Az egyik ott lakó szerint a lakása olyan volt, mint egy feltört tojáshéj.
Mindössze 24 órájuk volt kiköltözni a lakóknak abból a budapesti társasházból, amit januárban nyilvánított lakhatatlanná az illetékes hatóság – számolt be a Fókusz. A probléma nem volt ismeretlen a Mosoly utcai házban élők számára, évek óta tudják, hogy az épület süllyed.
Repedezett falak, folyamatosan potyogó vakolat, elmozdult lépcső, helyenként beomlott mennyezet árulkodott arról, hogy sürgősen cselekedni kellene.
Egy 26 éves statisztikai szakvélemény szerint gyenge anyagból eleve rossz helyre épült a társasház. A vizes talaj miatt többször is megerősítésre szorult, de ezek nem oldották meg a probléma valódi okát. Azt ugyanis 213 millió forintért orvosolta volna a ház jelenlegi közös képviselete. Az önkormányzat adott volna hitelt, de a lakók többsége végül nem szavazta meg a hitelfelvételt, ráadásul lakásonként 7 millió forinttal kellett volna beszélni. Így a felújítás elmaradt. Az is csoda, hogy áll még az épület.
A házat májusig mindenképpen lebontják, de a telek sorsa még kérdéses. Egyelőre arra várnak, hogy jöjjön egy olyan befektető, aki építkezne.
A pályázati lehetőség által megszépülhet a ház környezete.
Ugyan egy társasház környezete merőben eltér egy családi házétól, egyáltalán nem törvényszerű, hogy személytelen legyen.
Füvesítéssel, szép növényekkel, tetszetős fákkal a terület esztétikusabbá, kellemesebbé tehető, egy szuper játszótér pedig a gyerekeknek is megadja a felhőtlen kültéri kikapcsolódás lehetőségét. Mindehhez persze súlyos összegek szükségesek, ezért érdemes tájékozódni, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak.
Egy aktuális pályázati lehetőség
Az OTP Business pályázatot írt ki lakóközösségek életminőségét javító beruházások támogatására, ami megoldást jelenthet a borsos kiadások finanszírozására, azon munkálatok elvégzésére, amelyekre a társasháznak, lakásszövetkezetnek csak később lenne kerete. Már befejezett beruházások költségének visszanyerése reményében nem lehet pályázni.
A lehetőség bármely társasház vagy lakásszövetkezet előtt nyitott. A jelentkezésnek nem feltétele a meglévő OTP pénzforgalmi számla, viszont a majdani nyertesek csak úgy vehetik át az elnyert összegeket, ha rendelkeznek OTP-számlaszerződéssel.
A pályázat két kategóriát hirdet meg, az Otthon a közösségben, illetve az Otthon a jövőben kategóriákat.
Az Otthon a közösségben kategória egyfelől a ház üzemeltetésének hatékonyabbá, környezettudatosabbá tételét segíti, így például a szelektív hulladékgyűjtés kialakítását, online leolvasható mérőórák beszerelését, vagy épp a postaládacserét. Ez a kategória másfelől a közös helyiségek és területek fejlesztésére is szolgál, például a biciklitárolók kialakítására, közös kerti sütő, játszótér létesítésére, kertépítésre és gyepesítésre is.
Az Otthon a jövőben kategória a lakók biztonsága, védelme érdekében tett fejlesztéseket takarja, így például a lépcsők balesetmentesítését, az akadálymentesítést, a digitális kaputelefonok beszerelését, a kamerarendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság érdekében elvégzendő változtatásokat.
Az elnyerhető összegek
A lehetőség vissza nem térítendő támogatást biztosít. A pályázathirdető tíz különböző helyezést nevez meg mindkét említett kategóriában: az első helyezés bruttó 1 millió 200 ezer forintos támogatási összeg, a második bruttó 1 millió 100 ezer, a harmadik bruttó 1 millió, a negyedik bruttó 900 ezer, az ötödik bruttó 800 ezer, a hatodik bruttó 700 ezer, a hetedik bruttó 600 ezer, a nyolcadik bruttó 500 ezer, a kilencedik bruttó 400 ezer, a tizedik pedig bruttó 300 ezer forintot jelent kategóriánként.
Jó tudni, hogy ezúttal nemcsak a kategórianyertes társasház vagy lakásszövetkezet, de a pályázatot benyújtó közös képviselő vagy meghatalmazottja is nyer egy 100 ezer forintos ajándékutalványt.
Hogyan és meddig kell jelentkezni?
Az OTP Business pályázatára online, e linkre kattintva lehet jelentkezni, 2021. május 30., 23 óra 59 percig. Fontos, hogy csak a hiánytalan jelentkezéseket fogadják el.
A benyújtott igényléshez szükséges:
a társasház vagy lakásszövetkezet, valamint a képviseletet ellátó cég vagy magánszemély adatai,
a pályázati kategória megjelölése,
a tervezett költségek és a megvalósítás ütemterve,
a munka rövid leírása,
minimum 3 fotó a mostani állapotról,
illetve opcionálisan mellékelhető egy látványterv is a társasház megálmodott környezetéről.
A pályázatokat 2021. június 25-ig fogják elbírálni, és attól a naptól július 2-ig minden nyertest értesíteni fognak. A pályázatról bővebben ez alatt a link alatt lehet tájékozódni.
Gyönyörű utcafronti díszfák
Nincs velük sok baj, és nem nőnek hatalmasra: ezek a díszfák tökéletesek lehetnek az utcafront megszépítésére.
A helyi szabályozások felett átlépő, a NER belső köreihez több ponton is kapcsolódó óriás építése már az idén megkezdődhet.
Az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születik meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete – olvasható a Balatontippen.
Az oldal részletesen végigveszi a magyar tenger déli partjának csücskében fekvő balatonvilágosi terület elmúlt egy éves változásait. Az egy kormányrendeletnek köszönhetően túlépíthető, az egykori Club Aliga területének környezetében fekvő vízparti földdarabon a szocializmus évtizedeiben úttörőtábor működött, az elmúlt években pedig Erzsébet-program keretein belül használták.
A hosszú évtizedeken át állami tulajdonban lévő terület az elmúlt öt évben akár a településhez is vándorolhatott volna, így minden bizonnyal jó esélyek nyíltak volna a part közeli területek szabályozásáról szóló TNM-rendeletben, illetve a helyi építési szabályzatban foglaltak betartására:
fenntartották volna a parttól számított tíz méteres zöldsávot, a parti sétányt, illetve biztosították volna az előírt harminc méter széles beépítetlen terület megmaradását.
A 8300 négyzetméteres telek miatt a település 2016 őszén levélben fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV), kérve a földdarab térítésmentes önkormányzati tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adását, közel három évvel később pedig újra próbálkoztak, immár csak 49 évre szóló vagyonkezelési lehetőséget kérve.
Az állam azonban másként döntött: az MNV 2020 januárjában arról értesítette Balatonvilágos önkormányzatát, hogy egy árverésen, 410.645 millió forintért értékesítette az ingatlant, de ettől függetlenül a település élhet a part menti harminc méteres sávon érvényes elővásárlási jogával. Erre nem volt pénze a településnek, így – az árverés eredménytelenné nyilvánítása mellett – a hatályos TNM-rendelet által megszabott tíz méteres sétány állami, vagy önkormányzati tulajdonban tartását kérték, mindkét esetben vállalva annak fenntartási költségeit. Nem jártak sikerrel, így a terület 2020 májusában 326 millió forintért az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. tulajdonába került.
A 2016 végén alapított vállalkozás tulajdonosa fennállásának első négy évében a Z. I. B. Consulting Kft., illetve dr. Bártfai Beatrix volt, majd 2020 januárjában a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Szabadidő, Sport és Ingatlanhasznosító Kft. vette át tőlük a stafétát.
A MAHIR Salgótarján Kft-ből kinőtt Media Systemnek 2004-2012 közt a NER-közeli Nézőpont Csoport Zrt. igazgatósági elnöki posztját is betöltő dr. Győri Tibor volt a tulajdonosa, aki azóta két fiával, a Nézőpont igazgatóságában is helyet kapó dr. Győri Andrással, illetve Győri Attilával osztozik a cégen. A háttér a Zétavár esetében sem egyszerű: tulajdonosai dr. Bártfai Beatrix és dr. Sárhegyi Zoltán, közös gyermekük, dr. Sárhegyi István, illetve dr.Rábely Balázs, szintén Bártfai gyermeke, aki ügyvezetőként is szerepel a cégben.
A Nemzeti Választási Bizottságban 2013 óta a Fidesz által delegált tagként ülő Dr. Sárhegyi Zoltán és felesége az elmúlt tíz évben jócskán részesültek a kormány figyelméből: az 1993-ban alapított Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetőiként (az irodában Rábely irodavezető-helyettesként, Győri András pedig a Győri Tibor Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltként van jelen) számos közbeszerzésen arattak sikert. Ügyfeleik közt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV, és a NISZ Zrt. is feltűnt, de számos alkalommal segítették az állami tulajdonú Eximbankot, de a nagy port kavart sukorói telekcsere-ügyben is ők képviselték az államot.
A területen álló épületek bontásának jelenlegi állásáról fotókat is közlő Balatontipp arra is rámutat, hogy a területre kerülő kilencvenkét lakásos társasház némiképp meglepő módon nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapott a kormánytól – ennek okaként a vonatkozó rendelet a következő indoklást tartalmazta:
Szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházás.
Ez a kiemelés lehetővé teszi a települések hatályos építési rendeleteinek felülírását, aminek köszönhetően a befektetők túlzó beépítéseket helyezhetnek el a beruházás által érintett területeken, sőt, sem tervtanácsi véleményre, sem településképi véleményezési eljárásra nincs szükségük a munkákhoz.
Itt sem volt ez másként: a maximális épületmagasság több mint kétszeresére (8-ról 16,5 méterre), a lehetséges beépíthetőség mértéke a felszín felett 20-ról 30 százalékra, míg a felszín alatt 20-ról 50 százalékra nőtt, így jóval terebélyesebb mélygarázs, illetve magasabb épület jöhet létre. A kötelező zöldfelületi arány minimuma ezzel párhuzamos 50-ről 40 százalékra csökkent, sőt,
a parti sétány, illetve a közhasználatú strand lehetősége is eltűnt.
A látványterveket nézve ez nem is lehetne másképp:
Az állami építési rendszerben (ÉTDR) elérhető információk szerint ezeket a kitágított határokat a projekt majdnem teljesen kitölti: a beépítettség mértéke 0,91%-al esik a maximum alá (29,09%), az épületmagasság 31 centiméterrel marad a limit alatt (16,19 m), a zöldfelületi fedettség pedig alig több mint egy százalékkal (41,22%) emelkedik a minimálisan elvárt arány fölé.
Az ÉTDR-ben elérhető adatokból emellett egyértelműen látszik:
a harminc méteres védett parti sáv az U alakú, fszt. + 6 emelet magas, tetőterasszal is rendelkező leendő épület hosszabb szárnya mellett 8,14 méterre szűkül.
A 2021. február 19-én a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz beérkezett építési engedélykérés 2021. március 8-án kapott zöld utat:
a terv engedélyt kapott, így a mélygarázs építése, illetve a leendő épület alapjainak megszületése a bontás után akár azonnal megindulhat.
A Balaton partján pedig ezzel rövidesen újabb óriás emelkedik majd, aminek köszönhetően a tó képén újabb jókora seb keletkezik.
A tervek a harminc méteres védett sáv megtartását kötelezővé tévő rendelet miatt jelenlegi formában nem juthattak volna el a jogerős építési engedélyig, így ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel a Kormányhivatalhoz fordultunk. Válaszukkal a cikket természetesen frissítjük majd.
A járványhelyzet miatt nem lehet megtartani sok társasház közgyűlését. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke arra kéri a kormányt, hogy
ENGEDÉLYEZZÉK A BESZÁMOLÓK ÉS A TERVEZÉSEK ÍRÁSBELI SZAVAZTATÁSÁT
Az egyesület elnöke azzal indokolja a kérést, hogy a járvány miatt a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés szerint közgyűlést csak 2021. május 23-tól lehet tartani, és erre összesen 90 nap áll rendelkezésre.
Viszont az időtartam jóval kevesebb, mint amennyi a társasházi törvényben garantált, hiszen ott május 31-ig kell megtartani, és ez öt hónapos határidőt tartalmaz. Valamint a társasházkezeléssel-ingatlankezeléssel foglalkozó gazdasági társaságok általában 50–100 társasházat vagy még többet is kezelnek, így nem tudják teljesíteni ennyi idő alatt a közgyűlések összehívását.
Keddtől pályázható a támogatás a társasházak távfűtés-korszerűsítési programjában – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel.
A közlemény kiemeli: az ITM a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően segíti a magyar háztartásokat, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről, és energiafogyasztásuk tudatosságának növelésével hozzájárulhassanak a klímavédelemhez, miközben rezsiköltséget is megtakaríthatnak.
Ezért a tárca 3 milliárd forint keretösszeggel vissza nem térítendő támogatást biztosít a távhőszolgáltatásban érintett lakásszövetkezeti- és társasházi lakások fűtéskorszerűsítésére – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint.
A szabályozható fűtéssel ma még nem rendelkező 170 ezer lakás modernizálását célzó kiírásra társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a távfűtéssel ellátott lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését eredményező beruházások támogatására. Ennek mértéke az elszámolható bruttó költségek legfeljebb 50 százaléka lehet, a támogatás összege minimum 150 ezer forint, maximum 75 millió forint, az egy lakásra eső támogatási összeg azonban nem haladhatja meg 400 ezer forintot – közölték.
A tájékoztatás szerint pályázni március 16-án tíz órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet.
Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt a pályázatok támogathatóságáról. Amennyiben a pályázat támogatásban részesül, az érintett társasházak képviselője a döntést követő 15 napon belül elektronikus úton kap értesítést az elbírálás eredményéről, valamint a támogatói okirat kiállításának feltételeiről – tették hozzá.
A közleményben emlékeztetnek arra is: a minisztérium a jelenlegi felhívás előzményeként 2019 nyarán hirdette meg az okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére és radiátorcserére irányuló pályázati támogatási programot, amelynek köszönhetően 321 társasházban, lakásszövetkezeti épületben összesen 26 300 lakás fűtési rendszerének energetikai korszerűsítése kezdődhetett meg 2,46 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A pályázattal kapcsolatos további információk a tav2020.emi.hu címen érhetők majd el.
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat.
Kigyulladt egy gépkocsi egy társasház alatti garázsban, a püspökladányi Jog utcában – közölte honlapján a katasztrófavédelem szerda hajnalban. Mint írják, a tűz három lakás erkélyét, redőnyét és ablakát károsította.
A püspökladányi hivatásos tűzoltók két vízsugárral körülhatárolták, majd eloltották a lángokat, és kivontatták a járművet a garázsból. Az egységek átszellőztették a lépcsőházat és a lakásokat.A tűzoltói beavatkozás idejére az épületet harminchét lakó hagyta el ideiglenesen, akik később visszatérhettek otthonaikba.
A megyei katasztrófavédelem délelőtti közleménye szerint a mentőszolgálat egy embert szállított kórházba.
Több építész és művészettörténész fordult a kecskeméti polgármesterhez, intézkedését kérve, hogy megmaradhasson a Balaton utcai egykori KÖJÁL-, majd ÁNTSZ székház homlokzatán lévő vakolatdísz. A telken társasházat kivitelező Építő Simon Kft. ügyvezetője azt mondja: nem zárkóznak el a dologtól, de kérik az ötletgazdákat, biztosítsák a megmentéshez, restauráláshoz szükséges terveket és pénzt.
A KÖJÁL-székház 1965-ben készült el Kecskeméten, a Balaton utcában. A főbejárat melletti transzformátor épület utcai homlokzatán Tamás Ervin Munkácsy-díjas festőművész Egészség című, 7,5 négyzetméteres sgraffito-ja ( vakolatdísze) kapott helyet. Teltek az évek, évtizedek, az épületben később az ÁNTSZ működött. A színes alkotást 1990-ben durván megváltoztatták, egyszínűvé tették. Ezután kissé a feledésbe merült, amit elősegített az is, hogy az előtte növő fa lombja tavasztól-őszig jórészt eltakarta.
Az ingatlant 2016-ban eladásra hirdette meg az önkormányzat és az Építő Simon Kft. vásárolta meg, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy az épületeket elbontja és társasházat húz fel a helyén. A pályázati kiírásban nem esett szó a sgraffito-ról, mint kötelezően megőrzendő épületrészről, a bontási engedélyt kiadták rá, mindenféle, az alkotásra vonatkozó védelmi előírás nélkül. A cég neki is kezdett a beruházás megvalósításának, a telek már építési munkaterület, a sgraffito-t félig-meddig a jövőbeli lakópark reklámmolinója fedi-védi.
Vannak, akiknek szívügye Tamás Ervin műve, és szeretnék, ha megmaradna eredeti helyén.
Dr. Bozsó Ferenc nyugdíjas építőmérnök hírportálunknak elmondta: annak idején csodálattal bámulta, ahogy a festő készítette a vakolatdíszt, és ez a lassan fél évszázados emlék máig is élénken él benne. Valószínűleg ez a személyes kötődés is szerepet játszik, hogy több lépést is tett már a sgraffito ügyében.
„Jóindulattal, szakértelemmel és kis odafigyeléssel megmenthető, restaurálható és megmutatható volna eredeti helyén, az új épületegyüttes érdekes, értékes, a terület múltjára utaló részeként”
– többek között ez áll abban a nyílt levélben, amelyet a héten Bozsó Ferenc Szemereyné Pataki Klaudiának küldött.
Az aláírók között szerepel Aknay János Kossuth-díjas magyar festő és szobrász, Koplik Judit művészettörténész, Tamás Ervin özvegye, Ulrich Tamás építész, a KÖJÁL-székházat tervező Ulrich Ferenc fia, dr. Iványosi Szabó András geológus, a város nyugalmazott alpolgármestere és Király József építész, műemlékvédelmi szakmérnök, önkormányzati képviselő is.Azt kérik a polgármestertől, hogy tegyen határozott intézkedéseket a díszvakolat megmentése érdekében, és javasolják, hogy megőrzött fal legyen egyfajta mementója a mostani koronavírus-járványnak.
– Természetesen nem zárkózunk el a kezdeményezéstől, ha melléteszik a konkrét elképzeléseket és pénzügyi forrásokat. Ha lehet, minél előbb, hiszen az építkezésnek van egy ütemezése, a trafóházhoz is hozzá kell nyúlnunk hamarosan. Akár az is egy megoldás lehet, hogy a műalkotást kicsinyített formában, A2-es vagy A3-as méretben kihelyezzük egy emléktáblán. De mivel a témája az egészségügyhöz kapcsolódik, azt gondoljuk, hogy talán méltóbb helye lehetne akár a Honvédkórház, akár a megyei kórház falán. Azt tartsuk szem előtt, hogy itt nem egy új közintézmény lesz, hanem egy társasház, magántulajdonú lakásokkal és lakókkal, akiknek nem is biztos, hogy tetszene ez a mű a kertjükben – mondta Simon József beruházó, az Építő Simon Kft. ügyvezetője, akit hírportálunk keresett meg, a nyílt levelet ők nem kapták meg.
A tűzoltók egy társasházi lakásban mutatták ki magas koncentrációban a mérgező gázt.
Hat embert vittek kórházba a mentők egy XIII. kerületi, Bulcsú utcai társasházból szén-monoxid-mérgezéssel szerda délután – közölte az Országos Mentőszolgálat. Tájékoztatásuk szerint két ember súlyos, négy pedig könnyebb mérgezéses tünetekkel került kórházba. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta: a tűzoltók a Bulcsú utcai négyemeletes társasház egyik lakásában magas koncentrációban mutatták ki a mérgező gázt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján igen részletes leírás és szakszerű tájékoztató olvasható a témában A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető! címmel. Ebből mindenki közérthetően tájékozódhat a kis koncentrációban is rendkívül mérgező, „csendes gyilkosnak” is nevezett gáznak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Az ismertetőben rendkívül hasznos tanácsokkal szolgálnak a szakemberek a megelőzésről, illetve a már bekövetkezett mérgezésekkel kapcsolatos teendőkről.
A Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján, az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az ügy érintettje döbbenten vette észre, hogy a társasház tetejéről a megjegesedett hótömeg egyenesen az új autójára esett, erősen behorpasztva azt. Az első döbbenettől és haragtól nem tudta, hogy mit tegyen, de szerencsére hamar észbe kapott.
Gyorsan lefotózta a járművet rajta a kárt okozó megjegesedett hóval, lefényképezte továbbá magát a helyszínt is, valamint a társasház kapuján lévő tábláról leleste, hogy ki a társasház közös képviselete.
Hogy miért is kellett mindez? Azért, mert tudta, hogy a kárigénye érvényesítéséhez elengedhetetlen a körülmények, bizonyítékok rögzítése.
A közös képviseletet felhívta, és szerencséjére az illetékes közös képviselő ki is ment a sérült autóhoz.
A károsult hölgy ragaszkodott ahhoz, hogy jegyzőkönyvezzék a történteket, mely így meg is történt. A károsult tudta, hogyha bizonyítani tudja a történteket, akkor jó eséllyel a társasház, vagy (ha van ilyen) a felelősségbiztosítása helyt fog állni.
Sajnos, a társasház mégis vitatta a felelősségét. Mindezt azért, mert szerintük elegendő figyelmeztetés volt a járókelők számára az, hogy egy A/4-es lapra kifüggesztették, hogy: „Vigyázat! Hóveszély!”
Ugyanis a Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján, az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős.
A társasház ugyanis abból indult ki, hogy mentesül a helytállás alól, ha bizonyítja, hogy a karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Önmagában az, hogy kifüggesztésre került egy rajzlap, nem jelenti azt, hogy mentesülne az érintett társasház a felelősség alól. A felirat egyáltalán nem volt jól látható, főleg nem a sötétben.
A társasház akkor járt volna el megfelelően, hogyha gondoskodott volna a tetőn hófogórács kialakításáról, vagy megtett volna minden olyan lépést, amely révén nagyobb eséllyel lett volna megelőzhető az érintett baleset.
Mivel a fenti kimentési kötelezettségének nem tudott eleget tenni a társasház, ezért főszereplőnk kára, azaz a gépjármű javítási költsége és bekövetkezett értékcsökkenése is megtérítésre került – húzták alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az Őr utca 3. lakói otthon helyett inkább egy sötét sikátorban érzik magukat, az elmúlt hetekben pedig lakásaik is sorra váltak lakhatatlanná.
A városok fejlődése megállíthatatlan, ezekhez pedig nyilvánvalóan új, és a korábbinál magasabb épületekre van szükség. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen egy alacsony, századfordulós ház mellé sokszor nem lehet csak úgy lepottyantani egy sokszintes óriást.
A befektetőket ez persze nem mindig hatja meg, így a viharos gyorsasággal átalakuló fővárosi kerületekben sokszor egymástól nagyon eltérő magasságú lakóházakat találunk. Egyik eset sem szürreális azonban annyira, mint a lassan százötven éves Őr utca 3., illetve szomszédja, a Horváth Mihály tér 15. alatt épülő Marone House közt történik.
Az egyemeletes, U alakú lakóház egyik földszinti lakásának konyhájában január 18-án szakadtak le jókora vakolatdarabok, február 5-én pedig egy másik otthon járt ugyanígy.
Két másik lakásban apróbb gondok is adódtak: az egyikben repedések jelentek meg, a másikban pedig apróbb törmelékdarabok hullottak, de a már meglévő repedések mérete is nőtt – írja a Józsefváros, ami szerint
a lehulló törmelék súlya megközelítette az egy tonnát.
Az első omlást elszenvedő, a 4. számú lakásban élő lakót az önkormányzat krízislakásba költöztette, az azóta károkat szenvedett három családnak pedig egy hotel ajánlotta fel szobákat, így szerencsére nem kellett tovább a rossz állapotú otthonokban maradniuk.
A Józsefváros párhuzamot von ugyan a történtek, illetve a szomszédban folyó építkezés közt – hiszen a Marone a saját alapozására kifejtett terhe az építés előrehaladtával nyilvánvalóan fokozatosan nő, így voltaképp húzza magával az idős házat –, de hozzáteszi, hogy a röviddel Budapest 1873-as megszületése után, az egykori folyómederre épült lakóház hirtelen minden eddiginél jobban szemmel láthatóvá vált hibáihoz az elmúlt évtizedekben esedékes felújítások hiánya is hozzájárult, melyek során az ívelt, boltozatos födémet nagy mennyiségű vakolattal egyszerűen kiegyenesítették.
A Józsefváros által megkérdezett kivitelező cég válaszában kijelentette: a statikusok úgy tervezték meg az alapot, hogy az végig megtartsa a teljes épület súlyát, és egyáltalán ne süllyedjen, éppen a szomszédos épületek védelmében.
A következő mondat ezzel nemiképp szemben áll, hiszen így folytatják:
Amennyiben bebizonyosodik, hogy az általunk végzett építési munkák okozták a vakolat leesését, természetesen készen állunk rá, hogy a kárt megtérítsük.
A helyzet most erősen efelé mutat, hiszen a 4-es lakásban a január 18-án, illetve február 6-án készült fotókat összevetve jól látszik, hogy tovább tágult a rés, a kivitelező által készíttetett statikai szakvélemény pedig megerősíti a felélmet, miszerint az építési munkák tényleg okozhatnak repedéseket a kisebb merevségű válaszfalakon, vagy gyengülő vakolatokon.
A személyi sérülést szerencsére nem okozó ügy végére egy igazságügyi szakértő, vagy talán a bíróság fog pontot tenni, egy dolog azonban biztos: a nyolc szinten százötven lakást rejtő, 2019 ősze óta épített Marone House annyira túlnő a szomszédján, hogy
konkrétan elveszi tőle a fényt.
A HVG 2020. júliusában hosszú videóanyagot szentelt a témának, amiben a megszólaló lakók, illetve a Civilek a Józsefvárosért tagjai elmesélték, hogy a gondok már a két szintnyi mélygarázs alapozása közben megjelentek, és hogy nem csak a természetes fényt, de a légmozgást is elvették tőlük, sőt, beázás, illetve ebből fakadó erős penészedés is történt.
A helyzetet még kellemetlenebbé teszi, hogy a rajzokat a házban élők sem látták, hiszen a Tervtanács ülésére
meg sem hívták őket.
A közeljövőben jó eséllyel újabb hibák lépnek majd fel az épületben, hiszen a talaj stabilizációja akár tíz-tizenöt éven át is tarthat, így a változások az építkezés szüneteltetésével, vagy épp az átadással sem szűnnek meg.
Az új – saját honlapja szerint teljesen egyedi, környezetéből mégsem kilógó, egy okoseszközzel is irányítható – társasházat a Whitefield Management építteti, és saját generálkivitelező cége, az ASI Group építi, míg a tervekért a korábbi VIII. kerületi főépítész, Fernezelyi Gergely DLA (FBIS Építészműterem) felelt.
Cégek a projekt mögött
A 2002-ben született Whitefield International az elmúlt két évtizedben számtalan projektben vett részt, így többek közt a közeli Mátyás Udvar, illetve tucatnyi társasházépítés is hozzájuk kötődik.
Az építésnél kívül és belül is figyeltünk az okos, szerethető megoldásokra, hogy az otthonodnak tényleg lelke legyen. A modern nyílászárókat és erkélyeket a környék különleges hangulatához illeszkedő falak takarják el a bámészkodók elől. Belső kertek és tetőkert is várja a lakókat. Szinte minden lakás kifejezetten napos, hiszen délkeletre vagy délnyugatra néz. A lakások nagy részéhez terasz is tartozik, amit kifejezetten használható méretűre terveztünk. A mélygarázson kívül pedig biciklitároló is tartozik a házhoz, hogy még kényelmesebb legyen a városi élet.
– írják az oldalon, sőt, arról is szó esik, hogy a lakásokba szerelt, megújuló energiaforrásokat használó rendszerek, a háromrétegű ablakok, illtve az extra hőszigetelés miatt sem radiátorokra, sem légkondicionálóra nem lesz szükség, így a rezsiköltségek jóval az átlag alatt maradnak majd.
Mindezek fényében nem meglepő az 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterár: egy 23 négyzetméteres lakásért 30-31 millió forintot kell leszurkolni, míg a legnagyobb, még elérhető lakás (60 nm, 20 nm erkéllyel) 75 millió forintba kerül.
Mit lehet tenni?
A Józsefvárosi Önkormányzat a vakolatomlások miatt egyeztetéseket kezdett a beruházóval, de építészeti szakértő kirendelését is szorgalmazta. A jelenlegi kerületvezetésnek a munkák megállítására nincs, sőt, korábban sem volt lehetősége, hiszen az építési jogkörök 2020. március 1-jével a Kormányhivatalokhoz kerültek át.
A 2017 márciusában benyújtott terveket az építész személye miatt nem a VIII. kerület, hanem az V. kerületi Kormányhivatal engedélyezte, noha a Tervtanácson előbb természetesen zöld utat kellett kapnia.
És hogy mi vár az egyemeletes, árnyékba taszított, repedő falú öreg lakóházra? A realitások talaján maradva nincs túl sok esélye a túlélésre.
