A Pécsi Járási Ügyészség közveszélyokozás bűntette miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki 2018 júliusában megpróbálta felgyújtani volt barátnője lakását.

A férfi 2017 decemberében létesített kapcsolatot a sértettel, azonban a barátnője néhány hét elteltével megszakította a kapcsolatot a vádlottal.

A férfi nem akart beletörődni a történtekbe, ezért rendszeresen megjelent a sértett lakásánál. 2018 júliusa végén a vádlott egy 10 literes kannába benzint vásárolt abból a célból, hogy volt barátnőjének a lakását felgyújtsa. A férfi éjfél után 1 liter benzint a társasház bejárati ablaküvegén keresztül belocsolt a lépcsőházba, majd öngyújtóval azt meggyújtotta és a helyszínről eltávozott.

A bejárati ajtó ezt követően égni kezdett és a társasház közös folyosóján, ahol fából készült polcok és a gázvezeték is volt, sűrű füst keletkezett.

Az egyik földszinti lakó észlelte a tüzet, megpróbált a folyosóra menni, azonban az ott keletkezett füst és hő hatására a lakást nem tudta elhagyni, így a lakásának ablakából mászott ki. Ezt követően a lakók értesítették a tűzoltókat, majd közös erővel sikerült a tüzet eloltani. Az elkövető cselekménye a közveszélyokozás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

Forrás: https://www.bama.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/szerelmi-banataban-fel-akarta-gyujtani-volt-baratnoje-lakasat-2006065/

Új szabályozást vezetnek be a társasház-kezelésben: szakemberek szerint rövidesen egyszerűbbé, átláthatóbbá válik az ügyintézés.

A változás lényege, hogy az összes közös képviselő adatait valamint a társasházak beszámolóit le kell majd adni az illetékes járási földhivatalba – mondta Javós Csilla, a kaposvári Csaklakás Kft. ügyvezetője a sonline.hu-nak. Hozzátette: eredetileg május végén lépett volna hatályba a rendelkezés, ám az érintettek egy év haladékot kaptak, s így bőven jut idő a felkészülésre.

Javós Csilla rámutatott: az új társasházi tisztviselőknek jövő májusig kell regisztrálniuk a nyilvántartásban. A változás másik hozadéka, hogy a számviteli szabályok szerint összeállított beszámolók részletesen rögzítik a társasházak vagyoni helyzetét: a dokumentum a bevételtől a kiadáson át a közös költségekig illetve a hátralékig minden fontos információt tartalmaz.

Ez többek közt a lakásvásárlás előtt állóknak is hasznos lehet, mivel hiteles képet kapnak a kiszemelt épületről.

Így például időben megtudhatják, hogy a társasház tervezett felújítása miatt új lakóként nekik is rögtön a zsebükbe kell nyúlniuk vagy a ház számláján lévő több millió forintból fedezi a kiadásokat. A kért információkhoz ingyen hozzájuthatnak majd a földhivatalban.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/08/10/valtoztatnak-a-tarsashazi-ugyintezesen

Szerda este lövöldözés volt a Harmat utcában.

Szeptember 4-én, szerda este 20.30 körül egy ittas, idősebb, 50-60 év körüli tréningruhás férfi fegyverrel lövöldözött az Óhegy park közelében, a Harmat utcánál – írta olvasónk.

A lakók hívták a rendőrséget, de mire kiértek, a lövöldöző már elment. A szemtanúk közlése alapján a rendőrök gáz-riasztó fegyver használatát azonosítottak. A lakók és a társasház bejelentést is tett mind a rendőrségen, mind az önkormányzatnál.

Az utóbbi időben elszaporodtak a környéken az erőszakos cselekmények, betörési kísérletek, kocsifeltörések. Egy céltalanul lövöldöző részeg a házak között félelmet kelt az itt lakókban, akik szeretnék elérni, hogy térfigyelő kamerákat helyezzen ki az önkormányzat az utcába és a közterület-felügyelet gyakrabban járőrözzön a környéken.

A helyzet aggasztó, ezért a társasház folyamatos tájékoztatást kért a nyomozás állásáról a rendőrségtől. Azt kérik, hogy bárki, aki a környéken gáz-riasztó fegyverrel rendelkező személyről tud, jelezze azt! Írni az ittlakunk.hu oldalunkra tudtok, a beérkező leveleket továbbítjuk a társasháznak.

Forrás: https://10.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/190905/lovoldozes-volt-harmat-utcaban-keresik-lovoldozot

Sikerült befogni azt a monoklis kobrát (Naja kaouthia) pénteken, amely öt napig bujkált egy társasházban a németországi Hernében – jelentették be illetékesek.

A 1,4 métere hosszú mérges kígyót egy pince bejáratának lépcsője alatt találták meg abban a társasházegyüttesben, amelynek udvarán vasárnap felbukkant. A kígyó életben volt és senkit nem harapott meg.

Utoljára vasárnap látták a társasház udvarán, azóta nyoma veszett. A környező otthonokat kiürítették, és felszólították a térségbeli lakosokat, tartsák zárva ajtóikat, ablakaikat.

Hétfőn a lakóház egyik lakásában lefoglaltak 20 mérges kígyót. Tulajdonosuk azt állította, hogy a keresett állat nem az ő gyűjteményéből szökött meg. Eltiltották őt a kígyók tartásától és az összes állatot elvitték a lakásból.

Hétfőn a lakóház lépcsőházát felszórták liszttel, hogy észlelhessék az állat haladását. Az India északkeleti részén és Délkelet-Ázsiában elterjedt kobrafaj harapása halálos lehet. Az illetékesek pénteken nem közölték, hogy kié a kígyó, és hogyan került a társasházba.

Forrás: https://24.hu/kulfold/2019/08/30/ot-napig-bujkalt-egy-tarsashazban-egy-monoklis-kobra/

Állandó vitaforrás a társasházakban, mennyi kutya tartható egy lakásban. Érdekes módon a bíróság sem tud dűlőre jut ebben a kérdésben.

A legutóbbi döntés értelmében egy társasház nem tilthatja meg az állattartást, de szabályozhatja a házikedvencek számát.

Egy kutyatulajdonos összetűzésbe került a társasház közösségével: a gazdi egy 12 lakásos társasház egyik lakásában él, a 39 négyzetméteres lakást 8 spániellel osztja meg. A bíróságra azután jutott el, hogy összetűzésben került a lakóközösséggel az új SzMSz okán. A szabályzat mellékletében kitérnek arra ugyanis, hogy bár tartható állat a társasházban, de nem a közös területeken, csak a lakásokban. Lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két közepes testű kutya, illetve két macska tartható. Ezt támadta meg a lakó.

A bíróság első fokon a társasháznak adott igazat a társasházi törvényre hivatkozva, mely lehetőséget ad a lakóközösségnek, hogy szabályozzák a társasház használatát. Ezt követően fellebbezett a gazdi: a másodfokú bíróság szerint a társasházi törvény a lakások nem lakásként való felhasználásának szabályozására ad lehetőséget. A házirend tartalma kötött: a külön tulajdonban végzendő építési, szerelési munkák és a zajjal járó egyéb tevékenység lakhatást zavaró szabályait rögzítheti, az állattartásra azoban nem vonatkozhat.

A másodfokú ítélet után a társasház a Kúriához fordult, az pedig a az elsőfokú ítéletet hagyta jóvá. A Kúria szerint a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is. Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakás célú használattal. 

A döntés azért érdekes, mert pár évvel korábban ennek teljesen ellentmondó döntésre jutott a bíróság: 2016-ban egy hasonló eset kapcsán a Fővárosi Törvényszék még úgy döntött, hogy a társasházi SZMSZ csak azt tilthatja meg, hogy a lakó magánlakását nem lakás, hanem pl. irodai célra használja. Az, hogy ki, mit tart a lakásában, magánügy, ha valaki azt állítja, hogy a tevékenység zavaró, birtokháborítási pert indíthat, amiben azt bizonyíthatja, hogy a tevékenység szükségtelen mértékben zavaró – írja a kutyabaráthelyek portál.

Forrás: https://1.kerulet.ittlakunk.hu/kutya-cica/190902/ellentmondasos-mennyi-kutya-tarthato-egy-lakasban

Ha valaki lakóközösségben él, a közös helyiségek szolgáltatásai után a lakóközösség szabályai szerint részarányosan fizet, az egyes lakások fogyasztását viszont közműtípustól függően al-, illetve mellékmérők mérhetik.

Újabb két kiadvánnyal segíti a fogyasztók tájékoztatását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legújabb kiadvány a társasházakban, lakásszövetkezeti lakásokban élőknek nyújt hasznos összefoglalót a mérők és vezetékhálózat tulajdonviszonyaitól kezdve az elszámolásig.

Hazánkban továbbra is alacsonyak az energiaárak, ennek ellenére még mindig több ezer fogyasztót érint a tartozás miatti kikapcsolás. A Hivatal által kiadott tájékoztató kiadványok üzenete, hogy a felhasználók időben fizessék be számláikat, hogy megelőzzék a komolyabb és költségesebb ki-, illetve visszakapcsolást” – mondta Scherer Zsolt, a Hivatal sajtófőnöke. Emlékeztetett, hogy a nemrégiben kiadott két füzettel együtt összesen már nyolc kiadvánnyal segíti a fogyasztók tájékoztatását az energiahivatal.

Társasházi fogyasztók

A jogszabályok szerint a társasházak általában lakossági fogyasztóknak minősülnek bizonyos megkötésekkel. A villamosenergia- és a földgázjogszabályok szerint lakossági fogyasztó az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát vagy földgázt, illetve a társasház, ha a lakóépületben a lakások száma meghaladja az önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. A víziközmű-szolgáltatók egységesen lakossági fogyasztóként kezelik a társasházakat is, míg a távhőre vonatkozó előírások szerint lakossági felhasználónak minősül a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége.

Mérőórák

A társasházakban általában kétféle típusú fogyasztásmérő található. Az egyik a bekötési- vagy főmérő, amely a közműszolgáltató tulajdona. Tipikusan ilyen egység méri a társasház egészének vízfogyasztását, az elfogyasztott távhő mennyiségét, a házközponti fűtés földgázfogyasztását, a társasházi közös világítást, valamint az egyes lakások, helyiségek villamosenergia-ellátását. Ezen kívül az egyes lakásokhoz vagy akár társasházi helyiségekhez is tartozhatnak al- vagy mellékfogyasztásmérők.

Vezetékhálózat

A társasház a különböző közműszolgáltatásokat vezetékrendszer útján veszi igénybe. Kiemelt szerepe van a csatlakozási pontnak, ameddig a szolgáltató felel a vezetékhálózatért. A villamosenergia-szolgáltatás esetében a társasházaknál a tulajdoni határ a csatlakozó főelosztóban van, amely már a társasház tulajdona. A földgázszolgáltatás esetében a telekhatár számít csatlakozási pontnak. Innentől a fogyasztói főcsapig húzódó csatlakozóvezeték-szakasz a társasház tulajdona. Távhőszolgáltatás esetében a távhőtörvény szerinti csatlakozási pont a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, ahol ilyen nincsen, az a pont, ahol a vezeték a felhasználó lakásába érkezik. A víziközmű-szolgáltatás esetében a szolgáltató karbantartási kötelezettsége a szolgáltatási pontig tart, amely a bekötővezeték, illetve a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja. Általánosságban elmondható, hogy a csatlakozási ponttól a fogyasztó lakásáig, mérőjéig húzódó szakaszért a társasház felel.

Tartozás és kikapcsolás

A társasházak kikapcsolására a villamosenergia-ágazatban kiegészítő rendelkezések vonatkoznak, a társasházat egy az egyben nem lehet lekapcsolni a hálózatról, a személyliftek működését, valamint a lépcsőház, közlekedők világítását biztosítani kell. Ez a minimális szolgáltatásra vonatkozó jog megilleti a négynél több szintes társasházakat, ha abban ingatlantulajdonosként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, illetve azokat a társasházakat, ahol a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben már igazolhatóan megindult a fizetési meghagyásos eljárás. A társasház még a kikapcsolás előtt legfeljebb hathavi részletfizetést kérhet.

Elszámolás kétféleképpen

A társasházakban élők számára kétféle elszámolás lehetséges. Az egyik lehetőség, amikor a lakástulajdonos vagy felhasználó közvetlenül a szolgáltatóval számol el a fogyasztásról. Azokban az esetekben, amikor nem a szolgáltató számlázza ki a fogyasztást, a lakástulajdonosok a társasház szabályzatában meghatározott módon fizetik meg a társasház részére a díjakat. Ideális, ha minden lakás fogyasztását almérők mérik, mivel a társasház szabályzata szerint fizetendő díj magasabb lehet, mint a tényleges fogyasztás – ilyenek a vízóra nélküli lakások – mondott egy példát Scherer Zsolt. A társasházi lakásokban a villamosenergia-fogyasztást jellem­zően önálló mérővel, közvetlenül a szolgáltatóval szerződve mérik. A lakók és a társasházak – a közös helyiségek villamosenergia-felhasználásának mérésére – külön szerződést kötöttek, a közös helyiségek lakásokra leosztott részarányos díját a közös költség tartalmazza.

A földgázágazatban az egyik elszámolási lehetőség, amikor minden lakásnak és a társasháznak is külön fogyasztásmérője és szerződése van a szolgáltatóval. Egy másik elszámolási lehetőség, amikor a társasháznak egy – központi fűtésre használt – fogyasztásmérője van, amely a szolgáltatóval való teljes elszámolásra szolgál. A társasház a tulajdonosaival egymás között a szabályzatában meghatározott módon, almérők vagy egyéb feltételek alapján számol el egymással.

A központi fűtéses társasházak kétféle módon is szerződhetnek a szolgáltatóval. Amennyiben önálló szerződésük van a szolgáltatóval, és a fogyasztásmérő kisebb mint 20 m3/h névleges összteljesítményű, akkor a szolgáltató a „fogyasztói közösségek” kedvezményes árszabását alkalmazhatja. Vannak azonban olyan társasházak, amelyek szolgáltató vállalkozást bíznak meg a központi fűtés üzemeltetésével. Ezekben az esetekben ez az üzemeltető szerződik a szolgáltatóval, így nem lakossági felhasználónak minősül a társasház. Ebben az esetben a díjszabás magasabb lehet az egyetemes szolgáltatási díjaknál.

Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás elszámolására vonatkozó jogszabályok alapján a víziközmű-szolgáltató elsősorban a társasházzal számol el a bekötési (fő) vízmérő alapján. Amennyiben a lakásba nincs felszerelve mellékmérő, a költséget a lakók többnyire – a társasház szabályzata szerint – a lakások alapterületét vagy a lakók számát alapul véve, átalánydíjban fizetik. Ahol minden elkülönített vízhasználóhelyen megtalálható vízóra, ott lehetőség van arra, hogy a mellékmérőkön összeadott fogyasztás után kelljen a szolgáltatónak fizetni a főmérőn mért érték helyett. Amelyik lakástulajdonos vízórát szeretne felszereltetni, jeleznie kell azt a társasháznak.

A komplikált távhő

A fűtés költségének felosztása – annak előállítási módjától függetlenül – érintheti legérzékenyebben a társasházak lakóit. A szolgáltató jogszabály alapján külön köteles meghatározni és számlázni a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt. A társasház dönthet úgy, hogy egy összegben fizeti meg a távhőszolgáltatás díját, és arányosan továbbszámlázza a lakástulajdonosoknak. A társasházak zöme azonban külön tulajdonosokra (díjfizetőkre) történő számlázást és díjfizetést választ. A távfűtésről szóló számlákat ez esetben is a szolgáltató állítja ki, a társasház közös képviselője által az egyes épületrészekre, illetve tulajdonosaira (díjfizetőkre) meghatározott és a szolgáltatónak átadott díjmegosztási arányok figyelembe vételével. Az arányok meghatározása történhet az épületrészek fűtött légtérfogata alapján vagy fűtési költségmegosztók alkalmazásával. Amennyiben a tulajdonosi közösség hőleadó egységekre (fűtőtestekre szerelt) fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább harminc százalékát, de legfeljebb ötven százalékát akkor is az épületrészek fűtött légtérfogata arányában kell meghatározni. Amennyiben a fogyasztónak az arányok, szorzószámok megállapításával kapcsolatban panasza van, a társasház képviseletéhez kell fordulnia.

Javíttatás és panasz

A társasház tulajdonában álló vezetékszakaszok korszerűsítése, javítása, a társasház feladata. Több szolgáltató – díj ellenében – biztosítja a hibaelhárítást a társasház vagy felhasználó oldalához tartozó vezetékeken is. Ha a fogyasztónak az elszámolással vagy az üzemeléssel kapcsolatban merül fel problémája, panaszával először a társasház kezelőjét, majd a szolgáltatóját keresse fel. Fogyasztóvédelmi eljárást az ügy típusától függően az energiahivatalnál vagy a felhasználási hely szerinti megyében kijelölt járási hivatalnál kezdeményezhet a fogyasztó.
 

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20190820-tarsashazi-kozmuszolgaltatasok-uj-fogyasztovedelmi-kiadvanyokat-jelentetett-meg-a-mekh

Hamarosan egy tizenkét éves, mozgásában korlátozott gyermek is játszhat abban a lombházban, amit szülei és szomszédjai közösen álmodtak meg budapesti társasházuk udvarára.

Az egyedi tervezésű, akadálymentesített lombházat az OTP Business társasházi pályázatának segítségével építtetheti meg a lakóközösség. A teraszos építményben a házban élő gyerekek mind együtt játszhatnak: az egyik kerti fa lombkoronájára tervezett rejtekhelyre a lépcső mellett egy kézi teherlifttel is feljuthatnak, ahonnan az említettek mellett csúszdán és kötélen leereszkedhetnek.

„Több száz honfitársunk mindennapi életének megkönnyítése, vagy lakókörnyezetének szebbé tétele mellett a pályázat keretében segítjük az akadálymentesítést. Pár éve szintén egy budapesti ház akadálymentesítését támogattuk, idén pedig ennek az izgalmas lombháznak segíthetjük a megépítését pályázatunkkal. Az integrálás számunkra azt is jelenti, hogy a pályázat benyújtása és a megvalósítás önmagában is szorosabbá teheti a lakóközösségek együttműködését. A társasházak vezető pénzügyi partnereként ez is kiemelt célunk” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A lombház mellett idén is több közösség pályázott sikerrel az eddig elhanyagolt közös terek, kiskertek jobb hasznosítására: Budapesten magas-ágyások telepítése, Sárbogárdon és Szigethalmon játszótér kialakítása, Szolnokon és Kaposváron a növényzet és kerti bútorzat felújítása valósulhat meg a közeljövőben.

A pályázaton nemcsak társasházak, de lakásszövetkezetek is indulhattak: idén szolnoki, kaposvári és szegedi szövetkezet is nyert. A csongrádi megyeszékhelyen egy 260 lakásos szövetkezet egymillió forintot kap, hogy 19 épületében mozgásérzékelős LED lámpákra cserélje az elhasználódott világítótesteket. A benyújtott dokumentumok alapján egyre több társasház tartja szem előtt a fenntarthatóságot: egy budapesti ház napelemes udvarvilágításra, egy budaörsi szélenergiával hajtott szellőztetőrendszerre, egy debreceni pedig energiatakarékos izzókra pályázott sikerrel.

Az összesen 87 településről beérkezett, csaknem 800 idei pályázat nyomán három kategóriában osztott díjakat a zsűri: Ezermester, Biztonság és Közösségépítés.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/lombhazat-epitettek-a-tarsashaz-udvarara/pkpkmrc

A fizetőképtelen társasház lakásait ki lehet kapcsolni az áramszolgáltatásból, ám a lépcsőházban égni kell a villanynak és a lift sem állhat le. Új fogyasztóvédelmi füzet segít az eligazodásban.

Fogyasztóvédelmi füzeteket adtak ki nemrégiben a közműszolgáltatás ki- és visszakapcsolásának szabályairól és a társasházakra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról, részeként a „Panasza van? Segítünk!” sorozatnak. Az előbbit már bemutattuk, ezúttal a társasházi tanácsadót foglaljuk össze.

A jogszabályok szerint a társasházak, a lakásszövetkezetek általában lakossági fogyasztóknak minősülnek, persze megkötésekkel. Amennyiben fizetési késedelem miatt a társasházat kikapcsolnák a szolgáltatásból, a közös tulajdonban lévő helyiségekben mindenképpen biztosítani kell a minimális áramellátást, vagyis például a liftek működését, a lépcsőházak és közlekedők világítását.

A társasházakban élők számára kétféle elszámolás lehetséges a közművek kifizetésére. Az egyik, amikor a lakástulajdonos vagy -használó közvetlenül a szolgáltatóval számol el a fogyasztásról, a másik esetben a belső szabályzatában meghatározott módon fizetik meg a társasház részére a díjakat.

Ma már a legtöbb társasházban olyan elszámolási módokat alkalmaznak, amelyek egyedi, lakáson belüli mérőeszközön alapulnak. Ezt annak ellenére is ösztönzik a szolgáltatók, hogy nekik egyszerűbb lenne az egy bemenő órát leolvasni és onnan már osszák tovább a költségeket a lakók. A közös tulajdonban álló vezetékszakaszok korszerűsítése, javítása, felülvizsgálata természetesen mindenkor a társasház feladata.

Amennyiben a fogyasztónak az elszámolással vagy az üzemeléssel kapcsolatban merül fel problémája, panaszával először a társasház kezelőjét, majd a szolgáltatóját keresse fel. Fogyasztóvédelmi eljárást az ügy típusától függően a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnál, vagy a megyei járási hivatalnál kezdeményezhet – távhőszolgáltatásnál azonban a települési jegyző is elláthat felügyeleti feladatokat.

A kiadvány bemutatja a kikapcsolás szabályait, valamint részletezi a különböző szolgáltatások elszámolását. Azért, hogy a füzetek elérjék a fogyasztókat, az energiahivatal sajtókampányt szervezett a kormányhivatalok közreműködésével. Az új kiadványok letölthetők a hivatal honlapjáról is.

Forrás: https://m.delmagyar.hu/panaszfal/kikapcsolasnal_is_biztositani_kell_a_tarsashazak_kozos_helyisegeiben_az_aramot_-_fogyasztovedelmi_fuzet_segit_eligazodni/2606699/

A projektek kevesebb, mint felében (43%) sikerül a tervezett határidőre elkészíteni az értékesítési céllal épített társasházakat, ugyanennyi beruházásnál 3-12 hónapot csúszik az átadás, 14 százalékban viszont egy évnél is többet kell várniuk a vásárlóknak, de olyan projekt is akad, amelynél 3 évnél többet csúszik az átadás

– írja a Portfolio a Budapesti Lakáspiaci Riport alapján. Ebben összesen 335 budapesti projektet vizsgáltak meg.

A lap szerint a számok azt mutatják, nincs összefüggés a csúszás mértéke és a projekt mérete között, azaz szó sincs arról, hogy a tőkeerős befektetők gigaberuházásai a biztos találatok. Említenek példaként olyan 200 lakásos társasházat, amelyet több mint két éves késéssel adtak át.

Az újság felhívja a leendő vásárlók figyelmét arra, hogy vásárlás előtt nézzenek utána a befektetőnek, alaposan gondolják át, milyen fizetési konstrukcióba mennek bele, továbbá nagyon fontos, hogy a szerződés apróbetűs részeit is olvassák át. Ezzel meg lehet előzni az olyan meglepetéseket, mint például az a kitétel, amely szerint a a közműbekötések költsége a vevőt terheli.

A csúszások egyik fő oka egyébként az építőiparban sok problémát okozó munkaerőhiány.

Forrás: https://24.hu/belfold/2019/08/20/uj-lakas-csuszas-atadas-tarsashaz/

Mindenki bocsánatot kért.

Intenzív felháborodást váltott ki a mentők vasárnapi Facebook-bejegyzése, amelyben egy szabálytalan parkolóra hívták fel a figyelmet, ami miatt, mint írták, a mentők hozták kellemetlen helyzetbe a szabálykövető autósokat. (A szabálytalanul parkoló autós egyébként egy szoláriumba ment be, de ennek nyilván nincs jelentősége.)

A budai társasháznál, ahová a mentők kiérkeztek, felfestés és tábla is figyelmezteti az autósokat a vészhelyzeti parkolóhelyre, ezért is volt nagy a felháborodás, hogy a rohamkocsi csak nehézkesen tudott parkolni, egész pontosan az úton kényszerült megállni, csakhogy ezzel ellehetetlenítette a szabályosan parkoló autók kihajtását.

A mentők legújabb bejegyzéséből kiderült, hogy az autós elnézést kért a történtekért, a szolárium pedig a vendégeket külön táblákkal figyelmezteti arra, hogy ne álljanak a felvonulási területre.

Forrás: https://m.hvg.hu/elet/20190814_Happy_end_lett_a_mentok_kontra_szabalytalan_parkolo_tortenetenek_a_vege