Ahol több ember él egy nagy fedél alatt, sajnos elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben engedjenek a másiknak. Pont a viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban az ott lakók úgynevezett házirendet megalkotni, amely meghatározza az ott lakóktól az egyes elvárt magatartási formákat. A legfontosabb tudnivalókat a D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti.

A házirend gyakorlatilag bármit tartalmazhat, amiről a tulajdonosok úgy gondolják, hogy szabályozni szükséges. A házirend megalkotásánál első körben arra kell figyelemmel lenni, hogy nem sérthetik a külön tulajdon használatával kapcsolatos tulajdonosi jogokat – figyelmeztetett dr. Sáfrány Írisz.

Például, egy házirendben nem lehet kimondani azt, hogy az egyes magánlakásokon belül nem lehet dohányozni, ugyanis a saját lakásán belül a tulajdonos többé-kevésbé azt csinál, amit akar. Azt viszont már házirendbe lehet foglalni, hogy a közös használatú gangon nem lehet rágyújtani.

A házirend általában minden társasházban lakó személyre kiterjed, így a tulajdonosokra és bérlőkre egyaránt, sőt még adott esetben a lakók vendégeire is, mely esetben a lakó felelőssége, hogy a vendégével az előírt magatartási szabályokat betartassa.

Tipikus szabályozási körök

Közös használatú helyiségek. Több társasházban is akadnak olyan épületrészek, amelyek a társasház tulajdonában vannak és bármely lakó jogosult a használatára.

Tipikusan ilyen a lépcsőház, amelyet mindenki egyaránt használ. Az ilyen jellegű helyeket a tulajdonosok előszeretettel sajátítják ki, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy a saját dolgaikkal telepakolják a mindenki által használt területeket.

Ennek szabályozása tipikusan a házirendbe tartozik, hogy például, hogy tarthatja-e valaki a biciklijét a lépcsőházban vagy sem. Nyilván ebben az esetben fontos figyelembe venni a tűzvédelmi előírásokat, mivel egy esetleges ellenőrzés során megüthetik a bokájukat, akik figyelmen kívül hagyják.

Takarítás

A közös használatú helyiségek másik nagy kérdése, hogy ki köteles azok tisztán tartására. Általában erre a legjobb megoldás, ha a társasház egy külsős takarító céggel szerződést köt ezeknek a helyiségeknek a tisztán tartására.

Másik megoldás, ha a házirendben a lakók előre meghatározzák, hogy melyik héten melyik lakó feladata a lépcsőház felmosása. Nyilván ez csak abban az esetben lehetséges, ha a házirendet minden lakó egyformán betartja, különben élhet a többi szabálykövető lakó is a koszban.

Ugyanígy fontos rendelkezni az társasház előtti utca tisztán tartásáról, valamint a kukák időben történő kihúzásáról is.

Ha a társasház céget fogad fel erre a célra, abból származik a legkevesebb vita, mivel a takarítás számláját ilyenkor a társasház a befizetett közös költségből finanszírozza.

Hangok, zajok

Sok társasházi házirend tartalmaz előírást az egyes hang- és zajhatásokra. Ebből eredően, ahol lehetőség van a fűnyírásra, ott a házirend szokta szabályozni, hogy milyen időben szabad ilyen tevékenységet végezni. De a házirend gyakori esetben tartalmaz előírást a hangos zenehallgatásra, mosógép üzemeltetése vagy akár a hangos tévénézésre is.

Itt elsősorban az esti órákra tekintettel, valamint a hétvégi és az ünnepnapok figyelembevételével kerülnek megállapításra a tiltó rendelkezések.

Amikor túl sok a szabály

Van azonban olyan eset, amikor a házirend olyan mértékben próbálja szabályozni az életünket, ami már nem életszerű vagy olyan elvárásokat fogalmaz meg a lakók felé, amelyeket nem tudnak betartani.

Az alábbi esetek a valóságban megtörténtek. Az egyik társasházban azt írták elő a lakóknak, hogy a kisgyermekek alvási idejének megzavarása miatt, zajjal járó háztartási eszközöket (kifejezetten: porszívó, mosógép, robotgépek) csak hétköznap 8:00-12:00 óra között, valamint 14:00-17:00 óra között lehet használni.

Másik esetben arra akarták kötelezni az újonnan érkező lakókat, hogy csak abban az esetben költözhetnek be háziállattal a társasházba, ha ahhoz a lakás szomszédjai hozzájárulnak.

A fent említett mindkét kikötés valós, társasházi házirendbe beleírt szabály volt.

Az összes házirendben megfogalmazott szabály esetén fel lehet tenni azt a kérdést, hogy „és mi van hanem?” A válasz pedig egyszerű: semmi.

A házirendben ugyanis általában nincsen jogkövetkezmény fűzve az egyes szabályok betartásához. Tehát például nem így kerülnek megfogalmazásra: „Szombaton és vasárnap porszívót működtetni tilos, aki jelen szabályt megszegi, 20.000 Ft bírságot köteles megfizetni a társasház számlájára.”

A házirendek zöme csak a tiltó szabályokat sorolja fel, valamint az elvárt magatartási normákat, azonban nem ad válasz arra, hogy mi történik akkor, ha valaki nem a meghatározott normák szerint él.

Van, ahol próbálkoztak szankciórendszert kapcsolni az egyes szabályszegése esetére, az ügy egészen a Kúriáig jutott. A Kúria kimondta, hogy a házirendek és SZMSZ-ek nem minősülnek a Ptk. szerinti polgári jogi szerződéseknek, amelyekben a felek szankciórendszert állapíthatnának meg az egyes szerződésszegések esetére.

Így bár logikusnak tűnhet, hogy a lakóközösség az egyes szabályszegőket megbüntesse, erre azonban még sincsen mód ilyen formában.

Az összeférhetetlen lakókkal szemben ugyanúgy a birtokvédelmi eljárás áll rendelkezésre, mint a nem társasházban élő személyeknek. Ebben az esetben a jegyző objektíven, a megvalósított magatartást vizsgálja, hogy az kimeríti-e a birtoksértést. Ezzel lekerülhető, hogy betarthatatlan és indokolatlan szabályok miatt bárkit jogsérelem érjen.

https://das.hu/

Forrás: https://www.origo.hu/jog/20220831-origo-jog-das-jogszerviz-tarsashazi-rend-szabalyzat-hazirend.html