Jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amelyet a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasház-építések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.

A lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak a Takarék Index elemzői az idén, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak, ami megterhelheti a tervezési szektort és az engedélyeztetést. Már tavaly is nőtt az építési engedélyek száma az 5 százalékosra csökkent újlakásáfa hatására, főleg a családiház-építéseknél. Jelentős változást hoz, hogy az idén június 30. után elkészülő otthonok csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha elérik a BB energetikai osztályt, vagyis kellően energiahatékonyak, és 25 százalékban megújuló energiát is használnak.

A 2021-ben átadott lakások száma az első három negyedévben nagyon hasonlóan alakult, mint 2020-ban, összesen több mint 12 ezer otthon készült el. Budapesten jelentősen meghaladta az átadott otthonok száma az előző évek szintjeit, több mint 5 ezer lakást adtak át szeptemberig. A Budapesti Lakáspiaci Riport szerint, októberben és novemberben körülbelül ezret adtak még át, illetve több mint 1800-at decemberre terveztek. Utóbbiak között lehetnek olyanok, amelyek az idei évre csúsztak, de összességében a 2021-es átadások a fővárosban vélhetően meghaladták a 2020-as szintet a Takarék Index elemzői szerint.

Idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat. A szabad lakások száma körülbelül 2 ezer volt tavaly év végén. A már elindított projektek alapján 2023-ra több mint 5600 társasházi lakás készülhet el Budapesten, amelyek között körülbelül 2 ezer szabad lakás található. 2024–2025-re egyelőre kevés projektet jelentettek be, de egy részét már ezeknek is értékesítették. A már bejelentett fejlesztések alapján a 2022–2025-ös időszakban körülbelül 13 ezer lakást adnak át Budapesten, amelyekből körülbelül 5 ezer még szabad. (1. ábra)

Az ELTINGA vidéki lakáspiaci adatbázisa szerint az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb Somogy megyében van (körülbelül 2300), amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb lakás Pest megyében található (körülbelül 2 ezer) a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással. Az őszi adatok szerint nincs értékesítés alatt álló, legalább tízlakásos társasház Nógrád és Tolna megyében, Békés megyében pedig 31 ilyen lakás található.

A kínálat szempontjából kérdéses, hogy a most moratóriummal, illetve kamatplafonnal védett hiteleseknél az intézkedés lejárta hoz-e kényszerértékesítéseket, vagy saját maguk elkezdik-e eladni az ingatlanjaikat. A Takarék Index elemzői szerint idén vélhetően még nem lesznek kényszerértékesítések.

A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Ugyanakkor a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024–2025-ös átadású beruházásoknál. A társasházi fejlesztések fő helyszíne maradhat a főváros, illetve továbbra is népszerű lehet a Balaton környéke. Az előző évekhez hasonlóan, a társasházak mellett az idén is magas maradhat az építési kedv a családi házaknál.

A GDP-növekedés és a támogatások erősítik a keresletet

Pozitív hatással lehet a hazai lakáspiaci keresletre a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, és támogathatják a keresletet a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, valamint a bérek emelkedése is. A kamatszint azonban drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amit csak részben tudnak ellensúlyozni a bérek, így kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre, és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakások esetében. Viszont már tavaly ősszel sokan érdeklődtek az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes zöldhitel iránt, ami az idén is megmarad.

2021 elején a lakáspiaci keresletben nagy ugrást okoztak a frissen bevezetett családtámogatások, ezek pozitív hatása a vásárlásokra idén is megmaradhat. A zöldhitel elsősorban az új lakások keresletét növelheti, amivel egyelőre a kínálat nem képes lépést tartani, így erős nyomást fejthet ki az árakra. Az idei lakáspiaci keresletet a családosoknak biztosított adóvisszatérítések is támogatják.

Nőtt a befektetői érdeklődés

A befektetői keresletet, amely hagyományosan Budapesten jóval erősebb, mint vidéken, a koronavírus-járvány 2020-ban erőteljesen visszavetette. A lakásárak megtorpantak, a bérleti díjak pedig zuhantak, ami jelentősen csökkentette az elérhető hozamokat. Tavaly a befektetői érdeklődés ismét növekedett a lakások iránt Budapesten, különösen ősszel. Az élénkülés vidéken is megfigyelhető volt május és december között, a fővároshoz képest azonban a befektetői vásárlások aránya továbbra is messze elmaradt. Az élénkülésben vélhetően nagy szerepet játszott az egyre növekvő infláció, ami a befektetőket az ingatlanok felé terelte.

Ugyanakkor nem csak a vevői oldalon aktívak az ingatlanba fektetők, sokan értékesítik korábban vásárolt ingatlanjukat, így realizálva a korábbi időszak jelentős áremelkedéséből származó hasznot.

A bérleti díjak jelentősen nőttek 2021-ben, de nem érték el a járvány előtti időszak maximumát, miközben a lakások drágultak, így a bérbeadásból származó hozam kisebb. A befektetési célú lakásvásárlási hozam másik összetevője a lakásárak emelkedéséből származik. 2021 első félévében a 2020-as átlagos szinthez képest a nominális árváltozás 6,8 százalékos volt, 2020-ban pedig 2019-hez képest 9,2 százalékos, míg 2015 és 2019 között végig kétszámjegyű volt, vagyis az elérhető visszatekintő hozamok magasan alakultak. Egy befektetésnél viszont a jövőbeli árnövekedésnek van szerepe. A Takarék Index elemzői mérsékelt drágulásra számítanak.

A magas inflációs környezetben idén vonzó lehet a reál eszközök között az ingatlan, mint befektetési forma. A 2022-re a Takarékbank elemzői által várt 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.

Összességében a lakáspiacon élénk maradhat a kereslet 2022-ben, de egyes szegmenseiben lehetnek különbségek. Az már eddig is látszott, hogy nagyon sokan érdeklődnek a fővárosi agglomeráció iránt, ez az idén is jellemző maradhat. Az új lakásoknál lehetnek különbségek a keresletben a különböző ingatlanok között, a közeli átadási dátumú, a zöldhitel feltételeinek megfelelő lakások népszerűbbek lesznek.

Erős marad a forgalom

A lakáspiaci forgalom 2021 elején erősen bővült, a második félévben ez a jelentős növekedés megtört, de továbbra is erős maradt a kereslet. Az adásvételek száma átléphette a 150 ezret, ami körülbelül a 2019-es szinttel volt azonos. A 2020-as megtorpanást követően a lakáspiaci élénkülés hatására az árak is tovább emelkedtek, 2021 második negyedévében 8,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbnál.

Idén az új lakások esetében a forgalom továbbra is nagyon erős maradhat, de a használt lakások esetében sem számítanak drasztikus esésre a Takarék Index elemzői. Azok, akik az új lakást nem tudják megfizetni, a használt ingatlanokat választhatják.

Eltérő mértékben nőnek a lakásárak

A Takarék Index elemzői 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakásoknál lassulhat az árak növekedése, míg az új lakásoknál az árak nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő áremelkedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5-7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos drágulás valószínű.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2022/01/28/a-hasznalt-lakasoknal-lassulhat-az-ujaknal-megmaradhat-a-gyors-dragulas

Fegyházbüntetést indítványoztak egy férfi ellen, aki röviddel a börtönből való szabadulása után több lakásba is betört – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A 32 éves férfi hasonló jellegű bűncselekmények miatt kapott már börtönbüntetést, ahonnan 2021. május 9-én szabadult. Nem tudta azonban túl sokáig türtőztetni magát, 2021. május 26-án éjjel ugyanis befeszítette egy VII. kerületi lakás ajtaját, és értékek után kutatott.

Mivel a lakásból éppen költöztek, a betörő nem találta meg az elpakolt értékeket, ezért távozott. Ezt követően még aznap éjszaka betört egy másik VII. kerületi lakásba is, ahol szintén nem talált értékeket.

A BETÖRŐ AZ ELKÖVETKEZŐ NÉGY NAPBAN MÉG KÉT ERZSÉBETVÁROSI ÉS EGY TERÉZVÁROSI LAKÁSBA TÖRT BE

úgy, hogy befeszítette vagy betörte az ajtót, és javarészt laptopokat, hangszórókat és egy táblagépet lopott csaknem négyszázezer forint értékben.

A budapesti nyomozók azonosították és gyanúsítottként kihallgatták a férfit, akitől az ellopott tárgyak egy részét lefoglalták.

A férfi ellen üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége, bűntette és lopás bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat fegyházbüntetésre ítélje, és tiltsa el a közügyek gyakorlásától, valamint rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást.

Az egyik kamerafelvételen látható, hogy a férfi berúgja az egyik társasház kapuját, míg a másikon egy másik bűncselekmény elkövetése előtt és után látható.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/02/03/betores-szabadulas-utan-visszaeso-bunozo/

A Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi nyomozói őrizetbe vették a két férfit, akiket az elkövetés után három órával elfogtak.

Mint ahogy korábban beszámoltunk, 2022. február 2-án 22 óra körül Budapest VIII. kerületében, egy Kőbányai úti társasház egyik lakásában egy férfit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy belehalt sérüléseibe.

Az eddigi adatok szerint a feltételezett elkövetők megfenyegették a lakásban élő három embert és elvették ékszereiket, bankkártyájukat és mobiltelefonjaikat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei a bejelentéstől számított három órán belül elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit.

Az Életvédelmi Osztály nyomozói az 54 éves O. Józsefet és a 47 éves K. Zoltánt halált okozó testi sértés és rablás miatt hallgatták ki. A feltételezett elkövetőket őrizetbe vették és előterjesztést tesznek letartóztatásuk indítványozására.

A két férfi vallomást tett, a cselekmények elkövetését részben elismerték.

Forrás: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/orizetben-a-halalt-okozo-testi-sertes-2

Kigyulladt egy karácsonyfa hétfőn késő este egy társasházi lakásban Zalaegerszegen, az épület lakóinak egy részét kimenekítették a tűzoltók – közölte a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Kósi Zsolt elmondta: a Rákóczi Ferenc utcában található társasház egyik harmadik emeleti lakásában gyulladt ki egy karácsonyfa. A tűzzel érintett ingatlan két lakóját a mentők elszállították megfigyelésre.

A tűzoltók az épület 18 lakásából 37 embert menekítettek ki az oltás és az utómunkálatok idejére. A hideg miatt a lakók egy része az alig egy saroknyira lévő tűzoltóság épületében tudott melegedni.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/01/25/karacsonyfa-miatt-tuz-utott-ki-egy-zalaegerszegi-tarsashazban

A társasházi életnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de az biztos, hogy rengetegek konfliktussal tud járni. A bérlők között gyakran nincs egyetértés bizonyos ügyekben, már ha egyáltalán részt vesznek a közgyűléseken, sokan ugyanis egyáltalán nem vesznek részt a közügyeikben. Ilyenkor sokan meglepődnek, ha nélkülük hoznak olyan döntéseket a társasház lakói, melyek aztán konfliktusokhoz is vezetnek. A Telex most két ingatlanjogban jártas ügyvéddel beszélgetett a gyakori konfliktusokról és azok lehetséges megoldásairól.

Passzív lakók

Nagy úgy véli, a vitás eseteknél első körben a társasházakról szóló törvényt, az adott ház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), esetleg (ahol van) házirendjét kell alapul venni, ezek alapján lehet megoldást találni sok felmerülő problémára. Fontos azonban, hogy a problémák egy részét nem lehet megoldani ezekre hivatkozva – mondta. Példaként elmondta, hogy ha régi társasházban egy gyermekes család költözik a szomszédba, akkor a gyerekek hangoskodása ellen például semmiféle jogi úton nem tudunk védekezni.

Jelentős problémát okoz a társasházak életében, hogy a legtöbb lakó nagyon passzív (vagy egyáltalán nem jár el a közgyűlésekbe, vagy meghatalmazottat küld), így sokszor születnek olyan döntések, amikről az ott lakók nem is tudnak és csak utólag értesülnek róla – ekkor keletkeznek a problémák. A társasházi üléseknél ugyanis sok esetben elég ha csak a jelenlévők szavazzák meg a döntést (igazán kardinális kérdéseknél – például egy hitelfelvétel vagy egy osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség eladásába minden lakónak bele kell egyeznie). Nagy Zoltán szerint az esetek 80%-ában az első közgyűlés nem is határozatképes és csak a másodikban születik döntés, ahol már elég a jelenlévők többségi szavazata.

AZ ÜGYVÉD UGYANAKKOR EMLÉKEZTET, HOGY EGY A KÖZÖS KÖLTSÉG MEGEMELÉSÉRŐL, FELÚJÍTÁSRÓL VAGY BÁRMI MÁSRÓL DÖNTŐ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOT 60 NAPON BELÜL MEGTÁMADHATJA BÁRMELYIK LAKÓ,

még akkor is ha kisebbségben volt a döntéskor, de úgy gondolja, hogy érdekei érdemben sérültek – a panaszokkal bírósághoz kell fordulni, semmilyen más hivatal nem tudja ezeket kezelni. Amíg viszont a bíróság nem dönt a kérdésben, addig a közgyűlés által elfogadott határozat érvényes.

Előfordulnak olyan esetek is, mint tavaly, amikor egy társasházban az egyik lakó sorra felvásárolta a ház több lakását is, így a gyűlésen egyedül került többségbe, majd hatalmas közös költségekről kezdett el számlákat kiküldeni. A megkérdezett ügyvéd szerint a bíróság ezt érvénytelenítheti és csak jogos mértékben lehet a közös költséget emelni, azonban ebben a kérdésben is lehetnek kacifántok.

Ha lop a közös képviselő

Problémák természetesen a közös képviselők kapcsán is felmerülhetnek, akinek az a feladata, hogy végrehajtsa a közgyűlés határozatait. Amennyiben probléma merülne fel a képviselő kapcsán, úgy az önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni, mert ő gyakorolja felettük a törvényességi felügyeletet, amennyiben viszont például sikkasztáson kapjuk, úgy rendőrsági feljelentést kell tennünk.

A lapnak megszólaló ügyvéd szerint a társasházi élet egyik nagy gondja, hogy a vonatkozó törvény „nem túl jó”.

EGY TULAJDONOS PÉLDÁUL SZINTE MINDEN ELŐTERJESZTÉST MEGTÁMADHAT BÍRÓSÁGON ÉS MIVEL VAGYONI HELYZETBŐL KIFOLYÓLAG EZT AKÁR INGYEN IS MEGTEHETI,

így minden egyes kérdés döntését hónapokkal el tudja húzni, miközben az induló bírósági eljárásokban a társasházat képviselő ügyvéde(ke)t fizetnie kell a közösségnek.

Beázó tető, eltört vezeték? Nem a mi gondunk.

Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, az Építésijog.hu főszerkesztője szerint sok társasháznál az épület felújítása miatt merülnek fel jogviták, gyakori problémaforrás a tető állapota. Egy beázás például csak a legfelsőbb szinten lakókat érinti, a lejjebb lakók pedig nem feltétlenül akarnának felújításra költeni, így a közgyűlésben akár le is szavazhatják a beázás gondjának megoldását (ilyenkor is bírósághoz érdemes fordulni). De hasonló probléma az is, ha valamilyen vezeték törik el az egyik lakás alatt.

Jámbor szerint sok társasház – főleg nagyobb városokban, kiemelten Budapesten – az üres padlástér, tetőtér eladásával próbálja előteremteni a pénzt a felújításokra. „Itt ugye nem egy üres telekre épül valami, hanem valakiknek a feje fölött kell folyamatosan építkezni, ráadásul úgy, hogy egy időre a tetőt is le kell szedni a fejük fölül. A tetőtér vagy padlástér beépítésénél a bizonytalanság és a félelem lesz úrrá a lakók között, amikor erről dönteni kell, mert tudják, hogy ha leszedik a tetőt, és a beruházó valamiért elszalad, akkor elég nagy bajba kerülnek.” Volt már olyan eset, hogy több lakás is szétázott egy esőben, amikor épp nem volt felette tető.

Jámbor Attila szerint az energetikai, szigetelési felújítások is tudnak konfliktust okozni, de lényegében ott is a többség dönt: ha a tulajdonosok többsége szeretné megcsináltatni a társasház szigetelését, akkor ezt a kisebbségnek is el kell fogadnia és ki kell fizetnie. Ezt persze meg lehet támadni bíróságon, de nem sok esély lesz a győzelemre. A helyzetet az teheti igazán kellemetlenné, ha valaki nem tudja fizetni a felújítás költségét – ilyenkor ugyanis kiszorul a társasházból és kénytelen egy olcsóbban fenntarthatóba költözni.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220121/beazo-teto-kifizethetetlen-felujitas-es-kenyszeru-kikoltozes-a-tarsashazi-elet-sotet-oldala-522295

Zubreczki Dávid építészeti szakíró az ingatlanhirdetések között egy sajátos látványtervre talált, ami szerint társasházat építenek a VIII. kerületi, tisztviselőtelepi árva torony mellé – vagyis inkább köré. A fővárosi főépítész szerint gyenge és sematikus tervet többször tárgyalta, majd elfogadta a kerületi tervtanács. A dolgok azonban úgy alakultak, hogy végül úgy néz ki, se társasház, se torony nem lesz.

„Akár le is lehetett volna bontani a tornyot, mert nincs a védett épületek listáján, de úgy gondoltam, belefér, ha marad, legyen valamilyen az a ház, ami mellé épül”

– mondta lapunknak templomtornyos társasházat kitaláló cég projektmenedzsere, aki névvel nem kívánt a cikkben szerepelni. Mint elmondta, a tisztviselőtelep tekinthető Budapest első luxus lakóparkjának, itt volt az 1900-as évek elején egy evangélikus imahely, amihez a 30-as években épült a nevezetes torony.

A modernnek számító, de már romos torony elmondása szerint tetszett neki, ezért támadt az az ötlete, hogy hozzák rendbe, és használják fel a társasház építéséhez. Tudták, hogy a terv megosztó, de az esztétikáról nehéz beszélgetni, mondta.

A templomtornyos társasház terveit bemutatták az önkormányzatnak, és személyesen Pikó András polgármester is látta a projektmenedzser szerint, sőt a helyi civil egyesülettel is egyeztettek.

A Vajda Péter utcai épületegyüttes terveit egyébként Krizsán András építész készítette, és szó volt róla, hogy a toronyhoz tartozó földszinti épületrészt az egyház vagy karitatív szervezet kapja meg használatra. A társasház engedélyeztetése az utolsó simításoknál tartott a múlt hét végéig. A terv szerint úgy volt, hogy az építkezés az év közepén kezdődne, és jövő év végén adnák át a házat.

Csakhogy mindez már múlt idő, ugyanis épp a cikk megjelenése előtt tájékoztatta lapunkat arról a projektmenedzser, hogy az elmúlt napokban hirtelen értékesítették az ingatlant, ami felborította a terveket. A telket ugyanis egy informatikai középvállalkozás vette meg, templomtornyos társasház helyett pedig egy klasszikus irodaház épül rá. A torony sorsa erősen kérdésessé vált, a befektető jó eséllyel le fogja bontatni. Egy évet dolgoztunk rajta, sajnálom, hogy végül így alakult, mondta lapunknak a projektmenedzser.

Mit szóltak szakemberek a templomtornyos társasház furcsa tervéhez?

Megkérdeztük az épületről Erő Zoltán fővárosi főépítészt, aki elmondta, hogy a tisztviselőtelep országos védettségű, műemléki jelentőségű terület, a tervről korábban nem hallott. A főépítész véleménye szerint a látványterven szereplő épület terve nagyon gyenge, sematikus. Ha egy ilyen helyzetben kell vagy lehet építkezni, ennél sokkal alázatosabban és egyúttal szellemesebben kell alkalmazkodni a helyszínhez, tette hozzá.

„Nem zárom ki, hogy egy templomrom társasházként újuljon meg, de véleményem szerint ennél sokkal kisebb tömeggel szabad csak ide telepedni”

– közölte Erő Zoltán főépítész.

Megkerestük a kerületi önkormányzatot is, ahol elmondták: arról tudnak nyilatkozni, hogy településképi szempontból megfelelő-e a terv, illetve, hogy a szabályozási tervnek megfelel-e. Ezekre a kérdésekre a válasz igen – tették hozzá.

A tervet a kerületi tervtanács többször is tárgyalta, majd ezek után fogadta el a végleges verziót. A végleges tervet a második tervtanácsi üléshez képest még módosította a tervező egy lakossági fórumot követően, aminek eredményeképpen parkolókat kellett áthelyeznie.

Pikó András polgármester is látta a terveket, és azt kérte az építtetőtől, hogy azokat mutassa be, egyeztesse, véleményeztesse a tisztviselőtelep lakóival, illetve az őket képviselő egyesülettel, ami meg is történt.

Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című könyvében a következőket írja a tisztviselőtelepi evangélikus templomról:

Mikor a tisztviselőtelepi katolikusoknak felépült a saját templomuk, a régi iskolai tornatermet – ahol addig a miséket tartották – az evangélikusok kapták meg. Ezt a műemléki felújításairól ismert építész, Lux Kálmán tervei szerint építették át templommá. Ezért is meglepő, hogy két évvel később egy egészen merész, modern tornyot kapott. A háború után raktárként használták az épületet, mely annyira rossz állapotba került fél évszázad alatt, hogy mikor az evangélikusok visszakapták, már nem lehetett megmenteni. 2011-ben lebontották, de a védett bauxitbeton torony megmaradt. Azóta is ott meredezik sisakja nélkül, kapuján még olvasható a híres Luther-korál első két sora: „Erős vár a mi Istenünk / Jó fegyverünk és pajzsunk”.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/02/03/tarsashaz-epul-a-tisztviselotelepi-muemlekjellegu-templomtoronyra

Kertes ház, udvarral rendelkező társasház, belvárosi lakás, természetközeli otthonok. Ezek azok az ingatlanok, amelyek szinte azonnal gazdára találnak, ha meghirdetik őket.

A koronavírus-járvány első hulláma után, 2020 tavaszán viszonylag hamar talpra állt az ingatlanpiac, majd meg is élénkült: egyre többen akartak házat, lakást vásárolni. Volt, aki befektetési céllal vett ingatlant, más az állami támogatásokat igyekezett kihasználni.

– Megjelentek a piacon olyan befektetők, akik azért vesznek lakást, hogy bérbe adják. Ez rögtön egy emelkedési tendenciát hozott az árakban. Ami még számított, az a családtámogatási rendszer. Az egy elég erős réteget megmozgatott – tudtuk meg a Ház Ingatlan tulajdonosától, Ház Gergelytől.

A vidéki nagyvárosokban, így Kaposváron is, jellemzően a kertvárosi, udvarral rendelkező, illetve a belvárosi ingatlanokat keresték a vevők. A kereslet élénkülésével olyan ingatlanok is gazdára találtak, amelyek korábban hosszú ideig eladhatatlanok voltak. Felértékelődtek a természetközeli lakhatás lehetőségei is.

– Látható volt, hogy a vízparti ingatlanok árai emelkedni kezdtek, hiszen óriási kereslet volt arra, hogy a lakásokból, a házakból tudjanak természetközeli, zöld területre kimenni az emberek. Ez átalakult nemcsak a zöld területekre, hanem úgyanúgy a lakásokra, házakra. Tehát határozottan elmondhatjuk azt, hogy az utóbbi egy-másfél év különösen jelentős áremelkedést okozott az ingatlanpiacon – tette hozzá Boldizsár Balázs, a Boldingatlan Kft. tulajdonosa.

Az otthonteremtési támogatások, illetve megtakarítások mellett ugyanakkor a szakértők szerint ma már több, viszonylag kedvező hitelkonstrukció is segítheti az ingatlanvásárlást.

Forrás: https://kapos.hu/hirek/gazdasag/2022-01-15/porog_az_ingatlanpiac.html

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a Berettyóújfalui Járási Ügyészség azzal az 51 éves nővel szemben, aki az építkezés során nem biztosított a dolgozónak munkavédelmi eszközöket.

A nő 2019-ben Berettyóújfaluban egy társasház építés kivitelezői vállalkozója és felelős műszaki vezetője volt, míg a későbbi áldozat pedig betanított kőművesként dolgozott az építkezésen. A társasház utcafronti falsíkjához közel, a második emeleti födémszint magasságában futott egy áramvezeték.

A munkás feladata volt az épülő társasház második födémszintjén az emeleti korlátok készítéséhez szükséges mérések elvégzése. A férfi ehhez egy másfél méter hosszúságú alumínium vízmértéket használt. A mérés során az eszköz hozzáért az épület homlokzata előtt futó vezetékhez, ennek következtében a kőműves pillanatszerű áramütést szenvedett és hat méter magasról az épület előtti járdára zuhant.

A kőműves nem használt egyéni védőfelszerelést a munkavégzés során, illetve az építkezésen kollektív leesés elleni védelem sem volt elhelyezve. A lezuhant munkás olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár nappal később a kórházban meghalt.

A nő, mint az építkezés kivitelező vállalkozója, illetve felelős műszaki vezetője az építkezésen nem gondoskodott a kollektív leesés elleni védelemről, a munkás vonatkozásában egyéni védőeszközről, amelynek eredményeként bekövetkezett halálos munkahelyi baleset.

A járási ügyészség felfüggesztett fogházbüntetést kért a felelős műszaki vezetőre.

Forrás: https://24.hu/belfold/2022/01/04/berettyoujfalu-halalos-munkahelyi-baleset-aramutes-lezuhant/

Tegnap hajnalban egy 53 éves nő esett ki egy harmadik emeleti erkélyről a Váci úton. A Metropol is a helyszínen járt, ahol megtudtuk, hogy az áldozat a korláttal együtt zuhant le, majd agyonütötték az erkély lezuhanó darabjai. Lapunk utánajárt, hogy ki lehet a felelős ilyenkor.

Lapunk munkatársa az immár korlát nélküli erkély alatt átsétálva tudta megközelíteni a helyszínt, ahol a járókelők többsége nem értette, miért van ott ilyen sok rendőr.

A helyszínen álldogálók sokkoló őszinteséggel mesélték el, hogy mit láttak.

„Szerintem háromnegyed hat körül elmehettem a halott nő mellett. Akkor ott voltak már a rendőrök, de én azt hittem, hogy csak leomlott a ház valamelyik része. Sárga zsákokat láttam. Úgy gondoltam, hogy csak eltakarítanak valamilyen törmeléket. Utólag egy Facebook-csoportból értesültem róla, hogy haláleset történt” – árulta el a környéken dolgozó nő, aki korábban az egyik szomszédos ház gondnokával meg is vitatta, hogy mi történt. A gondnok a Metropolnak is megszólalt, elárulta, hogy az 53 éves nő cigarettázás közben dőlt neki az erkély korlátjának.

Amikor a nő lezuhant, egy 28 éves férfi is vele volt az erkélyen – derítette ki a Bors szintén a helyszínen. A lap szerint a fiatalembernek nagy szerencséje volt, hiszen ő nem támaszkodott a korlátnak és így időben vissza tudott lépni a lakásba.

„Ha találkoznak a fiammal, legyenek vele tapintatosak, mert ő egy igazi hős! Természetesen nagyon megviselték a történtek, nem tudom, mikor lesz képes feldolgozni az ismerőse elvesztését. Igazi férfiként, felelősen viselkedett. Amint bekövetkezett a baleset, azonnal lerohant az utcára, hogy a barátjával legyen. Ő tartotta benne a lelket, és az utolsó pillanatig fogta a kezét, amíg a hölgy meg nem halt. Sajnos én nem ismertem őt, de Dani csupa jót mesélt róla” – mondta a fiú édesanyja a Borsnak.

A felelősség a társasházé lett volna?

Arról, hogy pontosan kinek a felelőssége lett volna az erkély biztonságos állapotának fenntartása, a Metropolnak Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke beszélt.

„Folyamatos karbantartási kötelezettsége van a társasháznak, ami azt jelenti, hogy állandó jelleggel biztosítani kell az üzembiztos működést azért, hogy a társasház erkélye vagy például a homlokzata ne szakadhasson le” – magyarázta a szakember, aki hangsúlyozta, hogy lehetnek társasházanként kivételek, de szinte minden esetben a társasház felelőssége az, ami történt. A közös képviselő felelőssége is felmerülhet, hogyha ő tudott az erkély rossz állapotáról, hiszen annak tényét a társasház kezelője felé továbbítania kellett volna. Alapvetően nekem mint társasházkezelőnek biztosítani kell, hogy a közös tulajdon ne okozzon kárt se a tulajdonosoknak, se az utcának” – ismertette az elnök.

Kártérítésre is kötelezhetik a házat

„Sajnos nincsen olyan kötelezettség előírva a társasházi tulajdonosok felé, hogy pl. 10 évente ellenőriztessék az erkélyek műszaki állapotát. Ugyanakkor létezik egy általános kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a homlokzat ne veszélyeztessen életet, mint a Váci úti társasház esetében. Kétféle igény keletkezhet ilyen helyzetben: az egyik a kártérítési igény, a másik pedig a helyreállítási igény. Az egyik a helyreállításért nyújtható be, a másik pedig a keletkezett kár okán, ilyen a haláleset is. A kártérítési igényt peres úton követelhetik a társasháztól. A helyreállítási kötelezettséggel kapcsolatban pedig a kormányhivatalt, mint építési hatóságot kell megkeresni” – tette hozzá Weisz Gábor Miklós.

A csapadék és a hideg amortizálhatta le az erkélyt

„Ahol látják, hogy az erkélynek hullik a vakolata, annak majdnem biztos, hogy szerkezeti problémája van. Lehet, hogy felülről ázik a szerkezete, így egy idő után el fog engedni az erkély” – árulta el a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke, aki rámutatott arra, hogy nagy valószínűséggel a hideg és a víz okozhatta az erkély műszaki állapotának akár éveken vagy évtizedeken át tartó romlását.

Egyre kevesebb a felújítási pályázat a fővárosban

2019-től a budapesti önkormányzatok többsége jelentősen csökkentette a pályázati lehetőségeket. Legtöbb esetben vészhelyzeti pályázatok váltották fel a korábbi homlokzat- vagy épületfelújítási pályázatokat. A XIII. kerületben azonban még ezek ellenére jelenleg is elérhető több olyan lehetőség a társasházak számára, amellyel az önkormányzat segítséget nyújt.

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/weisz-gabor-miklos-baleset-erkely-dani-halalos-agyonutotte-582271/

A múlt héten meghalt egy 53 éves budapesti nő, amikor kiszakadt egy harmadik emeleti lakás erkélykorlátja. Egy évvel korábban a József körúton történt hasonló halállal végződő tragédia. Az elmúlt két évben azonban a fővárosi kerületek többsége csak veszélyhelyzeti pályázatokat hirdet meg, épület- vagy homlokzatfelújításit elvétve.

A budapesti önkormányzatok döntő többsége jelentősen csökkentette a felújítási támogatásokat, a legtöbb esetben veszélyhelyzeti pályázatok váltották fel a korábbi homlokzat- vagy épületfelújítási tendereket. Így a társasházak elestek azoktól a forrásoktól, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen egy átfogó rekonstrukció – emlékeztet a Metropol.

A korábbi támogatási program helyreállítása az önkormányzatok feladata, a kormánytól nem kért segítséget sem Karácsony Gergely főpolgármester, sem önállóan a kerületek – erősítette meg a Metropolnak Gulyás Gergely. 

– Pedig partnerségről mindig lehet beszélni. A politikai harcok előtt a párbeszéd adott volt, még akár egy ellenzéki polgármesterrel is – fejtette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke hangsúlyozta:

„Ha a tulajdonos azt veszi észre, hogy omlik a vakolat, akkor az már annak a jele, hogy műszaki probléma van az erkéllyel. Ilyenkor már érdemes felülvizsgáltatni. Ugyanis a társasházi törvény szerint karbantartási kötelezettsége van a társasháznak. Ami azt jelenti, hogy állandó jelleggel biztosítani kell az üzembiztos működést” – magyarázta a szakember, aki hangsúlyozta, hogy lehetnek bizonyos kivételek, de szinte minden esetben a társasház felelőssége egy ilyen nemkívánatos tragédia. „Ha a biztonságos műszaki állapot fenntartásában mulasztás történik, akkor a társasház fizet, sőt kártérítési és helyreállítási igényekkel is szembenézhetnek peres úton, ami miatt szintén mélyen a zsebükbe kell nyúlni. Lehet olyan helyzet is, amikor a közös képviselő felelőssége merül fel. Ez akkor lehetséges, ha ő tudott az erkély rossz állapotáról, hiszen annak tényét a társasház kezelője felé továbbítania kellett volna”– ismertette az elnök.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20220119-az-elmaradt-felujitasok-miatt-rengeteg-az-eletveszelyes-omladozo-erkely-budapesten.html