Szétnyílt, illetve jelentősen megrepedt több helyen is egy négyszintes, 18 lakásból álló társasház Pétfürdőn, erősítette meg értesülésünket Márta Attila megyei katasztrófavédelmi helyettes szóvivő.

Azt mondta, statikus szakembert kérnek meg az épület átvizsgálására. Információnk szerint már korábban is voltak kisebb repedések az épületen, de a ház nagy robajjal csütörtökön este nyílt szét, amelynek valószínűleg statikai okai lehetnek. A helyszínre a pétfürdői tűzoltók érkeztek, akik a szolgáltató szakembereit kérték arra, hogy zárják el a gázt. Az élet és vagyonbiztonság védelme érdekében felhívták a lakók figyelmét a lehetséges veszélyekre. Aki az otthonában akar maradni, saját felelősségére megteheti. Úgy tudjuk, a polgármester és a közös képviselő is a helyszínen tartózkodik. 
Horváth Éva polgármester elmondta, hétfőn jön a statikus, és megmondja, mit kell tenni.

Az emberek keserűen és szomorúan nézték a házat, az otthonaikat, köztük idős emberek is. – Félünk, mert nem tudjuk, biztonságban vagyunk-e – erről beszélt Dobronay Józsefné Katalin. Az asszony felidézte, azt hitték, földrengés van csütörtökön este, aztán egy csattanást hallottak. A nyílásokon átlátnak egymás lakásaiba. Ha arról születik döntés, hogy menni kell az épületből, ő nem tudja, hova megy. 
– Mi lesz velünk? Mi lesz az otthonainkkal? – kérdezte keserűen az asszony.

Forrás: https://www.veol.hu/helyi-kek-hirek/2022/07/megrepedt-egy-tarsashaz-petfurdon-mi-lesz-a-lakokkal

Lakosság-e a társasház, vagy sem? Ez itt a kérdés, nevezetesen az, hogy a nem jogi személynek és nem gazdálkodó szervezetnek minősülő, külön adózó közösségek dolgoztathatnak-e majd katásokkal, vagy sem.

Drágábban dolgoznak majd a társasházaknak a takarítók, karbantartók, kertészek és az eddig egyéni katás vállalkozóként tevékenykedő közös képviselők, ha nem kerülnek be a kivételek közé a katás törvény végrehajtási rendeletébe e közösségek. 

A társasházak ugyanis a 479/2016-os kormányrendelet szerint külön adóznak, azaz lényegében nem minősülnek sem jogi személynek, sem gazdálkodó szervezetnek– fogalmazta meg Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének tiszteletbeli elnöke a helyzet bizonytalanságát.

Ha nem dolgoztathatnak katás vállalkozókkal a társasházak, akkor a különböző szolgáltatásokhoz drágábban jutnak majd hozzá, ezáltal értelemszerűen és számottevően megemelkednek a közös kiadások, ami óhatatlanul a közös költség emelését igényli.

Sok háznak cégek végzik el a közös képviseleti munkát, de ezek esetében is a társasház címére számláznak a megrendelt szolgáltatásokat elvégző vállalkozók – így a takarítók, a karbantartók, a kertészek és mindenki más –, nem a közös képviseletnek.

Tehát ahol a közös képviselő díját nem emeli meg az átalányadó pluszköltsége, mert a cég adóterhei nem változnak, a költségnövekedést ott is érezni fogják a dráguló szolgáltatások miatt – hangsúlyozta a társasházi szakértő. Hacsak a társasházakat nem tekinti lakosságnak a törvény, amire azért lát némi esélyt Bék Ágnes, hiszen a társasház magánszemélyek közössége. Éppen emiatt szükség esetén azonnal kérni fogják, hogy a végrehajtási rendeletben kivételként, azaz lakossági körbe sorolva jelenjenek meg a társasházak és lakásszövetkezetek. 

A lakóközösségek körében a rezsi növekedését okozó katás módosítás társasházi aspektusairól a Társasházi Háztartás című hírportál számolt be, és elemezte a helyzetet.

Mennyiért dolgoznak a közös képviselők? A szakportál cikke szerint 2022 első fél évében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, a Társasházi Háztartás és az eHáz kérdőíves felmérést készített a társasházkezelők körében az általuk alkalmazott díjakról. A felmérésből kiderült, hogy míg a hazai társasházi ingatlanárak az elmúlt évtizedben csaknem négyszeresére nőttek, addig a társasházkezelők több mint 77 százaléka még mindig kétezer forint alatt vállal albetétenként közös képviseletet, közel 60 százalék pedig másfél ezer forint alatti díjat számol havonta a tevékenységéért.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/lakossagkent-olcsobb-a-katas-a-tarsashaz

Jelentősen nőhet a közös költség a házközponti fűtésű társasházakban, miután házközponti fűtés esetén az egész társasház egyetlen fogyasztási helynek számít – derül ki az RTL híradóból. Egy konkrét óbudai társasháznál például emiatt 6,6 millió forint helyett nagyjából nyolcszorosára, 53 millió forintra emelkedhet a társasház gázszámlája, amit a lakóközösségnek kellene kigazdálkodnia.

Sokszorosára emelkedhet a rezsiköltség azokban a házközponti fűtésű társasházakban, amelyekben csak egyetlen központi gázóra van, miután annak éves fogyasztása sokszorosa a rezsicsökkentéssel védett mennyiségnek. Ezekben a társasházakban a ház központi kazánja fűti az összes, esetenként több tucat lakást, így a lakóközösség közös gázszámlája akár nyolcszorosára is ugorhat. A rezsicsökkentés korlátozása ugyanakkor a távhővel ellátott társasházak fűtését nem érinti.

A fenti, óbudai példánál a társasház fogyasztása a téli hónapokban meghaladhatja a havi 5000 köbmétert is, a rezsicsökkentés viszont csak évi 1728 köbméterig vehető igénybe, ami így 6,6 helyett 53 millió forintra emeli a társasház gázszámláját. Emellett ráadásul a fogyasztás lakások száma szerinti elosztása is számos nyitott kérdést hagy maga után.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220716/ha-ez-igy-lesz-a-hazkozponti-futest-hasznalo-tarsashazakban-elok-rezsije-nagyot-ugrik-556635

A ma megjelent jogszabály alapján ha augusztus 15-ig nyilatkozatot tesznek a központi fűtéses társasházak és lakásszövetkezetek az albetétek számáról, akkor augusztus elsejétől rájuk is vonatkozik a kormányrendeletben meghatározott fogyasztásig a kedvezményes gáz- és áramár.

Az utóbbi egy héten bizonytalanság övezte a társasházakban élők rezsijének a kiszámítását, miután bejelentették a rezsicsökkentés átalakítását.

A társasházak fűtése és a lifthasználat is sok energiát emészt fel, ami, ha megdrágul, akkor az a közös költségen is érződni fog. Van, ahol akár 40 százalékos is lehet az áremelkedés – mondta korábban az ATVHíradójában Kapolnyi György, Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége az új rezsiszabályok esetleges hatásairól.

Sietniük kell a társasházakban az olcsó földgázhoz

A társasházaknál azt tapasztalták, hogy nagy problémát jelenthet, ha több albetét van, de csak egy gázmérő. Ebben az esetben, ha nyilatkozik a társasház a szolgáltatónál, akkor a kedvezmény például egy 60 albetétes háznál a hatvanszorosára nő – jelentette be Németh Szilárd kormánybiztos csütörtökön.

A Magyar Közlönyben megjelent új szabályozás szerint a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek augusztus 15-ig kell nyilatkozniuk a kedvezményes ár igénybevételéhez arról, hány lakás van az épületben.

A lakossági fogyasztóknak minősülő társasházak és lakásszövetkezetek is jogosultak az 1729 köbméter/év földgázon felül is kedvezményes árú mennyiségre. Ennek mértékét úgy kell kiszámolniuk, hogy a kedvezményes mennyiségi limitet beszorozzák a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számával.

A kedvezményes többletmennyiség igénybevételéhez a társasház, lakásszövetkezet mérési pontonként (felhasználási helyenként) nyilatkozik az egyetemes szolgáltatónak a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások és az épületben lévő, önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról. Az egyetemes szolgáltató pedig a kedvezményt a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza.

A 2022. augusztus 15-ig beérkező nyilatkozatoknál pedig a kedvezményes mennyiséget 2022. augusztus 1-jétől kell figyelembe venni.

Aki csal, annak lesz büntetés is

Ha az egyetemes szolgáltató megállapítja, hogy a felhasználó társasház vagy lakásszövetkezet jogosulatlanul vette igénybe kedvezményt, akkor a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgázt a versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

Ilyen büntetés lesz akkor is, ha a felhasználó a megfelelő iratokat az egyetemes szolgáltató által megjelölt legalább 15 napos határidőn belül nem bocsátja rendelkezésre – derül ki a kormányrendeletből.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/rezsi-rezsicsokkentes-aram-gaz-aremeles-energia-tarsashaz.756537.html

Hidropóniás közösségi kert, biciklitároló és kerti játszótér – csak néhány fejlesztés azok közül, amelyek az OTP Business 2022-es Társasházi Pályázatán elnyert támogatásokból valósulhatnak meg. Ebben az évben csaknem 650 pályázatból választotta ki a szakmai zsűri azt a húsz projektet, amelyet a hitelintézet összesen 15 millió forinttal támogat.

Hamarosan hidropóniás – talaj nélküli, tápfolyadékot alkalmazó – közösségi kertet alakíthat ki egy budapesti társasház a régi mosókonyha helyén, ami fenntartható, vegyszermentes növények termesztését teszi lehetővé a lakók számára. Egy másik, 1000 fős budapesti társasház lakói régóta dédelgetett álmukat válthatják valóra, és szabadtéri, sporteszközökkel ellátott pihenőhelyet alakíthatnak ki a lakóépület mellett. Ezek a pályázatok nyerték el az idén 14. alkalommal meghirdetett OTP Business Társasházi Pályázat két kategóriájában az első helyet.

A „Fenntarthatóbb otthonok” illetve a „Zöldebb lakókörnyezet” kategória mellett a lakóközösségek és társasházak támogatását célul tűző pályázat idén egy különdíjjal is bővült, melyet Budapesten egy Bem József utcai társasház nyert el. A lakók egy páratlan panorámájú tetőkertet újítanak fel az OTP Bank munkatársainak személyes segítségével, hogy közösségi térként vehessék újra használatba.

– Az idei Társasházi Pályázatban kifejezetten fontosnak tartottuk, hogy támogassuk a lakóközösségek fenntarthatóbbá tételét, környezetük zöldítését. Örömünkre szolgál, hogy ismét sokan jelentkeztek, közel 650 pályázat érkezett és olyan értékes projekteket támogathatunk, amelyek nemcsak a lakóközösségek életminőségének javításában, hanem a lakókörnyezetek fentarthatóbbá tételében is kézzelfogható segítséget tudnak nyújtani – mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozási területének vezetője.

A támogatások odaítélésekor a zöldebb lakókörnyezet létrehozása és a fenntarthatóság támogatása mellett a szakmai zsűri azt is figyelembe vette, hogy a pályázat megvalósulása mennyire szolgálja a közösség érdekeit, a környezetük minőségének javulását, valamint azt, hogy a lakók milyen mértékben vesznek részt a munka tervezésében és kivitelezésében.

A „Fenntarthatóbb otthonok” kategória díjazottjai közül egy 1500 fős budapesti társasházban az energetikai korszerűsítés jegyében cserélhetik takarékos fényforrásokra az elavult izzókat, míg egy másik, szintén budapesti lakóház akadálymentesítésre kap támogatást. Egy tiszaújvárosi pályázó a szélenergiát hasznosító huzatfokozó turbinákra fordíthatja az elnyert összeget, miközben egy szegedi társasház lakói a lépcsőházban lévő nyílászárók cseréjét és ezzel a hőszigetelés modernizációját tudják finanszírozni az elnyert összegből.

A „Zöldebb lakókörnyezet” díjazottjai közül két budapesti és egy tatai társasház is kapott támogatást zöldfelület kialakítására, illetve rendbetételére – a lakóközösségek célja a biodiverzitás növelése és ezen keresztül lakókörnyezetük közelebb hozása a természethez. Egy nagykanizsai lakóházban egy már meglévő kertet bővíthetnek játszótéri elemekkel, míg a budapesti Margó Tivadar utcában a társasház játszóterének elhasznált, balesetveszélyes gumilapjait fogják újakra cserélni. Egy hajdúböszörményi társasházban használt-olaj tárolót hozhatnak létre a támogatásból, Vácon pedig szelektív hulladékgyűjtési rendszert telepítenek egy Kölcsey Ferenc utcai társasház lakói.

Díjazás mindkét kategóriában:

• I. helyezés:         1 200 000 Ft
• II. helyezés:        1 100 000 Ft
• III. helyezés:       1 000 000 Ft
• IV. helyezés:       900 000 Ft
• V. helyezés:        800 000 Ft
• VI. helyezés:       700 000 Ft
• VII. helyezés:     600 000 Ft
• VIII. helyezés:    500 000 Ft
• IX. helyezés:       400 000 Ft
• X. helyezés:        300 000 Ft

A fenti díjazás mellett a nyertes pályázatok benyújtói 100.000 forint értékű ajándékutalványt nyertek.

Forrás: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/erre-kaptak-penzt-a-tarsashazak/8749/

Hiába a reggeli 31 fok, nem használhatnak klímagépet a belvárosi társasházak zömében élők. Miközben egyre nő az igény rá, számos esetben a ház közgyűlése akadályozza a használatot, így a lakóknak a „hőgutában” praktikákat kell kitalálniuk, vagy rosszabb esetben eladni az ingatlan.

Egyre forróbbak a nyarak, az embertelen hőség ráadásul este sem csitul érezhetően a belvárosban, az aszfalt még órákig árasztja a meleget. Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle klímákhoz, de az ma már kétségtelen, hogy a belvárosban elviselhetetlen a létezés enélkül. Budapest belső kerületeiben az „élhető” hőmérsékletet ugyan a természet segítségével és építészeti módszerekkel is meg lehetne teremteni, ám jelenleg az V. kerület törekvéseitől eltekintve, csak a gépi hűtés enyhíti az egyre gyakoribb és tartósabb forróságot. Ugyanakkor ezekben a városrészekben számos társasház megtiltja a beépíthető klíma használatát, amelyből egyre nagyobb konfliktusok adódnak házon belül.

„Azért kell megfőni a lakásban, mert a ház többsége szerint, hangos és csúnya a klíma”

Mihályi Gábor nemrégen vett lakást Józsefvárosban.

– A Palotanegyedben, a Krúdy utcában újítom fel az új lakásomat. Amikor a klímát akartam beszereltetni, néhány lakó és a közösképviselő felháborodva az orrom alá dugott egy határozatot, amelyet a ház lakói hoztak korábban. Eszerint annak ellenére tilos klímát használni, hogy a ház nem műemlék. Erősködtem, mert egész délután besüt a nap, és több lakás ajtaja felett is láttam a gépet, de azt mondták: azokban a lakásokban sem használhatják, hiába szereltették fel. Most nekünk azért kell megfőni a lakásban, mert a ház lakóinak többsége -főként idősebbek- szerint, hangos és csúnya a klímagép. Ez normális? Szerintem nem, de úgy fest nem tudok mit tenni ellene. Elviselhetetlenül meleg van – mesélte a Metropolnak a csalódott lakástulajdonos.

A szomszédoknak már nem kell hozzájárulni, de a közgyűlésnek igen

A Metropol utánajárt milyen szabályok övezik a társasházi klíma használatot.

– Igaz, hogy a társasházi törvényben megszüntették, hogy a közvetlen szomszédok hozzájárulásával lehet csak klímát telepíteni, de a közös tulajdonú területekre, mint a gang fala azaz belső házfal, kizárólag a társasházi közgyűlés jóváhagyásával lehet – mondta el a lap kérdésére Weisz Gábor Miklós. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója hozzátette, hogy a külső homlokzat esetében ráadásul az önkormányzat engedélye szükséges.

A lakók birtokvédelmi pert is indíthatnak

A társasházi közgyűlés szabályozhat akkor is, ha a szomszédok számára zavaróan hangos a klímagép működése.

– Régebben a csendrendeletben decibel küszöböt határoztak meg, ma már nehezen kezelhető a kérdés, miután csak általános, határérték nélküli rendelet van. Így pedig nehéz igazságot tenni konfliktushelyzetben, hogy valóban zavaró e a gép működésének hangja. Ugyanakkor ha sok lakásban van klíma egy házon belül, az biztosan pihenést zavaró lehet – tájékoztatott Weisz Gábor Miklós.

Nem csak a nyár lett melegebb, az igények is változtak

Egyre nagyobb a forróság, egyértelmű, hogy nő a klímagépek iráni igény, a belvárosba költöző új generáció már másképpen gondolkodik.

– Amíg a 90-es években úgy vett lakást az ember, hogy a felújítás kimerült egy tisztasági festésben és burkolatcserében, addig most az újonnan beköltözők átépítik a lakásokat. Nem a társasház igényeinek megfelelően, hanem elsősorban a saját kényelmük szerint. Falakat mozgatnak, ajtókat, ablakokat helyeznek át. Ma egyértelmű a klímagép beépítésének igénye is, amely egyébként az elmúlt 12 évben többszörösére emelkedett – mondta Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója, aki hozzátette: – A belvárosban nagy a fluktuáció, állandó az adás-vétel de rengeteg a külföldieknek kiadott lakás is. A tulajdonosok sokkal jobb áron tudják kiadni az ingatlant, ha klímával felszerelt. Értékesítés esetén pedig, akár egymillió forinttal többért adható el az ingatlan.

Ezekkel a praktikákkal találkozni a belvárosban

Nem kell feladnia a kellemes 22 fokos szobahőmérséklet iránti vágyát akkor sem, ha a ház tiltja a beépíthető klíma használatát. Mutatjuk, hogy milyen ötletekkel találkozni a belvárosban, amelyekbe nem szólhat bele a közgyűlés sem:

• Ha a saját erkélyére helyezi a kültéri egységet

• Ha az ablakába teszi a kültéri egységet

• Ha mobil klímát használ

Jobb nem lesz: a városi forróság a 21. század második felére csak drasztikusabb lesz

Minden jel arra mutat, hogy a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy az épített környezet mára állandósult forrósága egyre csak növekedni fog. A Nemzetközi Energiaügynökség a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentése szerint pedig, a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, amely alól Budapest sem lesz kivétel.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/2022/07/ezt-tehetjuk-rekkeno-hoseg-idejen-ha-nem-engedi-a-tarsashaz-a-klima-hasznalatat

Bár jó ötlet lehet a kerttel nem rendelkezőknek az erkélyen grillezni, miközben országszerte tűzgyújtási tilalom van érvényben, de akár az életünkbe is kerülhet. Ugyanis évente mintegy 100-150 erkély kap lángra, derült ki a BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság adataiból.

A grillszezon már májusban, a meleg idő beköszöntével elstartolt, azóta viszont már az ország összes területe tűzgyújtási tilalom alatt van a kánikula miatt, azaz tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban, és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

Könnyű helyzetben van az, aki saját kerttel rendelkezik, másoknak azonban csábító lehet a társasházi erkély, mint helyszín-megoldás. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint évente átlagosan 100-150 erkélyen keletkezik tűz, éppen ezért kiemelten fontos betartani a szabályokat. A felügyeleti szerv mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy gázpalackról működő grillt tilos az erkélyen használni. Szintén nem szabad faszénnel, brikettel, vagy parázsló fával sütni. A panel- és társasházak lakóinak általában az elektromos grillsütő kategória lehet így az áthidaló megoldás. Ugyanakkor a társasház saját házirendjét is mindenképp érdemes megnézni, és ellenőrizni, hogy az nem tiltja-e a tevékenységet.

Szűkebb helyen, a konyhában sem reménytelen a helyzet, ilyen esetben az ún. asztali, kontakt grillsütőket érdemes bevetni, de gáztűzhelyen használható grillserpenyő is választható ilyen célra.

A műszaki áruházlánc szakértőjének beszámolója szerint az utóbbi időben egyre népszerűbbek a kontaktgrill eszközök, idén júniusban 34%-kal többet értékesítettek ugyanis ebből a termékből, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A műszaki kiskereskedésben az látszik, hogy a kültéri, grillezéshez használatos eszközöket a jobb idő beköszöntével már májusban beszerezték a vásárlók a webáruházunkban Júniusban már a jóval praktikusabb, akár kültéren és beltéren is használatos eszközök, így például a kontaktgrill volt a legkeresettebb, a termékből több mint harmadával adtunk el többet a nyár első hónapjában, mint tavalyi év azonos időszakában. Összességében a grill eszközök és kellékek forgalma júniusban 13%-kal haladta meg az előző évit.

– mondta el Puskás Zita, a MediaMarkt kategóriavezetője.

A szakértő hozzátette, a kontaktgrill eszközöknél már egy innovációnak is örülhetnek az érdeklődők, méghozzá a szenzoros érzékelőnek, amely képes a grillezés mértékét a hús vastagságához és adagszámához igazítani. Továbbá, egy „asszisztens” funkció segítségével a készülék jelez, hogy mikor kell hozzáadni, vagy kivenni a húst a kívánt végeredmény eléréséhez.

Szabadtéri grillezésnél erre kell figyelni, ha véget ér a tűzgyújtási tilalom

Amennyiben a tilalom feloldását követően kirándulással kötné össze az ember a tevékenységet, szintén számos lehetőség közül választhat ma Magyarországon, a megfelelő óvintézkedések betartásával és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Elsősorban az erdőtüzek megelőzésének érdekében hívja fel a figyelmet BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arra, hogy a természetben csak kijelölt tűzrakóhelyen szabad sütni-főzni. A Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett Termeszetjaro.hu oldalon ezekből a tűzrakóhelyekből számos megtalálható.

Az erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen az alábbiakra kell figyelni:

• A tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre.
• Főzéshez, sütéshez amúgy is lassú tűzre vagy parázsra, nem pedig nagy lángra van szükség. Ha túl nagy a tűz, a felszálló pernye, égő zsarátnok meggyújthatja a növényzetet.
• Egyetlen percre sem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
• Ha erdei főzés a terv, akkor már induláskor fel kell készülni a tűz eloltására vízzel, lapáttal.
• A főzés végén a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg néhány centiméter vastagon földet kell tenni a hamura.
• Ha főzés közben feltámadna a szél, azonnal el kell oltani a tüzet.

Főleg a nyári, meleg, száraz időszakban ajánlott (sőt, ha ilyen szándékkal megy ki az erdőbe valaki, akkor kötelező) indulás előtt ellenőrizni, hogy az országban hol van éppen tűzgyújtási tilalom. Mindez a NÉBIH által üzemeltett interaktív térképen egész évben, folyamatosan jelölve van.

A természetben is vannak szabályok

Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója szerint a kulturált természetjárásnak is megvannak a maga követelményei:

• Ha valaki az erdőben dohányzik, akkor azt a többi kirándulótól minél messzebb tegye, a csikket pedig ne dobja el, hanem vigye magával.
• A természetben mindenki viselkedjen úgy, mint egy vendég.
• Senki ne hagyjon nyomot az erdőben. Se a megállóhelyeken, se a turistaösvényen, se az erdei fabútorokon, de főleg nem az élő fákon.
• Célszerű a szemetet hazavinni, mert a lakott településekkel ellentétben a természeti környezet hulladékgyűjtőit nem lehetséges hetente üríteni, sem szelektíven gyűjteni. A szervesnek ítélt zöldség és gyümölcs hulladékokat sem ajánlott eldobni (a külföldről importált gyümölcsök esetében sajnos előfordul, hogy azokat vegyszerekkel tartósítják, kezelik – ezek hulladékként pedig veszélyt jelenthetnek az adott természeti élőhelyre).
• Tűzrakáskor érdemes az elhullott ágakat és gallyakat felhasználni.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20220707/eletveszelyes-is-lehet-a-tarsashazak-kedvence-konnyen-erkelytuz-lehet-a-moka-vege-1126716

A volt laktanya melletti területen álló, elhanyagolt épület átalakításával és felújításával ismét új társasházi lakások létesülnek Siklóson.

Az önkormányzat korábban megvásárolta a Gyűdi úti (20/A) ingatlant, terveket készíttetett annak hasznosítására és vállalkozót keresett a beruházásra. Egy befektető jelentkezett is, amelynek eredményeképpen egy modern, hét lakásból álló társasházat alakítanak ki az épületből. A bontási munkálatok már megkezdődtek, és a beruházó 2023. év elejére vállalta a lakások kialakítását és átadását.

A hét lakásból egy a város tulajdonába kerül, emellett az önkormányzat koncepciótervei szerint – ha a befektető igényt tart rá – további két, hétlakásos társasházat is építhet a telken.

A siklósi városvezetés ezzel egyrészt szeretné növelni az új lakások számát a városban, továbbá célja az is, hogy önkormányzati bérlakásokból is több legyen. 

Nagy előrelépés volt tavaly nyáron, hogy egy szerkezeti és süllyedési problémák miatt életveszélyessé vált és elbontott ingatlan helyére egy befektető társasházat kezdett építeni. A Dózsa György utcában lévő ingatlan várhatóan ősszel készül el, az abban kialakított négy lakásból kettő az önkormányzaté lesz, kettő pedig a befektető tulajdonában marad.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/06/jovo-ev-elejeig-ujabb-tarsashaz-epul-sikloson

Nem tudom, kinek mikor volt legutóbb kötelező a társasházban lakógyűlésre mennie, de én bevallom, évek óta kihagyom, a házzal kapcsolatos problémákat a szomszédaimmal és a közös képviselővel beszélem meg inkább. Volt időszak, amikor elmentem az ilyen fórumokra, de miután az inkább hasonlított egy irányíthatatlan személyeskedésre felhúzott perpétum mobilének, lemondtam róla. Jól tettem-e? Mindjárt kiderül, mert a Napi.hu friss podcastjának vendége Czabarka Mihály, a társasházi felújítások apostola.

Magyarországon több mint 4 millióan laknak-élnek társasházakban, de azt biztosan csak a lakók kisebbik része tudja – és még kisebb része fogadja el és tartja is be – hogy a társasházban legalább a lakások értékének öt százalékát évente érdemes (lenne) befizetni valamilyen gyűjtő számlára annak érdekében, hogy az ingatlan megfelelően lehessen karbantartva és kellő időben, megfelelő mértékű modernizáláson, felújításon eshessen át. Többek között ez is kiderül abból a vaskos kötetből, amely a beszélgetéshez az apropót jelentette.

Nem reklámról vagy termék promócióról van szó: tényleg hiánypótló az a könyv, amit a saját, több mint két évtizedes tapasztalataira és jelenlegi munkáira is támaszkodva Czabarka Mihály megírt és kiadott. Közös képviselők, agilis társasházi szereplők, felújítás előtt és alatt álló társasháziak számára ad gyakorlati segítséget. Nekünk pedig témát, ami – be kell ismerni – kérdésfeltevés és alapfelvetés szintjén alig változott ahhoz képest, hogy majdnem egy évtizede egy hosszú interjúban ezekről az ügyekről már kérdeztem a mai vendéget. 

A társasházi felújítás Magyarországon egy örök probléma. Attól kezdve, hogy mennyit kellejen befizetni havonta a felújítási alapba, hogy a kedvezőnek ítélt konstrukciójú banki hitel vagy a pályázati támogatás legyen a kioldószerkezet a folyamaton, egészen addig, hogy a társasház felújításnak mely lépései mi után vagy előtt következzenek, mind vitapont. Pedig ennek az egész folyamatnak van egy jól bejáratott, igazolt, eredményesnek bizonyult forgatókönyve, amit ha a társasház és a benne lakók elfogadnak és betartanak, a konfliktusok száma, mérete és intenzitása radikálisan csökkenthető. 

Nagyon fontos benne a felkészülés és a kommunikáció – az, hogy a házban élők elfogadják, hogy a társasházban a tulajdonosi felelősségük nem arra a négy fal közti lakásra korlátozódik, amibe nap mint nap hazatérnek, hanem ennek a felelősségnek része a lépcsőház, a bejárati ajtó, a hulladékkezelés, a csatornahálózat, a tetőszigetelés – és így tovább – magyarázta Czabarka Mihály. 

A rendszerváltás óta biztosan fennálló ingatlan-amortizációs tartozások magyarázata a szakember szerint az, hogy az itt lakók nagy része nem érti a társasházi törvényben leírtakat, nem érti a társasház működését, és a lakosságból e téren is hiányzik a pénzügyi tudatosság. Ennek hiányában viszont a 20-30 évente elvégzendő, mélyreható felújításokra egész egyszerűen nem kerül sor. 

A pályázatokban bízni nem egy megtérülő gondolatmenet. Nem tartom szerencsésnek, mert torzítja az árakat, ahogyan a tulajdonosok gondolkodását, miközben ezek a pénzek nem igazán a tulajdonosokat támogatják, hanem a kivitelezőket. Mindeközben az is gyakori, hogy mire megérkezik a pályázati támogatás, az egész felújítási környezet (az előírások, technológiák stb.) megváltozik

– magyarázta Czabarka Mihály. 

Jó hozzáállást jelent-e a társasházaktól,  hogy ha jelenleg ugyan nincsenek az üzemeltetésből eredő apró hibajavításokon túl komolyabb problémái –  tehát: nem aktuális a tetőcsere, nem kell cserélni a liftet, jó a lépcsőház és az épület hőháztartása és szigetelése, nem kell festeni stb. -, de már most arra gyűjt, hogy ezek bármelyike majd  úgyis lesz, lehet – kérdeztem a szakembert.

A válaszhoz, illetve ahhoz, hogy érthető legyen: miért probléma Magyarországon a reaktív felújítási protokoll elterjedtsége, hogy miért probléma az építőipari árak elszállása, s hogy miért jönnek be ebbe a képbe a bankok  – el kell indítani a fenti videót. 

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/podcast-tarsashaz-felujitas-czabarka-mihaly-energiahatekonysag-energia-tamogataspolitika-ingatlan.755444.html

A Jókai utcában nemrég bekövetkezett házomlás különösen tragikus, de távolról sem az egyedüli olyan eset, amely megkeseríti a lakók életét. Rengeteg problémát okozhat Budapesten a tetőterek eladása és újabb emeletek ráépítése: a régi társasházak számukra hátrányos szerződést köthetnek a beruházókkal.

„Az számít kivételesnek, ha egy társasház tetőterének beépítése határidőre, különösebb gondok nélkül megvalósul” – nyilatkozta Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Népszavának. A terézvárosi önkormányzat mintegy harminc, a tetőtér beépítésére vonatkozó érvényes építési engedélyről tud, jelenleg nyolc-tíz társasházban folyik a munka.

A rendszerváltás után, amikor a tanácsi lakások magántulajdonba kerültek, a karbantartás feladata a lakóközösségekre hárult, viszont a társasházaknak még hitel igénybevétele mellett sem volt elegendő pénzük arra, hogy felújításokba kezdjenek. Emiatt kezdett el terjedni a kétezres évek elején az a kényszermegoldás, hogy a társasházak eladják a tetőterüket egy beruházó cégnek, amely új szint(ek) létrehozásával lakásokat alakít ki a padlástér helyén, cserébe pedig vállalja, hogy felújítja a belső és külső homlokzatot, liftet épít, épületen belüli korszerűsítési munkákat végez – mondta Győrffy Máté, hozzátéve: „Ingoványos terep ez, rengeteg buktatóval.”

Az alpolgármester szerint alapvető gond, hogy míg a beruházókat „dörzsölt, minden hájjal megkent” ügyvédek képviselik, míg az ilyen ügyekben a közös képviselők gyakran járatlanok és a lakástulajdonosok jóhiszeműek, laikusok. Így születtek sorra a beruházók számára előnyös, a lakók számára hátrányos szerződések. Nem rögzítették pontosan, hogy a beruházónak milyen munkát kell elvégeznie, nem tartalmaztak megfelelő jogi, műszaki és anyagi garanciákat. Volt példa arra is, hogy a közös képviselő „összejátszott” a beruházóval.

Ezért is fontos, hogy a lakók, még mielőtt bármit aláírnak, fogadjanak ügyvédet. Méghozzá jól felkészült, megbízható ügyvédet.

A Diplomatanegyedben akad olyan ház, ahol már nem kevesebb mint tizenöt éve zajlanak a munkálatok. Máshol a beruházó egész egyszerűen tető nélkül hagyta az épületet: sürgős kármegelőzésre, az önkormányzat azonnali beavatkozására volt szükség. Van, ahol a tetőtér tulajdonjogát megszerző beruházó nem hajlandó közös költséget fizetni. Kevesen gondolnak rá, de a beruházás során megváltozott tulajdoni arányokból is adódhatnak feszültségek. Az egyik házban három szinten szállodát hoztak létre, ennek tulajdonosa többségbe került, és különösebb akadály nélkül érvényesítheti akaratát a lakókkal szemben. Nagyon sok szempontot kell tehát figyelembe venni, ha egy társasház eladja a tetőterét – foglalta össze Győrffy Máté. Máskülönben a lakók nem haszonélvezői, hanem elszenvedői lesznek a házfelújításnak.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220708/folyik-a-tarsashazi-tetoterbeepitesi-biznisz-a-fovarosban-ennek-is-a-lakok-isszak-meg-a-levet-1126748