Lomokkal teli a gyűjtősziget – olvashattuk a minap a Postabontásban.

Az olvasói észrevételben leírtak igazak az egész városra. Úgy látszik, a gyűjtőszigetek nem oldják meg a problémát, mert a lomok nem fognak önmaguktól oda besétálni. Vannak országok, ahol ezt már megoldották. Magyarországon is volt erre példa, még a Horthy-rendszerben. Miska bácsi a lovas kocsijával végigjárta a várost és hangos kiáltással adta tudtára mindenkinek, hogy „ócskavasat, rongyot, rezet” vásárol. A gyerekek alig várták, hogy egy edény kilyukadjon és kivihessék, átadhassák Miska bácsinak. A fizetség egy nagy bádogdobozban rejtőzött: egy nagy kabátgomb nagyságú, erős cukor.

Ami az egyik embernek lom, a másiknak kincs is lehet. Egy ebédszállító személykocsin is láttam egy táblát: „használt, kidobásra szánt értékeiért házhoz megyek, megvásárolom őket”.

Napok óta hever egy társasház konténere mellett egy viszonylag jó állapotban lévő mosógép, amely nem hajlandó önmagától a gyűjtőszigetre vándorolni. A hajléktalanszálló lakói akár fel is újíthatnák, használhatóvá tehetnék, és a Karitász szervezeten keresztül a rászorulóknak adományozhatnák. Van városüzemeltetésért felelős cége Pécsnek. Ennek a feladata lenne kitalálni, megoldani, hogy ha a limlom (esetleg a lakásfelújításnál keletkezett „sitt”) nem sétál be a gyűjtőszigetre, akkor érte menjenek, nem csak a kijelölt napokon. A közterület-felügyelőkön, vagy a Poldi néniken, bácsikon (ha még vannak ilyenek) keresztül egy kis oknyomozással ki lehetne azt is deríteni, hogy ki költözött el az utóbbi napokban, vagy kinél történt felújítás a lakásban, azaz hogy ki volt az elkövető, aki illegálisan helyezte ki a hulladékot, és vele kellene az elszállítás költségeit megfizettetni.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/megoldas-kell-a-lom-elszallitasara-2522211/