Panelházakban gyilkol az azbeszt, még mindig

A rákkeltő azbesztszigetelések nagyobb részét még nem sikerült eltávolítani az érintett lakóépületekből. A teljes betiltást követő kampányszerű azbesztmentesítésnek új lendületet adhat egy szakmai szövetség. Miért káros a panelekben található azbeszt, és mit lehet ellene tenni? – cikkünkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.

 

A természetben előforduló ásványi anyagok e speciális, szálas szerkezetű csoportját az ókor óta használják. Kiváló hő-, tűz- és saválló tulajdonsága, valamint elektromos szigetelő képessége miatt az 1950 és 1980 közötti időszakban volt különösen népszerű. Egészségre ártalmas hatása a hosszú, 10-40 éves „lappangási időnek”köszönhetően kezdetben nem volt teljesen nyilvánvaló. Legveszélyesebb fajtáját, a kék azbesztet (krokidolitot) 1992-ben tiltották be Magyarországon, teljes – a többi azbesztféleségre is kiterjedő – hazai tiltása 2005 óta van érvényben.

Ugyan felhagytak az alkalmazásával, de a korábban beépített mennyiség jelentős részét még mindig nem távolították el jó néhány lakóépületből. A különösen ártalmas szórt azbesztet a társasházi panelek alagsori födémszigeteléseinél, közösségi és tároló helyiségeinél (pl. babakocsi tároló) használták előszeretettel. A különféle szakmai becslések legalább 150 ezer négyzetméternyireteszik a panelházakban jelenlegi is fellelhető azbesztszigetelések mennyiségét, és további 200-250 ezer négyzetméternyi vár ártalmatlanításra az ipari és kereskedelmi létesítményekben.

Miért veszélyes az azbeszt?

Mikroszkopikus méretű szálai – melyek pl. az elöregedő szigetelések kirojtosodásával, felporzásával keletkeznek – belélegezve egészen mélyre jutnak a tüdőbe, ahol nem tudnak lebomlani, betokosodnak és súlyos légzőszervi megbetegedéseket, kötőhártya-túlburjánzást, tüdőszöveti hegesedést (azbesztózist), mellhártyadaganatot (mesotheliomát) és tüdőrákot okozhatnak.

Hogyan ismerjük fel a társasházunkban található azbesztszigetelést?

A Házfórum kérdésére Czap Zoltán, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének vezetőségi tagja, a laboratóriumi beazonosítást is végző Kör-Ker Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Budapesten, valamint a Dunántúlon (pl. Tatabánya, Győr, Esztergom, Százhalombatta, Nyergesújfalu és Sopron) található panelházak a leginkább érintettek. Az alagsori födémre felhordott azbesztszigetelés idővel könnyen hámlani kezd. Amennyiben leváló, lelógó, vattaszerű, rostszerűszigetelődarabokat látunk a mennyezeten, fűtéscsöveken, különösen, ha azok szürkés, kékes vagy barnás színűek, akkor kezdhetünk gyanakodni. Végleges eredménnyel azonban csak egy laboratóriumi elemzés szolgálhat. Fontos, hogy a vizsgálathoz kérjük szakember segítségét, ne kezdjük el leválasztani, lekapargatni a veszélyes borítást.

Hogyan néz ki az azbesztmentesítés és mennyibe kerül?

Az azbesztmentesítés különleges felkészültséget és szakértelmet kíván. Először is légmentesen (hermetikusan) lezárják az azbeszttel borított helyiségeket, alagsori részeket. Majd a speciális védőruhába, légzőmaszkba öltözött szakemberek leszedik és „kizsilipelik” az eltávolított szigetelést, miközben folyamatosan ellenőrzik a károsanyag-kiporlás mértékét. Az ártalmatlanítást megelőző tárolás zárt konténerekben vagy dupla falú zsákokban történik.

Az azbesztmentesítés költsége négyzetméterenként 25-40 ezer forintra tehető, ami egy nagyobb társasház esetében akár többmilliós nagyságrendű kiadást is jelenthet. Kezdetben, a teljes betiltást követő néhány évben, az „azbeszttelenítést” jelentős állami támogatásokkal ösztönözték, mára ezek a források némiképp elapadtak. Tavaly ugyanakkor az Európai Unió újabb határozatot fogadott el az azbesztellenes harc jegyében, célul tűzve ki Európa teljes azbesztmentesítését 2023-ig.

Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke, Borsody Gábor a szövetség nemrégiben tartott szakmai rendezvényén kiemelte, hogy „első és legfontosabb” feladatuk az, hogy megteremtsék a megfelelő szakmai hátteret az elvégzendő munkához. Az azbesztmentesítés szakszerű gyakorlatát ugyanis ma még sehol nem oktatják hazánkban. Több pénz és még több szakember kellene tehát a feladathoz, ráadásul nemcsak a panelházak födémszigetelése, de az épületek, gyárak tetejét fedő azbesztpala is jelentős veszélyforrás (2000-ben az országban található tetőfelületek 70%-át borította még azbeszttartalmú fedőanyag).

A Magyarországnál másfélszer népesebb Hollandiai adatai szerint, ha az elővigyázatossági elv ottani életbelépésekor, 1965-ben, már elkezdték volna az azbesztmentesítést, és nem várta volna vele az 1990-es évek elejéig, akkor 34 ezer ember életét menthették volna meg. Fontos és komoly problémáról van tehát szó, amelynek megoldása nem tűrhet halasztást!

Ajánlott források:

Képek forrása: Shutterstock, Fotolia fotóügynökségek

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/panelhazakban-gyilkol-azbeszt/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük