás lesz az önkormányzaté, kettő pedig a befektető tulajdonában marad. Az önkormányzat vállalta a tervezést, engedélyeztetést, és az ütemezés szerint augusztus végén vagy szeptember elején átadják a munkaterületet a kivitelezőnek. Hozzátette, a szociális bérlakások száma sosem elég, de nem véletlen vont be az önkormányzat külső beruházót, befektetőt, hiszen a városnak nincs forrása arra, hogy több lakást építsen.

– Reméljük, hogy az elkövetkezendő években több új lakás is épül a városban, melyhez az idősek, a fiatalok, a családalapítás előtt állók tudnak hozzájutni, figyelembe véve a jelenleg is igénybe vehető kormányzati támogatási rendszereket – fogalmazott a városvezető.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/uj-negylakasos-tarsashaz-epul-a-siklosi-belvarosban-3943916/

Olvasóinktól származó információink szerint kizuhant egy nő szombat délután egy nagykanizsai társasház harmadik emeleti lakásából. Értesülésünket az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata vasárnap megerősítette.

Mint megtudtuk, szombaton délután 17 óra 45 perckor érkezett a bejelentés a rendőrségre, miszerint Nagykanizsán egy Zemplén Győző utcai társasház harmadik emeleti lakásának erkélyéről kizuhant egy fiatal nő.
A zuhanás következtében a nő súlyos életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az eset körülményeit a Nagykanizsai Rendőrkapitányság vizsgálja.
A hölgyet mentőhelikopter szállította kórházba.

Forrás: https://delzalapress.hu/tag/nagykanizsa-lakasbol-kizuhant/

A megyei jogú városokban a járvány okozta mélypontról elmozdult az ingatlanpiac: idén a második negyedévben 36 társasházi lakásprojekt indult el, 24 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában – közölte az Otthon Centrum pénteken az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő hálózat megyei jogú városokban végzett felmérése szerint a kínálati árak is nőttek: a 661 ezer forintos négyzetméterár 9,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi átlagárnál.
   
Debrecenben alakult ki a legmagasabb kínálati átlagár, négyzetméterenként 871 ezer forint, ezt követi Veszprém, illetve Sopron négyzetméterenként 754 ezer, illetve 720 ezer forintos árszinttel.
   
A közlemény szerint a legdrágább vidéki lakásprojekt is Debrecenben található, amelynek kínálati ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot és a megyei jogú városok öt legdrágább projektje közül négy is a városban épül.
   
Az új építésű lakások kínálati átlagára alapján a megyei jogú városok közül a legolcsóbb Hódmezőváráshely, négyzetméterenként 438 ezer forint, de a lista végén található még Békéscsaba, illetve Nagykanizsa is, ezekben a városokban 458 ezer, illetve 481 ezer volt a négyzetméterenkénti átlagár.
   
A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a tavalyi és az idei júniust összehasonlító felmérés abban megegyezik, hogy mindkét időszakban ugyanabban a három városban épült a legtöbb lakás, illetve a legtöbb projekt: Szeged, Győr, Debrecen.
   
A három városban tavaly 126 projektben 4173 lakás épült, míg idén 112 projektben 3331. A legkevesebb lakásprojekt Szekszárdon, Békéscsabán és Hódmezőváráshelyen volt, ahol városonként csak két-két beruházás volt ismert a felmérés időpontjában, míg Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs négylakásosnál nagyobb épülő társasház – tette hozzá a szakértő.

Forrás: https://profitline.hu/Nott-az-indulo-tarsashazi-lakasprojektek-szama-videken-423580

Szigorú szabályok mellett kifejezetten hasznos lehet a társulás.

Nem hivatalos lakógyűlések, és egy idős bácsi kockás füzettel. Így nézett ki 30-40 évvel ezelőtt egy társasház élete a közös képviselő által megszervezve. Utóbbi pozícióból társasházkezelői szakma fejlődött ki, ami jól mintázza, milyen komplex üggyé vált egy ilyen polgári jogi társulás létrehozatala. Szakemberrel jártuk körbe, mit is jelent jelenleg a társasház fogalma, és milyen lépései vannak a nyilvántartásba kerülésnek.

Közös tulajdon

A szakzsargon szerint a társasház közös tulajdonban levő földrészleten létesített, legalább két elkülönített nyilvántartási egységből álló felépítmény (épület) tulajdonosainak polgári jogi társulása. – Leegyszerűsítve a közös tulajdon egy különleges formája, ahol a földrészlet, valamint az épület műszaki egységétől elválaszthatatlan szerkezeti elemek (pl. alap- és főfalak, födémek, tetőszerkezet) a tulajdonostársak közös tulajdonában állnak. Ezzel szemben az egyes elkülönített lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek (garázsok, üzlethelyiségek, raktárak, műtermek) kizárólagos (több tulajdonos esetén egymás között osztatlan közös) tulajdont képező forgalomképes nyilvántartási egységet képeznek – emelte ki Both János, regisztrált társasházkezelő.

Társasháztulajdon létesíthető minden olyan épületre is, amelyek egyes részei a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei pedig közös tulajdonukban vannak (Pl. társasüdülők, társasgarázsok stb.).

A Társasház alapítása vonatkozásában a(z) – 2003. évi CXXXIII. törvény a Társasházakról –, 5., 6., 7., 8., és 9. §-ban foglaltak irányadók.

Előnyök és felelősség

– A társasházat, mint fogalmat a lakóközösség alkotja. Ez azért is fontos, mert jogokat szerezhet a társasház a közös tulajdonra vonatkozólag, de kötelezettségeket is vállalhat, sőt pert is indíthat, és be is perelhető egy társasház – összegezte a szakember, kihangsúlyozva, hogyha perben áll, akkor a közösség képviselője (általában közös képviselő). vagy az intézőbizottság elnöke fogja képviselni a társasházközösséget a bírósági eljárás alatt.

A lakók egy még meg nem épített házra is alapíthatnak társasházat. Az eljárás menetének lényege, hogy amennyiben még meg sem épült a ház, engedélyezési záradékkal kell ellátni a tervrajzot, és annak a földnek a tulajdonosa, amelyre épülni fog, alapító okiratot hoz létre, melyet benyújt a földhivatalhoz. A földhivatal az alapítást feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, majd pedig, ha már megvan a használatba vételi engedély, akkor lehet társasházként bejegyezni. Ahhoz, hogy a társasházat megalapítsák, mindenkinek hozzá kell járulnia, akinek tulajdona van a házban. Ha valaki mégis ellene lenne az alapításnak, akkor kérelmezni lehet, hogy a hozzájárulását pótolja a bíróság.

A társasházak általában az szmsz (szervezeti-működési szabályzat) szerint működnek, amelyet

„14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.” – ekkor a Társasházi törvényben megfogalmazottakat kell figyelembe venni.

Azonban…

„(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

Fontos a képviselet

Amennyiben létrejött egy társasház, korábban az ún. soros képviselet formájában egy-egy tulajdonos vállalta magára működtetésének – néha cseppet sem könnyű – feladatait. Ez azonban változott, emelte ki Both János. – A lakóközösség korának előrehaladtával, a világra ma jellemző rohanó életvitel magával hozta, hogy a soros képviselet kivitelezhetetlen, ezért jellemzően kifejezetten ilyen irányú OKJ-s tanfolyamot végzett, regisztrált, külsős személyt kérnek fel a társasházak a képviseletre, az üzemeltetéssel, karbantartással, felújítással kapcsolatos feladatok ellátására. A közös képviselet/társasház-kezelés évek hosszú sora alatt szakmává nőtte ki magát, napjainkra különösen erős feltételeket támasztva azzal szemben, aki a tevékenységet üzletszerűen szeretné végezni. Már nem elegendő kockás füzetben vezetni a könyvelést, a munkaügyi, jogi, szervezési ismeretek és a könyvelésben való jártasság is elengedhetetlen.

„52. § (1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.

(2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,

b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.”

A társasház a közüzemi díjakat és minden más a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos költséget a tulajdonosok által befizetett közös költségből fizeti, az alapító okiratban rögzített tulajdoni hányaduk szerint. A társasház szmsz-e – amelynek egy példánya ingatlannyilvántartási hatóságnál (Földhivatal) megtalálható – ettől eltérően, pl. négyzetméter arányosan is megállapíthatja a fizetendő közös költséget.

„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

Felújítás, karbantartás

Az szmsz-ben kell rögzíteni azt is, hogy a tulajdonosi közösség felújítási alapot képez, és dönteni kell az alap felhasználásáról is, amelynek nem kellene más célja legyen, mint az osztatlan közös területet érintő felújítási munkák elvégzése. Both János szerint a társasház méretétől, „felszereltségétől” függően a felújítási költségek változó nagyságúak lehetnek. – Néhány százezertől, több millió forintig mehet terjedhetnek a kiadások, például a lépcsőház világítás korszerűsítése, víz- és csatornarendszer felújítása, de a tetőszerkezet elhasználódása miatti felújítás, milliós tétel is lehet. Ilyen összegekkel a társasházak általában nem rendelkeznek. Korábban, amíg a kormány nem szüntette meg, a társasházak felújítási alap képzése LTP megtakarításon keresztül volt (a még le nem járt LTP-k most is megkapják a befizetések után az állami támogatást) biztosítva. Újabb állami támogatású megtakarítások nincsenek. A felújításokat kamattámogatott hitel felvétellel, pályázati források felhasználásával is finanszírozhatják a társasházak. A társasház közössége által felvett hitel nem befolyásolja az egyéni érdeket, azzal egy időben bármelyik tulajdonos saját külön tulajdonú lakására (garázsára) is vehet fel hitelt, amennyiben a hitelfeltételeknek megfelel. A pénzintézet, amelytől fel kívánnak venni hitelt, igazolást (közgyűlési határozatot) kér a társasháztól a felújítási alapképzésről való döntésről és mértékéről, amely lift nélküli társasházak estén min. 6-10 Ft/m2, liftes épületeknél min. 8-12 Ft/m2, amely a közös költség része – összegezte a társasházkezelő. [12/2001. (I.31.) Korm.rendelet a lakáscélú állami támogatásokról]

Nagy teher

A hitel felvételhez legalább 2 éve meglévő ilyen irányú megtakarítás igazolása szükséges. Ugyanakkor a pénzintézet a hitel felvételéhez adóhatósági, ún. NAV „nullás” igazolás benyújtását is kérheti. Egy 5-20 év közötti hosszútávú elköteleződés minden tulajdonosra, de a képviselet ellátó személyre, társaságra is nagy terhet ró. A közös képviselőnek (intézőbizottságnak) folyamatosan biztosítania kell a hitel és kamata visszafizetéséhez szükséges közös költségből fedezendő összeget, amelynek a Társasház folyószámláján rendelkezésre kell állni.

A közös költség szmsz-ben – ezentúl a hitel felvételhez kapcsolódó közgyűlési határozatban – meghatározott mértéke szerinti összegének tulajdonosonkénti havi rendszeres befizetéséről a közös képviselő (intézőbizottság) gondoskodik.

Ha a tulajdonos hátralékba kerül az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint fizetési felszólítás kerül kiküldésre, amelyet követhet a fizetési meghagyás, de a Thtv. szerint

„30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.”

A közös költség, valamint a rendes gazdálkodás összegét meghaladó kiadások fedezéséhez szükséges összeg havonta történő befizetése kötelezettsége a tulajdonosnak, tulajdonosoknak ugyanúgy, mint külön tulajdonú lakása fenntartása. Kötelessége betartani az szmsz-ben rögzített házi rend szabályait.

Fontos tudnivaló, hogy a társasház nem mehet csődbe! A lakók a közösség kötelezettségeiért akként felelnek, amilyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek a társasházban. Jelenleg a jogszabály a társasház által vállalt tartozásokért az egyszerű sortartásos kezesség szabályait rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az adósság rendezésig az érintett társasháznak kell a tartozásokat rendeznie a közös vagyonból, vagy pedig megelőlegeznie.

Fentebb leírtak szerint – a teljesség igénye nélkül – a társasháznak vannak gyakorlati előnyei és hátrányai. Azt mindig a lakóközösségnek kell eldöntenie, hogy annak alapításába belevágnak-e vagy sem.

Péter Szabolcs

Forrás: https://haon.hu/debrecen-hirei/megeri-e-tarsashazza-nyilvanitani-egy-epuletet-5349154/

Egy pólót borítottak egy kilenc hónapos csecsemő fejére egy égő házban Pécsen, mert már rosszul volt a sűrű füsttől, végül egy tűzoltó mentette ki.

Péntek délután gyulladt ki egy társasház második emeleti lakása, az ott élő férfire a szomszédok rúgták rá az ajtót, életveszélyesen megsérült.

Több lakó már nem tudott kimenekülni a lépcsőházon keresztül, őket is a tűzoltók vitték le – derül ki a Tények riportjából.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/hazai-kek-hirek/csecsemot-mentett-ki-a-langolo-hazbol-egy-magyar-tuzolto-video-11132318/