Tízlakásos luxustársasházat és mélygarázst építenek az V. kerületi Gerlóczy utca 3. szám alatti telken – értesült a HVG. A beruházás helyszínén lévő épület 92 százalékát korábban több részletben értékesítette az önkormányzat, az összbevétel pedig 55,6 millió forint volt. Azóta többször is gazdát cserélt az ingatlan, a mostani tulajdonosok pedig azt állítják, ők már a szabad piacról, közvetítőn keresztül jutottak hozzá. A területen 2,5 milliárd forintos fejlesztést terveznek.  

„Magas minőségű” tízlakásos társasház és hozzá tartozó mélygarázs épül Budapest belvárosának egyik legértékesebb részén, a Gerlóczy utca 3. szám alatt – tudta meg a HVG.  

Az egykori Pilvax kávéház szomszédságában található, meglehetősen romos épület nagyrészt az önkormányzat tulajdonában állt, de a tulajdonjog 92 százalékát több részletben értékesítették négy cégnek. (Részben a maradék 8 százalék tulajdonosának, ez a rész a Telex cikke szerint korábban csere útján váltott gazdát.) Az összesített eladási ár a portál szerint mindössze 55,6 millió forint volt, ami még akkor is igen olcsónak tűnik, ha figyelembe vesszük az épület leromlott állapotát.  

Az épületrészek korábbi tulajdonosai között feltűnt mások mellett Rogán Antal jobbkeze, Kertész Balázs (volt) sógorának cége, valamint egy Kontakt Mobil Rendszerház Kft. nevű vállalat is, amelynek az egykori In-Kal-vezér, Örményi Viktor a tulajdonosa.  

2020 végén apport révén az egész ingatlan a GTHREE Property Kft. tulajdonába került át, amely ezzel megszerezte a 340 négyzetméteres telket a 306 négyzetméteres épülettel együtt.

A GTHREE Propertyt akkoriban Örményi Viktor vezette, tavaly nyáron viszont a vállalat gazdát cserélt, az új tulajdonos pedig három cég lett (Global Bridge Kft., Optimum Home Ingatlanforgalmazó Kft. és Takarék Trading Vagyonkezelő Kft.). A vállalatok vezetői között a táplálékkiegészítőkkel foglalkozó Lévai Ferenc, valamint – a 444.hu cikke szerint – korábban másik cégén keresztül rádiós műsorszórási jogokat is szerző Szécsi Péter Antal is feltűnik.  

A jelenlegi tulajdonosok azt közölték, hogy a telket és a kész projektet már a „szabad piacról, (…) az Otthon Centrum ingatlanközvetítőn keresztül” vásárolták meg. A pontos vételárat üzleti titokra hivatkozva nem árulták el, de állításuk szerint „piaci árat” fizettek az ingatlanért. A munkákat az elmúlt hetekben kezdték el, képeinken látható, hogy az előző épületet teljesen elbontják. 

Szécsi Péter Antal a HVG-vel azt közölte: terveik szerint legkésőbb 2027 őszére végeznek a mintegy 2,5 milliárdos beruházással.

A telek tulajdonosaivá váló cégek nem új szereplők a budapesti ingatlanpiacon, korábbi beruházásaik során épült fel például a Béke téren egy 201 lakásos társasház, valamint a Katona József utcában egy 74 lakásos társasház.

Szécsi Péter Antal azt is elárulta, hogy önkéntes városfejlesztési támogatási ajánlatot tettek a környék fejlesztésére, de részleteket nem közölt, mert az egyezséget titoktartási kötelezettség védi. (A nagyobb beruházások esetében nem ritka, hogy a projektgazda fejlesztési pénzt fizet a kerületnek, vagy elvégez valamilyen közterületi fejlesztést, erről általában külön megállapodást köt a beruházó és az önkormányzat.)  

A kerület sajtóosztálya a HVG megkeresésére megerősítette: „A beruházóval egy lehetséges településfejlesztési támogatásról is tárgyal az önkormányzat, ez még folyamatban van. Általánosságban elmondható, hogy minden esetben a támogatás a településfejlesztési célok támogatására szolgál, amelyet az önkormányzat szabadon, az V. kerületi helyi közutak, közterek és parkok kezeléséhez, fejlesztéséhez használhat fel, így az az V. kerületi zöldítési program megvalósítását is segítheti”. 

Hozzátették: „Az önkormányzat célja, hogy a belvárosban a felszín mielőbb a klímaadaptációt segítő jelentős zöldfelülettel rendelkező élet-térré változzon”. 

A kerületet arról is megkérdeztük, hogy utólag nem tartják-e rossz döntésnek, hogy több részletben mindössze 55,6 millió forintért váltak meg a Gerlóczy utca 3. szám alatti épület 92 százalékától. Az önkormányzat megkeresésünkre azt közölte, hogy nincs egyedi döntési lehetőségük az adott ingatlan eladási árának meghatározásakor. „Mindig a vonatkozó rendelet és a független igazságügyi szakértő értékbecslése a mérvadó, jelen esetben is ennek megfelelően történt az elidegenítés” – írták. 

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20250122_gerloczy-utca-3-telek-55-millio-tarsashaz-melygarazs-v-kerulet-belvaros-ebx

Új otthont kell találniuk maguknak az egyik Acélgyári úti társasház bérlőinek, ugyanis az ingatlan életveszélyes állapota miatt azonnali hatállyal kiköltöztették őket lakásaikból. Szakvélemények szerint a salgótarjáni épületet gazdaságosan nem felújítható és balesetveszélyes, ezért elengedhetetlen a lebontása.

Salgótarján közgyűlése szerdán tartotta meg soron következő, mintegy hatórás ülését, amelyen számos fontos téma került napirendre. A 26. javaslatként a képviselők egy, az Acélgyári úton található, rossz állapotú társasház lebontásáról tárgyaltak, amelynek életveszélyes mivolta végett nemrég több ott élő bérlőt is kilakoltattak.

Életveszélyesnek minősítették a salgótarjáni társasházat

Mint elhangzott a közgyűlésen: az ingatlan műszaki állapotát tekintve évek óta nagyon rossz állapotban van, felújítása gazdaságtalan. Az önkormányzat tulajdonában négy darab lakás van, amelyeket befalaztak, de a magántulajdonban lévő lakhelyek közül kettőben albérlő, illetve szívességi lakáshasználó lakik. Az épület leromlott műszaki állapotának felülvizsgálata miatt a Salgó Vagyon Kft. szakértői véleményt kért egy megbízott cégtől, amely az épület egyes részeit, mint a fa tetőszerkezetet, az emelet feletti födémet, illetve az acélgerendával gyámolított vasbeton erkélylemez állapotát veszélyesnek, a vizsgált földszint feletti födémet, valamint az oldalsó lépcső fa anyagú lépcsőfokait pedig életveszélyesnek minősítette.

– A szakértő a lakók azonnali kiköltöztetését, s az épület bontását javasolta, a gazdasági totálkár miatt. A szakvéleményre figyelemmel az önkormányzat képviseletében eljáró Salgó Vagyon Kft. összehívta a társasház rendkívüli közgyűlését június 12-én. A tárgyaláson a tulajdonosok közül az önkormányzat képviselői voltak jelen, a többi tulajdonos távol maradt, ők a lakásokat nem is használják, azok albérlő, illetve szívességi lakáshasználó birtokában vannak. Akkor határozat az épület sorsát illetően nem született – ismertette Kreicsi Bálint polgármester.

A szakvélemény továbbá egyértelműen megállapította, hogy az épület gazdaságosan nem felújítható, életveszélyes műszaki állapotú, s emiatt az ingatlan bontása elengedhetetlen. A fentiekre tekintettel az önkormányzat kezdeményezte az építésügyi hatóságnál, hogy hozzon határozatot a gazdaságosan nem felújítható, életveszélyes épület bontásának elrendelése iránt.

A képviselők megszavazták az ingatlan lebontását a közgyűlésen.

Több mint 20 millióba kerülhet a lebontás

Az előzetes számítások szerint az épület bontási költsége és a törmelék elszállítása összesen 23 millió 717 ezer 282 forint kiadást jelent, amely kiegészül a tervezési munkák költségével – ez 508 ezer forint. A bontást végző kivitelező a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodája által lesz kiválasztva. A bontáshoz szükséges anyagi forrást Salgótarján önkormányzata biztosítja.

Forrás: https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/06/salgotarjan-kozgyules-eletveszelyes-epulet

A férfi egyik iskolatársa azt mondta, hogy csendes, visszahúzódó emberként ismerték a férfit. Nem volt balhés, és úgy tudták, hogy boldog párkapcsolatban él.

Ahogy arról beszámoltunk mi is, egy XIII. kerületi lakásban július 13-án, csütörtök este 22 óra 30 perc körül holtan találtak egy 27 éves nőt. A feltételezett elkövetőt az életvédelmi osztály nyomozói azonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A Blikk beszámolója szerint az aldozat édesanyja hívta ki a rendőröket, mert nem érte el a lányát. A lakás ajtajában állva felhívták a fiatal nő mobilját, ami a lakásban ki is csengett.

Végül a rendőrök egy lakatost hívtak és bejutottak a lakásba, ahol megtalálták a meggyilkolt nőt.

Egy lakó elmondta, hogy hajnali fél egy körül egy nő velőtrázó sikolyára ébredtek. „Kislányom, kislányom, mit tettek veled” – hallatszott. Az édesanya valószínűleg ekkor tudta meg, hogy mi történt a lányával.

A házat azonnal lezárták a rendőrök, de a feltételezett elkövetőt már nem találták ott.

Egy tanú beszámolója szerint gyakran látta a jelenleg körözés alatt álló férfit, aki tudomása szerint nem lakott ott.

A lap megjegyzi, hogy a gyilkossággal vádolt férfi a közösségi oldalára négy hete tett fel egy képet, amelyben barátnőjével – ő lehet az áldozat – ünnepelték a névnapját.

A Blikknek a férfi egyik iskolatársa azt mondta, hogy csendes, visszahúzódó emberként ismerték a férfit. Nem volt balhés, és úgy tuták, hogy boldog párkapcsolatban él.

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kekhirek/kislanyom-kislanyom-mit-tettek-veled-szivszaggato-sikolyra-ebredtek-a-tarsashaz-lakoi-ahol-ejjel-megoltek-egy-fiatal-not/

Segítségért kiabált egy társasház idős lakója péntek hajnalban, a szomszédai viszont nem tudtak bejutni hozzá Zalaegerszegen, az Átalszegett utcában.

A katasztrófavédelem közlése szerint a város hivatásos tűzoltóinak műszaki segítségével a mentők bejutottak a lakásba, majd megkezdték az ellátását. 

Forrás: https://www.egerszegihirek.hu/helyi-hirek/segelykialtas-tuzoltok-segitettek-a-zalaegerszegi-tarsashaz-lakojan

Laczkovits-Takács Tímea – némi spéttel – most mentené, ami menthető.

Ahogy arról korábban az Ugytudjuk.hu elsőként számolt be, Győr-Ménfőcsanakon hónapok óta forrnak az indulatok a Győzelem utca 20. szám alatti építési telek tervei miatt. Szeptemberben még csak a bontási munkák és a pletykák jelezték, hogy a családi házas övezetbe nagyszabású társasház épülhet, de már ez is komoly tiltakozást váltott ki a környéken élőkből. 

A lakók nemcsak az utcakép radikális megváltozásától, hanem a forgalmi, parkolási és környezeti terhelés növekedésétől is joggal tartanak. Ráadásul egy ilyen beruházás akár – egy nem túl jó – precedenst is teremthet, ami után nehéz lesz más, hasonló építkezésekre nemet mondani, és a környéken bizony nem egy hasonló “veszélyeztetett” telek található. 

Mostanra az is biztossá vált, hogy a projekt valós, hiszen a napokban Lackovits-Takács Tímea (Fidesz-KDNP) a városrész helyi képviselője – akit szerkesztőségünk hiába keresett az ügy kipattanásakor – bejelentette, hogy az Országos Tervtanács elé került a beruházás, amely a korábban emlegetett 20 helyett már több mint 30 lakásos társasházról szól. Ezzel a beruházás léptéke messze meghaladja a környék falusias, kertvárosias jellegét, amelyhez a helyiek ragaszkodnak, ragaszkodnának. 

https://www.facebook.com/share/p/1B47m5GMXp/

A helyzet pikantériája, hogy jogi szempontból nem biztos, hogy a Tervtanács meg tudja akadályozni a projektet. A Győzelem utca és környéke ugyanis településközponti vegyes besorolású terület, ami papíron lehetővé teszi a sűrűbb beépítést és a többszintes társasházakat is. A valóságban ez azonban nem illeszkedik a városrész karakteréhez, hiszen a terület továbbra is falusias, kertvárosias beépítésű, és egy ilyen volumenű beruházás teljesen idegen testként hatna a környezetben.

Ennek az egyedi besorolásnak történelmi okai vannak, a döntést még a hetvenes-nyolcvanas években hozták meg, amikor Csanakon a posta, az iskola és az óvoda jelenléte miatt településközponti funkciókat láttak el a környéken. Az akkori állapotok mellett teljesen logikusnak tűnt, hogy a településnek legyen egy pezsgőbb, “központibb” része, de a mára kialakult valóság mellett már egy teljesen elavult szemléletet tükröz. A lakosság száma így is jelentősen megnőtt, az infrastruktúra viszont közel sem fejlődött ehhez mérten, a szabályozás viszont változatlan maradt, ezzel megágyazva az ilyen vitás beruházásoknak.

A képviselő most a lakosság véleményét kéri, és ígéretet tett arra, hogy az ő érdekeiket képviseli majd, kérdés persze, hogy mennyi ráhatása lehet még az adott ügyre a jelenlegi szakaszban. Ugyanakkor az is tény, ha a beépítési szabályokat évekkel korábban átgondolják és módosítják, vagy minimum modernizálják, akkor most nem kellene tűzoltásként kezelni a helyzetet. A politikai felelősség tehát nem (csak) a Tervtanácsnál vagy az építtetőnél, hanem helyben, a szabályozás elmaradásában (is) keresendő.

A 2021-ben, a Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester által hozott változtatási tilalom a szóban forgó telket is érintette, ám a Kúria által elkaszált építési stop után, a csanaki ingatlan is visszakerült a szürke zónába, amit momentán sem lenyelni, sem kiköpni nem tud a rendszer. A Győzelem utca ügye így nem csupán egyetlen társasházról szól. Ez egy szimbolikus történet arról, hogyan csúszik ki a helyi közösségek kezéből a kontroll, ha a településszerkezeti döntéseket évtizedekig nem vizsgálják felül. Most a lakosság és a városvezetés egyszerre próbál fékezni, miközben a folyamat már elindult, és könnyen lehet, hogy jogilag kevés eszköz maradt a beruházás megakadályozására. 

Update: az ügy jelenlegi állapotának lábjegyzeteként megosztjuk azt a szerkesztőségünkhöz eljutott információt, hogy a Országos Tervtanács által folytatott konzultációs eljárás szerint feszültséget keltő, és túlzó a beruházás, melyet újra kell gondolni. Ez talán reményt adhat a helyieknek, ugyanakkor jó lenne, ha valaki megteremtené egy valós lakossági és szakmai konzultáció lehetőségét, mert Győr-Ménfőcsanak megérdemelné, hogy egy olyan, a mai kor szellemének megfelelő rendezési terve legyen, ami a hagyományokat is meg tudja őrizni egyben.

Forrás: https://ugytudjuk.hu/cikk/2025-10-14_elavult-szabalyok-miatt-epulhet-tobb-mint-30-lakasos-tarsashaz-menfocsanakon-a-gyozelem-utcaban

Körmend legnagyobb épülete 208 lakással és 64 garázzsal csak névleg volt társasház hosszú éveken át. Nem volt sem vezetősége, sem ellenőrző szerve, sem bankszámlája – tudtuk meg a körmendi önkormányzat honlapjáról. A szabálytalan állapot augusztus végén szűnt meg.

Szombathely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jogi  Osztálya kötelezte a társasházat a működés helyreállítására. Dr. Stepics Anita jegyző óriási munkát  végzett a tulajdonosok érdekében azért, hogy a társasház ismét szabályosan működő szervezet legyen. Fel kellett kutatni valamennyi, az épületben akárcsak résztulajdonnal is rendelkező tulajdonost, hogy kiértesíthetők legyenek az alakuló üléssel kapcsolatos információkról. Összesen 460  fő, aki tulajdonosként érintett. Ezt követően a szükséges dokumentumokat is el kellett juttatni  hozzájuk – tették közzé a helyi önkormányzat oldalán a körmendi társasház nem mindennapi történetét.

Körmendi társasház: már a közös képviselő hívja össze a következő taggyűlést 

Az összegzésből megtudtuk azt is, augusztus 25-én tartottak eredményes taggyűlést, majd kitértek arra is: „A következő lakógyűlést már a közös képviselő  hívja össze, ahol napirendre kerül az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat). Ebben kell szabályozni a működési rendet: a taggyűlés összehívását, a gazdálkodás és beszámolók rendjét, a  képviselet formáját különböző kérdésekben, felújítással kapcsolatos szabályokat stb” – írták.

A teljes beszámolót itt találja. 

Forrás: https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2025/10/kormendi-tarsashaz-evtizedeken-at-nevleg-letezett

Berendezési tárgyak égtek mintegy tizenöt négyzetméteren egy ötemeletes társasház második emeleti lakásának egyik szobájában vasárnap délután a Baross utcában. A tűzoltók rövid idő alatt eloltották a lángokat. Személyi sérülés nem történt – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A lakástüzek többsége emberi mulasztásra, illetve az ingatlanban használt eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetőek vissza. Szintén növelik a lakástüzek kockázatát a felhalmozott tárgyak, lomok, amelyek nemcsak tűzveszélyesek, de a menekülést is nehezítik, valamint akadályozzák a tűzoltók munkáját.

Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelőt működtettek, nem alakult ki nagyobb tűz, a lángokat már azok kezdeti fázisában meg lehetett fékezni, nem történt tragédia, és az anyagi kár nagysága is kisebb volt, mint ahol nem volt ilyen készülék.

A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért otthonukba érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.

Forrás: https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/251103/tuz-volt-egy-baross-utcai-tarsashaz-masodik-emeleti-lakasaban

Teljes erőkkel dolgoztak a tűzoltók, több gázpalackot is kihoztak az épületből.

Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat Mázán, az Erőműtelepen: teljesen kiégett egy négylakásos társasház egyik lakása. A helyszínre a bonyhádi, komlói és dombóvári hivatásos, valamint a szászvári önkéntes tűzoltók vonultak, akik az oltás során több helyiségben felhalmozott szemetet találtak.

A lángok nemcsak az érintett lakást pusztították el, hanem további két ingatlan tetőszerkezete is megsemmisült a tűz következtében. A beavatkozás idején a tűzoltók több gázpalackot is biztonságos helyre vittek az épületből, megelőzve ezzel a további robbanásveszélyt.

A károk mértéke jelentős, a tűz miatt lakosságvédelmi intézkedésre is szükség lesz – az érintett lakók elhelyezéséről a hatóságok gondoskodnak.

Forrás: Katasztrófavédelem

Forrás: https://bahir.hu/2025/11/07/tuz-pusztitott-mazan-teljesen-kiegett-egy-negylakasos-tarsashaz-egyik-lakasa/

Szeptembertől egyre több társasház tetejére kerülhet napelem, köszönhetően az új jogszabályoknak, amelyek lehetővé teszik a társasházi energiaközösségek létrehozását. Az új szabályozás szerint a lakók közösen oszthatják el a megtermelt energiát, és nem csak a közös helyiségek világítására használhatják fel a jövőben.

• Új jogszabályok lehetővé teszik a társasházak számára napelemek telepítését, ami az energiaközösségek kialakítását támogatja
• Az energiaközösségekben termelt energia már nem csak közös helyiségekre, hanem egyéni lakásokra is felhasználható
• Három lehetséges elszámolási modell közül választhatnak a társasházak

Energiaközösségek eddig is működtek az országban, ha nem is az említett új jogszabály keretei között. A Kazán Közösségi Ház például a Gólya Szövetkezet VIII. kerületi, Orczy úti épületében székelő tizenegy szervezet energiaközössége. Az energiaválságra reagálva közös takarékoskodási intézkedésekkel közel a felére csökkentették az ingatlan fűtésszámláját, és egy 36 kilowatt csúcsteljesítményű napelemrendszert telepítettek a tetejére a Kétfarkú Kutyapárttól kapott pályázati támogatásból, valamint adományokból. A beruházás bevételeiből közösségi alapot hoznak létre, amiből kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásokat szeretnének megvalósítani az épületen.

Az Energiahatékony Wekerle egy olyan 16 családból álló informális közösség, amelyik tudást gyűjt és oszt meg a wekerlei házak felújításával kapcsolatban. Érdekessége, hogy zömében 100 éves épületekről van szó, amelyeknek a műemléki értékeire is figyelni kell a felújítások során. Közösségi kölcsönzőt is üzemeltetnek, hogy a lakók egyszerűbben férjenek hozzá olyan minőségi eszközökhöz, mint a kerti gallyaprító gép, a hőkamera, a nyílászáró nútvágó szigetelőgép, vagy szakember segítségével próbálhassák ki az elektromos fogyasztásmérőt. A kölcsönzésért adományokat fogadnak el, amiket az eszközök karbantartására, pótlására, a programok bővítésére fordítanak.

Ez változott most

A szeptembertől életbe lépő új jogszabály szerint a közös tetőre telepített napelemek által megtermelt elektromos áramot már nemcsak egy mérőórán lehet elszámolni az MVM-mel, hanem megoszthatják az energiaközösséget alkotó tulajdonosok.

A társasházak számára eddig komoly akadályt jelentett, hogy a tetőre szerelt napelemekből nyert áramot csak egyetlen fogyasztásmérőre lehetett rákötni. Ez azt jelentette, hogy vagy minden lakónak közösen kellett volna beruháznia, vagy egyetlen lakónak kellett volna megszereznie a lakóközösség 75 százalékának a támogatását, hogy saját napelemet telepíthessen. Ezek az opciók azonban ritkán bizonyultak járható útnak.

Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a lakók közösen telepítsenek napelemeket, és az abból származó energiát egymás között osszák meg. Ez a változás nemcsak a közös helyiségek energiaellátását könnyíti meg, hanem a lakások egyéni energiafogyasztását is csökkentheti.

Három modell, három lehetőség

A társasházak három különböző elszámolási modell közül választhatnak, de ezek közül az egyik, a „diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítés” már az induláskor életszerűtlennek tűnik. Ez a modell ugyanis csak minimális pénzügyi előnyt kínál, mivel a társasházi tetőkön általában nincs elegendő hely annyi napelem számára, amely érdemben fedezné a lakók energiafogyasztását.

Sokkal ígéretesebb a „társasházi megosztási hozzárendelési modell”, amelynek két változata van: a statikus és a dinamikus elszámolás. A statikus modellben a lakók előre megállapodnak az energiaelosztás arányairól, például a lakások alapterülete vagy a lakók száma alapján. A dinamikus modell ezzel szemben rugalmasabb: itt mindenki annyival csökkentheti a villanyszámláját, amennyi napelemes áramot ténylegesen elhasznált.

A statikus modell előnye, hogy előre tervezhető, de hátránya, hogy nem veszi figyelembe az egyéni fogyasztási szokásokat. Például, ha egy lakás a kvótájánál kevesebb áramot használ el, a fennmaradó mennyiséget nem tudja más lakás számára átadni. A dinamikus modell viszont igazságosabb lehet, hiszen mindenki a tényleges fogyasztása alapján részesül az energiából, de ez a megoldás is igényli a fogyasztási adatok pontos mérését.

A napelemek telepítése előtt viszont minden lakásban ki kell cserélni a villanyórákat, ami darabonként 30-40 ezer forintos költséget jelenthet. Ez a beruházás azonban hosszú távon megtérülhet, hiszen a napelemek élettartama akár 25-30 év is lehet.

Közös költségből közös haszon

Az új szabályozás szerint a napelemek telepítéséhez már nem szükséges a lakók 75 százalékának a beleegyezése, elég az egyszerű többség, azaz 50 százalék, plusz egy szavazat. Ez jelentősen megkönnyíti a döntéshozatalt, de továbbra is kérdés, hogy azok a lakók, akik nem kívánnak részt venni a beruházásban, támogatják-e a telepítést.

Egyes társasházak már most kreatív pénzügyi megoldásokkal készülnek. Például átmenetileg megemelik a közös költséget, hogy finanszírozzák a napelemes rendszert, majd a beruházás megtérülése után visszacsökkentik azt. Az így felszabaduló pénzt pedig a felújítási alapba helyezik, ami hosszú távon stabil pénzügyi forrást biztosíthat a ház számára –írta meg a G7.

Főként az új építésű házakban jó lehetőség

A társasházak napelemes energiaközössége jól hangzik, de megvalósítani műszakilag és szervezésileg nehéz lesz – vélekedett Fazekas Csaba, közösképviselő.

A legfontosabb problémának azt tartja, hogy a lapos tetős épületeken mennyire lehetséges műszakilag a napelemrendszer telepítése. Hogyan érinti például a szigetelést, aminek a javítására, felújítására bármikor szükség lehet. A másik gond szerinte az, hogy az új elszámoláshoz le kell cserélni a fogyasztásmérőket, ami nemcsak költséges, hanem hosszadalmas és bonyolult ügyintézést igényel.

– Szerintem elsősorban az új építésű, nyereg- vagy sátortetős társasházakban jelent jó lehetőséget ez az új jogszabály – mondta a szakember -, amiket eleve ennek megfelelően alakítanak ki. Emellett nagyobb esélye van a kisebb létszámú társasházakban is, ahol a lakók könnyebben összefognak, és egyszerűbben kialakul a megegyezés. Nagyobb házban, főként, ahol lapostető van, nehezen képzelem el – tette hozzá Fazekas Csaba.

Ez a jövő, de kell még hozzá idő

– A jövő ebbe az irányba mutat, de még sok a nyitott kérdés – mondta Kaplonyi György, a Magyar Társasházak és Társasházkezelők Országos Alapítványának egyik alapítója. A társasházakban is megújuló energiát fogunk használni, hiszen az új építésűekbe a gázt egy éve már nem is lehet bevezetni. A közösségi megoldás az új építésű társasházaknál nem is okoz gondot, de a társasházak többségében pillanatnyilag sok más probléma vár megoldásra. Ráadásul a „közös ló” Magyarországon nem divat – tette hozzá a szakember.

Mint mondta, 2027 jan 1-jétől kötelező lesz a távleolvasás és költségmegosztás a társasházakban, aminek jelenleg a kiépítése folyik. Az 5 milliárdos állami támogatási keret azonban kimerült, ezért most mindenki a hosszabbításra vár.

„Egyelőre csak újságírókon keresztül üzengetünk”

Gondnak tartja azt is, hogy az MVM elszámolási rendszerében nem bíznak emberek.

– Az én házamon is van napelem, de villamosmérnök létemre sem igazodom el a számlákon. Nem is csoda, hiszen az áram előállítási költsége attól függően változik, hogy éppen hányan használják, ezért az elszámolását is sávossá kellene tenni – mondta Kaplonyi György. – Amíg nem születik piaci alapon korrekt elszámolási rendszer, addig nem lesz partner a lakóközösség. Ezt viszont akadályozza, hogy az MVM monopolhelyzetben van és nyomott tarifákkal kénytelen dolgozni. További kérdés, hogy ha van is egy társasházi energiaközösség, akkor ki mennyit fizet, mennyit vesz ki, milyen elszámolási rend alakul ki. Most mindenki a közös képviselőktől várja a megoldást, de mi ezeket a kérdéseket nem fogjuk tudni megoldani. Le kellene ülnie az áramszolgáltatónak, a kormánynak és a társasházaknak, hogy mi a cél, mit akarunk elérni, és kinek mi a dolga ebben. Itthon azonban jelenleg nem szokás a szakmai egyeztetés. Pillanatnyilag újságírókon keresztül üzengetünk. Egyszóval biztosan kell pár év, hogy ez a lehetőség letisztuljon, de utána egyértelműen nagy sikere lehet.

Forrás: https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/napenergia-napelemek-energiakozosseg-tarsashazak/3q4lvvh

A magyar gazdaság motorját a kis- és középvállalkozások adják, amelyek a foglalkoztatottak mintegy 65%-át biztosítják. Számukra a növekedés kulcsa a korszerű, hatékony és megfizethető infrastruktúra megteremtése. Ezt a küldetést tette magáévá a belga–magyar hátterű RaktárAD, amely immár egy évtizede a hazai KKV-k számára fejleszt ipari társasházakat.

A belga-magyar logisztikai ingatlanfejlesztő 10 éves fennállása alatt több mint 110 000 m² ipari csarnokot épített, 160 egységben, mintegy 110 hazai KKV számára, ahol jelenleg több mint 5000 ember dolgozik. A vállalat mára piacvezetővé vált a spekulatív módon épített, azaz megrendelővel vagy vásárlóval előre nem rendelkező ipari társasház-fejlesztésekben, és meghatározó szerepet tölt be a magyar KKV-k infrastruktúrájának modernizálásában is. Piaci súlyát jól mutatja, hogy a teljes KKV-logisztikai igényt mintegy 40 000 m²-re becsülik, amelyből a RaktárAD körülbelül 50–60%-kal részesedik. Jelenleg mintegy 9 700 négyzetméternyi fejlesztési terület áll rendelkezésére, amely 21 különálló csarnokrészből áll. Emellett további 25 000–30 000 négyzetméternyi projekt előkészítése zajlik, amelyek kivitelezése egyrészt még az idei évben, másrészt jövőre indul el.

A cég küldetésének tekinti nemcsak a korszerű ipari infrastruktúra kialakítását, hanem a szektor szereplőinek és az ingatlanpiac szakértőinek edukálását is. Ennek érdekében hívta életre 2025 tavaszán a HAD Ingatlan Üzleti Brunch-ot, amely a szakmai párbeszéd és a tudásmegosztás egyik legfontosabb fóruma lett. A rendezvénysorozat harmadik eseményét 2025. október 16-án tartották, ahol az aktuális piaci trendek, finanszírozási lehetőségek és a mesterséges intelligencia hatásai az ipari ingatlanpiacra álltak a középpontban.

Az esemény rangját emelte a meghívott szakértők jelenléte:

• Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke
• Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára
• Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke
• Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója
• Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője
• Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója
• Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője

A RaktárAD új generációs ipari társasházai modern, rugalmas és energiahatékony megoldást kínálnak a hazai KKV-k számára. A fejlesztések célja, hogy korszerű és bővíthető infrastruktúrát biztosítsanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elavult vagy zsúfolt környezetből szeretnének továbblépni.

A társaság kiemelt fókuszú fejlesztési területei, mint Alsónémedi és Vecsés, után Nagytarcsán és Bagon folytatja beruházásait, miközben Budapest északi és nyugati agglomerációja, különösen Dunakeszi és Budaörs térségében, valamint Kelet-Magyarországon Debrecen felé is terjeszkedik. A főútvonalak és autópályák közelsége gyors és kényelmes megközelíthetőséget biztosít, az energiatakarékos technológiák költséghatékony működést és integrált logisztikai előnyöket nyújtanak. Inkubátorház jellegük révén a fejlesztések szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel kereskedelmi és iparkamarákkal is kapcsolatot teremtenek, elősegítve a vállalkozások növekedését és versenyképességét.

„A BKIK Ingatlan Osztálya támogat minden innovációt, ami az ingatlanosok magas hozzáadott értékű munkáját igényli. Az ipari társasházak ügye ebbe a kategóriába tartozik és bízunk abban, hogy sok kollégánk számára hoz új lehetőséget az ipari ingatlanok piacán”fejtette ki Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke.

A Széchenyi Kártya Program új, 3%-os fix kamatozású hitelkonstrukciói jelentős előrelépést kínálnak a kis- és középvállalkozások számára. A program keretében hét különböző hiteltípus érhető el, köztük likviditási és beruházási célú konstrukciók, akár 250 millió forintnyi hitelösszeggel.

A fix, 3%-os kamat kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi tervezést, jelentős megtakarítást biztosítva. Ez különösen előnyös azoknak a vállalkozásoknak, amelyek saját forrásból nem tudnák megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, mint például új raktárak, ipari csarnokok vagy telephelyek vásárlását és kialakítását.

„Logisztikai cégeknél szinte általános, míg gyártó cégeknél is egyre gyakoribb megoldás az ingatlanfejlesztő bevonása, aki tőkével, szaktudással, ingatlan megoldással támogatja a fejlesztést. Ilyenkor a befektető az ingatlant biztosítja akár zöldmezős beruházás keretében a bővüléshez. Saját tulajdonú ingatlannal rendelkező, többségében gyártó vállalatoknál alternatív konstrukció lehet az eladás–visszabérlés (sale and leaseback), amikor a cég eladja ingatlanát, miközben azt hosszú távra visszabérli, így likvid forráshoz jut a működéséhez, vagy a gyártástechnológiai fejlesztés finanszírozásához”hangsúlyozta Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője.

„Emellett partnerségi vagy akvizíciós együttműködések révén is megteremthető a növekedéshez szükséges tőke, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek skálázható tevékenységgel, de korlátozott hitelképességgel rendelkeznek. Sokan a saját forrásaik bevonásával valósítanák meg a fejlesztéseiket, és egyre gyakrabban választják az agglomeráció távolabbi részeit, vagy akár még messzebb fekvő helyszíneket, hogy vállalkozásuk növekedését biztosítsák”fogalmazott Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke.

„Az uniós források már hozzáférhetők, de bérbeadás célú ingatlanfejlesztésekhez ritkán szerezhető pályázati támogatás. Kamattámogatott hitelek azonban könnyen igényelhetők az ingatlanberuházók számára. Ezekkel az ingatlanberuházók korszerűsíthetik épületeiket, miközben az energetikai fejlesztések növelik az ingatlan értékét és fenntarthatóságát”fejtette ki Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója.

Az e-kereskedelem dinamikus és folyamatos növekedése új, innovatív logisztikai megoldásokat követel meg. Ez a változás azonban nem csupán a munkaerő-igényekre van hatással. Az e-kereskedelmi szereplők számára például a fokozott automatizálás és robotizált raktárak miatt megnövekedett helyigény és modern, rugalmas infrastruktúra szükséges.

A RaktárAD felismerte, hogy a raktár nem csupán tárolóhely, hanem stratégiai eszköz is lehet a vállalkozások növekedésében. Az ipari társasházak lehetővé teszik közös logisztikai felvevőpontok létrehozását, valamint akár 20–40 vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítását és egységes árajánlat kidolgozását, így hatékony megoldást kínálnak a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László kifejtette, hogy a szervezet negyedévente készülő felmérése, a VOSZ Barométer, jól tükrözi a hazai vállalkozói környezet alakulását és a KKV-szektor alkalmazkodóképességét:

„A VOSZ Barométer a mintegy 25 000 fős, döntően kis- és középvállalkozásokból álló aktív tagságunk hangulatát és várakozásait méri. A kutatás jól mutatja, hogyan érzi magát a szektor, milyen tartalékokkal rendelkeznek a vállalkozások, teljesülnek-e az árbevételi terveik, és miként látják a bérfejlesztési és beruházási lehetőségeiket. Az aktuális makrogazdasági mutatókhoz – stagnálás-közeli gazdaság, élénkülő infláció – képest még mindig inkább optimistának mondható a hazai vállalkozók hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, idei harmadik negyedévre vonatkozó számaiból.

Egy évvel ezelőtt a Barométer egyik kérdése a mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozott. Akkor a cégek közel 80%-a még nem alkalmazta ezt a megoldást, sokan tartózkodtak tőle. Azóta gyors ütemben zajlik a változás, ma már egyre több vállalat él az MI és a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.

A fejlődés gyakran vezetői hozzáállástól is függ, de az irány egyértelmű: a KKV-k egyre nyitottabbak az új lehetőségekre, amelyek jelentősen növelik a hatékonyságot és optimalizálják a működést. Sokszor halljuk, hogy a KKV-k nem eléggé hatékonyak, nem elég tőkeerősek. Valóban van még fejlődési potenciál a cégekben, de egy biztos: sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, mint a nagyok, így sok esetben egy forradalmian új technológia, vagy üzleti megoldás alkalmazását is gyorsabban be tudják fogadni, mert nem húzza vissza őket a megszokott, kiépült infrastruktúra és üzleti modell.”

„Míg korábban a terméktörzsezés, webáruház-adatfeltöltés vagy a konverzió növelése csak korlátozott hatékonysággal működött, az MI új terepet kínál ezeknek a folyamatoknak. Egykor 32 munkatárs kiszolgálására tervezett feladatokat ma már 8 fő is hatékonyan el tudja látni, hiszen az MI képes önállóan szövegeket készíteni, termékleírásokat generálni és számos adminisztratív folyamatot automatizálni. Ez a technológiai átalakulás új kihívásokat jelent a telephelyfejlesztésben is. Sok vállalatnál a korábban 10–12%-os irodaterület-arányra épített megoldások iránt ma már csupán 3–5%-os igény mutatkozik”mondta Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója.

„A RaktárAD csarnokaiban az e-kereskedelmi cégek a forgalom alakulásával párhuzamosan rugalmasan, akár ugyanazon a helyen változtathatják működésük kiterjedését. A cég moduláris térstruktúrájú ipari társasházai alkalmazkodnak a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A 2 000–3 000 m²-es csarnokokban 200, 500 vagy 600 m²-es egységek alakíthatók ki, biztosítva a KKV-k számára a méretgazdaságosságot, az operatív hatékonyságot, miközben az igény szerinti kialakítás költséghatékonyságot és stabil, hosszú távú működést garantál”emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője.

Az irodaterületek bővíthetők, visszabonthatók vagy átalakíthatók, így a telephelyek könnyen alkalmazkodnak az MI térnyeréséhez és a változó KKV igényekhez. A RaktárAD így felkészült arra, hogy a KKV szektor minden területén reagáljon az MI által generált új igényekre, miközben elkerülhetők a hagyományos, rugalmatlan ingatlanokkal járó költséges átalakítások.

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése alapjaiban alakítja át az ingatlanpiacot és a logisztikai szektort. Az MI nem csupán a marketing vagy az adminisztratív folyamatok hatékonyságát növeli, hanem minden ismétlődő tevékenységben megkerülhetetlenné válik. A mesterséges intelligencia alkalmazása kisebb-nagyobb mértékben, a vállalat létszámától függően mindenhol elkerülhetetlenné válik: mikrocégek esetében még kevésbé jelent közvetlen igényt, de a nagyobb szervezeteknél már nélkülözhetetlenné válik. Hatékonyságnövelő eszközként új lehetőségeket teremt, ugyanannyi dolgozóval több feladat végezhető el, vagy kevesebb emberrel érhető el ugyanaz az eredmény.

Az MI alkalmazása minden európai uniós pályázatban elvárás. Sok esetben kötelező vagy részben elszámolható költségként, ráadásul plusz pontokat is hozhat. Bár vannak aggodalmak a káros következményekkel kapcsolatban, megfelelő uniós szabályozás és edukáció mellett az MI jelentős hatékonyságnövelő eszközt kínál.

Az MI előnyei mellett új, ma még nem látható feladatokat is generálhat. Az adatok tárolásához például egyre több adatközpontra lesz szükség, ami a raktárkapacitás iránti igényt is növeli, ezzel új lehetőségeket is teremt az ingatlanhasznosítás terén.

A COVID-időszak tapasztalataihoz hasonlóan, amikor a piacok sokkot kaptak, de végül új növekedési lehetőségek jelentek meg, az MI térnyerése is utat nyit a vállalkozások bevételének többszörözésére. Az MI tehát a vállalati hatékonyság kulcsa, amely stratégiai szinten is támogatja a döntéshozatalt. Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak, a technológia segítségével jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

A RaktárAD innovatív, rugalmas és a felhasználói igényekhez könnyen igazítható ipari társasházai, valamint a KKV-kat támogató pénzügyi megoldások együtt biztosítják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a gyors technológiai fejlődés és a folyamatosan változó piaci igények közepette ne csupán lépést tartsanak a változásokkal, hanem valódi versenyelőnyt is szerezzenek.

Forrás: PResston PR

Forrás: https://hajdupress.hu/cikk/ipari-tarsashazak-a-raktarad-rugalmas-es-energiahatekony-megoldasaival