Az építőipar 29,1 százalékos emelkedést ért el januárban, ami a magas viszonyítási alap miatt is kiemelkedő bővülés jelent. A 2017. januári adatnál ez több mint 80 százalékkal nagyobb értéket jelent. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél 28,2 százalékos volt a növekedés – derült ki egy friss közleményből. 

Az elemzés szerint továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest pedig több mint 30 százalékos növekedés látható. A társasház-építési engedélyek száma pedig 12,3 százalékkal nőtt éves szinten. Az idei év első két hónapjában az ingatlan.com-on meghirdetett új lakások és házak száma tavalyhoz képest 77 százalékkal nőtt a községekben, és 38 százalékkal emelkedett a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken –derült ki a portál elemzéséből.

Folytatódik az építőipari boom

Januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.

A szakemerek szerint a lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest – azaz kétéves távlatban – pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek, fejtette ki Balogh László.

Az felmérés alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.

Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.penzcentrum.hu/vasarlas/videken-is-duborog-a-lakaspiac-tovabbra-is-no-az-epitesi-kedv.1075799.html%3famp?fbclid=IwAR3TwIo65JQqYH5bn56CQN7qXmwnn0emJbbtYD3ZpVJXCIMX5zcnIqp8ZHI

Miskolc – Elszállítják a szemetet, kiirtják a patkányokat, a szabálysértők pedig fizetnek.

A napokban készítettünk riportot a Gózon Lajos utca 10. szám alatt található társasházban élők kilátástalan helyzetéről. Ismeretlenek ugyanis szemétlerakónak használják az udvarukat, emiatt elszaporodtak a patkányok. A rágcsálók még a lakásokba is bemerészkednek. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a miskolci önkormányzat szóvivője a következőket válaszolta:

„A Gózon Lajos utca 10.– Jedlik Ányos utca 1. szám alatti társasház 13 lakása közül 4 az önkormányzat tulajdonában van, a többi lakásnak magánszemélyek a tulajdonosai. Szemétszállítási díjat az ott lakók egyénileg fizetnek a szolgáltatónak, az egyedileg kötött szemétszállítási szerződések szerint.

A társasház sajnos több alkalommal szállíttatta el az utóbbi időben az épület köré ismeretlenek által hordott szemetet a közös költség terhére. Ezúttal is a társasház fog intézkedni az oda hordott szemét elszállításáról. A lakásokba hordott szemét elszállíttatására – amennyiben a tulajdonos kiléte ismert – a társasház felszólítja az érintetteket, és tájékoztatja őket arról, hogy szabálysértési eljárás indulhat ellenük, ami pénzbírság kiszabását vonja maga után. Amennyiben nem ismert a tulajdonos holléte, a társasház kénytelen elszállíttatni az üresen hagyott lakásokból is az odahordott szemetet, szintén a közös költség terhére.”

Patkányirtás

„A szükséges rágcsálóirtást főszabály szerint az épület közös tulajdonú részein (udvarokon, közös kamrákban) a társasház végezteti el, de egészségügyi okok miatt ebben az esetben az üresen hagyott lakásokban is megrendeli az irtást. A közös képviselet, amelyet a Miskolc Holding Zrt. lát el az épület esetében, az udvarra hordott szemét elszállítására a bejelentést követően intézkedett. Az üresen hagyott lakásokat és a rágcsálóirtás szükségességét megvizsgálja, és amennyiben indokolt, a szemét elszállíttatásáról és a rágcsálóirtásról is gondoskodik. Ezeket a költségeket kényszerűségből a Miskolc Holding állja, de ez nem azt jelenti, hogy a társaság más helyett fizet. A lejárt határidejű tartozások behajtására ugyanis az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság végrehajtási eljárást kezdeményez. Ez pedig, a tartozás mértékétől függően akár azzal is járhat, hogy azok az ingatlanok, amelyeknek a tulajdonosai régóta nem fizetnek, az önkormányzat tulajdonába kerülnek”.

ÉM-HE

Forrás: https://www.google.com/amp/www.boon.hu/lesz-megoldas-a-vasgyari-horrorra/4167134/amp?fbclid=IwAR3Z6YyKTrCTYM5QoylDE_kA3jeQqJJbUg7AbdSibApOgPVklQvZzO5xkKo

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/levaltottak-a-stadium-utcai-tarsashaz-kozos-kepviselojet

Kedden este leégett egy 8 lakásos társasház a makói Ardics utcában. Senki nem sérült meg, de a füstszagot még tegnap is lehetett érezni a környéken. A tulajdonos 10 milliósra becsüli a kárt.

– Nem tudom, mi okozta a tüzet. Éjjel csak 2 órát aludtam – mondta Csala Mihály, annak a makói Ardics és Nyúl utca sarkán lévő háznak a tulajdonosa, amelyhez kedden késő este vonultak a tűzoltók. A katasztrófavédelem lapunkat úgy tájékoztatta, makói és vásárhelyi tűzoltók 6 vízsugárral és kéziszerszámokkal fékezték meg a lángokat; a 300 négyzetméteres, 2 szintes lakóház teljes terjedelmében égett. Emberéletben nem esett kár, nem sérült meg senki, de egy udvari ólból állatokat kellett kimenteni.

A közelben tegnap délelőtt még mindig érezni lehetett a füstszagot, az utcán a katasztrófavédelem autói álltak – folyt a vizsgálat. Csala Mihály azt mondta, a kárukat 10 milliósra becsüli. Az épület biztosítva volt, de hogy mikor és milyen kártérítést kapnak, illetve hogy mikorra lesz a házból újra lakható épület, nem tudja. Egyébként nincs szerencséje a lángokkal, hiszen 19 évvel ezelőtt a sarki épületegyüttes másik épülete – amelyben most söröző is működik – égett le. Ezt most megkímélte a katasztrófa.

Az udvari épületbe nem tudtunk bemenni, csak kívülről készíthettünk fotókat. Úgy tudjuk, ez tulajdonképpen egy társasház volt, nyolc lakással, amelyből négyet érintettek a lángok. Ez utóbbiak tíz lakója közül hármat az önkormányzat szállásolt el, hét ember hozzátartozóknál kapott elhelyezést. Ottjártunkkor találkoztunk az egyik lakóval, egy fiatal nővel. Épp a megmaradt holmijait – ahogy láttuk, főként ruhákat – hozta ki egy autóba. Próbáltunk vele is beszélni, de azt mondta, nem szeretne mondani semmit.

A helyszínen találkoztunk Balogh Róbert makói tűzoltóparancsnokkal is, aki mindössze annyit mondott, egyelőre nem sikerült tisztázni a tűz okát.

Forrás: https://m.delmagyar.hu/mako_hirek/a_katasztrofavedelem_meg_vizsgalja_a_tuz_okat_-_8_lakasos_tarsashaz_egett_le_makon/2590397/

Egy társasházkezelő társaság közbeszerzést írt ki a kezelésében lévő házakban keletkezett hibák kijavítására. A nyertes céggel kötött szerződést felmondta, majd sem a készenléti időre járó díjat, sem pedig a teljesítési biztosítékot nem fizette ki. Végül a bíróság kötelezte fizetésre. A jogeset a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg.

A társasház szerelési munkákra szerződött egy társasággal, a megállapodásnak pedig része volt, hogy napi 24 órás ügyeletben álljon rendelkezésre a partner. A rendelkezésre állásért pedig havi nettó 1 millió 400 ezer forint díjban állapodtak meg, valamint a javító cégnek le kellett tennie 3 millió 900 ezer forint teljesítési biztosítékot, amely a szerződés megszűntét követő 30 napon belül kamatmentesen járt vissza neki. Maga a szerződés egy évre szólt, azzal a feltétellel, hogy a javító cég ezt követően is köteles a munkát elvégezni mindaddig, amíg az új közbeszerzési eljárás le nem zárul.

A társasház kezelő 10 hónap múlva felmondta a szerződést azzal az indokkal, hogy a javító társaság legalább három alkalommal nem teljesítette a kötelezettségét. Egyben figyelmeztette a javítót arra, hogy továbbra is köteles készenlétben állni mindaddig, amíg nem lesz új javító társaság. A javító cég öt hónapig végezte is a munkáját, mintha mi sem történt volna, majd akkor közölte a kezelővel, hogy tovább nem dolgozik neki. Miután az addigi munkáját nem fizette ki a társasház kezelő, a bíróságtól kérte: kötelezze erre.

A peren tisztázódott minden

A javító a bíróság előtt 9 millió 925 ezer forintot kért a kezelőtől. Ebben benne volt az öt hónapra járó 7 milliós készenlét ellenértéke, és az át nem vett egyéb munkák díja is. Ezek mellett visszakérte a 3,9 millió forintos teljesítési biztosítékot is.

Az elsőfokú bíróság mindezt csont nélkül meg is ítélte. A társasházkezelő viszont fellebbezett és a másodfokú bíróság minimális korrekcióval hagyta jóvá – immár jogerősen – a javítónak fizetendő összeget (néhány külön számlázott munkát vett olcsóbbra a bíróság).

A társasházkezelő a Kúriától kért felülvizsgálatot és különösen a teljesítési biztosítékot nem volt ínyére visszafizetni, de veszített itt is. A Kúria a teljesítési biztosítékét óvadéknak fogta fel, így az a javító hibás teljesítésére nyújtott fedezetet. A bökkenő az volt, hogy ilyet a társasházkezelő a megelőző bíróságok előtt nem hozott fel, csak a Kúria előtt állt elő a hibásan teljesített munkákkal. Ezt viszont nem tehette, mivel a legfőbb bírói fórum csak a korábbi eljárásokban előfordult jogszabály sértéseket korrigálhatja, előtte új tényekre hivatkozni nem lehet.

Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.napi.hu/magyar_vallalatok/jogeset-tarsashaz-ingyen-munka-szereles.678494.html/amp?fbclid=IwAR38wtKg-o1AmU8iihH6PQrvjCrp8KpkOW-VimyeffLVvQZx3t93RGQpuIg

Tűz ütött ki egy tizenöt emeletes társasházban Budapest VIII. kerületében a Tömő utcában kedden kora délután. A tűzhöz nagy erőkkel érkeztek ki a főváros hivatásos tűzoltói, akik megkezdték a lángok oltását.

Tűz ütött ki egy tizenöt emeletes társasházban Budapest VIII. kerületében a Tömő utcában kedden kora délután – közölte Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese.

A tűzhöz nagy erőkkel érkeztek ki a főváros hivatásos tűzoltói, akik megkezdték a lángok oltását, és megkérték a harmadik emelet felett lakókat, hogy az oltás és átszellőztetés idejére zárkózzanak be lakásaikba – fűzte hozzá.

A tűz keletkezési okát jelenleg is vizsgálják.

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/langra-kapott-egy-budapesti-tarsashaz-1403257/

A Társasház és az ott élők képviseletét a közös képviselő látja el. Igen ám, de mi van abban az esetben, ha a Társasház lakói nem kívánják, hogy a továbbiakban az adott személy képviselje őket és leváltják, illetve, ha a közös képviselő mond le a pozíciójáról? Ennek jártunk utána mai cikkünkben.

A társasházi jogbankedvezőbb helyzetnek mindenképp az elsőt lehetne nevezni, mivel akkor a Társasházi törvény 28. § (3) bekezdés alapján felmentik a közös képviselőt. Persze itt is két lehetőség közül lehet választani.

Az egyik esetben a közgyűlése felmenti és megvonja tőle a banki jogosultságot, majd ezt követően ott helyben új közös képviselőt választ és a helyszínen a banki jogosultságokkal átruházza rá a tisztséget, amennyiben erre lehetőség adódik.

A másik lehetséges opció a következő: A leváltást követően a közös képviselő ugyanazon feltételek mellett az új képviselő megválasztásáig változatlanul ellátja a feladatait, de legkésőbb a leváltástól számított kilencvenedik napon lejár a megbízatása. Erre a közös képviselő kötelezhető, mivel nem opcionális, hanem ez egy kötelezettség. Természetesen a fentiek csak a megfelelően megfogalmazott meghívó, napirendi pont és határozat keretében történő közgyűlés résztvevői részére adottak.

A nehezebb eset ezen a jogi szakterületen belül, amikor a közös képviselő magától mond le a címéről és kötelezettségeiről, felmondja a megbízási szerződését. Ilyen esetre nem találunk rendelkezést a Társasházi törvényben, ezért mindenképp egy kiegészítő jogszabályt kell alkalmaznunk. A társasházi törvény mögöttes jogszabálya a Tht. 4/A.§ szerint a 2013. évi V. törvény, köznapibb nevén a Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk.

Erre vonatkozólag a Ptk. 3.25. § (3) bekezdés azt írja elő, hogy a vezető tisztségviselő, jelen esetben a közös képviselő bármikor lemondhat a felettes szervhez intézett nyilatkozattal. Amennyiben a jogi személy működőképességéhez az szükséges, akkor a fentiekhez hasonlóan vagy az új közös képviselő megválasztásával válik hatályossá, vagy ha erre nincs mód, akkor a felmondástól számított hatvanadik napon.

Tehát az oly’ népszerű „azonnali hatállyal”, „mai nappal”, szófordulatok helytelenek, sőt jogszabályba ütköznek, melyek, ha így is kívánják végrehajtani, akkor kártérítési felelősséget vonnak maguk után. Amennyiben szeretnénk biztosra menni az ilyen esetekben, érdemes egy szakértőhöz fordulni, mint amilyen a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda, akik minden jogi kérdésben segítenek.

– PR cikk –

Forrás: https://www.google.com/amp/www.boon.hu/a-kozos-kepviselo-es-a-tarsashaz/3899320/amp?fbclid=IwAR3VzNFyxMh181RB1DSLeTYTOXWf2xfRs3IZmvPfM8oh63v7suVyZSqr8Bw

Hiába nőtt az újlakás-építések számra az utóbbi években, ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a teljes lakásállomány gyors ütemben kicserélődjön. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen a korábban épült, mára korszerűtlenné vált, elöregedett lakóépületek felújítása, fejlesztése.

A lakásfelújítások fontosságát jól mutatja, hogy a statisztikák szerint a lakók 40 százaléka nem elégedett a lakóépülete minőségével. A legtöbben az épületek állagát és hőszigetelését emelték ki problémaként, de jelentős volt azok aránya is, akik a nyílászárók cseréjét tartották szükségesnek. A fűtéskorszerűsítés és a kéménycsere csak ezek után következett. Mindenképpen pozitívum, hogy a korábbi, 2003-ban készített felmérés idején ez az arány még 56 százalék volt, tehát javult a lakóépületek állapotának megítélése.

A társasházak felújítását célzó programoknak is köszönhető, hogy a lakótelepi lakások közül minden harmadik már felújított épületben volt a kutatás idején. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a lakók beszámolói alapján legalább 36 ezer lehet a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma. Mivel pedig az elmúlt évek épületfelújítási pályázati programjai a nagyobb épületekre koncentráltak, ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el: számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.

Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy csak a százlakásos panelházak újulhatnak meg. Alapvetően ugyanis nem a lakásszámtól, hanem a közös költségtől függ, hogy egy-egy fejlesztés megvalósítható-e. Ha a felújítási alapba jelentősebb összeg halmozódik fel, nincs akadálya annak, hogy akár egy négylakásos társasház is komoly fejlesztésbe kezdjen – emelték ki az OTP Business szakértői.

Egy társasházak számára kialakított hitelhez elegendő maximum tíz százalék önerő, ezt pedig jellemzően elő tudják teremteni a társasházak. A konstrukció finanszírozása pedig a lakóközösség fizetőképességétől függ. A közös költség összetétele kulcskérdés, vagyis hogy mennyi jut a rezsiköltségen kívül a felújítási alapba.

Főleg a régi társasházak esetében jelenthet problémát, ha ez az összeg túl alacsony, hiszen egy majd százéves épület renoválása, korszerűsítése akkora költséget is jelenthet, ami többletbefizetésre kényszeríti a lakóközösséget.

Ellenben egy olyan társasház esetében, ahol a közös költségben jelentős részt tesz ki a felújítási alap, az évek alatt fel-halmozódhat akár egy komolyabb összeg is.

Amellett, hogy nem mindegy, hány lakásos a társasház, fontos az is, milyen fejlesztést szavaz meg a lakógyűlés. Egy ötvenlakásos épület homlokzati hőszigetelése biztosan sokkal nagyobb értékű beruházás, mint egy hatlakásosé, hiszen az épület is sokkal nagyobb. Ugyanakkor lakásokra bontva már nincs akkora különbség a költségek között.

A tapasztalatok alapján

különösen népszerű projekt a közös tulajdonban lévő ablakok cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés – itt a kazáncsere mellett bizonyos feltételek mellett az egyedi mérők beszerelése is kiemelten fontos – vagy a liftfelújítás.

Nem annyira költséges, de fontos a biztonságot javító fejlesztés, mint a kaputelefonok, bejárati kapuk beszerelése, cseréje.

A függőfolyosók vagy a tetők felújítása pedig egyszerűen szükségszerű a régi házak esetében. Pár látványos kivételtől

eltekintve azonban egyelőre nem annyira népszerűek a megújuló energia felhasználását célzó fejlesztések, amelyek ma még sokkal inkább a családi házakra jellemzőek.

A fejlesztéseknél kulcskérdés a finanszírozás. Forráshoz jutni ma nem nehéz, hiszen az állami, önkormányzati pályázatok mellett a bankok jelentős kamattámogatás mellett nyújtják a társasházi hiteleket – a jogszabály értelmében az állami kamattámogatás mértéke 70 százalék is lehet.

Az uniós forrásból finanszírozott, energetikai korszerűsítést célzó beruházásokhoz kapcsolódó hitelek ráadásul kamat- és költségmentesek, csak tíz százalék önerőt kell biztosítani. A kamat- és költségmentes hitel az MFB pontokon 163 OTP fiókban érhető el.

Emellett a társasházaknak is lehet lakástakarék-pénztári megtakarítása, ami lehet a hitel fedezete, illetve a lejáró szerződés megtakarítási összege önerőként is felhasználható. A társasházak igyekeznek megragadni a lehetőségeket, ez jól látszik abból is, hogy az OTP Business Társasházi Pályázatára az idén rekordszámú jelentkezés érkezett. A bank tizedik éve hirdeti meg pályázatát, amelynek célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése. A pályázatra országosan 1238 pályaművel jelentkeztek a lakóközösségek, közülük négy kategóriában húsz társasház kaphat összesen húszmillió forint támogatást, az eredményhirdetésre augusztus végén kerül sor.

Forrás: https://piacesprofit.hu/tarsadalom/a-hoszigetelest-es-az-ablakcseret-tartjak-a-legfontosabbnak-a-tarsashazban-lakok/

A válság előtti szinteket közelítő, nagyjából 8400 új társasházi lakást adtak el tavaly Budapesten, és mivel az 5 százalékos áfával hirdetett lakások belátható időn belül elfogyhatnak, idén sem várható, hogy érezhetően alábbhagyna a kereslet. Friss adatok szerint szerint 2019-ben tetőzhet a lakásátadások száma, miközben egyre több területen haladhatják meg az új lakások négyzetméterárai az egymillió forintot.

2018-ban valamivel 8400 feletti új társasházi lakást adtak el Budapesten. Bár ez néhány százzal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől, a legutóbbi, novemberi áfa-bejelentésnek köszönhetően idén is maradhatnak a már-már válság előtti időket idéző keresleti szintek. Jelen állapot szerint ugyanis azoknak a projekteknek a lakásait, amelyek 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt szereztek, 2023. végéig 5 százalékos áfával lehet értékesíteni. Az ilyen ingatlanok száma persze véges, így biztos, hogy az alacsonyabb árakon megvásárolható lakások iránt továbbra is élénk érdeklődés várható – írja közleményében az OTP.

– mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. „A piaci realitás – és nem csak szomszédos, közeli fejlesztések esetében, hanem összpiaci szinten – az lesz valószínűleg, hogy a 27 százalékos áfás lakások nettó árát még elfogadható nyereséget hozó szintre csökkentik a fejlesztők, miközben az 5 százalékos áfával kínált lakásokét bátrabban megemelik az érintett beruházók. Így összességében a jelenlegihez képest emelkedő árszintet kapunk majd, de az 5 százalékos és a 27 százalékos áfa-tartalom közötti eltérésből matematikailag adódó nagyjából 21 százalkosnál kisebb mértékkel” – latolgatja a vezető elemző.

Hogy az elméleti eszmefuttatásból mennyire és mikorra lesz realitás, még kérdéses. Mindenesetre, míg jelenleg már négy kerületben, az I., a II., az V. és a XII. kerületben is meghaladja az egymillió forintot az új lakások átlagos négyzetméterára, egy-két éven belül a város más részein (a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XI. kerületben, illetve a III. és a XIII. kerület bizonyos részein) ugyancsak általánossá válhat a hétszámjegyű négyzetméterár. Az OTP Jelzálogbank statisztikája alapján idén átlagosan nagyjából 750 ezer forintot, jövőre azonban már átlagosan 850 ezer forintot kérhetnek négyzetméterenként az új lakásokért.

Mivel nem mindenhol lehet majd a magasabb árakat érvényesíteni, várhatóan csökken az eladásra kínált lakások mennyisége, ám ennek mértéke egyelőre nem becsülhető. Idén mindenesetre bő évtizedes csúcsot érhet el a lakásátadások száma. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe 2019-es átadással 13,5 ezer, kétlakásosnál nagyobb projektben megépülő lakást tartalmaz, ami több, mint a tavalyi szám duplája. Ebből az idén januári állapot szerint közel tízezer már gazdára is talált. Emellett 5600 olyan ingatlant is lehet már látni, amit várhatóan 2020-ban adnak át, s ezeknek csaknem fele már szintén elkelt.

Valkó Dávid szerint a 27 százalék áfa mellett a piac érezhetően koncentrálódik majd, s a tőkeerősebb, illetve már több korábbi sikeres referenciával bizonyított beruházók vélhetően könnyebben adhatják el a megemelt árszinten is a lakásokat, mint az ismeretlen, az elmúlt évek boom-jára alakult kis cégek. A kereslet ráadásul egyértelműen visszaesik majd a már tavaly megindult, de idén és jövőre tovább pörgő tömeges átadások miatt, közvetetten  is.

„Az elmúlt időszakban ugyanis az újlakás-piac vonzotta a befektetési, kiadási céllal vásárlók tömegét. Idén és jövőre rengeteg ilyen lakás jelenik majd meg bérletre kínálva, ami lenyomhatja a frekventált területeken, a lakásárhoz viszonyítva nemzetközi szinten is igen magas lakásbérleti-díjakat. Még ha a csökkenés nem is lenne drasztikus, a hideg fejjel kalkuláló befektetőket elkedvetlenítheti, hogy így akár 4 százalék alá is eshet a tiszta bérleti hozam” – sorolja várakozásait az elemző. A vezető elemző ugyanakkor nem vizionálja az újlakás-piac befagyását, véleménye szerint

Kerületi szinten amúgy nincs meglepetés a fő piaci mutatóknál mért dobogós helyekben. Továbbra is a XIII. kerület a legnépszerűbb mind a vevők, mind a beruházók körében. Míg a tavaly átadott 6400 lakás 20 százaléka épült meg itt, a 2019-re előre jelzett 13,5 ezer ingatlan csaknem egyharmada lehet XIII. kerületi. A beruházók lelkesedése jogos: a tavaly a fővárosban eladott 8400 új lakás 28 százaléka talált itt gazdára. A dobogó második fokán mindkét fő mutatóban a XI. kerület áll, ahol tavaly 1300 lakást adtak el, idén pedig 2700 átadása várható. Újbudát a IX. kerület követi. A 2016 óta tartó fellendülés hozadékaként emellett mostanra olyan peremkerületek is felkerültek Budapest újlakás-térképére relatíve nagy beruházásokkal (a XV., a XIX., a XXI. vagy akár a XXIII. kerület), ahol eddig csak elvétve vagy még bőven a válság előtt épült új társasház. Ez a folyamat pedig a városszéli kerületekben is felfelé húzza az árakat.

Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.penzcentrum.hu/otthon/ez-meg-ki-kell-birni-iden-tetozhet-a-lakaspiac-magyarorszagon.1074771.html%3famp?fbclid=IwAR2Xj0mzbZLcFlzYyO_XOZGjGOrOLfshxHQplJdIZ1H3CuSp-9iioKP46z0