A közös költség sok tulajdonos szemében egy mostoha gyerek, hiszen nem jön róla számla, valami olyasmi, hogyha van éppen pénzem akkor befizetem, ha meg nincs akkor nem, nagy baj úgy sem lehet belőle, pedig lehet. Ugyanis ez nem választható lehetőség, hogy vagy fizetem vagy nem, sőt sokszor attól sem függ a mértéke, hogy lakom e az adott lakásban életvitel szerűen vagy sem, persze kivétel mint mindig itt is van, erről is szót fogok ejteni.

Úgy gondolom kezdjük az alapoknál az egészet. Miért is kell ezt fizetni? Nem hobbiból ezt elárulom, a társasház fenntartásának nagyon sok költsége van a lépcsőház takarításától a lift karbantartásán keresztül a közös képviselőig bezárólag majdhogynem végtelen a lista. Azt persze mindenképpen le szeretném szögezni, hogy az hogy mit tartalmaz a közös költség az majdnem minden háznál más és más. Általában benne van a biztosítása a társasháznak, a szemétszállítás, közüzemi díjak, gondnoki, takarítói díjak, közös képviselő juttatás, esetekben kertészet, lakástakarék pénztári díjak ha van a háznak, karbantartásra, felújításra elkülönített összegek.

Mi alapján kell fizetni a közös költséget? Ez is változó, a legáltalánosabb a lakás tulajdoni hányada vagy négyzetmétere után való fizetés, de előfordul, hogy a lakásban életvitelszerűen élők számától függ vagy éppen minden lakásra fixen ugyan annyit kell fizetni és hogy még egy kicsit bonyolítsam ezek kombinációja is előfordul. Például lehet, hogy az áram díjhoz minden lakás ugyan annyival járul hozzá, de a szemétszállítás díja már attól függ, hogy hányan laknak az adott lakásban. Összességében minden attól függ, hogy a közgyűlés mit szavaz meg.

Mi történik akkor ha én nem értek egyet a közös költség mértékével és annak elemeivel? Ebben az esetben általában két választása marad a tulajdonosnak, az első lépés, hogy elmegy az éves rendes, elszámoló közgyűlésre (ezt minden társasházban legkésőbb május 31-ig meg kell tartani) és a közös költség emelése ellen szavaz vagy kifogást emel a költségterv ellen. Ha azonban a tulajdonosok nagyobb arányban fogadják el a közös költséget illetve a költségvetést, akkor a határozat elfogadásra kerül, ezután annyit lehet még tenni, hogy a határozatok kihirdetésétől számított 60 napon belül a bíróságon megtámadja azt, de csak akkor ha az “…jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár…” [Társasházi törvény 42 § (1)]. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a határozat végrehajtását fel kell függeszteni, értsd. a közös költséget ettől még fizetni kell. Ha a bíróság nem ad helyt a kifogásnak, akkor viszont ez egész eljárás díját az eljárást megindító személy(ek)nek kell fizetnie.

Sokáig nem fizettem a közös költséget, de nem akarom, hogy fizetési meghagyás vagy akár végrehajtás vagy jelzálog jog bejegyzés legyen a dolog vége.

Mit tehetek? Erre nagyon oda kell figyelni, ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy akár már 3 hónapnak megfelelő közös költség tartozás után jelzálogjogot jegyezzenek be az ingatlanra illetve hogy fizetési meghagyást vagy akár végrehajtót vonjanak be a tartozás rendezése érdekében. Ez azonban elég ritka, a közös képviselők zöme ugyanis szereti bebiztosítani magát azzal, hogy küld legalább 2-3 tértivevényes fizetési felszólítást ezek ugyanis a bíróságon (nem kereste visszaküldéssel) bizonyító erejűek annak tekintetében, hogy ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a tulajdonosnak jelezzék elmaradás van. Érdemes ezeket a felszólításokat komolyan venni és felvenni a kapcsolatot a közös képviselettel, hogy milyen módon lehetne rendezni a tartozást, részletfizetési lehetőséget kérni. Ha megállapodás születik arról, hogy a tartozást részletekben, az aktuális közös költséggel együtt befizetik, akkor ezt javasolt be is tartani, ugyanis senki nem szereti, ha durván fogalmazva átverik, ilyenkor újabb megállapodás kialkudása már szinte lehetetlen. Ilyenkor következik az, hogy általában a tulajdonosok és a számvizsgáló bizottság nyomására különböző jogi lépések megtételére kényszerül a képviselő, hiszen neki is vannak a szerződésében, SzMSz-ben, alapító okiratban meghatározott kötelezettségei és a közös költség tartozások behajtása is közéjük tartozik. És még egy hír azon tulajdonosoknak, akik eljutottak odáig, hogy jelzálog jogot jegyeztessenek be az ingatlanukra tartozás miatt, kell hozzá közgyűlési határozat, de az érintett tulajdonos, tehát az a személy, akinek a tulajdonára jelzálogot akarnak bejegyezni nem szavazhat az ügyben.

Fizetném a közös költséget, de nem tudom, hogy mikor kell illetve hogyan kell fizetni. A közös költséget mindig tárgy hónapban kell befizetni a Társasház folyószámlájára vagy Házipénztárába, bár ezen utóbbit nem kötelező tartani. A tárgy hónapban való fizetés azt jelenti, hogy pl. a januári közös költségnek legkésőbb január 31-ig be kell érkezni a TH számlaszámára, de oda kell figyelni arra, hogy az SzMSz illetve a közgyűlési határozatok formájában is lehetőség van ennek szigorúbb szabályozására, például előírhatják, hogy a közös költségnek minden hónap 15. napjáig kell beérkeznie és ha ez nem történik, akkor akár a közgyűlés vagy az SzMSz által meghatározott mértékű kamatot is fel lehet számolni.

Forrás: http://kepviselokodex.hu/blog/kozos-koltseg/