Az állami tulajdonú társasházi lakások értékesítése a kilencvenes években jól jött ugyan a benne lakóknak, de az ingatlannal együtt a ház állapotáért való felelősség is az ő kezükbe került. Anyagi és szervezési okokból azonban a legtöbb budapesti bérházban az elmúlt években elmaradtak a felújítások. Az önkormányzatok a pályázatíráson kívül nem sokat tehetnek, életveszély esetén a fővárosi kormányhivatal intézkedhet, és a helyreállításon kívül akár még a bontást is előírhatja.

Bár még folyik a nyomozás, az már valószínűsíthető, hogy nem az épület rossz általános állapota miatt következett be a hétfő reggeli tetőomlás a főváros VI. kerületében. Legalábbis erre utal, hogy a tetőtér-beépítés alatt álló Jókai utcai társasház ügyében – melyben az Operettszínház táncosa súlyosan megsérült – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség.

A tragédia ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a magyarországi – ezen belül is a Budapest belvárosában található – ingatlanok állapotára. A fővárosban sajnos nem ismeretlenek azok a tragédiák, melyek régi, felújításra szoruló házakban történnek. Idén januárban egy Váci úti lakás erkélyének betonkorlátja szakadt ki a helyéről, a rajta tartózkodó nő lezuhant és azonnal szörnyethalt. Hasonló eset történt 2005-ben a Frankel Leó úton, akkor egy 73 éves nőt életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. Négy éve pedig a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában szakadt le egy ember alatt egy társasház hátsó lépcsőházának lépcsője, a férfi súlyosan megsérült.

Azt, hogy Budapesten pontosan hány ingatlan szorul sürgős felújításra, szinte lehetetlen megmondani, mert nincs erről pontos statisztika. A társasházak lakásainak jelentős részét a kilencvenes években értékesítették a lakóknak, ezért például a Fővárosi Önkormányzatnál is csak azt tudják nyilvántartani, hogy az ő tulajdonukban álló – önkormányzati – lakások milyen állapotban vannak.

A pontos számokhoz jutást az sem segíti, hogy lakásépítési adatok közlésére először az 1920-as években találunk példát, az összefüggő idősorok azonban csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza a mai adatközlésekben – derül ki Székely Gáborné tanulmányából, mely a Statisztikai Szemlében jelent meg két éve.

Néhány általános adat a budapesti lakásállományról ennek ellenére így is elérhető. Az Otthontérkép 2015-ben hozott nyilvánosságra egy – azóta már nem elérhető – térképet, mely országos bontásban részletezi az ingatlanok átlagkorát, az 1990 után, valamint az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Az Urbanista gyűjtése szerint ebből az derült ki, hogy az átlag magyar lakás közel 50 éve épült.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970–1980-as évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg, a lakóingatlan-állomány 20%-át teszik ki.

Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, a rekordot Belváros-Lipótváros tartja, ahol átlag 85 évesek a bérházak.

Az Index 2020-as cikkéből pedig az derült ki, hogy a teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások.

Az épület korából persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy 100 éves épület is lehet tökéletesen felújított – ilyenre is több példa van a budapesti belvárosban – és „mindössze” 40–50 éves, silány anyagokból épült lakások is lehetnek már nagyon rossz állapotban.

Saját tulajdon, saját felelősség

Amikor egy-egy leromlott állapotú házban tragédia történik, sokan az önkormányzatokat vádolják, amiért nem akadályozták meg az omlást, vagy nem tettek semmit a felújítás érdekében. Azt már kevesen tudják, hogy magántulajdonban lévő lakások, így

a belvárosi társasházak esetében is a tulajdonosok és a lakóközösség kötelessége, hogy ne alakuljon ki életveszélyes helyzet az épületben.

„A budapesti bérházak fő problémája, hogy a kilencvenes években a lakók ugyan nagyon örültek neki, hogy olcsó áron megvehették lakásaikat az államtól, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük” – mondta a hvg.hu-nak egy, a belvárosi lakásállományra rálátó szakértő.

Budapesten nagyon gyakori, hogy egy-egy bérházban több százan is laknak, és közülük sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy – ha a háznak nincs megtakarítása – célbefizetéssel állják az esetleges felújítás költségeit. Ilyenkor szokott előkerülni a tetőtér eladásának gondolata, hiszen sok befektető a vétellel együtt vállalja az ingatlan teljes felújítását is. Ennek azonban a félbehagyott építkezéstől a balesetekig hatalmas a kockázata, már ha egyáltalán a társasház lakói meg tudnak egyezni a közös tulajdonú padlástér eladásáról.

A KSH 2018-as jelentéséből például az is kiderül, hogy a lakásfelújítások legfőbb akadálya a pénzhiány, de rögtön utána következik a listán, hogy nincs, aki megszervezze a felújítást, vagy a lakók nem tudnak megegyezni. A Habitat for Humanity lakáspiaci jelentése arra is felhívja a figyelmet, rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő támogatási lehetőségek álljanak a lakosság rendelkezésére. A pénzügyi támogatáson kívül az ehhez szükséges – műszaki, jogi, adminisztrációval kapcsolatos – információk eljuttatását is biztosítani kell. Mióta azonban a kormány egyre több pénzt elvett az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási, veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz.

A legtöbb ház állapota pénzügyi támogatás, vagy esetleges befektető híján így folyamatosan romlik, még akkor is, ha a törvény kimondja: a társasháznak karbantartási kötelezettsége van, vagyis biztosítania kell az üzembiztos és biztonságos működést. Ha egy lakáson belül – vagy éppen az ahhoz tartozó terasszal – történik baj, az a lakás tulajdonosát terheli, a társasház közös területén pedig a lakóközösséget, bizonyos esetekben a közös képviselőt.

Akár le is bonthatják

Míg egy lakáson belül rejtve maradhatnak a hibák, egy társasházban már nehezebb nem észrevenni, ha megroggyan egy függőfolyosó, cserepek esnek le a tetőről, vagy kigyullad a főkapcsoló. Ilyenkor sem tehetjük meg, hogy csukott szemmel elosonunk mellette, mintha mi sem történt volna.

Baleset- vagy életveszély fennállása esetén a közös képviselő is elrendelhet közvetlen, azonnali veszélyelhárítást. Ilyenkor vagy a társasház megtakarítását lehet felhasználni, vagy célbefizetéssel kell megoldani az anyagiakat.

A lakók természetesen jelezhetik az életveszélyes állapotokat a Katasztrófavédelemnek is, ebben az esetben ők kimennek megvizsgálni a bejelentést – mondta a lapunknak Mukics Dániel, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ha a tűzbiztonságot veszélyeztető állapotot találnak, akkor ők intézkednek, ha azonban a probléma nem ezzel kapcsolatos, akkor az illetékes kormányhivatalt értesítik, és ők fognak intézkedni – tette hozzá.

Azt a hvg.hu-nak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

Ha ezek elmaradnak, és az épület állapota veszélyes az emberéletre, egészségre, közbiztonságra vagy az állékonyságra, akkor az építésügyi hatóság hivatalból „jókarbantartási kötelezési eljárást” folytat le. Ennek során elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését (ez azt jelenti, hogy a lakást a tulajdonosának biztonságos és használható állapotban kell tartania), vagy az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását – tették hozzá.

Ami a Jókai utcai tetőomlást illeti: a fővárosi kormányhivatal a helyszínen azonnal szemlét tartott, és a veszélyelhárítási munkák kivételével minden építési tevékenység végzését azonnali hatállyal leállította, az omlás következtében veszélyeztetett erkélyek használatát pedig megtiltotta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20220629_tarsashaz_kozos_kepviselet_felujitas_Budapest

A társasházi rezsidíjszámítás és -elosztás kérdésében egyelőre teljes a bizonytalanság, mindenki a részletszabályokra vár, ma még támpontot sem tudnak adni a szakmai szervezetek a hozzájuk fordulóknak.

Három-négy millió embert érinthet a rezsicsökkentés módosításának társasházi vonzata, a közös fogyasztás mértéke, illetve tarifaszámítása – közölte a VG megkeresésére a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) tiszteletbeli elnöke, Bék Ágnes. 

A társasházak működtetéséhez is szükség van áramra és gázra is, az utóbbira elsősorban azokban a házakban, ahol házközponti fűtés üzemel. 

Az áram tipikusan a közös területek, lépcsőházak és közös folyosók, pince, teremgarázs, kert világítására, valamint a liftek működtetésére szolgál. Jelentős áramfogyasztók az egyre több társasház teremgarázsába beszerelt e-töltők is.

Az autótöltők áramszámlájának elosztását házon belül intézik, de amint kétféle – támogatott és nem támogatott – tarifaszámítás van, nem mindegy, hogy kinek és mennyivel dobja meg a havi összesített fogyasztását az e-töltő. Egy nagyobb rezsikvótával bíró nagycsaládosét vagy egy átlagfogyasztóét. Ez a kérdés akkor sem mellékes, amikor a közös területek világítását vagy a lifthasználat áramfogyasztását kell esetleg használat szerint vagy tulajdoni arány alapján szétbontani.

Házközponti fűtés is sok házban működik, ez áramot és gázt egyaránt használ, és miután ezen a fűtési módon egyénileg spórolni senki sem tud, meglehet, hogy az távfűtésnek minősül majd, vagyis rezsicsökkentett árral számlázzák továbbra is. Ez azonban ugyanúgy találgatás, mint jelenleg bármi, ami a részletkérdéseket feszegeti.

A társasházakban – ha a lakóközösségek közös fogyasztása kiesik a rezsivédelemből – bonyolult számításokkal szembesülnek majd, aminek nyomán a közös költséget is módosítani kell mindenütt.Minden korábbinál fontosabbá válhat a házban működő cégek, különösen az ügyfélforgalommal járó tevékenységek rezsifogyasztásának kérdése is. A lift és lépcsőházi világítás intenzívebb használata miatt lehet, hogy eltérő közös költséget kell és lehet alkalmazni, az efféle kérdésekre az szmsz módosításával lehet választ adni. 

A Magyar Közlönyre vár az ország

Az új rezsiszámítást éppen az éves közgyűlések időszaka után jelentették be, vagyis várhatóan rendkívüli közgyűléseket kell tartani mindenhol, ha a társasházakra vonatkozóan is módosulnak a szabályok. Egy-két hónapra szükség lesz az új tarifahatárok bevezetése után ahhoz, hogy egyértelműbb legyen a változás mértéke a házakban. Az biztos – tette hozzá Bék Ágnes –, hogy az energiafogyasztást is mérsékelni kell, a megtakarítást eredményező beruházásokról azonban nem dönthetnek egyedül a közös képviselők.

Mindeközben izzanak a telefonvonalak, de senki sincs, aki támpontot tudna adni arra vonatkozóan, hogy a társasházak a továbbiakban milyen áron kapják a gázt és az áramot – mondta Bék Ágnes. Megtudtuk, hogy 

a TTOE a pénzügyminiszterhez fordult beadvánnyal a társasházak jogállásának tisztázását kérve. 

A katatörvény módosítása miatt szükségessé vált az egyértelmű pénzügyminiszteri nyilatkozat, hogy a társasházak magánszemélynek számítanak, amire a NAV 28-as számú információs füzetében is többszöri utalás van az adózás kapcsán. Jelenleg a társasházak bevételeik után magánszemélyként adóznak. Fontos ezt most deklarálni, hiszen a társasházaknak szolgáltató takarítók, gondnokok, kertészek, sőt közös képviselők közül is sokan maradhatnának katás adóalanyok, mindazok, akik csak a lakóközösségeknek számláznak.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/feher-folt-meg-a-tarsashazak-kozos-rezsijenek-szamitasa

A Jókai utcai tetőomlás is szemlélteti, hogy egyik napról a másikra miként írhatja át egy váratlan baleset egy lakóközösség életét.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) előző évi adatai szerint 3,8 millió lakossági vagyonszerződés van Magyarországon, amelynek több mint 90 százaléka lakásbiztosítás, ennek alapján a hazai lakóingatlanoknak mindössze 72-73 százaléka van biztosítva.

“A társasházak esetében még nagyobb a veszélye annak, hogy a lakástulajdonosokat kár éri, illetve, hogy kártérítést kell fizetniük, hiszen a lakók felelnek a közös helyiségek épségéért is, míg egy különálló ház esetében csak a saját területükért vállalnak felelősséget. Egy társasház esetében például a télen a tetőről lezúduló hótömeg – vagy jelen esetben magának a tetőnek a leomlása – több tízmillió forintos kárt is okozhat a tömb mellett parkoló személyautókban, illetve személyi sérülések formájában. Ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek lehetnek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Ezzel tapasztalataink szerint kevés lakó van tisztában” – mutat rá Vincze Ramóna, a Grantis pénzügyi szakértője. 

“Elengedhetetlen, hogy minden társasház rendelkezzen társasház biztosítással. Nem csak az egyes lakások védelme a fontos, hanem a közös tulajdonban lévő helyiségek védelme is. Például, ha a társasház tetőszerkezetét megrongálja egy vihar, nem kötöttek társasház biztosítást, és nincs a társasháznak tartaléka, akkor a kár helyrehozatalára hitelt kell felvennie, ami jócskán megemelheti a közös költséget. Ez azt jelenti, hogy a kárfizetés minden lakót érinteni fog” – mutat rá szakértője.

Társasházi lakástulajdonosként járjunk utána, hogy van-e biztosítása a társasháznak, és az pontosan mire terjed ki.

“Rendkívül kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen társasház biztosítást kötött a közös képviselőjük. Ráadásul sok esetben kiderül, hogy a biztosítás nem fedezi a társasház értékét, azaz alul van biztosítva” – figyelmeztet.

Egy társasház kétféle módon köthet biztosítást. Az egyik esetben a lakók egyenként saját biztosítást kötnek a lakásukra, a közös használatban lévő helyiségekre pedig a társasház köt egy társasház biztosítást. Ez egy általános módozat.

A második lehetőség, hogy a lakástulajdonosok az úgynevezett teljes körű társasház biztosítás mellett döntenek, amelynek hatálya mindenre kiterjed. A második módozat előnye az egyszerűbb adminisztráció, a gyorsabb ügyintézés, illetve ez esetben a biztosítás díjazása is jelentősen alacsonyabb, mert a biztosítók kedvezményekkel jutalmazzák, ha az egész társasház egy biztosítóval köt szerződést.

A szakértő szerint azonban ez nem jellemző, hiszen tapasztalatai alapján a lakók egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a társasház biztosítás iránt, egy ilyen döntéshez pedig a lakóközösség többségének szavazata kell.

Milliók veszhetnek el az alulbiztosítás miatt

A társasház biztosítás megkötése ugyan nem kötelező, de a szakértő szerint erősen ajánlott. Ha pedig már rendelkezünk társasház biztosítással, akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen nem árt 2-3 évente felülvizsgálni a biztosítást, hogy a lakóközösség véletlenül se essen az alulbiztosítás csapdájába.

“Egy-egy felújítás megnöveli a társasház értékét, arról nem is beszélve, hogy felújítások nélkül is egyre drágábbak a lakások ma Magyarországon. Így nagyon könnyen előfordulhat, hogy a kezdetben megállapított biztosítási összeg már nem nyújt elégséges fedezetet egy kár esetén – ez az úgynevezett alulbiztosítottság, amikor kár esetén alacsonyabb kártérítést kapunk, mint amennyibe a kár elhárítása vagy az épület újjáépítése kerülne. Így fordulhat elő, hogy a 30 milliós lakásunk – szélsőséges példával élve – felrobbanása esetén csak 12 millió forintot kapunk a biztosítótól.”

Nem kell sok ahhoz a szakértő szerint, hogy alulbiztosítottá váljon a társasház: már a nyílászárók cseréje, egy tetőfelújítás is olyan értéknövekedést jelenthet, amivel kapcsolatban érdemes felkeresni a biztosítót, hogy állapítsanak meg új biztosítási értéket és biztosítási díjat.

Hogyan lehet tájékozódni arról, hogy van-e a társasháznak biztosítása és a megfelelő összegre szól? A biztosítás megkötéséért a közös képviselő a felelős, tehát nála érdemes érdeklődni ezzel kapcsolatban.

“Sajnos nem ritka, hogy a közös képviselő sincs tisztában a társasházi biztosítással, már évek óta rá sem nézett, csak fizeti a díjat a lakóközösség. Ez azért probléma, mert észrevétlenül válik alulbiztosítottá a társasház.”

A Grantis tapasztalati szerint előfordult már, hogy a közös képviselő nem volt hajlandó bemutatni a kötvényt sem a lakóknak, sem a lakókat képviselő pénzügyi tanácsadónak. Ilyen szélsőséges esetben azonnal össze kell hívni a lakógyűlést a szakértő szerint, így érvényt szerezhetünk az akaratunknak.

Lakásbiztosítás védi a saját tulajdont

Vincze szerint nem érdemes abban bízni, hogy a társasház biztosítása a mi otthonunkat is teljes mértékben védi. Az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a megkötött biztosítási szerződés feltételeitől függ, amit a közös képviselő kötött, és sokszor a lakóközösség számára ismeretlen. A társasház biztosítás sok esetben magára az épületre, a közös terek sérülésére szól, tehát előfordulhat, hogy saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet.

Például egy csőtörés esetén a falak beázása okozta károkat téríti a biztosító, de előfordulhat, hogy bútorok is megrongálódnak a vízkár miatt, amelynek újravásárlása a saját pénztárcánkat terheli, ha nem kötöttünk ingóságra biztosítást. Éppen ezért érdemes gondoskodnunk saját lakásbiztosításról a legértékesebb vagyontárgyaink és az otthonunk védelmében.

“Ha a társasház biztosítás ki is terjed a lakásunkra, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a biztosítás fedezi a kárt, hiszen nem tudhatjuk, mikor lett aktualizálva a szerződés, könnyen előfordulhat az alulbiztosítás.”

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/nagyot-lehet-bukni-ha-nincs-biztositasa-egy-tarsashaznak-.html

Kigyulladt egy társasház harmadik emeleti lakása Debrecenben hétfőn kora reggel, nyolc embert vittek kórházba – közölte a hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóügyeletese az MTI-vel.

Bányay Judit tűzoltó százados elmondta, hogy a tűz átterjedt a felette lévő, negyedik emeleti lakásba is. A tűzoltók tíz embert menekítettek ki a házból, amelyet – velük együtt – huszonheten hagytak el. A mentők nyolc embert vittek kórházba enyhe füstmérgezéssel, stabil állapotban, az MTI információi szerint köztük egy csecsemőt is.

A debreceni hivatásos tűzoltók két vízsugárral gyorsan eloltották a tüzet, az épületet átszellőztették – jelezte a szóvivő.

Debrecen külterületén hétfő délelőtt egy nádfedeles istálló gyulladt ki és égett teljes terjedelmében. A debreceni és a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók három vízsugárral megakadályozták a lángok továbbterjedését, a tüzet körülhatárolták és eloltották. Az istállóban nem voltak állatok. A tűzoltók három gázpalackot és több marmonkannát is kivittek az égő ingatlanból, személyi sérülés nem történt – ismertette Bányay Judit.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/07/04/debrecen-tarsashaz-tuz-kigyulladt-lakas-korhaz-katasztrofavedelem/

A Vas megyei katasztrófavédelem részletesen elmagyarázza a szabályokat és azok gyakorlati értelmezését.

Bár június 13-tól több ponton módosult az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a grillezés, szalonnasütés, bográcsozás szabályai nem változtak, továbbra sem kell őket bejelenteni. Ugyancsak maradtak a kerti, szabadtéri égetéssel kapcsolatos szabályok is: vagyis főszabály szerint tilos az égetés.

A részléteket tisztázza a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kedden kiadott közös közleménye.

Bográcsozás, grillezés

A kertben, udvaron grillezni, szalonnát sütni szabad, sőt egy igazán kellemes hétvégi családi program is lehet, ha betartjuk az alapvető tűzvédelmi szabályokat.

A begyújtáshoz használhatunk gyújtóst, fát, faszenet, de a legfontosabb, hogy a tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. A nem épített grillsütőknél, grillkocsiknál figyeljünk arra, hogy az ne tudjanak elborulni, ne legyenek éghető dolgok a közelükben. Lehetőség szerint szeles időben válasszunk más programot , hiszen a hirtelen feltámadó szél a parazsat felkaphatja, messze is viheti, veszélyeztetve ily módon a környező kerteket, épületeket. Mindig legyen kéznél megfelelő oltóanyag , hogy szükség esetén azonnal meg lehessen fékezni az esetlegesen elszabaduló lángokat. Ez lehet víz, föld, homok, de ne felejtsük, olajat és egyéb éghető folyadékot soha ne öntsünk a lángok közé! Ha a gyújtós vagy a fa esetleg nehezebben gyullad be, soha ne próbáljunk benzinnel, vagy egyéb éghető folyadékkal rásegíteni , mert annak súlyos következményei lehetnek: egyrészt rendkívül tűzveszélyes, másrészt balesetveszélyes, harmadrészt mérgező gázokat szabadít fel, negyedszerre pedig ehetetlenné teszi a készíteni kívánt ételt. Fontos továbbá, hogy a sütés végeztével feltétlenül gondosan oltsuk el a lángokat és győződjünk meg róla, hogy nem maradtak vissza izzó, parázsló részek.

A bográcsozáshoz sokan használnak gázrózsát vagy gázzsámolyt . Ilyen esetben fontos, hogy csak a kimondottan ahhoz a készülékhez készült gumitömítéseket, illetve tömlőket szabad alkalmazni . Ha a tömítés megérett a cserére, célszerű az újat szakboltban megvásárolni, és az újbóli használat előtt mindig ellenőrizni kell, hogy a csatlakozásnál nem szivárog-e a gáz. Csere közben tilos a dohányzás, a nyílt láng használata! Palackot csak akkor szabad cserélni, amikor a készülék nem üzemel . Gázpalackos grillezésnél fontos, hogy csak hivatalos helyről, ép szeleppel és zárófóliával ellátott palackot szabad beszerezni, illetve azt csak a gyártó által előírt nyomáscsökkentővel szabad használni! Használat után mindig zárjuk el a palackot!

Társasház erkélyén is szabad grillezni , de nem mindegy, hogy mivel. Gázpalackról működő grillt tilos az erkélyen használni . Faszénnel, brikettel, parázsló fával szintén ne grillezzünk az erkélyen . Az erkélyen egy elektromos grillezővel grillezhetünk a legbiztonságosabban , de mielőtt nekiállunk az erkélyen főzőcskézni, nézzük meg a társasház házirendjét, hogy nem tiltja-e ezt .

Árnyaltabb a helyzet a szabadtéri bográcsozásnál, szalonnasütésnél . Erdőkben, parkokban, közterületeken kizárólag a kijelölt tűzrakóhelyen lehet tüzet gyújtani ! Itt azonban a fás-füves területek közelsége miatt még inkább ügyelni kell a biztonságra, a fent leírt alapvető tűzvédelmi szabályok betartására!

Változik azonban a helyzet, ha tűzgyújtási tilalom lép életbe: a jogszabály úgy határoz, hogy a fokozott tűzveszély miatt ilyen esetben az erdők és fásítások 200 méteres körzetében még a saját udvarunkon sem szabad grillezni, bográcsozni! Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információk találhatók a katasztrófavédelem honlapján.

Mi a helyzet a kerti, szabadtéri égetéssel?

Az ide vonatkozó szabályok sem változtak: továbbra is szigorúan tilos a kertekben égetni . Nem csupán szemetet, de növényi hulladékot, nyesedéket, faágakat is! Egyetlen engedményt tesz a jogszabály: módot ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra , ilyenkor külön önkormányzati rendelet határozhatja meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen.

A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági területekre is. A termőföldek és mezőgazdasági területek karbantartásáért a termőföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben egy földterületen azért keletkezett tűz, mert annak megfelelő gondozását elmulasztották, az illetékes hatóság földvédelmi- és tűzvédelmi bírságot szab ki!

Erdőterületeken a tűzgyújtáshoz – a kijelölt tűzrakóhelyek kivételével – az erdőgazdálkodó írásos engedélye szükséges!A szándékos tűzgyújtás azonban csak töredékét adja a szabadtéri tűzeseteknek , legtöbbször az e mberi figyelmetlenség, gondatlanság eredményezi a tüzet . Éppen ezért a körültekintő magatartás és az alapvető tűzgyújtási szabályok betartása mellett az is kiemelten fontos, hogy a hulladékot is a megfelelő helyre dobjuk el! Hisz ne feledjük: akár egy rossz helyen eldobott cigarettacsikk, egy fűben hagyott üres üveg, vagy egy hajtógázas spray-s palack is maradandó károkat okozhat az anyagi és természeti értékekben!

A Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kéri az embereket, hogy a tűzgyújtás során felelősségteljesen, kellő gondossággal járjanak el, tartsák szem előtt, hogy égő terméket a természetben eldobni, és tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos! Kérjük, hogy folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tűzgyújtási tilalom!

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/grillezes_bogracsozas_szabadteri_egetes_mit_szabad

Most még ez a látvány fogadja a Kis-Vácon élőket. Hatalmas zöld terület, madárcsicsergés – ezzel a felütéssel kezdődik a 0627 videója. Ám nem sokáig, mert Vác város polgármestere, Matkovich Ilona fia, Pajor Dániel érdekeltségébe tartozó cég négyemeletes társasházat épít erre a területre. Az itt lakók dühösek, elkeseredettek. Stábunknak sokan adtak hangot felháborodásuknak, mert féltik a nyugalmukat és dühösek a zöld terület elvesztése miatt.

– Tizennyolc éves koromtól én itt élek itt, és tulajdonképpen teljesen tönkrevágják az egészet – mondta az első megszólaló. A „zöldek” 60 éves fákat kívántak, mindent. És hát azért én ezt nem értem. Azt mondják mindig, hogy a zöldet kell védeni. Hát nem védik meg, csak rombolnak. Itt teljesen mindegy, ezt is eladják, az első részt eladják azt is, hát már azt eladták, úgyhogy már ott nem lehet tippelni. Borzalmas, borzalmas, szóval hogy ennyire tönkretesznek mindent. Ez volt a szép, a zöld övezet is, és mindent, mindent. Ők nem a zöldért vannak. Azért minél több pénzért jöjjön be nekik enni.

Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke helyszíni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Vác polgármesterének fia, Pajor Dániel közel 2 milliárd forint értékben hirdeti az e területre tervezett összesen 39 lakást.

– A polgármester asszony megpróbálta lépre csalni a váciakat, de még az acsai medvét sem sikerült ezzel becsapnia – mondta a helyszíni sajtótájékoztatóján Szabó Csaba. Láthatjuk is, hogy mi a véleménye erről. Felháborodott helyiek tiltakoznak amiatt, hogy az eddig a Kőhíd Lakópark tüdejeként funkcionáló zöld parkot beépítő szándékkal megvásárolta egy ismert cég, és már most több mint 2 milliárd forint összegben eladásra hirdeti az itt építendő lakásokat. Vajon mi az oka, hogy a korábban a váci közterületekért, zöldterületekért elkötelezett polgármester asszony, hirtelen pálfordulásának. Csak nem az, hogy az építtető cég tulajdonosa, a saját édes gyermeke, ó, minő szeretet anyai gondoskodás. Értjük mi. Matkovich Ilona az első a városban. Az van, amit ő mond. A második a gyereke. Matkovich módra otthonteremtés.

Sokan amiatt is aggódnak, hogy miképp bírja majd a 39 lakáshoz tartozó autók számát ez a terület. Stábunk az ott lakóktól azt is megtudta, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a munkálatokról, sem arról, hogy a több tíz éves fáknak mi lesz a sorsa.

– A zöldet elveszik az emberektől? Most őszintén? Most mit, mit, mit lehet mondani? – kérdezte egy újabb megszólaló. Azt a kis zöldet is elveszik. Hát, mert már annyi házat ide építettek, hogy ez már nem hiányozna ide egyáltalán. Én véleményem. Mondjuk, hát kellek-e a lakások a fiataloknak, de hát mindent beépíteni azért az se helyes. Valamit ott a gyerekek ott szoktak focizni, játszogatni. Nem helyeslem. Nem támogatom. Rajtam múlna, nem lenne lakótelep.

Az épülő társasház ügyvezetője, Pajor Dánielhez köthető Hangyavár Kft. által korábban olyan társasház épült a Barabás utcában Vácon, melyről igazságügyi magánszakértői vélemény és tűzvédelmi szakvélemény állítja, hogy élet és baleset veszélyes, mert abból építőanyagokat spóroltak ki. Az ügyben a Váci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást. A Kisvácra tervezett épület kivitelezése hamarosan kezdődhet az itt élők nagy felháborodása mellett.

– Teljesen megváltozik minden. Minden. Hát itt nekünk is a nyugalom, a csend, a minden. Olyan szép hely volt ez, hogy élvezet volt itt, de most már nem. Mert már menekülni kell, ha ezt megcsinálják – nyilatkozta egy helybéli lakos.

Forrás: https://www.vaconline.hu/2022/06/14/duhosek-es-elkeseredettek-a-lakok-a-vaci-polgarmester-fiahoz-kotheto-tarsashaz-megepitese-miatt/

Debrecen – Az ijedt ebet és gazdáját is kiszabadították a felvonóból. Tűz is adott munkát a szakembereknek a hétvégén.

Szalagkorlátnak ütközött, majd oldalára borult egy személygépkocsi vasárnap a kora reggeli órákban. A debreceni hivatásos tűzoltók áramtalanították a járművet. A mentőszolgálat egy embert kórházba szállított.

Becsípte a lift egy kutya pórázát tegnap reggel az Ötvehatosok terén egy társasházban. A lift az eset következtében meghibásodott. A megyeszékhely hivatásos tűzoltói a kutyát és a gazdáját is kiszabadították a felvonóból, és áramtalanították azt.

Avartűz volt tegnap délután a 471-es számú főút mellett, Aradványpuszta közelében. A nyíradonyi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral és kéziszerszámokkal eloltották a tüzet.

Hajdúsámson-Sámsonkertben, a Sújtás utcába vonultak a debreceni hivatásos tűzoltók, ahol egy üres telken ötszáz négyzetméteren égett az aljnövényzet. Az egység egy vízsugárral avatkozott be.

Nyírmihálydiban, az Arany János utcában égett az avar a vasúti töltésen. A nyíradonyi hivatásos és a szakolyi önkormányzati tűzoltók kézi szerszámokkal oltották el a lángokat.

Összehordott faanyag égett Balmazújvároson, a Kölcsey Ferenc utcában. A balmazújvárosi önkormányzati tűzoltók egy vízsugárral oltották el a tüzet.

Kora este egy büfé sütőjében keletkezett tűz Debrecenben, a Piac utcában. A debreceni hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt az ott dolgozók elvégezték az áramtalanítást, majd porral oltó készülékkel a tüzet megpróbálták megfékezni. A helyiség füsttel telítődött. A tűzoltók végül szintén porral oltóval oltották el a lángokat és átszellőztették az épületrészt. Tűzben senki sem sérült meg.

Forrás: https://www.dehir.hu/bulvar/becsipett-kutyaporaz-okozott-bajt-a-debreceni-tarsashaz-liftjeben/2022/06/13/

Megadta magát a cudar időjárásnak.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a viharos szél megyénkben, azon belül Debrecenben is bőven adott munkát a tűzoltóknak. Mint az a Tények szombati riportjából kiderül, egy társasház bejáratánál is be kellett avatkozniuk, ahol a szél egy fát csavart az ajtóhoz vezető lépcső korlátjára úgy, hogy az ott lakók csak a fejüket lehajtva, a törzs alatt átbújva tudtak közlekedni.

A házban élő egyik nő elmondta, először a szél hangját hallotta, amit egy reccsenés követett.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/06/tarsashaz-lepcsojere-dontott-egy-fat-a-penteki-viharos-szel-debrecenben-videoval

Az Akácfa utcában az elmúlt évek egyik legígéretesebb, mindenféle felesleges sallangtól mentes arcú lakóháza válhat valósággá.

A fővárosban hosszú ideje okoz állandó problémát az autók parkolása, hiszen egy-egy környéken sokszor az utcai parkolóhelyek, a foghíjtelkeken született, ideiglenesnek szánt, de sokszor hosszú évekre beragadó fizetős parkolók, illetve a direkt erre a célra született épületek sem elengedők a helyzet megoldásához.

Ennek a folyamatnak a kiaknázására született meg az erzsébetvárosi Akácfa utcában Európa első teljesen automata parkolóháza, ami a hagyományos megoldásoknál több mint két és félszer több autót (140 helyett 341-et) volt képes elnyelni.

A 2006-2008 között, két és fél milliárd forintból megvalósult, tizenegy szintes épületben egy távfelügyelt rendszer segítségével, egy-másfél perc alatt oldották meg egy-egy jármű elhelyezését, vagy kiadását, a folyamathoz semmiféle emberi kezelőszemélyzetre nem volt szükség – írta az átadást követően az Építészfórum.

A kortárs magyar építészet egyik legnagyobb alakja, a budapesti és székesfehérvári Domus áruházakat (Lázár Antallal), illetve a Várnegyed modern HAPIMAG-apartmanházát is tervező Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Reimholz Péter (1942-2009) építésziroda, a W6 Kft. tervei szerint, Reimholz és társa, Németh Tamás munkájaként született épület jórészt csak egy téglaburkolatú homlokzatból, illetve a mögötte lévő, Koreából érkezett gépészetet körülvevő héj volt, így nem kapott helyet az életmű legfontosabb darabjai közt, technikai érdekességként azonban a belváros egyik érdekes pontjává vált.

A VIT (ma már Pannónia) Nyugdíjpénztár által finanszírozott, az annak ingatlanbefektetéseit kezelő General Projekt Management (GPM Kft.) által üzemben tartott épület esetében tizenöt-húsz éves megtérüléssel számoltak, így némiképp meglepő, hogy a koronavírus-járvány alatt többször is pályázati felhívást tettek közzé. Ennek célja az épület bérbeadása, majd a bérlő kockázatára történő üzemeltetése volt, a 2021 júniusában, az év végén, illetve a 2022 márciusában is közzétett kiírásra azonban jó eséllyel senki sem csapott le, január 24-én ugyanis

a hatósági építési rendszerben január 24-én elindult az ingatlanon építeni tervezett társasház engedélyezési folyamata.

Ez az adatbázis szerint még nem ért véget, a parkolóház azonban bezárta a kapuit, sőt, április 13-án a bontáshoz szükséges elektronikus naplót is megnyitották. Az alig tizenhárom és fél évvel átadása után, nemrégiben háló alá került épület kiradírozása rövidesen meg is kezdődött – a munkák a helyszínen kifüggesztett tábla szerint szeptemberre érnek majd véget.

A részletekkel kapcsolatban sajtómegkereséssel fordultunk a GPM felé, az azonban jelezte, hogy sem ők, sem az általuk megkérdezett tulajdonos nem kíván nyilatkozni a témában.

Az ismeretlen építésziroda tervei szerint rajzolt társasház továbbra sem jutott el az építési engedélyig, a folyamatot azonban nem szüneteltették, így a rajzok rövidesen zöld utat kaphatnak. A tervcsomagnak a felületen három lapja érhető el – ezek szerint

a zöld udvart körülvevő, 22,5 méter magasra törő L alaprajzú ház harminckilenc lakást foglal majd magában, magasságával pedig illeszkedni fog a szomszédaihoz.

A bontandó parkolóházra visszakacsintva hézagosan rakott, illetve egyedi mintázatú téglaburkolattal megvalósulni vágyó lakóház a rendelkezésre álló adatok alapján Belső-Erzsébetváros legígéretesebb, mindenféle sallangtól mentes homlokzatú épületévé is válhat, messze túlszárnyalva a környéken az elmúlt években megvalósult unalmas, egyszerű formákból építkező társait.

Csak remélhetjük, hogy ez az építési engedély megszületéséig sem fog változni, így hosszú idő után végre színvonalas beépítés születik a mostanra leginkább a legénybúcsújukra érkező, vagy csak néhány olcsó, de görbe estére vágyó külföldiek miatt hangos utcában.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/06/15/ismeretlen-budapest-akacfa-utca-60-parkolohaz-parkolo-automata-robot-reimholz-peter-nemeth-tamas-pannonia-nyugdijpenztar-gpm-kft/

A VII. kerületi Nagy Diófa utcában építette fel legújabb lakóházát a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia. A Grand’Or hatemeletes épületében összesen 107 lakás kapott helyet, melyek között a 28 négyzetméteres stúdióktól a 110 négyzetméteres családi otthonokig számos lakástípus megtalálható. Az alábbiakban képeken mutatjuk be az elkészült ingatlant.

Elkészült a Cordia legújabb belvárosi beruházása, a Grand’Or társasház. A 107 lakásos épületben az első emeleten öt irodát is kialakítottak, az utcafronti földszinten pedig üzlethelyiségek kaptak helyet. A földszinti lakások kertkapcsolatosak, az emeleti otthonok mindegyikéhez erkély tartozik, illetve közös jellemzőjük, hogy mennyezethűtéssel és –fűtéssel vannak felszerelve, így sem a radiátorok, sem a légkondicionálók beltéri egysége nem foglal helyet.

A projekt lakásainak átadása lassan a végéhez közeledik, és már csak egyetlen vár vevőre. Az épület alatt háromszintes mélygarázs kapott helyet, összesen 124 parkolóval és elektromosautó-töltőkkel.

A lakóház homlokzata az utca felé hibrid funkciót takar, ezért a LAB5 architects építésziroda egy kortárs homlokzatot tervezett. Az utcai homlokzaton elemes ragaszott téglaburkolat készült, amiből kontrasztosan kiugrik sárgaréz-színű nyílászáró.

„A lakásokat mintegy 70 százalékban befektetési céllal vásárolták, többségében magyar vevők, akik sok esetben rövid távú, turisztikai célú kiadással tervezik üzemeltetni azokat. A külföldiek aránya a tulajdonosok között nagyjából 20 százalékot tesz ki.” – mondta el Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220622/bejartuk-a-cordia-legujabb-belvarosi-beruhazasat-kepeken-az-elkeszult-tarsashaz-552025