Társasházban élni bizonyos szempontból sokszor bosszantó, míg más aspektusból nézve, akár kényelmes megoldás is lehet. A D.A.S. JogSzerviz szakértői is egy ilyen helyzetet mutatnak be, mely leginkább a társasházi beázások problémája kapcsán nyújthat eligazítást.
Miért tűnhetnek jogilag bonyolultnak a társasházi beázásokkal kapcsolatos kárigények? Nos, elsősorban azért, mert nem mindegy, hogy kivel szemben kell fellépni a jogi igényérvényesítés sor.
Egy példát említve, amikor az egyik lakó azt észleli, hogy a fürdőszobájának a falán végig folyik a víz, sajnos ez első látásra nem biztosító, hogy a felső szomszéd „hibája”.
Ugyanis, a társasház jogintézményének sajátossága révén külön kell választani azokat a hiba okokat, melyek a lakástulajdonosra, vagy birtokosra terhelhetőek, és külön azokat, amelyek valamilyen közös tulajdont érintő meghibásodásra vezethetőek vissza.
Mit kell tenni, ha a káresemény bekövetkezett?
Alaphelyzetben egy társasház képviseletét úgynevezett közös képviselő látja el. Ha valaki a beázás nyomait észleli, szükséges, hogy haladéktalanul értesítse a közös képviseletet, illetve a gondnokot, nem beszélve azt a szomszédot, akitől a beázás eredhet.
Egy gyors hiba feltárás alkalmával megállapíthatóvá válik, hogy a beázás milyen okra vezethető vissza?
Ha kiderül az, hogy esetleg a felső szomszéd figyelmetlenségből áztatta el a fürdőszobát, vagy a lakáson belüli szigetelése, stb. nem megfelelő és ez neki róható fel, akkor az igényérvényesítés iránya vele szembeni.
Ha azonban a beázás oka, valamilyen, a társasházi közös tulajdont érintő cső meghibásodásából ered (csőrepedés a falban), akkor a helyreállítás kötelezettsége már a társasházat terheli.
A károsult tulajdonosnak mindenképp dokumentálnia javasolt a káreseményt (akár fotókkal rögzítve), valamint azt is, hogy a kár miként küszöbölhető ki, a helyreállítás várhatóan mekkora anyag-, és munkadíj költséget fog jelenteni számára. Ez utóbbi akár egy szakembertől beszerzett árajánlattal is meghatározhatóvá válik.
Sajnos, ha jogvita merül fel oly módon, hogy mindegyik potenciális károkozó vitatja a felelősségét, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a károsult szerezzen be szakértői véleményt annak megállapítására, hogy a káresemény, milyen okra vezethető vissza, tehát végső soron, hogy kivel szemben léphet fel?
A károkozó szomszéddal szembeni kárigény érvényesítése
Ha a szomszédnak felróható a káresemény, akkor az igényérvényesítést – ahogy azt fentebb említettem – vele szemben kezdeményezhető. A károkozónak jobb esetben van lakásbiztosítása, mégpedig olyan, mely felelősségbiztosítási módozatot is tartalmaz.
Ez utóbbi esetben, ez a lakásbiztosító nyújthat kielégítést a károsult számára. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy amennyiben az igényt a károsulti biztosító elutasítaná, akkor a további jogi lépéseket a károsult nem ezzel a biztosítóval, hanem a károkozó személlyel szemben teheti meg.
Ha pedig a szomszéd esetleg nem rendelkezik lakásbiztosítással, akkor így is, úgyis közvetlenül vele szemben lehet fellépni.
Volt olyan eset, amikor a károkozó szomszéd egyáltalán nem volt közreműködő és nem tette lehetővé annak kivizsgálását, hogy mire vezethető vissza a beázás. Általában ennek megállapításához szemlére, vagy akár súlyosabb esetben a falak megbontására is szükség van.
Ilyen esetben, tehát amikor a szomszéd nem együttműködő elkerülhetetlen az, hogy gyors megoldás szülessen, akár a hatóság bevonásával.
Erre alkalmas lehet egy úgynevezett birtokvédelmi eljárás kezdeményezése, mely az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző előtt indítható meg.
Az eljárás kezdeményező kérelemhez már javasolt azokat a bizonyítékokat is csatolni, melyekkel azt tudja alátámasztani, hogy a felső szomszédnak, illetve a közös képviseletnek jelezte a beázás tényét, azonban nem történt érdemi intézkedés.
Célszerű továbbá a korábban említett bizonyítékokat is mellékelni. A jegyző jogosult a tények alapján döntést hozni és amennyiben a szomszéd terhére állapítható meg a beázás oka (pl. eláztatta a fürdőt), akkor kötelezi a birtoksértő magatartás megszüntetésére.
Mi a helyzet, ha a társasházi közös tulajdonra vezethető vissza a káresemény oka?
Ha egyértelműen megállapíthatóvá válik, hogy a társasház közös tulajdonában álló csővezeték, vagy szigetelés, stb. meghibásodásából ered a probléma, akkor viszont a hibát a társasháznak kell elhárítania.
Ha jól működő társasházról van szó, akkor az ilyen hibák kiküszöbölésére vagy létezik erre elkülönített költségvetési összeg, vagy a társasház biztosítója jelenthet megoldást. Ebben az esetben a helyreállítást a társasház végzi, és végső soron viseli ennek a költségeit.
Forrás: https://www.origo.hu/jog/20220924-origo-jog-das-jogszerviz-tarsashazi-beazasok-karigenyek-jogszabalyok.html