A statisztikák szerint többször van manapság szélsőséges időjárás, mint évtizedekkel ezelőtt. Igaz ez Magyarországra is. Az extrém időjárási jelenségek közül a vihar okozta károk a legjellemzőbbek.

A vihar gyűjtőfogalom – szűken értelmezve a nagy sebességgel érkező szelet értjük alatta. Biztosítói szempontból általában a 15 m/s-nál (54 km/h-nál) nagyobb szélsebességet nevezhetjük viharnak (bár egyes biztosítók magasabb, pl. 62 km/h-s határt szerepeltetnek a szabályzatukban). A köznyelvben a vihar, mint gyűjtőfogalom alatt nem csak a nagy szelet, hanem a vele együtt érkező, jelentős mennyiségű csapadékot – akár jégesőt – és a villámlást, ritkán forgószelet is értünk.

A biztosítók a szerződések, a Meteorológiai Intézet jelentése és a látható, jól beazonosítható nyomok alapján megtérítik a vihar által okozott károkat. Fontos azonban, hogy a kellő elővigyázatosságot – egyébként jogosan – elvárják, tehát a szabadban hagyott ingóságok, vagy pl. építkezés, felújítás során nem kellően megvédett tetőfedések kárait kizárják.

Amennyiben a kellő elővigyázatosság, és az előrejelzések után mégis viharkárt szenvedünk (pl. az erős szél megbontja a tetőfedést), első teendőnk a keletkezett károk lehetőség szerinti enyhítése és a további károk megelőzése legyen (pl.: megfelelő ideiglenes tetőfedés készítése).

A biztosítónak minél hamarabb, de 48 órán belül mindenképp jelentsük be a kárt. Régi szabály, hogy a kár utáni helyzeten a kárszakértői szemléig, de maximum a bejelentéstől számított 5 napig csak olyan mértékben változtathatunk, ami a további károk megelőzéséhez szükséges. Ezt nem kell véresen komolyan vennünk, pár (akár mobilos) fényképpel, valamint a törmelékek megőrzésével is igazolhatjuk a kár bekövetkezését és nagyságát – ha van tartalék tetőcserepünk, megjavít(tat)hatjuk a tetőt.

Fontos azonban tudni, hogy az épületszerkezetek elhanyagoltsága, elhasználtsága szintén kizáró körülmény lehet, mert ilyenkor már nem (csak) a vihar okozta a kárt. Tehát a biztosító részben, vagy egészben megtagadhatja a kártérítést. A „jó hír” viszont, hogy ha a viharral együtt járó csapadék a vihar által megbontott tetőn keresztül eláztatja a lakás helyiségeit, akkor a biztosítók ezeket a károkat is megtérítik.

Tömeges viharkárok, sok ezer kárbejelentés esetén előfordulhat, hogy a kárbejelentés alkalmával – pár kérdés megválaszolása után – a biztosító szemle nélkül felajánl egy max. pár tízezer forintos kártérítési összeget. Ha ez megfelelő nekünk, nyugodtan fogadjuk el, és pár napon belül megérkezik a kártérítés a számlánkra – ha pedig nem felel meg, továbbra is ragaszkodhatunk a kárszakértői szemléhez, ahol igazolhatjuk a tényleges kárunk nagyságát.

A közös képviselő leváltásának okairól számos, panaszba forduló történetet hallani, és az sem ritka, amikor a lakók már nem bíznak benne, azonban tehetetlennek érzik magukat. Pedig számos lehetőség van: a közös képviselő bármikor visszahívható, felelősségre vonható.

A megbízott lehet magánszemély, de cég is. Ami közös bennük: ha a társasház közössége nem elégedett a munkájával, a megfelelő jogi keretek között meneszthető, mint bárki más. Ugyanis a közös képviselőség bizalmi szakma!

Leváltás közgyűlés keretein belül

A saját leváltása tárgyában döntő közgyűlést – ha tetszik neki, ha nem – a közös képviselő hívja össze. Ezt a gyűlést az összes tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársaknak a napirend és az ok megjelölésével, írásban kell kérniük. Ha a közös képviselő nem teljesíti a lakók kérését 15 napon belül, akkor a közgyűlés összehívását eredetileg kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy, esetleg a számvizsgáló bizottság is összehívhatja.

Megtörtént eset, hogy a lakók egyszerű postai levélben jelezték a közös képviselőnek, miszerint a továbbiakban nem tartanak igényt szolgáltatásaira. Ez azonban érvénytelen, ily módon nem lehet felmondani, közgyűlési határozat szükségeltetik.

Egyszerű szavazattöbbség dönt

A közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel születhet határozat a közös képviselő felmentéséről – ehhez az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársaknak kell jelen lenniük. Ha nem határozatképes a gyűlés, 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. Azonban, ez elkerülhető, ha a meghívón szerepel, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés 15 perc múlva megismételhető!

A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes ebben az esetben.

Kár esetén per indítható ellene

A jogi vagy magánszemély közös képviselő bármilyen károkozásért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással, melyet vagy a felelősségbiztosítása fedez, vagy a saját vagyona. A felelősségbiztosítást tipikusan arra az esetre találta ki a jogalkotó, amikor a közös képviselő kötelezettségeit saját hibájából nem teljesíti, és ennek következtében a társasház vagy a tulajdonostársak vagyonában, életében, egészségében okozott kárért felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Hogy mikor felelős a közös képviselő? Főszabály szerint akkor indítható ellene kártérítési per, ha megszegi, vagy nem megfelelően teljesíti vállalt kötelezettségeit, ennek megítéléséhez pedig a társasházi törvényt és a képviselő, illetve a ház között kötött szerződést kell alapul venni.

A tevékenységi kör egyébként igen széles, beletartoznak a számviteli, pénzügyi feladatok, a nyilvántartások, a közös költség kiszámítása, az elszámolás, a mérlegkészítés, az épület állagának felügyelete, a közösség hivatalos képviselete, a házirend ellenőrzése, a hátralékok behajtása.