Megoldás az elektromos autók társasházi töltésére

Egyre kevesebben gondolják, hogy nem a villanyautóké a jövő. Egy társasházban is eljárt az idő a közös használat érdekében kialakított töltési pontok felett: az elektromos autót használók dedikált töltőket szeretnének lakásaik parkolóiba. Ahhoz, hogy egyidőben minden lakó gépjárműve töltődni tudjon, optimalizációra képes megoldásokra van szükség – ezek közül mutatunk be egyet.

Az elektromos kapacitások bővítése nélkül szerelt be 64 elektromos töltőt a LIVING által fejlesztett Kassák Passage társasházba az ALTE-GO. A teljes értékű megoldás minden érintett számára optimális: a lakókat reggelente teljesen feltöltött autók várják induláskor, és a beruházó pénztárcáját is megkíméli.

A lényeg: a társasház rendelkezésre álló villamos teljesítményét dinamikusan osztják szét a töltők, azaz az elektromos autók között. Egy tavaly átadott, hasonló elven működő irodaház kapcsán az ALTE-GO részletesen kielemezte a tisztán elektromos és plug-in hibrid gépjárműveket használók töltési szokásait, valamint figyelembe vették a jövőbeni töltési, akkumulátor-kapacitási trendjeit.
Mindezek tapasztalatát felhasználva, a társasházban rendelkezésre álló villamos kapacitást felmérve, megnézte azokat az elektromos fogyasztókat (például lépcsőház-világítás, liftek stb.), amelyek csak időszakosan terhelik meg a házat és ez alapján konkrét javaslatot tett a kiépíthető töltőberendezések darabszámára és a villamos betáplálás legköltséghatékonyabb kiépítésére. Mindezek alapján, az eredetileg (fix töltési teljesítménnyel) tervezett darabszámhoz képest 60%-kal több töltőberendezést lehetett kiépíteni a házban. Az optimalizációt az ALTE-GO Energy Guard rendszere végzi, teljesen automatikusan és biztonságosan.

Ez az igazi megoldás azzal szemben, amikor egy társasházban néhány közös használatú töltési pontot hoznak létre. „A közös töltési pont a semminél több, teljes értékű megoldásnak viszont aligha nevezhető” – véli Novotny Dénes, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója, aki szerint életszerűtlen, de minimum rendkívül bonyolult, hogy a lakók minden nap meg tudjanak egyezni abban, ki és milyen sorrendben teheti töltésre az autóját, csatlakozzon le róla, hogy más is tudja használni a közös eszközt – és ez kiemelten nehézkes késő esti vagy éjszakai idősávban. „Ezt a megoldást ráadásul a beruházók sem kedvelik, hiszen a parkolóhelyeket 100 százalékban tudják értékesíteni, így fölösleges luxusnak érzik néhány helyet közös használatra fenntartani” – teszi hozzá a szakember.

A Kassák Passage projektben telepített 64 töltőberendezés össze van kapcsolva egymással. Ezáltal folyamatosan nyomon követhető, milyen teljesítményt tudnak felvenni az egyes autók, az Energy Guard pedig figyeli, hogy mekkora villamos kapacitás érhető el az adott pillanatban a társasházban. Az állandó szinkronról a rendszer gondoskodik, ezáltal minden egyes gépjármű számára optimális töltési sebesség biztosítható – ráadásul igazságosan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy plug-in hibrid csak 3,7kW-on fog töltődni, mert ennél többet nem tud felvenni, miközben egy kétszer ekkora teljesítményre is képes tisztán elektromos gépjárműnél ehhez igazodik a töltésfelvétel, ha rendelkezésre áll az energia. Az ügyvezető igazgató szerint egy társasházi, tehát egyidejűleg nagyobb számban kialakított töltőberendezés kiépítése körülbelül négy év alatt meg is térül.

„Tévedés azt hinni, hogy a rezsicsökkentés rendszerének átszabása miatt nem éri meg az otthoni töltés” – mondja Novotny Dénes. Az átlagfogyasztás felett lakossági áram kWh-nként ugyanis 70,1 forintba kerül, miközben a publikus töltés átlagos díja 130 Ft/kWh. Az eltérés 100 km-re vetítve és ezen a távon 17 kWh-os fogyasztással számolva már 1018 forint, éves szinten (15 ezer kilométeres futásteljesítményt feltételezve) pedig már 152 700 forint – és ehhez még vegyük hozzá, hogy nem kell elmenni a legközelebbi szabad töltőhöz, és nem kell megvárni, míg a töltés befejeződik.
Ahhoz, hogy a lakók pontosan nyomon követhessék, mennyi energiát használtak fel töltésre és a hó végi elszámolás is egyértelmű legyen, a Kassák Passage-ban minden töltő mellé kulccsal zárható, átlátszó elosztódobozt is felszerelt az ALTE-GO. Ezekben hitelesített fogyasztásmérő „ketyeg”, továbbá tartalmazzák az életvédelmi eszközöket, amelyek kötelező kiegészítői az elektromos autók töltési infrastruktúrájának. A töltés kizárólag a dedikált, rádiófrekvenciás azonosításra képes kártyákkal indítható el, így mindenki garantáltan csak a saját töltőjét tudja működtetni.Az ALTE-GO-ról
Másfél évvel ezelőtti indulása óta az ALTE-GO 120 elektromos gépjármű töltési pontot telepített, elsősorban irodaházi környezetben. Mivel több nagy projekt a befejezéshez közelít, a nyár végéig várható ennek a számnak a megkétszereződése; a jövő évben pedig már 500 töltési pont telepítésével és üzemeltetésével számolnak.

Forrás: https://villanyautosok.hu/2022/08/31/megoldas-az-elektromos-autok-tarsashazi-toltesere/

Mit tartalmazhat a társasházi házirend?

Ahol több ember él egy nagy fedél alatt, sajnos elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben engedjenek a másiknak. Pont a viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban az ott lakók úgynevezett házirendet megalkotni, amely meghatározza az ott lakóktól az egyes elvárt magatartási formákat. A legfontosabb tudnivalókat a D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti.

A házirend gyakorlatilag bármit tartalmazhat, amiről a tulajdonosok úgy gondolják, hogy szabályozni szükséges. A házirend megalkotásánál első körben arra kell figyelemmel lenni, hogy nem sérthetik a külön tulajdon használatával kapcsolatos tulajdonosi jogokat – figyelmeztetett dr. Sáfrány Írisz.

Például, egy házirendben nem lehet kimondani azt, hogy az egyes magánlakásokon belül nem lehet dohányozni, ugyanis a saját lakásán belül a tulajdonos többé-kevésbé azt csinál, amit akar. Azt viszont már házirendbe lehet foglalni, hogy a közös használatú gangon nem lehet rágyújtani.

A házirend általában minden társasházban lakó személyre kiterjed, így a tulajdonosokra és bérlőkre egyaránt, sőt még adott esetben a lakók vendégeire is, mely esetben a lakó felelőssége, hogy a vendégével az előírt magatartási szabályokat betartassa.

Tipikus szabályozási körök

Közös használatú helyiségek. Több társasházban is akadnak olyan épületrészek, amelyek a társasház tulajdonában vannak és bármely lakó jogosult a használatára.

Tipikusan ilyen a lépcsőház, amelyet mindenki egyaránt használ. Az ilyen jellegű helyeket a tulajdonosok előszeretettel sajátítják ki, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy a saját dolgaikkal telepakolják a mindenki által használt területeket.

Ennek szabályozása tipikusan a házirendbe tartozik, hogy például, hogy tarthatja-e valaki a biciklijét a lépcsőházban vagy sem. Nyilván ebben az esetben fontos figyelembe venni a tűzvédelmi előírásokat, mivel egy esetleges ellenőrzés során megüthetik a bokájukat, akik figyelmen kívül hagyják.

Takarítás

A közös használatú helyiségek másik nagy kérdése, hogy ki köteles azok tisztán tartására. Általában erre a legjobb megoldás, ha a társasház egy külsős takarító céggel szerződést köt ezeknek a helyiségeknek a tisztán tartására.

Másik megoldás, ha a házirendben a lakók előre meghatározzák, hogy melyik héten melyik lakó feladata a lépcsőház felmosása. Nyilván ez csak abban az esetben lehetséges, ha a házirendet minden lakó egyformán betartja, különben élhet a többi szabálykövető lakó is a koszban.

Ugyanígy fontos rendelkezni az társasház előtti utca tisztán tartásáról, valamint a kukák időben történő kihúzásáról is.

Ha a társasház céget fogad fel erre a célra, abból származik a legkevesebb vita, mivel a takarítás számláját ilyenkor a társasház a befizetett közös költségből finanszírozza.

Hangok, zajok

Sok társasházi házirend tartalmaz előírást az egyes hang- és zajhatásokra. Ebből eredően, ahol lehetőség van a fűnyírásra, ott a házirend szokta szabályozni, hogy milyen időben szabad ilyen tevékenységet végezni. De a házirend gyakori esetben tartalmaz előírást a hangos zenehallgatásra, mosógép üzemeltetése vagy akár a hangos tévénézésre is.

Itt elsősorban az esti órákra tekintettel, valamint a hétvégi és az ünnepnapok figyelembevételével kerülnek megállapításra a tiltó rendelkezések.

Amikor túl sok a szabály

Van azonban olyan eset, amikor a házirend olyan mértékben próbálja szabályozni az életünket, ami már nem életszerű vagy olyan elvárásokat fogalmaz meg a lakók felé, amelyeket nem tudnak betartani.

Az alábbi esetek a valóságban megtörténtek. Az egyik társasházban azt írták elő a lakóknak, hogy a kisgyermekek alvási idejének megzavarása miatt, zajjal járó háztartási eszközöket (kifejezetten: porszívó, mosógép, robotgépek) csak hétköznap 8:00-12:00 óra között, valamint 14:00-17:00 óra között lehet használni.

Másik esetben arra akarták kötelezni az újonnan érkező lakókat, hogy csak abban az esetben költözhetnek be háziállattal a társasházba, ha ahhoz a lakás szomszédjai hozzájárulnak.

A fent említett mindkét kikötés valós, társasházi házirendbe beleírt szabály volt.

Az összes házirendben megfogalmazott szabály esetén fel lehet tenni azt a kérdést, hogy „és mi van hanem?” A válasz pedig egyszerű: semmi.

A házirendben ugyanis általában nincsen jogkövetkezmény fűzve az egyes szabályok betartásához. Tehát például nem így kerülnek megfogalmazásra: „Szombaton és vasárnap porszívót működtetni tilos, aki jelen szabályt megszegi, 20.000 Ft bírságot köteles megfizetni a társasház számlájára.”

A házirendek zöme csak a tiltó szabályokat sorolja fel, valamint az elvárt magatartási normákat, azonban nem ad válasz arra, hogy mi történik akkor, ha valaki nem a meghatározott normák szerint él.

Van, ahol próbálkoztak szankciórendszert kapcsolni az egyes szabályszegése esetére, az ügy egészen a Kúriáig jutott. A Kúria kimondta, hogy a házirendek és SZMSZ-ek nem minősülnek a Ptk. szerinti polgári jogi szerződéseknek, amelyekben a felek szankciórendszert állapíthatnának meg az egyes szerződésszegések esetére.

Így bár logikusnak tűnhet, hogy a lakóközösség az egyes szabályszegőket megbüntesse, erre azonban még sincsen mód ilyen formában.

Az összeférhetetlen lakókkal szemben ugyanúgy a birtokvédelmi eljárás áll rendelkezésre, mint a nem társasházban élő személyeknek. Ebben az esetben a jegyző objektíven, a megvalósított magatartást vizsgálja, hogy az kimeríti-e a birtoksértést. Ezzel lekerülhető, hogy betarthatatlan és indokolatlan szabályok miatt bárkit jogsérelem érjen.

https://das.hu/

Forrás: https://www.origo.hu/jog/20220831-origo-jog-das-jogszerviz-tarsashazi-rend-szabalyzat-hazirend.html

Lassuló építőipar: a társasházi lakásépítések is bezuhantak

2022 április és június között mindössze kevesebb mint 60 milliárd forint értékben indultak társasházi lakásépítések, ami 2016 óta 2020 második felét nem számítva a legalacsonyabb összeget jelentette. A visszaesés ráadásul úgy sikerült, hogy közben a kivitelezési költségek az elmúlt években az egekbe szálltak – derül ki az EBI 2022 második negyedévére vonatkozó Építésaktivitási Jelentéséből. A jelentés első felét már korábban feldolgoztuk, ezúttal a társasházak mellett az építések országos eloszlása kerül fókuszba, kiemelt figyelemmel a dél-alföldi régió trendjeire.

Hol, mennyi épül?
Az idei évet illetően az Aktivitás-Kezdésből a legnagyobb részesedéssel Közép-Magyarország rendelkezett, 43 százalékos aránnyal, a második helyen Kelet-Magyarország állt 37 százalékkal míg Nyugat-Magyarországhoz a megkezdett építkezések értékének valamivel kevesebb, mint 20 százaléka kapcsolódott. A 2014 és 2021 közötti időszakkal összehasonlítva Közép és Kelet-Magyarország részesedése a megkezdett kivitelezési munkákból magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarországé alacsonyabb.

Az elmúlt 1 évre visszatekintve az összes régió közül Budapesten és a Dél Alföldön volt a legmagasabb a kivitelezési fázisba lépő projektek összértéke (az elemzés második felében ez utóbbival részletesen is foglalkozunk). Az Aktivitás-Kezdésből a legkisebb részesedéssel a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl rendelkezett.

Kevésbé aktívak a társasházi lakásépítők
2022 ÁPRILIS ÉS JÚNIUS KÖZÖTT MINDÖSSZE KEVESEBB MINT 60 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN INDULTAK TÁRSASHÁZI LAKÁSÉPÍTÉSEK, AMI 2016 ÓTA 2020 MÁSODIK FELÉT NEM SZÁMÍTVA A LEGALACSONYABB ÖSSZEGET JELENTETTE

-mindezt úgy, hogy azóta jelentősen nőttek az építési költségek, vagyis változatlan árak mellett nézve ez jóval kisebb építési volument jelent. Az első negyedévhez képest az Aktivitás-Kezdés visszaesése körülbelül 40 százalékos volt, ugyanakkor a 2021-es második negyedévhez képest ennél jóval kisebb, körülbelül 18 százalékos elmaradás volt mérhető. Összességében az idei első félévben a társasházi lakásépítési aktivitás nagyon szerénynek mondható a körülbelül 150 milliárd forint értékben megkezdett kivitelezésekkel, ami alacsonyabb a 2016 óta mért valamennyi első féléves számnál. A beruházások indítását továbbra is nehezítik a piaci bizonytalanságok, az építőanyagok nehézkes beszerzése illetve az előre nehezen megjósolható drágulásának mértéke, miközben a gazdasági nehézségek következtében a kereslet is visszaesni látszik, és finanszírozást is csak egyre rosszabb feltételekkel lehet találni.

A piac szempontjából jelentős változás, hogy a kedvezményes áfával kapcsolatos határidőt további két évvel kitolták, így az építési engedélyek megszerzésével kapcsolatban már nem sürgeti a fejlesztőket az idei év végi határidő. A másik jelentős változás, hogy szintén könnyítést kaptak a beruházók a szigorodó energetikai szabályok bevezetésének két éves eltolásával. Szintén változás a piac szempontjából, hogy a nagyobb, 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább 6 lakásból álló új, társasházi lakóépületek esetében vétójogot kap az állami főépítész vezette Országos Építészeti Tervtanács.

A 2022 második negyedévet illetően némileg nőtt az első negyedévhez képest a befejezett társasházi lakásépítések összértéke. Az Aktivitás-Befejezés így az első félévben valamivel 100 milliárd forint felett alakult a szektorban. Az idei évre azonban további jelentős mennyiségű beruházás befejezése várható, bár a piaci körülmények miatt elképzelhető, hogy több fejlesztés esetében csúszhat az átadás.

A társasház építések területi eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen, 2022 első félévében az Aktivitás-Kezdés több, mint 60 százaléka Közép-Magyarországhoz volt köthető, ami nagyjából a 2014-2021 közötti időszakot jellemző szinttel azonos. Kelet-Magyarország részesedése a korábban megfigyeltnél magasabb volt 2022 első felében, míg Nyugat-Magyarország alacsonyabb részesédessel rendelkezett az idei év első 6 hónapjában a társasházi lakásépítésekből.

Dél-Alföld
Bár 2022 második negyedéve nem hozott kiugró építés Aktivitást a Dél-Alföldön, az azt megelőző első negyedévben nagyon magasra rúgott az elindult kivitelezések értéke a régióban két nagyberuházásnak köszönhetően. De a tavalyi év utolsó negyedévében is magas összegben került sor építkezések elindítására a területen. 2022 első felében összesen több mint 400 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató összege. Az elmúlt 4 negyedévet nézve pedig összesen átlépte a 660 milliárd forintot a megkezdett kivitelezések értéke.

Az egész építőiparra jellemző kiugró számok a régióban a mélyépítésekre voltak visszavezethetőek, az elmúlt 4 negyedévben az ebben a szegmensben építési fázisba lépő projektek összértéke meghaladta az 500 milliárd forintot, ami a korábbi csúcsértékeknek is a többszörösét jelentette.

A társasházi lakásépítések esetében nagyjából a 2021 második féléves Aktivitás-Kezdés jellemezte 2022 első félévét is, ami így magasabb szintet jelentett a 2019 július és 2021 júniusa között az egyes féléveket jellemző számoknál. A régióban 2018-ban volt a csúcson a társasházi lakásépítési Aktivitás-Kezdése, amikor elindult a Cédrus Liget lakópark kivitelezése Szegeden, a mostani szint ettől jóval elmaradt. Az említett projekt volumenét mutatja, hogy az elmúlt évek nagy társasházi projektjeinek értéke csupán töredék összeget jelentettek ehhez képest a régióban, inkább közepes méretű társasházak építése vette kezdetét, mint a Domby 60 társasház, a Balaton Lakópark A épületének II. Üteme és a Green Lakópark I. üteme Kecskeméten.

A KSH számai szerint az idei év első félévében nagyjából annyi lakásépítési engedélyt adtak ki mint 2021-ben, így az engedélyek száma elmaradt a 2018 és 2019-es szintektől január és június között. A kiadott engedélyek körülbelül kétharmada egylakásos épülethez kapcsolódott, ami csökkenést jelentett a 2021-es arányokhoz képest, és valamivel a 2020-asnál is alacsonyabb volt.

A nem lakáscélú magasépítéseknél 2021 jelentette az eddigi rekordot a Dél-Alföldön, nem sokkal megelőzve 2018-at. Tavaly indult el például a Mercedes K1-es présüzemének építése Kecskeméten, a térségi piac kivitelezése Békéscsabán, valamint a Makói Termál- és Gyógyfürdő beruházás. A nem lakáscélú magasépítések esetében az idei év a tavalyi második félévhez képest némi bővüléssel indult a megkezdett kivitelezések értékét illetően, ezzel az elmúlt évek harmadik legerősebb félévét jelentette a régióban. 2022 márciusában kezdődött meg például a Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziumhoz köthető beruházás Kecskeméten.

A mélyépítések esetében már 2021 is jelentős bővülést hozott az Aktivitás-Kezdésben a Dél-Alföldön, ekkor indult el például a Békéscsaba-Lőkösháza országos közforgalmú vasútvonal építése, a Kalocsa-Paks közötti új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat kivitelezése, illetve a Szeged és Röszke közötti vasútvonal építése. 2022-ben azonban már az Aktivitás-Kezdés az első féléves számok alapján is minden eddigi éves rekordot megdöntött, a Budapest-Belgrád vasútvonal Soroksár és Kelebia közötti szakaszához kapcsolódó kivitelezési munkák, valamint az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszát érintő építkezés megindulásának köszönhetően.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220905/lassulo-epitoipar-a-tarsashazi-lakasepitesek-is-bezuhantak-565047

Borítja a rezsi a költségvetéseket: rendkívüli közgyűlések várnak a társasházi lakókra

Mintegy másfél millió társasházi háztartás idei közös költségét és költségvetését boríthatja fel az energiaárak drasztikus drágulása. Még az idén, de legkésőbb januárban vagy februárban rendkívüli közgyűlésekre lehet szükség, leginkább ott, ahol a ház tartalékai nem fedezik az emelkedő költségeket.

Drágul a takarító, a karbantartó és a közös képviselő is díja is, mert a nagy többségében magánemberek lakta társasházakat nem nyilvánították magánszeméllyé, vagyis nem maradhatnak katások a velük kapcsolatban álló szolgáltatók sem. Ez csak az egyik tétel, ahol módosítani kell az idei évre tervezett kiadások összegét, a másik a házközponti fűtés, a lépcsőházak világítása, helyenként a fűtése és a liftek üzemeltetési költsége lehet, ami a tervezettnél jóval többe kerülhet idén. 

Mint Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnöke a VG-nek elmondta, 

óriási a nyomás a közös képviselőkön, akik most a lakókkal együtt várják, hogy megkapják az első téli számlákat. Ezekből derülhet csak ki ugyanis, hogy hol kell és hol nem szükséges az idei közösköltség-befizetéseket módosítani.

Ahol nincs megfelelő fedezet a pluszkiadások finanszírozására, ott nincs más választás, muszáj lesz rendkívüli közgyűlést összehívni a bevételek növelése érdekében. 

Magyarországon másfél millióra becsülik a társasházi háztartások számát a szakmai szervezetek. Ezekben átlagosan három lakóval számolva mintegy 4,5 millió ember, a magyar lakosság csaknem fele él. 

A minden évben, május végéig kötelezően megtartandó évi rendes közgyűléseken idén nem volt mód dönteni az emelkedő rezsi következményeiről.

A kata, majd a rezsicsökkentés szabályainak módosítása egyaránt az éves közgyűlések után történt, miközben mindegyik hatással van az éves kiadások főösszegére.

A társasházi közösségek is elkezdték keresni a felújítási, energiamegtakarítási lehetőségeket, de az árak rohanvást emelkednek. Mint Bék Ágnes rámutatott: a tervezett munkálatokra a kivitelezők legfeljebb 30 napra adnak árajánlatot, ennyi idő alatt egy jól előkészített közgyűlést sem lehet összehívni. 

Jó lenne, ha végre megnyugodna a piac, és tervezhetők lennének az építőipari árak, persze az építőanyagok árának stagnálására senki sem számít most. Így viszont nem nagyon mernek  belevágni semmibe a magánemberek, még kevésbé a  a sokkal lassabban döntő társasházak

– összegezte a szakmai egyesület alapító elnöke, aki a jelenlegihez hasonlóan hektikus és bizonytalan időszakot még nem élt át.

Kulcskérdés lehet most, hogy milyen felhatalmazást adtak a társasházak a közös képviselőnek, hogy például 100 ezerig vagy akár 500 ezer forintig dönthet vásárlásokról.

Az utóbbi esetben ugyanis nem szükséges közgyűlést összehívni ahhoz, hogy a lépcsőházban az izzókat ledesre cseréljék, vagy mozgásérzékelőket szereljenek be. Egyes épületekben felmerül a lépcsőházi radiátorok leszerelése is, de ez is szakembert igényel, mert könnyen a lakások fűtési költségigényének megugrásához vezethet. 

A zárt lépcsőházak a folyamatos világítás, a toronyházak, azaz a legalább 15 emeletes épületek pedig a jellemzően három lift és a tetőre szerelt szellőztető villanymotorok miatt néznek szembe várhatóan borsos áramköltséggel vagy tetemes korszerűsítési beruházás kényszerével. 

A társasházak energetikai felújításának támogatása a szakember szerint nemzetgazdasági szinten is megkerülhetetlen kérdés az összes energiafogyasztás számottevő mérséklése érdekében.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/09/boritja-a-rezsi-a-koltsegveteseket-rendkivuli-kozgyulesek-varnak-a-tarsashazi-lakokra

A társasházi közös képviselő feladata és felelőssége

A közös képviselők, illetve társasházkezelők mindennapjai nem könnyűek. A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (továbbiakban: Tht.) meghatározott feladataikon kívül számos napi teendővel kell megbirkózniuk és az általuk kezelt társasházakban élő különféle embertípussal kell megtalálniuk a közös hangot. Mostani írásunkban a közös képviselő megválasztásával, tevékenységével és felelősségi körével foglalkozunk. A jogi környezet megismerése segíthet elkerülni azokat a sajnálatos eseteket, amikben egy-egy tulajdonos a közös képviselőn, illetve társasházkezelőn vezeti le az adott napon felgyülemlett frusztrációt.

A közös képviselő megválasztása

A társasház szervezetében a közösség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzése, a közgyűlési határozatok végrehajtása, a közös tulajdont érintő napi ügyek intézése a közös képviselet feladat- és jogkörébe tartozik. A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az első közös képviselő megválasztására az alakuló közgyűlésen kerül sor, amelyet az alapító okirat elfogadásától számított 60 napon belül kell összehívni.

A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve. A választás szólhat határozott és határozatlan időre is, vagy akár a közgyűlési határozatban foglalt feltétel bekövetkeztéig.

Fontos, hogy a közös képviselő és a társasház közötti megbízási jogviszonyt a választás és nem szerződés hozza létre. A közös képviselővel a társasház külön megbízási szerződést is köthet, ez esetben a megválasztott közös képviselővel a számvizsgáló bizottság jogosult szerződést kötni. Fontos, hogy amennyiben a közgyűlés társasházkezelőt választ, úgy figyelemmel arra, hogy a társasházkezelői szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenység, így e tevékenység igénybevételére megbízási szerződés keretében kerülhet csak sor. Szintén sarkalatos pont, hogy a társasházkezelés, mint üzletszerű tevékenység nem azonos a közös képviseleti tevékenységgel, amely elsősorban a napi ügyek intézését és a képviseleti jogkör ellátását foglalja magában.

A közös képviselő feladatköre

A közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. A társasház gazdálkodását érintő jelentősebb kérdésekben (felújítás, kötelezettségvállalás, stb.) csak a közgyűlés (szervezeti-működési szabályzat) felhatalmazása alapján járhat el. 

  • Döntéshozatalban való közreműködés

Ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése. Elkészíti a közgyűlési határozatok tervezetét és a döntésekhez szükséges dokumentumokat. (Tht. 40.§. (1) bek.) Írásbeli szavazás esetén a tulajdonostársaknak megküldi a határozati javaslatokat, és a szavazás eredményéről őket írásban tájékoztatja. A közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a tásasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, és ha a szervezeti-működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) erre kötelezi, akkor a tulajdonostársakat a szavazás eredményéről írásban is értesítenie kell.

  • Adatok kezelése, nyilvántartások vezetése, iratok őrzése

Az SZMSZ előírása esetén nyilvántartást kell vezetnie a tulajdonostársak lakcíméről, egyes személyes adatairól, a bérlő és a haszonélvező személyéről, a külön tulajdonban álló ingatlanokban lakó személyek számáról. A közös képviselő köteles megőrizni az alapító okirat (annak módosításai) és az SZMSZ egy példányát, továbbá köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. Feladatköréből adódóan köteles megőrizni a gazdálkodás során keletkezett iratokat (bizonylatok, szerződések, számviteli bizonylatok), továbbá a peres ügyek iratait is.

  • Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is. Évenként köteles költségvetési javaslatot (Tht. 47.§.) és elszámolást (Tht. 48.§) készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A társasház működésének fenntartása érdekében közli és beszedi a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét a külön jog alapján megállapított szolgáltatások díját, valamint érvényesíti a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. A relatív jogképesség körében képviseli a társasházat.

  • Napi ügyintézés
  • A napi ügyintézés a törvényben külön nem kerül kifejtésre, azonban annak egy része a Tht. 43/A.§.-ban kifejezetten nevesítve van, miszerint a közös képviselő havonta hirdetményi úton köteles tájékoztatni a tulajdonostársakat a rezsicsökkentésből eredő, a társasházat érintő havi megtakarításokról, továbbá minden év február 15-ig szintén köteles őket írásban tájékoztatni a közös költség közműszolgáltatási elemeinek és a külön tulajdonon belül nem mérhető közműszolgáltatások díjait érintő rezsicsökkentés egyes tulajdonostársakra számított összegéről. Tekintettel arra, hogy a törvény e körben nem változott, így ezen kötelezettsége a közös képviselőknek/társasházkezelőknek a továbbiakban is fennáll. Ugyanakkor rezsiköltségek emelkedése, valamint a korábbi KATA-adózás hatálya alatt álló szakembereket (pl. karbantartókat, takarítókat) érintő adóterhek jelentős emelkedése miatt vállalkozói díjak emelkedése várható. Így ennek finanszírozása végett elkerülhetetlenné válik majd a közös költségek megemelése valamennyi társasházban, annak érdekében, hogy a társasházak a gazdálkodásukat fenn tudják tartani, illetőleg a felmerülő költségeiket ki tudják egyenlíteni.
  • A közös képviselő köteles biztosítani a tulajdonostársak részére a társasház irataiba való betekintést. 
  • A külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén az aktuális tulajdonos, valamint a leendő tulajdonos közös kérelme esetén köteles bemutatni a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat.

Társasházkezelők feladatai

A társasházkezelés, mint üzletszerű gazdasági tevékenység fogalmát a Tht. 52.§. tartalmazza. A tevékenység túlmutat a napi gazdálkodás, üzemeltetés és közös képviselet körén. A tevékenység a törvényhez fűzött kommentár szerint háromirányú: 

  • elemzés és ajánlat az épület fenntartására vonatkozóan,
  • üzemeltetés, karbantartás, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, 
  • javaslatok a gazdálkodásra és a közös tulajdonban álló épületrészek hasznosítására.

A közös képviselő kártérítési felelőssége

  • A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni. A tevékenységi körében, vagyis a „megbízás” teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. (Pfv.III.21.763/2013/6.)
  • A közös képviselő kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben hátralékos közös költségtartozás behajtása érdekében nem intézkedik.
  • A Tht. 43/A.§.-ban meghatározott rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén, a tulajdonostársak a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak, amely a bejelentés megalapozottsága esetén bírságot szabhat ki a közös képviselővel szemben. 
  • A közös képviselő kártérítési felelősségét is megalapozhatja, ha a közös képviselő a Közgyűlési Határozatok Könyvében valamely lényeges körülmény, vagy közgyűlési határozat bejegyzését elmulasztja, vagy abba valótlan bejegyzést rögzít.
  • Amennyiben a közös képviselő a tulajdonostárs társasház irataiba való betekintési jogának gyakorlásában nem működik közre, akkor a tulajdonostárs követelheti a szükséges iratok és dokumentumok rendelkezésre bocsátását akár polgári eljárás keretében is.

Törvényességi felügyeleti eljárás

A Társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő jogsértő magatartása, ezen belül mulasztása miatt nem biztosítható, így különösen, ha a közös képviselő:

  • nem hívja össze a közgyűlést a törvényben előírt esetekben, 
  • nem közli a tulajdonostársakkal az írásbeli szavazás eredményét,
  • nem hajtja végre a közgyűlési határozatban foglaltakat,
  • nem törli a nyilvántartásból a tulajdonostárs kiegyenlített közös költség-tartozásával kapcsolatos adatokat
  • nem őrzi meg az alapító okiratot és az SZMSZ-t, és nem vezet nyilvántartást a közgyűlési határozatokról és azok végrehajtásáról,
  • nem teljesíti a közös költség közlésével, beszedésével és érvényesítésével kapcsolatos feladatait,
  • nem vagy nem a törvény által előírt formában készíti el az éves költségvetést és beszámolót. 

Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A közös képviselő nem házmester

Sok esetben keverik a lakók és a tulajdonosok a közös képviselőt a korábbi házmesterrel. A közös képviselő a társasházközösség érdekében jár el, azonban a szomszédok egymás közötti vitájának elbírálása nem feladata.

A társasházban való békés együttéléshez alapvető fontosságú az alkalmazkodás és a tisztelet megadása valamennyi szomszéd, tulajdonostárs, illetve a lelkiismeretesen a társasházközösségért dolgozó közös képviselő felé.

A blogcikk szerzője dr. Zsemberi-Hegedüs Kinga ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.(info@ugyvedhazak.hu).

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/tippek/a-tarsashazi-kozos-kepviselo-feladata-es-felelossege/

Elsikkasztotta a társasház vagyonát a közös képviselő

A Kaposvári Járási Ügyészség öt év börtönbüntetésre ítélheti a negyvenes éveiben járó nagyatádi férfit.

Tizennégymillió forint társasházi vagyon eltulajdonítása miatt vádat emeltek egy nagyatádi közös képviselő ellen – tájékoztatott a Somogy Megyei Főügyészség szerdán.

A negyvenes éveiben járó férfi 2012 óta látta el az 56 lakásból álló társasház közös képviseletét, rendelkezési joga volt az ingatlan bankszámlái felett, tevékenységéért tiszteletdíjat és könyvelési juttatást is kapott – írták.

A vádlott 2015-től havi rendszerességgel a társasház bankszámlájáról nemcsak az őt megillető pénzt, hanem egyéb összegeket is a saját számlájára utalt át.

A férfi a ház megtakarítási számláján lévő 3,4 millió forintot is a saját céljaira fordította, és a bűncselekmény leplezése érdekében hamis vállalkozói szerződést készített a ház belső felújítására szánt forrás felhasználásáról.

A közös képviselő mindezen túl nem tett eleget a társasházra vonatkozó beszámolókészítési és a könyvvezetési kötelezettségének, meghiúsítva a társasház vagyoni helyzetének áttekintését. A Kaposvári Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a férfi ellen, azt indítványozva a bíróságnak, hogy ítéljék őt börtönbüntetésre és tiltsák el a közös képviselői foglalkozástól.

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/2022/09/elsikkasztotta-a-tarsashaz-vagyonat-a-kozos-kepviselo

Társasház kerül a 140 éves templom helyére

Philadelphiában lebontanak egy 140 éves, lengyel bevándorlók támogatásából épült templomot. A történelmi épület helyére nyolcemeletes társasház kerülhet.

Philadelphiában a hétvégén megkezdték egy XIX. századi, lengyel bevándorlók támogatásából épített, mára bezárt templom bontását. A helyiek éveken át próbálták megmenteni a történelmi épületet, amelynek helyére többemeletes lakóház kerülhet – tudta meg az MTI.

Az 1882-ben épült templomra tavaly adott ki bontási engedélyt a város. A 2014-ben rossz állapota miatt lezárt Szent Lőrinc-templom még Philadelphia történelmi emlékeinek jegyzékében is szerepel. A város történelmi bizottsága arra kötelezte az ingatlanfejlesztőt, hogy az egyházi épület homlokzatát őrizze meg vagy építse újra.

Történelmi emlék

A The Philadelphia Inquirer című helyi lap beszámolója szerint a templom helyére kiadott építési engedélyt, amely egy nyolcemeletes társasház építésére szól, megfellebbezték.

A kéttornyú, 30 méter magas Szent Lőrinc-templomot lengyel bevándorlók adományaiból építették a XIX. század második felében. A philadelphiai főegyházmegye 2014-ben jelentette be a templom bezárását rossz állapotára,

ELSŐSORBAN AZ OMLADOZÓ HOMLOKZATÁRA HIVATKOZVA.

Akkori számításaik szerint a homlokzat helyreállítása 3,4 millió dollárba került volna, de a templom megmentésén dolgozó helyi közösség szerint 700 ezer dollárból megoldható lett volna a javítási munka.

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/08/21/templom-bontas-philadelphia-szent-lorinc/

Rettegnek a pétfürdői társasház lakót, szétnyíltak a falak – videó

Egy éve tart a pétfürdői társasház lakóinak kálváriája, vizesedés miatt szétrepedtek a falak, lassan lakhatatlanná válik az összes lakás. A veszély miatt már a gázórákat is leszerelték, így főzni se tudnak a lakók. A 18 lakásos ingatlanból már szinte mindenki elköltözött, már csak öten maradtak, mert nem tudnak hová menni.

Hatalmas lyukak vannak a falban, omlik a mennyezet és a lakásokon belül több helyiség is használhatatlan. A lakók kálváriája már több mint egy éve tart, a ház állapota azonban az utóbbi néhány hétben romlott sokat, ami miatt a helyreállítást sem tudják elkezdeni. Ez ráadásul csaknem 100 millió forintba kerülne a becslések szerint, amit nem tudnak kifizetni. 

Július végén azt hitték az itt maradtak, robbanás történt, olyan hangot adott a repedő fal. De az idősebbek nem tudnak hova menni, egyikük ráadásul azért költözött ide, hogy közelebb lakjon gyermekéhez. 

Eljöttem nagyon nehezen a kertes házból, hogy közelebb legyek a lányomhoz, de most teljesen padlón vagyok, a család is 

– mondta a Tényeknek Erzsébet.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/2022/08/rettegnek-a-petfurdoi-tarsashaz-lakot-szetnyiltak-a-falak-video

Vinné a XVIII. kerület egy társasház telkét, a lakók nyomozni kezdtek, és furcsa eredményre jutottak

Csaknem harmadára csökkent egy társasház telke egy határozat alapján, amit senki sem talál. Az önkormányzat szerint az övék a terület, a lakók azonban ezt máshogy látják.

Évek óta megy a vita a XVIII. kerületi Flór Ferenc utca egyik társasházának lakói és az önkormányzat között. A 24.hu szerint a „harc” azután élesedett ki, hogy a lakók megakadályoztak helyi népszavazáson egy félmilliárd forintos beruházást, ami az utca lebetonozására irányult. Az ott élők többek között azért nem akarták a betonutat, mert nem akartak átmenő forgalmat.

A cikk szerint, miután a beruházás meghiúsult, az egyik kilenclakásos társasház kapott egy levelet az önkormányzattól, hogy át kell adniuk ingatlanuk egy részét az önkormányzatnak, mert a kerítésük nem a valódi telekhatáron áll. Pont arról a házról van szó, amiben az út elleni tiltakozás vezéralakja, Dani Gabriella ügyvéd lakik a családjával.

Ezután a lakók elkezdtek kutatni a levéltárakban, illetve a földhivatalnál és arra jutottak, hogy nem ők tartoznak elszámolással az önkormányzatnak, hanem fordítva: úgy tűnik, az önkormányzat megcsonkította és értékesítette azt a területet, amelyet ők már egyszer megvettek.

Dani Gabriella a lapnak azt mondta, az eredetileg 3257 négyzetméteres telek egyszer csak 1262 négyzetméterre csökkent, a fennmaradó részt újabb lakóknak adták el, a telekalakítást pedig rosszul rajzolták be a földhivatali térképre. Az önkormányzat azt állította, hogy a 90-es években az egész, kilenclakásos telek az önkormányzat tulajdonában volt. A vagyongazdálkodási osztály szerint 1998-ban egy, a szomszédos XIX. kerület polgármesteri hivatalban meghozott határozat alapján jogilag három részre osztották a telket, így maradt meg az eredeti lakóknak 1262 négyzetméter a 3257-ből. Dani szerint ugyanakkor érthetetlen miért hozott határozatot a szomszéd kerület az ő ingatlanuk ügyében, ráadásul a határozat, amire hivatkoznak azóta eltűnt – olvasható a cikkben.

Az egyik 1988 óta ott lakó a 24.hu-nak azt mondta, hogy 2006-ban fizikailag is feldarabolták a telket. Rajtaütésszerűen húzták fel a belső kerítéseket, őröket is állítottak. Az önkormányzat azt állította, hogy a lekerített terület már nem az övék.

A fővárosi kormányhivatalt is megkeresték a lakók, ők is azt mondták, hogy a földhivatali adatok szerint az önkormányzatnak semmi köze nem volt a 3257 négyzetméteres telekhez.

24.hu megkereste Petrovai László párbeszédes alpolgármestert az ügyben. Ő a vagyongazdálkodási osztály válaszát továbbította, amelyben most elismerték, hogy az önkormányzat hivatalosan nem volt tulajdonosa területnek, de úgy vélik, a tulajdonjog feltehetően adminisztratív okok miatt nem lett bejegyezve. Ugyanakkor továbbra is azt állítják, hogy a telek különféle döntések nyomán, valójában mégis az önkormányzat tulajdonában volt.

Daniék azt közölték, hogy megfontolják, jogi útra tereljék-e az ügyet.

Forrás: https://hvg.hu/ingatlan/20220825_Vinne_a_XVIII_kerulet_egy_tarsashaz_telket_a_lakok_nyomozni_kezdtek_es_furcsa_eredmenyre_jutottak

Rezsi: Hiába tanácsolta a miniszter, időigényes, drága és sokszor lehetetlen a társasház-alapítás

A rezsiszabályok átírását követően kisebb roham indult, sokan akarnak társasházzá alakulni. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokban egy mérőórát használnak a lakások. Eddig nem volt gond, szétosztották a költséget, az új szabályok alapján viszont nagyon megdrágul a rezsi, hiszen csak egy mérőórára jár a rezsicsökkentett limit. Ahhoz, hogy minden lakás egyedi mérőórát kapjon, társasházzá kell alakulni. Ez nem egyszerű folyamat, akár hat-nyolc hónapig is eltarthat. Sok az adminisztrációs nehézség, nem csoda, hogy a lakók az elmúlt tíz-húsz évben nem indították el a procedúrát. Emellett gond lehet a helyi önkormányzatok építési szabályaival is, mivel az agglomerációs településeken úgy igyekeztek fékezni a beköltözők számát, hogy bizonyos telekmérethez kötötték az új építésű házak számát. Sok építési vállalkozó úgy kerülte meg a szabályt, hogy osztatlan közös tulajdonként adta el a lakásokat, így kisebb telekre többet is fel tudtak húzni. Most nemcsak a régen épült, többgenerációs családi házak, hanem az újak esetében is engednie kellene az önkormányzatoknak ahhoz, hogy társasházzá alakulhassanak. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok, a helyi polgármesterek szerint az ilyen ingatlanok legalizálásával veszélyes precedenst teremtenének.

Molnár Andrea Budakalászon él egy háromlakásos, osztatlan közös tulajdonú ingatlanban. A helyi építési szabályzat (hész) szerint a telekméret függvényében ötszáz négyzetméterenként egy lakás alakítható ki.

„Nagyon sokan költöztek ki az elmúlt években Budapestről, ezzel a szabállyal igyekszik az önkormányzat a túlnépesedésen enyhíteni. Helyi lakosként támogatom” – mondta.

Nem érti viszont, hogy miért kell a szabályt a már meglévő ingatlanokra is alkalmazni, miért nem lehet kivételt tenni a helyi szabályok alól a már megépült lakások esetén.

„Háromlakásos házban lakom, már amikor ideköltöztem, akkor is a jelenlegi állapot állt fenn. Az ingatlanhoz azonban csak 689 négyzetméteres telek tartozik, emiatt nem tudunk társasházzá alakulni” – mondta.

Pedig ő társasházaknak könyvel, a másik lakó pedig társasházi közös képviselő. „Rengeteg társasház-alapítást csináltunk, ismerjük a rendszert. De most meg vagyunk lőve, mert a helyi önkormányzati szabályok miatt esélyünk sincs arra, hogy társasházzá alakuljunk” – mondta. Eddig havi negyvenezer forint volt a gázszámla, most úgy számol, hogy havi 180-190 ezer forintra fog nőni.

Andrea katás vállalkozó, őt is érinti a jogszabályváltozás, emiatt a költségei nőni fognak, mert átalányadózásba kell átmennie, vagyis kisebb lesz a jövedelme, és még hitel is van az ingatlanon. Ehhez jön még a többszörösére emelkedő rezsiszámla. Úgy érzi, elkeserítő helyzetben van.

Sok a rezsi? Alapíts társasházat!

Azoknak a többgenerációs családoknak, akik többlakásos házban laknak, de csak egy mérőóra van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolta a július 30-i kormányinfón, hogy alapítsanak társasházat. A Telex.hu tudósítása szerint a tárcavezető azt mondta, hogy a rezsiáraktól függetlenül is jelentősen nő az ingatlanok értéke, ha külön albetéten vannak. A miniszter arról is beszélt, hogy a társasházi ügyeket soron kívül fogják vizsgálni a földhivatalokban. Csakhogy igen hosszú és költséges az idáig vezető út.

Kővári Ibolya Budapesten él. Nincs jogi akadálya a társasház-alapításnak, mivel elmondása szerint nagy, 440 négyszögöles telekkel rendelkeznek. „Egyszerűen csak fel vagyok háborodva, hogy az általunk nagy nehezen, tizenhat év alatt felépített házunkra teljesen új dokumentációt kell készítettünk ahhoz, hogy beadhassunk a kérvényt” – mondta a Szabad Európának. Ibolya szerint hiába vannak meg az eredeti tervrajzok a hetvenes évekből, azt nem fogadják el a földhivatalban.

„Pedig semmit sem változtatunk az évtizedek alatt, az ingatlan az eredeti állapotban van, a tervrajzok szerint épült” – tette hozzá. Most mégis arra kötelezték, hogy új tervrajzot készíttessen, és digitális formában adja be a hivatalhoz. Kaptak is ajánlatot, 360 ezer forint plusz áfa. Erre jön még rá az ügyvéd díja és az eljárás egyéb költségei, a végösszeg a félmillió forintot súrolja.

A két testvérpár által épített házban külön lakrészben két hetven év feletti nyugdíjas él, nehezen tudják a kért összeget előteremteni. „További gond, hogy az utcában a házszámok nincsenek rendezve. A különböző hivatalokban keveredve vannak nyilvántartva a házszámok. Van, ahol házszám /B, van ahol /C-ként tartanak minket nyilván” – mondta.

Eddig gond nélkül osztották meg a rezsit, mert mindkét lakás ugyanakkora alapterületű, de a rezsinövekedés miatt a limit fölé kerülnek, ez pedig nagyon megdrágítja a fűtést. Mindenképpen szükségük van a két mérőórára, eddig ugyanis ötszázezer forint volt a két lakás gázszámlája éves szinten, de úgy számol, hogy ha tíz százalékkal kevesebbet fűtenek, akkor is kétmillió forintra fog ugrani az éves gázszámla.

Roham indult

„A rezsicsökkentés szabályainak változása következtében jelentősen megnőtt az érdeklődés és az igény a társasház-alapítás lehetősége iránt” – mondta a Szabad Európának dr. Pojják Eszter ügyvéd. Elmondása szerint a társasház-alapítás alapvető követelménye, hogy az adott ingatlanban legalább két lakás vagy egy lakás céljára szolgáló egység (helyiség) és egy nem lakás céljára szolgáló egység (például garázs, tároló, egyéb helyiség) kialakítható legyen.

Pojják Eszter szerint a már meglévő osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanoknál több előkérdés is felmerül, ezek két csoportra oszthatók: földmérési-térképészeti kérdések és a helyi önkormányzatnál a helyi építési szabályzatnak és az önkormányzati rendeleteknek, beépíthetőségnek és a tervezett oszthatóságnak való megfelelés – a rendeltetésváltozás lehetőségének vizsgálata mellett.

Az ügyvéd szerint amennyiben a fenti kérdések tisztázása megtörtént, és azok alapján nincs akadály, úgy földmérő megbízását és a vonatkozó földmérői feladatok elvégzését követően kerül sor a társasház alapító okiratának elkészítésére, aláírására, ellenjegyzésére és az illetékes földhivatalba történő benyújtására. A földhivatalok a benyújtástól számított hatvan nap alatt intézkednek a társasház bejegyzése iránt, soron kívüli kérelem esetében az ügyintézési határidő harminc nap.

„Tapasztalatom szerint a teljes eljárás hat-nyolc hónapig is eltarthat a földmérő megbízásától a társasház bejegyzéséig” – mondta az ügyvéd. A társasház-alapítás előtt tisztázandó körülmények körében is kiemelendő, hogy sokszor eltér a földhivatali térképen feltüntetett állapot a valóságtól, esetleg nincs használatba vételi engedély, vagy valamilyen oknál fogva nem lehet kiadni a megfelelő tartalmú hatósági bizonyítványt – mely kérdéseket orvosolni kell.

„Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok társasházzá alakítását sokan tíz-húsz éve halogatják. Számos esetben most derülnek ki az ingatlanokkal kapcsolatban korábban nem rendezett olyan kérdések, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy elindulhasson a procedúra” – tette hozzá.

Ha sikerül is a társasházat megalapítani, akkor külön gáz- és villanyórákat kell felszerelni, csöveket és vezetéket kell vezetni. További költség a hálózat kiépítése és ismételt engedélyeztetése. Ezek további százezer forintokkal terhelik meg a családi kasszát, és hosszú hónapokig tartanak.

A Szabad Európának nyilatkozó szakértők szerint optimista esetben egy év alatt lehet elkészülni ezzel a beruházással, vagyis aki ma nekikezd a társasház-alapításának, majd az új mérőórák kiépítésének, az csak jövő nyár végére lesz jogosult a személyes rezsicsökkentett limitre.

Bajban az önkormányzatok

Az elmúlt napokban több Budapest-környéki település vezetőjével, főépítészével beszélgettünk, akik név nélkül nyilatkoztak. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években rengetegen költöztek ki a főváros körüli agglomerációba.

Ez rengeteg nehézséget jelent az ottlakóknak, hiszen megnőtt a gépjárműforgalom, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban, nyáron nincs víz, mivel jórészt az önkormányzatoktól független infrastrukturális fejlesztések nem tartottak lépést a lakosságszám-emelkedéssel.

A helyi építési szabályzat (hész) övezetenként meghatározza, hány lakásos ingatlan építhető, mekkora a telek beépíthetősége, a zöldterületigény, mekkora lehet az épületmagasság, homlokzatmagasság stb. Ezzel igyekeznek a települések lassítani a lakosságszám növekedését.

Az agglomerációban a fő gondot egyre inkább azok a lakásegyüttesek jelentik, amelyeknél egy trükkel – a lakrészek osztatlan közös tulajdonban vannak, nincs is külön tulajdoni lapja a lakásoknak, a lakások nem önálló ingatlanok – több „lakást” építenek, mint amit az építéskor hatályos hész megenged.

„Ezeket sajnos a vevők annak ellenére megveszik, hogy tudják, nem teljesen kerek a történet. De még mindig olcsóbban jutnak hozzá egy-egy ilyen lakrészhez, mint Budapesten ugyanennyi négyzetméterhez. Ezért aztán van rá kereslet” – mondta egy település főépítésze.

Szerinte ha ezeket utólagosan legalizálják a hész módosításával, az nagyon veszélyes precedens lenne, és nem utolsósorban káoszt okozna. „Hiszen ezeket a trükkös házakat a város legkülönbözőbb pontjain építették, ha ehhez igazítanánk az új hészt, vagy ennek megfelelően módosítanánk a régit, az értelmetlenné tenné az övezeti besorolást, lényegében a városfejlesztési koncepció, stratégia összeomlana, ráadásul legitimálná az önkormányzat a mindenkori jogszabályok kijátszását” – tette hozzá.

Egy kisváros polgármestere szerint mivel sokan jogellenesen kijátszották a vonatkozó rendeleteket, semmiképpen nem tartaná jogosnak és erkölcsösnek az ilyen társasházak legalizálását.

Egy konkrét példa a település életéből: a tervek szerint megépült egy kétlakásos társasház, és miután a kivitelező megkapta a használatba vételi engedélyt, négy lakást alakított ki rajta. „Nem hiszem, hogy az ilyen jellegű szándékos csalásokat legalizálnunk kellene” – mondta a polgármester.

Az önkormányzatok azért is vannak nehéz helyzetben, mert 2015-ben a kormány megalkotta az egyszerű bejelentés intézményét. E szerint a legfeljebb háromszáz négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek esetében csak bejelentési kötelezettsége van az építtetőknek, nem kell engedélyt kérni sem az építési hatóságtól, sem az önkormányzattól.

Mohó ingatlanfejlesztők

„A növekvő rezsiköltségek miatt várható társadalmi, szociális válsághelyzeteket mindenképpen kezelni kell, erre Budakalászon különösen nagy figyelmet fordítunk” – közölte a budakalászi önkormányzat. Szerintük ezt elsősorban szociális intézkedésekkel és nem a lazább településrendezési vagy településtervezési szabályokkal kell megoldani.

Lapunknak küldött válaszában az önkormányzat kiemelte: Budakalászon egy kertvárosias lakóterületen, amely alapvetően laza beépítésű, nagyon gyakori, hogy telkenként egy főrendeltetésű épület és azon belül legfeljebb két lakás elhelyezését teszi lehetővé a HÉSZ, és ezt akár teleknagysághoz, telekszélességhez is kötheti.

Így érhető el, hogy a település ne váljon túlzsúfolttá. A nagyobb lakásszámot lehetővé tevő szabályozás esetén ugyanis számolni kell a település lakosságnak jelentős növekedésével, amit azzal arányban kell megfontolni, hogy a település műszaki infrastruktúrája (utak, tömegközlekedés, közművek, zöldterületek) és humán infrastruktúrája (nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi és igazgatási intézmények) mekkora települési lakosságot tud megfelelő színvonalon ellátni.

Szerintük emiatt belátható, hogy a telkenként elhelyezhető rendeltetési egységek, lakások számának szabályozása közérdek.

Amennyiben a HÉSZ egy övezetben a telken elhelyezhető lakások számát szabályozza, úgy a megengedettnél több lakásra vonatkozó igazolás nem adható ki. A szabálytalanul létrehozott lakóegységekre kiadott esetleges elfogadó nyilatkozat új építés esetén is kibúvót teremtene: a használatba vétel építéshatósági tudomásulvétele után azonnal több lakásossá lehetne átalakítani az épületet.

„További probléma, hogy a lazább szabályozással nem lehetne kordában tartani az ingatlanfejlesztők mohóságát sem, ennek következményei az agglomerációban különösen szembetűnők” – írta az önkormányzat annak kapcsán, hogy miért nem tér el a jelenlegi előírásokkor, ha valaki társasházat szeretne alapítani, de nem tud a helyi előírásoknak megfelelni.

Forrás: https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-tanacsolta-a-miniszter-idoigenyes-draga-es-sokszor-lehetetlen-a-tarsashaz-alapitas/31983633.html

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."