Amennyiben egy lakóközösség úgy dönt, hogy belevág a zöldítésbe, mindenképp szükségük lesz egy koordináló emberre, aki a közös képviselő, de akár egy lelkes tulajdonos is lehet. Tudatni kell a lakókkal, hogy a szakértő módon megtervezett és kivitelezett belső kert mindenképpen kiadásokkal fog járni, így elsőként azt kell tisztázni, hogy megvan-e erre a fedezet, vagy hajlandóak-e erre áldozni a lakók. Mikor a témafelvetésben itt jár a közösség, egyetlen logikus kérdés merül fel azonnal: mibe fog ez kerülni? A hosszú bevezető után most érkeztünk el jelen bejegyzésem lényegi részéhez, az összegekhez. Konkrét számokról ritkán hallani ebben a témában, talán ez is oka annak, hogy a társasházi kertépítés sokszor még a témafelvetésig sem jut el, hiszen drága mulatságnak tűnik. Tény, hogy nem filléres tételekről van szó, ugyanakkor mint azt feljebb is említettem, pályázati úton lehet forrást szerezni, valamint egyes munkafázisok házon belül – a lakók összefogásával – is megvalósíthatóak, így spórolni biztosan lehet valamennyit. Lássuk hát akkor a folyamatot az elejétől a végéig.

Nem csupán belső udvarokon, hanem a panelek közti részeken is lehetséges a zöld fejlesztés. Itt jól látszik, hogy az egyik oldal remekül karbantartott kiskert, míg azzal szemben elhanyagolt a terület. Ez rávilágít egy fontos és szükséges körülményre, a lakók folyamatos törődésére

Tegyük fel, hogy egy átlagos (bel)városi társasházról van szó, melynek udvara betonozott, tehát jelenleg teljesen növénymentes. Első lépésként a megbízott kapcsolattartó, felhívja a kerttervezőt és egyeztet vele egy időpontot, mikor is személyesen megtekintik, bejárják a területet. A nagyjából egy órás felmérés után azonnal elkészül egy memo szakvélemény, mely számot ad a bejárás konklúzióiról, ennek a költsége 15-20 ezer Ft + ÁFA. Amennyiben a terület alatt pince is található, szükséges lesz egy statikai szakvélemény, ami 100-300 ezer forintos kiadást jelent. Ezután elkészülhet a részletes kerttervezési árajánlat, mely magában foglalja a koncepciótervet, a kiültetési tervet, a növényjegyzéket, az egyes növényfajták ápolási és felhasználási útmutatóját, valamint látványterveket. Ez a tervdokumentáció nagyságrendileg 100 ezer Ft+ÁFA anyagi vonzattal jár. Természetesen ezt a tervezetet a lakóknak kell véleményezniük és elfogadniuk, így a tervek véglegesítése előtt szükséges egy lakógyűlés összehívása, melyen lehetőség nyílik minden kérdés tisztázására, a tervek módosítására. Ez a gyűlés a kerttervező személyes részvételével történik, és a szakmai útmutatás benne foglaltatik a tervezés árában. Ez a közös eszmecsere roppant fontos, hiszen ebben a szakaszban alakulnak ki a végleges ötletek, részletek, ekkor kerülhetnek a tervek teljesen szinkronba a ház adottságaival, az anyagi lehetőségekkel és a lakók igényeivel. Amennyiben ekkor a lakók egyetértésre jutnak, és megszületik a döntés, akkor következhet a kivitelezési költségvetés.

Nem kell azonban mindig nagyban gondolkodni. A zöldítés első és költséghatékony fejezete lehet egy ilyen pihenősarok kialakítása. A szakszerűségről azonban sosem szabad elfeledkezni, különben az eredmény nem lesz tartós

Tájékoztató jelleggel egy 2-300 nm2-es betonos udvar esetében a következő tételekkel lehet kalkulálni (a megjelölt összegek ÁFA nélkül értendőek): mérnöki levezetés, műszaki ellenőrzés: 150 ezer forint, betonból, fából készült emelt ágyások: 300 ezer forinttól akár a milliós tételekig, ez nagyon tág határok között mozoghat. A föld, a trágya, a tőzeg komposzt, vagyis a földkeverék 200 ezer, míg a behordás 100 ezer forintot tehet ki, utóbbi munkafázis azonban közösségi alapon, vagyis a lakók segítségével ingyen is megoldható. Maguk az ültetendő növények, fák 3-500 ezer forintot jelenthetnek, azonban erre a tételre lehet pályázati pénzeket is szerezni, például az önkormányzatoknál. Az ültetésre 100 ezer forint kalkulálható, azonban ez is kiváltható a lakóközösség összefogásával, persze némi szakmai felügyelet mellett. A csepegtető öntözőrendszer nélkülözhetetlen, öntözés nélkül, mint tudjuk nincs kert, ennek ára 200 ezer forint körül alakul, ám ez mindenképpen megtérül később. A mulcsoló-, borítóanyagok (háncs, fakéreg, kő) 2-300 ezer forintba kerülnek, a behordás pedig 50 ezres tétel lehet, ám ez is megoldható – szó szerint – házon belül.

Kis helyen is megvalósíthatóak nagy dolgok. Itt egy pár éves ház belső udvara látható, mely a falakkal együtt épült meg, de hasonlót utólag is lehet kialakítani. Szűk udvaroknál a költségek is kisebbek, így érdemes elgondolkodni a fejlesztésen

Mindezt összeadva eléggé jelentős összeg jöhet ki, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy szakszerűen megtervezett és kivitelezett zöld belső udvar nagyon sokat számít a lakók komfortérzetében, egészen más hangulatot áraszt, mint a csupasz, lehangoló belső tér. Az is motiváció lehet, hogy az ilyen módon rendbe tett udvarral rendelkező házban lévő lakások értéke is megemelkedik, így az egész folyamat a harmonikus környezet megteremtése mellett még értéknövelő beruházásként is értelmezhető.

A fotók a szerző képei, 2013-ban készültek.

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2013/09/18/tarsashazi_kerttervezes_az_alapoktol

A társasházi lét régóta bevett lakhatási forma, a nagyobb városok belső területein nem is nagyon találni másféle épületeket, mint a klasszikus körgangos (pestiesen:) bérházakat, tömbházakat, vagy változatos kialakítású új(abb)építésű társasházakat. Ezen épületek közös jellemzője, hogy tartozik hozzájuk valamiféle közös tér, ami lehet belső udvar, félig nyitott parkszerű terület, vagy egyéb kertféleség. Sokszor azonban, főleg a régebbi házaknál, ez a belső udvar teljesen szürke és kopár, betonos vagy egyéb módon burkolt, szóval növénytelen. Ez sokakat első blikkre nem zavar, hiszen a többség úgy van vele, hogy úgyis csak átmegyek rajta, minek bármit kezdeni vele. Én – és azért azt hiszem sokan mások is – azonban azt gondolom, hogy ezek a parlagi területek szinte üvöltenek egy kis zöldítésért. Nem kell hosszan ecsetelni a növényekkel ízlésesen betelepített belső udvarok előnyeit, javítják a komfortérzetet, teret adnak szabadidős foglalkozásokhoz – a fa alatt ücsörögve olvasástól a városi kertészkedésig – valamint értéknövelő tényező is lehet a harmonikusan kialakított belső tér.

Szokásos, sivár látkép. Nem kell, hogy ilyen maradjon

Mindez persze nem a spanyolviasz, gyakran látni, ahogy ezekre a betonplaccokra cserepes növények települnek, van, ahol még kis fákat is ültetnek a lakók a felszedett kövek helyére. Azonban a saját hatáskörben elvégzett ad-hoc zöldítés, legyen bármilyen jószándékú, sokszor nem életképes, de legalábbis nem tartós. A jellemzően sötét belső udvarok mikroklímája, fényviszonyai, egyéb adottságai jócskán eltérnek az átlagtól, így a növényzet nem mindig hosszú életű, ráadásul ezekben az esetekben a körültekintő tervezés hiánya, és a rossz fajtaválasztás is okozhat problémákat. Ilyenkor jön a következő lépés, a profi kerttervezés-kertépítés, amihez mindenképpen szakember kell, na meg közmegegyezés, és nem utolsó sorban anyagi fedezet.

Ilyen is lehet. Itt a lakók összefogásával szépült meg a belső udvar

A társasházak a vázolt kérdéskörben elsődlegesen a közösségi terekre tudnak pályázni, ezen belül is a különböző zöldfelületek kialakítására. A sikeres pályázáshoz mindig szükség van előzetes felmérésre, pontosabban mondva felmérési szakvélemény készítésére. Gyakori hiba a társasházi zöld fejlesztések esetében, hogy szakértő bevonása nélkül kezdődnek el a munkák, mert a lakók úgy gondolják, hogy így kisebb összegből tudnak mutatós változtatást létrehozni. Sajnos ezekben az esetekben általában nem sikerül kielégítő végeredményt produkálni, ugyanis nagyon fontos az adottságok felmérése, a lehetőségek feltárása, a megfelelő fajtaválasztás, a kialakítás milyenségének előzetes megtervezése. Pár facsemete elültetése, egy-két ágyás kialakítása, és az esetleges jellegű füvesítés általában csak arra elegendőek, hogy ideig-óráig rendezett képet mutasson a terület, aztán pedig hamar kiütköznek a problémák, és a friss telepítések végül az enyészeté lesznek. A körültekintő tervezésre, a szakértői vélemény elkészíttetésére, a részletes költségbecslésre minden esetben szükség van, mindemellett a társasházban a lakókkal is kommunikálni kell, és amit a közgyűlésen megszavaznak, csak az kerülhet tovább a társasházkezelőhöz megvalósításra. A felújítást, és a pályázást aztán majd a társasházkezelő végzi az egész ház meghatalmazásával. A már említett felmérés során a lehetőségeket, a mozgásteret tudjuk meghatározni, persze a társasház anyagi helyzetének figyelembevételével.

Egy másik példa, igényesen kivitelezett, láthatóan alaposan megtervezett kertrészlet egy lakóház belső terében

Folyt. Köv. …

Forrás: http://kertesz.blog.hu/2013/09/18/tarsashazi_kerttervezes_az_alapoktol

Akár két évre rács mögé is kerülhet az, aki lomizik. A lomtalanításkor kitett tárgyak ezentúl a Fővárosi Közterület-fenntartó tulajdonába kerülnek, aki pedig elviszi őket, az tulajdonképpen lop.

Akár két évig szabadságvesztésre is büntethetik azt, aki hazaviszi a lomtalanításra kitett tárgyakat. A hulladéktörvény szerint ugyanis amint az utcára tesszük a felesleges tárgyakat, azok azonnal a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tulajdonába kerülnek. Ha valaki magával viszi őket, az tehát tulajdonképpen lop.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/lopasnak-szamit-a-lomizas/

2018-tól tovább szigorodnak a korszerűsítés energiahatékonysági követelményei, így érdemes lehet az esedékessé vált felújításokat még erre az évre időzíteni.

Forrás: http://magyarepitok.hu/energetika/2017/01/az-idei-a-szigeteles-eve-a-tarsashazak-szamara

Mennyibe kerül, és mennyi idő alatt térül meg?

A napelemes rendszerek kiépítése egyszerűbb és olcsóbb, mint a napkollektoroké. A közös villamosenergia-fogyasztás mennyiségétől függően általában 2-5 millió forintos beruházást jelentenek. A megtérülési idő (állami támogatás nélkül, a jelenlegi energiaárak mellett) 10-12 év, vagyis az általánosan nyújtott 20-25 éves teljesítménygarancia-idő fele. A napelemeket nagyjából egy hét alatt fel lehet szereltetni, viszont használatukat engedélyeztetni kell az áramszolgáltatónál, ami akár hónapokat is igénybe vehet.

A napkollektoros rendszerek kiépítése drágább, de segítségükkel több energiát lehet kipótolni. Egy-egy ilyen beruházás ára lakásonként átlagosan 3-400 ezer forintba kerül, a végső összeg pedig a 10 millió forintos nagyságrendet is elérheti.

– Mivel a napkollektoros beruházások jóval drágábbak, mint a napelemesek, ezért ezeket többnyire csak valamilyen pályázati támogatással tudják megvalósítani. A megtérülés is hosszabb ideig tart, támogatás nélkül csak 15-20 év alatt jönne vissza az áruk – hangsúlyozta Varga Pál. (A kapcsolódó állami támogatásokat illetően az ÉMI honlapját célszerű figyelni – a Szerk.)

Ráadásul a napkollektorok telepítése is bonyolultabb. Egy nagyobb társasház esetében akár egy hónapot is igénybe vehet, hiszen a kollektorok felszerelése mellett ki kell alakítani a gépészetet is, amelyet aztán csatlakoztatnak a ház hőközpontjához. A napkollektorokhoz nincs szükség hatósági engedélyre, bár Varga Pál szerint ajánlatos egyeztetni a közműszolgáltatóval.

Végül is mi éri meg jobban?

A szakember úgy látja, a napelemek elterjedését nagyban segíti a kötelező átvételi rendszer is, amely szerint a ún. háztartási méretű kiserőművek (50 kVA csatlakozási teljesítményig) termelte áramot a szolgáltatónak át kell vennie. Így akár egy teljes éves villamosenergia-fogyasztást is ki lehet váltani a napelemekkel, hiszen a nyáron keletkezett többletet először visszatáplálják a hálózatba, míg télen – amikor kevesebbet süt a nap – a társasház tulajdonképpen a korábban előállított energiát fogyaszthatja el. Az áramszolgáltatóval így egyfajta „szaldós” elszámolást lehet kötni. A fogyasztást és a visszatáplálást is egy villanyóra méri, és nem forintban, hanem kilowattban történik meg az elszámolás.

Amennyiben a társasház több energiát állít elő, mint amire szüksége van, akkor azt le is számlázhatja az energiaszolgáltatónak. Varga Pál szerint ugyanakkor ezt az elszámolást nem érdemes választani, mert így kevesebbet kapnak vissza a lakók (a felszámított rendszerhasználati díj miatt hozzávetőleg csak a felét, azaz kilowattonként nagyjából 21 forintot).

De nemcsak a napelemeknek, a napkollektoroknak is lehetnek elszámolással összefüggő hátrányai. – A távhőrendszer a téli, nagyobb hőigényre lett kialakítva, nyáron rossz kihasználtsággal működik. Amikor napkollektort telepítünk, még tovább romolhat a kihasználtság, hiszen a távhő rendelkezésre állását, a borult napok miatt, még nyáron sem lehet megszüntetni, akkor is fizetni kell. Ugyanakkor verőfényes nyári napokon a napkollektorok akár 100 százalékban is kiválthatják a távhőt, illetve a vízmelegítéshez szükséges hőmennyiséget – tette még hozzá Varga Pál.

Mindemellett a legnagyobb problémát mégis a meleg víz eltárolása jelenti. Bár Nyugat-Európában már vannak kísérletek föld alatti tárolók kiépítésére, ám ezek kialakítása rendkívül költséges, így magyarországi elterjedésük nem várható.

A napkollektorok ellen szól még a kedvezőtlen díjstruktúra is. Míg egy családi háznál alacsony az energiaszámlában megállapított alapdíj, egy távhővel ellátott panelépületnél ez nem feltétlenül van így. Ha magas a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj, és alacsony az elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj, akkor a napkollektorral csak ez utóbbit lehet megtakarítani, vagyis az esetleg 50%-ot is kitevő alapdíjat már nem.

A cikk elkészítéséhez Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete elnöke nyújtott segítséget.
Illusztrációk forrása: Naplopó Kft. Fotók: Fotolia

Forrás: https://www.hazforum.hu/napelem-vagy-napkollektor-melyiket-valasszuk/

Lassan nemcsak a családi házaknál bevett dolog a napenergia hasznosítása, de a társasházakon is egyre többször látni környezetbarát napcsapdákat. Napelem vagy napkollektor, melyiket válassza „zöldre” fogékony lakóközösségünk? A két meghatározó technológia közötti különbségről Varga Pált, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) elnökét kérdeztük.

Magyarországon a napsütéses órák száma viszonylag állandó, 1 900-2 200 óra egy évben. E tekintetben adottságaink ugyan elmaradnak a dél-európai államok lehetőségeitől, de például a tőlünk északabbra fekvő Németországhoz képest mintegy 20%-kal jobbak. Érdekességképp: idén nyáron többször is volt olyan nap, amikor a németek a teljes elektromosenergia-szükségletük 40%-át napenergiából fedezték.

A napenergia-hasznosításra tervezett rendszerek hazai terjedését, nyilvánvaló előnyeik ellenére, nagyrészt anyagi okok nehezítik. Ugyanakkor jó hír az effajta rendszerek kiépítésében gondolkodó közösségeknek, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen csökkent az ún. szoláris technológiák ára.

Miben tér el egymástól a két megoldás?

Először is különbséget kell tenni napelem és napkollektor között. Igaz, mindkettő a nap erejét fogja munkára, de más-más módon járulnak hozzá az energiaspóroláshoz.

A napkollektorok hőenergiává alakítják át a napsugarakat, az ingatlanok melegvíz-ellátását, valamint esetenként a fűtés-kiegészítést hivatottak ellátni. Társasházaknál elsősorban a használati meleg víz előállításában játszanak szerepet, hiszen mondjuk a távhővel előállított meleg víz 50-60%-át lehet velük éves szinten kiváltani.

Ezzel szemben a napelemekvillamos árammá alakítják a nap energiáját, így a közös használatú helyiségek, lépcsőházak áramdíját, illetve a liftek és szellőzők üzemeltetési költségeit lehet csökkenteni általuk.

– A napelemek felfutása csak az utóbbi néhány évben indult el látványosan. Ennek oka az, hogy egy ilyen beruházás korábban igencsak drágának számított. Az utóbbi 4-5 évben nemcsak az áruk csökkent jelentősen, de a választék is bővült – jegyezte meg Varga Pál.

A MÉGNAP elnöke a Házfórumnak azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint ma még inkább a napkollektoros technika az elterjedtebb, hiszen a meleg víz napenergiával történő előállításával lényegesen több költséget lehet megtakarítani, ugyanis egy társasház számára jelentősebb költséget képvisel a meleg víz előállítása, mint a közös villamosenergia-fogyasztás.

Folyt. Köv. …

Forrás: https://www.hazforum.hu/napelem-vagy-napkollektor-melyiket-valasszuk/

A rákkeltő azbesztszigetelések nagyobb részét még nem sikerült eltávolítani az érintett lakóépületekből. A teljes betiltást követő kampányszerű azbesztmentesítésnek új lendületet adhat egy szakmai szövetség. Miért káros a panelekben található azbeszt, és mit lehet ellene tenni? – cikkünkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.

A természetben előforduló ásványi anyagok e speciális, szálas szerkezetű csoportját az ókor óta használják. Kiváló hő-, tűz- és saválló tulajdonsága, valamint elektromos szigetelő képessége miatt az 1950 és 1980 közötti időszakban volt különösen népszerű. Egészségre ártalmas hatása a hosszú, 10-40 éves „lappangási időnek”köszönhetően kezdetben nem volt teljesen nyilvánvaló. Legveszélyesebb fajtáját, a kék azbesztet (krokidolitot) 1992-ben tiltották be Magyarországon, teljes – a többi azbesztféleségre is kiterjedő – hazai tiltása 2005 óta van érvényben.

Ugyan felhagytak az alkalmazásával, de a korábban beépített mennyiség jelentős részét még mindig nem távolították el jó néhány lakóépületből. A különösen ártalmas szórt azbesztet a társasházi panelek alagsori födémszigeteléseinél, közösségi és tároló helyiségeinél (pl. babakocsi tároló) használták előszeretettel. A különféle szakmai becslések legalább 150 ezer négyzetméternyireteszik a panelházakban jelenlegi is fellelhető azbesztszigetelések mennyiségét, és további 200-250 ezer négyzetméternyi vár ártalmatlanításra az ipari és kereskedelmi létesítményekben.

Miért veszélyes az azbeszt?

Mikroszkopikus méretű szálai – melyek pl. az elöregedő szigetelések kirojtosodásával, felporzásával keletkeznek – belélegezve egészen mélyre jutnak a tüdőbe, ahol nem tudnak lebomlani, betokosodnak és súlyos légzőszervi megbetegedéseket, kötőhártya-túlburjánzást, tüdőszöveti hegesedést (azbesztózist), mellhártyadaganatot (mesotheliomát) és tüdőrákot okozhatnak.

Hogyan ismerjük fel a társasházunkban található azbesztszigetelést?

A Házfórum kérdésére Czap Zoltán, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének vezetőségi tagja, a laboratóriumi beazonosítást is végző Kör-Ker Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Budapesten, valamint a Dunántúlon (pl. Tatabánya, Győr, Esztergom, Százhalombatta, Nyergesújfalu és Sopron) található panelházak a leginkább érintettek. Az alagsori födémre felhordott azbesztszigetelés idővel könnyen hámlani kezd. Amennyiben leváló, lelógó, vattaszerű, rostszerűszigetelődarabokat látunk a mennyezeten, fűtéscsöveken, különösen, ha azok szürkés, kékes vagy barnás színűek, akkor kezdhetünk gyanakodni. Végleges eredménnyel azonban csak egy laboratóriumi elemzés szolgálhat. Fontos, hogy a vizsgálathoz kérjük szakember segítségét, ne kezdjük el leválasztani, lekapargatni a veszélyes borítást.

Hogyan néz ki az azbesztmentesítés és mennyibe kerül?

Az azbesztmentesítés különleges felkészültséget és szakértelmet kíván. Először is légmentesen (hermetikusan) lezárják az azbeszttel borított helyiségeket, alagsori részeket. Majd a speciális védőruhába, légzőmaszkba öltözött szakemberek leszedik és „kizsilipelik” az eltávolított szigetelést, miközben folyamatosan ellenőrzik a károsanyag-kiporlás mértékét. Az ártalmatlanítást megelőző tárolás zárt konténerekben vagy dupla falú zsákokban történik.

Az azbesztmentesítés költsége négyzetméterenként 25-40 ezer forintra tehető, ami egy nagyobb társasház esetében akár többmilliós nagyságrendű kiadást is jelenthet. Kezdetben, a teljes betiltást követő néhány évben, az „azbeszttelenítést” jelentős állami támogatásokkal ösztönözték, mára ezek a források némiképp elapadtak. Tavaly ugyanakkor az Európai Unió újabb határozatot fogadott el az azbesztellenes harc jegyében, célul tűzve ki Európa teljes azbesztmentesítését 2023-ig.

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke, Borsody Gábor a szövetség nemrégiben tartott szakmai rendezvényén kiemelte, hogy „első és legfontosabb” feladatuk az, hogy megteremtsék a megfelelő szakmai hátteret az elvégzendő munkához. Az azbesztmentesítés szakszerű gyakorlatát ugyanis ma még sehol nem oktatják hazánkban. Több pénz és még több szakember kellene tehát a feladathoz, ráadásul nemcsak a panelházak födémszigetelése, de az épületek, gyárak tetejét fedő azbesztpala is jelentős veszélyforrás (2000-ben az országban található tetőfelületek 70%-át borította még azbeszttartalmú fedőanyag).

A Magyarországnál másfélszer népesebb Hollandiai adatai szerint, ha az elővigyázatossági elv ottani életbelépésekor, 1965-ben, már elkezdték volna az azbesztmentesítést, és nem várta volna vele az 1990-es évek elejéig, akkor 34 ezer ember életét menthették volna meg. Fontos és komoly problémáról van tehát szó, amelynek megoldása nem tűrhet halasztást!

Ajánlott források:

• a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének weboldala
• a Levegő Munkacsoport részvételével készült, és mind ez idáig a legátfogóbb, tájékoztató kiadvány „azbesztügyben”

Képek forrása: Shutterstock, Fotolia fotóügynökségek

Forrás: https://www.hazforum.hu/panelhazakban-gyilkol-azbeszt/