Az állami tulajdonú társasházi lakások értékesítése a kilencvenes években jól jött ugyan a benne lakóknak, de az ingatlannal együtt a ház állapotáért való felelősség is az ő kezükbe került. Anyagi és szervezési okokból azonban a legtöbb budapesti bérházban az elmúlt években elmaradtak a felújítások. Az önkormányzatok a pályázatíráson kívül nem sokat tehetnek, életveszély esetén a fővárosi kormányhivatal intézkedhet, és a helyreállításon kívül akár még a bontást is előírhatja.

Bár még folyik a nyomozás, az már valószínűsíthető, hogy nem az épület rossz általános állapota miatt következett be a hétfő reggeli tetőomlás a főváros VI. kerületében. Legalábbis erre utal, hogy a tetőtér-beépítés alatt álló Jókai utcai társasház ügyében – melyben az Operettszínház táncosa súlyosan megsérült – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség.

A tragédia ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a magyarországi – ezen belül is a Budapest belvárosában található – ingatlanok állapotára. A fővárosban sajnos nem ismeretlenek azok a tragédiák, melyek régi, felújításra szoruló házakban történnek. Idén januárban egy Váci úti lakás erkélyének betonkorlátja szakadt ki a helyéről, a rajta tartózkodó nő lezuhant és azonnal szörnyethalt. Hasonló eset történt 2005-ben a Frankel Leó úton, akkor egy 73 éves nőt életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. Négy éve pedig a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában szakadt le egy ember alatt egy társasház hátsó lépcsőházának lépcsője, a férfi súlyosan megsérült.

Azt, hogy Budapesten pontosan hány ingatlan szorul sürgős felújításra, szinte lehetetlen megmondani, mert nincs erről pontos statisztika. A társasházak lakásainak jelentős részét a kilencvenes években értékesítették a lakóknak, ezért például a Fővárosi Önkormányzatnál is csak azt tudják nyilvántartani, hogy az ő tulajdonukban álló – önkormányzati – lakások milyen állapotban vannak.

A pontos számokhoz jutást az sem segíti, hogy lakásépítési adatok közlésére először az 1920-as években találunk példát, az összefüggő idősorok azonban csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza a mai adatközlésekben – derül ki Székely Gáborné tanulmányából, mely a Statisztikai Szemlében jelent meg két éve.

Néhány általános adat a budapesti lakásállományról ennek ellenére így is elérhető. Az Otthontérkép 2015-ben hozott nyilvánosságra egy – azóta már nem elérhető – térképet, mely országos bontásban részletezi az ingatlanok átlagkorát, az 1990 után, valamint az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Az Urbanista gyűjtése szerint ebből az derült ki, hogy az átlag magyar lakás közel 50 éve épült.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970–1980-as évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg, a lakóingatlan-állomány 20%-át teszik ki.

Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, a rekordot Belváros-Lipótváros tartja, ahol átlag 85 évesek a bérházak.

Az Index 2020-as cikkéből pedig az derült ki, hogy a teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások.

Az épület korából persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy 100 éves épület is lehet tökéletesen felújított – ilyenre is több példa van a budapesti belvárosban – és „mindössze” 40–50 éves, silány anyagokból épült lakások is lehetnek már nagyon rossz állapotban.

Saját tulajdon, saját felelősség

Amikor egy-egy leromlott állapotú házban tragédia történik, sokan az önkormányzatokat vádolják, amiért nem akadályozták meg az omlást, vagy nem tettek semmit a felújítás érdekében. Azt már kevesen tudják, hogy magántulajdonban lévő lakások, így

a belvárosi társasházak esetében is a tulajdonosok és a lakóközösség kötelessége, hogy ne alakuljon ki életveszélyes helyzet az épületben.

„A budapesti bérházak fő problémája, hogy a kilencvenes években a lakók ugyan nagyon örültek neki, hogy olcsó áron megvehették lakásaikat az államtól, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük” – mondta a hvg.hu-nak egy, a belvárosi lakásállományra rálátó szakértő.

Budapesten nagyon gyakori, hogy egy-egy bérházban több százan is laknak, és közülük sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy – ha a háznak nincs megtakarítása – célbefizetéssel állják az esetleges felújítás költségeit. Ilyenkor szokott előkerülni a tetőtér eladásának gondolata, hiszen sok befektető a vétellel együtt vállalja az ingatlan teljes felújítását is. Ennek azonban a félbehagyott építkezéstől a balesetekig hatalmas a kockázata, már ha egyáltalán a társasház lakói meg tudnak egyezni a közös tulajdonú padlástér eladásáról.

A KSH 2018-as jelentéséből például az is kiderül, hogy a lakásfelújítások legfőbb akadálya a pénzhiány, de rögtön utána következik a listán, hogy nincs, aki megszervezze a felújítást, vagy a lakók nem tudnak megegyezni. A Habitat for Humanity lakáspiaci jelentése arra is felhívja a figyelmet, rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő támogatási lehetőségek álljanak a lakosság rendelkezésére. A pénzügyi támogatáson kívül az ehhez szükséges – műszaki, jogi, adminisztrációval kapcsolatos – információk eljuttatását is biztosítani kell. Mióta azonban a kormány egyre több pénzt elvett az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási, veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz.

A legtöbb ház állapota pénzügyi támogatás, vagy esetleges befektető híján így folyamatosan romlik, még akkor is, ha a törvény kimondja: a társasháznak karbantartási kötelezettsége van, vagyis biztosítania kell az üzembiztos és biztonságos működést. Ha egy lakáson belül – vagy éppen az ahhoz tartozó terasszal – történik baj, az a lakás tulajdonosát terheli, a társasház közös területén pedig a lakóközösséget, bizonyos esetekben a közös képviselőt.

Akár le is bonthatják

Míg egy lakáson belül rejtve maradhatnak a hibák, egy társasházban már nehezebb nem észrevenni, ha megroggyan egy függőfolyosó, cserepek esnek le a tetőről, vagy kigyullad a főkapcsoló. Ilyenkor sem tehetjük meg, hogy csukott szemmel elosonunk mellette, mintha mi sem történt volna.

Baleset- vagy életveszély fennállása esetén a közös képviselő is elrendelhet közvetlen, azonnali veszélyelhárítást. Ilyenkor vagy a társasház megtakarítását lehet felhasználni, vagy célbefizetéssel kell megoldani az anyagiakat.

A lakók természetesen jelezhetik az életveszélyes állapotokat a Katasztrófavédelemnek is, ebben az esetben ők kimennek megvizsgálni a bejelentést – mondta a lapunknak Mukics Dániel, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ha a tűzbiztonságot veszélyeztető állapotot találnak, akkor ők intézkednek, ha azonban a probléma nem ezzel kapcsolatos, akkor az illetékes kormányhivatalt értesítik, és ők fognak intézkedni – tette hozzá.

Azt a hvg.hu-nak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

Ha ezek elmaradnak, és az épület állapota veszélyes az emberéletre, egészségre, közbiztonságra vagy az állékonyságra, akkor az építésügyi hatóság hivatalból „jókarbantartási kötelezési eljárást” folytat le. Ennek során elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését (ez azt jelenti, hogy a lakást a tulajdonosának biztonságos és használható állapotban kell tartania), vagy az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását – tették hozzá.

Ami a Jókai utcai tetőomlást illeti: a fővárosi kormányhivatal a helyszínen azonnal szemlét tartott, és a veszélyelhárítási munkák kivételével minden építési tevékenység végzését azonnali hatállyal leállította, az omlás következtében veszélyeztetett erkélyek használatát pedig megtiltotta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20220629_tarsashaz_kozos_kepviselet_felujitas_Budapest