Nincs kőbe vésve a január 1-jei dátum, hogy elkészüljenek a társasházak zárható kukatárolói, de dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester kéri a közös képviselőket, vegyék fel a kapcsolatot a DTkH-val. A Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének találkozóján jártunk.
Mint ismert, júliusi ülésén a kecskeméti képviselő-testület megszavazta, hogy 2022. január 1-jétől Kecskeméten a szemetes konténereket már csak arra alkalmas, zárható építményekben lehessen tárolni az utcán, melyeket az önkormányzat főépítészével egyeztetett módon, helyen és kiviteli terv szerint lehet majd felhúzni.
A változtatás természetesen sok kérdést vet fel, ezért nem csoda, hogy a Kecskeméti Társasházközösségek Érdekvédelmi Egyesületének csütörtöki találkozóján – melyen közel húsz közös képviselő vett részt – is ez volt a fő téma. Molnár Árpád, az egyesület elnöke kezdésként hangsúlyozta: a cél helyes, egyetértenek a törekvéssel, hiszen így lehet elkezdeni rendet teremteni a városban szemétfronton.
Dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester röviden felvázolta, mi vezetett a városvezetés elhatározásához és a közgyűlési döntéshez:
egyrészt az, hogy főleg a külterületeken, a zártkerti részeken sokaknak nincs szerződése a hulladék elszállítására, emellett pedig az egyre nagyobb számban feltűnő guberálók okozzák a gondot, akik szétszórják a kukák mellett a szemetet.
Kijelentette: nem feltétlen az az elvárás a társasházak felé, hogy építsenek tárolókat, hanem az, hogy a közterületeken – a szállítási napokat leszámítva – ne legyenek kint a hulladékedények. Azoknak a társasházaknak tehát, amelyeknek lehetőségük van a kukát épületben vagy az udvaron elhelyezni, és vállalják is ezt, nincs teendőjük. De sok társasháznál már kiadták az erre alkalmas helyiséget például üzletnek, vállalkozásnak, máshol pedig annak ellenére az utcán tárolják a konténert, hogy bőven lenne hely a kerítésen belül.
Az alpolgármester hangsúlyozta: a január 1-jei dátum nincs kőbe vésve, az önkormányzat tisztában van azzal, hogy kell idő a felkészülésre és a megvalósításra.
De azt szeretnék, ha elkezdődne a munka, többek között ezért is határoztak úgy, hogy a tároló bekerülési költségének felét a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTkH) Nonprofit Kft. állja majd, és csak a másik fele terheli az ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosait.
És hogy miért éppen most érkezett el ennek a változtatásnak az ideje? Mint Szeberényi Gyula Tamás szavaiból kitűnt, egész egyszerűen azért, mert idén vált logikussá. Békéscsaba példáját hozta fel, ahol korábban bevezették ezt a rendszert, ám Kecskeméthez hasonlóan a viharsarki városba is nemrég érkeztek meg a szelektív hulladékgyűjtésben a zsákokat felváltó kukák. Melyeknek azonban már nem maradt hely a zárható tárolókban. Kecskeméten viszont úgy lehet megtervezni a „kutricákat”, hogy abban a kommunális konténerek mellett a sárga fedelű kukák is elférjenek, sőt majdan a lebomló zöldhulladéknak szánt edények is (ezek egy-másfél év múlva aktuálisak).
A részleteket dr. Orbán Csaba, a polgármesteri hivatal korábbi városüzemeltetési, majd nyáron létrejött közszolgáltatás-szervezési és környezetvédelmi osztályának vezetője magyarázta el, kiemelve:
az önkormányzat és a DTkH mindenben segíti a társasházakat, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a tárolók megvalósítása.
Mint szavaiból kitűnt, a lakóközösségek előre megkapják a támogatást, nem kell meghitelezniük a költségek másik felét. Az ehhez szükséges szerződésig a műszaki előkészítési szakaszt kell végigjárni. Először azt szükséges eldönteni, a tárolókra elkészült két típusterv közül melyiket választja az adott társasház (van egy magasabb és egy alacsonyabb műszaki tartalmú), de Orbán Csaba kiemelte: ezektől akár el is lehet térni, újban, másfélében gondolkodni, egy a lényeg: a DTkH-nak a végső tervet jóvá kell hagynia.
Aztán jöhet közútkezelői hozzájárulás, a közműszolgáltatók és a katasztrófavédelem nyilatkozatának beszerzése, hogy a tároló kinézett helye megfelelő-e a közlekedésbiztonság szempontjából, nincs-e gáz- vagy elektromos vezeték fölött, nem akadályozná-e a tűzoltók felvonulását.
Emellett fontos, hogy a kukásautó meg tudja közelíteni a tárolót, ha zöldfelületről van szó, a főkertésszel való konzultáció is még közbejön, városképi aggályok, például védett homlokzatú épület esetén pedig a főépítész is módosíthatja a helyszínt, hogy a tároló ne csúfoskodjon az ingatlan előtt.
A közös képviselőknek jó hír, hogy a tájékoztatás szerint nekik e téren nincsen semmilyen feladatuk, csak az, hogy felvegyék a DTkH-val, vagy a közszolgáltatás-szervezési osztállyal a kapcsolatot.
Ha a dokumentáció összeállt, akkor adja ki az önkormányzat vagyongazdálkodási osztálya a közterület-használati engedélyt. Kérdésünkre Orbán Csaba elmondta, a támogatásnak nincs felső összeghatára, persze túl drága tárolót sehol nem kívánnak majd építeni. A szerződésben a társasháznak is lesznek kötelezettségei, így bejelenteni a kivitelezés kezdetét és befejezését, de főként az, hogy a tároló épületét rendben kell tartania a lakóközösségnek.
Az alpolgármester és azt osztályvezető is megnyugtatta a közös képviselőket: tisztában vannak vele, hogy mindez nagyon feszített tempót jelenthet év végi teljesítéssel számolva, ezért szükség esetén halasztani fogják a rendelkezés hatálybaléptetését.
Ahogy Szeberényi Gyula Tamás fogalmazott: nem a mindenáron való büntetés a cél, hanem hogy rend legyen, mindenesetre el kell kezdeni a munkát.
Egy közös képviselő felvetette, az ő társasházuknál zárható a konténer, és rend van, a guberálók nem férnek hozzá a szeméthez, őket miért verik pluszköltségekbe, hiszen a tároló nem lesz olcsó mulatság. Orbán Csaba szerint sajnos ez az eset ritkább, a problémásabb utcák miatt viszont meg kellett hozni a jogszabályt, amely az egész városban kötelező, még ha ezt egyes lakóközösségek sajnos méltánytalannak is érzik.
Forrás: https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/ideje-foglalkozni-a-kecskemeti-tarsashazak-zarhato-kukataroloival-4202156/