Zajongás, területhasználat, szemetelés, a részvétel hiánya – csak néhány azokból a problémákból, amelyek kezelésében a tulajdonosok gyakran nem tudják, milyen eszközhöz is nyúlhatnak. Adódik a kérdés, hogy mit is tehet ezekben az esetekben a közösség?

Szinte minden társasháznál felmerül az a fajta tehetetlenségérzés, amely akkor jön elő, mikor az egyik tulajdonos rendszeresen zavarja szomszédait zajongásával vagy azzal, hogy nem vesz részt a közös feladatokban. Ilyenkor ugyanis sokszor nem tudják a tulajdonosok, mihez is kezdhetnének, hogy mégis a házirend betartására késztessék lakótársukat.

Tipikusan ilyen eset, amikor az egyik lakó alkalmanként vagy akár rendszeresen olyan zajokat kelt, amelyek tartósan zavarják a szomszédokat. Legyen az vasárnap elvégeztetett felújítási munka, este 10 óra körüli fúrás-faragás. Általában átkopogással, kéréssel próbáljuk megoldani a dolgot, azonban van olyan eset, amikor egyszerű, személyek közti kompromisszummal vagy kéréssel nem jutunk eredményre.

Szintén gyakori problémák adódnak a nem megfelelő állattartásból, állatgondozásból. Sok kérdést kapunk olvasóinktól, hogy mit tehetnek az ellen, hogy egyes tulajdonosok a ház környékén kóborállatokat etetnek, saját állataik piszkának eltakarításáról nem gondoskodnak, állataik a közös kertet túrják szét.

Ami a közös tulajdonú helyiségeket érinti, sokszor futunk bele a problémába, hogy az egyik tulajdonostárs nem hajlandó részt venni ezek közös takarításában. Több társasházban a külső takarító megbízása helyett a lakók vállalják, hogy egy havi vagy heti rend szerint felváltva látják el ezt a feladatot. Van azonban, amikor 1-1 tulaj nem partner ebben.

És végül – a teljesség igénye nélkül – soroljuk ide azt az esetet is, amikor egy tulaj a közös tulajdonú helyiségek egyikét vagy egy részét önhatalmúlag kisajátítja. Ha például a folyosó egy részére nehezen mozdítható bútort vagy lerakatot tesz, ezt maguk a tulajdonosok nem tudják felszámolni, az illető pedig nem hajlandó gondoskodni ennek elszállításáról.

Szabályozzuk az SZMSZ-ben?

A házirendet meghatározó szabályokat alapvetően a szervezeti és működési szabályzatban foglalhatja írásba a közösség. Az SZMSZ-ben szabályozhatják, hogy

-mely időszakokban kell tartózkodni a zajkeltéstől,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak azokra, akik állatot tartanak lakásukban,
-milyen kötelezettségek vonatkoznak a tulajdonosokra a társasház tisztaságának és állagának megóvása kapcsán,
-milyen rendben történhet a közös tulajdonú területek használatba vétele.

Hogyan szankcionálhat a társasház?

A társasházak tehát rendelkeznek azzal a joggal, hogy szabályozzák a fentieket, sőt akár szankciókat is kapcsolhatnak a szabályzatban a rendelkezések megszegéséhez. A tulajdonosok tehát a jogszabályok adta keretben szankciókat is kilátásba helyezhetnek. A probléma azonban ott van, hogy hogyan eszközölje ezeket a szankciókat? Hogyan érvényesíthetjük a szankciókkal, hogy a tulajdonos ezeknek alávesse magát, és fel is függessze a szabálytalan tevékenységét?

Ezen a téren sajnos azt kell mondanunk, erre a társasháznak nincs felhatalmazása, eszköze. Az ilyen vitás kérdésekben ezért, amikor az adott tulajdonost sehogy sem sikerül jobb belátásra bírni, kizárólag a hatósághoz, például a helyi jegyzőhöz tudnak fordulni a tulajdonosok.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/jogokkal-de-eszkoz-nelkul-tarsashazak/