Ha valaki lakóközösségben él, a közös helyiségek szolgáltatásai után a lakóközösség szabályai szerint részarányosan fizet, az egyes lakások fogyasztását viszont közműtípustól függően al-, illetve mellékmérők mérhetik.
Újabb két kiadvánnyal segíti a fogyasztók tájékoztatását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legújabb kiadvány a társasházakban, lakásszövetkezeti lakásokban élőknek nyújt hasznos összefoglalót a mérők és vezetékhálózat tulajdonviszonyaitól kezdve az elszámolásig.
Hazánkban továbbra is alacsonyak az energiaárak, ennek ellenére még mindig több ezer fogyasztót érint a tartozás miatti kikapcsolás. A Hivatal által kiadott tájékoztató kiadványok üzenete, hogy a felhasználók időben fizessék be számláikat, hogy megelőzzék a komolyabb és költségesebb ki-, illetve visszakapcsolást” – mondta Scherer Zsolt, a Hivatal sajtófőnöke. Emlékeztetett, hogy a nemrégiben kiadott két füzettel együtt összesen már nyolc kiadvánnyal segíti a fogyasztók tájékoztatását az energiahivatal.
Társasházi fogyasztók
A jogszabályok szerint a társasházak általában lakossági fogyasztóknak minősülnek bizonyos megkötésekkel. A villamosenergia- és a földgázjogszabályok szerint lakossági fogyasztó az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát vagy földgázt, illetve a társasház, ha a lakóépületben a lakások száma meghaladja az önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. A víziközmű-szolgáltatók egységesen lakossági fogyasztóként kezelik a társasházakat is, míg a távhőre vonatkozó előírások szerint lakossági felhasználónak minősül a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége.
Mérőórák
A társasházakban általában kétféle típusú fogyasztásmérő található. Az egyik a bekötési- vagy főmérő, amely a közműszolgáltató tulajdona. Tipikusan ilyen egység méri a társasház egészének vízfogyasztását, az elfogyasztott távhő mennyiségét, a házközponti fűtés földgázfogyasztását, a társasházi közös világítást, valamint az egyes lakások, helyiségek villamosenergia-ellátását. Ezen kívül az egyes lakásokhoz vagy akár társasházi helyiségekhez is tartozhatnak al- vagy mellékfogyasztásmérők.
Vezetékhálózat
A társasház a különböző közműszolgáltatásokat vezetékrendszer útján veszi igénybe. Kiemelt szerepe van a csatlakozási pontnak, ameddig a szolgáltató felel a vezetékhálózatért. A villamosenergia-szolgáltatás esetében a társasházaknál a tulajdoni határ a csatlakozó főelosztóban van, amely már a társasház tulajdona. A földgázszolgáltatás esetében a telekhatár számít csatlakozási pontnak. Innentől a fogyasztói főcsapig húzódó csatlakozóvezeték-szakasz a társasház tulajdona. Távhőszolgáltatás esetében a távhőtörvény szerinti csatlakozási pont a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, ahol ilyen nincsen, az a pont, ahol a vezeték a felhasználó lakásába érkezik. A víziközmű-szolgáltatás esetében a szolgáltató karbantartási kötelezettsége a szolgáltatási pontig tart, amely a bekötővezeték, illetve a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja. Általánosságban elmondható, hogy a csatlakozási ponttól a fogyasztó lakásáig, mérőjéig húzódó szakaszért a társasház felel.
Tartozás és kikapcsolás
A társasházak kikapcsolására a villamosenergia-ágazatban kiegészítő rendelkezések vonatkoznak, a társasházat egy az egyben nem lehet lekapcsolni a hálózatról, a személyliftek működését, valamint a lépcsőház, közlekedők világítását biztosítani kell. Ez a minimális szolgáltatásra vonatkozó jog megilleti a négynél több szintes társasházakat, ha abban ingatlantulajdonosként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, illetve azokat a társasházakat, ahol a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben már igazolhatóan megindult a fizetési meghagyásos eljárás. A társasház még a kikapcsolás előtt legfeljebb hathavi részletfizetést kérhet.
Elszámolás kétféleképpen
A társasházakban élők számára kétféle elszámolás lehetséges. Az egyik lehetőség, amikor a lakástulajdonos vagy felhasználó közvetlenül a szolgáltatóval számol el a fogyasztásról. Azokban az esetekben, amikor nem a szolgáltató számlázza ki a fogyasztást, a lakástulajdonosok a társasház szabályzatában meghatározott módon fizetik meg a társasház részére a díjakat. Ideális, ha minden lakás fogyasztását almérők mérik, mivel a társasház szabályzata szerint fizetendő díj magasabb lehet, mint a tényleges fogyasztás – ilyenek a vízóra nélküli lakások – mondott egy példát Scherer Zsolt. A társasházi lakásokban a villamosenergia-fogyasztást jellemzően önálló mérővel, közvetlenül a szolgáltatóval szerződve mérik. A lakók és a társasházak – a közös helyiségek villamosenergia-felhasználásának mérésére – külön szerződést kötöttek, a közös helyiségek lakásokra leosztott részarányos díját a közös költség tartalmazza.
A földgázágazatban az egyik elszámolási lehetőség, amikor minden lakásnak és a társasháznak is külön fogyasztásmérője és szerződése van a szolgáltatóval. Egy másik elszámolási lehetőség, amikor a társasháznak egy – központi fűtésre használt – fogyasztásmérője van, amely a szolgáltatóval való teljes elszámolásra szolgál. A társasház a tulajdonosaival egymás között a szabályzatában meghatározott módon, almérők vagy egyéb feltételek alapján számol el egymással.
A központi fűtéses társasházak kétféle módon is szerződhetnek a szolgáltatóval. Amennyiben önálló szerződésük van a szolgáltatóval, és a fogyasztásmérő kisebb mint 20 m3/h névleges összteljesítményű, akkor a szolgáltató a „fogyasztói közösségek” kedvezményes árszabását alkalmazhatja. Vannak azonban olyan társasházak, amelyek szolgáltató vállalkozást bíznak meg a központi fűtés üzemeltetésével. Ezekben az esetekben ez az üzemeltető szerződik a szolgáltatóval, így nem lakossági felhasználónak minősül a társasház. Ebben az esetben a díjszabás magasabb lehet az egyetemes szolgáltatási díjaknál.
Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás elszámolására vonatkozó jogszabályok alapján a víziközmű-szolgáltató elsősorban a társasházzal számol el a bekötési (fő) vízmérő alapján. Amennyiben a lakásba nincs felszerelve mellékmérő, a költséget a lakók többnyire – a társasház szabályzata szerint – a lakások alapterületét vagy a lakók számát alapul véve, átalánydíjban fizetik. Ahol minden elkülönített vízhasználóhelyen megtalálható vízóra, ott lehetőség van arra, hogy a mellékmérőkön összeadott fogyasztás után kelljen a szolgáltatónak fizetni a főmérőn mért érték helyett. Amelyik lakástulajdonos vízórát szeretne felszereltetni, jeleznie kell azt a társasháznak.
A komplikált távhő
A fűtés költségének felosztása – annak előállítási módjától függetlenül – érintheti legérzékenyebben a társasházak lakóit. A szolgáltató jogszabály alapján külön köteles meghatározni és számlázni a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt. A társasház dönthet úgy, hogy egy összegben fizeti meg a távhőszolgáltatás díját, és arányosan továbbszámlázza a lakástulajdonosoknak. A társasházak zöme azonban külön tulajdonosokra (díjfizetőkre) történő számlázást és díjfizetést választ. A távfűtésről szóló számlákat ez esetben is a szolgáltató állítja ki, a társasház közös képviselője által az egyes épületrészekre, illetve tulajdonosaira (díjfizetőkre) meghatározott és a szolgáltatónak átadott díjmegosztási arányok figyelembe vételével. Az arányok meghatározása történhet az épületrészek fűtött légtérfogata alapján vagy fűtési költségmegosztók alkalmazásával. Amennyiben a tulajdonosi közösség hőleadó egységekre (fűtőtestekre szerelt) fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább harminc százalékát, de legfeljebb ötven százalékát akkor is az épületrészek fűtött légtérfogata arányában kell meghatározni. Amennyiben a fogyasztónak az arányok, szorzószámok megállapításával kapcsolatban panasza van, a társasház képviseletéhez kell fordulnia.
Javíttatás és panasz
A társasház tulajdonában álló vezetékszakaszok korszerűsítése, javítása, a társasház feladata. Több szolgáltató – díj ellenében – biztosítja a hibaelhárítást a társasház vagy felhasználó oldalához tartozó vezetékeken is. Ha a fogyasztónak az elszámolással vagy az üzemeléssel kapcsolatban merül fel problémája, panaszával először a társasház kezelőjét, majd a szolgáltatóját keresse fel. Fogyasztóvédelmi eljárást az ügy típusától függően az energiahivatalnál vagy a felhasználási hely szerinti megyében kijelölt járási hivatalnál kezdeményezhet a fogyasztó.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült.
Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20190820-tarsashazi-kozmuszolgaltatasok-uj-fogyasztovedelmi-kiadvanyokat-jelentetett-meg-a-mekh