Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott.

Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert

„vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

Mindezzel Tóth szerint a kormányzat egy az egyben szembement korábban hirdetett, 2030-ig szóló energiahatékonysági céljaival, és feltette azt a kérdést is, hogy amennyiben csak pénzügyileg teljesen gazdaságos és azonnal megtérülő szigetelési, és energiakorszerűsítési munkákat szeretne támogatni a kormányzat, akkor egyáltalán miért van szükség kormányprogramra?

Az MSZP elnöke korábban, január 27-én is beadott már egy írásbeli kérdést Palkovics László miniszternek a programterv megszűnésével kapcsolatban, akkor Schanda Tamás államtitkár röviden csupán annyit válaszolt:

„A kormány a stratégia keretében olyan intézkedéseket támogat, amelyek széles körben teszik elérhetővé a lehető legmagasabb energia- és költségmegtakarítást eredményező energiahatékonysági beruházásokat.”

Miután a február végén, újból feltett kérdésére Tóth csupán Aradszki államtitkár most, szóban adott válaszát tudta csak érdemiként értelmezni, ezek alapján megállapította Facebook-bejegyzésében, hogy:

„[az államtitkár]azt üzente: ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre és felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt!”

Tóth szerint ugyanis Magyarországon jelenleg a legnagyobb energiafelhasználó a magyar lakosság, ráadásul felidézte azt is, a vidéken, jellemzően az 1970-es, 1980-as években felépült formaházak lakói főleg idős, nyugdíjas emberek, akiknek jövedelméből jellemzően nem telik arra, hogy saját erőből gazdaságos fűtési rendszert és megfelelő szigetelést telepítsenek. Emlékeztetett arra is, az ilyen, gazdaságtalanul kifűtött, avagy anyagi lehetőség híján nem is fűtött házakban emberek tömegei fagyoskodnak, sőt, extrém esetben egy ilyen fűtetlen lakás akár még fagyhalálhoz is elevezethet.

Emlékeztetett rá: független számítások szerint az idei, téli szezon összesen 150 ember megfagyásához is elvezetett eddig.

Azt is fontosnak tartotta az ellenzéki pártelnök az ügy kapcsán kiemelni, hogy a magyar lakosság döntő többsége korszerűsítené, és energiahatékonnyá tenné fűtési rendszerét, ha erre megfelelő kormányzati, állami segítséget is kapna.

Noha 2017 eleje óta, a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében már lehetett pályázni olyan uniós forrásokra magán- és társasházak részére, amelyeknek 500 000 forint és 10 millió forint közötti támogatási összeghatára a 0 károsanyag-kibocsátást célozta meg, az így igényelhető támogatás feltételei rendkívül szigorúak maradtak. Például friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem kell ahhoz, hogy a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és új szigetelési munkák költségét a pályázó megkaphassa.

Ugyanakkor világos az is, hogy a magyar lakásállománynak bőven van még hova fejlődnie, ha a 2050-re immár Orbán Viktor által is kitűzött karbonsemlegességet, avagy az új 2030-ról 2040-re kibővített, kormányzati klímacélokat legalább részben tartani akarjuk. A kormányzathoz közelálló Világgazdaság 2019 nyári összefoglaló anyaga szerint 2016 és 2019 között 20%-ról 30%-ra nőtt ugyan a tanúsítvány szerint már „korszerű” energiafelhasználásúnak tartott magyar lakóingatlanok aránya, a „legkorszerűtlenebb energiafelhasználásúnak” besorolt házak, társasházak aránya is 30%, a maradék 40%-ba pedig tipikusan a csak nagyon nagy költséggel korszerűsíthető házak tartoznak.

Noha mostanra az Innovációs- és Technológiai Minisztérium már „gazdaságtalannak” tartja épp a legjellemzőbb, falusi „Kádár-kockák” és a kilencvenes években épült, nagyobb családi házak felújítását (tehát a például a legjellemzőbb, vezetékes gázfűtés, vagy vegyes tüzelésű kazános fűtés lecserélését), a második Orbán-kormány idején még az EU-s pénzeket kezelő, azóta átszervezett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2030-as energiastratégiájában még az szerepelt:

„Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igény több mint 10%-kal lesz csökkenthető”

Forrás: https://merce.hu/2020/02/26/megis-kimaradnak-a-kadar-kockak-a-kormany-energiahatekonysagi-tervebol/

Ahogy az élet más területein, a társasházaknál is bosszantó, ha valaki nem veszi ki a részét a közös költségekből. Ezzel nemcsak azt kockáztatja, hogy nem jut pénz az épület állagának a megóvására, korszerűsítésre, felújításra, hanem végső soron még az áram- és vízdíjak kiegyenlítése is gondot jelenthet, emiatt pedig leállhat a lift, vagy nem lesz miből öntözni a kertet. Szerencsére van megoldás arra, hogy fizetésre bírjuk felelőtlen tulajdonostársunkat.

„Kedves Áron, lenne szíves szólni Eszternek, hogy rendezze már végre a 400 ezer forintos vízdíj-költséget? Mi hiába próbáljuk hónapok óta telefonon elérni, nem veszi fel, s nem is hív vissza, a lakógyűlésre pedig már évek óta nem jár” – panaszkodott az egyik budai kerületi társasház közös képviselője Áronnak, aki Esztertől bérelt otthonban él már több mint nyolc éve. Azért bíztak az ő közvetítésében a tulajdonostársak, mert ő az egyetlen, aki személyes kontaktusban van az adóssal, a havonta esedékes bérleti díj kapcsán.

Amit Eszter soha nem mulaszt el beszedni, a saját tartozásával kapcsolatban azonban már nem ennyire következetes – a társasház többi lakójának bosszúságára. Pedig, ha az lenne, akkor jutna a lépcsőház immár évek óta húzódó kifestésére vagy a garázsajtók korszerűsítésére.

„Mivel a lakásfelújítási alapba befizetett pénzekből Eszter és az őt kisebb összegekkel követő társai kötelezettségeit is ki kell pótolnunk, hogy legyen áram a közös helyiségekben, a lépcsőházban vagy a lift üzemeltetésére, illetve víz a locsoláshoz, mindezeken felül nem képződik megtakarításunk” – jegyzi meg a társasház képviselője.

Több százezer adós, milliós hátralékok

E problémájukkal koránt sincsenek egyedül – bár ez aligha vigasztalja őket. Becslések szerint a közös költség vagy a vízdíj befizetésével rendszeresen mintegy 150-200 ezren maradnak el, ők az összes társasházi lakástulajdonos 10-15 százalékát teszik ki. Hivatalos statisztika ugyan nem létezik, ám a hátralékok összege néhány tízezer forinttól akár több millió forintig terjedhet.

Léteznek megoldások

A jó hír, hogy van megoldás a társasházi lakások nemfizető tulajdonosaival szemben. Az egyik lehetőség, hogy a társasházak a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve a közgyűlésen is lehet erről határozni. Mindkét esetben közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a dokumentumot. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha az adós kifizette a tartozást, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amelyet szintén közokiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Van azonban egy másik, az elsőnél kézenfekvőbb megoldás, amivel a társasházak egyszerűen és gyorsan, pereskedés nélkül visszaszerezhetik az elmaradt díjakat, és adott esetben végrehajtást is indíthatnak a nemfizető lakástulajdonossal szemben. Egy társasház képviselője az szmsz vagy közgyűlési határozat alapján fizetési meghagyásos eljárást (fmh) indíthat, amihez még ügyvéd közreműködése sem feltétlenül szükséges. Nem kell várni a fizetési határidő után három hónapot: a fizetési határidő lejárta után azonnal megindítható az eljárás. A társasház képviselője a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tudja benyújtani, ha cégként vagy egyéni vállalkozóként képviseli a lakóközösséget. Amennyiben magánszemélyként, akkor papíralapon vagy bármely közjegyzőnél szóban. Az űrlapokat le lehet tölteni a MOKK honlapjáról.

A fizetési meghagyásos eljárás gyors: amennyiben a kérelemben mindent rendben talál a közjegyző, haladéktalanul – az elektronikusan beterjesztett kérelmeknél 3, a papíralapon benyújtottaknál 15 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha az adós (kötelezett) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.Ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat a házközösség. A végrehajtási kérelem formanyomtatványa is megtalálható a kamara honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint akinél a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követően az adós vitatja a tartozást (ellentmondással él), akkor az eljárás perré alakul és bíróságon folytatódik az ügy. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás: https://hvg.hu/brandchannel/mokk_20200225_Nem_koteles_turni_ha_egy_lakastulajdonos_elblicceli_a_kozos_koltseget

A Postabontás rovatban olvashattuk nemrég, hogy Kertvárosban nyílászárócserére ajánlkozók csengetnek be a lakásokba, és vernek át jellemzően idős embereket. Sajnos, mi is a csalók áldozatává váltunk. Idős férjem egyedül volt otthon, amikor becsengettek hozzá az ismeretlenek – kezdi levélírónk.

Felajánlották a férfiak, hogy a nyílászárókat felújítják. Férjem azt gondolta, hogy a társasház valamilyen közös ügyéről van szó, ezért nem is gyanakodott velük kapcsolatban, beengedte őket. A felmérést valamilyen egyszerű eszközzel – ami lehet, hogy nem volt más, mint egy okostelefon – elvégezték néhány perc alatt, majd közölték, hogy 170 ezer forintért el tudják végezni a munkát. A feltétel mindössze annyi, hogy fizessen be 80 ezer forint előleget. Férjem az ajánlatot elfogadta, de közölte, hogy nincs ennyi készpénz nála, csak 30 ezer forintot tud fizetni. Hozzátette, hogy másnap el tud menni a bankba, hogy a különbözetet felvegye. Az ismeretlenek felajánlották neki, hogy szívesen elviszik autóval. Ebben meg is állapodtak: a férjem átadta a 30 ezer forintot, és kapott egy papírt, ami se nem nyugta, se nem pénzátvételi bizonylat, csak egy egyszerű papír, amin szerepel az előleg összege.

Miután az ismeretlenek távoztak, a párom kisvártatva rájött, hogy valami nem stimmel ebben a történetben. Elmesélte részletesen, hogyan zajlott az eset, és én is megerősítettem abban, hogy bizony átverés áldozatává vált. Megnéztem a bizonylatot is, amit kapott: az iraton egészen apró, csak nagyítóval látható apró betűkkel az is fel van tüntetve, hogy az elállásra vonatkozó tájékoztatót is átadták a megrendelőnek. Természetesen ilyen tájékoztatót nem kaptunk.

Még aznap felhívtuk a céget és közöltük, hogy a megrendelést visszamondjuk és kérjük vissza a befizetett 30 ezer forintot. A válasz az volt, hogy a pénzt nem fizetik vissza. Egyúttal levelet is írtam, amelyben arra is hivatkoztam, hogy a cég magatartása véleményem szerint a jó erkölcsbe ütközik. Hiszen az, hogy egy idős embert ily módon becsapnak, erkölcsös magatartásnak egyáltalán nem nevezhető.

Ami még érdekessége a történetnek, hogy másnap visszajöttek azok, akik a „felmérést” végezték, és vitték volna a férjem a bankba. Mondtuk, hogy mi a megrendeléstől való elállás kapcsán már tárgyalásban vagyunk a cégükkel – erre odébb álltak, ők is megerősítették, hogy a befizetett pénzt nem fogjuk visszakapni. Kifelé menet pedig a postaládánkba bedobtak egy cetlit, ami szintén nem szabályos pénzátvételi bizonylat, amin összegként a 30 ezer forint szerepel. Gyanítom, ezzel is védeni próbálják magukat. A fogyasztóvédelmi egyesületnek is beszámoltam az esetről és fontolgatom, hogy a rendőrségen is feljelentést teszek.

Egyben óvatosságra intek mindenkit, főként az egyedül élő, idős embereket! Nem lehet elégszer elmondani, hogy ismeretlen és rámenős embereket semmilyen körülmények között nem szabad beengedni a lakásunkba.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/felujitast-igertek-atveres-lett-a-vege-irja-olvasonk-2313750/

Főként műszaki beavatkozások miatt vonultak a megye tűzoltói.

Megbontotta a szél egy lakatlan ház tetejét tegnap délelőtt Vámospércsen, az Arany János utcában. A nyíradonyi hivatásos tűzoltók a meglazult részeket eltávolították.

Délben egy társasház lemez kéményének borítását rongálta meg a szélvihar Debrecenben, a Kuruc utcában. A cívisvárosi hivatásos tűzoltók gépezetes tolólétrán át leszedték a meglazult részeket.

Megdőlt és lakóházat veszélyeztetett egy tizenöt méter magas fenyőfa tegnap a hajdúböszörményi Apafi Mihály utcában. A debreceni és a hajdúböszörmény hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, majd gépezetes tolólétrán át motoros láncfűrésszel kivágták a fát – tájékoztatta lapunkat a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei szóvivője.

Az elmúlt 24 óra számokban

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a megyei rendőrök az elmúlt 24 órában 2 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, amelyek könnyű sérüléssel végződtek.

A szolgálatot ellátó állomány 6 személyt fogott el, akik közül 5 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten, 1 személyt pedig a vele szemben érvényben lévő körözés alapján.

A rendőrök 17 személyt állítottak elő, közülük 8 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Biztonsági intézkedés 4 esetben történt.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/kemenyt-es-haztetot-rongalt-a-szel-hajdu-biharban-3884769/

Akadálymentesített lombház Budapesten, valamint egy játszótér Szigethalmon: csak két példa azon eredmények közül, amelyekhez tavaly mind a pályázatírásban, mind a kivitelezésben összefogtak a társasházi közösségek, hogy az OTP Business segítségével fejlesszék környezetüket. A Társasházi Pályázat keretében ebben az évben a hitelintézet már összesen 15 millió forinttal támogat országszerte 20 lakóközösséget.

„Minek pályázzunk, ha úgysem nyerünk?” – így reagált a korábbi közös képviselő a 100 év körüli pesti házba nemrég költözött Sutus-Nagy Anett emlékei szerint arra a felvetésre, hogy a ház pályázaton szerezzen forrást fejlesztéseihez. A lakók azonban kezdeményezték a közös képviselő leváltását, majd saját kézbe vették a ház ügyeit. Az egyébként pályázati tanácsadással foglalkozó háromgyermekes édesanya és a többi lakó közösen döntött a társasház udvarának megújításáról, majd a társasház intézőbizottságának tagjaiként találtak ehhez pályázati lehetőségeket. Így készült el például a járdafelújítás, és legutóbb, az OTP Business Társasházi Pályázata segítségével az a különleges, integrált lombház is, amelynek tervezésekor szempont volt, hogy a házban lakó, izomsorvadással élő és mozgásában korlátozott gyermek is együtt játszhasson társaival.

„A közös céljaink és az együtt szervezett társasházi programok folyamatosan erősítik és építik a közösséget. A kisebb-nagyobb közös ügyek egyszerre teszik kellemesebbé a mindennapjainkat és tanítják gyermekeinket a közösségért és a környezetért való cselekvés fontosságára” – mondta Sutus-Nagy Anett.

Szigethalmon – szintén a tavalyi pályázat egyik nyerteseként – játszóteret alakított ki udvarán egy társasház, Budaörsön pedig egy lakóközösség a környezettudatosságot is figyelembe véve szélenergiával hajtott huzatfokozókat helyezett üzembe a támogatásból.

A komoly érdeklődés nyomán idén megújította Társasházi Pályázatát az OTP Business. Ebben az évben már 20 lakóközösség összesen 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet. A pályázatok az erre létrehozott honlapon, egy egyszerűen kitölthető adatlap beküldésével nyújthatók be 2020. május 17-éig.

Forrás: https://nlc.hu/otthon/20200302/kozossegeket-is-formal-az-otp-business-tarsashazi-palyazata-x/

Kimarad a kormány energiahatékonysági programjából 1,4 millió vidéki családi- és társasház felújításának támogatása, mert a kormány szerint azoknak többe kerülne a felújításuk, mint amennyit érnek.

Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása – számolt be a Mérce.hu.

Ez derült abból a válaszból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára.

Aradszki szerint a stratégia legújabb verziójából azért került ki a 2010 óta ott szereplő, mintegy másfél millió családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert „vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha Kádár-kockáknak is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/kadar-kocka-haz-lakas-felujitas-energia-korszerusites.701218.html

Bejelzett a szén-monoxid-érzékelő egy szegedi társasház egyik lakásában – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

Hétfőn este nyolc órakor riasztották a tűzoltókat, az egység mérőműszerei is kimutatták a mérgező gáz jelenlétét a levegőben. Személyi sérülés nem történt.

Forrás: https://szegedma.hu/2020/03/ismet-jol-jelzett-a-szen-monoxid-erzekelo-szegeden-2

Egy ember halálát okozta a viharos erejű szél.

A viharos szél még mindig sok munkát ad a tűzoltóknak

– közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője szerdán az MTI-vel. Dóka Imre kifejtette: szerda délutánig országszerte újabb 230 helyszínre riasztották a tűzoltókat a viharos erejű szél okozta károk felszámolásához.

A legtöbb riasztást Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest és Zala megyében kapják a katasztrófavédelem hivatásos, önkormányzati és önkéntes egységei.

Főként kidőlt fák és leszakadt faágak eltávolítása, valamint megrongálódott tetőszerkezetek és leszakadt vezetékek helyreállítása miatt hívják a tűzoltókat.

A megsérült vagy leszakadt vezetékek miatt három megyében (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun) csaknem tízezer fogyasztónál szünetelt átmenetileg az áramszolgáltatás.

Kitért arra is, hogy kora délután Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a 4-es út Fegyvernek és Kenderes közötti szakaszán felborította a szél egy kisteherautó utánfutóját.

Törökszentmiklóson pedig teljes egészében leszakította és az épület mellett parkoló autókra dobta egy sportcsarnok körülbelül hatszáz négyzetméteres tetőszerkezetét a viharos erejű szél.

Meghalt egy férfi, miután fa dőlt az autójára Nemesvitán

Meghalt egy férfi, akinek autójára fa dőlt Nemesvitán, a Kossuth utcában szerda délután – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.

Aradi Virág elmondta: a balesetben egy 54 éves tapolcai férfi halt meg, aki a fa kidőlésekor a gépkocsiban volt.
 A kidőlt fa akadályozza a közlekedést, ezért rendőrök irányítják a forgalmat, amíg tart a műszaki mentés – tette hozzá a szóvivő.

Forrás: https://www.alon.hu/orszagos-hirek/2020/02/idojaras-viharos-szel-tetoszerkezetet-tarsashaz-szigeteleset-is-megbontotta-a-viharos-szel-kepek

Mintegy tíz lakónak kellett ideiglenesen elhagynia otthonát.

Az ott tárolt berendezési tárgyak, bútor és szemét kapott lángra egy emeletes társasház pincéjében, a sajószentpéteri Bányász utcában. A helyszínre kiérkezett kazincbarcikai hivatásos tűzoltók a közművek kizárását követően két vízsugárral kezdték oltani a lángokat. A munkálatok idejére az épületet kiürítették, mintegy tíz lakó hagyta el ideiglenesen otthonát.

Forrás: https://boon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/tuz-utott-ki-egy-sajoszentpeteri-tarsashaz-pincejeben-4054716/

Bár a társasházak helyzete több szempontból komplikáltabb, mint a családi házaké, előbbieknek szintén megérheti a hálózatra visszatápláló napelemet telepíteni a kihasználatlan és arra alkalmas tetőfelületre, mint a családi házaknak. Néhány szempontot azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.

Amint arról a Portfolio beszámolt, a kormány jelentősen növelné a hazai lakossági napelemes rendszerek számát és összteljesítményét a következő években. A januárban elfogadott új magyar energia- és klímastratégia alapján a kabinet 2030-ig a jelenlegi mintegy 31 ezerről legalább 200 ezerre növelné a háztartási, tetőre szerelt, átlagosan 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerek számát. Teljesítmény tekintetében ez nagyjából azt jelenti, hogy a mintegy 200 MW-ra saccolható hazai lakossági napelemállománynak legalább négyszeresére, 800 MW-ra kellene bővülnie a következő tíz évben.

A stratégia nem részletezi, hogy a cél elérésében mennyiben számol a társasházakkal. A megjelölt átlag 4 kilowattos teljesítmény arra utal, hogy elsősorban a családi házakra gondolhattak, mivel egy ekkora rendszer egy mindössze 14-15 000 forintos havi villanyszámlát válthat ki. Ugyanakkor a napelemek telepítése társasházak esetében is teljes mértékben indokolt, már csak a közel 800 ezer hazai panellakásra és a kormány megújulóenergia-részarány növelésére, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló terveire gondolva is. A napelemes rendszer érdemben csökkentheti a társasházak fenntartási költségeit, a rezsit, emeli a lakások árát, és hozzájárul a szennyező fosszilis energiaforrások kiváltásához is.

Jobb, ha eleve zöld

E szempontból is érdemes ugyanakkor különbséget tenni az újonnan épülő, még a beruházó tulajdonában lévő, illetve a már átadott, az egyes lakástulajdonosok tulajdonában lévő társasházi lakások között – hívja fel a figyelmet Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az egyszerűbb eset az, amikor még a beruházó a tulajdonosa a lakásoknak, mivel ekkor a tervezéstől kezdve a szerződéskötésen át az engedélyeztetésig csupán egy érintett van. Ebben az esetben sokkal könnyebben is méretezhető a rendszer, hiszen sok esetben ma már eleve úgy tervezik meg a társasházakat, hogy a lakások általános villamosenergia-fogyasztása mellett a fűtés is elektromos, így az energiaellátás egy rendszerként, egy villanyórán üzemel. Ekkor az egyes ingatlanok már gyakorlatilag „zöld lakásként” kerülnek értékesítésre, minimális rezsiköltség ígéretével.

Bonyolultabb az eset akkor, amikor már minden lakásnak külön tulajdonosa van, ráadásul ezek már átadott, az esetek döntő többségében már használat alatt lévő ingatlanok.

ILYENKOR A RENDSZER TELEPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN SZÁMOS NEHÉZSÉG MERÜL FEL, MINDENEKELŐTT AZ, HOGY MINDEN LAKÓ ÚGYNEVEZETT TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES A BERUHÁZÁSHOZ, HISZEN A TETŐ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONNAK MINŐSÜL.

Az egyik legnagyobb akadályt ebben az esetben az jelenti, hogy a régebbi társasházak tetőszerkezetének tervezésekor általában még nem volt szempont egy napelemes rendszer későbbi telepítése, így sokszor jóval kisebb rendelkezésre álló tetőfelülettel találkozunk, mint amekkora szükséges lenne egy olyan napelemes rendszer telepítéséhez, amely jelentős megtakarítást eredményezne minden lakás energiafogyasztásának kiváltására. A beruházáshoz akkor is szükség van minden lakó tulajdonosi hozzájárulására, ha a társasházban csak egy vagy néhány lakás szereltetne napelemes rendszert és váltaná ki a villanyszámláját, miután a tető természetesen továbbra is osztatlan közös tulajdonnak minősül.

További kritikus pont, hogy mindenkinek külön villanyórán jelentkezik a fogyasztás jelentős része.

MIVEL MINDEN NAPELEMES RENDSZERT EGY ADOTT VILLANYÓRÁRA LEHET ENGEDÉLYEZTETNI, ÍGY SOKKAL TÖBB A PAPÍRMUNKA, RÁADÁSUL MINDEN FOGYASZTÁSMÉRŐRE KÜLÖN INVERTERT SZÜKSÉGES KÖTNI, AZAZ LAKÁSONKÉNT ÉS VILLANYÓRÁNKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN RENDSZERT KELL TERVEZNI, ENGEDÉLYEZTETNI, TELEPÍTENI, ILLETVE AZ ÖSSZES TÖBBI LAKÓ HOZZÁJÁRULÁSÁT KÉRNI.

Ilyen helyzetekben tehát célszerű azzal kezdeni a beruházás tervezését, hogy körbekérdezzük a társasház lakóit: ki szeretne napelemes rendszert, illetve hozzájárul-e mindenki a telepítéshez. Ezeket a szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennünk, amennyiben ma társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.

Középtávon megtérülhet

A telepítés tehát ilyen módon meglehetősen nehézkes, és a napelemes rendszer nem is képes dedikáltan az egyes lakások fogyasztását jelentős megtakarítást eredményező módon fedezni.

MEGOLDÁST JELENTHET VISZONT A KÖZÖS HELYISÉGEK FOGYASZTÁSÁNAK FEDEZÉSÉRE, EZÁLTAL A KÖZÖS KÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉRE, ÍGY PEDIG A KEZDETI BEFEKTETÉS KÖZÉPTÁVON MEGTÉRÜLHET AZ EGYES HÁZTARTÁSOK SZÁMÁRA IS.

Lugos Roland példaként az Optimum Solar legutóbb átadott társasházi projektjét említi, melynek keretében egy olyan 38 kWp méretű napelemes rendszert telepítettek, mely éves szinten körülbelül 42 000 kWh villamosenergia-előállítására képes, kiváltva a lakások fűtéséért felelős hőszivattyúk energiafogyasztását, így az itt lakást vásárló leendő tulajdonosoknak minimális rezsiköltségük lesz a következő évtizedekben. A cég tapasztalatai szerint a társasházi napelem-telepítések iránti kereslet erősödik; míg a tavalyi évig megbízásaiknak csak néhány százalékát tették ki az ilyen projektek, addig idén máris több megkeresés futott be hozzájuk, elsősorban generál kivitelezők és beruházók részéről új építésű társasházakra vonatkozóan.

Persze, nem csak a tető lehet alkalmas a napelemek elhelyezésére; a földre történő telepítés azonban az állványzat miatt plusz költségeket jelent. Ha a tető kihasználható felülete például az ott már korábban elhelyezett napkollektorok miatt korlátozott, a napelemek a ház oldalára, függőleges felületre is telepíthetők, ahogyan van is rá példa Magyarországon is. Ez esetben a napfény beesési szöge miatt a napelemek áramtermelése nem a nyári hónapokban lesz a legmagasabb, hanem ősszel, illetve tavasszal.

A kabinet ösztönözni is kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését, de ennek módja és lehetséges eszközei ma még nem teljesen egyértelműek. A jelentős részben uniós forrásokra támaszkodó kedvező finanszírozási lehetőségek mellett a cél elérését támogatni fogja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet. Ez alapján a 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelménynek, az új ingatlanok fűtését és melegvíz-előállítását pedig minimum 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell majd biztosítani, amit a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell majd venni.

Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20200210/tarsashazban-lakik-es-napelemet-szeretne-erre-erdemes-figyelni-415225