Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
ELSŐ és legfontosabb újításom:
ÜVEGZSEB szemlélet.
Mindent látni, mindenkor látni, mindig elérni és mindent tudni = saját fejlesztésű, ÚJ társasházi üvegzseb-modell.
Nyilván én sem tehetek ki ide mindent, … éppen ezért kell tovább kattintania! ?

Egykapus ügyintézés – digitális aláírás és időbélyegzés használata

Fizetési meghagyásokat, azok végrehajtásait a Magyar Országos Közjegyző Kamara elektronikus felületén KÖZVETLENÜL adom be a közös költség tartozásokra – annak átfutási ideje ezáltal 15 napról 3 napra RÖVIDÜL!

A végrehajtókkal, hivatalokkal, NAV-al, közszolgáltatókkal a postai levelezés korszaka innentől lezárul. Az elkészített leveleket PDF formátumban, digitálisan aláírt és időbélyegzett formában küldöm el e-mail-ben, amelyek JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁRA ALKALMAS dokumentumokká válnak ezáltal.

Pénzügyek és likviditás

A társasházak be- illetve kifizetéseit a törvényi előírásoknak megfelelően vezetem elektronikus rendszerben. Én száműztem a spirálfüzetes átláthatatlan könyveléseket. Tételes elszámolást készítek a befizetésekről és azokról szigorú számadású nyugtát állítok ki.  Minden társasház negyedévente kap egyenleg értesítőt. EZ MISKOLCON EGYEDÜLÁLLÓ! Mind személyes, mint pedig kollektív egyenleg értesítést, ezzel elejét vesszem a félreértéseknek. Minden hozzám szerződő társasház esetében számtalan szempontot figyelembe vevő egyéni közös képviseleti díjat kínálok fel!

Kintlévőség kezelés

A társasházak legfőbb bevételi forrása a közös költség, amelyből a társasház-kezelő, vagyis én teljesítem az Önök kötelezettségeit. Ha a bevételeik összege állandó jelleggel részlegesen hiányos, akkor a társasház likviditása veszélyeztetve van. Éppen ezért a tartozások behajtása érdekében minden tartozóra azonnal reagálok és megtesszük a megfelelő lépéseket!

Jogi képviselet

Előfordulhat, hogy egy társasház jogai és érdekei sérülnek. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a megfelelő hatóságok előtt a megfelelő kommunikációs képességekkel, valamint szakmai tudással rendelkező személy végezze a társasház jogi képviseletét. Viszont munkám során már kellett pert alkalmazni egyik társasházamat megkárosító harmadik féllel szemben, amely pert első körben sikerrel zártuk. Perbeadványok fogalmazása és beadása nem akadály.

Műszaki felügyelet

Az életveszélyes hibákat azonnal, a többi hibát pedig jellemzően 24-48 órán belül elhárítom, elháríttatom a megfelelő szakemberrel. Lehetőség van 4 órán belüli vészhelyzeti elhárításra is, ehhez a társasháznak harmadik fél szolgáltatását kell igénybe vennie, amely nagyon kedvező árú megoldás. Minden olyan szakemberrel kapcsolatban állok, aki megfelelő áron és kitűnő színvonalon képes a hibaelhárításra.

Takarékoskodás és hitellehetőségek

A társasházak igényeit figyelembe véve ajánlok olyan megtakarítási alternatívákat, amelyek a társasházak költségvetésébe a likviditás veszélyeztetése nélkül beilleszthető. Mindenre nyitottak vagyok és azt a lehetőséget teremtem meg társasházaim számára, amelyre ők vágynak.

Projekt tervezés és megvalósítás

Teljes körűen vállalom üzleti partnerek bevonásával felújítások, korszerűsítések lebonyolítását. Ha Önöknek van egy ötlete a társasházukkal kapcsolatban, akkor azt ossza meg velem! Sokan nem mernek nagy dolgokba belevágni, mondván: “úgysem”. Én ezt a szót nem ismerem….

Hasznosítási javaslatok

Minden hozzám szerződő társasház esetében első körben egy hasznosítási javaslatot készítek el, amely tartalmazza a társasház közös helyiségeinek (garázs, üzlethelyiség) kedvezőbb hasznosításának lehetőségeit, illetve egyéb bevételi források feltérképezését. Így a társasháznak nőhetnek bevételei!

Partnerség

Szoros kapcsolatot és partneri viszonyt kívánok ápolni a társasházak Számvizsgáló Bizottságaival illetve a lakóközösséggel. Számtalan kommunikációs csatornát fenntartok ügyfeleim számára ennek érdekében. Üvegzseb szemléletű vezetésem hozzájárul ahhoz, hogy szinte kérdések nélkül maradjon a társasház egy beszámoló Közgyűlésre.

Forrás: http://hosting.ininet.hu/gthk/feladataink/

A társasházakban fontos, hogy a fűtés és a használati meleg víz előállítása gazdaságos, energiatakarékos és környezetbarát módon történjen, akár épülő társasházról, akár fűtéskorszerűsítés előtt álló régebbi építésűről beszélünk. A társasházakra is igaz, hogy az energetikai beruházás a biztos nyugdíj-előtakarékosság.

Akár kisebb 4–6 lakásos, vagy akár nagyobb 20–30 lakásos társasházról beszélünk, a központi fűtés gazdaságosabb, energiahatékonyabb megoldás, mintha minden lakásban külön kazánt építenénk be. Sőt így a füstgáz-elvezetési rendszer is egyszerűbben építhető meg. Az igazságos fizetéshez pedig megoldható a lakásonkénti, fogyasztás alapú egyéni mérés.
Régebbi társasházak esetén a fűtéskorszerűsítésre a bankok hitelt adnak. A biztonságos törlesztés érdekében arra kell figyelni, ahogy olyan fűtési rendszer válasszunk, amellyel az elért megtakarításösszege nagyobb, mint a hitel törlesztőrészlete.

Az éves gázfogyasztás az alapterület és a fűtési megoldás függvényében (az adatok tájékoztató jellegűek)

Zárt égésterű kondenzációs gázkazánok kaszkád rendszerben

Az építés, fűtéskorszerűsítés előtt először is a fűtési módot kell kiválasztani. (Lásd: Milyen szempontok szerint válasszunk kazánt?) Az optimális, legkedvezőbb üzemeltetési költséget és legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást garantáló megoldás a zárt égésterű kondenzációs gázkazán. Társasház esetén előnyös a több kisebb teljesítményű gázkazánból összeállított kaszkádrendszer. Ez annyit tesz, hogy több kazánt olyan vezérléssel üzemeltetnek, amely figyel arra, hogy a gázkazánok

• megfelelő hatásfokon,
• széles szabályozhatósági tartománnyal, tehát az aktuális hőigényhez alkalmazkodva
• kellő hőmérsékletet biztosítva,
• minimális kopással, azaz maximális élettartamot biztosítva üzemeljenek.

Vezérlés

Az optimális működésérdekében a vezérlés feladata az, hogy mindenkor összehangolja a kazánok teljesítményét a fűtési igénnyel. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy, amikor az első gázkazán teljesítménye közelít a szakember által beállított százalékhoz, csak akkor kapcsolja be a vezérlés a második kazánt. Ekkor pedig mindkettő egyenkénti teljesítménye alacsonyabb lesz, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást is eredményezve.
Az optimális teljesítmény elérése érdekében ma már nélkülözhetetlen az időjáráskövetőszabályozó rendszer, amely korszerű kazánnál már alapkivitel. Ennek során a rendszer méri a külső hőmérsékletet, és annak figyelembe vételével határozza meg, illetve állítja be az előremenő víz hőmérsékletét a fűtési rendszerben, hogy gyorsan – és túlfűtés nélkül – elérjük a kívánt belső hőmérsékletet. Miközben a vezérlés a tökéletes kondenzáció érdekében gondoskodik az alacsony visszatérő vízhőmérsékletről.

A gépészeti helyiség

Társasházban a gázkazánokat külön gépészeti helyiségben helyes elhelyezni. A gépészeti helyiség legyen tiszta, a berendezéseknek jól hozzáférhetőknek, könnyen karbantarthatóknak kell lenniük. Ezek a készülékek tiszták, nem szennyezik a helyiséget, nem folyik belőlük semmi. Nem jó megoldás, ha a ruhaszárításra is használt helyiség sarkába állítjuk be a gázkazánokat, mivel a tűzvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük az ilyen helyiségeknek.

Zárt égésterű kondenzációs gázkazánok kaszkád rendszerben

Napkollektor

Ha van a társasházon hasznosítható tetőfelület, akkor érdemes napkollektort is fölszerelni. (Lásd: Milyen szempontok szerint válasszunk napkollektort?) A napkollektor alkalmas a használati meleg víz készítésére és/vagyfűtésrásegítésre, ezzel még gazdaságosabbá tehető a társasház fűtési rendszere.

Napkollektorral még gazdaságosabbá tehető a társasház fűtési rendszere

Garancia, szerviz

A kazánok vásárlása előtt fontos azt is megtudni, mennyi időre és milyen körben vállal garanciát a gyártó, hány évig biztosított az alkatrészellátás. A szerviz szóba áll-e velünk azonnal, éjjel, hétvégén, ünnepnap is? És amikor kell az alkatrész, azt raktárról szállítják-e vagy majd 5–6 hét múlva érkezik-e meg, mire kitavaszodik.

Forrás: Weishaupt, http://www.homeinfo.hu/kivitelezes/gepeszet/futes/1106-gazdasagos-futes-tarsashazakban.html

A társasház legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonosokból álló közgyűlés. A közgyűlésen kell dönteni minden lényeges kérdésről, többek között a közös költség viseléséről, a közös tulajdon használatáról, hasznosításáról, a közös képviselő személyéről. Ez a fórum jogosult jóváhagyni az éves beszámolót, a költségvetést, az SZMSZ-t, és meghozni minden olyan döntést, amelyet az SZMSZ nem utal a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

A közgyűlés összehívása  

A közgyűlésre minden tulajdonost és általános meghatalmazottat írásban, bizonyítható módon kell meghívni, a meghívót legkésőbb a megjelölt időpont előtt 8 nappal kell megküldeni, egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen a társasházban ki kell függeszteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a napirendi pontokat, továbbá a javaslatot a közgyűlésen elnöklő személy, a jegyzőkönyv vezető és a két hitelesítő tulajdonostárs megválasztására. A közgyűlés érvényes határozatot csak a meghívóban feltüntetett napirendi kérdésekben hozhat. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. A legtöbb társasházban évente egyetlen közgyűlés van, amikor az SZMSZ-ben meghatározott időpontig – de legkésőbb május 31.-ig – jóváhagyják az éves beszámolót és a költségvetést. Kötelező a közgyűlés összehívása , ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő /az intézőbizottság elnöke/ a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztás esetén pedig az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

A közgyűlés megtartásának szabályai

 A közgyűlés határozatképessége :

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.A szavazati jog tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a tulajdonostársakat. Ha a társasházi törvény másképp nem rendelkezik, a közgyűlés ill. a megismételt közgyűlés határozatát a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza, de a döntés minden tulajdonostársra kiterjed. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni, az eredetivel azonos napirenddel. A legtöbb közös képviselő – a törvény felhatalmazása alapján – az eredeti közgyűlés meghívójában feltünteti a megismételt közgyűlés időpontját, amely gyakran ugyanazon a napon, fél órával később kezdődik, ennek jogi akadálya nincs. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, erre a meghívóban fel kell hívni a figyelmet. A társasházak többségében a határozatok megismételt közgyűlésen születnek, mert a tulajdonosok nagy része nem vesz részt a döntéshozatal egyetlen fórumán.

A tulajdonosok értesítése a közgyűlési határozatokról

 A közgyűlési határozatokról a közös képviselő a közgyűlést követő 8 napon belül köteles írásban értesíteni minden tulajdonostársat, és kérésükre a jegyzőkönyv másolatát átadni. A közös képviselő a határozatokról és azok végrehajtásáról éves bontásban nyilvántartást vezet /határozatok könyve/, melybe minden tulajdonostárs betekinthet és másolatot kérhet. Gyakori probléma, hogy a távolmaradó tulajdonosok nem szereznek időben tudomást a határozatokról, ezért jogorvoslattal sem tudnak élni.

Jogorvoslat a közgyűlés határozata ellen

A tulajdonosok jogosultak a határozat meghozatalától számított 60 napon belül keresettel a bírósághoz fordulni, ha a közgyűlési határozat sérti a jogszabály, az alapító okirat, ill. a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseit, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A keresetlevél benyújtása nem gátolja meg a határozat végrehajtását, de a bíróság indokolt esetben felfüggesztheti. A bíróságnak a törvény szerint nincs joga a határozat megváltoztatására, csak annak érvénytelenségét állapíthatja meg. Gyakran támadják meg a tulajdonosok eljárási hiba miatt is a határozatot, például arra hivatkozva, hogy nem, vagy késve kaptak meghívót, ill. azért, mert a közgyűlés olyan ügyben döntött, amely nem szerepelt a meghívó napirendi pontjai között.

Forrás: http://www.drnemethzsuzsanna.hu/tarsashazikozgy.htm

A társasházi éves gazdálkodás figyelemmel kísérése  a közös képviselet, ezáltal a közös képviselő legfontosabb feladata. A feladat elvégzésével nyernek értelmet  a társasház éves beszámolójában megszavazott feladatok, felújítások és beruházások. Ezáltal tud működni a társasházkezelés.

Tapasztalataim szerint a társasházi éves gazdálkodás során a terveket nem igazán nézik a megvalósítók. A tervezés megtörténik, mert a melléklet kötelező része, de követező évben a tervek érdemi értékelése – megfelelő kontrolling módszerekkel – már nem történik meg. Az éves beszámoló átböngészésével a tulajdonostársak látják az eltérést, viszont kérdéseikre általában olyan válaszokat kapnak, hogy így alakult, és az igazi összefüggések rejtve maradnak. Talán ennek oka az is, hogy a társasházi közös képviselőket nem készítik fel a társasházi kontrolling feladatok elvégzésére.

A másik kérdés, hogy mi történik akkor, ha tervekről a szavazás elmarad?

Ha elmarad, akkor érdemes írásbeli szavazással pótolni, ha tervezés pótlásáról (pl. írásbeli szavazással) nem gondoskodik a tulajdonosi közösség, akkor minden egyes felújításról egyenként döntést kell hoznia. Ha felújítást, díjfizetési emeléseket nem terveztek, akkor az előző év terv számait kell figyelembe enni, és az előző év terv számai alapján kell gazdálkodni. Az elszámolás tárgy évet követő májusig, már két érvre vonatkozóan kell majd benyújtani.

Összegezve: 
A társasházkezelés során a társasházkezelő megvalósítja az elfogadott éves beszámoló terv során megszavazott, és határozatban rögzített fejlesztéseket, felújításokat. A társasházi közös képviselet felügyeli, és könyveli a megvalósítást. A közös képviselet a rögzített tény adatokból éves gazdálkodást elszámolja. Tehát Éves beszámolót készít.
A tulajdonos társasakat a társasházi kontrolling informálja a társasház éves gazdálkodásának terv és tény eltéréseiről. Egyelőre a társasházi kontrolling még nem elterjedt. A közös képviseletek nem minden esetben felkészültek, hogy a feladatot elvégezzék. Kérje tanácsunkat.

A társasházi kontrollingnak nagy szerepe van a tény és a terv adatok eltérésben szerepet játszó valódi okok feltárásában. A valódi okok ismerete segíti a társasházunk működésének megértését, az érdemi üzemeltetési döntések meghozatalát, végső soron az eredményesebbé teszi a társasház éves gazdálkodását.

Forrás: http://www.tarsashazipolgar.hu/tarsashaz-eves-gazdalkodasa/

A közhiedelemmel ellentétben, nem kötelező egy társasház működésében, hogy közös képviselő gondoskodjon az ügyvitelről, de nagyon is ajánlott. A jogszabály szerint a 6 lakás alatti lakóközösségeknél szabadon választott, hogy kijelölnek-e valakit, aki a ház érdekeit képviseli. Efelett azonban már ajánlja, hiszen akkora lakásszámnál már bőven keletkezik annyi munka és intéznivaló, amelyet érdemes rábízni valakire. Hatlakásosnál nagyobb társasháznál, amennyiben nem sikerül senkit megválasztani, vagy senki nem akarja vállalni a megbízatást, akkor a közös ügyek képviseletéhez intéző bizottság létrehozása javasolt.

Nincs közös képviselő?
Olvasóink üzenetei, kérdései alapján látható, hogy sok ház működik közös képviselő nélkül, ami az ügyintézések szempontjából rendszeres vitákra adhat okot. Sokan szembesülnek azzal a klasszikus problémával, hogy nem sikerül megválasztani a közös képviselőt. Ennek egyik oka lehet, hogy a tulajdonosoktól egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges, 50% + 1 szavazatot, vagyis az egyszerű többséget. A másik, ritkább, de szintén előforduló probléma, amikor senki nem akarja vállalni, hogy főállásban vagy szabadidejében intézze a ház ügyes-bajos dolgait.

A legfurcsább esetek mégis azok, amikor egy-egy tulajdonos bár nem akarja vállalni „hivatalosan” a feladatot, de azért – az egy maga által felállított „szokásjog” alapján – bizonyos esetekben önkényesen intézkedik.

Belsős közös képviselő, intéző bizottság vagy külső megbízott
Általában a társasházakban is, de 6 lakás felett különösen ajánlott hivatalosan is meghatározni, hogy ki kezeli a ház ügyeit. Ennek legegyszerűbb módja, ha a tulajdonosok közül valakit sikerül megbízni a feladattal. Amennyiben a közös képviselő a házban tulajdonos is egyben, és nem üzletszerűen gyakorolja ezt a tevékenységet, azaz nem kap érte ellentételezést, akkor nem kötelező számára közös képviselői képesítést adó tanfolyam elvégzése (de ettől persze nem árt, ha ért is hozzá, főleg ha nagy, zűrös házról van szó).

Másik lehetőség, hogy a lakóközösség egy rotációs rendszert alakít ki. Ebben az esetben ugyanúgy, mint sokszor a takarítás megszervezésénél is, mondjuk évente más tulajdonos látja el a tisztséget. Ez látszólag egyszerű és igazságos, és nem utolsó sorban költségkímélő megoldás, azonban sok hátránya is van. A tapasztalat ugyanis az, hogy legtöbben – mivel félnek, hogy esetleg rosszul intéznek egy adott dolgot, vagy tartanak a nagyobb vitáktól – maximum az elengedhetetlen karbantartási munkálatokat intézik el, nagyobb fejlesztésekre, beruházásokra nem kerül sor. Ezek elmaradása azonban hosszabb távon óriási problémákat okozhat az épület állapotában, ezért ez messze nem a leghatékonyabb megoldás.

Amennyiben nem sikerül egy valaki kinevezésében megállapodni, mindenképp érdemes lehet legalább egy intéző bizottságot megválasztani. Itt persze szintén felmerülhetnek nehézségek a tagok kijelölése kapcsán, hiszen minimum három tagot, illetve elnököt kell kinevezni a bizottságba.

Amennyiben a lakók nem tudnak bizalmat szavazni egyik lakótársuknak sem, akkor külső közös képviselőt, vagy céget is megbízhatnak a karbantartási munkálatok intézésével, a pénzbeszedéssel, pályázatírással, és más ügyek intézésével.

A képesítés igénye tartja vissza a tulajdonosokat a tisztségvállalástól?
Rengeteg társasház van hazánkban. Sok tulajdonosi közösség gondja, hogy nem talál megfelelő közös képviselőt. Sok esetben már eleve az sem egyértelmű, hogy ki és milyen feltételek mellett láthatja el a társasház képviseletét és ügyvitelét.

Komoly tévhit például, hogy egy társasház közös képviselőséghez mindenképp képesítés szükséges. Ahogy azonban az imént is szóba került, a társasházi törvény kifejezetten nem ír elő kötelező szakképzettséget azok számára, akik csak saját házukban, nem üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet.

Más azonban a helyzet a társasházkezelői feladatok esetében. Bár a köznyelvben keveredik a kettő, a társasházkezelő és közös képviselő fogalma egyáltalán nem ugyanaz. Az üzletszerű társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete.

A társasházi törvény szerint, a társasházkezelő: a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, valamint a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat. Ő irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, illetve megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

Amennyiben a közös képviselő megbízatása során társasházkezelői tevékenységet is ellát, akkor rendelkeznie kell a törvényben előírt képesítések (OKJ54: Ingatlankezelő vagy OKJ52: Társasházkezelő) valamelyikével.

A rendelet alapján a tisztséget nem láthatja el, aki: büntetett előéletű, akit a társasház, vagy ingatlankezeléstől, mint foglalkozástól eltiltottak, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

Mi van a hatlakásosnál kisebb társasházakkal?
A végén térjünk ki néhány gondolat erejéig azokra a társasházakra, amelyek hatlakásosnál kisebbek. Az ilyen lakóközösségek dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Tehát ha nincs SZMSZ, akkor nincs közös képviselő, lakógyűlés és semmi “társasházszerűség”, hanem csak PTK. A társasház ilyen esetben mindössze a közös- és a külön tulajdonok meghatározására korlátozódik. Ilyenkor is minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

Forrás: https://www.hazforum.hu/nem-kotelezo-de-6-lakas-felett-ajanlott/

A házirend magába foglalja a társasház tisztában tartására vonatkozó olyan előírásokat, hogy például milyen gyakran kell felseperni, felmosni, a közös tulajdonban lévő ajtók, ablakok, korlátok szennyeződését milyen időközönként kell eltávolítani. Miután ez megvan, a lakóközösség dolga megszavazni azt, hogy mindezekért a tevékenységekért ki legyen a felelős.

Választhatjátok megoldásként egy külső ember bevonását, aki az általatok meghatározott időben megjelenik és elvégzi a rábízott feladatokat. Ez egy kényelmes, ugyanakkor nem feltétlenül a legjobb megoldás. Nehéz olyan embert találni, aki rendesen, becsületesen végzi a dolgát. Ha mégis sikerül ilyet találni,igyekezzetek megbecsülni őt és a munkáját.

A minap hallottam egy olyan esetről, hogy egy rendkívül ügyes takarítóhölgyet kiutált egy befolyásos lakó, csupán azért, mert egy adott napon – egy családi tragédia miatt – nem tudott megjelenni a munkahelyén. Éppen akkor, amikor ez a bizonyos  lakó “fontos” vendégeket várt és a lépcsőház “vállalhatatlan” állapotban volt.

Te mit gondolsz, kinek volt igaza? Írd meg kommentben vagy küldj nekünk levelet, illetve facebookon is várunk!

Az ilyen esetek elkerülése végett, érdemes mindkét fél elvárásait, kéréseit, óhajait, sóhajait már a kezdetek kezdetén tisztázni. 

Ez közhelynek tűnik, de igenis nagyon-nagyon fontos és mindennek az alapja, hidd el! Sokan nem veszik komolyan, mert „majd lesz valahogy” és nem fektetnek le egyértelmű szabályokat, szankciókat, pedig ebben az esetben is rém egyszerű, például legyen helyettesítő takarító az ilyen esetekre (igen, több pénz, tehát ezt nektek, a háznak kell vállalni – de valamit valamiért).

Irányadó döntés született ma a Fővárosi Törvényszéken! Ezzel megszűnt a társasházak visszaélésének lehetősége.

A döntést megelőző per egy gyakori problémából fakad, mellyel a kutyások nap mint nap találkoznak: egy társasház úgy döntött, a Szervezeti Működési Szabályzatukat módosítják úgy, hogy abban meg legyen szabva, hány kutyát lehet egy lakásban tartani a társasházban. (Sok olyan eset is előfordul, melyben a társasház nem csupán az ebek számát korlátozza: néhol egyenesen tiltják a kutyatartást.)

Első fokon a társasház javára ítéltek, ám a fellebbezés után másodfokon már jogerős döntés született a kutyások javára – mondta el kérdésünkre Dr. Pozsonyi Anikó ügyvédnő. – Mivel az ítélet ma született, így annak írásos formáját 30 nap múlva kapják kézhez az érintettek.

Kutyával is élhetsz társasházban!
Fotó: realtor.com

Tehát a társasházak a Szervezeti Működési Szabályzatukban nem korlátozhatják a kutyatartást!

Az alábbiakban Dr. Pozsonyi Anikó tájékoztatása olvasható:

Örömmel tájékoztatom a társasházban lakó ebtartókat, hogy a mai napon iránymutató döntés született a Fővárosi Törvényszéken.
Egyes társasházak, az utóbbi időben több esetben módosították úgy a Szervezeti Működési Szabályzatukat, illetve házirendjüket, hogy megtiltották, illetve korlátozták a magánlakásban tartható ebek számát, noha a 41/2010(II.26.) Kormányrendelet és az azt értelmező alkotmánybírósági, illetve kúriai döntések már elvi éllel mondták ki, hogy ebtartás darabszámra nem korlátozható.
Az AB az önkormányzati rendeletek vonatkozásában már egyértelművé tette, hogy a jogszabály országos hatáskörű, azzal ellenkező tartalmú önkormányzati rendelet nem születhet, arra azonban még nem volt precedens, hogy bárki a társasházi SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozatot támadta volna meg hasonló okból.
Ma JOGERŐS ítélet született a Társasházi törvény 17.§ (1) a )helyes értelmezéséről aminek lényege, hogy a társasházi SZMSZ csak azt tilthatja meg, hogy a lakó magánlakását , nem lakás, hanem pl. irodai célra használja, vagy hasznosítsa. Még ebben az esetben is az SZMSZ-ben pontosan meg kell határozni, mely célra nem hasznosítható, de ezt is csak a jövőre nézve. Ilyen lehet pl., hogy magánlakásban nem működhet nagy forgalmú iroda, üzlet, vagy más nyilvánvalóan nem lakáscélú tevékenység. Az, hogy ki, mit tart a lakásába magánügy, ha valaki azt állítja, hogy a tevékenység zavaró, birtokháborítási pert indíthat, amiben azt bizonyíthatja, hogy a tevékenység szükségtelen mértékben zavaró.
Dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd

Forrás: https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/nem-szolhat-bele-a-tarsashaz-tarthatsz-e-kutyat-a-lakasodban/

A társasházak életében az őszi-téli időszakban sok teendő halmozódhat fel, illetve a különféle hasznos, télre készülő tennivalók ideje is ez.
– Ereszcsatorna tisztításszükségessége a lombhullás után. Ahol az ereszt nem tisztítják meg a belehullott falevelektől, lerakódott portól, szennyeződésektől, az esővizet nem tudja megfelelően levezetni, a nem tervezett súlytól az ereszcsatorna meghajolhat, deformálódhat, és sokkal nagyobb összegű javítási munkát okozhat a társasháznak, mintha évente tisztíttatja a közös képviselő.
– Fűtési szezon beköszöntével érdemes acsótány- és rágcsálóirtástelvégeztetni. A különféle hívatlan társbérlők elleni védekezés, mint előző cikkemben is írtam, lényeges a társasház számára, és megelőzni könnyebb, mint utólag nagyobb irtást rendelni.
– Tetőmunkálatok még a csapadékos időszak előtt, ha szükséges. Készüljön a télre a társasház rendezett tetővel, amennyire megoldható. Érdemes átnézetni a hófogókat is, mert nagyobb havazás esetén jó szolgálatot tesznek: megelőzheti a tetőről lezúduló hó általi baleseteket. Kémények ellenőriztetése, ha még nem történt volna meg, bár sokkal célszerűbb ezt még a fűtési szezon megkezdése előtt megtenni.
– Kertrendezés az őszi lombhullás után,lombzsákokat az önkormányzatoktól lehet igényelni.
– Felkészülés a téli síkos időszakokra a különféle természetbarát módszerek segítségével, anyagok beszerzésével. Fontos szem előtt tartani a jogszabályokat és rendeleteket, mert a természet védelme érdekében a sózás helyett más megoldásokat kell választani.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink:dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/24/2014.

Forrás: http://tarsashazipolgar.blog.hu/2014/11/17/oszi-teli_idoszakos_munkak_a_tarsashazban_a_kozos_kepviselo_feladatai

Az Európai Unió által előírt kötelezettségeknek megfelelően Magyarországon is fokozatosan kiépül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek keretében a társasházak és lakásszövetkezetek lakói is egyszerűbben tudják rendszerezni a háztartásukban keletkező hulladékot. Összegyűjtöttük a magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó legfőbb információkat.

Pár éve a szelektív hulladékgyűjtés még gyerekcipőben járt, ma már azonban a környezettudatosság egyik alaptétele, hogy az újrahasznosítható hulladékot szétválasztva gyűjtsük. Jelenleg 171 hulladékkezeléssel foglalkozó közszolgáltató vállalat van Magyarországon, amelyek egyre nagyobb része kiépítette már házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésiszolgáltatását, de a többi szolgáltató is elkezdte vagy tervezi a rendszer kiépítését. Az intézkedés Magyarország az Európai Uniónak tett, a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásai miatt is rendkívül fontos.

Az új, környezettudatos gyűjtés bevezetésével valamelyest a társasházak kötelezettségei és szokásai is fokozatosan átalakulnak majd. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényértelmében az egyes társasházak felelnek azért, hogy a náluk elhelyezett szeméttároló edényekben az előírásnak megfelelően legyen szétválogatva a hulladék. Amennyiben például a papír vagy a műanyag mellett más jellegű, települési hulladék kerül az adott kukába, a szolgáltató azt nem üríti ki, hanem írásos felszólítást hagy a szétválogatásra vonatkozóan.

A fenti esetben a társasház kezelőjének, vagyis a közös képviselőnek, a gondnoknak vagy a lakóknak kell rendbe tenni a gyűjtőedényt. Emellett ugyanennek a személynek a feladatköre a hulladékgyűjtők az ürítési napon való kihelyezése is. Az ürítési nap szolgáltatótól és településtípustól függően változhat, így lehet például esedékes hetente egyszer vagy kétszer. A hulladékelszállítás pontos időbeosztását mindig a területet ellátó hulladékkezelő szolgáltató határozza meg. Ezen felül fontos, hogy az elszállítás során a szolgáltató csak kiüríti a tárolót, de tisztántartásáról szintén a társasház kezelőjének kell gondoskodnia.

Az edények tisztítása ugyanis alapesetben nem tartozik bele a szolgáltatási díj keretébe. Ettől függetlenül országszerte több helyen találni olyan szolgáltatókat, akik magukra vállalják ezt a feladatot, holott nem volna kötelezettségük. Alapesetben a kukatisztítást külön szolgáltatásként rendelheti meg és fizetheti ki ezt a szolgáltatónál.

A fenti feladatkörök azonban már a kommunális hulladékgyűjtők alkalmazásánál is megvoltak, így a szelektív hulladékgyűjtés nem okoz a korábbinál nagyobb fáradságot. Sőt, az új kukák kitelepítését követően a már meglévő települési hulladéktárolók egy része feleslegessé válik, lemondásukkal a lakóközösség pénzt spórolhat, ami nagymértékben javítja a társasház költségvetési keretét.

Ugyanis a ház egy-két hagyományos szeméttároló edényt is ki tud váltani a szelektív kukák használatával, hiszen a műanyagok és a papír már nem a régi, hanem az új edényekbe kerül majd. Elképzelhető tehát, hogy a lakásszámtól függően több kuka díját is megspórolhatja így a lakóközösség.

A környezettudatosság ma már nem valamilyen zöld hóbort, fokozatosan mindenki életébe beszivárog. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen fellépni az újrahasznosítás és a fenntarthatóság érdekében, a különböző közösségeknek, mint amilyenek a társasházak lakói is, együtt kell működniük az eredményesség érdekében.

Forrás: https://www.hazforum.hu/szelektiv-hulladekgyujtes-a-tarsashazakban-a-kornyezettudatossag-alapjai/