Hiába nőtt az újlakás-építések számra az utóbbi években, ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a teljes lakásállomány gyors ütemben kicserélődjön. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen a korábban épült, mára korszerűtlenné vált, elöregedett lakóépületek felújítása, fejlesztése.

A lakásfelújítások fontosságát jól mutatja, hogy a statisztikák szerint a lakók 40 százaléka nem elégedett a lakóépülete minőségével. A legtöbben az épületek állagát és hőszigetelését emelték ki problémaként, de jelentős volt azok aránya is, akik a nyílászárók cseréjét tartották szükségesnek. A fűtéskorszerűsítés és a kéménycsere csak ezek után következett. Mindenképpen pozitívum, hogy a korábbi, 2003-ban készített felmérés idején ez az arány még 56 százalék volt, tehát javult a lakóépületek állapotának megítélése.

A társasházak felújítását célzó programoknak is köszönhető, hogy a lakótelepi lakások közül minden harmadik már felújított épületben volt a kutatás idején. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a lakók beszámolói alapján legalább 36 ezer lehet a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma. Mivel pedig az elmúlt évek épületfelújítási pályázati programjai a nagyobb épületekre koncentráltak, ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el: számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.

Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy csak a százlakásos panelházak újulhatnak meg. Alapvetően ugyanis nem a lakásszámtól, hanem a közös költségtől függ, hogy egy-egy fejlesztés megvalósítható-e. Ha a felújítási alapba jelentősebb összeg halmozódik fel, nincs akadálya annak, hogy akár egy négylakásos társasház is komoly fejlesztésbe kezdjen – emelték ki az OTP Business szakértői.

Egy társasházak számára kialakított hitelhez elegendő maximum tíz százalék önerő, ezt pedig jellemzően elő tudják teremteni a társasházak. A konstrukció finanszírozása pedig a lakóközösség fizetőképességétől függ. A közös költség összetétele kulcskérdés, vagyis hogy mennyi jut a rezsiköltségen kívül a felújítási alapba.

Főleg a régi társasházak esetében jelenthet problémát, ha ez az összeg túl alacsony, hiszen egy majd százéves épület renoválása, korszerűsítése akkora költséget is jelenthet, ami többletbefizetésre kényszeríti a lakóközösséget.

Ellenben egy olyan társasház esetében, ahol a közös költségben jelentős részt tesz ki a felújítási alap, az évek alatt fel-halmozódhat akár egy komolyabb összeg is.

Amellett, hogy nem mindegy, hány lakásos a társasház, fontos az is, milyen fejlesztést szavaz meg a lakógyűlés. Egy ötvenlakásos épület homlokzati hőszigetelése biztosan sokkal nagyobb értékű beruházás, mint egy hatlakásosé, hiszen az épület is sokkal nagyobb. Ugyanakkor lakásokra bontva már nincs akkora különbség a költségek között.

A tapasztalatok alapján

különösen népszerű projekt a közös tulajdonban lévő ablakok cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés – itt a kazáncsere mellett bizonyos feltételek mellett az egyedi mérők beszerelése is kiemelten fontos – vagy a liftfelújítás.

Nem annyira költséges, de fontos a biztonságot javító fejlesztés, mint a kaputelefonok, bejárati kapuk beszerelése, cseréje.

A függőfolyosók vagy a tetők felújítása pedig egyszerűen szükségszerű a régi házak esetében. Pár látványos kivételtől

eltekintve azonban egyelőre nem annyira népszerűek a megújuló energia felhasználását célzó fejlesztések, amelyek ma még sokkal inkább a családi házakra jellemzőek.

A fejlesztéseknél kulcskérdés a finanszírozás. Forráshoz jutni ma nem nehéz, hiszen az állami, önkormányzati pályázatok mellett a bankok jelentős kamattámogatás mellett nyújtják a társasházi hiteleket – a jogszabály értelmében az állami kamattámogatás mértéke 70 százalék is lehet.

Az uniós forrásból finanszírozott, energetikai korszerűsítést célzó beruházásokhoz kapcsolódó hitelek ráadásul kamat- és költségmentesek, csak tíz százalék önerőt kell biztosítani. A kamat- és költségmentes hitel az MFB pontokon 163 OTP fiókban érhető el.

Emellett a társasházaknak is lehet lakástakarék-pénztári megtakarítása, ami lehet a hitel fedezete, illetve a lejáró szerződés megtakarítási összege önerőként is felhasználható. A társasházak igyekeznek megragadni a lehetőségeket, ez jól látszik abból is, hogy az OTP Business Társasházi Pályázatára az idén rekordszámú jelentkezés érkezett. A bank tizedik éve hirdeti meg pályázatát, amelynek célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése. A pályázatra országosan 1238 pályaművel jelentkeztek a lakóközösségek, közülük négy kategóriában húsz társasház kaphat összesen húszmillió forint támogatást, az eredményhirdetésre augusztus végén kerül sor.

 

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/tarsadalom/a-hoszigetelest-es-az-ablakcseret-tartjak-a-legfontosabbnak-a-tarsashazban-lakok/