Gyerekgyilkossági kísérlettől rablótámadásig sok mindent látott a magyar organikus építészet legfontosabb előfutárának tartott Medgyaszay István inspirálta Retek utca 24., amely rövidesen újra olyan arcát mutatja majd a város felé, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Az elmúlt években szinte egymást érő átépítések, bontások és új beépítések miatt – ezekről Ismeretlen Budapest, illetve Ismeretlen Magyarország címen futó sorozatunkban rendszeresen beszámolunk – gyorsan átalakuló településképeken végigpillantva sokszor láthatunk felújításra váró, értékes társasházakat, ahol a lakók nem tudják előteremteni az ehhez szükséges költségeket.

Mindig jó tehát látni, ha egy lakóközösség az összes akadály leküzdése után belekezdhet a nagy munkába: ez történik a budai Retek utcában is, ahol a szeptember végén ideiglenes kerületi védelmet kapott, jövőre remélhetőleg állandó védelem alá kerülő 24. számú ház

homlokzata rövidesen visszanyerheti a régi fényét, tetőszerkezetének felújítása pedig már meg is kezdődött.

Az Eltűnő Budapest Facebook-csoportban közzétett fotó szerint a főpárkány felállványozásával indult kivitelezés október 19-én kezdődött. Kérdéseinkre a II. Kerületi Önkormányzattól azt válaszolták, hogy a cél az építéskori állapotra való visszaaállítás, így az eresz, illetve a nyílászárók esetén is az eredeti megoldásokat kell majd alkalmazni.

A védőhálók, illetve az állványzat leszerelése után a kivitelezőnek a munkák elkészülését a kerületnél is be kell majd jelentenie, így kiderül, hogy minden a kívánt minőségben, illetve módon történt-e.

De mi adja a kopott, második emeletén futónövénnyel benőtt homlokzatú ház értékét? – merülhet fel a kérdés, aminek megválaszolásához Budapest világvárossá válásának időszakáig kell visszaugrani az időben.

Gyors fejlődés

A környék gyors fejlődését a Margit híd 1876-os megnyitása hozta magával: a római kor óta fontos útvonalnak számító Margit körút mentén sorra nőttek ki a házak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa pedig kilenc évvel később már arról álmodott, hogy a körút a Széna térnél kicsit megtörve, a Christen-féle téglavető területén tervezett csomópont (a mai Széll Kálmán tér) érintésével a Csaba utca felé haladna tovább.

Ez csak tovább növelte a környék vonzerejét, így az építészként és építőmesterként is működő Schumy István 1889-ben földszintes, alápincézett házat építtetett a telekre, aminek öt szobájához nemcsak a korban nem épp mindennapos saját fürdőszoba, de veranda, illetve borpince is tartozott.

A két tulajdonosváltás után, röviddel 1903 karácsonya előtt Lustig Ignác minisztériumi tisztviselő és felesége tulajdonába került háznak nem volt igazán híres lakója, sőt, a környék képéből sem lógott ki – egészen addig, míg a hímzőgyáros és a fehérneműtisztító a pincében lévő üzletei felett 1910-1911-ben két új emelet jelent meg.

A Marton Ákos és Szalka Jakab vezette Marton és Szalka-cég munkájaként megvalósult bővítés mindössze fél év alatt vált valósággá: a tervlapokat a főváros magánépítési bizottsága 1910. szeptember 26-án ajánlotta jóváhagyásra, a következő év áprilisában pedig a család már újsághirdetéseken keresztül keresett bérlőket

a két szint négy modern, erkéllyel csábító kétszobás lakásába, illetve a lépcsőházból elérhető egyszobás garzonokba.

A bűnügyi rovatok állandó vendége

A ház a következő három évtizedben több meglepő történetnek is színhelyévé vált: alig fél évvel az első lakók beköltözése után egy huszonnégy éves cselédlány, Schulz Mária marólúgot tett gazdája, Oppenstein Vilmos könyvelő kislányának reggeli tejébe, mivel a férfi korábban valamiért leszidta.

A tragédiát az anyában ébredt gyanúnak köszönhetően, az utolsó pillanatban sikerült elkerülni: a nő furcsának találta ugyanis a tej színét, így megkósolta azt. A ma leginkább duguláselhárításra használt vegyszer nyilvánvalóan azonnal megcsípte a nyelvét, rövidesen pedig a gyilkossági kísérlet okára is fény derült.

A húszas évek derekán a párizsi Les Parfums de Luxe Verly kelet-európai márkaképviseletének is otthont adó ház legközelebb 1927-ben, egy Krausz Gábor nevű bőröndössegéd miatt került a lapok bűnügyi rovatába, hiszen a legalább tizennyolc épületből nagy értékű holmival távozó férfi többek közt oda is bejutott, majd egy szerencsés véletlennek köszönhetően jutott a törvény kezére: egy Margit körúti divatüzletben akart kalapot vásárolni, különleges nyakkendőjét a kereskedő azonban túlzottan ismerősnek tartotta.

A harmadik eset 1938-ban történt: egy hosszú munkanap után hazatérő hivatalnok, dr. Röchel Waldemár saját nyitott ajtaján belépve az előszobában két betörővel találkozott – egyikük egy riasztópisztollyal lőtt rá, másikuk pedig egy keményebb tárggyal (a Pesti Napló szerint egyenesen boxerrel) vágta fejbe, majd elmenekültek.

Különleges érték

A kora legmodernebbjének tartott, Székely-rendszerű vasbeton födémszerkezettel születő ház padlásán mosókonyha, mángorló, illetve a lakáshoz tartozó különálló szárítóhelyiségek is helyet kaptak, távolról sem ezek jelentették azonban a továbbra is régi kapujával az utca felé néző ház igazi különlegességét.

A valódi meglepetést ugyanis a homlokzaton találjuk: a földszinti ablakok fából készült, magyaros stílusú faragott keretei, az erkélyformálás módja, valamint a bejárat felett, az erkélypárokon, és a főpárkány alatt egyaránt látható

háromszirmú, barna kerámiamotívumok

közeli kapcsolatot mutatnak a magyar organikus építészet előfutáraként tisztelt, Erdély, illetve a Távol-Kelet építészetéből egyaránt merítő Medgyaszay István (1877-1959) nem sokkal korábban elkészült Orlay utcai épületével.

A kísérteties hasonlóság nem véletlen, hiszen a Medgyaszay-épület tervein jól látszik: az építési munkákat a Márton és Szalka-féle cég végezte el, így a kerámiákat, illetve a manírok egy részét egyszerűen csak átmentették a jóval kisebb lélegzetvételű projektbe, ahol nyilvánvalóan építészként is közreműködtek.

Ez persze semmit sem von le a Retek utcai ház értékéből, ami a Régi-Új Magyar Építőművészet című lapban (2017/4.) közös tanulmányt jegyző Herczeg Renáta és Prakfalvi Endre szerint a műemléki védettséget is megérdemelné, hiszen az

a magyar szecesszió másodvonalának egyik remek példája, […] ami remekül ötvözi és hangolja össze a XIX. századi historizáló elemeket a szecesszió formavilágával.

A függőfolyosójával, illetve annak mellvédjével a századfordulót idéző ház értékeit az elmúlt száz év nem tüntette el, így annak részletei 1911 óta alig változtak. Alakulhatott volna persze ez másként is – derül ki az Ország-Világ című magazinból, aminek olvasói 1969-ben előbb tizenegy lakó közösen írt, dühös levelével, majd a Házkezelőség válaszával találkozhattak.

Marton és Szalka

Az 1869-ben, Marton Árminként született Marton Ákos 1894-ben lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja, később pedig a Magyar Iparművészeti Társulat (1897) is a tagjai közé fogadta.

Az egy ideig a MÁV magasépítési osztályán, a számos vasúti épületet jegyző Pfaff Ferenc vezetése alatt dolgozó mérnök építészi tehetségét az elektromos eszközök felett álló táncosnőket mutató terézvárosi Eötvös utca 38. (1904-1905) mellett Szécsényi Baghy Gyula kengyeli kastélya (1905-1906, mára eltűnt), a kaposvári Igazságügyi Palota (Károlyi Emillel és Riemer Márkussal, 1905-1906) a Bajza utca 68. (1906), valamint a Fővám térre néző Molnár utca 53. (1913-1916) bizonyítja, élete jó részét azonban kivitelezőként működött.

Szalka Jakabbal közös vállalkozása társasházak és középületek egész sorát építette fel, köztük az Állami Számvevőszék számára épült, ma a Külügyminisztérium által használt Bem rakparti óriást (1913-1914). Közös vállalatuk az 1943 januárjában kiadott telefonkönyv szerint még működött, nevük ezután azonban nem tűnt fel többé a sajtóban.

Szalka néhány évvel Marton előtt váltott az építészeti tervezésről az építőmesteri karrierre: a társával egyidőben, 1894-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává vált Szalkát, illetve a vele közös árajánlatot jegyző Koch Károlyt az igazságügyminiszter 1905-ben bízta meg a fiumei igazságügyi palota felépítésével, aminek a következő két évben eleget is tettek. A hat vasutas életét követelő fiumei vonatkatasztrófát – egy utasokkal teli gyorsvonat frontálisan ütközött ekkor tehervonattal – is túlélő építész önálló terveiről a kor lapjai nem mesélnek, így jó eséllyel egyetlen nagy ház sem kötődik a nevéhez.

A furcsa üzenetváltást indító panaszáradat szerint az épületnek ekkor már három éve nem volt házfelügyelője, így a lakóknak kellett tisztán tartani a közös tereket, sőt, a gyakori csőrepedésekből adódó rendszeres beázásokkal és a potyogó vakolattal is maguknak kellett megküzdeniük. A házban élők szerint a hatóságok meg sem próbálták megoldani a kialakult helyzetet, mivel az épületet a közeljövőben úgyis le fogják bontani.

Ezzel az állítással a Házkezelőség sem szállt vitába, sőt, kijelentették:

az 1968 decemberében kiadott tilalmi jegyzék – ami azon épületek címét sorolta fel, ahol nem engedélyezettek a nagyobb beruházások – szerint a bontásra legkésőbb 1975-ben kerül majd sor,

így az utolsó években már csak a legszükségesebb javításokat végezhetik el.

A bontás végül mégsem történt meg, sőt, a házfelügyelő kérdése is megoldódott, így a századfordulós építészet kevéssé ismert, de fontos darabja mégiscsak túlélte a következő évtizedeket, rövidesen pedig olyan arcát mutathatja majd, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Frissítünk!

Cikkünk eredeti verziójában arról számoltunk be, hogy a következő hat hónapban az épület homlokzata is megújul majd, erre a megnövekedett beruházási költségek miatt egyelőre biztosan nem kerül majd sor – tudtuk meg a ház egy lakójától.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/11/12/ismeretlen-budapest-felujitas-retek-utca-24-medgyaszay-istvan-szalka-jakab-marton-akos-epiteszettortenet-epiteszet/

A kormány azokra az állami és önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjeszti a rezsicsökkentést, amelyek nem minősülnek társasháznak – mondta Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, írja az MTI.

Láng Zsolt a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy a VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben vannak olyan állami és önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások, ahol nincsenek külön mérőórák, így az ott élő családok nem a lakossági fogyasztásnak megfelelő árat fizetik. Mikor a vidéki önkormányzatok hasonló helyzetéről kérdezték, azt mondta: „vidéki önkormányzatok részéről ilyen probléma nem jelentkezett egyelőre, de ha megtörténik, akkor ez a rendelet rájuk is vonatkozik majd.”

Az új szabályozást visszamenőleges hatállyal, augusztus elsejétől vezetik be, így amikor az érintett házak leigazolják a működési elvüket, akkor visszamenőleg lesz lehetőség elkészíteni az elszámolást.

Korábban megírtuk, hogy az elszámolási zavar csak két budapesti kerületben nyolcszáz önkormányzati lakást érint. A ferencvárosi önkormányzat a szolgáltatótól korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy

„mivel a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő lakóház nem a 259/2022. kormányrendelet által előírt társasház vagy lakásszövetkezet, a lakások számát nem fogják figyelembe venni. Egy-egy ház, amelyben akár 68 lakás is található, csak egy mérési pontnak – egy lakásnak – megfelelő kedvezményes gázra jogosult.”

Úgy tűnik, ezt az adminisztratív hibát orvosolják most a rezsicsökkentés kiterjesztésével.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/11/21/rezsicsokkentes-kiterjesztes-nemeth-szilard-bejelentes-berhaz

Egy társasház lakói az idén már harmadszor ébredtek arra, hogy egy jókora szemétdomb van a tömb mellett. Megkérdeztük a közterület-felügyeletet.

„Jöjjenek és nézzék meg, tényleg borzasztó. És már nem először történik” – mondja a telefonban szomorúsággal vegyes felháborodással egy hölgy.

El is mentünk, meg is néztük. Valóban nem egy épületes látvány.

Az alábbi fotók Szombathelyen a Paragvári utca 79. tömb mögött készültek, ahol valaki – feltehetően az éj leple alatt – teletette limlomokkal a hulladéktárolókat és azok környékét.

Van itt bútor, ágymatrac, zuhanytálca és ventilátor. Mintha valaki lomtalanításkor odahordta volna a feleslegessé vált holmit. Csak éppen nincs lomtalanítás.

„Ez idén már a harmadik ilyen eset. Mivel nem szeretnénk, hogy megbüntessen bennünket a közterület-felügyelet, a társasház saját költségén elviteti a holmit. Ez alkalmanként 8-10 ezer forintos költség, ami még mindig jóval kevesebb, mint a helyszíni bírság” – mondta megkeresésünkre Horváth József, a lakótömb közös képviselője, a Bartók Béla lakásszövetkezet elnöke.

Még jóval korábban gyakorlat volt, hogy a feleslegessé vált tárgyakat, régi bútorokat a lépcsőházakban, folyosókon tárolták a lakók, ma már ez nem lehetséges a tűzvédelmi előírások miatt, így a legegyszerűbb megoldásnak sokak számára az tűnik, hogy az éj leple alatt a szeméttároló mellé letesznek mindent.

„Talán az is közrejátszik, hogy a Körmendi úti hulladéklerakónál a közelmúltban szigorodtak a szabályok” – tűnődik az elnök, aki úgy látja,

„elharapódzó jelenség”-ről van szó.A társasházak gyakorlatilag tehetetlenek ilyenkor, azon kívül, hogy a lelkiismeretes lakók bepakolják a kisebb tárgyakat a konténerbe, a nagyobbakat pedig saját költségen elszállíttatják. Mindenesetre visszatérő probléma és egyben kiadás a lakóközösségnek.

Gondoltak már arra, hogy felszereltetnek kamerát, de az is számos kérdést vet fel.

„Amennyiben a hatóságunk tudomására jut, hogy ismert vagy ismeretlen személy illegálisan helyez el hulladékot közterületen, abban az esetben a Közterület-felügyelet minden esetben lefolytatja a helyszíni intézkedéseket és eljárásokat.” Szó sincs arról, hogy ez miatt a lakóközösség lenne „büntetve”, a jogsértés miatt az elkövető személynek kell felelnie. Az valóban igaz, hogy intézkedésünk során felvesszük a kapcsolatot az illetékes lakásszövetkezet munkatársaival, hogy intézkedjenek a hulladéktárolóval kapcsolatos állapotok megszüntetéséről. Ezt egy helyi rendelet írja elő.”

Ezt már a szombathelyi közterület-felügyelet vezetője mondta a lapunknak.

Ágoston Sándor közölte: a hulladék mennyiségétől és minőségétől függően szabálysértési, közigazgatási és büntetőeljárás indulhat.

És nemcsak indulhat, de indult is számos esetben Szombathelyen – tudtuk meg. Ágoston Sándor azt mondja, a felügyeletnek „rengeteg” ilyen ügye van , ráadásul a felderítési arány is nagyon magas , részben a térfigyelő kameráknak köszönhetően.

Ő nem feltétlenül érzi, hogy egyre többen szabadulnak meg illegálisan a limlomoktól, inkább időszakos jelenségről van szó, ami lomtalanítás környékén erősödik, télen pedig kevesebb van belőlük. Ettől függetlenül vannak olyan gócpontok, lakóközösségek , ahová rendszeresen járnak intézkedni a közterület-felügyelők.

Legtöbbször maguk az ott lakók az „elkövetők”,akik új bútor vásárlása, költözés és egyéb okok miatt helyezik a feleslegessé vált dolgaikat a hulladékgyűjtők környékére, így érthető, hogy a jogszabály a társasházak felelősségébe utalja a környezetük tisztaságának és rendezettségének a kérdését.

Az illegális hulladék elhelyezésével egyébként nem csupán helyi rendeletek, hanem országos törvények foglalkoznak. Ezek összességében rendben vannak, mondja Ágoston Sándor, aki szerint egyetlen dolgon,

a mostani „puha” büntetési tételeken lehetne szigorítani,de tudomása szerint ennek kapcsán sor kerül jogszabályváltozásokra a közeljövőben.

Jelenleg – nagyon sok dologtól függően – akár figyelmeztetésre, akár több százezer forintos büntetésre számíthat az, aki illegális hulladékot helyez el a közterületen.

A szombathelyi közterület-felügyelet vezetője azt mondja, ő a személyes kommunikáció híve, a Paragvári utcát és az ehhez hasonló helyszíneket célszerű egyesével megnézni és elemezni, mert sok esetben megoldást lehet találni a problémára, ahogy erre már számos esetben történt példa.

Ágoston Sándor és Horváth József a jövő héten találkoznak, hogy megoldást találjanak a problémára.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/szombathelyen_divat_mas_koltsegen_megszabadulni_a

Iszonyatos szag terjeng az egész házban.

A heol.hu információi szerint újra kényszertakarítást rendelhetett el a Heves Megyei Kormányhivatal abban a Töviskes téri épületben, ahonnan már év elején is nagy mennyiségű romlott élelmiszert szállítottak el. A portál helyszíni beszámolója szerint 

daruval emeltek egy konténert az érintett lakás ablakához, a nyílászárókon keresztül pakolták a gyűjtőedénybe a felhalmozott hulladékot. A folyosón eleve érezhető volt a szag, de ahogy elkezdték megmozgatni a lakás tartalmát, elviselhetetlenné vált a bűz orrot és szájat eltakaró maszkban is. 

A heol.hu szerint a tulajdonos ugyan együttműködő, de miközben takarították a lakást, folyamatosan jelezte, sok mindent megtartott volna inkább. Januárban egyébként kisebb kukákban lifttel szállították le a hulladékot, akkor  a lakásból a megbolygatott hulladék közül menekültek a csótányok. A darus módszerrel nem kell az egész épületen átszállítani a rothadó élelmiszert és szemetet. 

Az egri társasház lakói évek óta szenvednek ettől. Az egyik lakó kényszeres gyűjtögető, minden leértékelt élelmiszert összevásárol, majd hűtetlenül tárolja a lakásában. 

Az ott élők azt mondják, az ajtó alatt folyik ki a romlott húslé, emiatt terjeng iszonyatos szag az egész házban, 

derül ki a Tények riportjából. A nőnél már sokszor volt kényszertakarítás, ahogy arról a heol.hu is beszámolt, de aztán mindig újrakezdi a gyűjtögetést.

Forrás: https://www.sonline.hu/hazai-kek-hirek/2022/11/csotanyinvazio-es-elviselhetetlen-buz-miatt-szenvednek-egy-egri-tarsashaz-lakoi

A jövőre épp húszéves jogszabályban a közgyűlési meghatalmazások és az alapító okirat módosítását, a több lépcsőházas és többépületes társasházak működését, valamint a közös képviselő és társasházkezelő tevékenységének szabályozását, illetve a törvényességi felügyeletet kérdését kell mielőbb aktualizálni.

Nagy horderejű jogszabályról van szó, hiszen közvetve és közvetlenül közel négymillió társasházban lakó életkörülményeit határozza meg a társasházi törvény, aminek módosításáról már hónapok óta tartanak a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések. A törvényhozásig vezető utat munkaigényes, hosszadalmas szakmai-érdekképviseleti előkészítés keretezi, a részletszabályok kimunkálása több hónapig tart, de immár jó esély van rá, hogy a jövő év nyaráig a parlament elé kerüljön a törvénymódosítási csomag – tájékoztatta a Világgazdaságot Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke.

Öt éve már elindult, a TTOE érdemi és részletes javaslatot dolgozott ki az előző elnök, Bék Ágnes vezetésével, de akkor elakadt a 2003-ban elfogadott társasházi törvény aktualizálásának ügye, aminek az idén egyszerre, egymástól függetlenül látott neki az államigazgatás szakértői apparátusa és a TTOE társasházkezelőkkel és a társasházban lakók széles rétegével is folyamatosan egyeztetve.

Kiderült, hogy van fogadókészség az állam részéről az egyesület tényleges, gyakorlati tapasztalataira és kidolgozott javaslataira, így időközben konkretizálódott néhány terület, ami mindenképpen módosításra szorul.

Ezek egyike a meghatalmazások kérdése a közgyűlési döntéshozatalban. 

Érdemes lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és a meghatalmazások érvényességi időtartamát, sőt akár konkretizálni is azok tényleges tartalmát.

 Nevezetesen azt, hogy a meghatalmazott mire szavazhat a meghatalmazó képviseletében.

Sokak számára ismerős helyzet, amikor a társasházi közgyűlésen 50–100, nagyobb közösségek esetén több száz meghívott tulajdonos közül csak páran jelennek meg, és ők a részvételi aránytól függetlenül határozatképes megismételt közgyűlésen fél órával később minden kérdésben dönthetnek.

Amikor bárki elektronikusan tudja kezelni a bankszámláját, az ügyfélkapun keresztül pedig szinte az összes hivatalos ügyét el tudja intézni, akkor a társasházi ügyek intézésébe is bele kell építeni a mai technológiák használatának lehetőségét.

 Ezzel az írásbeli, illetve elektronikus úton való voksolás kérdésének szabályozására is utalt Gyárfás Róbert.

A szavazati arányok újragondolása is felmerült – tudtuk meg –, hogy mihez kell a 100 százalékos szavazati arány, és egyáltalán kell-e bármihez.

A másik sarkalatos kérdés a több lépcsőházas, illetve több épületből álló társasházak gazdálkodásának szabályozása, ami egyelőre rendkívül bonyolultan működik. Eljutott oda a társasházak gazdálkodása is, hogy igényli a részletszabályozást és a háttérjogszabályokkal való összehangolást, miután az egyre jelentősebb pénzforgalom egyre professzionálisabb gazdálkodást igényel – a nagy társasházak esetén gyakorlatilag kkv-szerű működés indokolt.

Kamarai képzés indul közös képviselőknekA közös képviselők számára szükséges alapvető szakmai ismeretek megszerzésére képzést indít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A törvényességi felügyelet kérdése is nagyon fontos, ezt mindig a jegyző gyakorolja. A hozzáértés itt általában megvan, a kapacitások viszont rendkívül szűkösek, mert ezt pluszfeladatként kapták meg az érintettek. Még nagyobb probléma, hogy mindehhez jelenleg semmilyen szankcionálási lehetőséget és jogot nem ad a törvény.

Ugyanilyen nagy és hangsúlyos témakör a társasházkezelő és a közös képviselő tevékenységének szabályozása. 

A közös képviselő lehet tulajdonos is, de a társasházkezelő csak akkor jogosult a társasház nevében eljárni és aláírni, ha közös képviselőnek is megválasztja a közgyűlés.

 Az erre vonatkozó részletszabályozásra is szükség van, mert most keveredik, nem mindig világos a különbség és az azonosság, valamint az, hogy a közös képviselő természetes személy kell legyen – foglalta össze a TTOE elnöke a legfontosabb, változásra érett pontok összességét a VG-nek.

Forrás: https://www.vg.hu/ingatlan/2022/11/modosulhat-a-huszeves-tarsashazi-torveny

Fővárosi hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, akik átszellőztették az épületet.

Berendezési tárgyak égtek egy ötemeletes társasház egyik harmadik emeleti lakásában Budapest V. kerületében, a Zoltán utcában. A tűzhöz a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik átszellőztették az épületet. A munkálatok idejére tizenkét lakó hagyta el ideiglenesen az ingatlant – írja a Katasztrófavédelem.

Forrás: https://www.life.hu/hirek/20221129-tuz-utott-ki-egy-v-keruleti-tarsashazban-ejjel-menekitettek-a-lakokat.html

Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint nehéz időszak vár a társasházakban lakókra.

A társasházi közös költségek 40 százalékban drágulnak. Ez egyformán érinti a közösségeket?

– Ez a drágulás gyakorlatilag már be is következett. Minimum 20 százalékot tapasztalunk, a maximum meghaladhatja a 40 százalékot, főként ahol a korábbi években “kinullázták” a költségeket, nem volt ráhagyás. Az átlag egyébként 30 százalék, ezzel kell kalkulálni a jövőben a lakóknak is.

Miből adódik a költségnövekedés?

– A villanyáram duplázódott, a lift működtetése, a világítás drágult. A karbantartás is jóval többe kerül, a katás vállalkozók ideje a múlté, többet adóznak, többet kérnek. Ráadásul nagyon erős a keresleti piac, a karbantartók válogathatnak a munkák közül. Az anyagok is drágultak, egy villanykörte is legalább ötven százalékkal többe kerül. Ha egy hete kértem egy árajánlatot, lehet, mára már az is módosul.

Van rálátásuk, hogy átlagosan mekkora a nem fizetők aránya a lakóközösségekben?

– Az össztartozás nagyjából 5-6 százalék. Az a gond, hogy akik eddig nem tudtak fizetni közös költséget, azok most még kevésbé tudnak majd, hiszen nekik is az első a saját rezsijük, az ellátásuk.

Nem tartanak attól, hogy ez az arány a jövőben még magasabb lesz?

– Sajnos el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet szigorítani a jelenlegi rendszeren.

Magasabb lesz a közös képviselők juttatása is?

– Ez nem is lehet kérdés. Mindent mi intézünk, néha még a lakók privát rezsiszámlái után is mi szaladgálunk, hiszen a szolgáltatókat szinte lehetetlen elérni. A mi költségeink is növekedtek. Ráadásul nekünk kell a drágulásokat kommunikálni a lakók felé, nagyon nehéz most közös képviselőnek lenni.

Mire kell készülniük a lakóknak?

– Van képviselő, aki már össze is hívta a közgyűlést. Úgy 20-30 százalékkal többet kell kérniük a munkájukért, főként azoknak, akik eddig szintén katások voltak.

Lát valami lehetőséget a spórolásra?

– Nincsenek tartalékok, a működési határon vagyunk. Ha most bármit kiiktat egy társasház, az nem spórolás, hanem valamilyen szolgáltatás megszüntetése lenne.

Forrás: https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/azt-gondolom-interju-elnok-tarsashaz-fizetes-aremelkedes-koltseg/rbtkmqd

Több lakástűz volt a közelmúltban a megyében, ami sajnos emberéletet is követelt. Egy pár ezer forintos füstérzékelő készülék életeket menthet.

A katasztrófavédelem ügyeletén csörgött a telefon néhány nappal ezelőtt, hogy tűz keletkezett egy társasházi lakásban a pécsi Szigeti úton. A lángok az első emeleten, egy konyhában csaptak fel, ami miatt füsttel telítődött a lakás, és a társasház lépcsőháza. A füst miatt tizennyolc embernek kellett elhagynia a társasházat, hármójukat a pécsi tűzoltók az erkélyről mentették le. A tűzoltók eloltották a tüzet, a lakás lakhatatlanná vált, egy embert ismerősök fogadtak be, számolt be a lakástűzről a katasztrófavédelem. 

Pár nappal korábban szintén Pécsett, a Feitig Imre utcában lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A segítség pár perc alatt a helyszínre ért, ahol egy korábbi tűz nyomait és egy holttestet találtak. A lakásban a konyha teljesen kiégett, és a konyha melletti előszobában lévő tárgyak is megolvadtak. A tűz pontos keletkezési körülményeinek feltárása érdekében tűzvizsgálat indult. 

– Nem tudjuk elégszer elmondani: ha a füstérzékelő jelez, azt biztosan meghallod. Az ugyanis 85 decibellel sípol. Hangosabban, mint egy síró csecsemő (80 decibel)

 – írta a közösségi oldalán a katasztrófavédelem. 

A lakástüzek többségénél nem a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. A statisztikák szerint nemcsak haláleset nem következett be, hanem füstmérgezést sem szenvedett senki azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő. 
Egy néhány ezer forintos füstérzékelő hangosan sípol, ha füstöt észlel, így a tüzet még annak kialakulásakor meg lehet fékezni, és nem okoz komolyabb károkat. A katasztrófavédelem elmondta, hogy jó lenne ha a lakások minden szobájában lenne ilyen készülék, de ha ez nem megoldható, egy beszerzésére és felszerelésére mindenképp szükség lenne. 

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2022/11/a-lakastuznel-a-fust-sokszor-veszelyesebb-lehet-mint-a-langok

Változás történt a kecskeméti szelektív hulladékgyűjtésben. November 1-től ugyanis a belvárosi és széchenyivárosi társasházakból heti rendszerességgel szállítja el a csomagolási hulladékot a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A sűrítés egyelőre kísérleti jellegű.

Sűríti a csomagolási hulladék elszállítását a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTkH) a kecskeméti társasházak szelektív hulladékgyűjtési rendszerében. November 1-től kezdődően, a Belvárosban és a Széchenyivárosban kísérleti jelleggel, heti gyakoriságra növelik a szelektívhulladék elszállítását.

-A társasházak azzal, hogy hetente szállítják el a szelektív hulladékokat kisebb edényzetre tudtak áttérni, amiket sokkal könnyebb elrejteni a társasház ilyen-olyan tárolóiban. Így nem kell 1100-as, 770-es nagyobb edényeket cipelnünk- nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Léber György, közös képviselő.

A két városrészben egyelőre 3 hónapos időintervallumra vonatkozóan méri fel a szolgáltató a gyakoribb begyűjtés szükségességét, illetve a fogyasztói szokásokat és a gyűjtéshez szükséges edénymennyiségeket a tapasztalatok alapján. Az biztos, hogy a sűrített begyűjtésnek örülnek a lakóközösségek.

-Hát a szelektív hulladékban vannak például tejes zacskók is, amelyek kimosás után is kellemetlen szagot árasztanak a lépcsőházban. A heti ürítéssel és szállítással ez a probléma is megoldódik- nyilatkozta Léber György.

A DTkH Nonprofit Kft. által kiadott szelektív szállítási naptár szerinti gyűjtés változatlanul megmarad. Ehhez plusz szállításként, páros héten, a Széchenyivárosban keddenként, míg a Belvárosban szerdánként viszik el a társasházaktól a szelektív csomagolási hulladékot a következő 3 hónapban.

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/gyakrabban-szallitjak-el-a-tarsashazi-szelektiv-hulladekot

Már a rendőrséget is kihívták a nagy zaj miatt, de a hatóságok széttárják a kezüket.

Már nem tudjuk, kihez forduljunk– mondta lapunknak olvasónk, aki egy tízemeletes társasházban lakik Szombathelyen.

A felettük lévő lakást bérbe adta a tulajdonosa, olvasónk azt mondta:

vendégmunkások laknak benne,most éppen Fülöp-szigetiek . A lakás egy plusz két félszobás, de a normális élethez képest nagyon sokan laknak benne .

Éjjel-nappal nagy a nyüzsgés

A vendégmunkások több műszakban dolgoznak,

állandó a nyüzsgés és a zaj a lakásban.Olvasónk szerint nem tartják be a társasház házirendjét, éjjel-nappal hangoskodnak, nem foglalkoznak azzal, hogy a szomszédok pihenni szeretnének.

A lakók már indítani akartak egy birtokvédelmi eljárást , de azt elutasították, mert nem a tulajdonos okozza a zajt. Már a rendőröket is kihívták , akik ki is jöttek, felszólították a bérlőket, hogy legyenek csendesebben, és elmentek. A többi lakó kérdésére a rendőrök annyit mondtak, hogy ebben az ügyben nem indíthatnak eljárást.

Olvasónk nem tudja, kihez fordulhatnak, a bérlők rendszeresen cserélődnek , úgy tudják, hogy a tulajdonos két évre kötött szerződést a bérlőkkel.

Fel is lehet jelenteni a hangoskodókat

Megkérdeztük Szombathely jegyzőjét, hogy az önkormányzat mit tehet az ilyen helyzetekben. Károlyi Ákos azt írta,

az önkormányzatnak nincs beleszólási jogaa magánkézben lévő társasházak lakóinak magatartási problémáiba.

De felhívta a figyelmet, hogy birtokvédelmi eljárást lehet indítani a bíróságnál. A lakás tulajdonosa a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot visszaállítását vagy a zavarás megszüntetését. Hozzátette, a jegyző a tényleges tulajdoni helyzet alapján tud eljárni.

Mint írja, olvasónk esetében szó lehet a lakók pihenéshez való jogának megsértéséről , ez viszont bírósági hatáskör. A jegyző hozzátette, nehéz általános tájékoztatást adni, ugyanis minden esetet egyedileg kell megvizsgálni, és figyelembe kell venni minden körülményt.

Megjegyezte, a nagy zaj, a hangoskodás lehet szabálysértés is , a csendháborítás miatt a rendőrségnél lehet feljelentést tenni.

Károlyi Ákos hozzátette azt is, hogy a munkásszállók hatósági ellenőrzése nem a jegyző hatásköre.

Nem mindegy, hogyan zavarják a többi lakót

Dr. Gyurácz András ügyvéd tájékoztatása szerint, a birtokvédelmi eljárást az illetékes jegyzőnél avagy a bíróságon lehet kezdeményezni, amelyek közül a jegyző eljárása a gyorsabb.

A birtokvédelmi ügyben azt kell igazolni, hogy a szomszédok a birtoklásban jogalap nélkül háborítanak, szükségtelenül zavarnak, azzal, pl. hogy megszegik az együttélési szabályokat.

A bérlők által okozott kellemetlenségeknél meg lehet próbálni, hogy azért indítanak birtokvédelmi eljárást, mert a tulajdonos olyan bérlőknek adja ki a lakását, akik aztán viselkedésükkel zavarják a lakóközösséget és ez ellen a tulajdonos nem tesz .

Megkérdeztük, hogy segíthet-e a rendőrség. Dr. Gyurácz azt mondta, a rendőrség szabálysértés, bűncselekmény esetén jár el , így amíg ezek a cselekmények ezt a határt nem lépik át, érdemben nem tudnak megoldást nyújtani.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/vendegmunkasok_berlok_lakas_zaj_birtokvedelem_lakok