A statisztikák szerint többször van manapság szélsőséges időjárás, mint évtizedekkel ezelőtt. Igaz ez Magyarországra is. Az extrém időjárási jelenségek közül a vihar okozta károk a legjellemzőbbek.
A vihar gyűjtőfogalom – szűken értelmezve a nagy sebességgel érkező szelet értjük alatta. Biztosítói szempontból általában a 15 m/s-nál (54 km/h-nál) nagyobb szélsebességet nevezhetjük viharnak (bár egyes biztosítók magasabb, pl. 62 km/h-s határt szerepeltetnek a szabályzatukban). A köznyelvben a vihar, mint gyűjtőfogalom alatt nem csak a nagy szelet, hanem a vele együtt érkező, jelentős mennyiségű csapadékot – akár jégesőt – és a villámlást, ritkán forgószelet is értünk.
A biztosítók a szerződések, a Meteorológiai Intézet jelentése és a látható, jól beazonosítható nyomok alapján megtérítik a vihar által okozott károkat. Fontos azonban, hogy a kellő elővigyázatosságot – egyébként jogosan – elvárják, tehát a szabadban hagyott ingóságok, vagy pl. építkezés, felújítás során nem kellően megvédett tetőfedések kárait kizárják.
Amennyiben a kellő elővigyázatosság, és az előrejelzések után mégis viharkárt szenvedünk (pl. az erős szél megbontja a tetőfedést), első teendőnk a keletkezett károk lehetőség szerinti enyhítése és a további károk megelőzése legyen (pl.: megfelelő ideiglenes tetőfedés készítése).
A biztosítónak minél hamarabb, de 48 órán belül mindenképp jelentsük be a kárt. Régi szabály, hogy a kár utáni helyzeten a kárszakértői szemléig, de maximum a bejelentéstől számított 5 napig csak olyan mértékben változtathatunk, ami a további károk megelőzéséhez szükséges. Ezt nem kell véresen komolyan vennünk, pár (akár mobilos) fényképpel, valamint a törmelékek megőrzésével is igazolhatjuk a kár bekövetkezését és nagyságát – ha van tartalék tetőcserepünk, megjavít(tat)hatjuk a tetőt.
Fontos azonban tudni, hogy az épületszerkezetek elhanyagoltsága, elhasználtsága szintén kizáró körülmény lehet, mert ilyenkor már nem (csak) a vihar okozta a kárt. Tehát a biztosító részben, vagy egészben megtagadhatja a kártérítést. A „jó hír” viszont, hogy ha a viharral együtt járó csapadék a vihar által megbontott tetőn keresztül eláztatja a lakás helyiségeit, akkor a biztosítók ezeket a károkat is megtérítik.
Tömeges viharkárok, sok ezer kárbejelentés esetén előfordulhat, hogy a kárbejelentés alkalmával – pár kérdés megválaszolása után – a biztosító szemle nélkül felajánl egy max. pár tízezer forintos kártérítési összeget. Ha ez megfelelő nekünk, nyugodtan fogadjuk el, és pár napon belül megérkezik a kártérítés a számlánkra – ha pedig nem felel meg, továbbra is ragaszkodhatunk a kárszakértői szemléhez, ahol igazolhatjuk a tényleges kárunk nagyságát.