A Budaörsi Járásbíróság több év börtönre ítélte azokat a közös képviselőket, akik a kezelésükben levő társasházak számláit fosztogattak. Az első rendű vádlott önkormányzati képviselő is volt, amit szintén a síbolásra használt ki.

Sokan panaszkodnak, sőt gyanakodnak arra, hogy társasházuk közös képviselője nem mindig a ház érdekeit tarja szem előtt. Korábban már fény derült olyan esetre, amikor Majdnem 30 millió forintot sikkasztott el egy szombathelyi társasház képviselője. Akadt, aki 112 millió forintot vett el a lakóktól. A Budaörsi Járásbíróságon egy ma hozott ítéletéből is (ez itt olvasható) egy meglehetősen horrorisztikus történetet ismerhettünk meg.

A vádlottak Százhalombattán 24 társasház közös képviseletét látták el. Mint a leírtakból kiderül: a lakók bizalmát hosszan élvezők éveken keresztül fosztogatták a társasházak számláit. Az első rendű vádlott 2006. évtől önkormányzati képviselőként közvetlenül tájékozódott a társasházakra kiírt önkormányzati támogatásokról. Így az önkormányzattól vissza nem térítendő támogatást igényelt. Hamis közgyűlési jegyzőkönyvek, jelenléti ívek benyújtásával a társasházközösség tagjainak tudta nélkül hiteleket vett fel.

Az elszámolás során a lakások tulajdonosainak hamis okiratokat mutatott. Valótlan adatokat közölt a társasház költségvetéséről, bevételeiről és kiadásáról, tényleges teljesítéseiről, a kapott támogatások és felvett hitelek valós tartalmáról és összegéről. A megszerzett pénz egy részét ténylegesen nem a társasházak felújítására, hanem saját célra fordította. Még testvéreit is rávette, hogy alapítsanak a saját nevükre építőipari vállalkozásokat, és bocsássanak ki fiktív számlákat, olyan munkálatok elvégzésének igazolásáról, melyeket valójában nem teljesítettek.

Még a közös helyiséget is megpróbálta eladni

Több esetben a társasházak közös tulajdonú épületrészeit nem a társasház érdekében kezelte, e körben a társasházak tudta nélkül ingyenesen bérbe adta a közös helyiségeket és lakásokat. Avagy a bérbeadott közös helyiségek után járó bérleti díjat és közös költséget, illetve a tulajdonként használt garázsok utáni közös költséget nem vagy nem a társasház részére szedte be, hanem saját céljaira fordította, egy esetben pedig a társasház közös helyiségét a társasház tudta nélkül értékesíteni próbálta, jóhiszemű harmadik személytől vételárat vett át.

Az első rendű vádlottat a bíróság bűnösnek mondta ki 41 rendbeli – három esetben folytatólagosan, 33 esetben társtettesként és 4 esetben kísérletként elkövetett – csalás bűntettében, 18 rendbeli – 17 esetben folytatólagosan elkövetett – sikkasztás bűntettében, 2 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint 69 rendbeli – 50 esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétségében.

Mindezért őt a bíróság 4 év 2 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre, 5 év közügyektől és 8 év közös képviselői és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól való eltiltásra ítélte, valamint több mint 500 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A másodrendű vádlottat 2 év, 5 évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélték. Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik.

Forrás: https://azenpenzem.hu/cikkek/bortonbe-mehet-a-tarsashazakat-kifoszto-kozos-kepviselo/6417/

Jövőre rendkívüli mértékben emelkedhet meg a közös költség mértéke a társasházak esetén, főleg mivel jelentősen megugrott a feltétlenül szükséges állagmegóvó felújítások, és a takarítás-karbantartás költsége. Az áremelkedés a társasház állapotától függően akár 20-22%-os összköltség-emelkedést is jelenthet, a karbantartás az anyag- és a munkabérköltségek miatt jövő év elejétől 30%-kal drágulhat, a takarítás és az ingatlankezelés pedig átlagosan 10-15%-kal.

A társasházi lakók pénztárcáit minden bizonnyal súlyosan megviselő emelkedésről Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnöke az RTL Híradónak elmondta, ha azt esetleg későbbre halasztanák, akkor belátható időn belül a költségek csak tovább növekednének.

Hozzátette továbbá, hogy az állami segítség elmaradása különösen súlyossá teszi a helyzetet:

„Nagyon nagy problémát okozott továbbá a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszűnése […] ezáltal az elkövetkező években a karbantartásra-felújításra kevesebb pénz fog rendelkezésre állni.”

Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan még március 16-án azt nyilatkozta, „nem zárják ki annak az eshetőségét”, hogy az állam hamarosan egy másféle támogatási konstrukcióval áll majd elő a társasházak helyzetének kezelésére. Az RTL Híradó kérdéseire ezzel kapcsolatban most azt közölték, társasház-felújításra jelenlegi is jár állami kedvezmény, de csak „műemléknek minősülő”, vagy „helyi védelem alatt álló” épületek esetében.

A társasházi költségemelkedés ugyan a tehetősebbeket is megviseli, igazán fájni nyilvánvalóan azonban a nagyobb arányban ilyen lakásokban lakó, kisebb jövedelműeknek fog majd.

Ahogyan azt Kaplonyi az RTL-nek is említette, a kezelési költségek emelkedése főleg amiatt nagyon problémás, mert még 2018 októberében a kormány végleg megszüntette a lakástakarékok 30%-os állami támogatását, arra hivatkozva, hogy az LTP-rendszer „hatékonytalan” volt, és a „külföldi bankokat” segítette csupán.

A támogatási rendszer okozta tavalyi kiesést azonban azóta sem sikerült más állami forrásokból pótolni, az innen kikerült pénzek a sokkal kevesebb családot támogató CSOK-rendszerbe mentek át. Ráadásul az ingatlanok négyzetméterár-emelkedése 2019 októberéig folyamatos, és még az Európai Unióban is kiugró mértékű volt, és noha azóta stagnál, az alacsony magyar mediánjövedelem színvonala miatt továbbra is súlyos anyagi megterhelést okoz a lakhatás, és eszkalálódik a lakhatási szegénység jelensége is az országban.

Forrás: https://merce.hu/2019/12/19/nagyot-ugrik-jovore-a-tarsashazak-kozos-koltsege/

A következő években a 30-59 éves magyarok 37 százaléka tervez ingatlant vásárolni. A megkérdezettek több mint fele családi házba menne, a második helyen pedig a panellakások és a társasházi lakások állnak holtversenyben

– derült ki a K&H biztos jövő felméréséből. 

Az érintettek 7 százaléka egy éven belül letudná a vásárlást, 30 százalékuk azonban csak később vágna bele, jellemzően az önerő hiánya és a lakások magas ára miatt.

Tízből négyen szeretnének belátható időn belül lakást vásárolni – derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a 30-59 éves korosztály ingatlanokkal kapcsolatos terveit térképezte fel. A válaszadók 37 százaléka venne lakást a következő években, leginkább a 30-asok és a budapestiek nyitottak erre. Az érintettek 7 százaléka egy éven belül megoldaná a kérdést, 13 százalékuk 2-3 évet, 10 százalékuk pedig 4-5 évet várna a vásárlással. Akik 1 évnél később, azaz 2-5 év múlva szeretnének lakást venni, leginkább az önerő hiányával, és a lakások jelenlegi magas árával magyarázták a döntésüket. A legtöbben (45 százalék) egyébként életük első saját ingatlanát vennék meg, míg 29 százaléknál lakáscseréről lenne szó.

A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka nem akar lakást venni, kétharmaduk azért nem, mert teljesen elégedett a mostanival. Ez elsősorban az ötvenes korosztályra, a falvakban, családi házban és nagyméretű lakásban élőkre igaz. 25 százalék magasnak tartja a mostani ingatlanárakat, 22 százalékuk pedig azt mondta, hogy a jelenlegi lakáshitele miatt nem opció az ingatlanvétel.

Irány a város!

A vásárlást tervezők 15 százaléka Budapestet, 12 százaléka pedig a fővárosi agglomerációt venné célba, előbbi az 50-esek, utóbbi pedig a 30-asok körében a legnépszerűbb. A jelenleg a fővárosban élők 47 százaléka itt is maradna, így budapesti ingatlant keres, míg 26 százalékuk választaná az agglomerációt. A megyeszékhelyen élők közel fele, 42 százaléka elégedett a saját városával, ugyanott venne ingatlant, 20 százalékuk menne másik városba, és mindössze 5 százalékuk keresne budapesti lakást.

A vágyak és a jelenlegi lehetőségek nem állnak messze egymástól: nagyjából hasonlóan válaszoltak a megkérdezettek arra is, hogy a következő 10 évben hol élnének a legszívesebben. Budapestet 11 százalék, az agglomerációt 13 százalék tartja ideális helyszínnek. Megyeszékhelyen élne a legszívesebben a megkérdezettek 17 százaléka, valamelyik kisebb vidéki városban 26 százalék, községekben 23, míg külföldön 11 százalék lakna. Érdekes, hogy a községek sokkal népszerűbbek voltak azok körében, akik nem terveznek ingatlant vásárolni: közülük 26 százalék tudja elképzelni, hogy itt éljen, míg a vásárlást fontolgatók mindössze 18 százaléka tudja elképzelni az életét itt.

Családi ház, panel, társasház

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakásvásárlást tervezők 58 százaléka családi házba szeretne költözni. Panellakást választana az érintettek 9 százaléka, ugyanennyien szavaztak a társasházi lakásra. A lakóparki lakások nem voltak túl népszerűek, mindössze 4 százalék menne oda, 3 százalékuk pedig az iker- vagy sorházak palettájáról választana. A családi házak vezették a mezőnyt akkor is, amikor az volt a kérdés, hogy milyen típusú ingatlanban élnének a legszívesebben a következő 10 évben. Az önálló családik házak, toronymagasan, 82 százalékkal vezettek, a lakóparki lakások feljöttek 7 százalékkal a második helyre, az iker- vagy sorházi lakások 5 százalékot kaptak, míg a panelek mindössze 2 százalékot.

Forrás: https://profitline.hu/Csaladi-haz-panel-tarsashaz-%E2%80%93-igy-valasztananak-a-magyarok-401605

A soproni járőrök állampolgári bejelentés alapján 2019. december 26-án 9 óra 50 perckor Sopron belterületén elfogtak egy 32 éves férfit, aki egy társasház udvarán található zárt tárolóból próbált meg eltulajdonítani egy láncfűrészt. A rendőrök tetten érték, és elfogását követően – a további intézkedések megtétele céljából – előállították az illetékes rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. – számol be az esetről a rendőrség honlapja. 

Forrás: http://cyberpress.hu/soproni-tarsashaz-tarolojabol-akart-lopni-karacsonykor/

Körülbelül harminc családi és ugyanennyi céges adventi ablakot készítettek az ünnep közeledtével a város lakói, a díszítésekhez az advent egyik kiválasztott napjának számát tették. A kezdeményezéshez a szekszárdi önkormányzat és munkatársai is csatlakoztak, de például egy társasház lépcsőházi bejáratnál található ablakot hat család közösen varázsolt ünnepivé. Az egyetlen vendég ablakkal pedig egy volt szekszárdi lakos dicsekedhet, aki már Várdombon él.

– A résztvevők igyekeztek a kiírásban szereplő feltételt teljesíteni. Adventi várakozásnak megfelelő díszítést vártunk, a Betlehem, a csillagok, az angyalok szimbólumait. Mindenki időben elkészült. Ez a város a miénk, és amikor egy esti, adventi séta alkalmával egy-egy feldíszített ablakra nézhetünk, az szerintem ünnepi hangulatot varázsol a lelkekbe. Az idén egy ablakot választunk ki és díjazunk – mondta Janó Attiláné Puska Valéria, hozzátéve, hogy Szekszárd már az országos térképen is rajta van, hiszen adventi ablakok más megyékben is készülnek.

Mint arról már korábban írtunk, még 2017-ben, a szekszárdi Gyimóthy Levente ötlete volt, hogy adventi ablakokkal kellene „feldíszíteni” a megyeszékhelyet az ünnepek alkalmával. Ő bízta a kivitelezést az év megyei önkéntesére, Janó Attiláné Puska Valériára.

A díszítéseknek saját Facebook oldala van Szekszárdi Adventi Ablakok néven.

Forrás: https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/hatvan-adventi-ablak-keszult-2085414/