Tízből négy társasház felújításra szorul Magyarországon egy felmérés szerint. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint ennél is rosszabb a helyzet.

Tíz lakástulajdonosból hat úgy gondolja, hogy szükség lenne az ingatlan felújítására – ez derül ki a KSH és egy korábbi, a jegybank közreműködésével készített felmérés adataiból. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint a társasházakat illetően még ennél is rosszabb a helyzet.

Bék Ágnes, az egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: Budapest belvárosában például sok a 100 év körüli társasház, ezeknél a gépészet nagyon elavult, a vezetékrendszerek a XX. század épültek meg.

Mint mondta: a panelházak esetében is a gépészet egyre inkább elmarad az elvárt körülményektől. Ezeken a gondokon az eddigi felújítási programok nem segítettek, hiszen azok a külső homlokzatra, a tetőkre és a nyílászárókra vonatkoztak.

Az utolsó 20 évben épült társasházak még elfogadható állapotban vannak, az összes többi felújításra szorul valamilyen szempontból.

A komoly elmaradások egyik oka, hogy a társasházak nem képeztek elegendő felújítási alapot. Amikor az önkormányzatok értékesítettek számos állami lakást az elmúlt évtizedekben, akkor „elfelejtettek” szólni az új tulajdonosoknak, hogy sok esetben az általuk kifizetett vételár többszörösét kéne felújításra költeni – hangsúlyozta Bék Ágnes.

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy a tulajdonosok nem szeretnek közös költséget fizetni, az emelés ellen sokan tiltakoznak.

Jelenleg bankhitelt tudnak felvenni a társasházak a felújításhoz, ennek azonban számos feltétele van, például a felújítási alapot, illetve a közös költséget nyomban meg kell emelni, hogy a hitel visszafizetése zavartalan legyen.

A megoldás az lenne, ha az állam visszatérne a társasházak felújításának támogatásához. Ha ez működik, a tulajdonosok is könnyebben vállalják a pluszterheket, ha látják, hogy az állam is hozzájárul a költségekhez.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2021/02/24/bajban-a-magyarok-a-tarsashazak-tobbseget-fel-kene-ujitani

Tűz volt egy XIX. kerületi társasházban vasárnap délelőtt – írja a katasztrófavédelem.

Budapest XIX. kerületében, a Gosztonyi Lajos utcában teljes terjedelmében égett egy kétszáz négyzetméteres társasház tetőszerkezete. A tűzoltók négy vízsugárral eloltották a tüzet, és három propánbutángáz-palackot kihoztak az ingatlanból, már az utómunkálatokat végzik.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210221-tuz-volt-a-xix-keruletben.html

Régóta zajlik már a vita a siófoki obszervatórium melletti terület beépítéséről, azonban szakmai érvek sora és a heves civil tiltakozás ellenére is folytatódnak a beruházás munkálatai. Az épülő ötszintes társasház ötletének kritikusai az obszervatórium méréseinek pontosságát féltik, aminek szerteágazó következményei is lehetnek a tó életében – számolt be róla a balaton.hu.

Az elmúlt években nagyon sokat költött az ország a balatoni viharjelzésre, legutóbb 400 millió forintot. Joggal mondható példaértékűnek a balatoni rendszer, abszolút méltán lehetünk büszkék rá

– mondta Heizler György, nyugalmazott rendőrezredes.

A siófoki obszervatórium szolgáltat adatokat a balatoni viharjelzés működtetéséhez, és minden balatoni tömegrendezvényhez, így a méréseinek pontossága, háborítatlansága alapvető kérdés

– tette hozzá.

Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Közbiztonsági Testületének elnöke a tavaly decemberi tanácsülésen kérdésekre válaszolva azt mondta, “évek óta folyamatosan, és nem kevés lépést” tettek annak érdekében, hogy a siófoki obszervatórium zavartalan működése megmaradhasson.

Mi magunk is leírtuk, javaslatot is tettünk megoldásra, cseretelek biztosítására, telektulajdonos kártalanítására

– emelte ki, megemlítve, hogy megszületett az a jogszabály is, amely már védi az obszervatóriumok közvetlen környezetét a beépítésektől.

Az építési engedély kiadása, illetve a jogszabály-módosítások olyan furcsa határidőbeli egybeesést mutattak, amely a beruházóknak kedvezett. Több olyan lehetőséget nem látunk, hogy ezt (értsd: az építkezés megállítását) a jelenlegi jogszabályok mentén elérjük. Várjuk, hogy van-e még bármilyen jogorvoslati lehetőség

– fogalmazott a testületi elnök a decemberi tanácsülésen.

Ahogy a portál írja, az építkezés tavaly novemberben indult be, jelenleg már a falakat húzzák.

A héten az éghajlati, természeti katasztrófákról tartottak egy online szemléletformáló rendezvényt a Balatonnál. Az ilyen katasztrófahelyzetek kezelése egyre fajsúlyosabb kérdés a klímaváltozás, illetve a szélsőségesebbé váló időjárás miatt. Az elhangzottak szerint léteznek Balaton-specifikus jelenségek, bizonyos áramlások, viharciklonok, amelyek eltérnek az országostól. Szó esett arról is, hogy komoly hatásai vannak a beépítéseknek, akár egy épület is megváltoztatja a mikroklímát, az áramlásviszonyokat, akadályozza a kilátást. Ezek átalakíthatják a nagytérségi megfigyeléseket is

– hangzott el az online-rendezvényen.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2021/02/22/hiaba-a-tiltakozas-folytatodik-a-tarsashaz-epitese-a-siofoki-obszervatorium-mellett

Egy társasházban az egyik lakástulajdonos önkényesen elfoglalta a szárítót. Három bírói fórum kellett ahhoz, hogy a társasház visszakapja a rendelkezési jogot a szárító felett.

Egy magánszemély a szóban forgó társasházban megvásárolt egy 38 négyzetméteres lakást – így indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset. A szerződésben szerepelt még egy 8 négyzetméteres kamra és egy ugyan ekkora iroda is. Az iroda közvetlenül a lakás mellett helyezkedik el, míg a kamra a folyosó másik végén található. Az eladó az irodát egybenyitotta a lakással. A szerződésben 55 négyzetméter alapterület szerepelt.

A vevő a vásárlás után önkényesen birtokba vette a közös szárító helyiséget, amelyhez egy WC is tartozott. A közgyűlés viszont felhatalmazta a közös képviselőt, hogy másnak adja bérbe a szárítót és a WC-t, így szólítsa fel az azt elfoglalót arra, hogy ürítse ki azt. Miután ez elmaradt, per lett az ügyből.

Az önkéntes elfoglaló arra hivatkozott, hogy a szárítóban lévő WC a lakása rendeltetésszerű használatához tartozik. Ezt a társasház cáfolta, hiszen az elfoglaló a lakása WC-jét használja. A lakás és a szárító amúgy sincs fizikai kapcsolatban egymással. Az első fokú bíróság megállapította, hogy a szárító az ingatlan nyilvántartásban lakásként szerepel, annak pedig fogalmilag része a WC is. A bíróság a társasház kiürítő határozatát hatályon kívül helyezte.

A társasház fellebbezése után a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy a szárítót és a WC-t az elfoglaló nem használhatja kizárólagosan. Tévesnek tartotta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az ingatlannyilvántartás adataihoz ragaszkodva, annak ellenére tekintette lakásnak a szárítót, hogy az ténylegesen nem felel meg a lakássá minősítés műszaki és jogi feltételeinek.

Az elfoglaló ezek után felülvizsgálatot kért a Kúriától. A keresetét arra alapozta, hogy a szárító és a WC az ingatlan nyilvántartásban lakásként szerepel és az az ő lakásához tartozik. A Kúria kiemelte, hogy az ingatlannyilvántartás közhiteles ugyan, az ingatlan rendeltetése azonban műszaki adat, nem tartozik a közhitelesség által védett jogok és tények közé. Helyesen érvelt ezért a társasház azzal, hogy a szárító és a WC rendeltetésének megítélésekor a tényleges funkcióból kell kiindulni, ez pedig nem lakás-jellegű. Az elfoglaló a társasházzal való együttműködését durván megsértette az önkényes foglalással, így nem kifogásolható az, ha a társasház mással köt használati megállapodást a helyiségre.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tarsashaz-foglalas-lakas-kuria-birosag-jogeset.723687.html

A VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzata pályázatot hirdet a kerületi társasházak belső udvarának zöldfelületi fejlesztésére, vissza nem térítendő támogatás formájában.

Az önkormányzati támogatásra minden nem 100%-ban önkormányzati tulajdonú társasházak jelentkezhetnek, akik zöldfelületi fejlesztésbe kezdenének a ház belső udvarában.

A zöldfelületi fejlesztéséhez szükséges növények és eszközök beszerzésének utófinanszírozásához minimum 100 ezer, maximum 1 millió forint támogatás igényelhető, ennek minimum 30 százalékát a növények beszerzése kell, hogy adja.

A pályázat benyújtható 2021. március 31-ig az önkormányzatnál, a vállalt munkákat pedig 9 hónap alatt be kell fejezni. Az elbíráslásnál előnyt jelent többek között a zöldfelület kimutatható növelése és az újrahasznosított anyagok használata.

Forrás: https://www.portfolio.hu/short/20210113/zold-tarsashazak-kialakitasara-adnak-tamogatast-jozsefvarosban-465152

Kiborította a helyieket Zamárdiban, hogy kedvenc kisboltjuk helyén társasház épül, petícióval próbálnak küzdeni a kíméletlen ingatlanfejlesztés ellen, de úgy tűnik, hiába.

A zamárdi Király ABC-ről hosszú évek alatt a helyiek életének részévé vált, a Rózsa téri boltban intézték a kisebb bevásárlásokat. Éppen ezért érte őket kellemetlen meglepetésként, hogy kiderült, a bolt és a parkoló területét megvásárolta a siófoki Black Real Invest Kft., mely ABC helyett apartmanházat képzel a területre – derül ki a Népszava riportjából.

Fogalmunk sem volt róla, hogy a bolt nem közterületen áll: az önkormányzat a kétezres években értékesítette az ABC telkeit, előbb az üzletet, majd a parkolót – tájékoztatott a kisbolt megmaradásáért küzdő civil tömörülés, a Közért Kollektíva egyik tagja. Így az ingatlanfejlesztés jogilag teljesen szabályos, csakhogy megszűnik a környék egyetlen boltja.

A civilek természetesen mindent megpróbálnak, a beruházást ellenző petíciót több, mint ezren írták alá, a társadalmi egyeztetésen bő ötszázan vettek részt, s a jogi útról sem mondtak le, ugyanis az általuk megkérdezett jogászok szerint talán két közeli szomszédnak lenne esélye megvétózni az építkezést.

Megvizsgáltuk a jogi lehetőségeket, de ha valamilyen ürüggyel megakadályoznánk az építkezést, komoly kártérítést kellene fizetnie a településnek, ami nem fér bele az amúgy is szoros büdzsénkbe – mondta a napilapnak Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. Próbálták javasolni, hogy az új épület alján alakítsanak ki egy boltot, de nem volt rá fogadókészség. Befektetői szempontból érthető, hogy kevésbé vonzó egy apartman, ha alatta állandóan nagy a forgalom.

Forrás: https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kimeletlen_ingatlanfejlesztes_a_balatonnal.723164.html

A felújításra szoruló társasházban élők számára jelenthet segítséget, hogy az OTP Bank idén is kiírta társasházi pályázatát, amelyben 20 lakóközösség juthat együttesen 15 millió forint, vissza nem térítendő támogatáshoz – közölte a pénzintézet.

A közleményben Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank mikro- és kisvállalkozási főosztályának vezetője ismertette,A MAGYARORSZÁGI LAKÓKÖZÖSSÉGEK SZÁMRA 13. ÉVE NYÚJTANAK TÁMOGATÁST TÁRSASHÁZI PÁLYÁZATUKBAN, AMELYRE TAVALY MÁR TÖBB MINT 860 LAKÓKÖZÖSSÉG PÁLYÁZOTT.

A pályázati lehetőség ezúttal is nyitott az ország bármely társasháza vagy lakásszövetkezete számára; nemcsak a közös képviselők, hanem egy közgyűlési meghatalmazással akár a lakók maguk is pályázhatnak.

A pályázat benyújtásának az sem feltétele, hogy a társasház az OTP Banknál vezesse pénzforgalmi számláját, erre csak az esetleges díjazás átvételéhez lesz szüksége a lakóközösségnek. Mindez azért fontos, mert

A PÁLYÁZATON MINDKÉT KATEGÓRIÁBAN AZ ELSŐ TÍZ HELYEZETTET DÍJAZZÁK, A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS MÉRTÉKE AZ ELSŐ ÉS A TIZEDIK HELYEZETT KÖZÖTT 1,2 MILLIÓ ÉS 300 EZER FORINT KÖZÖTT MOZOG.

A PÁLYÁZATOKAT MÁJUS 30-ÁIG NYÚJTHATJÁK BE A JELENTKEZŐKa https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ oldalon, két kategóriában.

Az „otthon a közösségben” kategória a társasházak és lakásszövetkezetek üzemeltetésének hatékonyabbá vagy akár környezettudatosabbá tételét, illetve a közös helyiségek fejlesztését célozza. Példaként említették, az online leolvasható mérőórák felszerelését, szelektív hulladékgyűjtők kialakítását, biciklitárolók, vagy pihenő- és játszóhelyek kiépítését.

Az „otthon a jövőben” kategóriába pedig a lakók biztonságát és védelmét szolgáló beruházások, illetve az energiahatékonysági felújítások tartoznak, így például az épületek akadálymentesítése, digitális kaputelefon rendszer kialakítása vagy energiatakarékos (LED) lámpák telepítése.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20210208-z-otp-az-iden-is-kiirta-tarsashazi-palyazatat.html

Társasházi lakás gyulladt ki Dorogon hétfő délután – írja a police.hu.

A rendőrségre 2021. február 8-án késő délután kapott bejelentés, hogyDOROG, ZSIGMONDI LAKÓTELEPEN EGY LAKÁSBAN TŰZ VAN.

A helyi járőrök két percen belül kiérkeztek a helyszínre, ahol az egyik negyedik emeleti lakás égett.

A rendőrök felébresztették az ott lakó férfit,ÉS RAJTA KÍVÜL MÉG 17 FELNŐTTET, VALAMINT 3 GYEREKET KÍSÉRTEK KI AZ ÉPÜLETBŐL.Ezzel egyidejűleg megkezdték a tűz oltását is.

Az 57 éves férfit, akinek a lakásában a tűz keletkezett, a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték, a többi lakó a tűz eloltását követően visszatérhetett otthonába.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210209-lakastuz-dorogon.html

Évtizedek óta tudták, hogy az épület süllyed, de olyan sok pénzbe került volna a felújítás, hogy sokáig halogatták.

Huszonnégy óra alatt kellett kiköltözniük otthonukból egy budapesti társasház lakóinak január elején, miután a kormányhivatal életveszélyesnek nyilvánította az épületet. A hatóság megállapítása szerint az XIII. kerületben, az angyalföldi Mosoly utcában álló ház jelenleg is mozgásban van, a főfalak kifelé dőlnek, az egyik lakásban pedig leszakadt a mennyezet – írja a Telex.

A lap beszámolója szerint a lakók közül többen rokonokhoz vagy albérletbe költöztek, ketten idősotthonba kerültek, de akad olyan is, aki még mindig nem tudja, hogyan oldja meg hosszabb távon a lakhatását.

A cikkből kiderül, hogy a II. világháború után felhúzott épület problémáiról közel harminc éve lehetett tudni, több szakértői vélemény szerint is gyenge alapanyagokból és rossz helyre épült. Már 1956-ban, és azóta többször is meg kellett erősíteni.

A statikai problémák ellenére az 1994-ben társasházzá alakult épületben 14 lakást megvásároltak, a többi 16 az önkormányzat tulajdonában maradt. A többségükben már nem lakott senki.

Egy 2013-as felmérés szerint 213 millió forintból menthető lett volna az épület, több tulajdonos azonban nem vállalta a felújítással járó költségeket, az önkormányzat pedig nem tartotta etikusnak, hogy a tulajdoni hányadát felhasználva, egyoldalúan döntsön a kérdésben. Öt évvel később a lakóközösség már elfogadta volna a feltételeket, addigra azonban csak jóval drágábban lehetett volna elvégezni a rekonstrukciót.

A megoldást egy befektető jelentheti, aki a telken új épületet húzhatna fel, a tulajdonosok pedig tőle remélhetnének pénzt az elhagyott lakásukért.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20210127_mosoly_utca_angyalfold_tarsashaz_eletveszely_kormanyhivatal

Társasház, kizárólagos tetőtérhasználat, kizárólagos kerthasználat vagy gépkocsi-beállóhely használat. A mindennapokban sokunk használ kizárólagosan például olyan kertrészt vagy gépkocsi-beállóhelyet, amely nem az ő, hanem a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonában áll. A nem megfelelő szabályozás miatt azonban gyakran ádáz viták alakulnak ki a lakók között. Most rendet vágunk.

Mi számít külön- és közös tulajdonnak?

Kezdjük a legelején! A társasház egy olyan speciális tulajdoni forma, ahol egyszerre találhatók külön és közös tulajdonban álló helyiségek. A lakások, irodák, üzletek jellemzően külön tulajdonban vannak, úgynevezett albetétek, külön Tulajdoni lappal rendelkeznek. Minden más pedig a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. Ilyen pl. a pince, a padlástér, a folyosó, a kert.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

Van azonban olyan eset, amikor a lakók úgy döntenek, hogy adott tulajdonostársat feljogosítanak a közös tulajdon egy szeletének kizárólagos használatára. Új társasházaknál a legnépszerűbb a kizárólagos kerthasználat vagy kizárólagos gépkocsi-beállóhely használat. A tetőtér egy leválasztott részének az amelletti vagy az alatti lakáshoz csatolása inkább régebbi társasházaknál gyakori, nyíltan vagy teljes titokban.

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/mi-az-enyem-es-mi-a-kozos-a-tarsashazban.html