A fűtési szezon kezdete miatt fontos a fűtőberendezések, a kémények ellenőrzése, illetve megfelelő szén-monoxid-érzékelő beszerzése – jelentette ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Hajdu Márton közölte: a fűtőberendezés, például kazán ellenőrzése a tulajdonos feladata, míg a kémények kontrollját ingyenesen elvégzik “sormunka” keretében a kéményseprők.

Hozzátette: fontos, hogy a lakók biztosítsák a kéményseprők bejutását az ingatlanba. Erre két időpontot kapnak, ha egyik sem jó, akkor egy harmadik egyeztetésére is nyílik lehetőség, ám ekkor már kiszállási díjat kell fizetni.

Hangsúlyozta, hogy életmentő lehet a megfelelő szén-monoxid-érzékelő beszerzése. A megbízható készülékek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, sőt azokat is feltüntetik, amelyek nem megfelelően működnek.

A készülék riasztása esetén az első feladat a fűtőberendezés kikapcsolása, azt követően a legfontosabb az ajtók és ablakok kinyitása, illetve az, hogy mindenki hagyja el az átszellőzés befejeződéséig az ingatlant – sorolta Hajdu Márton.

Forrás: http://makke.hu/kazan-ellenorzese-tulajdonos-feladata-figyelem/

A közös költség sok tulajdonos szemében egy mostoha gyerek, hiszen nem jön róla számla, valami olyasmi, hogyha van éppen pénzem akkor befizetem, ha meg nincs akkor nem, nagy baj úgy sem lehet belőle, pedig lehet. Ugyanis ez nem választható lehetőség, hogy vagy fizetem vagy nem, sőt sokszor attól sem függ a mértéke, hogy lakom e az adott lakásban életvitel szerűen vagy sem, persze kivétel mint mindig itt is van, erről is szót fogok ejteni.

Úgy gondolom kezdjük az alapoknál az egészet. Miért is kell ezt fizetni? Nem hobbiból ezt elárulom, a társasház fenntartásának nagyon sok költsége van a lépcsőház takarításától a lift karbantartásán keresztül a közös képviselőig bezárólag majdhogynem végtelen a lista. Azt persze mindenképpen le szeretném szögezni, hogy az hogy mit tartalmaz a közös költség az majdnem minden háznál más és más. Általában benne van a biztosítása a társasháznak, a szemétszállítás, közüzemi díjak, gondnoki, takarítói díjak, közös képviselő juttatás, esetekben kertészet, lakástakarék pénztári díjak ha van a háznak, karbantartásra, felújításra elkülönített összegek.

Mi alapján kell fizetni a közös költséget? Ez is változó, a legáltalánosabb a lakás tulajdoni hányada vagy négyzetmétere után való fizetés, de előfordul, hogy a lakásban életvitelszerűen élők számától függ vagy éppen minden lakásra fixen ugyan annyit kell fizetni és hogy még egy kicsit bonyolítsam ezek kombinációja is előfordul. Például lehet, hogy az áram díjhoz minden lakás ugyan annyival járul hozzá, de a szemétszállítás díja már attól függ, hogy hányan laknak az adott lakásban. Összességében minden attól függ, hogy a közgyűlés mit szavaz meg.

Mi történik akkor ha én nem értek egyet a közös költség mértékével és annak elemeivel? Ebben az esetben általában két választása marad a tulajdonosnak, az első lépés, hogy elmegy az éves rendes, elszámoló közgyűlésre (ezt minden társasházban legkésőbb május 31-ig meg kell tartani) és a közös költség emelése ellen szavaz vagy kifogást emel a költségterv ellen. Ha azonban a tulajdonosok nagyobb arányban fogadják el a közös költséget illetve a költségvetést, akkor a határozat elfogadásra kerül, ezután annyit lehet még tenni, hogy a határozatok kihirdetésétől számított 60 napon belül a bíróságon megtámadja azt, de csak akkor ha az “…jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár…” [Társasházi törvény 42 § (1)]. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a határozat végrehajtását fel kell függeszteni, értsd. a közös költséget ettől még fizetni kell. Ha a bíróság nem ad helyt a kifogásnak, akkor viszont ez egész eljárás díját az eljárást megindító személy(ek)nek kell fizetnie.

Sokáig nem fizettem a közös költséget, de nem akarom, hogy fizetési meghagyás vagy akár végrehajtás vagy jelzálog jog bejegyzés legyen a dolog vége.

Mit tehetek? Erre nagyon oda kell figyelni, ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy akár már 3 hónapnak megfelelő közös költség tartozás után jelzálogjogot jegyezzenek be az ingatlanra illetve hogy fizetési meghagyást vagy akár végrehajtót vonjanak be a tartozás rendezése érdekében. Ez azonban elég ritka, a közös képviselők zöme ugyanis szereti bebiztosítani magát azzal, hogy küld legalább 2-3 tértivevényes fizetési felszólítást ezek ugyanis a bíróságon (nem kereste visszaküldéssel) bizonyító erejűek annak tekintetében, hogy ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a tulajdonosnak jelezzék elmaradás van. Érdemes ezeket a felszólításokat komolyan venni és felvenni a kapcsolatot a közös képviselettel, hogy milyen módon lehetne rendezni a tartozást, részletfizetési lehetőséget kérni. Ha megállapodás születik arról, hogy a tartozást részletekben, az aktuális közös költséggel együtt befizetik, akkor ezt javasolt be is tartani, ugyanis senki nem szereti, ha durván fogalmazva átverik, ilyenkor újabb megállapodás kialkudása már szinte lehetetlen. Ilyenkor következik az, hogy általában a tulajdonosok és a számvizsgáló bizottság nyomására különböző jogi lépések megtételére kényszerül a képviselő, hiszen neki is vannak a szerződésében, SzMSz-ben, alapító okiratban meghatározott kötelezettségei és a közös költség tartozások behajtása is közéjük tartozik. És még egy hír azon tulajdonosoknak, akik eljutottak odáig, hogy jelzálog jogot jegyeztessenek be az ingatlanukra tartozás miatt, kell hozzá közgyűlési határozat, de az érintett tulajdonos, tehát az a személy, akinek a tulajdonára jelzálogot akarnak bejegyezni nem szavazhat az ügyben.

Fizetném a közös költséget, de nem tudom, hogy mikor kell illetve hogyan kell fizetni. A közös költséget mindig tárgy hónapban kell befizetni a Társasház folyószámlájára vagy Házipénztárába, bár ezen utóbbit nem kötelező tartani. A tárgy hónapban való fizetés azt jelenti, hogy pl. a januári közös költségnek legkésőbb január 31-ig be kell érkezni a TH számlaszámára, de oda kell figyelni arra, hogy az SzMSz illetve a közgyűlési határozatok formájában is lehetőség van ennek szigorúbb szabályozására, például előírhatják, hogy a közös költségnek minden hónap 15. napjáig kell beérkeznie és ha ez nem történik, akkor akár a közgyűlés vagy az SzMSz által meghatározott mértékű kamatot is fel lehet számolni.

Forrás: http://kepviselokodex.hu/blog/kozos-koltseg/

Új törvényre volna szükség a társasházban élők részéről, amely tisztázza a tartozások és a további vitás kérdéseket is – nyilatkozta egy Népszavainterjúban Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke.

Óriási a közösköltség-tartozás mértéke

Több mint 4,5 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakástulajdonosnak van tetemes közösköltség-tartozása, azonban pontos kimutatás nincs az adósságállomány mértékéről – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. A szakértő a becsült adatokból saját statisztikát készített, amely szerint a mintegy 750 ezer panellakáshoz körülbelül 4,5 milliárd forintnyi hátralék tartozik, amihez hozzájön az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget. A hátralékösszeg ezzel majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van, amit már nem is lehet behajtani. Például problémásak a munkanélküli és a devizahiteles tulajdonosok tartozásai – náluk jelentkezik a teljes kintlévőség mintegy 60 százaléka. Emellett vannak, akik könnyelműség, figyelmetlenség miatt fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek – tette hozzá Kaplonyi György.

Egységes országos nyilvántartásra van szükség

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amelyből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a hazai 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni ezek gazdálkodásáról, ugyanis csak ők maguk rendelkeznek ezekkel az információkkal, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosítás nyújtására. Ezzel a problémával leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre fontosabb szerepkört jelent, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak, akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt, és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs megfelelő eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége mindezek alapján elavultnak tartja a 2003-ban született, és legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak – mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak – úgy adóznak, mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, aminek legkorábban az év végén lehet eredménye.

A közös képviselők megítélése miatt is fontos lenne

A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró “házmesterek” is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként.

Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el, egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése – állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.

Forrás: https://www.hazforum.hu/uj-tarsashazi-torvenyre-van-szukseg/

Fácán barátunk (nyilván nem fácán, csak megváltoztattam a faját :)) ázik. Ilyen van, hiszen a víz lefelé folyik. Gond ott van, hogy ő nem tudja elhárítani, csak elszenvedni, de mondja el ő:

Hello Medve úr!

Tanácsodat szeretném kérni.
Adott egy 4 emeletes társasház, ahol a 4. emeleten nincs teljesen beépítve az „alaprajz”, hanem egy nagy méretű terasz van kialakítva, ami éppen a mi 3. emeleti lakásunk egyik szobája felett található. Szóval a szobánk felett félig terasz van. Remélem érthető 🙂

A probléma az, hogy ez a terasz nem kimondottam vízálló és a szoba plafonján minden kiadósabb eső után megjelenik egy vízfolt, ami hónapról hónapra csak növekszik. Csepegni szerencsére nem csepeg, de dohos a levegő és az egyre nagyobb sárga vízfolt sem mutat túl jól a fehér plafonon.

Elvileg ezt a hibát a társasháznak kéne orvosolnia, de nem sok hajlandóság mutatkozik rá a közös képviselő részéről, hiába téma ez az összes lakógyűlésen. Most már ott tartok hogy akár a saját pénzemből is kifizetném a javítást, csak legyen végre megoldva. Igen ám, de időközben a felső lakást megvette egy vállalkozó, aki kiadta albérletbe. Azt mondta hogy ő nem hajlandó beengedni a munkásokat a lakásába amíg a bérlők ott vannak.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Köszi,
Fácán

Helló Fácán!

Az első gondolatom az volt, hogy az apja f..át nem enged be senkit. Majd a második gondolatom, hogy azért egy blogba mégsem írhatom le, hogy valakinek az apja f..át. Hiszen, ha ilyeneket írok le, mint az apja f..át, akkor még azt a képet mutatom magamról, hogy ennyire trágár vagyok. Pedig nem, nyuszismamuszcukisággal és medvehatározottsággal kezelem a házakat és az ilyen felmerülő problémákat is, mint ez.

Úgyhogy kihagyom a sztoriból mások apjának a f..át és úgy írom le négyszer, hogy igazából egyszer sem akartam. Na, milyen vagyok!?

A tetőteraszok miatti beázás itthon népbetegség

Mondanám, hogy meglep a problémád, de akkor hazudnék. Az meg bűn, és akkor megint állhatok a sarokba. Ne kérdezd, ez máig feldolgozatlan trauma. Szóval, igazi ritkaság az olyan társasház, ahol a tetőteraszokat normálisan leszigetelték. Kezd az a gyanúm lenni, hogy mindenhonnan kispórolták a vízszigetelést. Bár, az is igaz, hogy hozzám csak a problémák jutnak el, senki sem ír nekem levelet, hogy

helló medve, nálam nem ázik a lakás a tetőterasztól, egyél sok lazacot, xoxo

Akkor kanyarodjunk vissza a tetőteraszos beázás problémára

Itt a medveblogon is volt már róla szó, és itt is a lakóval akarták kifizettetni. Csak itt pont a terasz tulajdonosával.

De a háttérben több levél is befutott már ezzel a gonddal. Nem kell mintázatkutatóvezetőelemzőhelyettesnek lennem hozzá, hogy lássam a visszatérő egybeeséseket, ami kábé így néz ki:

1. van egy tetőterasz, amiből építésnél kispórolták a vízszigetelést
2. az alatta lakó ázik
3. a közös képviselő sunnyog és tolja el magától az egészet
4. lakó ír a homokba egy HELP feliratot, amit Házmestermedve észrevesz

Itt is azt tudom elmondani, hogy a ház szerkezete közös tulajdon. Annak szigeteltsége pedig közös probléma. Nem is értem, ezek a közös képviselők miből gondolják, hogy nem az?! Ha a tető ázik, azt is az alatta lévő lakással akarja kifizettetni? Miért nem lehet megérteni, hogy attól, mert a tetőterasz nem piros cserepes „A” formájú tető – ahogy a 8 évesek rajzolják -, attól az még tető. Csak lapos, és lehet rajta grillezni meg jógázni.

1. Olvasd el a társasházi alapító okiratot!

Mielőtt megrázzuk a pofonfát, érdemes elolvasni, hogy mit mond az alapító. Vakon is biztosan azt fogja írni, hogy a ház szerkezete közös tulajdon, de olvassuk el, nehogy feleslegesen menjünk a nagy mellényünkkel.

2. Írd meg a háznak tértisen!

Írásban szólítsd fel a házat, hogy oldják meg. Nem kell részleteiben belemenni, mert (mondom) nem a te problémád. Tértis legyen és határidőt is érdemes megadni. Ha nagyon pro akarsz lenni, akkor idézd be az alapító okirat azon részét, ahol a szerkezetről van szó.

Ha nem oldják meg a problémát, akkor bírósághoz kell fordulni!

Majd az leboxolja, hogy ki mit csináljon. Majd lesz meglepi, mert olyan nincs, hogy a tulaj nem enged bejárást a lakásba, hogy közös területet kijavítsanak.

Gondolom, nem mai a probléma, ha már beletörődve saját költségen szigeteltetnél. Meg is értem, hogy nem szórakoztató állandóan falba futni, de egy pici kitartást tanácsolnék még. Az esetek többségében egy írásos térti, határidővel csodákat művel. Vesztenivalód nem sok.

Remélem segítettem!
Medvebarátod: Házmestermedve

Neked is van egy házas problémád? Mármint nem olyan házas, hanem HÁZAS? Akkor nosza, küldd be biztos van rá egy jó ötletem!

Zajongás, területhasználat, szemetelés, a részvétel hiánya – csak néhány azokból a problémákból, amelyek kezelésében a tulajdonosok gyakran nem tudják, milyen eszközhöz is nyúlhatnak. Adódik a kérdés, hogy mit is tehet ezekben az esetekben a közösség?

Szinte minden társasháznál felmerül az a fajta tehetetlenségérzés, amely akkor jön elő, mikor az egyik tulajdonos rendszeresen zavarja szomszédait zajongásával vagy azzal, hogy nem vesz részt a közös feladatokban. Ilyenkor ugyanis sokszor nem tudják a tulajdonosok, mihez is kezdhetnének, hogy mégis a házirend betartására késztessék lakótársukat.

Tipikusan ilyen eset, amikor az egyik lakó alkalmanként vagy akár rendszeresen olyan zajokat kelt, amelyek tartósan zavarják a szomszédokat. Legyen az vasárnap elvégeztetett felújítási munka, este 10 óra körüli fúrás-faragás. Általában átkopogással, kéréssel próbáljuk megoldani a dolgot, azonban van olyan eset, amikor egyszerű, személyek közti kompromisszummal vagy kéréssel nem jutunk eredményre.

Szintén gyakori problémák adódnak a nem megfelelő állattartásból, állatgondozásból. Sok kérdést kapunk olvasóinktól, hogy mit tehetnek az ellen, hogy egyes tulajdonosok a ház környékén kóborállatokat etetnek, saját állataik piszkának eltakarításáról nem gondoskodnak, állataik a közös kertet túrják szét.

Ami a közös tulajdonú helyiségeket érinti, sokszor futunk bele a problémába, hogy az egyik tulajdonostárs nem hajlandó részt venni ezek közös takarításában. Több társasházban a külső takarító megbízása helyett a lakók vállalják, hogy egy havi vagy heti rend szerint felváltva látják el ezt a feladatot. Van azonban, amikor 1-1 tulaj nem partner ebben.

És végül – a teljesség igénye nélkül – soroljuk ide azt az esetet is, amikor egy tulaj a közös tulajdonú helyiségek egyikét vagy egy részét önhatalmúlag kisajátítja. Ha például a folyosó egy részére nehezen mozdítható bútort vagy lerakatot tesz, ezt maguk a tulajdonosok nem tudják felszámolni, az illető pedig nem hajlandó gondoskodni ennek elszállításáról.

Szabályozzuk az SZMSZ-ben?

A házirendet meghatározó szabályokat alapvetően a szervezeti és működési szabályzatban foglalhatja írásba a közösség. Az SZMSZ-ben szabályozhatják, hogy

-mely időszakokban kell tartózkodni a zajkeltéstől,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak azokra, akik állatot tartanak lakásukban,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak a tulajdonosokra a társasház tisztaságának és állagának megóvása kapcsán,
-milyen rendben történhet a közös tulajdonú területek használatba vétele.

Hogyan szankcionálhat a társasház?

A társasházak tehát rendelkeznek azzal a joggal, hogy szabályozzák a fentieket, sőt akár szankciókat is kapcsolhatnak a szabályzatban a rendelkezések megszegéséhez. A tulajdonosok tehát a jogszabályok adta keretben szankciókat is kilátásba helyezhetnek. A probléma azonban ott van, hogy hogyan eszközölje ezeket a szankciókat? Hogyan érvényesíthetjük a szankciókkal, hogy a tulajdonos ezeknek alávesse magát, és fel is függessze a szabálytalan tevékenységét?

Ezen a téren sajnos azt kell mondanunk, erre a társasháznak nincs felhatalmazása, eszköze. Az ilyen vitás kérdésekben ezért, amikor az adott tulajdonost sehogy sem sikerül jobb belátásra bírni, kizárólag a hatósághoz, például a helyi jegyzőhöz tudnak fordulni a tulajdonosok.

Forrás: https://www.hazforum.hu/jogokkal-de-eszkoz-nelkul-tarsashazak/

Madagaszkári csíkos tanrektől jött a facebookon egy kérdés. Ja, mert hogy ott is lehet ám a medvétől kérdezniés hát kérdeznek is. Például a közös képviselő felelősségbiztosításáról:

Kedves Medve, a közös képviselőnek kötelező, hogy legyen felelősségbiztosítása, vagy ez választható? Ha van neki, azt saját maga fizeti, vagy a házzal fizetteti ki? Ha a házzal akarná, akkor azt a ház megtagadhatja?

Rengeteg a kérdés, haladjunk sorjában:

1. A közös képviselőnek kötelező, hogy legyen felelősségbiztosítása?

Nem kötelező, de erősen célszerű. Amúgy a saját érdeke.

• A közös képviselő oldaláról azért jó ha van felelősségbiztosítás, mert ő is ember (jobb esetben medve) és bárki hibázhat, ami anyagi kárral jár. Ilyenkor a biztosítója fizet és nem a gyerekétől kell megvonnia a napi háromszori étkezést, csak hogy helytálljon az okozott kárért.
• A ház oldaláról pedig azért célszerű, ha van a közös képviselőnek felelősségbiztosítása, mert ha valami galibát okoz és azon a ház bukik, akkor nem pereskedve kell évek múltán valahogy bevasalni a pénzt,hanem szimplán a biztosító helytáll. Villámgyors lefolyású egy pereskedéshez képest.

Mondhatni ez egy win-win szituáció, ezért is van Házmestermedvének is felelősségbiztosítása. Ha most van nálatok is közösképviselő-váltás, akkor érdemes erre mindenképpen rákérdezni a jelentkezőknél. Ártani nem árt!

2. Ha van a közös képviselőnek felelősségbiztosítása, akkor azt ki fizeti?

A közös képviselő fizeti és nem a ház, ugyanis nem a ház köti a közös képviselőjére, hanem a közös képviselő saját magára. Nem is vagyok benne biztos, hogy egy ház köthetne-e biztosítást a közös képviselőjére…

3. Ha a házzal fizettetné a közös képviselő a felelősségbiztosítását, akkor azt a ház megtagadhatja?

Megtagadhatja, ha nem volt erről korábban megállapodásszerződésben vagy közgyűlési határozatban. Ahogyan átvállalhatja a költséget is, ha a ház valami delíriumos vágyában úgy akarja. 😀

+1 Nincs a közös képviselőnknek felelősségbiztosítása, de szeretnénk, ha lenne.

Ezt igazából a pályázat kiírásakor vagy szerződéskötés előtt lehet feltételként szabni. Utána már csak egyezkedni lehet róla vagy szerződést bontani és új pályázatot kiírni, ami már tartalmazza mondjuk ezt a feltételt is.

Benned is van egy kérdés? Akkor nosza, küldd be, biztos van rá egy jó ötletem! Várjuk leveledet a hello@hazmestermedve.hu e-mail címre és ne felejts el lájkolni!

Egyedi vízmérőórákat szeretne a lakóközösség jelentős része, de van, aki maradna a korábbi megoldásnál, például a felmerülő költségek miatt. Mit lehet ilyenkor tenni? Mi az irányadó dokumentum? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat legújabb cikkünkből.

Olvasóink nagy része találkozik az egyedi mellékvízmérő cseréje során felmerülő problémákkal és az ebből fakadó konfliktussal. Mit lehet ilyenkor tenni? Mely kérdések a leggyakoriabbak?

Nem váltanának mellékvízmérőkre

Sok esetben előfordul, hogy a társasházi tulajdonosok többsége mellékmérő alapján szeretné fizetni a vízszámlákat, hiszen ezáltal valóban csak saját fogyasztása után kellene fizetnie. Ennél a megoldásnál csupán a saját mellékmérőjükről leolvasott fogyasztás alapján kapnák a számlát a szolgáltatótól, nincs szükség további osztásra-szorzásra, hogy kinek mekkora a lakása vagy hányan élnek benne.

Azonban lehet több olyan lakó, aki viszont maradna a korábbi fizetési módnál. Ennek oka lehet, hogy ezt már megszokták, nem szeretnének váltani, vagy az órabeszerelésének kellemetlenségeit, illetve költségét szeretnék megspórolni. Jogosan merül fel a kérdés a lakókban: mi a legjobb út ilyen esetekben?

Megoldás lehet, ha a tulajdonosok olyan közgyűlési határozatot hoznak, amelynek értelmében a mellékórák és a főóra között mért különbséget a mellékórával nem rendelkező tulajdonos/tulajdonosoknak kell megfizetniük. Ezzel az egyszerű művelettel tehát először a ház teljes fogyasztásából levonjuk azoknak a lakásoknak a fogyasztását, amelyek rendelkeznek mellékmérővel. Így megkapjuk a többi lakás fogyasztását, amelyet már a mellékmérővel nem rendelkező tulajdonosoknak kell felosztaniuk egymás között.

Fontos kiemelni, hogy a fogyasztás fizetését a szervezeti és működési szabályzatban szükséges szabályozni.

Az így keletkezett összeg valószínűleg nagyobb tétel lesz, mint amit korábban fizettek a mellékórával nem rendelkező tulajdonosok, hiszen ehhez társul még a ház vízfogyasztása is. Ezáltal ösztönözve lesznek, hogy maguk is felszereltessék a mellékmérőket.

Érdemes egyszerre cserélni a vízórákat

Amennyiben sikerül egy időben felszerelni a mérőket és mellékmérőket

-egyfelől mennyiségi kedvezményt kaphat a ház a felszerelést végző szolgáltatótól;

-másfelől csak egyszeri kiszállási díjat kell megfizetni;

-harmadrészt pedig spórolhatnak a vízművek hitelesítési eljárási díjával is.

Nincs pénze a mellékmérő felszereltetésére

Sokszor előforduló probléma, hogy az adott lakástulajdonosnak aktuálisan nincs elegendő pénze ahhoz, hogy felszereltesse a mellékmérőt. A folyamat gördülékenyebbé tétele érdekében a társasház felajánlhatja, hogy megelőlegezi ezt a költséget, amit a lakó ráér részletekben visszafizetni a közösségnek.

Forrás: https://www.hazforum.hu/kotelezo-vagy-nem-az-egyedi-mellekvizmero/

Otthonunk értékét és eladhatóságát számtalan tényező befolyásolja, ezek közül az egyik a szomszédság. Szinte mindenütt lehet találkozni zsörtölődő, zsémbes szomszédokkal, de ha szomszédunkban egy kényszeres gyűjtögető él, az már sokkal nagyobb problémát jelent, különösen, ha épp el szeretnénk adni ingatlanunkat, vagy ha éppen most költöztünk be új otthonunkba.

Ki is pontosan a kényszeres gyűjtögető?

A kényszeres gyűjtögetőt a kényszerbetegek közé sorolja a pszichológia, és fontos megjegyeznünk, hogy attól, hogy valaki nem jut el odáig, hogy rendet rakjon a garázsában, vagy óriási gyűjteménye van például CD-kből, amelyeket egyébként rendszeresen hallgat is, még nem számít kényszeres gyűjtögetőnek.

A kényszeres gyűjtögetés ott kezdődik, amikor az egyén már nem tud különbséget tenni a még használható és használhatatlan tárgyak között, ezért teljesen használhatatlan dolgokat, azaz szemetet halmoz fel úgy, hogy azzal már otthonát is lakhatatlanná teszi. A betegség gyakran párosul kényszeres vásárlással, illetve egyik gyakori formája, amikor a beteg kóbor állatokat fogad be jóval nagyobb számban, mint amennyiről gondoskodni tud.

Akár eladóként, akár vásárlóként találjuk magunkat ebben a szituációban, tudnunk kell, hogy a probléma nem áll meg a szomszéd portájának határán, szeméttel teli otthona ugyanis fokozottan tűzveszélyes, a szemét vonzza a patkányokat, a rovarokat, köztük a csótányokat, akik hozzánk is átlátogathatnak, nem is beszélve az elviselhetetlen szagról, ami a mi udvarunkon is érződik, illetve a látványról, ami a szomszéd előkertjében uralkodik. A helyzet pedig még rosszabb, ha egy társasházon belül lakunk mindössze egy ajtónyira a kényszeres gyűjtögetőtől. De a legnagyobb probléma az, hogy az ilyen beteg emberekkel a kommunikáció is nehézkes, így nem valószínű, hogy szép szóval rá tudjuk venni őket otthonuk rendbetételére.

Mit tehetsz eladóként?

Ha a közeljövőben meg szeretnéd hirdetni otthonodat, első lépésként csöngess be szomszédod ajtaján, és udvariasan kérd meg, hogy legalább az udvaron tegyen rendet. Kicsi a valószínűsége, hogy megteszi, de a lakóközösséggel összegyűlve akár fel is ajánlhatjátok neki, hogy ingyen rendbe teszitek az udvarát.

Ha ellenállásba ütköztök, akkor érdemes felkeresni az ÁNTSZ-t, hogy kivizsgálják, szomszédotok nem sért-e közegészségügyi szabályokat, ennek alátámasztására érdemes fotókat készíteni, illetve tanúkat keresni. Illetve érdemes felkeresni olyan nonprofit szervezeteket, akik kényszeres gyűjtögetőkkel foglalkoznak.

Mit tehetsz vevőként?

Már az első alkalommal, amikor megnézel egy ingatlant, figyelj az intő jelekre! Természetes, hogy rákérdezel az eladótól, hogy milyenek a szomszédok, de egy ilyen szomszédot valószínűleg igyekeznek majd eltitkolni, ezért járj nyitott szemmel. Ha a szomszéd udvarán halomban áll a szemét, vagy az ócskavas, esetleg egy látványosan lerobbant autó, vagy csak a karosszériája áll a ház előtt, az már intő jel lehet.

Ha ezt észreveszed, próbálj meg bekukucskálni az ablakon is, ha magasan feltornyozva látsz tárgyakat, vagy azt látod, hogy a ház zsúfolásig tele van, nagy a valószínűsége annak, hogy egy kényszeres gyűjtögetővel van dolgod.

Figyelj a szagokra is, és ha bármilyen intő jelet észreveszel, nézz utána, hogy érkezett-e az utóbbi időben panasz a hatóságokhoz, illetve ha társasházi lakást szeretnél vásárolni, kérd meg a tulajdonost vagy a közös képviselőt, hogy a lakógyűlésekről készült jegyzőkönyvekbe beleolvashass.

Végül pedig ne gondold azt, hogy ha elit környéken vásárolsz magadnak új otthont, akkor nem lehet kényszeres gyűjtögető a szomszédod, sok ilyen beteg ugyanis, sajnos pont a legelőkelőbb családokból származik.

Fontos tudni, hogy ezek az emberek valójában betegek, és segítségre szorulnak, ezért mindig empátiával kezeld őket. Ha éltél már valaha kényszeres gyűjtögető mellett, és sikerült eladnod otthonodat, vagy majdnem megvásároltál egy lakást egy kényszeres gyűjtögető szomszédságában, írd meg történetedet kommentben.

Szerző: Gál Erika – Ingatlantájoló.hu

Forrás: https://www.ingatlantajolo.hu/blog/remalom-kenyszeres-gyujtogeto-a-szomszedom-2950.html#.WfxE5zPrzmz

Hazánkban a lakásállomány egynegyede társasházakban található. Az ingatlantulajdonosok széles köre tehát alighanem alapos ismeretekkel rendelkezhet a közös tulajdonosi alakzatnak ezzel a sajátos formájáról. Minthogy azonban a közös tulajdon bármilyen speciális formája szükségszerűen vezet tulajdonjogunk korlátozásához, ezért nem árt röviden összefoglalni a társasházi tulajdonjogból eredő jogainkat, illetve a gyakorlásukat érintő korlátozásokat.

A társasháztulajdon az a sajátos tulajdoni forma, amely egyesíti magában a tulajdonostársak külön tulajdonát és közös tulajdoni hányadrészét. A külön tulajdon körébe az alapító okiratban pontosan meghatározott lakások és nem lakás célú helyiségek tartozhatnak. Kizárásos alapon minden egyéb közös használatú épületrész, helyiség a társasházközösség közös tulajdonát képezi. A társasház természetéből következik, hogy a lakásunkra vonatkozó tulajdonosi jogaink gyakorlása során is figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy olyan szűkebb közösségnek vagyunk a tagjai, amelyben a résztvevők kötelesek egymás jogos érdekeire tekintettel lenni. Erre rímelnek tulajdonképpen azok a rendelkezések, amelyek szerint például kötelesek vagyunk lakásunkat fenntartani, szükség szerint felújítani, illetve a lakásunkban tervezett építkezésről a közös képviselőt értesíteni. Mindezt megfejelve a tulajdonostársak az alapító okiratban meghatározhatják lakásunk használatának, hasznosításának szabályait is (például bérbeadásának feltételeit). Figyelemreméltó továbbá, hogy a közgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával megtilthatja a külön tulajdonunkban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeink (raktár, garázs) használatának, hasznosítási módjának a megváltoztatását (például üzlet nyitása), ha az a társasház rendes működését, vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. Végül megemlíthető, hogy az alapító okiratban a tulajdonostársak a külön tulajdonban álló lakásokra a többi tulajdonostárs javára elővásárlási, előbérleti jogot létesíthetnek. A közös tulajdon tárgyait bármely tulajdonostárs jogosult birtokolni és használni, ez azonban nem sértheti a többiek jogát, jogos érdekét. A használat elvileg nincs megosztva a tulajdonostársak között, gyakorlatilag azonban ebben a kérdésben a lakók megállapodása az irányadó. Használati jogunk terjedelme így nem feltétlenül igazodik a közös tulajdonból minket megillető hányadrészhez. A közgyűlés például határozhat úgy is, hogy a közös tulajdonban lévő helyiségek közül a szárítóhelyiség az emeleti, míg a lomtár a földszinti lakásokhoz tartozik. A közgyűlés ugyanígy, egyszerű szótöbbséggel határozhat a közös tulajdonú helyiségek hasznosításáról, például bérbeadásáról is. Érdemes megjegyezni, hogy a társasházak gazdálkodása során gyakran merül fel egyes közös tulajdonú helyiségek szerepének a megszűnése. A megváltozott technikai körülmények mellett a közösségnek ma már nincs szüksége az olykor évszázados korú kiszolgáló-helyiségekre (mosókonyha, mángorló stb.). Az ilyen helyiségekből önálló, egyéb célú ingatlan alakítható ki, amelyre igényt tarthatnak az egyes tulajdonostársak, illetve más személyek is. Tulajdonképpen hasonló helyzet áll fenn akkor is, amikor a társasházközösség – némi pénzforrás reményében – az épület tetőterét kívánja beépíteni, vagy emeletráépítést kíván megvalósítani. Az építési munkálatokhoz történő hozzájárulás feltételezi ezen helyiségek, épületrészek tulajdonának átruházását is, mivel az építtetők a tulajdonjog megszerzése nélkül nemigen vállalkoznak ilyen beruházásokra. A közös tulajdonban lévő épületrészek elidegenítésének az a feltétele, hogy az épületrész, helyiség önálló ingatlanként való kialakítása építésjogi szempontból engedélyezhető legyen. Ha ennek nincs akadálya, akkor valamennyi tulajdonostárs egyező, írásbeli nyilatkozata szükséges a társasházon belüli új, külön tulajdon kialakításához, illetve annak elidegenítéséhez. A jogalkotó felismerte azonban, hogy ez az egyhangúság a gyakorlatban csak igen nehezen érhető el. A tulajdonostársaknak ezért az alapító okiratban lehetőségük van előre akként rendelkezni, hogy az elidegenítés jogát a közgyűlés gyakorolhassa, valamennyi tulajdonostárs legalább kétharmados többségének egyetértésével hozott határozatával. Az épületszerkezet biztonságát, állékonyságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész értékesítése azonban minden esetben tilos. Lehetőségünk van végül arra is, hogy a közgyűlés többségi határozata alapján a bíróságtól kérjük a közös tulajdon megszüntetését olyan közös tulajdonban álló épületrészre (lakásra, helyiségre), amelyből önálló ingatlan alakítható ki, vagy amellyel meglévő saját lakásunk bővíthető. Erre persze szintén csak akkor kerülhet sor, ha az nem jár a kisebbségben maradt lakók méltányos érdekeinek sérelmével.

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/paragrafus/tarsashazi-viszonyok-362/

A lakásfelújításban az a jó, hogy a kosz, zaj, mocsok és káosz után egy vadiúj lakás/lakrész lesz a jutalmunk. NEKÜNK. A szomszédnak viszont csak a kosz, zaj, mocsok és káosz jut.

Lerendezhetnénk ugyan a témát azzal, hogy „hát istenem, a felújítás zajjal jár”, de ne tegyük. Ha szeretnél továbbra is jó lakóközösségben élni, ahol nem te leszel a gyűlölt személy, akkor itt van 7 vasszabály. Ha ezeket betartod, akkor lesz esélyed a fáklyás és vasvillás szomszédok nélkül túlélni a lakásfelújítást.

1.§ Olvasd el a társasház házirendjét!

A közös képviselőtől tudod beszerezni és ebből megtudhatod, hogy a nap mely szakában végezhetnek a mesteremberek zajos munkát a lakásodban. Tudtad, hogy a házirend megszegéséért több százezres nagyságú pénzbírságot és szomszédaid örök életen át tartó megvető pillantásait kaphatod büntetésként? Ne hagyj támadási felületet! Olvasd el! Ja, és tartsd is be!

2.§ Tájékoztass előre mindenkit!

Ez olyan, mint az előjáték. Feleslegesnek tűnik, pedig pont, hogy megolajozza a lényeget. Rövid kis üzenetben nyugtasd meg előre a lakóközösséged tagjait, a

• munkavégzés helyéről,
• kezdetéről és a
• kopácsolás befejezéséről egyaránt.

Ezzel a lépéssel kínos pillanatoktól kímélheted meg magatokat. A munkálatokról mindenképpen érdemes a közös képviselőt is tájékoztatni, aki amellett, hogy hasznos tanácsokkal támogat, segítségedre lehet az esetleges konfliktusok elsimításában is.

Forrás: http://hazmestermedve.blog.hu/2016/05/05/lakasfelujitas-7-szabalya