Kutyák és cicák számára legideálisabb a kerti környezet, de mi a helyzet, ha a gazdi társasházban él? Vonatkoznak-e külön szabályok, jogi megkötések az ilyen esetekre? No, és beleszólhat-e a szomszéd?

Kutyával, cicával élni nagy felelősség, főleg akkor, ha nem kertesházban lakunk. Egy társasházban különösen nagy kihívást jelenthet egy kiskedvenc, no és a szomszédi jóviszony megtartása. Dr. Sáfrány Írisz Zsófia ügyvédet kérdeztük, milyen szabályokat kell betartani, figyelembe venni, ha háziállatot tartanánk…

A társasház nem tilthatja meg a kutyatartást

Korábban bevett szokás volt, hogy a társasházak a házirendben megtiltották az állattartást, vagy csak a lakók hozzájárulásával lehetett kedvtelésből háziállatot tartani. Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a társasházak nem tilthatják el a lakókat az állattartástól. Ugyanakkor más szabályokat meghatározhatnak az állattartásra vonatkozóan. Ha több háziállatot szeretnénk tartani, először olvassuk el a házirendet, a társasház ugyanis korlátozhatja a lakásban tartható állatok számát.

Vegyük figyelembe az alapterületet

Bár tarthatunk állatot társasházban, fontos, hogy biztosítsuk a lakásban az előírt alapterületet a kedvencünk számára. Ne felejtsük el, hogy például kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagy testű ebet pedig 20 m²-nél kisebb területen nem tarthatunk. Tehát ha például garzonlakásban élnénk nagytestű kutyával, a szabályra hivatkozva megtilthatják a tartását. Több házi kedvenc esetében egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítanunk.

A közös udvar nem a kutyáké!

A lakásokkal ellentétben a házirend előírhatja, hogy a közös tulajdonú és használatú területeken semmilyen állatot nem tarthatunk, tehát ilyen helyiségekbe, területre állatot kiengedni, etetni, sétáltatni vagy odaszoktatni nem szabad. Ez magában foglalja azt is, hogy a társasház saját udvarán sem szabad kutyát sétáltatni.

Mindig kell a póráz?

Lakott területen, közterületen a kutyát csak pórázon lehet sétáltatni. A társasházi terület azonban magántulajdon, így a házirend szabályozza, hogyan kell a közös területeken az állatokat sétáltatni vagy átvinni, például a lépcsőházban vagy a közös udvaron. Ha a házirend előírja, hogy a lépcsőházban csak pórázon lehet vezetni a kutyát, akkor azt már a lakáson belül rá kell adni, és nem elég csak a kapun kilépve.

Kötelesek vagyunk eltakarítani az állat után

Gyakori vitát okoz az udvaron hagyott kutyapiszok, ezért szinte minden társasház alapvető szabálya, hogy a közös tulajdonú területeken, például a lépcsőházban vagy a liftben is a gazdi kötelessége feltakarítani az állat ürülékét. Azt is előírhatják, hogy a kiskedvencként tartott madarak kalitkáját csak úgy lehessen kirakni pl. az erkélyre, ne szennyezzék más lakások erkélyét, ablakpárkányát és a közös használatú ingatlanrészeket.

Galiba esetén a gazdit veszik elő!

Sokszor bosszúságot okoznak a szabadon kijáró macskák is, főleg, amikor előszeretettel használják alomként a szomszéd kertjét. Akár a szabadban, akár a lakásban tartjuk az állatot, a tartási helyüket úgy kell kialakítanunk, hogy ne tudjanak kiszökni, és ne okozzanak másoknak sérülést vagy balesetet. Ha egy elkószáló kutyus vagy cica kárt okoz, netán megtámad valakit, azért minden esetben gazdája a felelős.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem fefelősen tart háziállatot?

A szomszédok közti viszonyt évekre megmérgezheti egy napközben vagy éjszaka folyamatosan ugató kutya. Bár a házirend nem szabályozhatja, hogy este 10-től reggel 7-ig ne ugasson a kutya, a gazdiknak kerülniük kell mások szükségtelen zavarását. Ha valakit zavar az állandó kutyaugatás, első lépésként jelezzük a problémát a szomszédnak. Ha nem szeretnénk konfliktust, kérhetjük a közös képviselő közbenjárását is. Nyugodtan mondjuk el neki a problémát, és kérjük, hogy keressen megoldást a kutyaugatás megszüntetésére.

Ha a szomszéd nem hajlandó együttműködni, birtokvédelmi eljárást is kezdeményezhetünk egy éven belül a település jegyzőjénél, egy éven túl pedig a bíróságon. Ennek során a jegyző vagy a bíró helyszíni szemle során megvizsgálja, hogy a szomszéd eleget tett-e az állattartásra vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek. Ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk a zavarás tényét, érdemes különböző napszakokban, jó minőségű videófelvételeket készíteni a kutyaugatásról, melyeket csatolhatunk a kérelemhez. Emellett hatékony lehet az is, ha több társasházi lakó egy időben tesz bejelentést az esetről.

Ha a helyszíni vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a kutya tartása ellehetetleníti a szomszédok életét, a jegyző vagy a bíró kötelezheti a gazdát az eredeti állapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére. Így például elrendelheti, hogy úgy helyezze el a kutyát, hogy az ne zavarja a lakók nyugalmát, de akár kötelezheti a gazdát a megfelelő hangszigetelésre is.

Ha nem megfelelőek a tartási körülmények…

Ha a vizsgálat során kiderül, hogy a kutya rossz tartási körülmények miatt ugat, akkor a gazdája ellen büntetőeljárás indítható. Ilyenkor a jegyző és a bíróság is megteheti a szükséges feljelentést, ha bűncselekményt észlel.

Ha úgy látjuk, hogy nem megfelelő körülmények között tartják az állatot, és felmerül az állatkínzás gyanúja, haladéktalanul értesítsük a hatóságokat. Mivel ez bűncselekménynek számít, a rendőrségen tehetünk feljelentést. Gyanúnkat jelezhetjük az állatvédő szervezeteknél is, akik indokolt esetben intézkednek és feljelentést tesznek az állatkínzó ellen a hatóságoknál.

Forrás: https://www.lakaskultura.hu/egyeb/hogyan-tarts-haziallatot-tarsashazban/