2019-ben módosultak a biztonsági kamerával összefüggő szabályok, így aktuális kérdésként vetődik fel, hogy milyen felhatalmazás alapján, mikor szerelhető fel kamera egy társasházban, valamint ki jogosult a kamera felvételeket megtekinteni, meddig kell, illetve lehet őrizni azokat.

Milyen jogterületeket érint?

A biztonsági kamerával készült hang, és képfelvétel érinti a személyek személyhez fűződő jogait, a képmáshoz, hangfelvételhez, valamint személyes adataihoz való jogát.

Amennyiben biztonsági kamera kerül felszerelésre, úgy ez ezen jogoknak a törvényben meghatározottak szerinti korlátozását jelenti abból a célból, hogy a társasház közösség, valamint a tulajdonosok vagyonával és személyével szembeni szabálysértési, illetve bűncselekmények megelőzhetőek legyenek. A kamera felszerelésével tulajdonképpen a közösség által meghatározott vagyonvédelem, illetve adott esetben személyvédelem kerül előtérbe az egyént megillető alapvető jogokhoz képest.

Milyen döntés szükséges a kamera felszereléséhez?

A társasház közös tulajdonában álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha a közgyűlésen megjelent tulajdonosok közül a jelenlévők kétharmada megszavazza a telepítést és kiépítést, hanem az alapító okiratban szereplő összes tulajdonostárs 2/3-ának kell azt szavazatával támogatnia. Mivel a közgyűléseken csak kivételesen jelennek meg a tulajdonostársak ilyen számban, így célszerű ezeket a kérdéseket írásbeli szavazás útján intézni.

Hol találhatók meg a kamerarendszerrel összefüggő szabályok?

A kamera felszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos alapvető szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza.

A fent említett ún. minősített kétharmados közgyűlési határozaton kívül szükséges lesz a társasház szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosítása is, hiszen ezen okiratnak kell tartalmaznia a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

Milyen korlátozások vannak a biztonsági kamera felszerelésével kapcsolatban?

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

Mivel személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, így csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.

Kit és hogyan kell tájékoztatni a biztonsági kamerákról?

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

Azzal, hogy valaki egy olyan helyiségbe, házba belép, amelynél a társasház tájékoztatást adott a jogszabályban előírtak szerint a kamerarendszerről, a társasház jogos érdeken alapuló adatkezelése fog megtörténni, tehát nem kell semmilyen külön hozzájárulás a házba belépő vagy ott lakó személytől az adatai kezeléséhez.

Ki fogja üzemeltetni a kamerarendszert?

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

Ki és hogyan tekintheti meg a kamerafelvételeket?

Az érintett, akiről kamera felvétel készült kérheti annak megtekintését, ha igazolja, hogy a felvétel mikor készült és milyen célból van rá szüksége.

A társasház képviselője, valamint az üzemeltetést végző cég alkalmazottja is megtekintheti a felvételeket, de itt is szem előtt kell tartani a célszerűségi és törvényben előírt szempontokat.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A társasház a hatóságok, bíróságok részére köteles adatot szolgáltatni a nála készült felvételekről. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a társasház kapujában történik egy bűncselekmény, amely esetben a kamerafelvételek perdöntő bizonyítékok lehetnek.

Meddig lehet megőrizni a kamerafelvételeket?

Mivel személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető, a jogszabály maximum 30 napos határidőt biztosít a felvételek megőrzésére. A kép- és hangfelvételt – hivatalos felhasználás hiányában – a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/biztonsagi-kamera-tarsashazban-valtoztak-szabalyok/