Kigyulladt egy többszintes társasház egyik földszinti lakása szombat este a Komárom-Esztergom megyei Dorog Hám Kálmán lakótelepén – írja a katasztrófavédelem.hu.
A tűzhöz az esztergomi tűzoltók és a nyergesújfalui katasztrófavédelmi őrs tűzoltói érkeztek ki,
AKIK KÉT VÍZSUGÁRRAL OLTOTTÁK EL A LÁNGOKAT,majd hozzáláttak a tűzoltási utómunkálatokhoz.
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20201114-egett-egy-tobbszintes-tarsashaz-dorogon.html
Közel két évtizedes jogi csatározás után az építtető előbb módosította, majd végül vissza is vonta a társasház terveit: a megkezdett alapozó munkákat felszámolták, visszahordták a földet a területre. A helyszínen most villák épülhetnek.
2018-ben aggódó levél érkezett hozzánk, amelyben a debreceni Nagyerdő egy csendes, családi házas övezetében, a Kartács utcában élők a média segítségét kérték, hogy megállítsák az építkezést, amely egy teljes városrész életét látszott tönkretenni.
Mint kiderült, az ügyük a kétezres évek elején kezdődött, amikor a helyi politikai hatalommal jó kapcsolatot ápoló vállalkozó – külterület lévén – jó áron megvásárolta a beépítetlen területeket, amiket utóbb belterületté és építési területté nyilvánítottak. A gond csak az, hogy az ominózus terület már rég védőövezetté kellett volna nyilvánítani, melynek előkészületei már zajlottak, ennek ellenére 2003-ban elfogadtak egy olyan építési szabályozást, amely lehetővé tette a környék társasházas beépítését.
A rendelet aztán nem sokáig maradt érvényben: a közfelháborodás hatására 2004-ben vissza is vonták azt, valamint 3 évre szól építési és változtatási tilalma rendeltek el. Ám ez előtt még két területre engedélyezték az építkezést: a 22046/7. , valamint a 22046/10. helyrajzi számra.
Forrás: https://orszagszerte.atlatszo.hu/megakadalyoztak-a-tarsashazak-felepiteset-a-debreceni-csaladi-hazas-ovezetben-elok/
A hirbalaton.hu információi szerint óriásgépek vonultak fel a siófoki obszervatórium közvetlen szomszédságában lévő telekhez, gőzerővel megkezdték egy ötszintes társasház megépítését. A beruházás megvalósítása ellen az elmúlt hónapokban, években meteorológusok, szakemberek, a térség önkormányzatai, civil szervezetei folyamatosan tiltakoztak. Az aggodalmak szerint ugyanis a balatoni viharjelzéshez és a klímaváltozáshoz is adatokat szolgáló obszervatórium méréseinek pontosságát veszélyeztetné a tőszomszédságában, alig pár tízméternyire tervezett építkezés, illetve a mérőállomásnál magasabbra tervezett épület.
Forrás: https://orszagszerte.atlatszo.hu/hiaba-tiltakoztak-siofokon-megkezdtek-a-tarsashaz-epiteset-komlon-nepkonyha-nyilik/
Az uniós joggal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely úgy rendelkezik, hogy a társasházi ingatlanban található lakás minden tulajdonosa köteles hozzájárulni a közös tulajdonú épületrészek fűtési költségéhez – közölte az Európai Unió Bírósága.
Az Európai Bíróság a 2019. december 5-i EVN Bulgaria Toplofikatsia ítéletében (C-708/17 és C-725/17) egy hőenergia-szolgáltatásról szóló nemzeti jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségéről határozva kimondta, hogy nem ellentétes a fogyasztók jogairól szóló 2011/83 irányelvvel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29 irányelvvel az azt előíró nemzeti szabályozás, hogy a távfűtési hálózathoz csatlakoztatott társasházi ingatlanban található lakás tulajdonosai akkor is kötelesek hozzájárulni a közös tulajdonú épületrészek és az ingatlanon belüli hőtermelő berendezés hőenergia-fogyasztásának költségeihez, ha a fűtésszolgáltatást egyénileg nem kérték és lakásukban nem használják – olvasható az Európai Bíróság közleményében.
Ugyanezen szabályozással kapcsolatban a bíróság azt is kimondta, hogy nem ellentétes az energiahatékonyságról szóló 2006/32 irányelvvel és 2012/27 irányelvvel az, ha a fogyasztásra vonatkozó számlákat a társasházi lakások minden egyes tulajdonosa tekintetében az adott lakás fűtött légtérfogatával arányosan állapítják meg.
Mi áll a háttérben?
Az alapügyek hátterében két kereset áll, amelyet társasházi ingatlanokban található lakások tulajdonosainak címeztek, és az ingatlanokon belüli hőtermelő berendezés és közös tulajdonú épületrészek hőenergia-fogyasztására vonatkozó olyan számlák kifizettetése iránt indítottak, amelyek rendezését a tulajdonosok megtagadták. A tulajdonosok álláspontja szerint ugyanis bár az ingatlanuk távfűtési hálózaton keresztüli hőellátását a társasház és a hőenergia-szolgáltató között létrejött szerződés alapján biztosítják, ők egyénileg nem járultak hozzá a távfűtési szolgáltatáshoz, és azt saját lakásukban nem veszik igénybe.
A bíróság a „fogyasztó” 2011/83 irányelv értelmében kimondta, hogy a „fogyasztó” fogalmának hatálya alá tartoznak a távfűtési hálózathoz csatlakozó társasházban található ingatlan tulajdonosai, illetve az ingatlan használatára vonatkozó dologi jog jogosultjai, mint az energiaszolgáltató ügyfelei, amennyiben kereskedelmi vagy szakmai tevékenységben nem érintett, természetes személyeknek minősülnek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az alapügy tárgyát képező, távfűtési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések a 2011/83 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében kereskedők és fogyasztók között létrejött szerződések kategóriájába tartoznak.
A bíróság „nem kért értékesítésnek” a 2011/83 irányelv 27. cikke értelmében kifejtette, hogy a társasház épületen belüli hőtermelő berendezésének hőenergia-ellátása, és ebből következően a társasház közös tulajdonú épületrészeinek hőenergia-ellátása, amelyre az ingatlan tulajdonostársi közössége által hozott, a társasháznak a távfűtési hálózathoz való csatlakoztatására irányuló határozat alapján, a nemzeti joggal összhangban kerül sor, nem minősíthető a távfűtés nem kért értékesítésének.
Egyedi, de nem annyira
A bíróság a társasházi ingatlanok hőenergia-fogyasztásának kiszámlázásának módszerével kapcsolatban pedig rámutatott, hogy a 2006/32 irányelvnek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – többek között a villamos energia és a távfűtés területén – a végső fogyasztók olyan egyedi fogyasztásmérőkhöz jussanak, amelyek pontosan tükrözik a tényleges energiafogyasztásukat. A bíróság ugyanakkor úgy vélte, hogy az nehezen elképzelhető, hogy a társasházi ingatlanok fűtésszámláit, különösen az épületen belüli hőtermelő berendezést és a közös tulajdonú épületrészeket érintő fűtésszámlákat teljes mértékben egyénre tudják szabni, tekintettel arra, hogy az ilyen ingatlanokban található lakások a hő szempontjából nem függetlenek egymástól, mivel a hő cirkulál a fűtött és a kevésbé vagy egyáltalán nem fűtött helyiségek között.
A bíróság emiatt arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel arra, hogy a társasházi ingatlanok hőenergia-fogyasztására vonatkozóan alkalmazott számítási módszert illetően a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, a 2006/32 és 2012/27 irányelvvel nem ellentétes, ha az ilyen ingatlan épületen belüli hőtermelő berendezése által leadott hő kiszámítására vonatkozó módszer az egyes lakások fűtött légtérfogatával arányos meghatározást alkalmazza.Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a bíróság elé. Az Európai bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az Európai Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/tarsashaz-futes-szamlazas-egyedi-europai-birosag.696328.html
Ököllel összetörte egy siófoki társasház bejárati ajtaját egy férfi vasárnap éjjel.
Vasárnap hajnali 4 óra körül Siófok belvárosában egy ittas férfi egy társasház lépcsőházának bejárati ajtaját ököllel összetörte. A rendőrök a feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták és előállították Siófoki Rendőrkapitányságra.
A nyomozók a 21 éves K. Ábelt garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A budapesti fiatal vallomásában elismerte a bűncselekmény elkövetését és elmondta, hogy barátnőjéhez szeretett volna éjjel bejutni, de zárva volt az ajtó, ezért mérgében betörte.
Forrás: https://www.sonline.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/betorte-egy-siofoki-lepcsohaz-ajtajat-a-fiatal-ferfi-3356773/
A ferencvárosi Bárd utcában épül az a 256 lakásos társasház, amelynek ingatlanjai közel nyolcmilliárd forintba kerültek. A jövő májusra elkészülő épület valamennyi lakását, üzlethelyiségét és parkolóját hosszútávú bérbeadás útján kívánja hasznosítani a Flatco Real Estate, amely nyolc éve azzal a céllal alakult, hogy a saját tulajdonú lakóingatlanok bérbeadásában vezető pozíciót töltsön be Magyarországon.
A megújuló energiára épülő fűtési-hűtési rendszerrel tervezett épület szinte nulla energiaigényű lesz. Minden lakást gépesített konyhával, bútorozva és okosotthon-rendszerrel kívánnak bérbe adni.
Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2020/10/26/a_masodik_vilaghaboru_ota_a_legnagyobb_berhaz_epul_budapesten/
Ha régi a vízvezeték a házban, az sem ment meg, az ólomtól, ha sokáig folyatod a vizet – talán ez a legfontosabb tanulsága a Qubit cikkének.
Sokszor előkerül az ivóvíz ólomtartalma, mint téma, leginkább azért, mert telik az idő, és szinte semmi nem változik: a régi építésű társasházak legutolsó problémája a felszálló vízvezeték cseréje.
Pedig jó volna erre is gondolni, az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem egészséges, de a várandósok és a kisgyermekek kiemelten érzékeny csoportnak tekinthetők.
Az ólom káros hatásai az emberi szervezet szinte minden részére kihatnak, így az ideg-, az immun-, a hormon-, valamint a szív- és érrendszerre; a vérképződésre és a vesékre; illetve a magzati fejlődésre és a szaporodási képességre is. A hatások mértékét genetikai tényezők is befolyásolják, de fontos megjegyezni, hogy nem az ivóvíz az ólom elsődleges beviteli forrása, hanem a levegő, a por és az élelmiszerek. A szervezetbe különböző utakon bevitt ólom mennyiségét a vérólomszint jelzi.
Mára elfogadott tény, hogy gyerekeknél nincs biztonságos vérólomszint, míg a csontokban elraktározódó, majd a terhesség alatt vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabaduló, és a véráramba jutó ólom a szülőképes korú nőket is kiemelten veszélyezteti. Több kutatás mutatott már összefüggést a gyerekek vérólomszintje és az IQ-értékeik csökkenése között – a mentális fejlődést a 2 éves kor körüli ólombevitel akadályozhatja leginkább.
Még mielőtt tovább olvasod, magad is ellenőrizheted, ahol laksz, mekkora a kockázata annak, hogy egészségtelen az ivóvized (a Vízművek a házba érkező víz első mérőállomásáig, azaz a társasház mérőórájáig felelős a minőségért, onnantól a ti dolgotok megoldani a problémát):
https://goo.gl/maps/h2nuMjaYxnkJEXVy9
Mostanra készült el az ivóvíz általi ólombevitel magyarországi vizsgálatát célzó projekt kiértékelése és ezek alapján készült a fenti, kereshető térkép is: a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kutatása szerint ma Magyarországon körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben.
A Nyitott Laboratórium nevű lakossági programban az elmúlt 3 évben 8826 darab ivóvízmintát küldtek be díjmentes vizsgálatra, 3736 különböző helyről, az ország 369 településéről.
Forrás: https://11.kerulet.ittlakunk.hu/egeszseg/201022/ha-regi-vizvezetek-hazban-az-sem-ment-meg-az-olomtol-ha-sokaig-folyatod-vizet
Gázfegyverrel lövöldözött egy férfi szombaton este Debrecenben, a Csemete utcában.
A lakótelepre kiérkező rendőrök gyorsan kiderítették, hogy egy ott lakó fiatal férfi lövöldözhetett. Elszámoltatták a 26 éves helyi lakost, aki már akkor beismerte tettét és átadta az egyenruhásoknak a gázpisztolyt.
A férfi a gyanúsítotti kihallgatásán azt mondta a nyomozóknak, hogy csak ki akarta próbálni a riasztópisztolyt. Először a társasház előtt adott le egy lövést a földre, majd a lépcsőházban is elsütötte a fegyvert.
A Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya felfegyverkezve elkövetett garázdaság elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást vele szemben.
Forrás: https://24.hu/belfold/2020/10/26/debrecen-gazfegyver-lovoldozes/
A most bejelentett intézkedések középpontjában a családi házak többgenerációs bővítése áll. Ezt tartalmazza a money.hu elemzése, amely szerint így a lakáspiacon eddig marginális szerepet játszó területet kerül be az állami lakásprogramba. A legújabb kormányzati terv szerint ugyanis a tetőtér-beépítéssel készült új lakások kapnának állami támogatást.
A GYERMEKES CSALÁDOK A CSOK TELJES ÖSSZEGÉT ERRE A CÉLRA FORDÍTHATJÁK, AMI LAKÁSONKÉNT MAXIMUM 10 MILLIÓ FORINTOT JELENT.
A KSH adatai szerint 2005 és 2015 között a lakás- és családiház-átalakítások elenyésző, kevesebb mint 1 százalékát adták a tetőtér-beépítések, és jellemzően családi házaknál fordultak elő.
A tetőtéri lakások piacán vannak lehetőségek, ugyanis a legfelkapottabb településeken az utóbbi években jelentősen csökkent a társasház-építésre, lakás- és családiház-építésre alkalmas telkek száma. A kihasználatlan, illetve felújításra szoruló tetőterekben még van lehetőség újabb lakások kialakítására, az új programmal ez a szegmens kaphat lendületet.
– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az eladásra kínált telkek átlagos négyzetméterára az elmúlt 5 évben a fővárosban több mint duplájára emelkedett, a megyeszékhelyeken is 40 százalékos drágulás történt.
A beépíthető tetőtérrel rendelkező fővárosi családi, valamint iker- és sorházak esetében az átlagos négyzetméterár 580 ezer forintot tett ki a kínálati piacon.
Egy lakáskorszerűsítés, -bővítés, ezen belül, akár egy tetőtér-beépítés jelentős kiadással járhat, de a bankok palettáján régóta elérhetőek a szóban forgó lakásberuházásokhoz felvehető lakáshitelek. A money.hu hitelkalkulátora szerint a bővítésre felvehető 5 és 10 millió forintos, végig fix törlesztőrészletű 20 éves futamidejű lakáscélú hitelek közül a legkedvezőbbek havi részlete
Amennyiben életbe lép a most bejelentett tetőtér-építési támogatásra vonatkozó program, akkor az érintettek még ennél is kisebb ráfordítással tudják megvalósítani a tetőterek beépítését.
Idén októberben nem ez az első bejelentés, ami használt ingatlanokra vonatkozik. Várhatóan januártól ugyanis az állam 50 százalékos, maximum 3 millió forintos támogatást ad a gyermekes családok lakásfelújítási kiadásaira.
Forrás: https://index.hu/gazdasag/2020/10/28/lakashitel_otthonteremtesi_tamogatas_tetoter_beepites/
Évente, kétévente kötelező a kéményseprés. Van akinek ingyen jár, de van akinek fizetni kell érte. A Metropol Mukics Dániellel, az Országos Katasztrófavédelem szóvivőjével segít eligazodni az útvesztőben.
Ma már természetesnek vesszük, hogy télen az otthonunkban meleg van, a háztartások biztonságához azonban hozzátartozik, hogy a kéményeket rendszeresen ellenőriztessük. A legtöbb baleset ugyanis itt keletkezik. – Tavaly 822 kéménytűz volt országosan, ebből 4 Budapesten. Idén 594 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, ebből 6 volt Budapesten. Évente átlagosan 6000 lakástűz van, minden ötödik a kéményből ered, mert nincs megfelelően kitisztítva. Bár a kéménytüzek száma csökken, az évi 800 kéménytűz azt jelzi, hogy sok helyen még mindig nem figyelnek oda kellő mértékben az otthonuk biztonságára. Hatalmas károkat, tragédiákat tudnak okozni ezek a tüzek, ezért érdemes évente vagy kétévente – a fűtési technológiától függően – ellenőriztetni a kéményeket – hangsúlyozta Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelem szóvivője.
A kéményseprés a magánszemélyek házában, lakásában minden esetben ingyenes. Ahova azonban gazdálkodó szervezet van bejelentve (cég, egyéni vállkozó), nekik évente, kétévente kötelező, ellenkező esetben bírság járhat érte.
Családi házban:
Ha valaki családi házban él és a házba nincs bejegyezve semmilyen gazdálkodó szervezet akkor a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal. Településtől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ugyfelszolgalat linken irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél tudnak időpontot egyeztetni az ingyenes kéményellenőrzésre.
Ha családi házban él és a házba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprést egy- vagy kétévente kötelező megrendelni. Ezt már nem a katasztrófavédelem, hanem csak kéményseprőcégek végzik. Attól a cégtől rendelhetik meg, amelyik szimpatikus. A kéményseprésért ebben az esetben fizetni kell. A katasztrófavédelem honlapján azt is meg lehet tudni, hogy az adott területen milyen kéményseprőcégektől lehet megrendelni a kötelező ellenőrzést.
Társasházban:
Ha társasházban él és a lakásba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától fog érkezni és ingyenesen elvégzi a sormunkát.
Ha a lakásba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, a kéményseprő akkor is automatikusan érkezik, de a munka díját ki kell fizetni. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor az egész munka díját, ha a lakás a társasház gyűjtőkéményére van csatlakoztatva, akkor a munka rá eső részét kell kifizetni, például egy tízlakásos társasház esetén a munkadíj egy tizedét.
– Ha csak két hétig háztartási hulladékkal fűtünk, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményünk belső falára, mintha hat hónapon keresztül jó minőségű, két évig szárított fával fűtöttünk volna. Nagyon nem mindegy, hogy mivel tüzelünk – tette hozzá.
Családi házban:
– Azokban a családi házakban, ahol nincs semmilyen cég bejegyezve, semmilyen kötelezettségünk nincs, semmilyen büntetőjogi következménye nem lesz, ha nem engedjük be a kéményseprőt. A saját biztonságunk érdekében azonban nagyon is ajánlatos – magyarázta Mukics Dániel.
Társasházban:
– Társasházban lakó magánszemélyek esetén, ha nem engedjük be a kéményseprőt felszólítást kap a lakó, hogy rendelje meg és végeztesse el a kéményseprést ingyenesen. Ha ennek nem tesz eleget, akkor jogkövetkezmény és bírság lehet a vége, hiszen másokat is veszélyeztethet egy nem megfelelően kitisztított kéménnyel.
Cégek esetén:
Cégeknek minden esetben kötelező a kéményseprés elvégeztetése, érdemes a korábban egyeztetett időpontban ezért otthon lenni, hiszen később pótdíjat vagy akár bírságot kell fizetni.
Mukics Dániel szerint vannak olyan csalók, akik a katasztrófavédelem alvállalkozóinak adják ki magukat és bírsággal fenyegetőzve ajánlják fel a szolgáltatásaikat azoknak, akiknek fizetnie kell érte. – Ezeket nem kell beengedni! A gazdálkodó szervezetek attól a kéményseprőcégtől rendelik meg a kötelező kéményellenőrzést, amelyiktől szeretnék, ne dőljenek be az erőszakos csalóknak – mondta.
– Ha kéményseprő és a megfelelő szakember is megnézte a fűtésberendezésünket, már csak egy dologra kell odafigyeljünk: a szén-monoxid-mérő berendezésre. Minden olyan fűtésrendszert, aminek látjuk a lángját, nyílt égésterű fűtőeszköznek hívunk. Ha nem megfelelő a szellőzés otthon – tehát az ablakokban nincsenek szellőzőrések – nagyon hamar elhasználhatják a szoba levegőjét, így jön létre a szén-monoxid. Mivel ez színtelen szagtalan gáz, még az állatok sem érzik, ezért életet menthet, ha beszerzünk szén-monoxid-mérőt, hiszen akár percek alatt is halálos mérgezés történhet, ha nincs, vagy nem megfelelő az eszköz – mondta Dániel.
– A katasztrófavédelem honlapján megtalálható a jó és rossz minőségű mérők listája, ahol utána tudunk nézni, hogy milyet vásároljunk, vagy a meglévőt le kell-e cserélni. – Minden ilyen szerkezetnek szavatossági ideje is van, ezt is folyamatosan figyelni kell, ha lejár újat kell venni a biztonságunk érdekében – tette hozzá a szakember.
Budapesten a FŐKÉTÜSZ végzi a kéményseprési tevékenységet. Hozzájuk a kemenysepro.hu címen lehet időpontért jelentkezni. A vírushelyzet miatt azonban ütemezett módon, megrendelés nélkül kizárólag a társasházakban végzik el az ellenőrzést. A nem társasházi ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának vagy használójának egyedileg kell megrendelnie a kéményellenőrzést.
Forrás: https://metropol.hu/aktualis/kemenysepro-kisokos-kinek-ingyenes-es-kinek-nem-71927/