A társasházi lét régóta bevett lakhatási forma, a nagyobb városok belső területein nem is nagyon találni másféle épületeket, mint a klasszikus körgangos (pestiesen:) bérházakat, tömbházakat, vagy változatos kialakítású új(abb)építésű társasházakat. Ezen épületek közös jellemzője, hogy tartozik hozzájuk valamiféle közös tér, ami lehet belső udvar, félig nyitott parkszerű terület, vagy egyéb kertféleség. Sokszor azonban, főleg a régebbi házaknál, ez a belső udvar teljesen szürke és kopár, betonos vagy egyéb módon burkolt, szóval növénytelen. Ez sokakat első blikkre nem zavar, hiszen a többség úgy van vele, hogy úgyis csak átmegyek rajta, minek bármit kezdeni vele. Én – és azért azt hiszem sokan mások is – azonban azt gondolom, hogy ezek a parlagi területek szinte üvöltenek egy kis zöldítésért. Nem kell hosszan ecsetelni a növényekkel ízlésesen betelepített belső udvarok előnyeit, javítják a komfortérzetet, teret adnak szabadidős foglalkozásokhoz – a fa alatt ücsörögve olvasástól a városi kertészkedésig – valamint értéknövelő tényező is lehet a harmonikusan kialakított belső tér.

Szokásos, sivár látkép. Nem kell, hogy ilyen maradjon

 

Mindez persze nem a spanyolviasz, gyakran látni, ahogy ezekre a betonplaccokra cserepes növények települnek, van, ahol még kis fákat is ültetnek a lakók a felszedett kövek helyére. Azonban a saját hatáskörben elvégzett ad-hoc zöldítés, legyen bármilyen jószándékú, sokszor nem életképes, de legalábbis nem tartós. A jellemzően sötét belső udvarok mikroklímája, fényviszonyai, egyéb adottságai jócskán eltérnek az átlagtól, így a növényzet nem mindig hosszú életű, ráadásul ezekben az esetekben a körültekintő tervezés hiánya, és a rossz fajtaválasztás is okozhat problémákat. Ilyenkor jön a következő lépés, a profi kerttervezés-kertépítés, amihez mindenképpen szakember kell, na meg közmegegyezés, és nem utolsó sorban anyagi fedezet.

Ilyen is lehet. Itt a lakók összefogásával szépült meg a belső udvar

 

A társasházak a vázolt kérdéskörben elsődlegesen a közösségi terekre tudnak pályázni, ezen belül is a különböző zöldfelületek kialakítására. A sikeres pályázáshoz mindig szükség van előzetes felmérésre, pontosabban mondva felmérési szakvélemény készítésére. Gyakori hiba a társasházi zöld fejlesztések esetében, hogy szakértő bevonása nélkül kezdődnek el a munkák, mert a lakók úgy gondolják, hogy így kisebb összegből tudnak mutatós változtatást létrehozni. Sajnos ezekben az esetekben általában nem sikerül kielégítő végeredményt produkálni, ugyanis nagyon fontos az adottságok felmérése, a lehetőségek feltárása, a megfelelő fajtaválasztás, a kialakítás milyenségének előzetes megtervezése. Pár facsemete elültetése, egy-két ágyás kialakítása, és az esetleges jellegű füvesítés általában csak arra elegendőek, hogy ideig-óráig rendezett képet mutasson a terület, aztán pedig hamar kiütköznek a problémák, és a friss telepítések végül az enyészeté lesznek. A körültekintő tervezésre, a szakértői vélemény elkészíttetésére, a részletes költségbecslésre minden esetben szükség van, mindemellett a társasházban a lakókkal is kommunikálni kell, és amit a közgyűlésen megszavaznak, csak az kerülhet tovább a társasházkezelőhöz megvalósításra. A felújítást, és a pályázást aztán majd a társasházkezelő végzi az egész ház meghatalmazásával. A már említett felmérés során a lehetőségeket, a mozgásteret tudjuk meghatározni, persze a társasház anyagi helyzetének figyelembevételével.

Egy másik példa, igényesen kivitelezett, láthatóan alaposan megtervezett kertrészlet egy lakóház belső terében

 

Folyt. Köv. …

 

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2013/09/18/tarsashazi_kerttervezes_az_alapoktol