Úgy tűnik a célegyenesbe került a Lidl bel-budai áruháza, amely már csak a nyitásra vár. A boltlánc éveket várt az engedélyekre.

Buda egyik legforgalmasabb csomópontjának szomszédjában, a Széll Kálmán tér, a Széna tér mellett, a Batthyány tér közelében nyithat új áruházat a Lidl.

A bolton már ott van a logó, a berendezéseknek kell megérkezniük és nyithat az üzlet, ám a pontos dátum, még nem ismert.

Az áruház kivitelezése befejeződött, a hatósági engedélyek beszerzése folyamatban vannak, az áruház megnyitása várhatóan 2020 ősz folyamán megtörténik. pontosabb információkat a későbbiek során tudunk közölni

– közölte a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) kérdésre a Lidl. Az 1200 négyzetméteres bolt az OTP Ingatlan beruházásában megépült társasház földszintjén lesz, tartozik hozzá egy 100 férőhelyes mélygarázs is.

A sűrűn lakott környéken lévő Csalogány utcai Lidl elsősorban a Batthyány téri  és a Széll Kálmán téri Mammutban lévő Sparoknak lehet a konkurenciája.

Évtizedes történetek

A bolt és a társasház építése évtizedes történet. A területet még 2009-ben adta el a fővárosi önkormányzat a Lidlnek, majd a boltlánc a telek egy tízezred részét tavaly visszavásárlási joggal továbbadta az OTP Ingatlan Zrt.-nek. Első körben a társasház és a bolt létrehozására szóló engedélyeket visszadobta az illetékes kormányhivatal, feltehetően a plázastop miatt. Majd 2016-ban azonban tulajdonszerzése miatt az OTP-leánycég adta be az engedélyt, az üzlet alapterülete pedig papíron az eredeti 2348+2949 négyzetméterről 1960 négyzetméterre csökkent. Ez utóbbi már alatta volt a kerületi építési szabályzatban szereplő 2000 négyzetméteres határnak.

A Lidlnek volt már hasonló, szintén évtizedes előtörténettel rendelkező boltberuházása, például az XI. kerületben, a Fehérvári út albertfalvai részén. Ott korábban vegyipari üzem állt a most épülő üzlet helyén. A cég újbudai önkormányzatnak 2014-ben írt levelében közölte, hogy 2008-ban talajcserét hajtottak végre a területen és talajvíz-kutatásokat végeztettek a Közép-­Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség kérésére. Utóbbi szervezet azonban újabb fúrásokat írt elő. A többéves engedélyeztetés végül 2018-ban átadták az üzletet, amelynek a közelében (1-3 villamosmegállóra) található több Aldi, egy Auchan, illetve Spar, CBA Príma és Spar is.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bejott_a_lidl_es_az_otp_kozos_huzasa.712350.html

Az egyenruhások magasból mentő szert vetettek be, egészen a hetedikig emelték a szakembert. Ügyeleti hírek csütörtökről.

Silózott takarmányban keletkezett tűz tegnap hajnalban Püspökladány külterületén. A helyi hivatásos tűzoltók két vízsugárral fékezték meg a lángokat – közölte a megyei katasztrófavédelem.

Méhész kérte a debreceni hivatásos tűzoltók segítségét csütörtök délelőtt Debrecenben. Egy tízemeletes, István úti társasház hetedik emeletén lévő fali résbe költöztek be a rovarok. A tűzoltók egy magasból mentő szerrel felvitték a méhészt, aki befogta a méheket, így azok az ott élőket nem veszélyeztetik tovább.

Féltucatnyi tettenérés a rendőrségi mérleg

A Hajdú-Bihar megyei rendőrök az elmúlt 24 órában három személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, amelyek könnyű sérüléssel végződtek, írja a police.hu.

A szolgálatot ellátó állomány nyolc személyt fogott el, akik közül hat főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten, két személyt pedig a velük szemben érvényben lévő körözés alapján.

A rendőrök 15 személyt állítottak elő, közülük hét főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Biztonsági intézkedés három esetben történt.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/osszefogott-mehesz-es-tuzolto-megszunt-a-veszely-az-istvan-uti-tarsashazban-4322819/

Mohács előző, fideszes vezetése luxusapartmanházat álmodott a Duna partjára, amelynek árát az adófizetők fogják fizetni.

Feljelentést tesz Mohács jelenlegi, baloldali vezetése, miután kiderült: közel százmillió forintos vesztesége keletkezett a városnak amiatt, hogy az önkormányzat városgazdálkodási cége az előző polgármester alatt luxusapartmanházat építtetett a Duna-partra a mohácsi adófizetők pénzéből, ráadásul az ügylet szereplői jelentős prémiumokat is kaptak. A kár azonban még nagyobb lehet, az önkormányzat ugyanis nem lát tisztán az ügyben. Az MSZP-s Csorbai Ferenc polgármester hiába akarta átvilágíttatni a városgazdálkodási céget, akadályokba ütközött. A cég felügyelőbizottsági elnöke – aki egyben a helyi Fidesz frakcióvezetője –, Pávkovics Gábor ugyanis a mohácsi városvezetés szerint „minden követ megmozgatott”, hogy az átvizsgálás elmaradjon. Végül Csorbai javaslatát a fideszes többségű közgyűlés megvétózta, majd a testület feloszlatta magát. Emiatt időközi választást is tartanak, Pávkovics pedig indul polgármesternek. Az egykori „barna” ipari övezetben lévő Temaforg-telep rehabilitálására 2018-ban 300 millió forintot biztosított az Unió, a városgazdálkodási cég ide álmodta meg az exkluzív Duna-parti 18 lakásos Panoráma lakóházat, amely ingatlanjainak többségét már az építkezés előtt, a „tervezőasztalról” értékesítették. Ennek ellenére idén májusra kiderült: nemhogy nyereséget nem termelt a beruházás, de a mohácsi adófizetőknek még vaskos tízmilliókat kell fizetniük az időközben már magánszemélyek tulajdonába került luxusapartmanok miatt. Bognár Sándor MSZP-s képviselő (aki a veszélyhelyzet idején alpolgármesteri feladatokat látott el) elmondta: nyoma maradt annak, hogy korábban az önkormányzat több tízmillió forintnyi prémiumot folyósított a városüzemeltetési cég – a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Nonprofit Kft. (MVR) – vezetőinek, akik részt vettek a Panoráma társasház építésében. Azt, hogy pontosan kik kapták ezt a pénzt, már nem sikerült kideríteni, ahogy azt sem: a városgazdálkodási cég többi, szintén súlyosan veszteséges tevékenységénél konkrétan milyen tételekből áll össze a hiány. Az ok a már említett képviselő-testületi vétó. Az egyébként rejtély, hogy 2017-ben mégis miért fogott luxusingatlan-építésbe a többek között komp-, révközlekedéssel, hulladékgazdálkodással, épületüzemeltetéssel foglalkozó vagyongazdálkodási cég. A városban hallani olyan vélekedéseket, hogy a korábbi városvezetés egyes prominensei is pályáztak a házban ingatlanra. Az ügyben számos kérdést fogalmaztunk meg, de egyikre sem válaszolt sem a cég vezetése, sem Pávkovics Gábor felügyelőbizottsági elnök. Ő egy júliusi közgyűlés jegyzőkönyve szerint azzal érvelt a Panoráma-ügylet felderítése ellen, hogy „nem helyes irány, hogy kiragadnak egy projektet, elkezdik külső szakértőkkel vizsgálgatni, és abból mindenféle munícióval felvértezve mindenféle gondolatokat megfogalmaznak”. Szerinte a cég egészét kell nézni, ám egy ilyen átvilágítás hosszabb időbe kerülne. A kormánypárt az ügyben láthatóan a kibekkelésre játszik: abban bíznak, hogy a szeptember 27-i választáson Pávkovics nyer, így később is elodázhatják a cég átvilágítását. A Fidesznek jó oka van, hogy az időközi választásig, majd azt követően se bolygassák a MRV ügyeit: a politikailag alaposan beágyazott városgazdálkodási cég – korábban a felügyelőbizottság tagja volt a kormánypárt délvidéki erős embere, Bánki Erik is – az utóbbi időben látványos lejtmenetbe kapcsolt. A korábbi években nullszaldós, illetve kismértékben nyereséges volt, 2019-re viszont a gazdasági mutatói lehervadtak: tavalyra már 80 milliós veszteséget okozott a városnak, miközben adósságállománya 200 millióval ugrott meg.  Ez is csak úgy derült ki, hogy Csorbainak kezére játszottak a körülmények: tavasszal, a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet a polgármestereknek rendkívüli jogköröket biztosított, s ezzel a lehetőséggel élve részletes üzleti beszámolót kért be a városgazdálkodási cégtől. A májusban átadott dokumentumban sorjáztak a mínuszos tételek, a végkövetkeztetés pedig az lett, hogy a tavalyi 80 milliós bukta után idénre 268 milliós veszteséggel tervezik az évet. A combos veszteség magyarázatául az üzleti tervben igencsak elnagyolt magyarázatot lehet olvasni. E szerint a megrendelő cég „teljes mértékben kiszolgáltatott az alvállalkozóknak”, továbbá: „az önkormányzati cégnél nem volt meg egy ekkora volumenű beruházás menedzselésére való képesség”. A cég tőketartaléka 400 millió, de egy újabb, hasonlóan deficites év után Mohács városgazdálkodási cégének le kellene húznia a rolót – kivéve természetesen, ha az adófizetők pénzén rendezik a vállalkozás veszteségeit. A vállalkozás már júliusban 100 millió forintos kamatmentes kölcsönt kapott az önkormányzattól, hogy működni tudjon. Ennek ellenére a jelenlegi, szocialista városvezetés szerint a veszteség és az adósságállomány együtt mostanra eléri a félmilliárdot, azaz Mohács minden egyes lakosának 30 ezer forintjába kerül a városgazdálkodási cég veszteséges működése a fideszes éra alatt.

Forrás: https://nepszava.hu/3091546_kulcsrakesz-veszteseg–mohacsi-luxus-kozpenzbol

Tűz ütött ki egy háromemeletes társasház egyik első emeleti lakásában, a komlói Kazinczy Ferenc utcában – írja a katasztrofavedelem.hu.

A városi tűzoltók már kiérkeztek a helyszínre, ésELINDULTAK A PÉCSI TŰZOLTÓK, VALAMINT A KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI SZOLGÁLAT IS.

Az egységek elkezdték oltani a lángokat, valamint a második emeletről két lakót kimenekítettek.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200903-komlon-kigyulladt-egy-tarsashaz-egyik-lakasa.html

A rendőrök három férfit elfogtak.

A rendőrségre szeptember 8-án 23 óra 17 perckor bejelentés érkezett arról, hogy Győrben, a Tihanyi Árpád úton, egy társasház alagsorában több személy összeverekedett. A kiérkező járőrök a verekedésben részt vevők közül három férfit elfogtak, a többiek – mintegy nyolc-tíz személy – az egyenruhások megérkezése előtt a helyszínt elhagyták.

A két győri és egy győrsági lakost a járőrök a helyi rendőrkapitányságra előállították, ahol a nyomozók őket csoportosan elkövetett garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A verekedés további résztvevőinek felkutatása folyamatban van.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/ket-csoport-tagjai-verekedtek-ossze-egy-gyori-tarsashaz-alagsoraban-10232303/

Viszkető szem, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen panasz – minden hetedik magyar küzd az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést gyakran a parlagfű okozza, amelyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni.

1. Észak-Amerikából származik

A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, amelyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.

2. Az indiánokkal kezdődött minden

A parlagfüvet az indiánok használták először. A bennszülött nép a kukorica előtti időkben még fogyasztotta is a növényt, továbbá kötelet készített az erős rostjaiból. A parlagfű magyar elnevezése a művelés alól kivont, parlagon hagyott területekre utal.

3. Pollenje akár 1000 kilométert is képes utazni

A nagyvárosok levegőjében a parlagfű pollenje a szennyeződéssel összetapadva utazik, és a szél segítségével könnyen eljut az egyik növényről a másikra. A meleg légáramlatoknak köszönhetően 2 kilométer magasra is fel tud szállni, sőt akár 1000 kilométert is képes megtenni. Többek között ez is az oka annak, hogy a világon több mint 13 millió ember nyarát keseríti meg, Magyarországon egyedül körülbelül 100 millió eurót költünk évente a parlagfű elleni védekezésre.

4. A felső emeletek nagyobb veszélyben vannak

Nappal a meleg levegővel felfelé száll, így, ha a társasház felső emeletén lakunk, meleg napokon érdemes zárva tartani az ablakot napközben, hogy csökkentsük a kellemetlen tüneteket. Este, amikor a hűvösebb levegő lefelé áramlik, a földszinti szomszéd ablaka előtt lesz több a pollen.

5. Megtanulhatunk vele együtt élni

Habár a parlagfűvet egyelőre nem tudjuk kizárni az életünkből, szakemberek szerint az immunrendszerünket megtaníthatjuk arra, hogy ne reagáljon hisztérikusan az allergénre.

+1. Már a tünetek jelentkezése előtt érdemes kezelni

A pollen, így a parlagfűre allergiások száma rohamos tempóban emelkedik, és nem csak a számuk nő, az életkori görbe is egyre szélesebb – ma már nem ritka a 2-3 éves gyerek sem ebben a betegségcsoportban. Az allergiával érdemes már a virágzás előtt felvenni a harcot.

Forrás: https://www.blikk.hu/eletmod/egeszseg/parlagfu-kisokos/n3qt350

A tűzoltók átszellőztették az ingatlant – tájékoztatta hírportálunkat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóügyelete.

Tűzhelyen felejtett étel gyulladt meg egy társasház nyolcadik emeleti lakásában Szolnokon, az Orosz György utcában.

Az esethez a város hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik eloltották a lángokat, majd megkezdték az ingatlan átszellőztetését.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tuzhelyen-felejtett-etel-egett-egy-szolnoki-lakasban-2632592/

A vírushelyzet és a kedvezményes lakásáfa vége is szerepet játszott abban, hogy a magasépítéshez használt építőanyagok forgalma 20 százalékkal visszaesett a második negyedévben és júliusban. A vállalási árak csökkentek, de több szakmában továbbra is jellemző a szakemberhiány a szakszövetség adatai szerint.

Javaslatcsomagjukban szerepel az újlakás-építések 27 százalékos és 5 százalékos áfája közötti különbség visszatérítése számlakötelezettség mellett, illetve az 5 százalékos újlakás-áfa megújítása úgy, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson. A lakások energetikai korszerűsítését részleges áfa-visszatérítéssel és egy egyszerűsített korszerűsítési programmal ösztönöznék, de a közoktatási, illetve köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítását is támogatnák. Állami / közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítását is javasolják.

Így fogytak az építőanyagok

A második negyedévben és a júliusban az égetett kerámia tégla termékek részpiacát jelentősen meghatározta, hogy a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával épülő újlakások befejező munkálatai dominálnak, egyúttal a korábbinál lényegesen alacsonyabb számban van jelen a piacon új társasházi projekt. Az égetett kerámia tégla termékeknél ezért a második negyedévben főként stagnálás, illetve egyes gyártóknál egy számjegyű csökkenés mutatkozott az első negyedévi 10-20 százalék közötti visszaesés után.

A hazai égetett kerámia tégla termékek gyártói a második félévet nézve – változatlan szabályozás mellett – kevéssé derűlátóak, az év egészére vonatkozóan akár két számjegyű visszaesésre is számítanak.

Az árak stagnálása vagy akár csökkenése is várható, mivel egyes téglagyártóknál jelentős legyártott készletek halmozódtak fel.

Az égetett kerámia cseréptermékek, különösen a tetőcserepek részpiacai az első negyedév kiugróan kedvező alakulását követően a második negyedévben és júliusban teljesítették a 2019-es bázist.

Kedvező, hogy a betontégla- és betoncserép-termékek terén az első negyedévhez hasonló volt a kereslet, így a tavalyi értékekhez képest egy számjegyű a növekedés.

Hasonló a tendencia a beton térkő és a kapcsolódó dekorációs elemek terén is, a szövetség szerint a tartós otthonlét során a magánerős beruházók a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése és állagfenntartása felé fordultak.

A fehér falazati anyagok forgalma a második negyedévben, júliussal együtt 20 százalékkal maradt el az előző évtől, míg 2020 egészére nézve mintegy 15 százalékkal csökkent a mennyiség 2019 azonos időszakához képest. E visszaesés meghatározó részét a korábbi kedvezményes lakásáfával épülő társasház-építési projektek kifutása, egyúttal az új építések számának jelentős csökkenése, illetve a kevés elinduló projekt kezdésének csúszása okozza.

A vírushelyzet miatt a kis léptékű sajáterős és hobbi célú (DIY) termékkörben a csökkenés elhanyagolható az első hét hónapban, ezek azonban inkább a meglévő lakásállományon megvalósított fejlesztéseket és állagmegőrzéseket tartalmazzák a MÉASZ összefoglalója szerint.

Csökkentek a kivitelezési árak

A kivitelezői kapacitások szinte minden régióban, eltérő mértékben ugyan, de felszabadultak. A szerkezetépítésben a vállalási díjak és árak ezzel párhuzamosan csökkentek, kis munkák esetében 10 százalékos, nagy munkák esetében 20-30 százalékos csökkentés is tapasztalható volt, amit a nagy generálkivitelező beruházók szinte már el is várnak. Hektikusak és nagy mértékben ingadoznak a vállalási díjak, a több évnyi erőltetett munkaütemet követően sok kivitelező nyaralni utazott július végétől.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet a második negyedév elején (az első negyedév fokozott felhalmozását követően) jelentősen, akár 20-25 százalékkal is visszaesett, azonban a második negyedév közepétől, a számos befejeződő újlakás-projekt és kisebb ipari projektek eredményeként vissza tudott erősödni, így az egyes termékcsoportok volumene a második negyedévben és júliusban jellemzően 5-10 százalékkal marad el 2019 azonos időszakától.

Csak papíron indult el sok projekt

A homlokzati nyílászárók gyártóinál a második negyedév az eső negyedévi 10 százalékos mínuszhoz képest 20 százalékos visszaesést hozott. A legnagyobb cégek is tényleges kapacitásuk 70-80 százalékán működnek. A tervezhetőséget nehezíti, hogy számos projekt egyelőre csak „papíron” indult el, míg a fizikai projektindulás késéssel valósul meg.

Mivel jelentős épületenergetikai ösztönzők nincsenek a piacon, a nyár végi szezonális csökkenés a szokásosnál erősebb lehet. Ezzel összefüggésben jelenleg jellemzően kéthetes átfutási idővel lehet nyílászárót rendelni. Ez az érték megfelel a csok bevezetése előtti időszaknak. Az árak a második negyedévben stagnáltak.

A hőszigetelő anyagok részpiacait az alábbi tényezők jelentősen meghatározzák:

• A lakáspiaci megtérülési és hozamelvárások változófélben vannak, egyúttal a vírushelyzet miatt elmaradnak a külföldi befektetési célú vásárlók. A használtlakás-piaci árcsökkenés pedig a vásárlók egy részét a használt lakások felé tereli; kis számú társasházi újlakás-projekt látszik a piacon.
• Hiányoznak az erős lakossági ösztönzők, így a családi házas és társasházak korszerűsítések volumene nagyon alacsony. A homlokzati felújítások piaca egyértelműen megtorpant a második negyedév végén. Megvan a kockázata, hogy a hatás fog húzódni a harmadik negyedévre is.
• Az ipari beruházások terén számos kisprojekt mellett nagyon kevés  a 20 ezer négyzetméter feletti ipari csarnok projekt.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok gyártói egy számjegyű csökkenést tapasztaltak a második negyedévben. Egyes előkészületben lévő intézményi és ipari projektek kedvezően érinthetik a részpiacot, amely szezonális jelleggel kihathat az őszi időszakra is. A lakáscélú felhasználási arány lényegesen alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, amely összefügg a hiányzó épületenergetikai ösztönzőkkel, és részben az 5 százalékos újlakás-áfa kivezetésével. A társas- és családi házas korszerűsítési és homlokzatfelújítási területen az EPS gyártók kivárást érzékelnek.

A szálas hőszigetelőanyagok terén, az első negyedév stagnálását követően a második negyedévet és júliust nézve bázis alapon közel 20 százalékos volt a javulás, de a MÉASZ szerint ez az érték technikai jellegű, mivel a tavalyi nagy mértékű májusi visszaesésből ered. A második negyedév és július együttesen 9 százalékos visszaesést eredményezett jelentett az első negyedévhez képest.

A szálas hőszigetelőanyag-piacon a második negyedévben és júliusban a projektárak az átlagárat lefelé vitték. A tervezett Mercedes-bővítés és a BMW-gyár beruházások jelentős csúszása lassítja e részpiacot, akár két számjegyű visszaesés jöhet az év második felében.

Az épületgépészeti termékek terén a második negyedév gyengébb volt a tavalyinál, de az első félévet tekintve ez többnyire kiegyenlítődött. A megrendelők a kifejezetten gépészeti felújításokat jellemzően a nyári időszakra tervezik, így erre a járvány nem volt értékelhető hatással.

Továbbra is jellemző, hogy a lakosság a felújításoknál a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokra törekszik. Átfogó, jelentősebb korszerűsítést csak a tehetősebb megrendelők terveznek.

Az épületgépészeti szakember- és szakmunkás hiány továbbra is fennáll, mivel a járvány idején sokan (pl. az idősebbek) visszafogottabban vállaltak munkát. A korábban külföldön dolgozók egy része már visszatért külföldre, míg a jelenlegi álláskeresők jellemzően szakképesítés nélküliek. A forint árfolyam ingadozása a második negyedévben, az épületgépészeti termékeknél 5 százalék körüli mértékben hozott áremelkedést, míg az import termékek árai 2-10 százalék között változtak.

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/lakasfelujitasra_keszul_ennek_a_hirnek_orulni_fog.712296.html

A 41 éves férfi először dörömbölni kezdett a lakók ajtaján, majd miután kinyitották neki, berúgta, majd támadóan, fenyegetően lépett fel az emberekkel szemben – írja a Paraméter nyomán a Blikk.

„A terhesség utolsó hónapjaiban lévő hölgyre szintén rárúgta az bejárati ajtót, miközben a nő a földre zuhant, és megütötte magát. Sikerült azonban megragadnia néhány parfümös üveget, amit hozzávágott a támadóhoz, mire az kirohant a lépcsőházba, és onnan kiabált tovább, az összes lakó megölésével fenyegetőzött” – nyilatkozta Martina Kredatusová rendőrségi szóvivő.

Hozzátette: nem tudni miért támadt rá a férfi az ott lakókra – írja a lap.

„Rövid időn belül kiértek a helyszínre a nagymegyeri rendőrőrs munkatársai, és két rendőr kolléganőnek sikerült ártalmatlanítania az őrjöngő férfit. Azóta az elkövetőt őrizetbe vették, majd bírói jóváhagyással vizsgálati fogságba helyezték, többszöri magánlaksértéssel, és életveszélyes fenyegetés vádjával gyanúsították meg” – mondta Kredatusová.

A férfit akár háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik, mert egy állapotos, védett személyen követett el erőszakot.

Gyerekeket is megkéselt a támadó, aki megölte az igazgató-helyettest az iskolában.

Forrás: http://m.atv.hu/kulfold/20200814-orjongo-ferfi-fenyegette-egy-nagymegyeri-tarsashaz-lakoit-egy-varandos-nore-is-ratamadt

Aki budapesti társasházban él, alapélménye lehet a kerületi lapokról, hogy egy stószban porosodnak a lépcsőház valamelyik szegletében, vagy éppen egy kertes társasház kerítésén hagyva áznak az esőben. Havonta sok százezer, egy felmérésből kiindulva egymilliónál is több kerületi újság végzi olvasatlanul a kukákban.

A nyilvánvaló pazarlás, az önkormányzatok költségvetésének és a környezet felesleges terhelése ellen azonban a legtöbb önkormányzat mégsem akar tenni, igaz, a megoldás valóban nem magától értetődő. A kerületi önkormányzatok ingyenes újságjai – amellett, hogy olykor a hatalomhoz közeli embereket gazdagítanak és sok esetben leginkább a polgármester promotálását szolgálják – fontos közéleti funkciót töltenek be.

A lakók tájékoztatása a helyi közérdekű hírekről, rendeletekről elsősorban ezeken a rendszerint kéthetente megjelenő újságokon keresztül történik. Az önkormányzatok szerint különösen az idősebb lakosok számára fontos információforrás a kerületi újság. A lapoknak kétségtelenül van közösségépítő szerepe is, számos alulról jövő kezdeményezésről, szabadidős lehetőségről vagy éppen a helyi történelem egy-egy epizódjáról lehet olvasni bennük.

A helyi lapokkal kapcsolatban valamennyi kerületet megkerestem, többek között azzal, hogy mi alapján határozzák meg a példányszámot, milyen adataik vannak az olvasottságról, és tervezik-e racionalizálni, a valós igényekhez szabni a lap kiadását. A kerületek mintegy kétharmada válaszolt, a nem válaszolók többségének pedig fel van tüntetve a példányszáma az online verziójában, így viszonylag pontos képet lehet kapni a lapok teljes mennyiségéről.

A pazarlást már a nyers példányszámok is sejtetik. Számos kerületben több újságot nyomtatnak, mint amennyi lakás van. Ezt leginkább azzal magyarázzák, hogy a kerületi közintézményekbe, hivatalokba is juttatnak a lapból, bár ezeket az intézményeket – mint például egy orvosi rendelőt – jellemzően helyi lakosok látogatnak.

A csúcstartó feltehetően az V. kerületi önkormányzat, bár ez pont egyike annak a három kerületnek, amelyik nem válaszolt, és az újságja impresszumából sem derül ki a példányszáma. Az interneten több forrás szerint is 25 ezer példányban nyomtatják, amely azt jelentené, hogy 26 százalékkal több példányt osztanak szét, mint amennyi lakás van a Belvárosban.

Önmagában már csak azért is havi több százezer újságot küldenek ki fölöslegesen, mert a budapesti lakások 12-13 százaléka üresen áll, a belső kerületekben pedig számottevő a magyarul nem beszélők aránya (például az V., VI. és VII. kerületekben 2018-ban a lakások mintegy öt százalékát használták rövid távú lakáskiadásra).

Az összesített budapesti adatok jobban kidomborítják, hogy mennyi példányt nyomtatnak ki fölöslegesen. A KSH adatai alapján a budapesti háztartások száma 803 ezer, a kerületi újságokból pedig összesen 945 ezret osztanak szét lapszámonként, tehát egy háztartásra 1,18 újság jut.

Még szembetűnőbb a pazarlás, ha a 18 évnél idősebb, állandó lakosság létszámával vetjük össze a példányszámokat. Az V. kerületben – amennyiben valós a feltételezett példányszám – több újságot nyomtatnak, mint ahány felnőtt lakik a kerületben. Számos kerületben közelíti a kinyomtatott lapszám a felnőtt lakosság létszámát. A belső kerületekben szinte minden nagykorúra jut egy újság, míg számos külső kerületnél csak minden másodikra (ebben persze az is szerepet játszik, hogy a külső kerületekben magasabb az egy háztartásban élők száma).

Sok helyre tehát fölöslegesen küldik ki a lapot, de ennél is jóval jelentősebb lehet azoknak a száma, akik kapnak újságot, de ki sem nyitják. A válaszoló kerületek egy kivétellel azt írták, hogy nem állnak rendelkezésre adataik a tényleges olvasottságról (bár többen is írták, hogy ősszel készülnek erről felmérést végezni). Egyedül a XV. kerületnek vannak adatai az olvasottságról: mint írták, „az elmúlt években végzett nagy közvélemény-kutatások” adatai alapján

a lakosság 19 százaléka olvassa a helyi lapot.

Amennyiben ez az arány nem teljesen ellentétes Budapest más kerületeiben, a havi közel kétmillió kinyomtatott újság jelentős része olvasatlanul válik hulladékká. Mivel egy példány nyomtatása és terjesztése jellemzően 25-30 forint körül mozog, a példányszámok racionalizálásával éves szinten összesen sok százmillió forintot spórolhatnának meg az önkormányzatok (ha felére csökkentenék a példányszámokat, nagyságrendileg 600-700 millió forint takarítanának meg). Ennek ellenére a legtöbb kerület nem tervezi a terjesztés igényre szabását, hatékonyabbá tételét a válaszaik alapján.

Van azonban néhány kerület, amely fenntarthatóbbá tenné a lapkiadást. Az egyik legegyszerűbb, mégis legéletszerűbb megoldásról a II. kerület számolt be. Mint írták, terveik szerint ősszel minden újsággal kiküldenek egy postaládára ragasztható matricát, valami hasonló szöveggel: „Nem kérünk nyomtatott Budai Polgárt, az újságot online olvasom”.

Szinte az összes kerületi lap ugyanis online is elérhető, így más kerületek is leginkább az online olvasók leválasztásában gondolkodnak. Újpesten például néhány hónap alatt több ezren iratkoztak fel a kerületi lap e-mailes elküldésére. Ezzel az is a céljuk, hogy a nyomtatott lap kézbesítését kiváltsák az elektronikus küldéssel, ám erre a „jelenlegi terjesztési feltételek mellett nincs lehetőség”. Mint írták, a céljuk az, hogy ezen változtassanak a közeljövőben.

A VI. kerület azt írta, náluk felmerült, hogy a lapot csak azok kapják meg, akik ezt feliratkozással igénylik, de „nem találták meg azt a formát, ami az ehhez tartozó rugalmasság, a folyamatosan változó kézbesítési címek, fel- és leiratkozások, illetve a terjesztői és a – közbeszerzést igénylő – nyomdai szerződés miatt kivitelezhető lenne”.

A néhány kivétellel egyelőre erőtlennek ható tervek azt mutatják, hogy aki tenni szeretne a fölöslegesen kiszállított újságok ellen, egyénileg léphet csak fel. A legtöbb kerületnél van lehetőség visszamondani a háztartásunknak szánt példányt, jellemzően vagy külön kérésre az önkormányzatnál vagy egy matrica kiragasztásával a postaládára. A visszamondással mindenesetre alig néhányan élnek. Pesterzsébeten, a XV. kerületben vagy Zuglóban például még nem találkoztak ilyen esettel, Ferencvárosban pedig kevesebb mint tízen kérték ezt tavaly ősz óta.

Forrás: https://g7.hu/kozelet/20200827/havonta-sok-szazezer-keruleti-lap-vegzi-olvasatlanul-a-szemetben-megsem-tesznek-ellene/