Az Európai Unió által előírt kötelezettségeknek megfelelően Magyarországon is fokozatosan kiépül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek keretében a társasházak és lakásszövetkezetek lakói is egyszerűbben tudják rendszerezni a háztartásukban keletkező hulladékot. Összegyűjtöttük a magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó legfőbb információkat.

Pár éve a szelektív hulladékgyűjtés még gyerekcipőben járt, ma már azonban a környezettudatosság egyik alaptétele, hogy az újrahasznosítható hulladékot szétválasztva gyűjtsük. Jelenleg 171 hulladékkezeléssel foglalkozó közszolgáltató vállalat van Magyarországon, amelyek egyre nagyobb része kiépítette már házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésiszolgáltatását, de a többi szolgáltató is elkezdte vagy tervezi a rendszer kiépítését. Az intézkedés Magyarország az Európai Uniónak tett, a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásai miatt is rendkívül fontos.

Az új, környezettudatos gyűjtés bevezetésével valamelyest a társasházak kötelezettségei és szokásai is fokozatosan átalakulnak majd. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényértelmében az egyes társasházak felelnek azért, hogy a náluk elhelyezett szeméttároló edényekben az előírásnak megfelelően legyen szétválogatva a hulladék. Amennyiben például a papír vagy a műanyag mellett más jellegű, települési hulladék kerül az adott kukába, a szolgáltató azt nem üríti ki, hanem írásos felszólítást hagy a szétválogatásra vonatkozóan.

A fenti esetben a társasház kezelőjének, vagyis a közös képviselőnek, a gondnoknak vagy a lakóknak kell rendbe tenni a gyűjtőedényt. Emellett ugyanennek a személynek a feladatköre a hulladékgyűjtők az ürítési napon való kihelyezése is. Az ürítési nap szolgáltatótól és településtípustól függően változhat, így lehet például esedékes hetente egyszer vagy kétszer. A hulladékelszállítás pontos időbeosztását mindig a területet ellátó hulladékkezelő szolgáltató határozza meg. Ezen felül fontos, hogy az elszállítás során a szolgáltató csak kiüríti a tárolót, de tisztántartásáról szintén a társasház kezelőjének kell gondoskodnia.

Az edények tisztítása ugyanis alapesetben nem tartozik bele a szolgáltatási díj keretébe. Ettől függetlenül országszerte több helyen találni olyan szolgáltatókat, akik magukra vállalják ezt a feladatot, holott nem volna kötelezettségük. Alapesetben a kukatisztítást külön szolgáltatásként rendelheti meg és fizetheti ki ezt a szolgáltatónál.

A fenti feladatkörök azonban már a kommunális hulladékgyűjtők alkalmazásánál is megvoltak, így a szelektív hulladékgyűjtés nem okoz a korábbinál nagyobb fáradságot. Sőt, az új kukák kitelepítését követően a már meglévő települési hulladéktárolók egy része feleslegessé válik, lemondásukkal a lakóközösség pénzt spórolhat, ami nagymértékben javítja a társasház költségvetési keretét.

Ugyanis a ház egy-két hagyományos szeméttároló edényt is ki tud váltani a szelektív kukák használatával, hiszen a műanyagok és a papír már nem a régi, hanem az új edényekbe kerül majd. Elképzelhető tehát, hogy a lakásszámtól függően több kuka díját is megspórolhatja így a lakóközösség.

A környezettudatosság ma már nem valamilyen zöld hóbort, fokozatosan mindenki életébe beszivárog. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen fellépni az újrahasznosítás és a fenntarthatóság érdekében, a különböző közösségeknek, mint amilyenek a társasházak lakói is, együtt kell működniük az eredményesség érdekében.

Forrás: https://www.hazforum.hu/szelektiv-hulladekgyujtes-a-tarsashazakban-a-kornyezettudatossag-alapjai/